SANPAOLO INTERNATIONAL FUND (megjegyzés: magyar nevén: SANPAOLO NEMZETKÖZI ALAP) A LUXEMBURGI JOG SZERINTI BEFEKTETÉSI ALAP,

T Á J É K O Z T A T Ó SANPAOLO INTERNATIONAL FUND (megjegyzés: magyar nevén: SANPAOLO NEMZETKÖZI ALAP) A LUXEMBURGI JOG SZERINTI BEFEKTETÉSI ALAP, TÖBB RÉSZALAPBÓL ÁLLÓ STRUKTÚRÁVAL A SANPAOLO INTERNATIONAL FUND Befektetési Jegyeinek a jegyzése csak akkor érvényes, ha arra a hatályban lévő Tájékoztató, a hozzácsatolt utolsó éves, és az azt követő, már nyilvánosságra hozott féléves jelentés alapján kerül sor. Csak olyan információkra lehet hivatkozni, melyek a jelen Tájékoztatóban, valamint az abban említett, a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokban megtalálhatók. 2007. május

Tartalomjegyzék Bevezető 3 A szervezet 4 1. A BEFEKTETÉSI ALAP 6 1.1 Az Alap bemutatása 6 A. Általános tudnivalók 6 B. Befektetési Jegy-részalapok és -kategóriák 7 1.2 A befektetés célja 8 A. Általános tudnivalók 8 B. Specifikus kockázatok 8 1.3 Eszközök együtt-kezelése 10 2. BEFEKTETÉSEK ÉS BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK 11 2.1 A befektetési politika meghatározása és korlátai 11 2.2 Technikák és eszközök 16 A. Átruházható értékpapírokra és egyéb pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és részvényopciós szerződések 17 B. Pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és opciós műveletek 18 C. Swap és a Credit Default Swap (CDS) tranzakciók 18 D. Contracts for Difference (CFD) 19 E. Volatilitásra szóló határidős és opciós ügyletek 19 F. Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó műveletek 20 G. Visszavásárlást célzó műveletek 20 3. NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK 21 3.1 Általános tudnivalók 21 A. Nettó Eszközérték meghatározása 21 B. A nettó eszközök értékelése 21 3.2 A Nettó Eszközérték kiszámításának, a Befektetési Jegyek kibocsátásának, konvertálásnak és visszaváltásának felfüggesztése 25 4. AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEI 26 4.1 A befektetési jegyek ismertetése, formája és a Befektetési Jegy-tulajdonosokat megillető jogok 26 4.2. A Befektetési Jegyek kibocsátása, a jegyzés és a fizetés módja 28 4.3 A Befektetési Jegyek visszaváltása 29 4.4. A Befektetési Jegyek konvertálása 30 4.5. A Befektetési Jegy jegyzésének, visszaváltásának és konvertálásának különleges módjai Olaszországban 32 4.6 A pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás megelőzése 36 5. Az Alap működése 37 5.1.A Kezelési Szabályzat és az irányadó jog 37 5.2. A hozam-felosztási politika 38 5.3 Pénzügyi év, jelentés a kezelésről 38 5.4 Díjak és költségek 38 5.5. A Befektetési Jegy-tulajdonosok informálása 40 5.6. Az Alap, a Részalapok és a Befektetési Jegy-kategóriák megszün(tet)ése 40 5.7 Részalap beolvadása az Alap más Részalapjába vagy a luxemburgi vagy más, külföldi jog szerinti kollektív befektetési formába történő apportálással (vagyoni hozzájáruláskénti teljesítéssel) 41 5.8 A Részalapok illetve Befektetési Jegy-kategóriák felosztása 42 5.9. Adózás 42 6. Befektetési Alapkezelő 43 7. Letétkezelő Bank és Kifizetőhely 44 8. Ügyintéző, Nyilvántartó és Transzferálási Bróker 46 9. A BefektetéskezelőK 46 10. Forgalmazók és jegyzésre / forgalmazásra kijelölt intézmények 47 11. Hozzáférhető információk és dokumentumok 47 Részalapok listája

BEVEZETŐ A SANPAOLO INTERNATIONAL FUND közös befektetési alap (a továbbiakban: az Alap ) a kollektív befektetési formákról szóló 2002. december 20-i törvény I. részének megfelelően került bejegyzésre. Ezen bejegyzés ténye azonban nem értelmezhető úgy, hogy a jelen Tájékoztató tartalmát illetve az Alap által felkínált és/vagy birtokolt értékpapírok minőségét a felügyeleti hatóság pozitívan értékelte volna. Az ezzel ellentétes nyilatkozatok nem hivatalosak és jogellenesek. A Befektetési Alapkezelő felelősséget vállal a jelen Tájékoztatóba foglalt információk helytállóságáért. Bármely bróker, eladó vagy egyéb természetes személy által adott olyan információ vagy állítás, amelyet ezen Tájékoztató vagy az annak szerves részét képező jelentések nem tartalmaznak, nem hivatalosnak, következésképpen hitelt nem érdemlőnek tekintendő. Sem a jelen Tájékoztató átadása, sem az Alap Befektetési Jegyeinek felkínálása, kibocsátása vagy eladása nem jelenti annak a megerősítését, hogy a jelen Tájékoztatóban adott információk a jelen Tájékoztató kibocsátási dátumát követően továbbra is mindig helytállóak lennének. A Tájékoztatót minden jelentős módosítást követően frissítik. Az itt közölt információk nem jelentenek sem értékpapír vételi ajánlatot, sem felhívást nyilvános értékpapír-jegyzésre olyan illetékességi területen, ahol az ilyen ajánlat vagy felhívás nem engedélyezett. Ezen belül, a közölt információk nem terjesztés céljára szolgálnak, és nem képeznek sem értékpapír eladási ajánlatot, sem vételi felhívást, sem az Amerikai Egyesült Államokban, sem ott tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek (az USA állandó lakosai vagy az Amerikai Egyesült Államok vagy bármely állama, egyéb fenségterülete vagy tartománya jogszabályai szerint alapított társaság vagy vállalat) javára. Amerikai befektetők: Nem történt lépés annak érdekében, hogy az Alapot vagy annak Befektetési Jegyeit bejegyezzék a US Securities and Exchange Commission -nál (magyarul: az Értékpapírok és a Tőzsde Felügyeleti Hatósága - USA), amint azt az amerikai befektetési társaságokról szóló 1940-es törvény (Investment Company Act, magyarul: Befektetési Társaságok Törvénye) és annak módosításai, valamint az értékpapírokkal kapcsolatos bármely más szabályozás előirányozza. Következésképpen, a jelen Tájékoztató nem ismertethető, adható át illetve terjeszthető az Amerikai Egyesült Államokban, annak egyéb fenségterületén vagy tartományában, illetve az amerikai állampolgárok vagy állandó lakosok, vagy az Amerikai Egyesült Államok törvényei szerint alapított vagy irányított társaságok, egyesülések vagy egyéb egységek körében (a fentiek együttesen: US personne, magyarul: USA-polgár ). Továbbá az Alap Befektetési Jegyei nem ajánlhatók fel és nem adhatók el US personnes-nak (magyarul: USA-polgárnak ). Ezen korlátozások figyelmen kívül hagyása az értékpapírokról szóló amerikai jogszabályok megszegését jelentheti. A Befektetési Alapkezelő a US personnes (magyarul: USA-polgárok ) által megvásárolt vagy birtokában lévő Befektetési Jegyek azonnali visszatérítését követelheti, és ugyanez vonatkozik azon befektetőkre is, akik/amelyek a Befektetési Jegyek megszerzése után lettek US personnes (magyarul: USA-polgárok ). Tanácsolt az Alap Befektetési Jegyeinek lehetséges jegyzői és vevői számára, hogy tájékozódjanak a származási országuk, tartózkodási helyük vagy lakóhelyük törvényeiből adódó pénzügyi következményekről, jogi követelményekről és az átváltás minden korlátozásáról vagy ellenőrzéséről, mivel ezek hatással lehetnek a Befektetési Jegyek jegyzésére, tulajdonlására vagy eladására.

