TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉSZAK-AMERIKAI KOCÁK TERMELÉKENYSÉGÉRôL

Átírás

1 sertés szeptember 30. TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉSZAK-AMERIKAI KOCÁK TERMELÉKENYSÉGÉRôL Dr. Thomas E. Stein PhD a MetaFarms vállalat alapító igazgatója, Burnsville, Minnesota, USA A modern, integrált sertéstenyésztés alapját a kocák termelékenysége és a tenyésztelep teljesítménye határozza meg. A legtöbb sertéstenyésztô a választott malacok teljesítményével kapcsolatos költségeket helyezi a központba és a hízlalási fázisra összpontosítva (battéria-hizlalda vagy választástól-vágásig) próbálja kihozni a legtöbbet a jó minôségû választott malacokból. Az átlag feletti koca termelékenység alacsonyabb átlagos választási malac költséget eredményez. Az Észak-Amerika legnagyobb sertéstermelôit magában foglaló teljesítmény értékelô elemzés egyértelmûen rámutat, hogy a választási malacok költsége a sertéstermelési rendszer teljes jövedelme zôségének egyik legfontosabb, meghatározó tényezôje. Alacsonyabb választási malac költség szorosan összefügg a magasabb jövedelmezôséggel. A jövedelmezôségük alapján rangsorolt vállalatok legjobb 25%-ánál megállapítható, hogy következetesen alacsonyabb választási malac költségeik voltak (Bilbrey, 2008; Bilbrey, 2011). Az elmúlt évben a kocák termelékenysége jelentôsen javult Észak-Amerikában. Nem olyan régen az átlagos koca teljesítmény még választott malac/vemhesített koca/év, 2,2 alom/vemhesített koca/év és 12 született malac volt. Ma ezek a mutatók 24 választott malac/vemhesített koca/év, 2,3 alom/vemhesített koca/év és 13,1 született malac. Összességében a koca termelékenység nôtt, elsôsorban a megnövekedett alomszámnak köszönhetôen, de a fialási arány, az üres napok számának csökkenése, valamint a kocánkénti fialási számok mutatói is javultak. Az 1. táblázat 246 észak amerikai (75% USA és 25% Kanada) sertéstelep jelenlegi reprodukciós teljesítmény adatait foglalja össze a MetaFarms Sow Manager Software használatának segítségével. 1. táblázat: Tenyésztelepek rangsorolása választott malacszám/vemhesített koca/év alapján (2012. január december) Alsó 10% Alsó 33% Átlag Felsô 33% Felsô 10% Gazdaságok száma Kocák száma Termelékenység Választott malac/vemhesített koca/év 20,0 21,7 24,1 26,3 27,5 Koca élete során választott malacok száma 41,2 40,4 42,9 46,0 48,0 Alom/vemhesített koca/év 2,14 2,21 2,32 2,41 2,47 Választott malac/fiaztatói férôhely/év 119,8 133,0 150,6 160,5 169,5 Teljes Termelékenységi Index (vemhesített) 38,5 41,9 46,4 50,6 53,1 Kg választott malac/koca/év* 101,8 107,6 121,0 131,8 138,3 Üres napok (süldôk nélkül) 54,1 46,8 38,1 30,6 30,0 Termékenyítési teljesítmény Vemhesülés <7 nap (%) 81,7 82,7 83,9 85,9 85,0 Ismételt vemhesítés (%) 14,6 11,8 8,6 5,6 4,4 Választástól elsô termékenyítésig (nap) 8,5 8,0 7,5 7,0 7.3 Vemhes a 35. napon (%) 88,2 89,8 91,2 92,5 93,5 Vemhes a 72. napon (%) 84,1 86,4 88,6 90,8 92,0 Vemhes a 105. napon (%) 81,1 83,8 86,8 89,6 91,0 Fialási arány 79,5 82,4 85,7 88,9 90,3 * metrikus súlymértékre az eredeti táblázatban fontban (lbs) megadott adatokat számoltuk át 1 font (lb) = 0,373 kg képlettel PIG2-HUN-LIT

2 Fialási teljesítmény alom szám (összes) 12,6 12,8 13,1 13,5 13,8 fialási veszteség almonként 1,6 1,4 1,2 1,1 1,1 halvaszületés almonként 1,1 1,0 0,9 0,8 0,7 Halvaszületés (%) 8,6 7,9 6,8 5,7 5,3 mumifikálódott magzat almonként 0,5 0,4 0,3 0,4 0,4 Mumifikálódott (%) 3,8 2,9 2,5 2,6 2,9 élve születés almonként 11,1 11,4 11,9 12,4 12,7 fialási idôköz (nap) 152,1 149,3 146,7 144,6 144,2 Laktációs teljesítmény Választás elôtti elhullás (%) 15,7 13,8 12,8 12,2 12,0 Laktáció átlagos hossza (nap) 20,4 20,0 19,9 20,1 19,9 Malac átlagos választási testtömege (kg)* 5,25 5,25 5,07 5,00 5,00 napi súlygyarapodás (g) (születési súllyal)* napi súlygyarapodás (g) (születési súly nélkül)* Állomány teljesítménye termékenyített létszám 1,925 1,719 2,072 2,528 2,847 