Táncsics Mihály Szakközépiskola Akkreditált Kiváló Tehetségpontja értékelő beszámolója az elmúlt három év munkájáról. Készítette: Kovácsné Karácsony Éva, tehetséggondozó A tehetség magában csak lehetőség, ígéret. Az igazi tehetség az, amelyik hasznosul is. Az a tehetséges ember, aki képes a tehetségét kibontakoztatni, önmaga és a társadalom hasznára fordítani. Dr Csermely Péter A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakközépiskolája a megye egyetlen, országosan is elismert, több mint hét évtizedes hagyományokkal rendelkező középfokú közgazdasági intézménye. Intézményünk elődjének a Salgótarjáni Magyar Királyi Állami Kereskedelmi Középiskola tekinthető, amelyben 1939. szeptember 5-én indult meg a tanítás az első évfolyamon. Iskolánk elsők között kapott lehetőséget új szakképzési modell kialakítására és bevezetésére Az emberi erőforrások fejlesztése világbanki program keretében. Az 1992-ben indított általános közgazdasági képzés során a túlzottan specializált szakmai oktatás helyett jól konvertálható, széles alapozást biztosítottunk a majdani szaktárgyakhoz, mivel több szakterületen is felhasználható alapismeretet nyújtott programunk. 2007. július 1-jétől kezdődően új fejezet nyílt életünkben: Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának határozata a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskolát jogutóddal megszüntette, és a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskolába integrálta. Ezzel a két, nagy múltú intézmény egy iskolaként folytatja tovább munkáját, a város legnagyobb középiskolájává válva több mint ezer diákjával. 2015 szeptemberétől ismét változás történt iskolánk életében. A fenntartónk a Salgótarjáni Szakképzési centrum lett, a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola önálló intézménnyé alakult. Pedagógiai munkánk középpontjába továbbra is diákjaink tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztését helyeztük annak érdekében, hogy a középiskolát követő tanulmányaikhoz, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek birtokában lépjenek ki az iskola kapuján. A szakközépiskolai képzéshez kapcsolódó tehetséggondozásban hangsúlyt fektetünk a sikeres és képességeikhez képest alulteljesítő tanulók tehetséggondozására is. Tanulóinkat közismereti és pályaorientációs tanulmányi versenyekre készítjük fel (OKTV, SZÉTV). Célunk továbbra is: - az alulteljesítők körében is megtalálni az elszórtan jelentkező tehetséget - megakadályozni a tehetségesek elkallódását A szakmai képzésben részt vevő tanulóink körében a szakmai tehetségeket keressük. A tehetséggondozás iskolánk kiemelt feladata, hiszen a tehetség jelenlétét eddigi eredményeink is igazolják. Legtehetségesebb diákjainknak ösztönző lehetőség, hogy felismerjék az országos összemérések lehetőségét, a meghirdetett versenyek sikeres szereplői legyenek. A 2009/2010-es, illetve 2011/2012-es tanévben iskolánk nyerte a "Gordiusz Matematika Verseny legeredményesebb szakközépiskolája Észak-magyarországi Régió" elnevezésű vándorserleget. Mellékletként csatoljuk az elmúlt 3 év országos versenyeredményeinek értékelését.