A SZERVEZET SANPAOLO INTERNATIONAL FUND luxemburgi jog szerint alapított (közös) befektetési alap, több Részalapból álló struktúrával L-1637 Luxembourg, 9-11, rue Goethe BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ AZ ALAPKEZELŐ IGAZGATÓSÁGA EURIZON CAPITAL S.A. 9-11, rue Goethe L-1637 Luxembourg Az Igazgatóság elnöke: Igazgatósági tag: Igazgatósági tag: Igazgatósági tag: Igazgatósági tag: NAMOR Eugenio úr Az Eurizon Capital SGR S.p.A., Milánó ügyvezető igazgatója milánói lakos DEMI Doriano úr SANPAOLO BANK S.A., Luxembourg elnök luxemburgi lakos CASTELLI Alberto úr SGR S.p.A., Milánó Az Eurizon Capital Kereskedelmi és Termék Részlegének felelőse milánói lakos SCHMITT Alex úr Bíróság előtt eljáró ügyvéd luxemburgi lakos NICOLETTI Carlo úr a Sanpaolo Bank (Svájc) S.A. alelnöke rüschlikoni (svájci) lakos LETÉTKEZELŐ BANK ÉS KIFIZETŐHELY SANPAOLO BANK S.A. L-1930 Luxembourg, 12, avenue de la Liberté

ÜGYINTÉZŐ, NYILVÁNTARTÓ ÉS TRANSZFERÁLÓ BRÓKER BEFEKTETÉSKEZELŐ EURIZON CAPITAL S.A. L-1637 Luxembourg, 9-11, rue Goethe EURIZON CAPITAL S.A. L-1637 Luxembourg, 9-11, rue Goethe EURIZON CAPITAL SGR S.p.A. I-20122 Milánó, Via Visconti di Modrone, 11-15 AZ ALAP ÉS AZ ALAPKEZELŐ KÖNYVVIZSGÁLÓJA PricewaterhouseCoopers S.à.r.l. L-1014 Luxembourg, 400, route d Esch B.P. (magyarul: Pf.) 1443

1. A BEFEKTETÉSI ALAP 1.1 Az Alap bemutatása A. Általános tudnivalók A SANPAOLO INTERNATIONAL FUND-ot (korábbi nevén: SANPAOLO ECU FUND), (a továbbiakban: az Alap ) 1988. július 27-én, a Luxemburgi Nagyhercegségben alapították, a luxemburgi jog szerinti (nyilvános) értékpapír-befektetési alapként, és jelenleg a kollektív befektetési formákról szóló, 2002. december 20-i törvény I. része irányadó rá. Azt követően, hogy az Eurizon Capital S.A. (korábbi nevén SANPAOLO GESTION INTERNATIONALE S.A., majd SANPAOLO IMI WEALTH MANAGEMENT LUXEMBOURG S.A., majd SANPAOLO IMI ASSET MANAGEMENT LUXEMBOURG S.A.), (a továbbiakban: Befektetési Alapkezelő ) Igazgatósága jóváhagyta az 1988. július 27-én kelt kezelési szabályzatot (a továbbiakban: Kezelési Szabályzat ), azt letétbe helyezték a Luxemburgi és Luxembourg Városi Kerületi Bíróság irodájában (francia hivatalos nevén: Greffe du Tribunal d Arrondissement de et á Luxembourg), majd ezen iratot közzététették a Mémorial, Recueil Spécial des Sociétés et Associations c. közlöny 1988. szeptember 28-i számában. Ezen Kezelési Szabályzatot módosították, és ezen módosításokat a Mémorial, Recueil Spécial des Sociétés et Associations c. közlöny 1991. január 20-i, 1992. november 13-i, 1998. szeptember 10-i, 2000. június 10-i, 2002. szeptember 20-i, 2003. október 17-i, 2005. szeptember 9-i és 2006. július 3-i számában közzétették. A Kezelési Szabályzat utóbbi módosításainak a luxemburgi Régistre de Commerce et des Sociétés -nél történt letétbe helyezésére történő hivatkozást a Mémorial, Recueil Spécial des Sociétés et Associations c. közlöny 2007. május 14-i számában tették közzé. A jelenleg érvényes, a luxemburgi Régistre de Commerce et des Sociétés -nél letétbe helyezetett Kezelési Szabályzat megtekinthető vagy arról másolat kérhető. Az Alap nevét az Alapkezelő Igazgatósága 1998. augusztus 24-én kelt határozatával SANPAOLO ECU FUND ról SANPAOLO INTERNATIONAL FUND -ra módosította. Az Alapot határozatlan időre hozták létre. Az Alap jogi személyiséggel nem rendelkezik. Értékpapírok és más, a jogszabályi előírások alapján engedélyezett vagyonelemek vonatkozásában közös tulajdont hoz létre, amelynek működését a Befektetési Alapkezelő irányítja a kockázatmegosztás elvének megfelelően, a résztulajdonosok (a továbbiakban: Befektetési Jegy-tulajdonosok ) javára és kizárólagos érdekében, akik csak részesedésük mértékéig felelnek. Az Alap Vagyona a Befektetési Jegy-tulajdonosok közös és osztatlan tulajdona, és elkülönül a Befektetési Alapkezelő vagyonától. A közös tulajdon minden Befektetési Jegyével azonos jogok járnak. Az Alap nettó eszközértéke legalább 1.250.000,00 euró. Sem a közös vagyon összege, sem az Alap vagyonát képviselő közös tulajdon Befektetési Jegyeinek száma vonatkozásában nincs semmiféle korlátozás. A Kezelési Szabályzat határozza meg a Befektetési Jegy-tulajdonosok, a Befektetési Alapkezelő illetve a Letétkezelő Bank jogait és kötelezettségeit. A Befektetési Alapkezelőnek lehetősége van arra, hogy a Letétkezelő Bank beleegyezésével és a luxemburgi jog előírásainak megfelelően minden olyan vonatkozásban módosítsa a Kezelési Szabályzatot, amelyet a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekében hasznosnak ítél meg. A módosítások a Mémorial, Recueil des Sociétés et Associations c. közlönyben közzétételre kerülnek, és főszabályként közzétételük napján lépnek hatályba. A Kezelési Szabályzat nem írja elő a Befektetési Jegy-tulajdonosok számára, hogy tartsanak Befektetési Jegy-tulajdonosi közgyűlést; kivételt képez az az eset, amikor a Befektetési Alapkezelő javasolja az Alap, vagy az Alapba tartozó egy vagy több Részalap eszközeinek apportálását (vagyoni hozzájáruláskénti bevitelét) egy külföldi jog szerinti másik OPC-be (az organismes de placement collectif rövidítése, jelentése: kollektív befektetési formába).

