EGÉSZSÉGÜGYI KRÍZISHELYZETEK OKTATÁSI SEGÉDANYAG

EGÉSZSÉGÜGYI KRÍZISHELYZETEK OKTATÁSI SEGÉDANYAG ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEDE GYÖRGY DISCIMUS DEBRECEN 2016

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 6 1.1. A modul célja 6 1.2. A modul követelményei 6 1.3 A modul során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek és készségek 6 2. Az elsősegély és a baleseti helyszín. A tevékenységek sorrendje 6 2.1. 6 2.2. A fejezet követelményei 6 2.3. A fejezet során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek és készségek 6 2.4. Kifejtés 7 2.4.1. Az elsősegélynyújtás meghatározása 7 2.4.2. Az elsősegélynyújtás általános szabályai 7 2.4.3. A baleseti helyszín 8 2.4.4. Tájékozódás a baleset helyszínén, a sérültek súlyossági osztályozása 9 2.4.4.1. A sérülések súlyosságára utaló jelek 10 2.4.4.2. Ellátási sorrend 11 2.4.5. Egyszerű betegvizsgáló eljárások 14 2.4.5.1. Az eszmélet vizsgálata 15 2.4.5.2. Légzésvizsgálat és a légzés szabadon tartása 15 2.4.5.3. A vérkeringés vizsgálata 19 2.4.6. Légúti elzáródás 19 2.5. Összefoglalás 21 3. Az életveszélyes beteg ellátása és mozgathatósága, komplex újraélesztés 23 3.1. A fejezet célja 23 3.2. A fejezet követelményei 23 3.3. A fejezet során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek és készségek 23 3.3.1. A vérzés csillapítása 23 3.3.2. A sokk 26 3.3.3. Az újraélesztés (Felnőtt alapszintű) 28 3.3.4. Gyermekek újraélesztése 33 2

3.3.4.1. Az újszülött újraélesztése 33 3.3.4.2. Az 1-8 éves gyermekek újraélesztése 33 3.3.5. Helyszíni tevékenység 34 3.3.5.1. A beteg mozgatása 34 3.3.5.2. A beteg vetkőztetése 36 3.3.5.3. A fertőzésveszély 37 3.3.6. Nagy lágyrész-sérülések 37 3.3.6.1. Égési sérülések 37 3.3.6.2. Nyílt hasi sérülés 40 3.4. Összefoglalás 40 4. A súlyos sérülések, gyakoribb rosszullétek, mérgezések és elsősegélyük 42 4.1. A fejezet célja 42 4.2. A fejezet követelményei 42 4.3. A fejezet során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek és készségek 42 4.4. Kifejtés 42 4.4.1. Csontok és ízületek sérülése 43 4.4.1.1. A koponyaboltozat-törés 44 4.4.1.2. A koponyaalapi törés 44 4.4.1.3. A gerinctörés 45 4.4.1.4. A bordatörés 47 4.4.1.5. A medencetörés 47 4.4.1.6. A kulcscsonttörés 48 4.4.1.7. A felkartörés 48 4.4.1.8. A combcsonttörés 49 4.4.1.9. A lábszártörés 49 4.4.1.10. Az ízületi sérülések 49 4.4.2. Idegen test a szemben 51 4.4.3. Belső vérzéses beteg ellátása 51 4.4.4. Gyakoribb rosszullétek 52 4.4.4.1. A cukorbetegség miatti kóma 52 4.4.4.2. Az epilepszia 53 4.4.4.3. A csecsemőkori lázgörcs 54 4.4.4.4. A mellkasi fájdalom 54 4.4.4.5 Stroke 55 3

4.4.5. Sérülés szokatlan helyszíneken 55 4.4.5.1. Vízi balesetek 55 4.4.5.2. Áramütés 56 4.4.6. Általános tennivalók mérgezés esetén 57 4.4.6.1. Marószer- és oldószermérgezések 57 4.4.6.2. Nem marószer okozta mérgezések 57 4.4.6.3. Baleset veszélyes anyagot szállító járművel 61 4.4.6.4. Veszély életterünkben 61 Összefoglalás 69 5. Sebellátás, kötözés testtípusonként (Gyakorlat) 70 5.1. A gyakorlat célja 71 5.2. A gyakorlat követelményei 72 5.3. A gyakorlat során elsajátítandó ismeretek és készségek 72 5.4. Kifejtés 72 5.4.1. Ideiglenes sebellátás 72 5.4.2. Kötések testtájak szerint (fedő és rögzítő kötések) 73 Összefoglalás 76 6. Fektetési módok és alkalmazásuk (Gyakorlat) 76 6.1. A gyakorlat célja 76 6.2. A gyakorlat követelményei 77 6.3. A gyakorlat során elsajátítandó ismeretek és készségek 77 6.4. Kifejtés 77 Összefoglalás 80 7. Újraélesztés (Gyakorlat) 80 7.1. A gyakorlat célja 80 7.2. A gyakorlat követelményei 80 7.3. A gyakorlat során elsajátítandó ismeretek és készségek 80 Összefoglalás 80 8. ERC/MRT ajánlásai 2015 81 8.1. Mi is az ERC/MRT? 81 8.2. Mentésirányító által asszisztált telefonos újraélesztés 82 8.3. AED használat 83 8.4. Gyermek újraélesztés 85 4

8.8. Gyermek BLS professzionális segítségnyújtóknak 85 8.6. Csecsemő lélegeztetése 88 8.7. Lélegeztetés 1 éves kor felett 88 8.8. Mikor kell segítséget hívni? 90 8.9. AED és BLS 91 8.10. Stabil oldalfektetés 91 8.11. Légúti idegentest okozta fulladás 91 8.12. Légúti idegentest felismerése 91 8.13. Légúti idegentest okozta fulladás ellátása 92 9. Biztonságos környezet és segítség hívása 92 9.1. Eszméleténél lévő gyermek esetén 92 9.2. Eszméletlen gyermek ellátása 92 9.3. Légútbiztosítás 92 10. Vízből mentés és fulladás 93 11. Próba modulzáró 96 11.1. Próba modulzáró feladatlap 96 11.2 Próba modulzáró értékelésének szempontjai 97 12. Zárszó 99 Felhasznált irodalom 99 Függelék 100 Próba modulzáró megoldásai 100 5

Bevezetés A modul célja A modul célja az elsősegélynyújtás alapvető ismereteinek alapos elméleti és gyakorlati elsajátíttatása. A modul követelményei A modul elvégzése után a hallgató képes legyen: - Az elsősegélynyújtás szükségességének felismerésére - Az életveszély tüneteinek megszüntetésére - Az újraélesztés elvégzésére - A keletkezett sebek, törések kezelésére - A gyakoribb rosszullétek, mérgezések elsősegélyére - Helyes segélykérésre A modul során elsajátított kompetenciák, készségek Hirtelen egészségkárosodás alkalmával az alapfokú elsősegélynyújtási ismeretek birtokában a szaksegítség megérkezéséig a hallgató korszerű segítséget nyújtson! Az elsősegély és a baleseti helyszín. A tevékenységek sorrendje A fejezet célja A fejezet célja, hogy a hallgató megtanulja az elsősegély jelentőségét. Ismerje a baleseti helyszínen a tevékenység szabályait és sorrendjét. Ismerje fel az életveszélyt (vizsgálatokkal is). Súlyossági sorrendet tudjon felállítani. A fejezet követelményei Az előadást követően a hallgató otthon olvassa el a fejezetet, válaszoljon a kérdésekre és értékelje tudását. A fejezet során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek és készségek A fejezetben foglaltak megtanulása után a hallgató bárhol, az életet veszélyeztető tüneteket megszüntetheti, és korrekt, pontos segítséghívás lebonyolítására képes. 6

