NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MŰVÉSZETI FŐISKOLAI KAR IRODALOM TANSZÉK Magyar nyelv és irodalom szakos tanári szakképzettség legújabb elméleti és gyakorlati ismeretei pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés TANTÁRGYLEÍRÁS Nyíregyháza, 2002.
Napjaink magyar irodalmából Tantárgy kódja MA 8001 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 10 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Dr. Jánosi Zoltán 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Általános célja a vizsgált periódus fontosabb irányzatainak, esztétikai áramlatainak és új kísérleteinek értelmezése és meghatározása az irodalomelmélet átalakuló kategóriáinak tükrében. Speciális célkitűzése a hetvenes évektől napjainkig terjedő korszak irodalmának a jelentősebb alkotók művei által történő, a törekvések sokféleségét is kifejező jellemzése. A kor történeti és kulturális fordulópontjai, új társadalmi kihívásai. Szemléletváltás és poétikai átrendeződés a 70-es évektől napjainkig. Új költői és elbeszélői nemzedékek jelentkezése, a műnemek átalakulásának kulminációs elemei. A hagyomány továbbélésének és az új értékeknek a kontrasztja és egysége. Az új népiség, a neoavantgárd, a posztmodern és más törekvések. 3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló. 5.1 Görömbei András: Századunk kihívásai a magyar irodalom válaszai. In: G.A.: Létértelmezések. 1999. vagy: Új Horizont, 1998. 1. 5.2 Tarján Tamás: A posztmodern próza. A modern dráma. In: Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Szerk.: Sipos Lajos. 2000. 5.3 A magyar líra az ezredfordulón. Görömbei András, Margócsy István, Keresztury Tibor, Tőzsér Árpád, Bányai János, Szigeti Lajos Sándor, Nyilasy Balázs tanulmányai. Bárka, 2000. 5-6. 5.4 Vasy Géza: Tárgyiasság és látomás. Versek, portrék, motívumok napjaink költészetéből. 2000. 5.5 Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. 1993. 5.6 Domokos Mátyás: Az inautentikus kinyilatkoztatás. In: D.M. Hajnali józanság. 1997., Kortárs, 1993. március. 5.7 Papp Endre: Parázs a hamu alatt, Ahol a van, ott a kell c. tanulmányai. In: P. E.: Megállni a megértésnél? 2001. 5.8 Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen. Szerk.: Görömbei András. 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem. 1
Napjaink magyar irodalmából Tantárgy kódja MA 8002 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 10 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) 8001 Dr. Jánosi Zoltán 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Általános célja a vizsgált periódus fontosabb irányzatainak, esztétikai áramlatainak és új kísérleteinek értelmezése és meghatározása az irodalomelmélet átalakuló kategóriáinak tükrében. Speciális célkitűzése a hetvenes évektől napjainkig terjedő korszak irodalmának a jelentősebb alkotók művei által történő, a törekvések sokféleségét is kifejező jellemzése. Az epika, a líra és a dráma jelentős képviselői: Hajnóczy Péter, Esterházy Péter, Nádas Péter, Temesi Ferenc, Tandori Dezső, Petri György, Utassy József, Ágh István (és a Hetek csoportja), Nagy Gáspár, Spiró György. Más jelentős alkotók jellemzése. A magyarországi roma kisebbség néhány kiemelkedő alkotója: Lakatos Menyhért, Bari Károly. A magyar nemzetiségi irodalmak az ezredvégen: Szőcs Géza, Tolnai Ottó, Vári Fábián László és más szerzők munkái. 3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló. 5.1 Görömbei András: Századunk kihívásai a magyar irodalom válaszai. In: G.A.: Létértelmezések. 1999. vagy: Új Horizont, 1998. 1. 5.2 Tarján Tamás: A posztmodern próza. A modern dráma. In: Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Szerk.: Sipos Lajos. 2000. 5.3 A magyar líra az ezredfordulón. Görömbei András, Margócsy István, Keresztury Tibor, Tőzsér Árpád, Bányai János, Szigeti Lajos Sándor, Nyilasy Balázs tanulmányai. Bárka, 2000. 5-6. 5.4 Vasy Géza: Tárgyiasság és látomás. Versek, portrék, motívumok napjaink költészetéből. 2000. 5.5 Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. 1993. 5.6 Domokos Mátyás: Az inautentikus kinyilatkoztatás. In: D.M. Hajnali józanság. 1997., Kortárs, 1993. március. 5.7 Papp Endre: Parázs a hamu alatt, Ahol a van, ott a kell c. tanulmányai. In: P. E.: Megállni a megértésnél? 2001. 5.8 Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen. Szerk.: Görömbei András. 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem. 2