B. Befektetési Jegy-részalapok és -kategóriák Az Alap egy alapok alapja típusú szerkezet, amely vagyonelemek és kötelezettségek elkülönült tömegeiből (a továbbiakban Részalap -okból) áll, amelyek mindegyikét egy bizonyos befektetés cél jellemez. Az egyes Részalapok eszközei az Alap számláin az Alap egyéb eszközeitől elkülönítve szerepelnek. Az egyes Részalapokon belül a Befektetési Alapkezelő kibocsáthat egy vagy több Befektetési Jegy-kategóriát (a továbbiakban: Befektetési Jegy-kategória, vagy Kategória ), úgy, hogy minden egyes Kategória különbözik a többitől egy vagy több jellemzőjét tekintve, ami lehet például az eladási és visszaváltási költségek egyedi szerkezete, a tanácsadási vagy a kezelési költségek egyedi szerkezete, az árfolyamkockázat-fedezeti politika megléte vagy meg nem léte vagy egy bizonyos elosztási politika. A létrehozott és/vagy jegyzésre megnyitott Részalapok jellemzői és befektetési politikája a jelen Tájékoztatóhoz csatolt saját ismertetőikben kerülnek bemutatásra, amelyek ezen Tájékoztató elválaszthatatlan részét képezi (a továbbiakban a szövegkörnyezettől függően: Részalap-ismertető(k) ). A Befektetési Alapkezelő fenntartja magának a jogot arra, hogy egyszerű határozattal bármikor új Részalapot ill. új Befektetési Jegy-kategóriát hozzon létre. Az új Részalap ill. új Befektetési Jegy-kategória létrehozása nyomán a Tájékoztatót frissíteni kell. Az Alap és Részalapjai egyetlen jogi egységet alkotnak. Mindemellett, az egyes Befektetési Jegy-tulajdonosok egymáshoz való viszonyában minden egyes Részalapot saját vagyoni hozzájárulásokkal, saját értéktöbblettel, saját értékhiánnyal stb. rendelkező külön egységként kezelnek. Harmadik személyekkel, így többek között hitelezőkkel szemben valamely meghatározott Részalap vagyona csak a rá vonatkozó (azaz vele kapcsolatos) adósságokért, kötelezettségvállalásokért és kötelezettségekért felelős. Amennyiben a Részalap-ismertetők nem tartalmaznak ezzel ellentétes állításokat, a különböző Részalapok Befektetési Jegyei normális esetben az egyes Értékelési Napokon bocsáthatók ki, válthatók vissza, és konvertálhatók, olyan áron, amely az érintett Részalap érintett Kategóriájában a Befektetési Jegyekre jutó Nettó Eszközérték alapján kerül kiszámításra, a Részalap-ismertetőkben előírt minden alkalmazandó költség és díj hozzáadásával. Az Alap konszolidált pénzügyi jelentése az értékeket euróban adja meg. Minden egyes Részalap/Befektetési Jegy-kategória Befektetési Jegyére jutó Nettó Eszközérték a megfelelő Részalap referencia-pénznemében kerül kiállításra, a Részalap-ismertetőkben leírtak szerint. Az alábbiakban meghatározott rendelkezések fenntartása mellett, a befektetők egy adott Részalapban lévő Befektetési Jegyeik egy részét vagy egészét konvertálhatják egy másik Részalap Befektetési Jegyeire vagy, amennyiben több Befektetési Jegy-kategória is létezik, az egyik Befektetési Jegy-kategóriából egy másik Befektetési Jegy-kategóriába. Ez alól kivételt képeznek bizonyos, a Részalap-ismertetőkben megjelölt olyan Befektetési Jegy-kategóriák, amelyek csak bizonyos típusú befektetők számára hozzáférhetőek.

1.2 A befektetés célja A. Általános tudnivalók Az Alap a nyilvánosság számára lehetőséget kínál arra, hogy különféle, a jogszabályi előírások által megengedett értékpapírokba és pénzügyi eszközökbe befektessenek, azért, hogy a befektetett tőkéből nyereséget realizáljanak, magas befektetési likviditással kombinálva. Ebből a célból nemcsak földrajzi és pénzügyi vonatkozásban, de a felhasznált pénzügyi eszközök típusai szintjén is biztosítva van a kockázat nagyarányú megoszlása, ahogyan az az Alap minden egyes Részalapjának befektetési politikájában, a Részalap-ismertetőkben leírtaknak megfelelően meghatározásra került. Ugyanakkor az Alap minden eszköze ki van téve a piac ingadozásainak csakúgy, mint az értékpapír-befektetésben rejlő kockázatnak, és ebből a tényből adódóan az Alap céljainak megvalósítása nem garantálható. A Befektetési Jegy-tulajdonosnak megvan a lehetősége arra, hogy saját szükségletei illetve a piacok alakulására vonatkozó saját elképzelései szerint megválassza, hogy milyen befektetéseket kíván megvalósítani az Alap valamely Részalapjában. A Befektetési Alapkezelő tevékenységének célja, hogy megóvja és növelje a tőkét. Ugyanakkor a piac pozitív vagy negatív fejleményeinek függvényében nem garantálható, hogy ez az előirányzott cél el is érhető. Következésképpen a Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközérték mind felfelé, mind lefelé változhat. B. Specifikus kockázatok Az egyes Részalapoknak a Befektetési Alapkezelő által a Kezelési Szabályzatnak és a jogszabályoknak megfelelően meghatározott céljai és befektetési politikái tiszteletben tartják a Befektetések és befektetési korlátozások c. fejezetben általában, és adott esetben a Részalap-ismertetőkben egyedileg is meghatározott előírásokat. Az Alap minden egyes Részalapjának az értékpapír-befektetése általában ki van téve a részvény-, kötvény és pénzpiac ingadozásainak. Az egyes Részalapok befektetései OPCVM-ek (kollektív értékpapír-befektetési formák) vagy egyéb OPC-k (kollektív befektetési formák) befektetési jegyeibe a befektetők számára bizonyos költségek így pl. jegyzési ill. visszavásárlási díj, letéti banki, adminisztrációs és kezelési költségek megduplázódásával járhatnak. Általában véve, a pénzügyi eszközökbe történő befektetések hatása és a határidős szerződések ( future azaz tőzsdei határidő és forward, azaz tőzsdén kívüli határidős szerződések) árfolyamának ingadozása jelent olyan tényezőt, amely jelentősen növelheti az Alap Befektetési Jegyeinek megvételével járó kockázatot. Különösen a határidős szerződésekre vonatkozó tranzakciók képesek növelő hatást generálni, mivel az ilyen tranzakciók folyamán általában megkövetelt garancialetét-minimum hatására jelentősen megnőhet az Alap kiszolgáltatottsága a határidős szerződés árfolyamának. Következésképpen a határidős szerződések árfolyamának bármilyen jelentéktelen, de kedvezőtlen ingadozása is jelentős veszteségekkel járhat. A vételi ( call ) illetve eladási ( put ) opciók eladása jelentős befektetési kockázatokkal járó speciális tevékenység.