Állomány átlagos ellésszám (süldôk nélkül) 2,9 2,7 2,6 2,7 2,6 Éves selejtezés (%) 41,8 45,7 48,6 49,4 51,1 Éves koca elhullás (%) 9,0 8,4 7,9 7,3 6,7 * metrikus súlymértékre az eredeti táblázatban fontban (lbs) megadott adatokat számoltuk át 1 font (lb) = 0,373 kg képlettel Néhány, korábban esetleg nem látott fogalmat az alábbiakban definiálunk: PIG2-HUN-LIT Teljes Termelékenységi Index (TTI) a MetaFarms által alkotott átfogó index, mely ötvözi a biológiai teljesítményt (választott malac/vemhesített egyed [koca+süldô]/év) és a férôhelyre számított állat kibocsátást (választott malac/fiaztatói férôhely/év). Ez egy régi gyakorlati becslést vesz alapul, mely szerint a telepen hetente választott malacok létszámát egyszerûen megkapjuk, ha az átlagos koca létszámot megszorozzuk 0,40-gyel: azaz egy 2500 kocás telepen átlagban hetente kb malaccal számolhatunk. A TTI számítás ennek a fordítottja: a heti átlagos választott malac létszámot osztjuk az átlagos koca létszámmal. Elôzô példa számaival: 1000 választott malac hetente osztva 2500 koca létszámmal: 0,4. A tört számok elkerülése érdekében a MetaFarms-nál mi ezt a számot megszoroztuk százzal (0,4 100=40) és az eredményt Teljes Termelékenységi Index-nek neveztük el. Ez egy nagyon hasznos mutató mind a koca termelékenység gyors értékelésére, mind pedig tenyész telepek között a heti választott malac kibocsátás jellemzésére. Figyeljük meg a nagy különbséget a legjobban illetve leggyengébben teljesítô gazdaságok TTI értéke között: míg a legalacsonyabb TTI index 38,5, addig a legmagasabb érték 53,1. Ez rávilágít arra a tényre, hogy továbbra is nagy rés tátong a legjobban termelô gazdaságok és az átlagos északamerikai telepek eredményei között. Ugyanez a különbség látszik az évente egy kocára esô választott malac összsúly vonatkozásában (102 kg szemben a 138 kg-mal). A vemhességi arány számítása a 35., 72. illetve a 105. vemhességi napokon a lemorzsolódási arány fordítottját fejezi ki a különbözô vemhességi szakaszban levô koca csoportokban: vagyis a visszaivarzás, vemhesség alatti magzat vesztés, elhullás és selejtezések miatti veszteségeket. Érdekes megfigyelni, hogy a legjobban teljesítô telepek magas 35. napi vemhességi aránnyal indulnak és ezt a szintet a fialásig megtartják, míg a leggyengébbek valamivel (bár nem vészesen) alacsonyabb 35. napi vemhességi aránnyal indulnak, majd lényegesen magasabb lemorzsolódás látható náluk a tel jes vemhességi idôszak alatt. Ezekben az állományokban jóval alacsonyabb a fialási arány, mint a legjobb teljesítményû telepeken (79,5% szemben a 90,3%-kal). Az 1. táblázat alapjául szolgáló tanulmány rámutat azokra az alapvetô tényezôkre, amelyek befolyásolásával a tenyésztelepek termelékenységét növelhetjük: 1.) Választott malacok száma a koca élete során és koca élettartama 2.) Fialási arány 3.) Üres napok 4.) Összes fialási veszteség (halva születés és mumifikált magzatok) 5.) Választás utáni koca teljesítmény 6.) Választás elôtti elhullás

3 Az elmúlt 15 évben az utóbbi mutató (6.) nem javult különösebben. A koca selejtezési és elhullási arányok értékelésekor figyelembe kell vennünk, hogy a magasabb termelékenységgel rendelkezô gazdaságok matematikailag torzítottan magasabb selejtezési és elhullási aránynyal rendelkeznek. Miért van ez így? Az elhullások és selejtezések valódi biológiai tartalmát (illetve összefüggését a termelékenységgel) legjobban az egy reproduktív cikluson belüli elhullás és selejtezés valószínûségével fejezhetjük ki: azaz fialástól fialásig eltelt ciklusban elhullott vagy selejtezett kocák számát osztjuk az adott ciklusban levô koca csoport létszámával. Azonos selejtezési és elhullási valószínûséget mutató telepek termelékenységtôl függôen nagyon különbözô selejtezési és elhullási rátával rendelkezhetnek. Adott két telep, mindkettôn 4%-os a koca elhullási valószínûség, más szóval biológiai (és termelékenységi) értelemben a kocaelhullás megegyezik a telepeken. Az egyik, 2,5-es kocaforgóval (alom/ vemhesített koca/év) rendelkezô telepen az éves koca elhullási arány 2,5x0,04=10% míg a másik, 2,14-es kocaforgóval bíró gazdaságban ez az érték 2,14x0,04=8,5% ezzel a számítási módszerrel, jóllehet a termelékenységet figyelembe véve nincs is különbség. A selejtezési rátában ez még inkább megmutatkozik. 