Napjaink világirodalmából Tantárgy kódja MA 8003 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 10 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Gerliczki András Tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A jelenkori világirodalom története. A hetvenes évek elejétől máig terjedő időszak irodalomtörténeti áttekintése. A kelet-európai népek, valamint a latin-amerikai irodalom szerepe a kortárs irodalmi folyamatok alakulástörténetében. A jelenkori világirodalom áramlatainak bemutatása mellett az előadás külön figyelmet szentel a bölcseleti, kultúrtörténeti vonatkozások elemzésének is. A beat-nemzedék. A neoavantgarde. Az esszé megújulása a huszadik század második felében. A kelet-európai és a latin-amerikai irodalmak. Az szovjet-orosz irodalom újabb alkotásai. Az európai és az Európán túli térségek kulturális-interetnikus kapcsolatainak hatása az irodalomban. Bölcselet és irodalom kölcsönhatásai. Afrika, a Távol-Kelet irodalmának erősödő szerepe a kortárs világirodalomban. A posztmodern az irodalomban. Megújuló drámai kifejezésformák: groteszk, abszurd, kollázs. A realista regény lehetőségei, a forma megújulásának története. Az olasz neorealizmus. Egzisztencializmus és irodalom. Eltávolodás a realista regény hagyományától. A francia új regény. A közép- és keleteurópai humor és groteszk. A latin-amerikai novella és regény. 3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló. 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: nincs. 5.1 Kristó Nagy István: A világirodalom története. Trezor Kiadó, 1993. 5.2 Richard Ruland Malcolm Bradbury: Az amerikai irodalom története. Corvina Kiadó, 1997. 5.3 Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Tankönyvkiadó, 1994. 5.4 Fried István: Utak és tévutak Közép-Kelet-Európa irodalmaiban. Magvető Kiadó, 1989. 5.5 Bojtár Endre: Kelet-Európa vagy Közép-Európa? Bp. Századvég. 1993. 5.6 Huszonöt fontos angol regény. Szerk.: Kada Júlia. Maecenas Lord Kiadó, 1996. 5.7 Huszonöt fontos francia regény. Szerk.: Karafiáth Judit. Maecenas Lord Kiadó, 1996. 3
5.8 Huszonöt fontos német regény. Szerk.: Ambrus Éva. Maecenas Lord Kiadó, 1996. 5.9 Huszonöt fontos orosz regény. Szerk.: Hetényi Zsuzsa. Maecenas Lord Kiadó, 1996. 5.10 Kovács Árpád Nagy István: A szótól a szövegig és tovább. Argumentum Kiadó, 1999. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem Tantárgy neve Intertextualitás Tantárgy kódja MA 8004 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 10 gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Dr. János István 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az irodalomtudomány valamely speciális részterületének alaposabb tanulmányozása, a hallgatók szakmai látókörének bővítése, kompetenciájának növelése. A speciális stúdium félévenként eltérő tematikával indulhat, pl. intertextualitás, filológia (különös tekintettel a számítógépes szövegfeldolgozásra és az önálló munkára, mint pl. meghatározott kézirat(részlet) kritikai szövegkiadása. 3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló. 5.1 Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába. Szerk. Hargittay Emil. Bp. 1997. 5.2 Tolnai Vilmos: Bevezetés az irodalomtudományba. Pécs, 1991. (reprint) 5.3 Angyalosi Gergely: Az intertextualitás kalandja. Helikon, 1996.1. 3-10. 5.4 Szöveg és interpretáció. Szerk. Bacsó Béla. Bp. é.n. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem. 4
