UKRÁN OKTATÁSI, TUDOMÁNYÜGYI, IFJÚSÁGI ÉS SPORTÜGYI MINISZTÉRIUM UNGVÁRI NEMZETI EGYETEM MAGYAR TÖRTÉNELEM ÉS EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TANSZÉK



Hasonló dokumentumok
Ókori Egyiptom. Oktatási segédanyag 9. osztályos diákoknak

Az ókori Kelet Földrajzi helyzete: Földrész Ország Folyó(k) Afrika Egyiptom Nílus Ázsia Mezopotámia Tigris Eufrátesz

Ókori Kelet. Az írás kialakulása Vallások Törvények. Szalayné KI

Segítségével a nyári meleg hónapokban is vizet vezettek csatornákon keresztül a földekre, így azok nem pusztultak el.

AZ ÓKORI KELET VILÁGA

Állattenyésztés. Szövés-fonás. Közös állatősök. Egyiptomi majom Árucsere HELYSÉG Proconsul Kereskedelem Afrika. Crô-Magnon

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok.

Matematika az ókori Mezpotámiában

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

E G Y I P T O M. Az egyiptomi szfinxek testesítik meg az örök változatlanságot.

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig

I. A ókori Egyiptom 1. A szó szoros értelmében vett Egyiptom a Nílus első kataraktájától (zuhatagától) a Földközi-tengerig terjedő területet

Tanulni így is lehet? - Társasjáték a történelem szakkörön és azon túl. Általam készített mellékletek a társashoz

Egyiptom művészete Ókor-1

Az ember tere - építészeti alapismeretek

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Az Ószövetségi történelem kronológiája

Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek 5. osztály I. félév. Az emberiség őskora

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Történelem 5. osztály - 3. forduló -

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

TestLine - Az őskor és az ókori Kelet Minta feladatsor

TestLine - Az őskor és az ókori Kelet Minta feladatsor

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

III. (záró) dolgozat 08/01/18. Válaszok

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Az egyiptomi művészet korszakai

UKRÁN OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUM ÁLLAMI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY UNGVÁRI NEMZETI EGYETEM MAGYAR TANNYELVŰ HUMÁN-TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák

Az ókori világ hét csodája

A Selyemút kultúrái diszciplináris minor

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

SZÁRMAZÁS, HATALOM, TÖRTÉNELEM. Szerkesztette: Szalay Gábor

Az ind filozófia és vallás alapjai

KÉPTÁR. Őskor, Ókori Egyiptom, Ókori Mezopotámia 22 dia tartalomjegyzékkel. oktatási segédanyag, 2014

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

Osztályozó vizsga témái. Történelem

TestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor

INDIA MŰVÉSZETE. i.e. III. évezredtől

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Vlagyimir, Sz.Demeter templom ( ), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház ( ill ), alaprajz, metszet.

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály

BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEM, MINT TUDOMÁNY

Miért Olvasmányos történelem?

1. TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Melyik ókori keleti állam nagy folyója az Eufrátesz? 1. Kína 2. Egyiptom X. Mezopotámia

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

I. AZ EMBERISÉG ŐSKORA. EGYIPTOM ÉS AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

Az ember tere - építészeti alapismeretek

TÁMOP /08/ A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon projekt. Innováció

2. Az újkőkor - emberré válás és az írást ismerő kultúrák közötti időszak korszakolás: kőkorszak

Tételvázlat. 12. tétel

Asztronómia és asztrológia. SZIGNUM témahét, g Latin nyelv és irodalom óra Szaktanár: Szombathelyi Nóra

OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

BTTR21101BA Őskori és ókori történelem. Az ókori kelet képe a klasszikus antikvitás irodalmában. BTTR211OMA Keleti és hellénisztikus történelem

TANMENET / / Száray Miklós Történelem I. középiskolák, 9. évfolyam című tankönyve alapján a 9. osztály TÖRTÉNELEM tantárgyának tanításához

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

TÖRTÉNELEM Megyei szaktantárgyi vetélkedő 2015 Írásbeli feladatsor a 6. osztály számára

KOSÁRY DOMOKOS TÖRTÉNELEMVERSENY

a) Kheopsz b) Hammurapi c) Noé d) Buddha e) Mózes

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

Kelet-ázsiai kultúrák diszciplináris minor a 2017-től fölvett hallgatóknak

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

ETE_Történelem_2015_urbán

Az ember tere - építészeti alapismeretek

6. HÓDÍTÓ BIRODALMAK (ASSZÍRIA ÉS AZ ÓPERZSA BIRODALOM)

Ókori közel-keleti kultúrák diszciplináris minor a 2019-től fölvett hallgatóknak

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás

Az ószövetségi történelem vázlatos kronológiája

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

Bútorasztalos Bútorasztalos Bútoripari technikus Fa- és bútoripari technikus

MEZOPOTÁMIA MŰVÉSZETÉNEK KORSZAKAI

Ember és társadalom. Célok és feladatok

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády

Természeti viszonyok. Az Egyiptomi Középbirodalom matematikája. Az egyiptomi civilizáció kezdete. Kedvező földrajzi és éghajlati viszonyok.

A Középbirodalom korának aritmetikája Egyiptomban.

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel)

4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága

hadzs (ar.) zarándoklás Mekkába, a muzulmánok szent helyére a Kábához, v. Medinába, Mohamed sírjához

a 2015-től fölvett hallgatóknak

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Természeti viszonyok. Az Egyiptomi Középbirodalom matematikája. Az egyiptomi civilizáció kezdete. Kedvező földrajzi és éghajlati viszonyok.