0,2 selejtezési valószínûség esetében a jobban teljesítô farmon az éves selejtezési mutató 50% lesz, míg a másik telepen ez a szám mindössze 42,8%. A fenti okfejtést figyelembe véve az 1. táblázatban szereplô selejtezési és elhullási arányokban jelentkezô különbségek nem olyan jelentôsek, mint ahogy elsô látásra tûnnek. A választástól az elsô termékenyítésig eltelt idô és a 7 napon belül termékenyített kocák aránya problémás mutatók a kocák teljesítményét illetôen, mert mindkettôt visszatekintve számolják és csak a termékenyített kocákat veszik figyelembe. Ezáltal kizárják a választás óta nem ivarzó és így az adott csoportban nem termékenyített kocákat, valamint nem veszik számításba az elhullás vagy selejtezés miatt kikerült egyedeket sem. Véleményünk szerint minden egyszerre választott kocacsoportot elôrefelé kell nyomon követni és a kiindulási csoport létszámhoz viszonyítani az egyes paramétereket, mert ez ad valósághû képet a kocák teljesítményérôl. Nemrégiben közöltük egy átfogó teljesítmény értékelô elemzés eredményét, amely 260 telep választott kocáinak csoport teljesítményét vette figyelembe (Stein, 2014). Választott koca csoportnak tekintettünk valamennyi állatot, amelyet egy adott periódusban (pl. egy hét, egy negyedév, egy év stb.) választottak. Valamennyi telepen a 2012-es naptári évben ott levô választott kocák sorsát figyeltük választástól egészen addig, amíg a csoport valamennyi egyedével az alábbiak valamelyike nem történt: termékenyítették, elhullott, selejtezték vagy valamilyen más okból kikerült az állományból. A 2. táblázat mutatja a választott koca csoportok átlagos teljesítményét választás utáni napok szerinti bontásban. 2. táblázat: Választott kocák csoportteljesítménye választás utáni napok szerint Választás után eltelt napok száma termé kenyítési % elhullási % selejtezési % ,1 1,0 4, ,0 0,1 3, ,0 0,1 1, ,5 0,0 1, ,7 0,0 0, ,6 0,0 0, ,4 0,0 0, ,2 0,0 0, ,1 0,0 0, ,1 0,0 0, ,1 0,0 0, ,0 0,0 0, ,0 0,0 0, ,0 0,0 0, ,0 0,0 0, ,0 0,0 0, ,1 0,0 0,3 Total 86,0 1,2 12, PIG2-HUN-LIT

4 Ezen a 260 telepen összességében a kocák 70,1%-át a választást követô egy héten belül, míg 76,1%-át a választást követô 2 héten belül termékenyítették. Ezek az arányok nagyon fontos szerepet játszanak abban, hogy meg tudjuk becsülni a választást követôen termékenyítésre rendelkezésünkre álló kocák számát és kritikusan fontos adatok a telep vezetés részére ahhoz, hogy a heti termékenyítési cél eléréséhez szükséges számú kocasüldô utánpótlásról gondoskodni tudjon. Az 1. és 2. ábrán az eloszlási arányok láthatóak; a telepek közötti különbség a kocák termékenyítési arányát illetôen elsôsorban abból adódik, hogy az alacsonyabb arányú koca termékenyítés azokra a telepekre jellemzô, ahol magasabb arányú a választás utáni koca selejtezés. Lehetséges, hogy két sertéstelepen pontosan ugyanannyi a választástól elsô termékenyítésig eltelt átlagos idô, mégis a két állomány termelékenysége jelentôsen eltérhet egymástól. Példaként a 260 vizsgált telep közül kiválasztottunk kettôt, hogy ezt bemutassuk. A választástól az elsô vemhesülésig eltelt idô mindkét állományban 7,6 nap volt, holott az A gazdaságban csak a kocák 66,8%-a vemhesült a választást követô 2 héten belül, míg a B farmon ez az arány 85,1% volt. Az eltérés a magas selejtezési százalékból adódott. Ez a példa jól mutatja egy hagyományosan elfogadott paraméter, a választástól elsô termékenyítésig eltelt idô, kizárólagos használatának kockázatát a kocák teljesítmény és termelékenység értékelésére. 