Így az alapul szolgáló értékpapírok vagy azokkal összefüggő pénzügyi tranzakciók által a Részalapban nem lefedezett vételi opciók eladása potenciálisan korlátlan veszteségi kockázattal jár, amely egyenlő az alapul szolgáló értékpapír ára és az opció vételi ára közötti pozitív különbséggel. Az eladási opció eladása pedig akkor növelheti a veszteségi kockázatot, ha az alapul szolgáló értékpapír ára alacsonyabb lesz az opció vételi árának a jutalék összegével csökkentett értékénél. Az értékpapíron illetve bármely egyén pénzügyi eszközön lévő zálogjegy jelentős növelő hatással bír, ugyanakkor jelentős értékcsökkenési kockázattal jár. A közös megegyezéssel (OTC-piacon) kötött határidős és opciós szerződéseken alapuló tranzakciók nagyon illikvidek lehetnek. Nem mindig lehetséges egy vételi vagy eladási megbízást a szerződés elméletben megállapított árán teljesíteni, illetve egy nyitott pozíciót rövid határidőn belül megszüntetni. Végül, annak ellenére, hogy a Befektetési Alapkezelő nagyon gondosan válogat a brókerek között az OTC-s műveletek során, a származékos pénzügyi eszközök tárgyában kötött szerződések esetében nem zárható ki teljesen a másik fél nem teljesítésének kockázata. A kibocsátó hitelkockázati védelmének a Credit Default Swap (CDS) (azaz a hitel-nemfizetési swap) eszközével történő eladása alkalmával a Részalap ahhoz hasonló kockázatot vállal, mint amikor ugyanazon kibocsátótól vásárol kötvényt, a CDS-nek (hitel-nemfizetési swapnak) megfelelő összegben. Valójában mindkét esetben az a helyzet, hogy a kibocsátó nem-teljesítése esetén a veszteség a kibocsátó kötvényeinek névértéke és visszanyerhető értéke közötti különbség. A CDS-nél (a hitel-nemfizetési swapnál), csakúgy, mint minden származékos pénzügyi eszköz tárgyában kötött szerződésnél ( over the counter ), figyelembe kell venni a másik fél nem-teljesítésének kockázatát is, azaz azt a kockázatot, hogy a másik fél esetleg nincs abban a helyzetben, hogy teljesítse valamely fizetési kötelezettségét, amely kockázat rendkívüli fontosnak bizonyulhat CDS (hitel-nemfizetési swap) útján szerzett védelem esetén. A Befektetési Alapkezelő dolga gondoskodni az ilyen típusú tranzakciókban érintett felek gondos megválogatásáról, valamint arról, hogy a másik fél nem teljesítésének kockázatát korlátozzák és szigorúan ellenőrizzék. A Contract for Difference (CFD) ügyletekbe való befektetés ugyanazon nyereség- vagy veszteség lehetőségeket hordoz magában, mint a részvényekbe, vagy részvényindex ügyletekbe történő befektetés; mindazonáltal a CFD lehetővé teszi, hogy a Részalapok tőkeáttetelt érjenek el a kollektív befektetési formákról szóló 2002. december 20-i törvény és a CSSF 05/176. körrendelet keretein belül; következésképpen egy kedvezőtlen fluktuáció jelentős veszteségeket idézhetne elő; - CFD vétel során a legrosszabb estben a veszteségi kockázat kiterjed a befektetett tőke összegére, mivel a kockázat az alapul szolgáló pénzeszköz kockázatával megegyező. Az alapul szolgáló pénzeszköz árától függően a CFD értéke így nullára is leeshet; - CFD értékesítése során a veszteség elméletileg korlátlan lehet, mivel előfordulhat, hogy az alapul szolgáló pénzeszköz piaci ára jelentősen magasabb a CFD eladásakori kezdeti költséghez képest. Ráadásul, bizonyos Részalapokat olyan devizában kiállított értékekbe fektetik be, amelyek eltérnek attól a devizától, amelyben a Részalap Nettó Eszközértékét kiállítják. A Részalap referencia-devizája és azon értékpapírok átváltási árfolyamának változásai, amelyekbe a Részalap befektetett, befolyásolják az ezekben a Részalapokban birtokolt Befektetési Jegyek értékét. Bizonyos országokban fennáll a javak kisajátításának, az elkobzási adónak kockázata, valamint a politikai, szociális instabilitásból vagy a diplomáciai fejleményekből adódó kockázat, amely befolyásolhatja az ezekben az országokban megvalósított befektetéseket. Bizonyos pénzügyi eszközökkel kapcsolatos információk esetleg kevésbé hozzáférhetőek a nyilvánosság számára, és előfordulhat, hogy ezen országok jogalanyai nem vethetők alá olyan

számla-felülvizsgálati, számviteli vagy regisztrációs követelményeknek, mint amilyenekhez bizonyos befektetők hozzá vannak szokva. Bizonyos pénzpiacok volumene, jóllehet egyre növekszik, az esetek nagy részében továbbra is lényegesen kisebb, mint a fejlett piacok többségéé, és sok társaság értékpapírjai kevésbé likvidek és áraik sokkal változékonyabbak, mint a sokkal jelentősebb méretű piacok értékpapír-árai. Ezen országok nagy részében a piac, a pénzintézetek és a kibocsátók felügyelete és szabályozása is igen eltérő szinten történik. Ráadásul bizonyos országokban a külföldiek által megvalósított befektetésre vonatkozó követelmények és korlátozások befolyásolhatják bizonyos Részalapok műveleteit. A befektetést követően bekövetkezett jogszabály-módosítások vagy árfolyam-szabályozási intézkedések problémákat okozhatnak az Alapok repatriálása vonatkozásában. Veszteségi kockázatok merülhetnek fel a megfelelő transzferálási, árkalkulációs, számviteli és értékpapírvédelmi rendszer hiányából adódóan is. Nem hagyhatók figyelmen kívül a korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos kockázatok sem. Előfordulhat, hogy a tranzakciók szabályozásának rendszere kevésbé jól szervezett a fejlődő/feltörekvő (emerging) országokban, így többek között Oroszországban, mint a fejlett országokban. Fennáll tehát annak a kockázata, hogy a tranzakciók szabályozására későn kerül sor, és hogy a Részalapok likviditásait vagy értékpapírjait ezen rendszerek hiányosságai következtében veszély fenyegeti. Így például a piaci gyakorlat megkövetelheti a megvásárolt értékpapírok átvétele előtti fizetést, vagy az értékpapír átadását az ár átvételét megelőzően. Ilyen esetekben annak a brókernek vagy banknak a mulasztása, amelyeken keresztül a tranzakciót le kell bonyolítani, veszteséget okozhat azon Részalapok számára, amelyek fejlődő/feltörekvő országok értékpapírjaiba fektetnek be. Az Alap, hacsak lehetséges, igyekszik olyan üzleti partnert választani, akinek/amelynek a pénzügyi helyzete ezt a kockázatot csökkenti. Ugyanakkor nem lehetünk bizonyosak afelől, hogy az Alap a Részalapok szempontjából sikerrel ki tudja zárni ezt a kockázatot, különösen azért nem, mert a fejlődő/feltörekvő országok piacán tevékenykedő felek gyakran nem rendelkeznek olyan pénzügyi alapokkal, mint a fejlett országok piacán működő társaik. Az Alap a Befektetések és befektetési korlátozások c. fejezetben megadott határokon belül nettó eszközei egy részét befektetheti tőzsdén nem jegyzett, és következésképpen kevéssé likvid értékpapírokba. Az ilyen értékpapírok kevéssé likvid jellege elvben nem érinti a Befektetési Alapkezelő által kibocsátott Befektetési Jegyek likviditását; ennek ellenére fel kell hívni a befektetők figyelmét arra, hogy az ilyen értékpapírok értékelésének nehézségei potenciálisan alá- vagy túlértékelt Nettó Eszközértéket eredményezhet. Az Alapnak olyan kockázatkezelési módszert kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi számára, hogy ellenőrizze, és minden pillanatban mérlegelje a pozíciókhoz kapcsolódó kockázatokat és ezeknek a portfolió általános kockázati profiljára gyakorolt hatását. 1.3 Eszközök együtt-kezelése A hatékony kezelés érdekében, ha a Részalapok befektetési politikája engedi, a Befektetési Alapkezelő választhatja az érintett Részalapok nettó eszközeinek együtt-kezelését. Ilyen esetben a különféle Részalapok vagyonát egyformán kezelik. Az együtt kezelt eszközökre a Pool kifejezést alkalmazzuk, annak ellenére, hogy ezek a poolok kizárólag a belső kezelés céljaira használatosak. A poolok nem képeznek külön egységeket, és nem érhetők el közvetlenül a befektetők számára. Az egyes együtt-kezelt Részalapok mindegyikéhez hozzárendelik a saját eszközeit. Ha egynél több Részalap eszközeit kezelik együtt, az egyes résztvevő Részalapoknak tulajdonítható eszközöket először arra való hivatkozással határozzák meg, hogy az illető Részalap eszközeit hozzárendelték egy ilyen poolhoz, majd ezt változtatják a további hozzárendelések vagy kivonások során.