Szófajtan alaktan (Új problémák és eredmények) Tantárgy kódja MA 8101 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 5 Összóraszám (elm. + gyak.) 20 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Pállné dr. Lakatos Ilona 1. A tantárgy célja: A hallgatók megismertetése a szófajtan és az alaktan elméletével, problémás, vitatott kérdéseivel, azok elméleti hátterével. Szófajtan: A szófajelmélet általános kérdései. A szófaj fogalma, a szófajok osztályozásának kritériumai. A magyar nyelv szófajainak keletkezéstörténete, az ősi szófajok sajátosságai. A szófaji rendszer történeti változásai. A szófaji felosztás problémái, az egyes szófajok sajátosságaiból adódó többféle besorolási lehetőségek. A mai magyar nyelv szófaji rendszerei (a MMNyR., MMNy., Deme László, Berrár Jolán, Rácz Endre, Keszler Borbála, a MGr. felosztása). A lexikai szófajiság, a grammatikai szófajiság, az átmeneti, kereszteződő és többszófajúság kérdése, a szófajváltás (lexikai és grammatikai). Az alapszófajok (az ige és fajai: az ige jelentése, az igenemek, a tranzitivitás, az igék osztályozási lehetőségei egyéb szempontok szerint: igeaspektus, mediális igék stb., a főnév, melléknév, számnév (?), határozószó jelentése, alakja, szerkezete. Az igenevek és a névmások helye a szófaji rendszerben, a kérdés problematikája. A viszonyszók és a mondatszók általános kérdései. Alaktan: A nyelvi szintek rendszere és jellemzői. A morfémaszint. A morfológia. A morféma fogalma, a morfémák osztályozási lehetőségei, a morfémaosztályok jellemzése (tő- és toldalékmorfémák, az affixumok fajtái, a szabad, kötött, félszabad morfémák kérdése, a zérómorféma stb.). A morfémaalternáció. A morfémaszerkezet felépítése és elemzése. A morfémahatárok kérdése. Az ún. kötőhangzó-probléma. A tőmorfémák általános kérdései. A mai magyar igető- és névszótőrendszer és kialakulása. Az igeragozás, a névszóragozás kérdései. A szóalkotás módjai: a szóképzés, a szóösszetétel, a ritkább szóalkotási módok. 3. Évközi ellenőrzés módja: 5
Szófajtan: 5.1 Benczédy Fábián Rácz Velcsovné: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó. Bp., 1968. 5.2 Berrár Jolán: Próbák és problémák a mai magyar nyelvtankönyv új kiadásához. A szófajok. NytudDolg. 33. 1982. 7-32. 5.3 G. Varga Györgyi: Néhány nem tiszta szófaji kategória vizsgálati módjáról. In: Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 59-75. 5.4 Keszler Borbála: A mai magyar nyelv szófaji rendszerezésének problémái. Nyr. 119 (1995): 293-308. 5.5 Keszler Borbála szerk.: Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 2000. 5.6 Keszler Borbála (szerk.): Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Bp., 1992. 5.7 Lengyel Klára: Átmeneti kategóriák a nyelv különböző szintjein. Nyr. 119 (1995): 310-333. 5.8 Rácz Endre: A grammatika szerepe az anyanyelvi nevelésben. MNy. LXXXI: 25-66. 5.9 Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Bp., 1989. 5.10 Simon Gyöngyi: A szófaji felosztás problémái. In: Tanulmányok 33-59. Alaktan: 5.1 A szófajtannál feltüntetett kézikönyvek mellett: 5.2 Antal László: Magyar esetrendszer. NytudÉrt. 29. 5.3 Gaál Edit: A birtoklás kifejezése a magyarban. NytudÉrt. 97. sz. 5.4 Gósy Mária: A szintaktikailag pontosan nem elemezhető összetett szavak. MNy. LXXI: 47-57. 5.5 Jakab László: Tanulmányok az igeragozás köréből. Debrecen, KLTE 73. sz., 1999. 5.6 Károly Sándor: Egy morfológiai szerkezettan vázlata. ÁltNyTan. III. 85-96. 5.7 Kenesei István: A toldalékmorfémák meghatározásáról. Nyr. 122 (1998): 67-80. 5.8 Kiefer Ferenc: Alaktan. Bevezető. In: É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998. 187-97. 5.9 Lotz János: A személy, szám, viszonyítás és tárgyhatározottság kategóriái a magyarban. NytudÉrt. 58. sz. Bp., 1967. 249-59. 5.10 Rácz Endre: A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejező alakrendszere. In: Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 135-49. 5.11 T. Somogyi Magda: Toldalékaink (rendszerezéstörténet és összehasonlítás). Újabb fejezetek 225-32. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: előadóterem. 6