Bevezető Intézményünk közel három éve elsők között csatlakozott a matematikai-logikai, nyelvi, irodalmi, kommunikációs nevelés, az értékközvetítő és képességfejlesztő programhoz. Pedagógiai programunk alapja az ezt meghatározó szellemiség, tevékenységstruktúra. A tanulásszervezési eljárásokat, a tehetségazonosító és tehetségfejlesztő szemléletet, a megismerési képességek és a kompetenciák tantárgyaktól függetlenül előtérbe helyezett fejlesztésének kritériumát helyi tantervünkbe beépítettük. A tanórai, tanórán kívüli, közösségi tevékenységek szervezésének egyaránt legfontosabb szempontja az egyéni képességekre figyelő, hatékony, differenciáló pedagógiai munka. Csermely Péter hitvallása szerint a tehetségígéret kibontakozása a befogadó közeg minőségének függvénye. A közeg minőségét a bizalmi helyzet, befogadó attitűd határozza meg. A bizalom kialakulásához elengedhetetlen a társadalmi befogadás erősödése. Életünket átszövő hálózatoknak kiemelkedő szerepe van a társadalmi együttműködés fejlődésében és a kölcsönös megbecsülés terjedésében. Intézményünk ezeknek a gondolatoknak a felhasználásával tudatosan tervezi a tehetséges fiatalok támogatását, fejlesztését, tudásának és személyiségének gazdagítását. A hálózatképzés, a tehetséggondozás egyik legfontosabb eleme, a megfelelő kapcsolati háló nélkül a tehetség csak ígéret marad, nem válik sikerré. A tehetség befogadó, nyitott közegben képes kiemelkedő képességeit hasznosítani. Az együttműködés elősegíti a tehetség felkutatásával, azonosításával, gondozásával kapcsolatos információk hatékonyabb terjedését. Cél a hátrányos helyzetű fiatalok számára a tehetségsegítő programokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése, a hatásterületek kiválasztása. Esélyegyenlőség és társadalmi integráció A régióban fokozottan jellemző a magas arányú munkanélküliségből, a működő vállalkozások és a minőségi közszolgáltatások hiányából fakadó hátrány. A területen kiemelkedően magas a hátrányos helyzetű fiatalok száma. Szociális hátterükből adódóan hátrányos megkülönböztetés éri őket, ezért társadalmi integrációjuk gyakran akadályokba ütközik. Tehetségdiagnosztika elméleti háttere, mely meghatározta eddigi tevékenységünket. A tehetségre jellemző viselkedés a három alapvető tulajdonságcsoport - átlag feletti képesség, feladatelkötelezettség és kreativitás - integrációját mutatja. 1 A tehetséggel kapcsolatos lelki, viselkedésbeli, teljesítménybeli, környezeti tényezők vizsgálatát nevezik tehetségdiagnosztikának. Számunkra fontos feladat a tehetségdiagnosztika célja: az azonosítás, (tehetségek felkutatása) beválogatás (tehetségígéret bevonása valamely tehetséggondozó programba) és a hatásvizsgálat (a bevonás eredménye), azaz a teljes tehetséggondozási folyamat nyomon követése. 1 Gyarmathy É. (1995) Kreatív tehetség és tanulási zavarok. in: Tehetség és képességek, (szerk.) Balogh L., Herskovits M. & Tóth L., KLTE Pedagógiai - Pszichológiai Tanszék, Debrecen, p. 199-217.
SZUBJEKTÍV Véleménygyűjtés Tanulmányi teljesítmény Tanulmányi verseny Pszichológiai vizsgálatok OBJEKTÍV Tehetséggondozás tervezése, fontos lépései 1. Tehetségazonosítás (tehetség-identifikáció, -diagnosztika) Olyan egy vagy több lépésből álló vizsgálat, amelynek célja a tehetségek megtalálása. Módszerei egy szubjektív-objektív dimenzió mentén sorba rendezve: 2. Képzés és mentorálás "A tehetséges gyermekeknek mást és másképpen kell tanítani, kreativitásuk, személyiségük egészének fejlesztését célozva" 2 A tehetséggondozás meghatározó pontja, hogy mely életkorban indul el. Az életkori sajátosságoknak megfelelően más - más típusú és összetételű programcsomagot szükséges összeállítani a differenciált fejlesztés követelményeinek megfelelően. Az alkalmazott fejlesztési technikáknak alapvetően három elismert típusa van: a) gyorsítás vagy léptetés (a tananyaggal a saját fejlődésének megfelelően halad) b) csoportos vagy egyéni differenciálás c) gazdagítás vagy dúsítás (a tehetséges gyerekek normál iskolai oktatásban tanulnak, a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban) A Tehetségpontunk alapvető céljai közé tartozik a tehetséggondozás iskolán belüli a tehetséges személy teljesítményének kibontakozását segítő tervszerű beavatkozás. Célja szerint lehet: a) a tehetséggel összefüggő erős oldal támogatása; b) a tehetséggel összefüggő gyenge oldal fejlesztése, a tehetség hatékony fejlesztéséhez szükséges pszichológiai háttértényezők megteremtése. 