Az együtt kezelt eszközökhöz hozzájáruló minden egyes Részalap jogai kiterjednek az ilyen pool minden egyes befektetési ágazatára. Az együtt kezelt Részalapok nevében történő további befektetéseket a jogaik függvényében rendelik a kérdéses Részalapokhoz, míg az eladott eszközöket hasonlóképpen vonják le az egyes résztvevő Részalapokhoz rendelt eszközökből. Az együtt kezelt eszközök után kapott osztalékot, kamatot és bármely más szétosztást a poolban való részvételük arányában fizetik ki a résztvevő Részalapoknak a kérdéses szétosztások kézhez vételekor. Az Alap likvidálása esetén a poolba vont eszközöket részvételük arányában rendelik a résztvevő Részalapokhoz. 2. BEFEKTETÉSEK ÉS BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK 2.1 A befektetési politika meghatározása és korlátai Az Alap befektetéseinek az alábbi szabályokat kell tiszteletben tartania: Az Alap befektethet: A) az Európai Unió tagállamainak, az Európai Unión kívüli egyéb európai országoknak, valamint észak-amerikai, vagy dél-amerikai, afrikai, ázsiai vagy óceániai államoknak értéktőzsdén hivatalos jegyzésére bocsátott, illetve egyéb szabályozott, szabályosan működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott, piacán forgalmazott értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe; B) újonnan kibocsátott értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, feltéve, hogy a kibocsátási feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az ezen bekezdésben felsorolt országok valamelyikében, értéktőzsdén vagy az Európai Unió valamely tagállamának, más szabályozott, szabályosan működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott piacán történő hivatalos jegyzésre bocsátó kérelmet bemutatták; nevezetesen az Európai Unió bármely tagállama, Európai Unión kívüli európai, vagy észak-amerikai, vagy dél-amerikai, afrikai, ázsiai vagy óceániai államok. További feltétel, hogy legkésőbb a kibocsátást követő egy év lejárata előtt jegyzésre is bocsátották; C) a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően bejegyzett (engedélyezett) OPCVM (organism de placement collectif en valuers mobilieres rövidítése, jelentése: kollektív értékpapírbefektetési forma) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba. Befektethet továbbá és / vagy egyéb OPC (kollektív befektetési forma) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba a 85/611/EGK irányelv 1. cikkelye (2) bekezdésének első és második albekezdése szerint, amennyiben ezen kollektív befektetési formák vagy az Európai Unió tagállamainak valamelyikében vagy ezen kívüli államokban vannak, az egyes Részalapok nettó eszközei maximum 10%-ának megfelelő mértékben, az ABS Prudente és az ABS Attivo Részalapok kivételével, az alábbi feltételek között: - Ezek a más OPC-k (kollektív befektetési formák) olyan jogi szabályozásnak megfelelően vannak bejegyezve (engedélyezve), amely előírja, hogy ezen formák olyan felügyelet alatt állnak, amelyet a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) a közösségi jog által előírt felügyelettel egyenértékűnek ismer el, és amely előírja, hogy a hatóságok közötti együttműködés megfelelően biztosítva legyen. Ez a feltétel teljesül az Európai Unió valamennyi tagállama, az Amerikai Egyesült Államok Kanada, Japán, Svájc, Hong- Kong illetve Norvégia jogszabályi előírásainak megfelelően bejegyzett (engedélyezett) OPC-kre (kollektív befektetési formákra).

- Az ezen más OPC-ben lévő részesedést megtestesítő értékpapírok (kollektív befektetési formában lévő részesedések) tulajdonosainak garantált (biztosított) védelem szintje azonos az OPCVM-ben lévő (kollektív értékpapír-befektetési formákban lévő részesedések) részesedést megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak számára előirányzott védelemmel. Különösen az eszközök megosztásra, a kölcsönfelvételre, kölcsönnyújtásra, az értékpapírok és pénzpiaci eszközök fedezet nélküli eladására vonatkozó szabályoknak kell megfelelni a 85/611/EGK irányelv követelményeinek; - Ezeknek a más OPC-knek (kollektív befektetési formáknak) a tevékenységére kitér a féléves és éves jelentés, azért, hogy értékelhető legyen az adott időszak aktívuma és passzívuma, nyeresége és különböző műveletei; - Az OPCVM-ek (a kollektív értékpapír-befektetési formák) vagy megszerezni kívánt más OPC-k (kollektív befektetési formák) azon eszközeinek aránya, amelyek az alapító dokumentumaiknak megfelelően teljes egészében befektethetőek más OPCVM-ek (a kollektív értékpapír-befektetési formák) vagy OPC-k (kollektív befektetési formák) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba, nem haladhatja meg a 10%-ot; D) hitelintézetek letétjeibe, melyek kérésre bármikor visszatérítendők vagy kivehetők, és amelyek lejárata 12 hónap vagy azon belül van. Feltétel az, hogy a hitelintézet társasági szerződés szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamában legyen, vagy ha a hitelintézet társasági szerződés szerinti székhelye harmadik államban található, legyenek rá irányadóak azok az óvintézkedési szabályok, amelyeket a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) a közösségi jog által előírt szabályokkal egyenértékűnek tekint. Az OCDE (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és a GAFI (magyarul: a Pénzmosás elleni Pénzügyi Akciócsoport) tagállamainak óvintézkedési szabályait egyenértékűnek ismerik el a közösségi jog által előírt ilyen szabályokkal. E) olyan pénzpiaci eszközökbe, amelyek mások, mint általában a szabályozott piacon forgalmazott pénzpiaci eszközök, amelyek likvidek és amelyek értékét bármikor pontosan meg lehet határozni, amennyiben ezen eszközök kibocsátására vagy kibocsátójára irányadó valamely befektetők és a megtakarítás védelmét célzó szabályozás, és amennyiben ezeket az eszközöket: - egy központi, regionális vagy helyi közigazgatás, egy tagállam központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy harmadik állam, vagy szövetségi állam esetén a szövetséget alkotó egyik állam, vagy olyan nemzetközi közjogi szervezet bocsátja ki vagy garantálja, amelynek egy vagy több tagállam a tagja, vagy - egy olyan vállalat bocsátja ki, amelynek az értékpapírjai a fenti A) pont szerinti szabályozott piacokon vannak forgalomban, vagy - egy olyan létesítmény bocsátja ki vagy garantálja, amely a közösségi jog által meghatározott feltételek szerinti gondossági felügyeletnek van alávetve, vagy egy olyan létesítmény, amelyre olyan szabályok érvényesek, illetve amely olyan szabályoknak felel meg, amelyek a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) szerint legalább olyan szigorúak, mint a közösségi jog által előirányzottak; - a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) által jóváhagyott kategóriákba tartozó egyéb egységek bocsátják ki, amennyiben az ezen eszközökbe történt befektetésekre irányadóak azok a befektetők védelmét célzó szabályok, amelyek megegyeznek az első, második és harmadik albekezdésben előirányzott szabályokkal. Feltétel továbbá, hogy a kibocsátó olyan társaság legyen, melynek a tőkéje és a tartalékai elérik a legalább tízmillió