Szószerkezettan, mondattan, szövegtan Tantárgy kódja MA 8102 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 5 Összóraszám (elm. + gyak.) 24 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 8101 Pállné dr. Lakatos Ilona 1. A tantárgy célja: A hallgatók megismertetése a szintagmatan elméleti kérdéseivel, a szintagmák általános jellemzőivel. Ismerkedjenek meg a hallgatók az egyszerű mondatok elméleti kérdéseivel. Ismerkedjenek meg a hallgatók az alá- és mellérendelt, valamint a többszörösen összetett mondatok elméleti kérdéseivel. A szövegtan legalapvetőbb fogalmainak, kategóriáinak megismerése, a különböző szövegek elemzésének elméleti megalapozása. A mondat szintagmatikus szerkezete. Szinteződés a mondatban. A szintaxis és a mondattan viszonya, a különböző felfogások ismertetése. A szintagmák elhatárolása más szerkezetektől, az ún. álszintagmák kérdése. A szintagmák típusai, az elhatárolás kritériuma (felcserélhetőség, rákérdezhetőség, kihagyhatóság, disztribúció). A hozzárendelő szintagma problematikája. Az alárendelő szintagma általános jellemzése, osztályozása a bővítmények felől (kötelező és szabad bővítmények), ill. az alaptag szófaja szerint (igei, igenévi stb. szerkezetek). Jelöltség és egyeztetés az alárendelő szintagmában. A mellérendelő szószerkezetek vizsgálata, problémás kérdések. A szintagmacsoportok: szószerkezetlánc, szószerkezetbokor, szószerkezetsor. A mondatszint. A mondat fogalma, a különböző mondat-meghatározások. A rendszermondat és a szövegmondat. A mondat mint nyilatkozat. A propozíció és a modalitás. A mondatok osztályozása szerkezetük, logikai minőségük szerint. A mondatfajták. A grammatikai forma és funkció keveredése. A mondatrészek (állítmány, alany, tárgy, határozók, jelzők) szófajuk, alakjuk, szerkezeti felépítésük, fajtájuk szerinti jellemzése. Az egyszerű és az összetett mondat határsávja. Az alárendelő mondatok grammatikai szerveződésében részt vevő kategóriák (az utalószók, kötőszók). Az alárendelő összetett mondatok jelentésviszonyai és osztályozási problémái. Az állítmányi mellékmondat. kötött bővítményt kifejtő mellékmondatok: alanyi, tárgyi, a kötött határozói, a hasonlító határozói mellékmondat. Szabad bővítményt kifejtő mellékmondatok: jelzői, cél-, hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fok-, okhatározói mellékmondatok szemantikai többlettartalmat hordozó mellékmondatok: a sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok. Az alárendelő összetett mondatok a funkcionális és strukturális mondattanban. A mellérendelő összetett mondat általános jellemzése: a mellérendelés mivolta, a tartalmilogikai viszonyok (kapcsolatos, ellentéte, választó viszony, az ok-okozat viszonya); a jellemző kötőszók és használati feltételeik. A többszörösen összetett mondat jellemzői, alaptípusai. A szinteződés és a tömbösödés, a szerkezeti széttagolódás, a szintviszonyok, a kapcsolódási viszonyok, a tömbösödési formák. A szövegtan felosztása. A szöveg fogalma. A formai és a funkcionális jellemzők. A függvényszerű beágyazottság. A szövegmon- 7
dat és a mondatszöveg. A szövegezés szintjei. A szöveg fajtái. A kohézió és a koherencia. A szövegszintek. A szöveg szintaktikai szintje. A forikus elemek. A deixis kérdése. Az anafora és a névmásítás. A katafóra. A szöveg szemantikai szintje. Az izotópia. A tematikus főnév. A szemantikai mező. Az aktuális mondattagolás és a tematikus progresszió. Az előfeltevések. A szöveg pragmatikai szintje. A tematikus főnév és a pragmatikai mező. A pragmatikai előfeltevések. A pragmatikai következtetések. A pragmatikai általánosítás. A szövegszerkezeti alapegységek. az ún. konstrukciótípusok. 3. Évközi ellenőrzés módja: 5.1 Benczédy Fábián Rácz Velcsovné: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó, Bp., 1968. 257-69. 5.2 Berrár Jolán: Alany és állítmány. In: Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1977. 79-93. 5.3 Kardosné Balogh Judit: A mellérendelő szószerkezetek és határeseteik. In: Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. 57-90. 5.4 Tamásiné Bíró Magda: A főnévi csoport vizsgálata a szemantikai szerkezetek alapján. In: 5.5 Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 91-138. 5.6 Thimar Márta: A melléknévi csoport. uo. 139-180. 5.7 G. Varga Gyöngyi: A szószerkezetbokor vizsgálatáról. In: Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok 95-109. 5.8 Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok XI. kötetének recenzióiból: a) A szövegnyelvészet néhány alapkérdése (Ferenczy Gyula Klaudy Kinga). 313-22. b) J. M. Lotman: Szöveg - modell típus. (Füredi Mihály). 