DÉL-DUNÁNTÚL VIZGAZDÁLKODÁSA MMK VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS VÍZÉPÍTÉSI TAGOZAT KIBŐVÍTETT ELNÖKSÉGI ÜLÉS Pecze János műszaki igazgató-helyettes 2016. 09. 30.
VÍZIG ismertető Működési terület: - 9 976 km 2 (3. legnagyobb műk. területű igazgatóság, legkisebb létszám) - Baranya, Somogy, Tolna m. - 527 település /29 város/ Tolna megye - 710 ezer lakos - Jellemzően dombvidéki - Sűrű vf. hálózat 3300 km - Duna, Dráva, Balaton - Több, mint 700 tó Somogy megye Baranya megye - Öntöző főmű, kettős működésű csatorna nincs
Vízig ismertető Területi egységek FELÜGYELŐSÉGEK Kaposvári Szakaszmérnökség Fonyódi Felügyelőség Kaposvári Felügyelőség Nagyatádi Felügyelőség Barcsi Felügyelőség Barcsi Hajózási Felügyelőség Balatonőszödi Felügyelőség Pécsi Szakaszmérnökség Pécsi Felügyelőség Drávasztárai Felügyelőség Villányi Felügyelőség Sásdi Felügyelőség
DÉL-DUNÁNTÚL DOMBORZATI VISZONYAI Tipikusan dombvidéki terület. A legmagasabb pontja 611 m, a legmélyebb 88 m a tenger szintje fölött. A terület 80 %-a a 150-250 mbf szintek közé esik. A sík területek a Duna, Dráva és a Balaton mentén vannak.
Lefolyási viszonyok Dél- Dunántúlon Közepes fajlagos lefolyás a Dél-Dunántúlon q = 1,5-5,0 l/s,km 2 680 mm/év Dél-Dunántúl az ország csapadékosabb részéhez tartozik, de a Balaton parti és a keleti területek az országos átlag közeliek.
Dél-Dunántúl kivétel Magyarországon a felszíni vizek mennyiségének és minőségének meghatározója: 96% külföldi eredet
A TERÜLET FŐ BEFOGADÓI ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ VÍZGYŰJTŐ TERÜLET VÍZKÉSZLET GAZDÁLKODÁSI ADOTTSÁGOK A terület fő befogadói a peremeken helyezkednek el, míg a vízigények a belső részeken koncentrálódnak. A dombvidéki jelleg korlátozza a víz átvezetéseket. A területen eredő vízfolyások vízkészlete lekötött. Jelentősebb új vízhasználat csak a készletek időbeni átcsoportosításával biztosítható
millió m3 Dél-Dunántúlon a halas(horgász)tó a jellemző felszíni vízhasználat VÍZHASZNÁLATOK FELSZÍNI VÍZBŐL 2015-BEN 120 100 80 60 40 20 lekötés tényleges 0
Az EU Víz Keretirányelv szerint kategorizált víztestek Természetes felszíni víztestek: 38 db Természetes vízfolyás víztest: 37 db Természetes állóvíz víztest: 1 db Erősen módosított felszíni víztestek: 132 db Erősen módosított vízfolyás víztestek: 108 db Erősen módosított állóvíz víztestek: 24 db Mesterséges felszíni víztestek: 17 db Mesterséges vízfolyás víztestek: 16 db Mesterséges állóvíz víztestek: 1 db
29% 8% 30% 16% 17% Vízfolyás víztestek ökológiai állapota Jó Mérsékelt Gyenge Rossz Adathiány
A VÍZGYŰJTŐK SZABAD VÍZKÉSZLETE ÉS LETERHELT
Árvízvédelem DDKÖVÍZIG kezelésében lévő dunai védvonal Jellemzői: hossz: 19,86 km ebből támfal: 1,5 km gátőrjárások: 3 db árv. központ: Mohács mentesített árterület: 53 km2 Horvát területen még 6,75 km-nyi kapcsolódó hossz. A bal parton az ADUVÍZIG védekezik.
