2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme után fizetendő nyugdíjjárulékával szemben érvényesítheti a családi járulékkedvezményt. (HAMIS) Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 5. (1) bekezdés, 24/A. (1) bekezdés
Amennyiben a főállású egyéni és társas vállalkozó tényleges járulékalapot képező jövedelme a számára előírt minimumjárulékalap összegénél kevesebb, úgy a családi járulékkedvezményt nem érvényesítheti a minimum-járulékalap összegéből. (IGAZ) Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 24/A. (6) bekezdés
A Kft. megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő tagja társas vállalkozónak minősül, feltéve, hogy személyes közreműködési kötelezettsége nincs a társaságban. (IGAZ) Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 4. d) pont
Az egyéni vállalkozó anya gyermeke 2013. június 16-án született. Anya jelenleg gyed-ben részesül, heti 36 órás munkaviszonyában pedig egyidejűleg fizetési nélküli szabadságon van. Az egyéni vállalkozó anyát többes jogviszonyára tekintettel a gyed folyósítása alatt a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. (HAMIS) Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 29. (4) bekezdés a) pont, 2011. évi CLVI. törvény 458. (1) bekezdés a) pont
A társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának béren kívüli juttatás adható. (IGAZ) Indoklás: Szja tv. 71. (1) bekezdés, (6) bekezdés
A 27%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése nem jogosít társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra. (IGAZ) Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 2. (3) bekezdés
Amennyiben az egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti, a szüneteltetés alatt álláskeresési járadékra jogosult. (HAMIS) Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 4. b) pont, 1991. évi IV. törvény 58. (5) bekezdés e) pont
Ha a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetel, úgy a szünetelés időtartamára az iskoláztatási támogatást folyósítani nem lehet. (HAMIS) Indoklás: 1998. évi LXXXIV. törvény 8. (4) bekezdés
A foglalkoztató plusz két évre kaphat szocho kedvezményt, ha legalább 3 gyermeket nevelő munkavállalót alkalmaz. Ez esetben a foglalkoztató akkor is igénybe veheti a szocho kedvezményt az anyasági ellátásról munkába visszatérő foglalkoztatottja után, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2014. január 1-ét megelőzően kezdődött. (IGAZ) Indoklás: 2011. évi CLVI. törvény 462/D. (9) bekezdés
A foglalkoztatónál 2013. február 1-től munkaviszonyban álló igénylő táppénzre jogosult 2015. február 10-től. A NAV-hoz bevallás a munkavállaló 2014. szeptember havi jövedelméről nem került benyújtásra, így esetében a számítási időszak 2014. október 1 november 30-ig terjedő időszakra bevallott egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem lehet. (IGAZ) Indoklás: 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés c) d) pont
217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés c) irányadó időszak: folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál, d) számítási időszak: az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. (1) (4) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be, amely legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került.
A megbízó 2015. március 1-én 10 angolóra megtartására megbízási szerződést köt egy tanárnővel 20ezer forint megbízási díjért. A hallgatói létszám megnövekedése miatt a megbízó ugyanazon feltételekkel március 10-én ismételten megbízási szerződést köt a tanárnővel. A tanárnőnek márciusban járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezett, mivel egyik megbízási szerződés alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelme sem érte el a minimálbér 30%-át. (HAMIS) Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 9. (2) bekezdés
Az elvált szülők ugyanannál a munkáltatónál állnak munkaviszonyban. A szülők közös, általános iskola 2. osztályos gyermeküket egyezség alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák, a családi pótlékra is 50-50%-ban jogosultak. A szülők gyermekükre tekintettel mindketten iskolakezdési támogatást igényelnek a munkáltató által biztosított béren kívüli juttatási csomagból. A munkáltató a szülők egyikének adhat csak béren kívüli juttatásként iskolakezdési támogatást, figyelemmel arra, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel csak a szülők egyike jogosult a juttatásra. (HAMIS) Indoklás: 1995. évi CXVII. törvény 71. (6) bekezdés, 1998. évi LXXXIV. törvény 9. (4) bekezdés
Gyermekápolási táppénz legfeljebb a gyermek 12. életévének betöltéséig adható. (HAMIS) Indoklás: 1997. évi LXXXIII. törvény 44. h) pont
Ha a kérelmező baleseti táppénz iránti kérelmet nyújt be, mert balesetet szenved, de az elbíráláshoz szükséges adatok hiányossága miatt nem állapítható meg a baleset üzemisége, akkor a kérelem benyújtásától számított 21 napon belül részére táppénz előleget kell megállapítani és folyósítani. (HAMIS) Indoklás: 1997. évi LXXXIII. törvény 52/A. (1) bekezdés
A biztosított a táppénz folyósítására vonatkozó méltányossági kérelmét, az ahhoz csatolt orvosi igazolással, javaslattal, valamint az orvosi szakvéleménnyel a keresőképtelenség várható időtartamáról a foglalkoztatójához nyújtja be, aki azt a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerinti illetékes kormányhivatalhoz. (IGAZ) Indoklás: 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet 31/D. (1) bekezdés