323-26. 5.9 Balázs János: A szöveg. Bp., 1985. 371. 5.10 Deme László: A szövegegység és a szövegegység néhány jellemzője. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Bp., 1983. 31-60. 5.11 Rácz Endre: Egyeztetés és szöveggrammatika. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Bp., 249-95. 5.12 Robert de Beaugrande Wolfgang Dressler: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Corvina. Bp., 2000. 5.13 Szabó Zoltán: Szövegnyelvészet és stilisztika. Bp., 1988. 342. 5.14 Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Osiris. Bp., 1999. 5.15 Szikszainé Nagy Irma: Szövegértés szövegelemzés szövegalkotás. Osiris. Bp., 2001. 5.16 Petőfi S. János Békési Imre: Terminológiai szótár (a szemiotikai szövegtan tanulmányozásához). In: Rácz Endre Szathmári István szerk.: Szemiotikai szövegtan I. 1990. 85-117. 5.17 Balogh Judit: A jelző és az értelmező. Nyr. 123 (1999): 191-207. 8
5.18 Berrár Jolán: A mondat formai ismertetőjegyei. ÁltNyTan. I. 53-76. 5.19 Jakab István: Gondolatok az összetett mondatrészekről. Nyr. 105 (1981): 286-92. 5.20 Kiefer Ferenc: Modalitás. Linguistica Ser. C, Relationis, 1. MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1990. 5.21 Kugler Nóra: Mondattan. Nyr. 123 (1999): 88-108. 5.22 Lengyel Klára: A többtagú mondatrészek. In: Kozocsa Sándor Laczkó Krisztina (szerk.): Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. ELTE, Bp., 1992. 157-65. 5.23 Pete István: Az állító és tagadó mondatok szinonímája. MNy.. XCV (1999): 305-12. 5.24 Péter Mihály: A nyilatkozat mint a nyelvi közlés alapegysége. MNy. LXXXII (1968): 1-10. 5.25 Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan. Akadémiai Kiadó. Bp., 1969. 192-352. 5.26 Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 2000. 461-555. 5.27 Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtani. Akadémiai Kiadó. Bp., 1997. 529-713. 5.28 É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998. 5.29 Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1977. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem. 9
Nyelvtörténet névtan Tantárgy kódja MA 8103 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 5 Összóraszám (elm+gyak) 10 gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Dr. Szabó G. Ferenc 1. A tantárgy célja: A magyar helynevek rendszerének és történeti változásainak megismerése, különös tekintettel helységneveinkre. A rendszer sajátos fogalma a helynevek rendszerében. A mikro és makro toponímák. Eltérő helynév-tipológiai megközelítések: Kniezsa és Bárczi Géza rendszere. Kristó Gyula kísérlete a történeti helynév-tipológia megújítására. A névszerkezeti elemzések lehetőségei, a névrész fogalma. Funkcionális szemantikai és lexikális morfológiai névelemzés. Nyelvi univerzálék a helynevek körében. Sajátos magyar helynévtípusok. A helynevek keletkezéstörténete. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi dolgozatok. 5.1 Kniezsa István: Kelet-Magyarország helynevei. In: Magyarok és románok. Bp. 1943. I. 111 313. 5.2 Uő.: A szlovák helynévtípusok kronológiája. In: Névtudományi vizsgálatok. Bp. 1960. 5.3 Kristó Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Szeged, 1976. 5.4 Mező András: A templomcím a magyar helységnevekben. Bp., 1996. 5.5 Uő.: A magyar hivatalos helységnévadás. Bp., 1982. 6. A tantárgy tárgyi követelményei: tanterem. 10
A műelemzés korszerű módszerei Tantárgy kódja MA 8005 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 10 gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Dr. Karádi Zsolt 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Megismertetni a hallgatókat a műelemzés és műértés elmúlt két évtizedben keletkezett korszerű módszereivel. A tantárgy specifikus célja az, hogy az irodalomoktatásban ma is tapasztalható életrajzcentrikus, sokszor még mindig pozitivista felfogást szembesítse a modernebb megközelítési módokkal. Az irodalmi mű fogalma. Az irodalom mint lehetséges világ. Mű és olvasó viszonya. A fenomenológia. Ingarden. A strukturalizmus. 3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló. 5.1 Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Budapest, Osisris, 1997. 5.2 Bókay Antal Vilcsek Béla: A modern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Budapest. Osiris, 1998. 5.3 Ricoeur: Mi a szöveg? In: Uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Budapest, 1999. 9-33. 5.4 Nemes Nagy Ágnes: A vers mértana. In: XX. századi essszék az irodalomról. Debrecen, 1998. 198-218. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem. 11