DDVIZIG kezelésében lévő drávai védvonalak Drávasztárai szakasz Drávaszabolcsi szakasz hossz (km) 42,386 45,005 gátőrjárások (db) 3 4 árvízvéd. közp. Drávasztára Drávaszabolcs mentesített árt. (km2) 145,5 149,8
Védekezés Dunaszekcsőnél
A szélsőségek egyre gyakoribbak A Karasica Villánynál (660 km 2 ) 2004 2010
Helyi vízkár Pécsett 2010
Helyi vízkár Kaposváron 2005
Víz Keretirányelv 2000 Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés részvízgyűjtői A cél: a vizek jó ökológiai állapota
A vízgyűjtő tervezés alegységei és a tervezés megosztása
A Dráva helyenként természetes folyó Elfogadott bioszféra rezervátum területek Természetes nagy dinamikájú folyószakaszok Egyéb, jellemzően közel természetes folyószakaszok Átalakított folyószakaszok
Olaszország 86,4 km2 Területi elhelyezkedés Ausztria 22.613,5 km2 Hossza: 733 km Vízgyűjtő területe: 43238 km2 Átlagos csapadék a vízgyűjtőn: 990 mm Vízhozam: 125 2500 m3/s Átlagos vízhozam Magyarországon: 500 m3/s Vízjáték Barcsnál: 775 cm (min -157, max + 618 cm) Magyarország 8.431,4 km2 Ered: Dél-Tirolban, Olaszország területén Szlovénia 4.972,4 km2 Horvátország 7.134,3 km2 Duna 1382 fkm Dunai torkolat Horvátország területén
DRÁVA KÉPEK kavicszátonyok holtágak, mellékágak magaspart szabályozási művek
DRÁVA VÍZJÁRÁSÁNAK JELLEMZŐI közepes kisvízhozam (KKQ): 240 m3/s középvízhozama (KÖQ): 500 m 3 /s legnagyobb vízállása (LNV): 596 cm legnagyobb vízhozama (LNQ): 2500 m 3/ s a vízállások és vízhozamok tendenciája is alátámasztja a meder mélyülésére vonatkozó megfigyeléseket esése: 15 45 cm/km középsebessége: 0,8 1,8 m/s vízjárása: kiegyenlített, de van erőművi hatás napi vízszintingadozás: 10 120 cm/nap
Vízhozam Q (m 3 /s) A Dráva magyarországi szakasza - Vízjárási jellemzők - 800 Sokéves havi középvízhozamok 8,00 Dráva és mellékvízfolyásai eltérő vízjárása 700 600 500 7,00 6,00 5,00 Dráva maximuma: Júniusi csapadék-maximumok miatt 400 4,00 Dráva Alpok magasabb régióinak 300 200 3,00 2,00 Fekete-víz Babócsai-Rinya hóolvadásából 100 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Hónap 1,00 0,00 Mellékvízfolyások maximuma: helyi hóolvadásból adódóan Dráva és mellékvízfolyásainak havi középvízhozamai (KÖQ) Eltérés jelentősége: nyári, vízhiányos időszakban rendelkezésre álló drávai vízkészlet!
Erőművek a Dráván Ausztria Szlovénia Horvátország Magyarország Novo Virje 1. Dubrava 254+000 2. Cakovec 278+000 3. Varazsd 302+000 4. Formin 353+000 5. Zlatolicje 383+600 6. Mariborski otok 389+500 7. Fala 405+100 8. Ozbalt 413+700 9. Vuhred 426+300 10. Vuzenica 439+500 11. Dravograd 451+400 12. Lavamüd 468+500 13. Schwabeck 474+600 14. Edling 491+000 15. Annabrücke 515+400 16. Ferlach-Maria rain 530+400 17. Feistritz-Ludmannsdorf 539+400 18. Rosegg-St Jakob 554+400 19. Villach 580+800 20. Kellerberg 590+900 21. Paternoin 601+200 fkm 22. Strassen-Amlach 715+700
A Dráva meder vándorlása 300 év alatt (VIZITERV 1967) 1784 1842 1886 1966
Dráva szabályozás 1784 után, II. József uralkodása idején voltak az első szabályozások. Ezek kanyarátvágások voltak, összesen 62 db. 40 %-kal rövidült a Dráva folyó. A Dráva szabályozás az I. és a II. világháború között megszakadt. Magyar- Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság I. ülésszaka (1957) a szabályozási munkákat közös együttműködéssel végzi a két Fél. 1968- ig mindkét fél csak saját területén végezte 1968-tól az országhatár helyzetétől függetlenül bal parton a magyar Fél, jobb parton a jugoszláv Fél végez szabályozási munkákat Napjainkban a Dráva Barcs alatti szakasza szabályozott, Barcs felett közepesen szabályozott. Újabban a szabályozási munkák kizárólag a hidraulikailag kedvező lefolyási szelvény és kanyarulati viszony kialakítására, a hajózási útvonal biztosítására irányulnak.