A Középbirodalom korának aritmetikája Egyiptomban.

XLI. Megyei Komplex Tanulmányi Verseny TÖRTÉNELEM Ha meg akarsz érteni valamit, figyeld a kezdetét és kövesd a fejlődését.

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Történelemtanulás egyszerűbben

Az írásbeli érettségi témakörei

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

Átírás:

UKRÁN OKTATÁSI, TUDOMÁNYÜGYI, IFJÚSÁGI ÉS SPORTÜGYI MINISZTÉRIUM ÁLLAMI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY UNGVÁRI NEMZETI EGYETEM MAGYAR TANNYELVŰ HUMÁN-TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR MAGYAR TÖRTÉNELEM ÉS EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TANSZÉK Illár Krisztina AZ ÓKORI KELET TÖRTÉNETE TANTÁRGYI PROGRAM ÉS MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG Felsőfokú szakképzés Történelem szak Nappali tagozat III-IV akreditációs szintű felsőoktatási intézmények diákjai számára UNGVÁR 2014

МІНІСТЕРСТВО ОСВІТИ І НАУКИ, МОЛОДІ ТА СПОРТУ УКРАЇНИ ВИЩИЙ ДЕРЖАВНИЙ НАВЧАЛЬНИЙ ЗАКЛАД УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ ГУМАНІТАРНО-ПРИРОДНИЧИЙ ФАКУЛЬТЕТ З УГОРСЬКОЮ МОВОЮ НАВЧАННЯ Кафедра історії Угорщини та європейської інтеграції ІЛЛАР КРІСТІНА ЯНОШІВНA ІСТОРІЯ СТАРОДАВНЬОГО ХОДУ Навчально-методичний посібник Методичні рекомендації та робоча навчальна програма (за вимогами кредитно-модульної системи) Напрям підготовки: бакалавр Спеціальність: історія Форма навчання: денна Ужгород 2014

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... A TANTÁRGY TEMATIKUS TERVÉNEK LEÍRÁSA... A TANTÁRGY TARTALMA... GYAKORLATI FOGLALKOZÁSOK TÉMÁI... TÉMÁK EGYÉNI ÉS ÖNÁLLÓ FELDOLGOZÁSRA... ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A DOLGOZATRA... TESZTKÉRDÉSEK... ÓKORI FOGALMAK... FÖLDRAJZI NEVEK. NÉVLEXIKON KRONOLÓGIA ÓKORI KELETI ISTENEK VIZSGAKÉRDÉSEK... SZAKDOLGOZATRA JAVASOLT TÉMÁK AJÁNLOTT FORRÁS- ÉS SZAKIRODALOMJEGYZÉK...

BEVEZETÉS Az ókori Kelet története tantárgy azon országok történetével foglalkozik melyek a Földközitenger keleti partvidékétől a Csendes-óceán nyugati partjáig terjedő óriási területen léteztek az i.e.iv- III. évezeredtől időszámításunk első századaiig. Ez egyben tehát az első emberi civilizációk története is. Az ókori civilizációk és államok számos közös tulajdonsággal rendelkeznek, és ma már bizonyított, hogy a kor közlekedési fejlettségéhez viszonyítva szoros kapcsolatban álltak egymással, és hatottak egymás fejlődésére. Mindazonáltal ezen kölcsönhatások gyakran csak részlegesek voltak, és hosszú távon érvényesültek, és az egyes kultúrák, civilizációk szinte teljesen önállóan fejlődési utat járhattak be. Ezért és a hagyományos történelmi felfogásnak megfelelően a témakörök kialakítását territoriális, és nem kronológiai alapon végeztük. Így két nagyobb tartalmi egységet alakítottunk ki, melyek közül az első tulajdonképpen a Termékeny Félholdnak nevezett térség történetével, a második pedig Ázsia egyéb régióival foglalkozik. Ezt a felosztást indokolja az is, hogy a Közel-Kelet népeinek története sokkal inkább összefonódik egymással, mint a többi civilizációval, vagy akár mint más területek népeinek története. Az i.e.xv. századtól egészen a hellenisztikus korig néhány birodalom határozta meg a Közel-Kelet történetét, melyek közül némelyik az egész térséget uralma alá vonta. Egyiptom, a Hettita Birodalom, Mitanni, Asszíria, Babilon és Perzsia váltották egymást a terület vezető hatalmának szerepében, egységes politikai harctérré alakítva a számos eltérő eredetű és más szokásokkal, életmóddal rendelkező nép által lakott területet, amely politikai aréna immáron Indiáig, a közép-ázsiai népek miatt pedig tulajdonképpen egész Kínáig terjedt. A tantárgyi program szerkesztésekor mellőztük a hellenisztikus kor államainak történetét, mivel úgy véljük, ezek kulturális értelemben nem tekinthetőek az ókori Kelet, mint történelmi terület részeinek Az ókori Kelet története című tantárgy jelentősége nemcsak az általa felölelt terület és időszak nagyságában rejlik, hanem abban az óriási hagyatékban is, melyet ez a kor napjainkra hagyott. Az ókori Keleten alakult ki az írás; az általunk használt ábécé is a főníciaira vezethető vissza. Olyan, máig jelentős vallások jelentek meg, mint a buddhizmus, a hinduizmus elődjének tekinthető brahmanizmus, vagy a konfuciánus filozófia. Ekkor alakultak ki az első államok. A makedón hódítások következtében pedig ezen népek kultúrája kölcsönhatásba lépett az antik világgal is, így hatást gyakorolva Róma és Rómán keresztül Európa és az egész világ történetére is.