Kifejtés 2.3.1. Az elsősegélynyújtás meghatározása Az elsősegély az első segítség a bajbajutott embernek. A szakszerű első beavatkozás emberi életeket menthet. Az elsősegélynyújtás a végleges szakellátás megkezdése előtti egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki végezhet. A korszerű mentő és kórházi ellátással sem tudunk javítani az egyre romló halálozási statisztikán, ha a helyszínen a szakképzett egészségügyi dolgozók megérkezéséig nem történik ellátás. Még mindig tartja magát az a nézet, hogy csak bajt nem okozni! A biztos tudás az, amellyel ezt kiválthatjuk. Az elsősegélynyújtás célja a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen következményeinek elhárítása és az állapot további romlásának kivédése. Fontos, hogy a beteg a legrövidebb időn belül megkapja azt a segítséget, amely megakadályozza, hogy állapota a szakellátás megkezdéséig súlyosbodjon, illetve ne keletkezzenek olyan elváltozások, amelyek már visszafordíthatatlanul halálhoz vezetnek. Szem előtt tartandó szabály az elsősegélynyújtás során, hogy soha ne tegyünk többet, mint ami feltétlenül szükséges. A szükséges beavatkozásokat azonban mindig megfelelő időben végezzük el! 2.3.2. Az elsősegélynyújtás általános szabályai a. Előzzük meg az újabb baleset bekövetkeztét! b. Határozott, megnyugtató fellépéssel és körültekintő intézkedéssel biztosítsuk a helyszínen a nyugalmat, a rendet és a célszerű tevékenységet. c. Gyorsan és lényegretörően tájékozódjunk a történtekről, a segélyre szorulók számáról, állapotáról és a helyszíni körülményekről! d. Mindig gondoskodjunk további segítségről, egészségügyi szakellátásról, illetve a megfelelően ellátott beteg szakszerű beszállításáról kórházba, vagy orvosi rendelőbe. e. Haladéktalanul és gyorsan, de kapkodás nélkül, gondosan, alaposan végezzük el a szükséges beavatkozásokat! f. Szeretettel, emberségesen törekedjünk a beteg megnyugtatására, panaszainak csökkentésére, bajának enyhítésére! g. A beteget, illetve a sérültet mindig fektessük, vagy legalább ültessük le! 7

h. Csak a szükséges mértékig, a szabályokat betartva vetkőztessük le a beteget! i. A baleseti helyszínt csak annyira változtassuk meg, amennyire az elsősegélyhez okvetlenül szükséges! Soha ne bocsátkozzunk tudásunkat, hozzáértésünket, gyakorlatunkat, képességeinket meghaladó ténykedés felelőtlen kalandjába! 2.3.3. A baleseti helyszín A baleseti helyszín az a terület, ahol az egészségkárosodás megtörtént. A baleseti helyszín további veszélyeket rejthet magában, amelyek az elsősegélynyújtást is fenyegethetik (zárt térben felgyülemlett gáz, közlekedési balesetkor az arra haladó járművek, feszültség alatt lévő áramkör, stb). Magunk és a bajbajutott érdekében arra kell törekednünk, hogy ezt a veszélyt minimálisra csökkentsük. Közlekedési baleset helyszínén a segítségnyújtás megkezdése előtt gondoskodni kell arról, hogy feltűnő jelzést kapjanak a közlekedési partnerek a veszélyhelyzetről, ezért kapcsoljuk be a vészvillogót, helyezzük el megfelelő helyre az elakadást jelző háromszöget vagy - amennyiben van az elsősegélynyújtásnál nélkülözhető ember - állítsunk ki valakit kellő távolságra a helyszíntől, aki jelzi az érkezőknek a veszélyt. Gondolni kell arra, hogy a helyszínre érkező mentők (tűzoltók, rendőrök) minél jobban képesek legyenek megközelíteni a bajbajutottat. Ezért helyet kell biztosítani az oda- és elvonulásukhoz. Ma már gyakori, hogy a mentők helikopterrel érkeznek a baleset helyszínére. Közúti baleset esetén a leszállás az úttestre vagy a mellé történhet, ezért helyre van szükségük, általában kb. 30 méter sugarú kör alakú területre. A gép a terület fölött függeszkedik, és a pilóta a helikopter orrán elhelyezett reflektor villogtatásával jelzi a leszállási szándékát. Leszállás után a hajtóművet többnyire nem állítja le. A faroklégcsavar a talajhoz közel (kb. 1 m magasságban) forog, nagy fordulatszámmal. Emiatt azt megközelíteni életveszélyes! A helikoptert mindig szemből kell megközelíteni és csak akkor, amikor a pilóta az ajtót kinyitva karjelzéssel erre engedélyt ad! 8

Zárt gáztérben (lakásban, garázsban stb.) talált balesetest azonnal ki kell vinni a helyiségből. Így őt is és magunkat is óvjuk a további károsodástól. Gondoljunk arra, hogy ezeken a területeken fokozott robbanásveszély lehet, ezért tilos gyufát, öngyújtót gyújtani és elektromos rendszert (villany, csengő) bekapcsolni! Az áramütött ember az izomgörcs miatt gyakran képtelen elengedni a feszültség alatt álló vezetéket. Amennyiben lehetséges, a kapcsolónál vagy a biztosítéknál meg kell szakítani az áramkört, mielőtt hozzáérünk a baleseteshez. Ha ez valamilyen okból lehetetlen, akkor bármilyen szigetelt vagy áramot nem vezető, például faeszközzel kell a vezetéket eltávolítani az áramütöttől. A nagyfeszültségű áramkörből (1000V felett) történő kimentéskor ez az eljárás nem alkalmazható, mert a sérült megközelítése életveszélyes. Csak - szakember által elvégzett - feszültségmentesítés után közelíthető meg az áldozat. Itt kell felhívni a figyelmet - a sajnálatosan gyakori halálos balesetek miatt arra, hogy elektromos eszközt, hajszárítót, sütővasat, villany-borotvát stb. a fürdőkádban használni tilos! Mint ahogy azt is jó tudni, hogy elektromos fűnyírógépet csak száraz időben szabad használni! 2.3.4. Tájékozódás a baleset helyszínén, a sérültek súlyossági osztályozása Az esemény optimálisnak minősíthető, amikor egy képzett elsősegélynyújtó a helyszínen egy beteget észlel, és azonnal az ellátáshoz foghat. Természetesen ebben az esetben is tájékozódnia kell az elsősegély megkezdése előtt a történtekről, a még meglévő veszélyforrásról. Sajnos a sürgősségi helyszínen sokszor megnehezíti a dolgunkat, hogy egyidejűleg több ember is megsérülhet. Az ellátandók és a beavatkozások sorrendjét csak úgy lehet célszerűen meghatározni, ha felmérjük a sérültek állapotának súlyosságát. Ezt elvégezhetjük a sérültek megtekintésével, panaszaik meghallgatásával és a megtanult egyszerű betegvizsgáló eljárások alkalmazásával. 9

2.3.4.1. A sérülések súlyosságára utaló jelek 1. Életveszélyre utaló jelek: a. A légző mozgás hiánya b. Mozdulatlanság, amely felszólításra és fájdalomingerre is fennáll c. Az arc szürkéssápadt és verejtékes (sokk) 2. Súlyos sérülésre utaló jelek A beteg panaszai alapján: a. Erős fájdalom, amely lehet állandó vagy időszakos, mozgásra fokozódó, görcsös, szorító, valamely irányba kisugárzó. b. Fulladás, amely lehet testhelyzettől függő vagy független c. Fülzúgás, kettős látás, egyensúlyzavar 3. Könnyűnek ítélhetjük a sérülést, ha a beteg: a. A kérdésekre pontos, kielégítő válaszokat ad b. Sebei kis kiterjedésűek és felületesek c. Vérzése szivárgó jellegű (gyöngyözik) d. Törzsét és végtagjait áttapintva, megmozgatva erős fájdalmat nem okozunk Az osztályozás az ellátás sorrendjét is meghatározza. Az életveszély elhárítása érdekében végzendő teendőket nevezzük sürgős beavatkozásnak. Sürgős továbbá az a beavatkozás, amelynek elmaradása a beteg vagy a sérült állapotában vissza nem fordítható változásokkal jár. A sürgős beavatkozások sorrendjének megállapításához nyújt segítséget az időfaktor ismerete. A sérült azon állapotát nevezzük életveszélyesnek, amely rövid időn belül biológiai halállal végződhet, ugyanakkor a halálos kimenetel elhárítására megalapozott remény van. Az időfaktor olyan mutató, amely azt fejezi ki, hogy bizonyos meghatározott idő alatt milyen mértékben súlyosbodik a beteg állapota, mennyire romlanak az életben maradás, a felgyógyulás kilátásai. Az időfaktor értelmezésekor tudni kell, hogy ugyan annyi eltelt idő (4 5 perc) más más jelentőségű. 10

Egy légúti elzáródás, egy artériás vérzés vagy a végtag törése esetén az időfaktor jelentősége a következő ábrán/ grafikonon látható. Ennek figyelembevételével tevékenykedünk a helyszínen. 2.3.4.2. Ellátási sorrend Életveszélyes sérült a. Nagyfokú vérző b. Légúti elzáródás c. Eszméletlen beteg d. Sokk Ellátásukat már az osztályozás alatt meg kell kezdeni nem tűr haladékot az ellátásuk. Klinikai halott Eszméletlen, légzése nincs. Súlyos sérült Törések, nagy fájdalom, nagy lágyrész-sérülés, pszichés zavar. Könnyű sérült Kis fájdalom, gyöngyöző vérzés. 11