A Dráva meder mélyülését az erőművi hatásokon felül a mederanyag eltávolítás is fokozta
VÍZFOLYÁSOK, CSATORNÁK KEZELÉSI VISZONYAI A Dráva meder mélyülését az erőművi hatásokon felül a mederanyag eltávolítás is fokozta 2014. előtt VIZIG kezelésben 723 km 2014-ben átvett társulati kezelésű 2511 km + 9 db sziv.telep (Folytonossági hiányok a rendszerben)
millió m3 IVÓVÍZ ELLÁTÁS A mennyiségi ellátottság közel 100 %-os. Az ivóvíz minőség javítási programban érintett települések A minőség javítása folyamatban van IVÓVÍZ FELHASZNÁLÁS 2015-BEN 40 35 30 25 20 lekötés 15 tényleges 10 5 0 összesen hasadék víz réteg víz talaj víz
Védett ivóvízbázisok üzemelő távlati
Vízvédelmi szempontból érzékeny területek
Szennyvíz elvezetési agglomerációk(2000 LE felett) a DDVIZIG területén A sok kistelepülés közművesítése nehézségekbe ütközik a pályázati lehetőségek szűkössége miatt. Az előző ciklusban 40 db település adott be sikeres pályázatot, de a beruházások forrás átcsoportosítás miatt elmaradtak. Jelenleg a VOP pályázatok véleményezése zajlik (19 db)
Vizek fiziko-kémiai elváltozásait okozó terhelések Települési szennyvízbevezetések 54 települési szennyvíztisztító telep, 196 közművesített település Összesen 27 millió m 3 /év tisztított szennyvíz-, 2168 t/év N- és 174 t/év P-kibocsátás Az 54 telepből 20-nak jelentős a hatása a befogadóra, 19 db-nak lehet, hogy jelentős
Nemzetközi kapcsolatok - feladatok Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázat kezelési terv egyeztetése Nagyvízi mederkezelési terv egyeztetése - pozitív állásfoglalást kaptunk Bakánkai szivattyútelep üzemeltetésének revíziója Vízkészlet-megosztásra vonatkozó szabályzat Egyenérték nyilvántartás újratárgyalása Kölcsönös segítségnyújtási szabályzat vízkárveszély esetére Meteorológiai és hidrológiai adatok cseréje Dráva hajóútjának kitűzése és fenntartása Hajózási egyezmény felülvizsgálata Új szerepkör a Vízminőség-védelmi Albizottságban Közös projektek Célja: forráspótlás, kapcsolatteremtés, tapasztalatcsere
Közfoglalkoztatás A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2006 óta vesz részt közfoglalkoztatási programokban. Mára a térség legjelentősebb közfoglalkoztatójává vált. Létszámok alakulása 2006-2016 között
Szervezeti struktúra Állományi engedélyezett és betöltött létszám jelenleg 197 fő. Problémák: Létszámhiány: 15 fő őr, sziv. gépész 8 fő, gépkezelő 10 fő A korösszetétel kiegyensúlyozatlan Szakmai képzettség, tapasztalat Felülreprezentált az 51-60 év közötti korosztály, ők nagyrészt az A-E fizetési osztályba tartoznak, és a Szakaszmérnökségen dolgoznak.
Pályázataink Ős-Dráva projekt 11 milliárd Ft Magyarszéki tározó 1,9 milliárd Ft Ordacsehi Szivattyútelep rekonstrukciója 68 mft Balaton déli parti vízfolyások rekonstrukciója 8,5 milliárd Ft INTERREG V-A pályázatok 7 db, összesen 3.380 e EURO
ŐS-DRÁVA PROGRAM vízgazdálkodási fejlesztés 2015. május: Ős-Dráva Program Vízgazdálkodási koncepció aktualizálása 2015. október: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása KEHOP-1.3.0/2015. felhívás megjelenése 2015.december: OVF-DDVIZIG konzorcium pályázati anyag elkészítése 2016.január: OVF-DDVIZIG konzorcium pályázati anyag műszaki tartalmi részleteinek finomítása A vízkormányzás átalakításának szükségessége Ormánság egyre gyorsabb ütemű kiszáradása, szélsőséges vízjárás Okok: - Dráva medrének süllyedés - iparszerű nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés és az ahhoz kapcsolódó melioráció - nem megfelelő vízgazdálkodási gyakorlat (felszíni vizek minél gyorsabb levezetése) - talajvíz süllyedése - éghajlatváltozás (egyre szélsőségesebb időjárási körülmények)
A tervezett vízgazdálkodási fejlesztés műszaki beavatkozásai
A Magyarszéki tározó Magyarszék és Magyarhertelend községek határában, a Baranya-csatorna 22+900 24+800 km szelvényei között, a bal parton kerülne kialakításra. A tervezett Magyarszéki tározó jellemző adatai: - Vízgyűjtő megnevezése: Kapos - Vízbázis: Baranya-csatorna felszíni vízkészlete - Tározó típusa: dombvidéki, oldalvölgyi, hossztöltéses - Tározó üzeme: állandó - Tározó hasznosítása: komplex, víztározás, árvízcsúcs-csökkentés - Érkező mértékadó vízhozam: NQ1% = 34,0 m 3 /s - Távozó, csökkentett vízhozam: NQ20% = 12,0 m 3 /s - Állandó vízszint (ÜV): 151,00 m B.f. - Vízfelszín ÜV szinten: 28,0 ha - Tározási térfogat ÜV szinten: 410.000 m 3 - Legnagyobb vízszint (ÁV): 153,00 m B.f. - Vízfelszín ÁV szinten: 54,0 ha - Tározási térfogat ÁV szinten: 1.280.000 m 3 - Szabad árvíztározási kapacitás: 870.000 m 3
BALATON D-I KISVÍZFOLYÁSOK VÍZELVEZETŐ KÉPESSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA A MEGEMELT BALATONI ÜZEMVÍZSZINT FIGYELEMBE VÉTELÉVEL 1821 / 2015 es Korm.határozat alapján elfogadta a Balaton Területfejlesztési Koncepciót (2014 2030) és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Programot ez egy komplex fejlesztési program Nevesítés: A balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával. Forrás: KEHOP 1 Keret: 35 mrd Ft Tudomásunk szerint ebből 8,5 mrd Ft lesz a kisvízfolyások rendezésére
Köszönöm a figyelmet! www.ddvizig.hu