A műelemzés korszerű módszerei Tantárgy kódja MA 8006 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 10 gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 8005 Dr. Karádi Zsolt 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Megismertetni a hallgatókat a műelemzés és műértés elmúlt két évtizedben keletkezett korszerű módszereivel. A tantárgy specifikus célja az, hogy az irodalomoktatásban ma is tapasztalható életrajzcentrikus, sokszor még mindig pozitivista felfogást szembesítse a modernebb megközelítési módokkal. A posztstrukturalizmus. A hermeneutika. A recepcióesztétika. A dekonstrukció. 3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló. 5.1 Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Budapest, Osisris, 1997. 5.2 Barthes: A szöveg öröme. Budapest, 1996. 5-74. 5.3 Foucault: Mi a szerző? A Világosság melléklete. 1981. 7. 5.4 Genette: Az elbeszélő diszkurzus. In. Az irodalom elméletei. I. Pécs, 1996. 61-98. 5.5 Iser: A fikcionálás aktusai. In: Az irodalom elméletei. IV. Pécs, 1997. 51-83. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem. 12
Drámapedagógia az oktatásban Tantárgy kódja MA 8007 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 10 gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Dr. Margócsy Klára 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A hallgatókkal megismertetni a drámapedagógia néhány alapvető jellemzőjét. Felvillantani a drámapedagógiában rejlő módszertani lehetőségeket munkánk hatékonyabbá tételében. Megismertetni a hallgatókat néhány alapvető játékkal, a dramaturgiai alapismeretekkel, a legkülönbözőbb órákon és órákon kívüli tevékenységben használatos módszerekkel, eljárásokkal. A drámapedagógia mibenléte. A drámapedagógia hagyományai. Mire jó a drámapedagógia? A drámatanár szerepe, egyénisége. A játék szerepe a tanításban. A drámapedagógia Magyarországon. Az iskola és az élet. A játékok gyakorlati alkalmazásának főbb aspektusai. A légkör megteremtése. A tanár felelőssége. A közösségteremtés, az új típusú tanulás. 3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek 5.1 Gabnai Katalin: Drámajátékok. 1999. 5.2 Drámafoglalkozások gyerekeknek, fiataloknak. Szerk.: Kaposi László. 1999. 5.3 Debreczeni Tibor: Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és főiskolán. É.n. 5.4 Drámapedagógiai olvasókönyv. Szerk.: Kaposi László. 1995. 5.5 Margócsy Klára Rátonyi Mariann: A játszótársam mondd, akarsz-e lenni? 2000. 5.6 Margócsy Klára Rátonyi Mariann: Akarsz-e játszani? 2000. 5.7 Szauder Erik: Egy lehetséges drámamodell. 1998. 5.8 Montagh Imre: Mondjam vagy mutassam. 1985. 5.9 Reformpedagógiai olvasókönyv. Szerk.: Trencsényi László. 1993. 5.10 Tolnai Mária: Dráma és nevelés. 1995. 5.11 Trencsényi László: Művészetpedagógia. 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem. 13
Drámapedagógia az oktatásban Tantárgy kódja MA 8008 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 5 gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 8007 Dr. Margócsy Klára 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A hallgatókkal megismertetni a drámapedagógia néhány alapvető jellemzőjét. Felvillantani a drámapedagógiában rejlő módszertani lehetőségeket munkánk hatékonyabbá tételében. Megismertetni a hallgatókat néhány alapvető játékkal, a dramaturgiai alapismeretekkel, a legkülönbözőbb órákon és órákon kívüli tevékenységben használatos módszerekkel, eljárásokkal. Bizonyos óratípusokban, foglalkozástípusokban a drámajáték szerepe. Dramatizálási gyakorlatok konkrét feladatokon. Nyelvtanórán a drámajátékok. Bizonyos óratípusokban a drámajáték, így: életrajztanítás, összefoglalás, verselemzés, házi olvasmány feldolgozás. 