Az ellátás megkezdése előtt a mentőhívás a legfontosabb. A szaksegítség gyors megérkezésének alapfeltétele a minél hamarabbi mentőhívás. A mentőszolgálat értesítése Fontos a Mentőszolgálat tárgyilagos, pontos értesítése ahhoz, hogy megfelelő segítséget kapjon a beteg. Magyarországon a mentők telefonszáma a 104. Az általános segélyhívó számát akkor érdemes hívni, amikor a mentő jelenléte mellett tűzoltók és rendőrök kellenek a helyszínre. Egész Európában az általános segélyhívó telefonszám a 112. A 112-es európai segélyhívószám az EU teljes területéről mind vezetékes, mind mobiltelefonról ingyenesen hívható Mi a 112? A 112 egy egységes európai segélyhívószám, amely rendelkezésre áll és ingyenesen hívható mind vezetékes, mind mobiltelefonról bárhol az Európai Unióban, sőt szinte az egész kontinensen. Az európaiak munka vagy pihenés céljából egyre többet utaznak külföldre, és közben bármikor kerülhetnek vészhelyzetbe. Ennek a számnak a segítségével nem kell minden olyan ország készenléti szerveinek a hívószámát kikeresni és megtanulni, ahol megfordulunk; elég, ha a 112-es számot megjegyezzük! Akár otthon vagyunk, vagy egy másik EU tagállamban járunk, és hívni kell a mentőket, a tűzoltókat, vagy a rendőrséget, híjuk a 112-es számot! Mikor kell hívni a 112-t? A 112 nem lép a meglévő nemzeti segélyhívószámok helyébe, hanem a legtöbb országban azok mellett működik. Néhány tagország azonban Dánia, Finnország, Hollandia, Málta, Portugália, Románia és Svédország a nemzeti, központi segélyhívószámának is a 112-es számot választotta. A 112-es hívószámot az EU-n kívül is alkalmazzák segélyhívásra, mint például Svájcban, Szerbiában és a Dél-afrikai Köztársaságban, továbbá világszerte bármely GSM mobilhálózatból elérhető. 12

Hívja a 112-t a mentők, tűzoltók vagy rendőrök beavatkozását igénylő helyzetekben, például ha súlyos közlekedési baleset tanúja, lát egy lángokban álló épületet, vagy észreveszi, hogy épp betörnek egy házba! Ne hívjuk a 112-t, ha forgalmi információkat, időjárás-jelentést, vagy egyéb, általános tájékoztatást szeretnénk kapni! Az indokolatlan hívások túlterhelhetik a rendszert, veszélybe sodorva azoknak az életét, akik valóban a készenléti szervek segítségére szorulnak. A készenléti szintet a fals hívások is rontják. A szándékosan félrevezető hívások nagy száma miatt több ország úgy döntött, hogy blokkolja a SIM kártya nélküli mobiltelefonokból bejövő 112-es hívásokat. Mi történik, ha hívjuk a 112-t? A hívást egész Európában szakképzett diszpécser fogadja, aki a készenléti szervek nemzeti rendszerétől függően vagy közvetlenül koordinálja az esetet, vagy átkapcsol a leginkább releváns szervezethez (ami tipikusan a mentők, a katasztrófavédelem, vagy a rendőrség). A diszpécserek egyre inkább képesek több nyelven is fogadni a hívásokat, ami különösen akkor előnyös, ha valaki a külföldi tartózkodása alatt hívja a 112-t. Ilyenkor is mindig meg kell adni a nevünket, címünket (vagy pontos tartózkodási helyünket) és telefonszámunkat! A hívó azonosításával elkerülhető, hogy az egyazon eseményhez kapcsolódó hívások több riasztáshoz vezessenek. Ha véletlenül tárcsázta a 112-t, ne tegye le! Mondja meg a diszpécsernek, hogy minden renden van, különben megtörténhet, hogy a készenléti szervek szükségtelen akcióba kezdenek. Népszerűsítés Hogy a szolgáltatás bekerüljön a köztudatba, 2009 februárjában az Európai Bizottság, Parlament és Tanács kijelölték február 11-ét a 112-es európai segélyhívó napjának. Ezen a napon Unió-szerte népszerűsítő és kapcsolatépítő programok szolgálják az egységes európai segélyhívószám használatának elterjesztését. 13

Ezen felül az új, 2009 júliusában hatályba lépett, telekommunikációs szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelet előírja, hogy az EU más tagállamaiba beutazó polgárok a mobilkészülékeikre SMS-ben tájékoztatást kapjanak a 112-es európai segélyhívószámról. 1 A bejelentésnek a következőket kell egyértelmű formában tartalmaznia a bemutatkozást követően: Mi történt? karambol, robbanás, áramütés stb. Hol történt, hogyan közelíthető meg? városban: kerület, utca, házszám vagy egyéb tájékozódási lehetőség: intézmény, üzlet előtt, kereszteződésben stb.; lakásban: kerület, utca, házszám, emelet, ajtó, a kiírt bérlő neve; üzemben: üzemrész, épületszám, megközelítési lehetőség; országúton: az út száma, km-szelvény, autópályán a haladási irány, számozatlan úton a két község neve, amely között az út van; nehezen megközelíthető helyszín esetén azt a találkozási pontot kell közölni, ahol a kiállított személy várja a mentőt. Hány sérült van, és milyen súlyos az állapotuk? Például ketten súlyosnak látszó sérülést szenvedtek és hárman könnyebben sérültek. Műszaki mentés szükséges-e? Szakadékba, árokba zuhant jármű, beszorult sérült, elektromos vezeték leszakadása, vegyszerkiömlés mind műszaki mentést tehet szükségessé. Ezt a tűzoltóság végzi, akiket a mentő értesít. 2.3.5. Egyszerű betegvizsgáló eljárások Ahhoz, hogy helyesen tudjuk meghatározni a sérült állapotát, a következő egyszerű eljárásokat kell alkalmazni: - Először tisztázni kell, hogy a beteg él-e vagy meghalt. - Ha meghalt, akkor ez az állapot visszafordítható-e? - Ha él, akkor eszméletlen-e? - Ha nem eszméletlen, akkor milyen életet veszélyeztető, vagy súlyos sérülései vannak? 1 http://www.112.hu/112_eu 14

Az elsősegélynyújtó csak akkor mondhatja ki teljes bizonyossággal, hogy a beteg meghalt, ha az élettel összeegyeztethetetlen sérülést észlel (törzstől leválasztott fej, szétzúzott koponya, kettészelt törzs, vízből kimentett felpuffadt bűzös holttest). A halál biztos jelének hiányában azonnal győződjünk meg, hogy az eszméletlen beteg lélegzik-e. 2.3.5.1. Az eszmélet vizsgálata A mozdulatlan beteget megszólítjuk, megrázzuk. Ha erre nem reagál, eszméletlennek kell tekinteni. Ezután mentőt kell hívni. 2.3.5.2. Légzésvizsgálat és a légzés szabadon tartása A légzést akkor tekinthetjük kielégítőnek, ha érzékelhető légzőmozgásokat és légáramlatot észlelünk. Ennek vizsgálatához a helyszín adta lehetőségekhez mérten megbontjuk a beteg ruházatát a mellkason és a hason. Fordítsuk a beteget a hátára, biztosítsunk átjárható légutakat a fej hátraszegésével, és az áll megemelésével. Helyezzük tenyerünket a beteg homlokára, és óvatosan hajtsuk hátra a beteg fejét. A másik kezünk mutató és középső ujjainak hegyével emeljük meg az állat, ezáltal a légutak szabaddá válnak. Tartsuk a légutakat nyitva, nézzük, hallgassuk, érezzük a légzést, maximum 10 másodpercig. Eközben: - Nézzük a mellkas légzőmozgásait. - Hallgassuk a beteg szájánál a légzési hangjait. - Érezzük az arcunkon a levegő áramlását. A következő ábra szemléletesen mutatja be a fent leírtakat: 15