3. Tehetség-tanácsadás A tehetség tanácsadás tartalma szerint két nagyobb csoportba sorolható: a) a tehetséggel szorosan összefüggő tehetségazonosítás, tehetséggondozás; b) a tehetséggel lazábban összefüggő, de lényeges területek. Például: tanulási problémák, kreativitás, motiválás, pályaorientáció, életvezetési problémák stb 4. Utóvizsgálat A tehetséggondozó programok hatásvizsgálata a programok és módszerek fejlesztését, illetve az egyéni fejlesztési tervek kidolgozását és módosítását lehetővé tevő visszacsatolási lehetőséggel bíró tevékenység. Legegyszerűbb formája az önkontrollos hatásvizsgálat. A hagyományos csatornákon keresztül érkező információk is igen jól hasznosíthatók (verseny-, tanulmányi-, felvételi eredmények, az intézménybe jelentkezők számának és eredményének emelkedése), melyek további visszajelzést adnak. 2 Herskovits, 1994
/Kormos Dénes, Kutató-fejlesztő szakpedagógus előadásából/
A TEHETSÉGPONTUNK MÓDSZERTANI TÉMAKÖREI Témakör: 2. Tehetségazonosítás 3. Tehetség-tanácsadás 4. Tehetséggondozás 5. Hálózatfejlesztés 6. Konfliktuskezelés 7. Hogyan adják át egymásnak a Tehetségpontok a tehetséges fiatalt? 8. Fenntartható Tehetségpont Elvégzett tevékenység Nagy hangsúlyt fektet a tantestületünk a tehetségazonosításra. Már a leendő 9. osztályosainkat is megszólítjuk. Számukra versennyel egybekötött tehetséggondozó szakkört szerveztünk az iskolánk profilja alapján: informatika és szakma (közgazdasági, turizmus) területen. Valamilyen területen kiemelkedő képességű tanulóinknak, a felmérések, tapasztalatok, pedagógus, szülő kérésére tehetség-tanácsadást szerveztünk. Továbbtanulási, önbizalom fejlesztő, tanulás módszertani és személyiségfejlesztő beszélgetéseket tartottunk. A tehetséggondozásunk elmúlt három évében tett intézkedéseink, fejlesztő foglalkozásaink, mentálhigiénés módszertani foglalkozásaink eredménye képen évről-évre nőt a kiemelkedő tehetségeink versenyeredménye. A tehetséggondozásban részt vett diákok továbbtanulási mutatójuk a választott területen 100%-nak mondható. Mindenkinek sikerült olyan alapokat, célokat és tudást adni, amivel az elképzeléseit megvalósíthatta. (Mellélet) A Tehetségpontok együttműködésében előrelépést értünk el. Több középiskolával, Tehetségponttal sikerült szakmai együttműködést kialakítani a közös tehetséggondozás sikeressége érdekében. Sikerült olyan partnereket, egyesületeket, vállalkozókat, Tehetség Tanácsot, határon túli kapcsolatokat kialakítani, amely a tehetségeket, de az őket gondozó pedagógusokat is támogatta, módszertanban fejlesztette. Az együttműködés alapvető személyi feltétele mind a tehetségek, mind a tehetséggondozók, mind pedig a Tehetségpontok között pszichológus, gyógypedagógus, mentálhigiénés és tehetséggondozó szakember, akik támogatták pedagógiai, szakmai munkánkat. A tehetséges fiatal átadása egyik Tehetségpontból a másikba akár csak bizonyos részterület fejlesztésére igen fontos. Kapcsolatot építettünk középiskolákkal, művészeti intézménnyel, melyekbe ajánlottuk tehetséges diákjainkat tehetségterületük eredményesebb fejlesztésük érdekében. (Művészet- zene-tánc, programozás területén.) A Tehetségpontunk önfenntartó működésének egyik anyagi támasza az intézményi támogatás. Minden elképzelt lehetőség, feladat mellé az iskolavezetés, a fenntartó támogató segítséget nyújtott. Az anyagi erőforrásokat, gyermekek fejlesztő foglakozásának, versenyeztetésének, táboroztatásának, jutalmazásának lehetőségét támogatta a megnyert pályázati forrásainkból származó bevétel.