(10.000.000,00) eurót. Feltétel még, hogy ez a társaság bemutassa és nyilvánosságra hozza (közzétegye) éves elszámolásait (beszámolóit) a 78/660/EGK negyedik irányelvnek megfelelően, és olyan egység legyen, amely egy (egy vagy több jegyzett társaságot magába foglaló) társaságcsoporton belül a csoport finanszírozását látja el, vagy olyan egység, amely olyan értékpapírosítási eszközök finanszírozását végzi, amelyek a banki finanszírozás előnyeit élvezik. F) származékos pénzügyi eszközökbe, idesorolva azokat az egyenértékű eszközöket is, melyek lehetőséget nyújtanak készpénzben történő elszámolásra, amelyek a fenti A) pontban előirányzott módon szabályozott piacon kerülnek forgalomba; és/vagy közös megegyezéssel származtatott pénzügyi eszközökbe, feltéve, hogy: - az alapul szolgáló eszköz a fenti A), B), C), D) és E) pontokban meghatározott típusú eszközökből, pénzügyi mutatókból, kamatlábakból, átváltási (vagy visszaváltási) árfolyamokból vagy devizákból áll össze, amelyekbe az Alap befektetési céljainak megfelelően befektetéseket eszközölhet, - a közös megegyezéses származékos eszközökön alapuló tranzakciók ügyfelei olyan létesítmények, amelyekre irányadóak óvintézkedési szabályok, és amelyek a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) által bejegyzett (engedélyezett) kategóriákba tartoznak (az ilyen típusú műveletekre specializálódott elsővonalbeli pénzügyi intézmények), és - a közös megegyezéses származékos eszközöket naponta megbízható és ellenőrizhető módon értékelik, és az Alap kezdeményezésére bármikor, valós értékükön eladhatók, likvidálhatók, vagy lezárhatók egy szimmetrikus tranzakció segítségével, valamint - összességében azok a kockázatok, melyeknek az alapul szolgáló eszközök ki vannak téve, nem haladják meg az alábbi a), b), c), d), e) és f) pontokban meghatározott befektetési korlátokat. Az Alapnak olyan módszert kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi a kölcsönös megegyezéses származékos eszközök értékének pontos és független megállapítását. A CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) által részletesen meghatározott szabályok szerint rendszeres tájékoztatással kell élnie a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) felé a származékos eszközök típusai, a bennük foglalt kockázatok, a mennyiségi korlátozások és azon választott módszerek tárgyában, amelyek a származékos eszközökön alapuló tranzakciókkal kapcsolatos kockázatok becslésére szolgálnak. G) olyan értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, melyek kívül esnek a fenti A), B), C), D), E) és F) pontokban felsoroltak körén, az egyes Részalapok nettó eszközeinek maximum 10%-áig; Az Alap nem szerezhet be nemesfémeket vagy ezeket megtestesítő okmányokat. Az Alap kiegészítői jogcímen birtokolhat bemutatóra vagy rövid lejáratra szóló számlán lévő, készpénzben rendelkezésre álló fizetőeszközt. Az Alap nem teheti meg az alábbiakat: a) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 10%-át meghaladó értékben egyazon egység által kibocsátott értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. Ugyanakkor a kibocsátókban birtokolt azon értékpapírok és pénzpiaci eszközök összértéke, amelyekbe valamely Részalap nettó eszközei több mint 5%-át befekteti, nem haladhatja meg ezen

Részalap nettó eszközei értékének 40%-át, az alábbi e) és f) pontokban megjelölt értékek nélkül; b) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 20%-át meghaladó mértékben egyazon egységnél elhelyezett letétekbe; c) nem teheti ki magát a másik fél nem teljesítéséből adódó kockázatnak olyan tranzakcióban, amelynek alapjai olyan közös megegyezéses származékos eszközök, amelyek meghaladják az egyes Részalapok nettó eszközeinek 10%-át, ha a másik fél olyan hitelintézet, amelynek a társasági szerződés szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamában van, vagy amennyiben a hitelintézet társasági szerződés szerinti székhelye egy harmadik államban van, akkor irányadóak rá a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) által a közösségi jog alapján előírt óvintézkedési szabályokkal egyenértékűnek tekintett óvintézkedési szabályok, illetve meghaladják az egyes Részalapok nettó eszközeinek 5%- át más esetben; d) nem kombinálhatja az egy egység által kibocsátott értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetéseket, az egy egységnél lévő letétekbe történő befektetéseket, és/vagy az olyan kockázatú befektetéseket, amely az egy egységgel kötött közös megegyezéses származékos eszköz alapú tranzakcióból erednek, ha ezek meghaladják az egyes Részalapok nettó eszközeinek 20%-át; e) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 35%-át meghaladó mértékben olyan értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió valamely tagállama, annak helyi önkormányzatai, egy az Európai Unión kívüli harmadik állam vagy olyan nyilvános, nemzetközi szervezetek bocsátott ki vagy garantál, amelyeknek az Európai Unió egy vagy több tagállama a tagja; Az Alap ugyanakkor jogosult arra, hogy az egyes Részalapok nettó eszközeinek 100%- áig terjedő mértékben befektessen különböző kibocsátású értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió valamely tagállama, annak helyi önkormányzatai, az OCDE (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) valamely tagállama vagy olyan nyilvános Nemzetközi Szervezetek bocsátottak ki ill. garantálnak, amelyeknek az Európai Unió egy vagy több tagállama a tagja. Ebben az esetben minden Részalapnak legalább 6 különböző kibocsátáshoz tartozó értékpapírt kell birtokolnia, anélkül, hogy az ugyanazon kibocsátáshoz tartozó értékpapírok értéke meghaladná a teljes összeg 30%-át; f) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 25%-át meghaladó mértékben olyan kötvényekbe, amelyeket olyan hitelintézet bocsátott ki, amelynek a társasági szerződés szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamában van, és amely egyszersmind alá van vetve az ezen kötvények tulajdonosai védelmét szolgáló hatóságok speciális ellenőrzésének. Az ezen kötvények kibocsátásából származó összegeket pedig olyan eszközökbe kell befektetni, melyek kellően fedezik a kötvények futamidejének teljes időtartama alatt az abból származó kötelezettségeket, és amelyeket a kibocsátó mulasztása (nem teljesítése) esetén elsősorban a tőke visszafizetésére és az esedékes kamatok megfizetésére szánnak. Abban az esetben, ha az Alap az egyes Részalapok nettó eszközeinek 5%-át meghaladó mértékben fektet be egyazon kibocsátó által kibocsátott ilyen kötvényekbe, ezeknek a befektetéseknek a teljes értéke nem haladhatja meg az Alapba tartozó egyes Részalapok nettó eszközértékének a 80%-át. Az a), b), c), d), e) és f) pontokban előirányzott korlátozások nem kumulálhatók; ebből a tényből adódóan az ugyanazon kibocsátó értékpapírjaiba vagy pénzpiaci eszközeibe, letétekbe