Ha az eszméletlen betegnek van légzése, akkor is életveszélyben van. Nyelve hátracsúszhat (megfulladhat), hányadéka a garatüregbe csoroghat (belélegezheti). Kitört fog, vér is képezhet légúti akadályt! A fulladás kivédésére a száj- és garatüreg kitörlése után a jól légző beteget stabil oldalfekvő helyzetbe helyezzük. Miután meggyőződtünk a légzés (és ezáltal a keringés) kielégítő voltáról: - Szükség esetén vegyük le a beteg szemüvegét. - Térdeljünk a hanyattfekvő beteg mellé és nyújtsuk ki annak mindkét lábát. - A beteg közelebb fekvő karját, könyökben derékszögben hajlítva, tenyérrel felfelé fektessük a fej mellé. - A távolabbi lábat, a térdet alátámasztva hajlítsuk be, és támasszuk a talpára. - Az áldozat feje felőli kezünkkel a beteg túloldali karját, csuklóban megragadva, húzzuk át a mellkas előtt, és a kézháttal felfelé szorítsuk a segélynyújtóhoz közelebbi archoz. - A fejet így folyamatosan támasztva, a beteget a felhúzott térdénél fogva óvatosan gördítsük magunk felé az oldalára. - A felül elhelyezkedő, behajlított lábat hozzuk olyan helyzetbe, hogy a csípőben és térdben derékszögben behajlított láb stabilizálja a helyzetet. 16

- A felül lévő, az alsót keresztező kart igazítsuk úgy az arc alá, hogy a fej maradjon enyhén hátrahajtva, ugyanakkor az arc kissé lefelé nézzen. Ezzel biztosíthatjuk a légút szabadon maradását. - Rendszeresen ellenőrizzük a beteg légzését szükség esetén azonnal fordítsuk vissza a hátára, ha az alapvető életfunkciókat pótolni kell. - Amennyiben az áldozatot 30 percet meghaladóan kell ebben a helyzetben hagyni, fordítsuk át a másik oldalára, hogy elkerülje az alul lévő kar tartós összenyomását (abban az esetben tegyük, ha a beteg végtagjai nem sérültek!). A stabil oldalfektetés lépéseit az alábbi ábrasor hivatott összefoglalni: 17

Kizáró okok: gerinctörés medencetörés nyílt koponya-, mellkas-, has sérülés Figyelni kell a fektetésnél továbbá arra, hogy mellkassérülésnél az egészséges mellkas kerüljön alulra, illetve végtagsérülésnél a sérült végtag kerüljön felülre. 18

Abban az esetben, ha nem lehet stabil oldalfekvő helyzetbe helyezni a sérültet, a légút szabadon tartásának másik lehetősége az Esmarch-Heiberg-féle műfogás. A fejet hátrahajtjuk és ennek következtében a nyelv eltávolodik a garatfaltól. Az állkapcsot előre kell emelni. 2.3.5.3. A vérkeringés vizsgálata Csak akkor vizsgáljuk, ha a beteg eszméleténél van. A beteg fejét kissé hátra kell szegni. A nyak bőrén látható a nyalábszerűen megfeszülő fejbiccentő izom (a fül mögül halad a fejbiccentő izom irányába). Összezárt II-III-IV. ujjunk közül a III. ujjunk begyével tapintsuk ki a pajzsporc kiemelkedését (ádámcsutkát), majd mindhárom ujjunkkal csússzunk a pajzsporc és a fejbiccentő izom közötti árokba. Itt lüktet a nyaki fő ütőér. 2.3.6. Légúti elzáródás Oka lehet felnőttkorban a táplálék félrenyelése, míg csecsemő- és kisgyermekkorban az étkezés és a szájba vett játék félrenyelése fele-fele arányban oszlik meg. 1. A hirtelen fellépő, vagy nem teljes légúti elzáródás zenei hangot eredményez a légzéskor. Ha csak belégzéskor észlelhető, akkor a garatüreg kitörlésével ez a hang megszűnik. Ha viszont belégzéskor és kilégzéskor is zenei hang észlelhető, a garat kitakarításától nem várható változás, ugyanis az idegen test a gégében van. Ha csak kilégzéskor észlelünk zenei hangot, akkor az idegen test a gége alatt helyezkedik el. A száj-garat kitörlésétől ugyancsak nem várható légzés felszabadulás. 19

2. A teljes légúti elzáródás tünete: a beteg torkához kap, nem tud levegőt venni. Izgatottá válik, a bordaközi izmok behúzódnak (próbál levegőt venni). Ha a súlyosan fuldokló ember még eszméleténél van, kérjük meg, hogy törölje ki a garatüregét. Ha ez hatástalan, alkalmazzunk 5 hátba csapást szükség szerint. Ennek menete: - Álljunk a beteg mellé és kissé mögé. Egyik tenyerünkkel támasszuk meg a mellkast és enyhén döntsük előre, hogy a kimozduló akadály előreeshessen. - Tenyerünkkel legfeljebb ötször üssünk erőteljesen a lapockák közé (csecsemő- és kisgyermekkorú esetén fektessük a gyermeket a térdünkre, hogy a feje lefelé lógjon, és így üssünk a lapockák közé. Megtehetjük ugyanezt a lábával felemelve tartva). - Minden ütés után ellenőrizzük, hogy megoldódott-e a szűkület okozta probléma, és csak szükség esetén ismételjük meg a csapást. Ha az öt hátba csapás eredménytelen volt, alkalmazzunk öt hasi lökést (Heimlich-féle műfogás). Ennek lépései: - Álljunk a beteg mögé, törzsét döntsük kissé előre és karoljuk át hasának felső részét. - Szorítsuk egyik kezünket ökölbe, helyezzük azt a beteg hasára a köldök és a szegycsont közé. - Másik kezünkkel ragadjuk meg az öklünket, és rántsunk erősen be- és felfelé a beteg hasába. Maximum ötször ismételjük meg. 20

Ha eredménytelen az elzáródás megszüntetése, váltogassuk ötösével a hátba csapásokat és a hasi lökéseket a beteg eszméletlenné válásáig, vagy amíg meg nem szűnik a légúti akadály. Csecsemő- és kisgyermekkorú beteg esetén helyezzük az egyik kezünket a mellkas elülső felére, a másik kezünket a hátára. A mellkas gyors összenyomásával növeljük meg a mellkasi nyomást! Ha Heimlich-műfogás alkalmazására kényszerülünk, a beteg a panaszmentessé válása után is kórházba szállítandó! Felléphetnek ugyanis szövődményei: gyomor-, lép-, májsérülés. Eszméletlenné váló betegnél már újraélesztés szükséges. Emlékeztetőül: Felváltva 30 mellkaskompresszió száj- és garatkitörlés 2 befúvás; a légzés visszatértéig. Csecsemőknél és kisgyermekeknél 3 mellkaskompresszió 1 befúvás, a légzés visszatértéig. Összefoglalás A hallgató ebben a fejezetben megismerkedhetett az elsősegélynyújtás általános szabályaival. Tisztában van a sérültek osztályozásával, valamint egyszerű betegvizsgálati eljárásokat is elsajátított. Megismerkedett az életveszély tüneteivel. Ellenőrző kérdések és feladatok 1. Mi az elsősegélynyújtás célja? (20p) 2. A helikopterfarok légcsavarja milyen magasan forog a föld felett? (20p) 3. Sorolja fel az életveszélyre utaló jeleket! (20p) 21

a) b) c) d) 4. A mentők telefonszáma: (20p) 5. Mennyi ideig vizsgáljuk a légzést? (20p) Értékelés Útmutató táblázat az önértékeléshez Önértékelő táblázat Ponthatárok Százalék Minősítés Elérhető pont: 100 80 100 pont 80,1 % - 100% kiválóan megfelelt Elért pont: 51 79 pont 50,1 % - 80 % megfelelt Elért eredmény %-ban: 0 50 pont 0 % - 50 % nem megfelelt 22

Az életveszélyes beteg ellátása és mozgathatósága, komplex újraélesztés A fejezet célja A hallgatónak meg kell tanulnia a nagyfokú vérző sérültek és a sokkos beteg ellátását, illetve a betegek mobilizálásának módját. Elméletben fogja megtanulni az újraélesztést. A fejezet követelményei A hallgató elméletben kell, hogy elsajátítsa azokat a teendőket, amelyek az életveszély elhárításához elkerülhetetlenek. Merjen és tudjon újraélesztésbe kezdeni. A fejezet során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek és készségek A szaksegítség megérkezéséig elláthatja az életveszélyes sérülteket, illetve megkezdheti azok újraélesztését szükség esetén. Kifejtés 3.2.1. A vérzés csillapítása A következő vérzéstípusokat különböztetjük meg: 1. Hajszáleres vérzés keletkezik például a bőrfelület horzsolásainál, ilyenkor a sérült hajszálerekből lassan gyöngyözik a vér. 2. Visszeres (vénás) vérzésnél a vér lassan folyik a sebből. Minél nagyobb átmérőjű véna sérült meg, annál bőségesebben folyik a vér. A vér színe sötétvörös. 3. Ütőeres (artériás) vérzés arról ismerhető fel, hogy a sebből ütemesen lüktetve tör elő a vér. A vér színe világos piros, de idős embereknél oxigénhiány miatt sötét is lehet. 23