3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló. 5.1 Gabnai Katalin: Drámajátékok. 1999 5.2 Drámafoglalkozások gyerekeknek, fiataloknak. Szerk.: Kaposi László. 1999 5.3 Debreczeni Tibor: Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és főiskolán. Év nélkül 5.4 Drámapedagógiai olvasókönyv. Szerk.: Kaposi László. 1995 5.5 Margócsy Klára Rátonyi Mariann: A játszótársam mondd, akarsz-e lenni? 2000 5.6 Margócsy Klára Rátonyi Mariann: Akarsz-e játszani? 2000 5.7 Szauder Erik: Egy lehetséges drámamodell. 1998 5.8 Montagh Imre: Mondjam vagy mutassam. 19 5.9 Reformpedagógiai olvasókönyv. Szerk.: Trencsényi László. 1993 5.10 Tolnai Mária: Dráma és nevelés. 1995 5.11 Trencsényi László: Művészetpedagógia. 2000 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem. 14
A művészet komplex megjelenési formái az irodalomoktatásban Tantárgy kódja MA 8009 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 10 gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Dr. Jánosi Zoltán 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az irodalmi művekben az irodalom genezisétől fogva komplex módon tükröződnek vissza az egyéb művészeti ágak: a zene, a képzőművészet, a népművészet s a XX. századtól a film (valamint a mítosz primér modelljei), másfelől pedig az irodalom is folyamatosan inspirálja e művészetek fejlődését. A tanfolyam e kölcsönhatás leglényegesebb pontjait tárja föl. Elméleti és gyakorlati ismereteket kínál e jelenségek értelmezéséhez és tantárgypedagógiai megjelenítéséhez is. Az emberré válás feltételei. A biológiai, nyelvi, esztétikai, etikai, világképi és emocionális tényezők. A létértelmezés igénye: a középpontkeresés. Az ember mint középpont: az archaikus mítosz létértelmező modellje. A mítosz mint szinkretikus tudatforma. A művészettörténet mint a vizuális kommunikáció története. A műalkotások szemantikai és esztétikai üzenete. Stíluskorszakok és stílusirányzatok a művészettörténetben. Ezek fejlődésrajza és párhuzamai az irodalom történetével. Zene, szöveg, világkép (ember- és természetkép), eszme és gondolat (érzelem) koherens egysége a népzenében. A népzene hatása a zeneművészet történetében. 3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló. 5.1 M. Kiss Pál: Művészetről mindenkinek. Corvina Kiadó. Budapest, 1979. 5.2 Magyar néprajz. V. kötet. Népköltészet. Főszerkesztő: Vargyas Lajos. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1988. 5.3 Dobszay László: Magyar zenetörténet. Gondolat Kiadó. Budapest, 1984. 5.4 Bíró Yvette: A hetedik művészet: a film formanyelve, a film drámaisága. Századvég Kiadó. Budapest, 1994. 15
5.5 Irodalomtanítás I-II. Szerkesztette: Sipos Lajos. A Pausz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány kiadása. Budapest, 1994. 5.6 Gombrich, Ernst Hans Josef: A művészet története. Gondolat Kiadó. Budapest, 1983. 5.7 Mitológiai Enciklopédia. Irodalom és mítoszok címszó. Gondolat Kiadó. Budapest, 1988. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem. Tantárgy neve A művészet komplex megjelenési formái az irodalomoktatásban Tantárgy kódja MA 8010 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 5 gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 8009 Dr. Jánosi Zoltán 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az irodalmi művekben az irodalom genezisétől fogva komplex módon tükröződnek vissza az egyéb művészeti ágak: a zene, a képzőművészet, a népművészet s a XX. századtól a film (valamint a mítosz primér modelljei), másfelől pedig az irodalom is folyamatosan inspirálja e művészetek fejlődését. A tanfolyam e kölcsönhatás leglényegesebb pontjait tárja föl. Elméleti és gyakorlati ismereteket kínál e jelenségek értelmezéséhez és tantárgypedagógiai megjelenítéséhez is. Nyelv és filmnyelv. Hasonlóságok és különbségek a két jelrendszerben. Az irodalmi kifejezési formák és a film eszközei. Irodalom dráma színház film. Koncentráció az irodalomoktatásban. A fogalom tartalma és rétegei. Pedagógiai szerepének és pszichológiai alkatának jellemzése. Nyitottsága más művészeti ágak felé az irodalomban és az irodalomoktatásban. Világkép, stílus, szerkezeti és nyelvi megalkotottság az irodalmi, zenei és képzőművészeti művekben. A mű és a történelem. Műelemzés és pedagógia. 3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló. 16