TÁMOP 3.3.10B, Erasmus+, MATEHETSZ Gazdagító program pár I.-II, Sport eszközbeszerzés, Felfedezettjeink 2013, Csoportos tehetségsegítő programok megvalósítása, Versenyfelkészítő szakkör tehetséges diákmentorok segítségével, NTP-MTTD 2015 a Természettudományok népszerűsítése, NTP-SR-2015 Sport népszerűsítése pályázataink. 9. Marketing, menedzsment 10. Képességfejlesztés 11. Kreativitásfejlesztés 12. Motiválás 13. A szociális környezet alakítása 14. Személyiségfejlesztés A Tehetségpontok önfenntartó működéséhez marketing, menedzsment jellegű kompetenciák is szükségesek. Szülők, kollégák önzetlen segítsége támogatta munkánkat. Az évenként megrendezésre kerülő Táncsics Napok alkalmából előadások, programok szervezése, megtartása a tehetséggondozó munkánk támasza. A tanulóink az előadások, beszélgetések alkalmával szakmai, egyéni életutakból, az előadások tartalmából nagyon sok pozitív ismeretet, útmutatást meríthettek. A fenntarthatóság érdekében a pénzügyi eszközöket, a szellemi és humán forrásokat is terveznünk kellett. A szellemi és humán források érdekébe a tantestületen kívül bevontuk a társintézményeket (Megyei Iparkamara, Salgótarján Város Diákönkormányzata, Salgótarján város Önkormányzati Testülete). Erősítettük és bővítettük azon tehetségpontok számát, akikkel Együttműködési megállapodást kötöttünk. Volt tanítványainkból álló diák mentor hálózatunk bővítése fontos feladat volt. A felsőoktatásban tanulók tanulási módszereikkel, szakmai tapasztalataikkal segítették a tehetségeink kibontakoztatását. Feladatunk az iskolánkat választó tanulók közül - a motivált, kreatív tanulók megtalálása, - a tehetségazonosítás, kiemelten a szociokulturálisan hátrányos tehetségek felismerése, gondozása, - a kompetenciaterületekhez kapcsolódó tehetségfejlesztés (kulcs-, szociális-, vállalkozói kompetenciák) A tehetségtámogató munkánkat kibővítettük városi, regionális szintű rendezvények szervezésével, megtartásával. Vállaltuk, hogy a középiskolás korosztályon kívül a régió általános iskolai korosztálynak tehetségfejlesztő foglalkozásokat szervezünk. A pszicho szociális fejlődés zavaraitól a tehetségesek sem mentesek, sőt a különböző kognitív, motoros, emocionális, interperszonális területek nem egyforma ütemben történő fejlődése is előfordulhat. A tehetséggondozás során nagy hangsúlyt fektettünk a személyiségfejlesztésre. A diákok egyéni és csoportos fejlesztést is kaptak. A csoportos fejlesztés a közös szakmai foglalkozások során, de a közös kirándulások, táborok alkalmából pozitívan hatott a személyiségükre. Az idősebbek példaként szolgáltak az új tehetségígéretek számára. Alakította látásmódjukat, de fejlesztette a közösségi, társas kompetenciáikat is. A mindennapokban is együttműködő közösséggé váltak.
A tehetséggondozó munkánkat támogatták a mentoraink. Volt tanítványaink, jelenleg felsőoktatásban tanuló, vagy már munkába álló hajdani tehetségeink segítették a szakköri munkánkat, a tantárgyi anyagon túl mutató ismeretszerzésben. Ösztönözték a diákjainkat a tanulás szükségességére, az önmegvalósítás fontosságára. Segítették a táborok, kirándulások programjainak megvalósítását. Előadásokat tartottak a tehetségterületek ismereteinek bővítésére, pályaválasztási motivációs foglalkozásokat vezettek. 15. Kommunikációfejlesztés 16. Tanulásfejlesztés 17. Kutatásmódszertan 18. A tehetség nyomon követése A kimagasló teljesítmények közzétételének, a team-munkának, az önérvényesítésnek és a hétköznapi élethelyzetek megoldásának hatékonysága várható a kommunikációfejlesztéstől. Az információk átadása, az eredmények széles körben való megismertetése (tantestület, diákközösség, faliújság, iskola honlapja, újságcikkek) pozitívan hatott a tehetséges diákokra. Eredményeik példaképpen szolgálhattak az iskola közösségére. A hosszú távú egyéni karrier elősegítése is lényeges tehetséggondozó feladatkör. A TÁMOP 3. 3. 10B pályázat mentortanárokkal segítette 50 hátrányos helyzetű tanulónk fejlődését, melyben 15 fő tehetségígéret is volt. Számukra tanulás módszertani és személység fejlesztő egyéni és kiscsoportos foglalkozásokat tartottuk. A kutatás a gazdagító programok eszköze. Tehetségpontoktól elvárható feladat a kutatási tevékenység. Esélyegyenlőséget szolgáló, autista középiskolások integrálásának lehetőségét vizsgáltuk. Másik terület a tehetségpontunk versenyeredményeinek évenkénti vizsgálata. Ezáltal tudatos tervezéssel, új célokkal, lehetett keresni a lehetőségeket a diákjaink országos szinten való megméréséhez, új versenyhelyzetek, új kompetenciaterületek bevonásával. A tehetségek nyomon követése, horizontális vizsgálatai kiemelt jelentőségű az eredményesség megítélése szempontjából. Intézményünk nagy gondot fordít a pályakövetés fenntartására.