1.Modul. Egyiptom, Mezopotámia, Kis-Ázsia és a Kaukázusontúl az ókorban Tartalmi modulok: Bevezetés az ókori Kelet történetébe Az ókori Egyiptom története Az ókori Mezopotámia története Elő-Ázsia és a Kaukázusontúl az ókorban 2.modul. Közép-, Dél- és Kelet-Ázsia országai az ókorban Tartalmi modulok: Közép-Ázsia az ókorban India az ókorban Az ókori Kína Kelet- és Dél-Kelet-Ázsia az ókorban

A diákok tudásának a felmérése A szemeszter alatt a diákoknak meg kell írniuk két modul dolgozatot, melyek magukban foglalják a rendszeres felszólalásokat a gyakorlati órakon. A diákok felkészültségi szintjét tesztfelmérés, szóbeli felelés és az egyéni munka kidolgozásának formájában ellenőrizzük. A modulok elsajátításának végleges ellenőrzése összefoglaló ellenőrző foglalkozással zárul. A diákok tudásának osztályozási kritériumai - jeles (5) a diák - a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni, a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz; - nagyon jó (4,5) a diák - a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni, a tantárgy szaknyelvét használja; - jó (4) a diák - a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget; - közepes (3,5) a diák - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget, gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre; - elégséges (3) a diák - a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik, fogalmakat önállóan nem alkot, egyáltalán önálló feladatvégzésre nem képes; - elégtelen (2) a diák - a tantervi minimumot sem teljesítette, ennek eleget tenni a tanári útmutatás segítségével sem képes. Minden modul dolgozatért a diák megszerezheti a maximális 50 pontót: - modul dolgozat 30 pont; - gyakorlati órák 10 pont; - önálló munka 10 pont; Öszegezve a két modul dolgozat eredményeit egy diák összesen 100 pontót érhet el, mely a jeles osztályzásnak felel meg.

AZ ÓKORI KELET TÖRTÉNELME TÁRGY SZERKEZETI TERVE Az ókori Kelet történelme Óraszám, ebből tantárgy szerkezete Összes óra/ kreditek E GyF ÖM EM Tanulm ányi év Ellenőrzés módja 139/2 46 16 30 37 1. Modul. Egyiptom, 1-évf., Felmérő Mezopotámia, Kisázsia, Kaukázusontúl az ókorban 65 24 8 14 19 І. Szem. dolgozat, referátumok, Tartalmi modul 4 1. Bevezetés az ókori Kelet beszámolók, kolokvium történetébe. 2. Az ókori Egyiptom története. 3. Az ókori Mezopotámia története. 4 2 2 2 4. Elő-ázsia és Kaukázusontúl az ókorban 6 2 2 2 6 2 4 4 8 2 6 6 A modul elsajátitásának 2 felmérése

2. Modul. Közép -, Kelet - 1-évf., Felmérő és Dél-Kelet Ázsia országai az ókorban 64 22 8 16 18 І. Szem. dolgozat, referátumok, Tartalmi modul 4 1.Közép-Ázsia az ókorban. beszámolók, kolokvium 2. Az ókori Dél-Ázsia története. 3. Az ókori Kína története. 6 2 4 4 4. Kelet- és Délkelet- Ázsia ókori államai. 6 2 4 4 6 2 4 4 4 2 4 4 A modul elsajátitásának 2 felmérése

AZ I. MODUL STRUKTURÁJA EGYIPTOM, MEZOPOTÁMIA, KISÁZSIA, KAUKÁZUSONTÚL AZ ÓKORBAN Téma Előadások Gyakorlati foglalkozáso k 1 tartalmi modul. Bevezetés az ókori Kelet történetébe Önnálló munka Egyéni munka Bevezetés az ókori Kelet történetébe Az ókori Kelet társadalmainak fejlődési sajátosságai. 2 2 2 2 Összesen az 1.tartalmi modul 4 2 2 2. tartalmi modul. Az ókori Egyiptom története. 3. Bevezetés az ókori Egyiptom történetébe. 4. Egyiptom az Ó- és Középbirodalom idején. 5. Egyiptom az Új- és Késői Birodalom idején 2 2 2 2 2 2 6. Az ókori egyiptom kultúrája. 2 2 Összesen a 2. tartalmi modul 6 4 4 4 3. tartalmi modul. Az ókori Mezopotámia története 7. Bevezetés Mezopotámia történetébe. Sumer és Akkád 2 2 8. Mezopotámia az i.e.ii. évezredbe 2 2 9. Asszíria felemelkedése és virágzása 2 1 10 Asszíria hanyatlása és bukása. Az 2 2

Újbabiloni Birodalom és Média 11. Az ókori Mezopotámia kultúrája. 2 2 Összesen a 3. tartalmi modul 8 2 4 5 4. tartalmi modul Elő-Ázsia és a Kaukázusontúl az ókorban. 12. Fónicia és Szíria. 2 1 2 13.Palesztína. Arábia. 2 2 14 A Hettita birodalom, Frígia és Lüdia. 15.Urartu és a Kaukázusontúl államai 16. Előázsia a Kaukázusontúl kultúrája az ókorban. 2 1 2 2 2 2 2 Összesen a 4. tartalmi modul 6 2 4 8 Az I modul elsajátitásának felmérése 2 Összesen az 1. modul 24 8 14 19