A vérzéscsillapítás módszerei: (A hajszáleres vérzés ellátását lásd később a sebellátásnál.) 1. Ha a vérzés jelentős fokú, a sérültet ültessük vagy fektessük le. Ha végtagon van a sérülés, akkor emeljük a szív magassága fölé. 2. A sérülés alatt és fölött minden szorítást szüntessünk meg (pl. gyűrű, óra, karkötő, bokalánc, cipő, zokni). 3. Helyezzünk a sebre nyomókötést. Ütőeres vérzés elsősegély-nyújtásakor az előző tennivalókat az alábbiakkal egészítsük ki: Mielőtt a nyomókötést felhelyezzük, a vérzést ideiglenesen csillapítani kell az úgynevezett artériás nyomáspontok benyomásával. Ezek olyan helyek a sérülés és a szív között, ahol az ér csontos alapon nyomható és kevés lágyrész borítja. A nyomáspontokon elnyomva az eret a vérzés megszűnik, így a nyomókötés elkészítéséig nem vérzik ki a beteg. Az artériás nyomáspontok közül igen sokszor alkalmazzuk ujjnyomásos vérzéscsillapításra az alábbi ábrán láthatóakat (a nyomás alatti ér lüktető vérzései megszűnnek). 24

Előfordul főleg a nyak és a fej sérülésénél, hogy nincs megfelelő leszorítási pont. Súlyos esetben és kényszerhelyzetben a vérzés helyén a sebbe nyúlva kísérelhetjük meg a vérző eret a legközelebb eső kemény alaphoz szorítani. Ilyen esetben az életveszély elhárításának parancsa erősebb a sebfertőzés tilalmánál, mely tilalmat a sebbe nyúlva megszegünk. Nyaki ütőeres vérzésnél egy viszonylag tiszta ruhadarabbal (pl. a beteg inge) a sebbe nyúlva, a beteg háta mögé állva a nyaki gerincre nyomjuk az eret. Ezt tartjuk a mentő megérkezéséig, mivel a nyakra a fulladásveszély miatt nem helyezhető nyomókötés. 25

A nyomókötés készítése: A sebre steril kötszert helyezünk (artériás vérzésnél magába a sebbe nyomjuk). Erre tesszük a kibontatlan tömött gézpólyát, majd ezt pólyamenetekkel rögzítjük. Az artériás és a vénás vérzés nyomókötés alkalmazásával abban az esetben, ha megfelelően alkalmazták tökéletesen ellátható. VIGYÁZAT! Nyaki sérülés esetén NEM alkalmazható! 3.2.2. A sokk A súlyos sérülések fokozatosan, de gyorsan is ronthatnak a beteg állapotán. A sokk életveszélyes állapot! Okozhatja nagyfokú vérveszteség, nagy fájdalom, égés, allergia, súlyos megbetegedés amely a keringés összeomlásához vezet. Feltűnő a korábban jajgató beteg elcsendesedése, a környezetével szemben közömbössé válása. A beteg bőre szürkéssápadttá válik, megtapintva hűvösnek, nyirkosnak érezzük. Pulzusa egyre szaporább (100/perc fölötti), könnyen elnyomható. Ha nem avatkozunk közbe, a folyamat állandóan romlik, aminek következtében a beteg eszméletlenné válhat, végül meghal. 26

Az alábbiakban leírt ellátás a beteg életét menti meg! 1. Ha lehetséges, szüntessük meg a kiváltó okot (vérzéscsillapítás, törés rögzítése). 2. Helyes fektetés: a hanyatt fekvő beteg lábát 30 -ban meg kell emelni, hogy a létfontosságú szervek (agy, szív, vese) megfelelő vérellátást kapjanak. Ha lehetőség van rá (pl. árokpart, vagy ágyban fekvő betegnél), úgy fektetjük, hogy az egész beteget lejtőztetjük 30 -os dőlésszögben. 3. Előfordulhat, hogy a sokkos beteg reszket, ilyenkor be kell takarni. Szomjúság is felléphet, ilyenkor meg kell itatni (kivéve: hasi sérülés esetén!). Az ájulás: a sokk jóindulatú formájának is szokták nevezni, azonban ez nem egy önmagában állandóan romló állapot! Oka: az agy vérellátásának átmeneti elégtelensége. Sokszor előfordul, hogy iskolai ünnepségeken a vigyázban álló gyermek összeesik. A vénás billentyűk elégtelensége miatt a lábakba csorog a vér agya nem kap elegendő vérellátást. A beteg úgy érzi, hogy kimegy a lábából az erő, látászavar jelentkezik nála (karikák, vibráló foltok), és kezd elsötétülni a világ. Ránézésre sápadttá, verejtékessé válik a beteg, mozgása bizonytalan. A rosszullét helyszínén azonnal fektessük le, lábát emeljük meg. Ha 1-2 perc múlva panaszmentessé válik, kísérjük szellős, hűvös helyre. Ájult betegen a lenti ábrán is látható, úgynevezett sokkfektetés alkalmazása a teljes gyógyulást hozza számára. Ha nem, akkor a mentőhívás elengedhetetlen, ilyenkor ugyanis súlyosabb betegségek állhatnak a háttérben. 27

3.2.3. Az újraélesztés (Felnőtt alapszintű) Amint az előzőekben a betegvizsgálatnál már tárgyaltuk, a halál egyfajta folyamat. Szobahőmérsékleten kb. 4-5 percünk van, hogy az agy sejtjeinek visszafordíthatatlan bomlása ne kezdődjön el, ne alakuljon ki az agyhalál állapota. Jeges vízbe esett embernél még 1/2 óra elteltével is van esély a sikeres újraélesztésre, mivel a lehűlt sejtek oxigénigénye minimális. A légzés és keringés megszűnte után rövidebb-hosszabb ideig a sejtek még életképesek maradnak. Ha ezen időn belül helyreállítjuk vagy mesterségesen fenntartjuk a vérkeringést és a légzést, akkor a sejtek életben maradnak, ellenkező esetben elpusztulnak. Klinikai halálról akkor beszélünk, amikor akadozva, vagy hirtelen balesetszerűen megszűnik a légzés vagy a keringés, esetleg mindkettő, de a sikeres újraélesztésre az agykéreg sejtjeinek életképessége alapján megalapozott remény van. Biológiai halál esetén a légzés és a keringés hiánya sokáig áll fenn (és nincs mesterségesen pótolva sem). Sikeres újraélesztésre nincs lehetőség. Külső jelek alapján nem érzékelhetőek szembetűnő különbségek a klinikai és a biológiai halál között. Az elsősegélynyújtó ebben a szituációban többet ér a helyszínen ha tudja mit és hogyan tegyen, mint egy orvos csoport tíz perccel később. 28

Egy földön fekvő, mozdulatlan betegnél a teendők sorrendjét a fontossága miatt pontokba szedve taglalhatjuk. A megtanultakat természetesen sokat gyakoroljuk majd. 1. Eszméletlenség vizsgálata. Köszönünk, megrázzuk a vállát. 2. Ha nem reagál, tehát eszméletlen a beteg, akkor haladéktalanul mentőt kell hívni. 3. Ha légúti elzáródásra utaló jel van (hányadék a száj szélén, vagy evés közben vált eszméletlenné a beteg), akkor ki kell nyitni a száját, megvizsgálni a garatüregét, és kitakarítani, ha szükséges. Légzésvizsgálat Fej hátraszegése, áll előreemelése (a légzésvizsgálatnál leírtak szerint). Fejünket a lemeztelenített mellkas irányába fordítjuk, fülünket a beteg orrához helyezzük. Tíz másodpercig vizsgáljuk, hogy van-e légzés, vagyis: a. Halljuk-e a kiáramló levegőt? b. Érezzük-e a kifújt levegőt? c. Látjuk-e a mellkas-has határán az emelkedést és a süllyedést? Minden újszülött hasi légzésű, tehát belégzéskor a hasuk emelkedik. A férfiak szintén hasi légzésűek, a nőknek a mellkasuk emelkedik belégzéskor. Ha nincs légzés, újra fel kell hívni a mentőket, és közölni kell velük, hogy újraélesztésbe kezdünk. 4. Ha a keringésnek nincs jele (a beteg nem mozog), akkor a beteget valamilyen kemény alapra kell helyezni, és mellkaskompressziókat kell alkalmazni; számolva, 30-at. A beteg válla mellé térdelve a fejtől távolabbra eső kezünket a beteg szegycsontjának alsó harmadára fektetjük, ujjakkal a fej felé. Másik kezünkkel átfogjuk a mellkason lévő kezünket és függőlegesen lenyomjuk a mellkast kb. 3-5 cm-re, 100/perc gyorsasággal. 29