vagy az ezen egységgel megvalósított származékos eszközökbe történő befektetések semmiképpen sem haladhatják meg összességében az Alapba tartozó egyes Részalapok nettó eszközeinek 35%-át. Kivételt képez az e) pontban megadott derogáció az Európai Unió valamely tagállamának, helyi önkormányzatainak, valamely OCDE (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tagállamnak vagy olyan nyilvános nemzetközi szervezeteknek a kibocsátásai vonatkozásában, amelyeknek az Európai Unió egy vagy több tagállama a tagja. A beszámolók konszolidációja céljából társult társaságok a 83/349/EGK irányelv értelmében vagy a nemzetközileg elismert számviteli szabályoknak megfelelően egyetlen egységnek tekintendők a fentebb meghatározott korlátozások számba vétele során. Ugyanazon OPC (kollektív befektetési forma) összesítve befektethet nettó eszközei 20%-ának mértékéig egyazon csoport értékpapírjaiba és pénzpiaci eszközeibe. g) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 20%-át meghaladó mértékben egyazon OPCVM (kollektív értékpapír-befektetési forma) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba vagy más, a fenti C) pontban megjelölt OPC-be (kollektív befektetési formába). A több Részalapból álló OPC (kollektív befektetési forma) minden egyes Részalapja külön kibocsátónak tekintendő, feltéve, hogy harmadik fél tekintetében biztosítva van a különböző Részalapokhoz tartozó kötelezettségek elkülönítésének elve. Az olyan OPC (kollektív befektetési forma) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba történő befektetés, amely nem kollektív értékpapír-befektetési forma, nem haladhatja meg összességében az Alapba tartozó egyes Részalapok nettó eszközeinek a 30%-át. Az Alap a fent meghatározott korlátok között befektethet más olyan OPCVM (kollektív értékpapír-befektetési forma) és/vagy más olyan OPC (kollektív befektetési forma) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba, amelyet a Befektetési Alapkezelő vagy más olyan társaság kezel, amellyel kezelési, ellenőrzési vagy más fontos, közvetlen vagy közvetett részesedési közösség keretében a Befektetési Alapkezelő kapcsolatban van. Feltétel, hogy az ezen műveletek vonatkozásában felmerülő adók, illetékek és egyéb költségek ne az Alap számláját terheljék; h) csak átmenetileg és abban az esetben vehet fel kölcsönöket, ha a portfolió értékpapírjainak eladása nem alkalmas időben történőnek és a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekeibe ütközőnek tekinthető. Az így felvett kölcsönök azonban nem haladhatják meg az Alapba tartozó egyes Részalapok nettó eszközeinek 10%-át. Ugyanakkor nem tekintendő kölcsönfelvételnek egy szemből szemben típusú ( back-to-back loan ) kölcsönnyújtás közvetítésével végbement devizabeszerzés; i) nem nyújthat hiteleket és nem vállalhat kezességet harmadik fél javára anélkül, hogy ez a szabály akadályozná a fenti C), E) és F) pontokban megjelölt, nem teljesen befizetett értékpapírok, pénzpiaci eszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök megszerzését; j) nem adhat el értékpapírokat rövid időre (nem shortolhat értékpapírokat). A Befektetési Alapkezelő az általa kezelt közös befektetési alapok egészét illetően, amelyekre a kollektív befektetési formákról szóló 2002. december 20-i törvény I. része irányadó: 1) nem szerezhet olyan mértékű szavazati joggal járó részvényeket, melyek által egy kibocsátó működésére jelentős befolyást gyakorolhatna; Egyébként pedig az Alap nem teheti a következőket: 2) nem szerezheti meg egyazon kibocsátó szavazati jogra nem jogosító részvényeinek több mint 10%-át; 3) nem szerezheti meg egyazon kibocsátó kötvényeinek több mint 10%-át;

4) nem szerezheti meg egyazon OPCVM és/vagy OPC befektetési jegyeinek több mint 10%- át; 5) nem szerezheti meg egyazon kibocsátó pénzpiaci eszközeinek több mint 10%-át; A 3), 4), és 5) pontokban megjelölt korlátozások figyelmen kívül hagyhatók a megszerzés pillanatában, ha ezen időpontban a kötvények vagy pénzpiaci eszközök bruttó összege vagy a kibocsátott értékpapírok nettó összege nem számítható ki. Az 1), 2), 3), 4) és 5) pontokban megjelölt korlátozások nem alkalmazandók olyan értékpapírokra vagy olyan pénzpiaci eszközökre, amelyeket az Európai Unió valamely tagállama vagy ennek helyi önkormányzatai, egy európai unión kívüli állam vagy olyan nyilvános, nemzetközi szervezet bocsát ki vagy garantál, amelynek az Európai Unió egy több tagállama a tagja. Egyébként, a fentiekben leírt korlátok nem alkalmazandók olyan részvényekre, amelyeket az Alap valamely európai unión kívüli ország valamely, eszközeit elsősorban egy ezen államban honos kibocsátó értékpapírjaiba befektető társaságának a tőkéjében birtokol, abban az esetben, ha az illető állam jogszabályai értelmében egy ilyen részesedés jelenti az Alap számára az egyetlen lehetőséget arra, hogy befektessen az illető állam kibocsátóinak az értékpapírjaiba. Ezen unión kívüli ország társaságának befektetési politikájában azonban tiszteletben kell tartania a fenti a), b), c), d), f), g) és a fenti 1), 2), 3), 4) és 5) pontokban megállapított korlátozásokat. Nem kell betartani az Alap nettó eszközeinek összetétele és ezen nettó eszközök ugyanazon kibocsátó értékpapírjaiba vagy pénzpiaci eszközeibe illetve más kollektív befektetési forma részesedést megtestesítő értékpapírjaiba történő befektetése vonatkozásában előírt korlátokat azon jegyzési jogok gyakorlása esetében, amely jogok az Alap eszközeinek részét képező értékpapírokhoz vagy pénzpiaci eszközökhöz kapcsolódnak. Abban az esetben, ha ezeknek a korlátoknak az átlépésére az Alap akaratától függetlenül vagy a jegyzési jogok gyakorlásának következtében kerül sor, a Befektetési Alapkezelő a jogszabályi előírásoknak megfelelően az eladási műveletek során elsődlegesen azt tűzze ki célul, hogy rendezze a helyzetet, a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekeinek figyelembe vételével. Az a), b), c), d), e), f) és g) pontokban meghatározott korlátokat nem kell alkalmazni az Alap valamely Részalapjának a megnyitásához adott hozzájárulás időpontjától számított első hathónapos időszak alatt, feltéve, hogy tiszteletben tartják a kockázatmegosztás elvét. A Befektetési Alapkezelő a Befektetés Jegy-tulajdonosok érdekében a befektetési politikához bármikor kiegészítő megszorításokat fogadhat el, azzal a céllal, hogy az megfeleljen azon országok jogszabályainak és szabályainak, ahol a Befektetési Jegyek eladásra kerülnek. 2.2 Technikák és eszközök Hivatkozással az előző rész F) pontjában szereplő származékos pénzügyi eszközökre is, az Alap az alábbiakban bemutatott technikákkal és eszközökkel élhet, amennyiben ezeket az eszközöket és technikákat fedezet-biztosítás céljából használja beleértve az árfolyamkockázat fedezését is, a portfolió hatékony kezelése érdekében, vagy valamilyen más célból, ha ez szerepel a Részalap-ismertetőkben; mindenesetre ezek a műveletek nem téríthetik el az Alapot az egyes Részalap-ismertetőkben kifejtett befektetési céljaitól.