Értékelés SWOT analízis Erősségek: - viszonylag magas idegen nyelvi óraszám, - közép-, emeltszintű csoportbontás - informatika-képzés 9-13. évfolyamon, - felzárkóztatás, tehetséggondozás, - korszerű számítógépes eszközállomány, - szakképzett, innovatív tanári gárda, - több évtizedes tapasztalat a szakképzésben, új kezdeményezésekre való nyitottság, - a nevelőtestület tagjai felkészültek a hátrányos helyzetű tanulók nevelésére, felzárkóztatására, és vállalják is ezt a feladatot. - Tehetségek felismerése, gondozása, nyomon követése. Gyengeségek: - egységes követelményrendszer betartása és betartatása, - a tantárgyi, az elméleti és gyakorlati oktatás integrációjában rejlő pedagógiai lehetőségek jobb kihasználása, - az iskolai diákélet változatosabbá tétele - a tornaterem hiánya, sport népszerűsítése - a középiskolai évfolyamokon a szakmacsoportos alapozó oktatás alulfinanszírozott. - a tanulók és a tanulás motivációja. Lehetőségek: - komplett idegen nyelvi multimédiás labor alkalmazásával a szakmai idegen nyelv hatékonyságának fokozása, - az Internet-alapú oktatás további fejlesztése - az információhordozók eszközállományának korszerűsítése, bővítése, - a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően újabb szakképesítések megszervezésének biztosítása, érettségi után és szakiskolai képzésben, - az iskolai teljesítmények növelhetők a hátrányos helyzet és a tanulási kudarcok okainak felkutatásával illetve a tanórai módszerek célirányos alkalmazásával, - szülői kapcsolattartás mélyítése, - a kiválóság elismerése - versenyeztetés, versenyszervezés Veszélyek: - a tanulók összetételének változása: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek arányának folyamatos növekedése, - a családi háttér meggyengülése, - a feladatokhoz kapcsolódó állami finanszírozás csökkenése, - a munkaerő-piaci igények ingadozása, a változások kiszámíthatatlansága. - a tanulólétszám csökkenése - motiválatlanság erősödése A tehetségek önmaguktól még nem okvetlenül lesznek sikeresek. Az esetek többségében van egy stimuláló környezet. A tehetség egy piramis. A piramis csúcsa csak akkor épülhet föl, ha a piramisnak van alja. Nagyon ritka, hogy mindenen keresztültörve vagy egy lakatlan szigeten, tehát ösztönző környezet hiányában a tehetség eljusson a csúcsra. Aki ezt a közeget nem találja meg, az valószínűleg csak a tizedét tudja megvalósítani annak, ami ezzel együtt lehetett volna. Dr Csermely Péter
Versenyző tehetségek száma 2013 2014 2015 2016 matematika 23 54 44 28 magyar 16 11 21 11 informatika 39 34 61 64 szakmai 17 20 11 21 sport 29 21 44 61 nyelv 21 6 Iskola létszám 459 450 445 420 Versenyző tehetségek száma 70 60 50 40 30 20 10 0 matematika magyar informatika szakmai sport nyelv 2013 2014 2015 2016 Országos döntőbe jutott tehetségek száma 2013 2014 2015 2016 matematika 10 6 14 10 magyar 5 4 7 5 informatika 12 12 22 37 szakmai 4 5 3 16 sport 14 1 6 2 nyelv 8 1 Országos döntőbe jutott tehetségek száma 40 35 30 25 20 15 10 5 0 DÖNTÖBE JUTOTTAK ARÁNYA matematika magyar informatika szakmai sport nyelv 2013 2014 2015 2016
2013 2014 2015 2016 matematika 43% 11% 32% 36% magyar 31% 36% 33% 45% informatika 31% 35% 36% 58% szakmai 24% 25% 27% 76% sport 48% 5% 14% 3% nyelv 38% 17% Versenyzők aránya az országos döntőben 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% matematika magyar informatika szakmai sport nyelv 2013 2014 2015 2016 Érettségi utáni továbbtanulók Végzősök továbbtanulási aránya 2013 2014 2015 2013 2014 2015 60 41 33 58% 40% 46% 103-ból 103-ból 72-ből Továbbtanulók aránya 58% 60% 50% 40% 40% 46% 30% 20% 10% 0% 2013 2014 2015