5. A 30 mellkaskompresszió után hátraszegjük a beteg fejét, bezárjuk a száját. Egyrétegű textílián keresztül (mely pl. a beteg inge is lehet) szájból orrba lélegeztetünk, kb. 500-600 ml levegőt. Befújás után a beteg mellkasa felé fordítjuk a fejünket, és láthatjuk a mellkas süllyedését, halljuk a kiáramló levegőt. Ezt ismételjük meg még egyszer. 30

Ha nem a mellkas süllyed, hanem a gyomor emelkedik, akkor a gyomorból ki kell nyomni a levegőt, majd a száj-és garatüreget kitisztítani. Ezek után folytatható az újraélesztés. A mellkaskompressziók és a lélegeztetés számának aránya 30:2. A műveletet mindaddig folytatjuk, amíg meg nem érkezik a mentő, vagy a fülünkkel halljuk, érezzük és látjuk a mellkason, hogy a beteg önállóan lélegzik. Sikeres újraélesztés esetén (légzés van) a beteget stabil oldalfektetésbe helyezhetjük, ha a beteg légzésszáma percenként 10-nél több, vagy 40-nél kevesebb (ezt természetesen meg kell számolni). Minden más esetben tovább kell lélegeztetni! Felnőtt embereknél egyébként a normális légzésszám 14-16/perc, a szív pedig percenként 70-80-at ver normális esetben. Defibrillátor alkalmazása az újraélesztés során Ha van a közelben elérhető, laikusoknak készült defibrillátor, bátran alkalmazzuk. A megkezdett újraélesztés közben, ha odahozzák, néhány percen belül alkalmazzák 50%- ban sikeres lehet az újraélesztés. A klinikai halottak 60%-ban az EKG-n kamrafibrillátiót látunk (olyan gyorsan libeg a szív, hogy nem hoz létre keringést). Ennek elektromos kiütésére szolgál a defibrillátor. Használatakor nem lehet hibázni. A gyakorlat során begyakoroljuk a bekapcsolását, az elektródák csatlakoztatását, a mellkasra helyezését a felragasztható elektródáknak. - újraélesztés - megérkezik a defibrillátor - bekapcsoljuk, megfelelő helyre helyezzük az elektródákat (közben az újraélesztés nem áll le) - innentől a defibrillátor határozza meg a ténykedésünket - ha azt mondja értékeli a szívverést ( újraélesztési szünet ) - defibrillálni kell a beteget 31

Előtte mielőtt a piros gombot lenyomnánk meg kell győződni róla, hogy senki ne érjen a beteghez, és ne legyünk nedves helyen (pl. egy tócsában, ami vezeti az elektromos áramot) A piros gomb benyomásával leadjuk az elektromos energiát. - két percig újraélesztés - két perc után a defibrillátor újra értékel. A továbbiakban utasításokat ad a defibrillátor, annak megfelelően járunk el. Egyre több helyen, nagyobb bevásárlóközpontokban, önkormányzati épületekben van defibrillátor, mindenki számára hozzáférhető. Az AED defibrillátorok csak felnőttek és 8 éves kor feletti és legalább 25 kg súlyú gyermekeknél alkalmazhatók. 32

3.2.4. Gyermekek újraélesztése 3.2.4.1. Az újszülött újraélesztése Egy újszülött légzésszáma normálisan 40/perc. Pulzusszáma több, mint 120 percenként normális esetben. A felnőttekkel ellentétben elsősorban a légzésük szokott leállni. Újraélesztésnél is ennek pótlása az elsődleges feladat. A légzésvizsgálatig a felnőtt újraélesztéssel azonos a folyamat menete (ha nincs légzés, akkor mentőhívás; kemény alapra helyezés; fej hátraszegése kissé), majd szájból szájbaorrba lélegeztetünk. 5-ször fújunk be, és csak annyit, hogy emelkedjen a mellkas (orrunkban lévő levegőmennyiséget). Ha nem tér vissza a légzés, illetve mozgást vagy hangokat nem észlelünk, akkor hozzá kell kezdeni a mellkaskompressziókhoz. A szegycsontra, a mellbimbók vonala alá helyezzük a mutató- és középső ujjunkat, majd lenyomjuk a mellkast 1,5 2 cm-re tizenötször. Ezután újra befújás 2-szer, majd mellkaskompresszió 15-szor. A befújások és mellkaskompressziók aránya csecsemő- és kisgyermekkorban 1:3. 3.2.4.2. Az 1-8 éves gyermekek újraélesztése Ellátásuk a felnőtt újraélesztésről annyiban különbözik csak, hogy a mellkaskompressziókat egy kézzel végezzük. A tenyér alsó szélét helyezzük a szegycsontra és kb. 45 -os szögben nyomjuk a beteg gyermek mellkasát. Az arány, kettő befújás, tizenöt mellkaskompresszió. 33

3.2.5. Helyszíni tevékenység 3.2.5.1. A beteg mozgatása Kimentéskor szem előtt kell tartani, hogy a. A kimentés nem kockáztathatja az elsősegélynyújtó életét, hiszen ezzel a bajbajutott sem kap további segítséget, csak újabb áldozata lesz az eseménynek! b. A kimentés gyors és kíméletes legyen. Úgy kell az alkalmazandó eljárást megválasztani, hogy ne okozzunk további súlyos sérülést esetleg halált az elkapkodott beavatkozással (pl. biztonsági övet csak a beteg feje mellett vághatjuk, más esetben ugyanis a mentés közben kinyíló légzsák keresztülviheti a betegen az ollót. Ugyancsak hasonló okból nem hajolunk a beteg elé mentés közben: a kinyíló légzsák koponyatörésünket is okozhatja). c. Az első tájékozódáskor fel kell ismerni a kimentés esetleges lehetetlenségét, túlzott időigényességét. Ilyenkor azonnal műszaki mentést kell kérni (pl. kútba esett mentése). Ezen szempontokat figyelembe véve gépkocsiból csak akkor vesszük ki a sérülteket, ha az elsősegélynyújtó élete nincs veszélyben. Például egy égő autóba beszorult lábú sérült kimentése lehetetlen és tilos. Ha nincs robbanásveszély, meg kell vizsgálni a sérültet. a. Eszméletlen-e? b. Sérült-e? Ha eszméletlen, de van légzése a betegnek, akkor Esmarch-Heiberg-féle műfogással szabadon tarthatóak a légutak a mentők megérkezéséig. Ha a sérültnek nincs légzése (pedig a garat tiszta) és nincs beszorulva, minden vizsgálat nélkül ki kell venni a gépkocsiból! Ugyanis az autóban nem lehet újraéleszteni. Minden gépkocsiban megsérült eszméletlen beteget nyaki gerinctöröttnek tekintünk. Ilyenkor tanácsos a fej hátraszegése kíméletesen, ill. nyaki rögzítő kötés (Schanz-gallér). Ha a beteg nem eszméletlen, akkor a panaszai sokat segíthetnek annak tisztázásában, hogy milyen sérülése van. Ha fáj a gerince, medencecsontja, combcsontja, akkor lehetőleg ne mozgassuk (a mentők speciális eszközökkel ki tudják majd menteni). Ha szükséges, a lentebb ábrázolt Rautek-féle műfogással mentünk: - A sérültet derekánál fogva kifordítjuk. 34

- A hóna alatt átnyúlva megfogjuk egyik (nem sérült) végtagját. - Ráhúzzuk a combunkra. - A mellkasunkon-térdünkön fekvő sérültet tovább tudjuk vonszolni. A Rautek-műfogással a betegek mozgatását egyéb esetben is megoldhatjuk (testsúlyunknál súlyosabb betegek esetében például). 35