A II. MODUL STRUKTURÁJA KÖZÉP -, DÉL - ÉS DÉL-KELET ÁZSIA ORSZÁGAI AZ ÓKORBAN Téma Előadások Gyakorlati foglalkozáso k 1 tartalmi modul. Közép-Ázsia az ókorban. Önnálló munka Egyéni munka 1. Bevezetés Közép-Ázsia ókori történetébe. Az első népek és államok Perzsia területén 2. A Perzsa Birodalom kialakulása 3. A Perzsa Birodalom virágzása és hanyatlása 4. Közép-Ázsia más államai az ókorban. 2 2 2 2 2 2 1 5. Közép-Ázsia kultúrája az ókorban 2 1 Összesen a 1. tartalmi modul 6 2 4 5 2. tartalmi modul. Dél-Ázsia az ókorban. 6 Bevezetés az ókori India történetébe 7. Az Indus-völgyi civilizáció és az árja bevándorlás 8. India politikai története az i.e.i. évezredben 2 2 2 2 2 2

9. Az ókori India vallásai és kultúrája 2 2 Összesen a 2. tartalmi modul 6 2 4 6 3. tartalmi modul Az ókori Kina 10. Bevezetés az ókori Kína történetébe. Az első államok Kínában 11. Kína a széttagoltság idején. Gazdaság és társadalom az i.e.i.évezredben 2 2 2 2 12. Az egységes állam Kínában 2 2 13. Az ókori Kína kultúrája 2 2 Összesen a 3. tartalmi modul 6 2 4 4 4. tartalmi modul Kelet-és Délkelet-Ázsia az ókorban. 14. Japán az ókorban. 2 2 2 15.. Korea az ókorban 2 2 16. Dél-Kelet-Ázsia és Ceylon az ókorban 2 2 Összesen a 4. tartalmi modul 4 2 4 4 Az 2 modul elsajátitásának felmérése 2 Összesena a 2. modul 22 8 16 18

A TANULMÁNYI TERV TARTALMA I.MODUL SZERKEZETE EGYIPTOM, MEZOPOTÁMIA, ELŐ-ÁZSIA ÉS A KAUKÁZUSONTÚL AZ ÓKORBAN 1.tartalmi modul. Bevezetés az ókori Kelet történetébe Bevezetés az ókori Kelet történetébe Az ókori Kelet, mint történelmi terület földrajzi és kronológiai határai. Az ókori Kelet történetének kutatása, régészeti feltárások, tárgyi emlékek. Az ókori Kelet történetének legjelentősebb forrásai. Az ókori Kelet társadalmainak fejlődési sajátosságai Az ókori Kelet népei és nyelcsaládjai. Az ókori Kelet legfontosabb államai, régiói. A földrajzi viszonyok szerepe az első civilizációk kialakulásában. A Termékeny Félhold történelmi terület sajátosságai. Az államszervezet általános jellemzői és legkirívóbb eltérései az ókori Keleten. A despotizmus, mint korjelenség. 2. tartalmi modul. Az ókori Egyiptom története Bevezetés az ókori Egyiptom történetébe Az ókori Egyiptom földrajzi helyzete és természetvilága. A Nílus és szerepe az egyiptomiak életében. Egyiptom történetének forrásai, a hieroglif írás megfejtése A történeti kutatás fejlődése, régészeti feltárások. Az ókori Egyiptom történetének korszakolása, annak problémái. A kronológia kérdései, a szinkronizmusok fontossága Az ókori Egyiptom lakossága és foglalkozásuk. Egyiptom legősibb története

Egyiptom az Ó- és Középbirodalom idején Első államok kialakulása Egyiptomban, az Alsó és Felső Királyság harca az ország egyesítéséért. Az ország egyesítése Ménész által, a Korai Birodalom. Az Óbirodalom kezdete. Az államhatalom megszervezése és a közigazgatás. A fáraók kultusza és a piramisok építése. Dzsószer fáraó. A IV. dinasztia és a legnagyobb piramisok. Gazdaság és társadalom az Óbirodalom időszakában. A papság szerepe az egyiptomi társadalomban Az Óbirodalom külpolitikája. A központi hatalom hanyatlása és annak okai. Az Óbirodalom bukása és az első átmeneti kor. Herakleopolisz és Théba harca az ország egyesítéséért A Középbirodalom kialakulása. Mentuhotep és I. Amenemhat fáraók uralkodása. A Középbirodalom virágkora a XII.dinasztia idején. A Középbirodalom hódító külpolitikája. A Középbirodalom hanyatlása és bukása. A hükszószok inváziója. Az ókori Egyiptom társadalmi felépítése a Középbirodalom korában, a különböző rétegek helyzete. A gazdaság a Középbirodalom idején. Egyiptom az Új- és Késői Birodalom idején Egyiptom a hükszószok uralma alatt. Théba harca a hükszószok ellen. I. Jahmesz hatalomra kerülése és a XVIII.dinasztia megalapítása, a hükszószok végső veresége. A XVIII.dinasztia fáraóinak hódításai, I.Thotmesz, Hatsepszut királynő és III.Thotmesz. Az egyiptomi hadsereg. A meghódított államok helyzete és a rabszolgatartás fellendülése. Az ókori Egyiptom hatalma tetőpontján, III.Amenhotep. Gazdasági és demográfiai változások A társadalom felépítése az Újbirodalom idején. A fáraó és a nemesség viszonya. A hadsereg és a papság szerepe IV. Amenhotep (Ehnaton) vallási reformja, az Aton-kultusz. A reformok letörése a konzervatív papság által. A XIX.dinasztia, az egyiptomi-hettita háborúk. II.Ramszesz uralkodása, a kadesi csata. A XIX. dinasztia belpolitikája.