5.1 M. Kiss Pál: Művészetről mindenkinek. Corvina Kiadó. Budapest, 1979. 5.2 Magyar néprajz. V. kötet. Népköltészet. Főszerkesztő: Vargyas Lajos. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1988. 5.3 Dobszay László: Magyar zenetörténet. Gondolat Kiadó. Budapest, 1984. 5.4 Bíró Yvette: A hetedik művészet: a film formanyelve, a film drámaisága. Századvég Kiadó. Budapest, 1994. 5.5 Irodalomtanítás I-II. Szerkesztette: Sipos Lajos. A Pausz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány kiadása. Budapest, 1994. 5.6 Gombrich, Ernst Hans Josef: A művészet története. Gondolat Kiadó. Budapest, 1983. 5.7 Mitológiai Enciklopédia. Irodalom és mítoszok címszó. Gondolat Kiadó. Budapest, 1988. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem. 17
A funkcionális stilisztika kérdései Tantárgy kódja MA 8108 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 5 Összóraszám (elm. + gyak.) 10 gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 8101 Pethő József 1. A tantárgy célja: A stilisztika történetének és jelenkori irányzatainak bemutatása. A jelentéstan és stilisztika összefüggéseinek feltárása. A stilisztika létrejötte és fejlődéstörténete. A stilisztika jelene: stilisztikai iskolák, stílusértelmezések. A stílusrétegek. A stílusárnyalatok. Nyelvi és stilisztikai norma. Hangtani jelenségek és a zeneiség. A szó- és kifejezéskészlet stilisztikája. Az alak- és mondattani jelenségek stilisztikai lehetőségei. Képek, képi ábrázolás. Szövegstilisztikai jelenségek. Az alakzatok. Stílustörténet. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat 4. Előírt külső szakmai gyakorlat nincs. 5.1 Szikszainé Nagy Irma: Stilisztika. Trezor Kiadó. 5.2 Gáspári László: Stilisztika (főiskolai jegyzet). 5.3 Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. 1994. 5.4 Szathmári István (szerk.): Hol tart ma a stilisztika? (Stíluselméleti tanulmányok). 1996. 5.5 Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat. 1998. 5.6 Szathmári István: Stílusról, stilisztikáról napjainkban. 1994. 5.7 Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája. 1996. 6. A tantárgy tárgyi szükséglete: tanterem. 18
Programadaptálás: irodalom módszertan Tantárgy kódja MA 8011 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 4 Összóraszám (elm. + gyak.) 10 gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Dr. Antal Attila Tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus 1. A tantárgy célja: Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elméletének és gyakorlatának tartalmi bővítése. A tágabb értelemben vett kommunikációs kultúra, valamint a nyelvi és irodalmi kommunikáció kapcsolatainak feltárása; a kommunikáció-központú anyanyelvi és irodalmi nevelés megalapozása. A kommunikáció fogalma, fontosabb kutatástörténeti állomások; a nyelvi kommunikáció alapfunkciói, a gondolkodási képességek szerepe a nyelvi kommunikációban; a szókincs mint a nyelvi kommunikáció kultúrahordozó és közvetítő eszköze; a beszédaktus-elmélet; a kommunikáció alaptételei, típusai, csatornái a tömegkommunikáció; a nem verbális jelek a kommunikációban; a kommunikáció szóbeli és írásbeli műfajai. Kommunikáció és művelődéstörténet; a kommunikációs szempont az irodalmi művek elemzésében; az olvasási készség mint az írás útján történő kommunikáció alapfeltétele; kommunikációs helyzetek, szituációk az irodalomórán (irányított beszélgetés, mimetikus játékok, drámajátékok stb.); a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztésének fontossága, lehetőségei az órai munka során s a tanórán kívül. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat (feladatleadás). 5.1 Fercsik Erzsébet Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. Budapes, 1993. 5.2 Trencsényi Borbála: Anyanyelv és kommunikáció. Budapest, 1994. 5.3 Pléh Csaba Terestyéni Tamás (szerk.): Beszédaktus kommunikáció interakció. Budapes, 1979. 5.4 Magassy László: A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Budapest, 1995. 19