3.2.5.2. A beteg vetkőztetése A sérülések szükségessé tehetik a sérült részleges vagy teljes levetkőztetését. A művelet igen nagy óvatosságot és körültekintést igényel. Csak a szükséges mértékig vetkőztessünk! Az eszméletnél lévő beteg képes arra, hogy segítsen a vetkőztetésben, illetve azonnal jelzi, ha fájdalmat okozunk az eljárással. Általános szabály, hogy mindig az ép oldalon kezdjük a vetkőztetést és a sérült oldalon fejezzük be úgy, hogy annak mozdulatlanságát a lehető legjobban kell, hogy biztosítsuk (az öltöztetés pedig fordítva történik). A többrétegű ruhát lehetőleg egyszerre vegyük le. Az eszméletlen vagy magatehetetlen emberről a kabátot úgy kell levenni, hogy a gombokat kigombolva a hátánál magasan fel kell húzni egészen a fejéig, majd az ép kart kell kibújtatni a kabátujjból és utoljára a sérült kart. Amennyiben a kellő kímélettel nem távolítható el a ruha (nadrág, csizma), azt a varrás mentén kell felhasítani és úgy eltávolítani. A megsérült kézről haladéktalanul el kell távolítani a gyűrűt, a csuklóról a karórát, mert a sérült kéz megduzzadva később ezt megnehezíti, illetve a szoros gyűrű vagy óraszíj keringési zavart okozhat. 36

3.2.5.3. A fertőzésveszély A vér és egyéb testnedvek által terjedő betegségek elkerülése érdekében mindig használjunk gumikesztyűt! Rengeteg gépkocsi van, az elsősegélydobozuk pedig tartalmazza a kesztyűt. A nagy fertőzésveszély megköveteli a használatát. 3.2.6. Nagy lágyrész-sérülések 3.2.6.1. Égési sérülések a. Az égési sérülések okai: - Gőz és forró folyadék: A forrázás aránylag ritkán okoz mély bőrelhalást, a heveny stádiumban viszont jelentős vizenyő alakul ki. - Láng: A másodperc törtrésze alatt súlyos égési sebet okozhat. A hőbehatást fokozza, hogy a ruházat meggyulladásakor az oltás jelentős időt vehet igénybe. Jellemző a bőr teljes vastagságú elhalása. - Forró vagy megolvadt fémek okozta égés: Elsősorban ipari balesetekre jellemző, de a háztartásban, mindennapi életben is előfordulnak hasonló esetek tűzhelyre, kályhára esés következtében. - Sugárzó energia: Békében elektromos ívfény okozhatja, háborúban atomfegyver robbanásakor lép fel villanó fényégés. - Elektromos égések: Rendkívül rossz gyógyulási hajlam; gyakran sérülnek az inak és a csontok is. - Vegyi anyagok okozta bőrsérülések: Savakkal, lúgokkal történő balesetek következtében jönnek létre. 37

b. Az égési sérülések felosztása - I. fokú égés: A szöveti károsodás csak a bőr legfelső rétegére terjed ki; a sérülés helyén bőrpír, duzzanat, fájdalom jelentkezik. A gyógyulás hámlás kíséretében folyik. - II. fokú égés: A szöveti károsodás az irha felső rétegére is kiterjed. A sérülés helyén hólyagok keletkeznek, melynek alapja élénkpiros, bő plazmacsorgás (vérsavó) észlelhető, vizenyőképződés jellemző. - III. fokú égés: Az égett szövetek elhalása részleges vagy teljes lehet; a bőr összes eleme és részben a bőr alatti kötőszövet is sérülést szenved. A bőr halvány, a hólyagok alapja halvány rózsaszínű vagy elfehéredett; folyadékcsorgás, vizenyőképződés jellemző. Előfordul például égő folyadékokkal, forró fémekkel történő érintkezéskor, hogy a bőrön nincsenek hólyagok. - IV. fokú égés: A hőhatásnak kitett szövetek teljes elszenesedésével jár. c. Az égési sérülés kiterjedése Az égési sérülés elsősegélynyújtásában, gyógykezelésében, és a rehabilitációban nagy jelentősége van annak, hogy az égés a testfelület hány százalékát érinti. Ennek kiszámítására több módszer ismeretes. A gyakorlatban legjobban bevált a Wallace-féle 9- es szabály: - a fej 9%-ot, - a törzs elöl 18%-ot, hátul 18%-ot, - a felső végtagok 9-9%-ot, - az alsó végtagok 18-18%-ot, - a gáttájék égése 1%-ot jelent. Nagyobb tömegű égett sérült esetében az égett testfelszín meghatározására a gyakorlatban jól bevált módszer az, hogy a beteg tenyerének felülete a test felületének 1%-a. Az égés nyilvánvalóan annál súlyosabb, minél nagyobb a megégett testfelület. Ha a testfelület több mint 70%-a megég, a baleset rendszerint halálos kimenetelű; amennyiben az égett testfelszín és a sérült korának az összege meghaladja a 100-at, rossz az égési sérülés kimenetele. 38

d. Az égési seb kezelése Az elsősegélynyújtás legfontosabb eleme ekkor a hőhatás mielőbbi megszüntetése. Égési sérülés esetén, ha a beteg ruházata ég, akkor takaróval szorosan be kell burkolni. A kisebb égések esetében az égett testfelületről a ruhát eltávolítjuk. Az elsősegélynyújtás alapvető fontosságú eleme az égett testfelszín vízzel lehetőleg folyó vízzel történő hűtése. A csap- vagy kútvíz fertőzöttsége oly csekély, hogy e szempontból elhanyagolható. A hűtés nagy jelentőségű, mert csökkenti a mélyebb szövetek károsodását. A hűtést 20 percig kell folytatni, ez átmenetileg csillapítja a fájdalmat. A hűtés után az égési sebet száraz, steril kötszerrel bekötjük. A bőrbe égett különböző szennyező anyagokat, műszál- és textíliamaradékokat az elsősegélynyújtónak nem kell eltávolítania, az azonnali és folyamatos vízzel történő hűtés ilyenkor a legcélravezetőbb. A beteget haladéktalanul orvoshoz vagy gyógyintézetbe kell juttatni, mentőt kell hívni! 39

3.2.6.2. Nyílt hasi sérülés Nem okoz diagnosztikai problémát. Általában kisfokú vérzés, a belek látszanak. Ilyen esetben kétszeres sebkörnyéki jódozás után steril fedés szükséges. A 50 80 cm-es steril lapot rögzítjük azáltal, hogy a háromszögletű kendőt úgy hajtjuk, hogy fedje a sérülést, és két végét a beteg teste alá nyomjuk. A mentők megérkezéséig mozgatási tilalom áll fenn, továbbá a beteg nem ihat folyadékot. A sérült fektetése minden hasi fájdalommal rendelkező betegnél azonosan történik. Fejét megemeljük, a lábait felhúzzuk, és térdben alátámasztjuk. Összefoglalás Az életveszélyes sérültek ellátása ez után a fejezet után már nem jelenthet problémát. A hallgató elsajátította az újraélesztés elméleti ismereteit, de természetesen gyakorolni kell, hogy készség szintjén is rendelkezzen ezen ismeretekkel. A hallgató ebben a fejezetben megismerkedhetett az elsősegélynyújtás általános szabályaival. Tisztában van a sérültek osztályozásával, valamint egyszerű betegvizsgálati eljárásokat is elsajátított. Megismerkedett az életveszély tüneteivel. 40

Ellenőrző kérdések és feladatok 1. Milyen vérzéstípusokat ismerünk? (20p) 2. A lábszár lüktető vérzésénél hol található legközelebb artériás nyomáspont? (20p) 3. Hogyan fektetünk sokkos beteget? (20p) 4. Mennyi a mellkaskompressziók és a befújás aránya felnőttek esetén? (20p) 5. Mire használjuk a Rautek-féle műfogást? (20p) Értékelés Útmutató táblázat az önértékeléshez Önértékelő táblázat Ponthatárok Százalék Minősítés Elérhető pont: 100 80 100 pont 80,1 % - 100% kiválóan megfelelt Elért pont: 51 79 pont 50,1 % - 80 % megfelelt Elért eredmény %-ban: 0 50 pont 0 % - 50 % nem megfelelt 41