III.Ramszesz és a tengeri népek támadása. Egyiptom hanyatlásának kezdete a Ramszeszidák idején. Egyiptom a líbiaiak és núbiaiak uralma alatt. Egyiptom harcai Asszíria és Babilon ellen. A perzsa hódítás és az ókori Egyiptom bukása. Az ókori Egyiptom kultúrája Az egyiptomi vallás és szerepe az emberek mindennapi életében. Az egyiptomi istenvilág főbb alakjai. Oziris és Izis mítosza, Szeth kultusza. Ehnaton reformkisérlete. A halotti kultusz és a Holtak Könyve. Az egyiptomi írásbeliség és annak megfejtése. Az oktatás helyzete az ókori Egyiptomban. Az egyiptomi művészet sajátosságai és legjelentősebb emlékei. Az építészet remekei: piramisok, a Szfinksz, Abu-Szimbel és Luxor városa. Irodalom és festészet, zene. Tudományos ismeretek fejlődése az ókori Egyiptomban. Orvostudomány, matematika és csillagászat. Az egyiptomi számrendszer. 3.tartalmi modul. Az ókori Mezopotámia története Bevezetés Mezopotámia történetébe. Sumer és Akkád Mezopotámia földrajzi fekvése és természetvilága. A Tigris és az Eufrátesz. A földrajzi helyzet hatása a gazdaság fejlődésére. Mezopotámia történetének korszakai, a korszakolás problémái Mezopotámia történetének forrásai, a történeti kutatás fejlődése Régészeti feltárások A terület első lakói. A sumerok eredetének vitatott kérdései A sumer városállamok kialakulása. A sumer városállamok általános jellemzői. Az Akkád Birodalom kialakulása, Nagy Szargon (Šarrukînu) uralkodása. A gutik inváziója és az Akkád Birodalom bukása. A sumer városállamok másodvirágzása az i.e.iii.évezred végén. Mezopotámia az i.e.ii. évezredben

Mezopotámia államai az i.e.ii. évezred elején, Isin és Larsa. Az amorita invázió. Babilon felemelkedése az I.dinasztia idején. Hammurapi uralkodása és törvényei. Mezopotámia egyesítése. Babilon társadalmi és gazdasági viszonyai az i.e.xviii.században. Az Óbabiloni Birodalom felbomlása. Harc a hettitákkal. A kasszita invázió, a Babiloni Középbirodalom Az elámi hódítás. Asszíria felemelkedése és virágzása. Mitanni A korai Assur, földrajzi környezet és lakosság. Asszíria történelmi fejlődésének sajátosságai. Gazdaság és társadalom. Asszíria első virágzása. A hurriták felemelkedése és Mitanni állam kialakulása. Asszíria Mitanni uralma alatt. Asszíria újabb felemelkedése, Mitanni hanyatlása. I.Tukulti-apil-esarra uralkodása. Az arameusok inváziója. Asszíria hatalma tetőpontján, a nagyszabású hódító hadjáratok politikája. III.Tukultiapil-esarra hódításai. Babilon lerombolása. A leigázott országok helyzete. Assurbanapál uralkodása. Asszíria hanyatlása és bukása. Az Újbabiloni Birodalom Belpolitikai zavarok Asszíriában. A hódító politika kudarca. Babilon újabb felemelkedése a káldeusok idején. A babiloni-méd szövetség támadása, Assur és Ninive pusztulása. Asszíria bukása és annak okai. Az Újbabiloni Birodalom hódító háborúi. II.Nabu-kudurri-usur uralkodása. Babilon városának kiépítése. A babiloni királyi hatalom hanyatlása Nabu-kudurri-usur halála után. A perzsák megjelenése, Babilon harc nélküli eleste. Az ókori Mezopotámia kultúrája A mezopotámiai kultúra sajátosságai. Vallás és mítoszok. A papok szerepe Mezopotámia kulturális és társadalmi életében.

Az ékírás. A mezopotámiai irodalom, a Gilgames-eposz. Oktatás, a könyvtárak, a tudományos ismeretek fejlődése. A babiloni számrendszer és csillagászati ismeretek. Építészet és művészet. A zikkuratok. 4. tartalmi modul. Elő-Ázsia és a Kaukázusontúl az ókorban Főnícia és Szíria Főnícia földrajzi helyzete és lakossága. Főnícia történetének forrásai Szíria és Főnícia az i.e. III-II. évezredben Ebla állama. Gazdaság és társadalom az i.e. III-II. Évezredben. A városállamok felvirágzása (Alalakh, Jamhad, Ugarit, Büblosz, stb). Mitanni uralma Szíriában. Damaszkusz városa és szerepe a keleti kereskedelemben Főnícia és Szíria az i.e.i. évezred elején Türosz városa Nagy Hiram uralkodása idején. A főníciai gyarmatosítás. Karthago megalapítása és felvirágzása. Szíria és Főnícia idegen birodalmak uralma alatt (asszírok, babiloniak, perzsák). Palesztina és Arábia Palesztina földrajzi fekvése és legősibb lakossága. A történelmi kutatás helyzete. A Biblia, mint történelmi forrás A zsidók megjelenése Palesztinában. A zsidók helyzete Egyiptomban Mózes és törvényei. Palesztina államai (Edóm, Ammon, stb.). Palesztina elfoglalása a zsidók által Izrael állam kialakulása, Saul uralkodása. Izrael virágzása Dávid és Salamon idején. Gazdasági és társadalmi helyzet. Izrael kettészakadása, az asszír hódítás. Juda állama és Jeruzsálem meghódítása Babilon által. A babiloni fogság és a perzsa hódítás hatása a zsidóság történelmére. A diaszpóra kezdete Az arab törzsek legrégibb története, a gazdaság és társadalom jellegzetességei.