3. táblázat: Két telep azonos választástól elsô termékenyítésig eltelt idôvel és nagyon eltérô választott kocacsoport teljesítménnyel Farm A Farm B Választástól 1. termékenyítésig eltelt idô 7,6 7,6 Termékenyítve 0 13 nap között (%) 66,8 85,1 Elhullott 0 13 nap között (%) 1,1 0,6 Selejtezett 0 13 nap között (%) 17,6 3,8 Selejtezési arány (%) A választott koca csoportot tekintve az elemzés alapjának, jobban jellemezhetjük a kocáink valós teljesítményét és hatékonyabban felderíthetjük a szükséges beavatkozási pontokat azért, hogy több választott kocánk maradjon termelésben, tehát csökkenthessük a heti termékenyítési cél eléréséhez szükséges süldô utánpótlás mennyiségét és kevesebb üres nappal termeljen a tenyészállomány (Stein, 2013). Az 1. táblázatban bemutatott adat az átlagos koca teljes élettartamára jutó választott malacok számáról arra utal, hogy a koca hasznos élettartama egy fontos tényezô a telep teljesítményének értékelésében. Williams és munkatársai (2011) ajánlása szerint, az elérendô cél 55 vagy ennél több malac egy koca élete során, míg 50 alatti értéknél beavatkozást javasolnak. Mi úgy gondoljuk, hogy a számolási módszerekben lévô különbségeket kell ésszerûsíteni, hiszen még a legjobb 10%-hoz tartozó gazdaságokban is 1. ábra: Választás után 6. napig termékenyített kocák aránya az összes kocához viszonyítva csak 48 malacot tudtak választani egy koca életciklusa alatt, ami a Williams által javasolt beavatkozási értékhatár alatt van. Mivel az alomlétszámok folyamatosan nônek viszont a választás elôtti elhullások száma nem változik, az elmúlt 2-3 év során az észak-amerikai sertéstenyésztôk elkezdtek további gondozókat alkalmazni a fiaztatókban azért, hogy folyamatosan, napi 24 órában heti 7 napon át felügyelhessék a fialásokat és gondozást biztosítsanak az újszülött malacoknak. A 3. és 4. ábra mutatják be az elmúlt két év fialási veszteségeit (halva született és mumifikált magzatok) és választás elôtti elhullásainak alakulását egy közép-nyugati farmon, ahol az állandó fiaztatói felügyeletet 2012 közepén vezették be. Mindkét mutató drámaian javult; az ellési veszteségek több, mint 40%-kal, míg a fiaztatói elhullások 35%-kal csökkentek. 2. ábra: Választás után 13. napig termékenyített kocák aránya az összes kocához viszonyítva Telepek száma Telepek száma Termékenyített kocák (%) Termékenyített kocák (%) PIG2-HUN-LIT

5 3. ábra: Fialási veszteség (% halvaszületés + mumifikált) 4. ábra: Választás elôtti elhullás (%) százalék százalék Következtetések Az észak-amerikai sertés tenyészállományok szaporodásbiológiai teljesítménye számottevôen javult az elmúlt év során, a jobb genetikai anyagot és fejlettebb takarmányozási technológiát biztosító cégekkel történt együttmûködésnek köszönhetôen. A sertésállományok egészségügyi helyzetének javítását azonban a továbbiakban is fontos ügyként kell kezelnünk a PRRS által okozott és jelenleg is fennálló problémák miatt, amelyet most tovább súlyosbít a sertések Coronavírus okozta járványos hasmenésének (Porcine Epidemic Diarrhoea) gyors terjedése az Egyesült Államokban. A termelôk továbbra is az egy választott malacra esô költségek csökkentését tekintik fô szempontnak. Még mindig vannak nyitott lehetôségek a szaporodásbiológiai hatékonyság javítására, csakúgy mint az üzemeltetés javítására is, mint ahogy azt a folyamatos fiaztatói felügyelet bevezetésének példája is igazolja. Felhasznált irodalom: Bilbrey G. Benchmarking and cost-production relationships. Advances in Pork Production 19: 41-46, Bilbrey G. Benchmarking Production practices used by the most profitable companies. Advances in Pork Production 22: , Stein TE. Benchmarking non-productive days across sow farms. In Proceedings, American Association of Swine Veterinarians 44: , Stein TE. Benchmarking weaned sow cohort performance acrosssow farms. In Proceedings, American Association of Swine Veterinarians 45: , Williams NH, Klenk S, and Christianson W. Production costs in the Americas. Advances in Pork Production 22: , 2011.