Az alább bemutatott származékos pénzügyi eszközökre vonatkozó tranzakciókra a következő feltételeknek megfelelő fedezetet kell nyújtani: - Amennyiben a származékos pénzügyi szerződés automatikusan vagy az Alap üzletfele választása nyomán előirányozza lejáratkor vagy az üzleti év végén az alapul szolgáló pénzeszköz fizikai átadását, és amennyiben a fizikai átadás az adott eszköz esetében mindennapi gyakorlatnak számít, az Alapnak fedezetként portfoliójában kell tartania az alapul szolgáló pénzeszközt. - Amennyiben egy származékos pénzeszköz alapul szolgáló pénzeszköze nagy likviditású, az Alap számára kivételesen megengedett, hogy más likvid eszközöket birtokoljon fedezet címén, amennyiben ezek az eszközök bármikor felhasználhatók az alapul szolgáló pénzeszköz megszerzésére az átadást megelőzően, és amennyiben az ilyen típusú tranzakcióhoz kapcsolódó piaci kockázatnövekedés megfelelően felmérhető. - Amennyiben a származékos pénzeszköz automatikusan vagy az Alap döntése alapján készpénzben kerül kifizetésre, az Alapnak nem kell ezt a speciális alapul szolgáló eszközt fedezet címén őriznie. Ebben az esetben az alábbi eszköz-kategóriák jelenthetnek elfogadható fedezetet: a) készpénz; b) likvid követelésről szóló értékpapírok (például olyan értékpapírok, amelyeket az Európai Unió valamely tagállama vagy olyan nyilvános nemzetközi szervezet bocsát ki vagy szavatol, amelynek az Európai Unió egy vagy több tagállama a tagja), megfelelő biztonsági intézkedések megléte mellett (nevezetesen a reális érték alatti jegyzés vagy haircuts ); c) Minden más nagy likviditású eszköz - amelyet a Felügyelet (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, azaz Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) figyelembe vett a származékos pénzeszköz alapul szolgáló eszközével való kapcsolata miatt -, megfelelő biztonsági intézkedések megléte mellett (mint adott esetben a reális érték alatti jegyzés). A. Átruházható értékpapírokra és egyéb pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és részvényopciós szerződések Az Alap az alábbi feltételek és korlátok között kezelhet értékpapírokra és egyéb pénzpiaci eszközökre vontakozó határidős és részvényopciós szerződéseket: Az Alap köthet határidős szerződéseket, megvásárolhatja és eladhatja az engedélyezett, szabályozott, szabályosan működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott piacon forgalmazott értékpapírokon és pénzpiaci eszközökön alapuló vételi opciókat és eladási opciókat, vagy az over the counter piacokon olyan brókerekkel dealerekkel forgalmazott opciókat, akik a pénzpiaci eszközök piacának szereplői, és amelyek első vonalbeli, magas besorolású pénzintézetek. Ezen műveletek végrehajthatók fedezetképzés céljából, a portfolió hatékony kezelése céljából, vagy egyéb célból is, ha ez szerepel a Részalap-ismertetőkben. Az értékpapírokkal és egyéb pénzpiaci eszközök határidős és opciós ügyleteivel kapcsolatos műveletek kockázata vételi ill. eladási opciók eladásához kapcsolódó kockázat, kivéve fedezetként szolgáló műveleteket, a származékos eszközökkel kapcsolatos összes többi kockázattal együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alapban levő egyes Részalapok nettó eszközeinek értékét.

A kockázatot az alapul szolgáló eszközök folyó értékének, a másik fél nem teljesítése kockázatának, a piac előrelátható fejleményeinek és a pozíciók likviddé tételére rendelkezésre álló időnek a figyelembe vételével számolják ki. B. Pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és opciós műveletek Ezek a műveletek csak olyan szerződéseken alapulhatnak, amelyeket szabályozott, szabályoson működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott piacon forgalmaznak, vagy amelyeket over the counter piacokon olyan brókerekkel dealerekkel forgalmaznak, akik ezekkel az eszközökkel kereskednek a piacon, illetve első vonalbeli, magas besorolású pénzintézetek. Az alábbiakban részletezett feltételek között ezek a műveletek végrehajthatók fedezetképzés céljából, a portfolió hatékony kezelése céljából, vagy egyéb célból is, ha ez szerepel a Részalap-ismertetőkben. Az azon műveletekkel járó kockázat, amelyek tárgyai nem értékpapírok és pénzpiaci eszközök, kivéve fedezetként szolgáló műveleteket, a származékos eszközökkel járó összes kockázattal együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alapban levő egyes Részalapok nettó eszközeinek az értékét. A kockázatokat az alapul szolgáló eszközök folyó értékének, a másik fél nem teljesítése kockázatának, a piac előrelátható fejleményének és a pozíciók rendezésére (likviddé tételére) rendelkezésre álló időnek a figyelembevételével számolják ki. C. Swap és a Credit Default Swap (CDS) tranzakciók A swap általában olyan szerződés, amellyel két fél kötelezettséget vállal arra, hogy csereügyletet visznek végbe SWAP ügylet során, amely vonatkozhat pénzpiaci vagy a kötvénypiaci hozamra, részvény- vagy részvénykosár- vagy tőzsdeindex hozamra, vagy a felek kamatbevételt cserélnek. Ezek a műveletek csak járulékos jogcímen vagy azzal a céllal kerülnek megvalósításra, hogy nagyobb gazdasági hasznot realizáljanak, mint ami ugyanezen időszak alatt az értékpapírok birtoklása által elérhető, illetve az adott időszakra védelmet nyújtsanak értékcsökkenés ellen. Ha ezeket a swap-műveleteket nem fedezetszerzés céljából hajtják végre, az ezek műveletekhez kapcsolódó kockázat az egyéb származékos eszközökhöz kapcsolódó összes kockázattal együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alap egyes Részalapjai nettó eszközeinek értékét. Különösen a részvényeken, részvény- vagy kötvénykosarakon vagy tőzsdei-indexeken alapuló swapokat alkalmazzák, szigorúan tiszteletben tartva az egyes Részalapok befektetési politikáját. Az itt leírt műveletek alapjául csak olyan szerződések szolgálhatnak, amelyeket értéktőzsdén, szabályozott, szabályosan működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott piacokon vagy közös megegyezéses ( over the counter ) piacon forgalmaznak. Az utóbbi esetben illetve a Credit Default Swap-ok (CDS) (magyarul: hitel-nemfizetési swapok) vonatkozásában az Alap csak olyan első vonalbeli, a műveletek ezen típusára specializálódott pénzintézetekkel üzletelhet, amelyek az OTC-piacon (a tőzsdén kívüli értékpapírpiacon) és a CDS piacon (magyarul: hitel-nemfizetési swap-piacon) részt vesznek. Ezek a műveletek fedezet céljából vagy egyéb más célból hajthatók végre, az alábbiakban részletezett feltételek figyelembevételével. A CDS (magyarul: hitel-nemfizetési swap) szerződés által, jutalék fizetés ellenében az Alap védelmet kap valamely referencia-kibocsátó mulasztásából (nem fizetéséből) adódó kockázattal szemben. Például, amikor egy alapul szolgáló eszköz fizikai kiegyenlítése van előirányozva, egy CDS (magyarul: hitel-nem fizetési swap) feljogosítja az Alapot arra, hogy a partnerének eladjon egy, a mulasztó (nem fizető) kibocsátó kibocsátásainak meghatározott