A Hettita Birodalom. Frígia és Lűdia. Kis-Ázsia földrajzi helyzete és természetvilága Kis-Ázsia történelmének forrásai, a történettudomány eredményei A térség legrégibb lakossága, azok foglalkozása. A vagyoni rétegződés és a társadalmi átalakulások. A hettita törzsszövetség kialakulása és a hódító hadjáratok kezdete. Gazdaság és társadalom a Hettita Birodalomban. A hettita állam felépítése és a hadsereg. A Hettita Újbirodalom, a hettita állam virágkora. Háborúk Mitanni és Egyiptom ellen. A kadesi csata. A tengeri népek inváziója, a hettita állam hanyatlása és bukása. Trója városa, történeti jelentősége. A mondák és a valóság Frígia állama, a frígiaiak harca a kimmerek és asszírok ellen. Frígia bukása Lűdia fejlődési sajátosságai, virágzása. A perzsa hódítás Urartu és a Kaukázusontúl államai A Kaukázus és a Kaukázusontúl természeti viszonyai és legősibb lakossága. A történeti kutatás helyzete Az első államok kialakulása. Urartu felemelkedése és virágzása. Háborúk az asszírok, kimmerek és szkíták ellen. Urartu hanyatlása és bukása. A Kaukázusontúl államai, azok társadalma és gazdasága. Colchis, Iberia, Albania és Armenia. A kimmerek és szkíták a Kaukázus vidékén. Elő-Ázsia és a Kaukázusontúl kultúrája az ókorban A tudományos ismeretek fejlődése Elő-Ázsia népeinél. Az írásbeliség változatai. A főníciai ábécé és annak elterjedése. Elő-Ázsia és a Kaukázusontúl népeinek művészete, építészet, irodalom, szobrászat. A környező népek hatása Elő-Ázsia és Kaukázusontúl kultúrájára.

Elő-Ázsia népeinek vallásai. A monoteisztikus zsidó vallás kialakulása és jellegzetességei. II.MODUL KÖZÉP-, DÉL- ÉS KELET-ÁZSAI ORSZÁGAI AZ ÓKORBAN 1.tartalmi modul. Közép-Ázsia az ókorban Bevezetés Közép-Ázsia ókori történetébe. Az első népek és államok Perzsia területén Az ókori Közép-Ázsia történelmének általános kérdései. A terület földrajzi fekvése és természetvilága, legősibb lakói, azok foglalkozása. Az első államok kialakulása a mai Irán területén. Elám. Az elámi birodalom virágzása és hanyatlása. Elám idegen államok uralma alatt. Gazdaság és társadalom. Elám kulturális jellegzetességei. Az árja bevándorlás és Média kialakulása. Média szerepe Asszíria szétzúzásában. Média mint nagyhatalom. A méd kultúra. A Perzsa Birodalom kialakulása A perzsa törzsek az állam kialakulása előtt. A perzsa törzsek egyesítése és a perzsa állam felvirágzása II.Kürosz idején. Média, Lűdia és Babilon meghódítása. Kürosz halála és Kambüzész uralkodása. Egyiptom meghódítása. A legősibb perzsa kultúra. A hódítások hatása a perzsa kultúrára. A zoroasztrianizmus kialakulása és tanításai. A Perzsa Birodalom virágzása és hanyatlása Hatalmi harcok és I.Dareiosz hatalomra kerülése. Dareiosz központosító politikája és refomjai. A satrapa rendszer kiépítése. Dareiosz háborúi a szkíták és görögök ellen. I.Xerxes uralkodása. A görög-perzsa háborúk. Perzsia veresége és annak okai.

Perzsia hanyatlásának kezdete. Egyiptom elszakadása. A makedóniai Nagy Sándor hódító hadjárata és a Perzsa Birodalom bukása és annak okai. A Perzsa Birodalom történelmi jelentősége. Közép-Ázsia más államai az ókorban Nomád népek Közép-Ázsiában. A Baktriai Királyság kialakulása. A perzsa hódítás és a makedón hadjárat, Közép-Ázsia Nagy Sándor birodalmának kötelékében. A baktriai állam újjászületése. A kusáni állam és a Parthus Birodalom. A parthusok harcai a Római Birodalom ellen, sikerek és kudarcok. A Szasszanida Birodalom kialakulása. A hellén korszak utáni Perzsia és az ókori Közép-Ázsia kultúrájának sajátosságai és kapcsolata a környező államok kultúrájával. 2. tartalmi modul. India az ókorban Bevezetés az ókori India történetébe Az ókori India történelmének fontosabb kérdései és korszakolása. Civilizációs központok az ókori Indiában. Az indiai történelem legfontosabb forrásai, a történeti kutatások eredményei. Az ókori India földrajzi fekvése és természetvilága, a monszun időszak és hatása az indiai lakosság életére. Az Indus-völgyi civilizáció és az árja bevándorlás Az első települések az Indus-völgyében. Harappa és Mohendzso-Daro városai. Gazdaság és társadalom, mindennapi élet. Az Indus-völgyi civilizáció hanyatlása és bukása és annak rejtélyei. Az árják bevándorlása Indiába. Az árják társadalmi felépítése és gazdasági újításaik. A vaskorszak kezdete Indiában. A Gangesz-völgyi civilizáció kezdetei. India politikai története az i.e.i. évezredben Az árják államai Indiában. A Gangesz-völgyi civilizáció és Magadha állam. A perzsa és makedón hódítók megjelenése Nyugat-Indiában.

A Maurja Birodalom kialakulása. Csandragupta uralkodása. India egyesítése Asóka császár idején. Asóka birodalmának széthullása és annak okai. A kasztrendszer, India társadalmának felépítése az i.e.i.évezredben. Az ókori India vallásai és kultúrája A legősibb kultuszok és a védikus vallás. A buddhizmus kialakulása. A dzsainizmus és a hinduizmus. A buddhizmus visszaszorulása Indiában. Az ókori indiai irodalom jellemzői, legfontosabb emlékei. A táncművészet. Az építészet és a képzőművészetek fejlődése, sajátosságai, egyedisége. Az ókori indiaiak filozófiai nézetei, az ókori India kultúrájának jelentősége, hatása a civilizáció fejlődésére. 3. tartalmi modul. Az ókori Kína Bevezetés az ókori Kína történetébe. Az első államok Kínában Kína földrajzi fekvése és természetvilága. A Jang-ce és a Huang-ho. A kínai lakosság összetétele és legősibb foglalkozása. Az ókori Kína történetének kutatása és forrásai, korszakolása. Az első legendás uralkodók. Nagy Jü és az özönvíz története. A Sang-Jin Birodalom. A nyugati barbárok támadása, a Sang-kor vége, a Csou Birodalom kialakulása. Állam és közigazgatás a Csou korszakban. Kína a széttagoltság idején. Gazdaság és társadalom az i.e.i.évezredben A Csou Birodalom széthullása, harc a barbár betörések ellen. A hegemóniák kora, hatalmi harcok. A harcoló királyságok kora, a kínai államok kimerülése. Az erőviszonyok átrendeződése, a nyugati területek fellendülése. Kína gazdasági és társadalmi sajátosságai a széttagoltság idején. Az egységes állam Kínában

Csin felemelkedése és Kína egyesítése Csin Si Huang-ti vezetésével. Csin Si Huang-ti reformjai, központosító törekvései. A Nagy Fal építése. A császári hatalom megrendülése Csin Si Huang-ti halála után. Lü Ban felkelése, a Handinasztia hatalomra jutása. A korai Han-korszak. Hódó külpolitika, Wu-ti uralkodása. A Han Birodalom virágzása. A korai Han-kor vége, Wang Mang reformkisérletei és a vörösszemöldökűek felkelése. A késői Han-korszak. A társadalmi feszültségek növekedése, a sárgaturbánosok felkelése. A Han dinasztia bukása és a birodalom széthullása. Az ókori Kína kultúrája Az ókori kína vallási tanai. A taoizmus és a konfucianizmus tanításai, elterjedésük. Az ókori kínai írásbeliség és nyelv. Az oktatás és irodalom. A tudományos fejlődés mozgatórugói, a legfontosabb találmányok. Haladás a természettudományok területén, az orvostudomány fejlődése. Az ókori Kína kultúrájának hatása a környező államok kultúrájára. 4.tartalmi modul. Kelet- és Dél-Kelet-Ázsia az ókorban Japán az ókorban Japán földrajzi fekvése és természetvilága. Japán őslakossága, változások a népesség összetételében. A neolitkor és a fémek megjelenése. A nemzetségi szervezet és felbomlása. Az ókori Japán kultúrája. Korea az ókorban Korea földrajzi fekvése és természetvilága. A koreai félsziget lakossága az ókorban. Korea legősibb története. Törzsszövetségek és az első államok kialakulása. A koreai államok időszámjtásunk első századaiban. Az ókori koreai kultúra. Dél-Kelet-Ázsia és Ceylon az ókorban

Dél-Kelet-Ázsia földrajzi jellegzetességei, területi széttagoltsága. A térség legősibb lakói, foglalkozásuk. Az első államok kialakulása Indokínában. Nam Viet behódolása Kínának. Shan, Thai és Lao. A burmaiak Indokína nyugati részén. Dél-Indokína mon-khmer államai. Funan és Csampa. Indonézia legrégibb lakossága. Az indonézek gazdasági és társadalmi berendezkedése. Az indonéz államok kialakulása. Ceylon legrégibb története és első államai. A buddhizmus elterjedése. Ceylon az i.e.ii.századtól az i.sz. IV. századig.

GYAKORLATI FOGLALKOZÁSOK TÉMÁI 1.téma.Az ókori Egyiptom társadalmi, politikai és gazdasági felépítése 1. A társadalmi rétegek az ókori Egyiptomban 2. Az állam felépítése 3. Az ókori Egyiptom mezőgazdasága 4. A kézművesség és kereskedelem Az ókori Egyiptom a kelti államok között is kiemelkedő történelmi jelentőséggel bír. A története során felmerülő rengeteg viharos időszak és változás ellenére társadalmi szerkezete az évszázadok folyamán nem ment át jelentős változásokon.a téma feldolgozásakor a diákoknak figyelembe kell venniük az ókori Egyiptom társadalmi-politikai és gazdasági életét befolyásoló tényezőket. Ismerniük kell Egyiptom természetvilágát és földrajzi fekvését, a vallást, és annak hatását a politikai és társadalmi életre. Jellemezniük kell az ókori Egyiptom társadalmi rétegeit, és azok helyzetét, mindennapi életét, illetve az államszervezet és közigazgatás legfontosabb szerveit. 2.téma. A késői birodalom az ókori Egyiptomban 1. Egyiptom a líbiai uralom alatt 2. Núbiai (etióp) uralkodók Egyiptomban 3. Egyiptom újraegyesítése (szaiszi kor) 4. Egyiptom az i.e.vii.sz. végén az i.e.vi.században. A perzsa hódítás Egyiptom az i.e.xi.századtól kezdve fokozatosan elvesztette korábbi jelentőségét és gyakran került idegen államok uralma alá. A téma feldolgozásakor meg kell vizsgálni a késői birodalom időszakában bekövetkezett változásokat, illetve Egyiptom közvetlen szomszédainak politikai helyzetét. Be kell mutatni a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokat, a különböző hódító birodalmak feltűnését és bukását, Egyiptom történelmének fordulatait, hatalmának és függetlenségének csökkenését.

3.téma. Asszíria virágzása 1. Asszíria harca Mitanni ellen. 2. I.Tiglatpalasszár uralkodása 3. Asszíria Elám uralma alatt 4. Asszíria hódító hadjáratai az i.e.ix.-viii.században. III.Tiglatpalasszár 5. A leigázott népek helyzete és a hódító politika kudarcának előjelei 6. Asszíria Assurbanapal uralkodása idején Asszíria a történelem egyik leghatalmasabb birodalma, amely villámgyors hódításaival, majd villámgyors hanyatlásával írta be magát a történelembe. A téma alapját az asszír hódító politika jellemzése jelenti, amely az Asszír Birodalom felvirágzásához vezetett. A diákoknak be kell mutatniuk az asszírok fontosabb hadjáratait, az asszír hadsereget, fel kell tárniuk az asszír hadsereg sikerének okait. Ismertetniük kell a nemzetközi helyzetet és annak hatását Asszíria sikereire és kudarcaira, a leigézott népek helyzetét és kapcsolatát a hódítókkal. 4.téma. Urartu története 1. Urartu földrajzi fekvése, lakossága és az első államok kialakulása 2. Urartu felvirágzása 3. Urartu harca az asszírok, szkíták és kimmerek ellen 4. Urartu hanyatlása és bukása 5. Urartu kultúrája A téma feldolgozásakor jellemezni kell Urartu állam területének földrajzi adottságait, lakosságát, annak foglalkozását. Be kell mutatni Urartu felvirágzásának előfeltételeit és okait, illetve nemzetközi következményeit. Ismertetni kell az asszírok és a különböző nomád népek ellen folytatott háborúk fontosabb eseményeit, azok hatását Urartu állam életére, Urartu hanyatlásának okait és annak folyamatát, illetve bukását.általános jellemzést kell adni Urartu kulturális sajátosságairól.

5.téma. A Perzsa Birodalom I.Dareios alatt 1. Az államaparátus szervezete 2. A satrapiák 3. A hadsereg szervezete 4. Az utak és a kereskedelem 5. I.Dareios külpolitikája A téma feldolgozásakor meg kell ismertetni Dareios trónra kerülésének körülményeit, törekvéseit a központi hatalom megerősítésére. Be kell mutatni fontosabb központosító reformjait és azok hatását a birodalom helyzetének stabilizálódására. Ismertetni kell Dareios külpolitikájának fontosabb irányait, ezek sikereit és az első kudarcokat (szkíta hadjárat, görög háború). Jellemezni kell a Perzsa Birodalom gazdasági, szociális és politikai felépítését. 6.téma. Az ókori India vallása 1. India legősibb vallási tanai 2. A buddhizmus - Buddha élete - a buddhizmus tanítása 3. A dzsainizmus 4. A hinduizmus A téma feldolgozásakor be kell mutani India legősibb vallási tanait és azok gyökerét, az életmód és a környezet hatását a vallási nézetek fejlődésére. Ismertetni kell az árja hitvilágot, a Védákat, mint az árják szent könyveit és a védikus vallást. Jellemzeni kell a vallás hatását a társadalom felépítésére és a kultúrára. Foglalkozunk Buddha életével és tanításaival, a diákok ismertetik a legfontosabb vallási jelentőségű történeteket Buddha életéből. Jellemezzük a dzsainizmust, mint aszketikus vallást.

Be kell mutatni a hinduizmus kialakulását és terjedését, illetve a buddhizmus visszaszorulásának okait. 7.téma. Az ókori Kína kultúrája 1. Konfucius tanításai 2. A taoizmus 3. Az ókori kínai írás, nyelv és oktatás 4. Tudományos ismeretek 5. Művészet A kínai kultúra óriási hatással volt nem csak a Távol-Kelet népeinek kulturális életére, de az egész világ szellemi fejlődésére is. A diákoknak így nemcsak a kínai kultúra sajátosságaira és az ókori kínaiak életére gyakorolt befolyására kell figyelniük, de történelmi jelentőségét is ábrázolniuk kell. Be kell mutatniuk a kínai filozófusok tanításainak alapelveit és azok hatását a társadalmi fejlődésre,. Ismertetni kell a kínai nyelv és írásbeliség sajátosságait, az ókori kínai oktatás helyzetét, a művészet jellegzetességeit. Általánis képet kell adni a tudományos ismeretek fejlődéséről, külön kiemelve a történelmi jelentőségű találmányokat. 8.téma. Dél-Kelet Ázsia és Ceylon az ókorban 1. Indokína államai a mai Vietnam első államai háborús konfliktusok Indokína területén az ókorban Funan és Csampa 2. Indonézia államai 3. Ceylon államai