A súlyos sérülések, gyakoribb rosszullétek, mérgezések és elsősegélyük A fejezet célja A fejezet célja megtanítani a hallgatókkal a csonttörések helyszíni ellátását, továbbá a lágyrész-sérülés felismerését és a teendőket ilyen esetekben. A leggyakoribb rosszullétek ellátásának megtanítása és a mérgezések elsősegélyének megismertetése is e fejezet céljai között szerepel. A fejezet követelményei A hallgatónak tudnia kell különböző csonttörések és ficamok alkalmával, hogy mi a teendője. Ismerje fel és elméletben tudja a lágyrész-sérülés ellátását. A gyakoribb rosszullétek alkalmával be tudjon avatkozni szükség esetén, továbbá tanulja meg a mérgezések helyes elsősegélyét. A fejezet során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek és készségek A hallgató rögzítheti a csonttöréseket és ízületi sérüléseket. A szaksegítség megérkezéséig elláthatja a különböző rosszulléteket és mérgezéseket. Kifejtés Fogalmak, meghatározások a témakörrel kapcsolatban: A csonttörés: törésnek nevezzük a csontszövet folytonosságának megszakadását, amikor a szilárd szövetben törési rés keletkezik. Ez történhet direkt erőbehatásra vagy spontán, valamely társbetegség - daganatos elváltozás, csontritkulás, vitaminhiányos állapot - következményeképp. A csonttöréseknek két alaptípusát, a nyílt és a zárt törést különböztetjük meg. A csonttörés formái: A traumás törések: egyszeri, hirtelen ható, a csont rugalmasságát kimerítő erőbehatásra jönnek létre. Patológiás törés: nincs szükség különösebb erőbehatásra: a csont valamely társbetegség következtében meggyengül, elvékonyodik, és a törés ezen a kóros csontszerkezeten gyakran "spontán" következik be. 42

Ez előfordulhat csontritkulásban, rosszindulatú daganatos megbetegedésben, hormonális betegségekben, illetve besugárzáskor vagy immunhiányos állapotban. A csontállomány elvékonyodása esetén fenyegető törésről beszélünk: ez az állapot igen gyakran vezet patológiás töréshez. Fáradásos törés akkor jön létre, amikor a csontfelszínre erőltetett hajlító, nyíró vagy húzóerők irányulnak, rendkívül hosszú ideig. A fáradásos törés egy típusos példája a súlylökők szakításos törése az aktív kéz egy kéztőcsontjának alapján. Zöldgally-törés típusos sérülés a gyermekek hosszú csöves csontján. Csonttörés tünetei: Nyílt törés esetén a tört csontrészek kibukkanása a bőrön keresztül. Fedett törés esetén biztos jelnek tekinthető, ha a végtag alakja megváltozik, deformálódik, illetve mozgathatósága kórossá válik. A törött csontvégek ropogása - a krepitáció -, és koponyaalapi törés esetén a liquor - az agyat és a gerincvelőt körülvevő folyadék - csorgása a fülből illetve az orrból. A csonttörést valószínűsíti az érintett testrész fájdalma, élettani működésének zavara illetve teljes kiesése, és a törést körülvevő duzzanat vagy vérömleny. A törések legfontosabb általános tünetei közé tartozik a vérvesztés, illetve a vérvesztés mértékének tünetei. A vérvesztés mértéke nyílt törés esetén egyértelmű lehet, különösen, ha a helyszínt egészségügyi szakember méri fel, zárt törés esetén viszont az adott csontot érintő átlagértékekkel kell számolni. 4.3.1. Csontok és ízületek sérülése Gyakori sérülési forma a közlekedési, a sport-, a szabadidős, a munkahelyi, a háztartási baleseteknél egyaránt. Azt, hogy csontrepedés, törés, ízületi rándulás, ficam történt-e, biztonsággal csak röntgenvizsgálattal lehet megállapítani. Az elsősegélynyújtó akkor jár el helyesen, ha a sérült panaszai, fájdalma, esetleg a látható duzzanat, deformitás alapján a maximális elsősegélyt alkalmazza, és szakemberre bízza a diagnózis felállítását. A csonttörés vagy ízületi ficam zárt (fedett) akkor, ha a sérülés feletti bőr épsége megmarad. 43

A nyílt csonttörés vagy ízületi ficam esetén a sérülés feletti bőrön seb keletkezik. Nem feltétlenül szükséges, hogy a csontvégek láthatóak legyenek a sebben, hiszen azokat a rugalmas lágyrészek eltakarhatják. A nyílt csonttörés és ízületi ficam fokozott és nagyon nehezen gyógyuló fertőzésveszélyt jelent! A csonttörés és a ficam további következménye lehet a környezetében futó erek és idegek sérülése, amely végtagrészelhalást, bénulást eredményezhet. Ez a veszély fokozódik, ha rögzítetlenül, illetve rossz rögzítéssel, szakszerűtlenül szállítják a sérültet: az elmozduló, éles, tört végek elvághatják ezeket a képleteket (másodlagos sérülés). 4.3.1.1. A koponyaboltozat-törés Oka: a koponyát ért ütés. Gyakran megsérül a csontok által védett agyállomány, illetve sérülhetnek az azokat ellátó erek is. Az a sérült, aki az ütés pillanatában elvesztette az eszméletét, és rövidebb-hosszabb idő (maximálisan 15 perc) múlva magához tér, a történtekre nem emlékszik, szédül, hányingere van, fáj a feje, látás- és hallászavarról panaszkodik: agyrázkódást szenvedett. A hajas fejbőrön lehet vérző sebzés (nyílt törés gyanúja!), de lehet, hogy csak egy bőr alatti duzzanatot tapintunk. Súlyosnak minősül a koponyaboltozat nyílt törése, ha a sebből agyállomány ürül. Ekkor a sérült többnyire eszméletlen. Ellátása: szigorú fektetés, eszméletlen balesetesnél légútbiztosítás, ha ellenjavallata nincs, stabil oldalfektetés. Légzés hiányában befúvásos lélegeztetés, illetve újraélesztés (lásd az ott leírtakat!). A sérültet mentővel kell szállítani! 4.3.1.2. A koponyaalapi törés Különböző formái lehetnek, amelyeket jellemez a szem körüli pápaszem - vérömleny az orrból - a sérült oldali fülből való vérzés. Eszméletlen, hátán fekvő sérültnél külön veszélyt jelenthet a láthatatlan vérzés, amely a hátsó garatfalon csorog le, és azt belehelve fulladást okozhat. Ellátása: légutak megtekintése, kitisztítása, légzésellenőrzés. Eszméletlen, jól légző balesetes stabil oldalfektetése. Eszméletre térés után, kissé megemelt fejjel, vízszintesen fektessük a sérültet. Laza fedőkötés a vérző fülre, orra. A sérültet mentővel kell szállítani! 44

Az arckoponyacsont-törés Felső vagy alsó állcsont törésekor jellemző a fájdalom, a harapási nehézség vagy lehetetlenség, a fogsor deformáltsága, a nehezített szájnyitás, esetleg a fogak kitörése. Az orrcsont törésekor az orrgyök fájdalmas, duzzadt, többnyire orrvérzés is jelentkezik. Az alsó állcsont (állkapocs) ficama esetén a sérült oldali fül tájékának fájdalma, a beteg nyitott szája, nyálcsorgása jellegzetes lehet. Ellátása: állra, orra parittyakötés helyezhető (rögzítés). Szájüregbe történő vérzés, nyelési, nyelvmozgatási nehézség esetén fektessük a beteget hasra, homlokát, mellkasát támasszuk alá. Ezáltal szájából a vér, a nyál kicsorog, és a nyelv is előreesik a súlyánál fogva. Az orrán át tud a beteg lélegezni. Ez utóbbi esetben mentőhívás szükséges; nem súlyos esetben más járművel is orvoshoz vihető a sérült. 4.3.1.3. A gerinctörés A legkisebb gyanú is elegendő ahhoz, hogy a segélynyújtó feltételezze a gerinctörés bizonyosságát. A nyaki gerinctől a gerincoszlop teljes hosszában bárhol jelzett fájdalom elegendő ok arra, hogy a baleseti sérültet gerinctöröttnek tekintsük. Minél magasabb gerincszakasz sérül, annál nagyobb közvetlen veszély fenyegeti a beteget. A felső nyaki csigolyák törése, ficama esetén a megsérült gerincvelő azonnali fulladásos halált eredményezhet. Lefelé haladva a sérüléssel jelentkeznek a felső végtagi, alsó végtagi vagy mind a négy végtagra kiterjedő bénulások. Ellátása: teljes mozgástilalom. Nyaki gerinc sérülésének gyanúja esetén a beteg mögé helyezkedünk. Kezünkkel megfogjuk a fejét két oldalról úgy, hogy hüvelykujjunk az arc két oldalán, a többi ujjunk a nyak-és a tarkótájékra essék. Enyhe húzással tartsuk a fejet, amíg a szaksegítség megérkezik. Nehezen képzelhető el olyan helyzet, amikor az ilyen sérültet - akár szükségből is - meg kelljen mozdítani. Ha ez elkerülhetetlen, ismert az úgynevezett tálcafogás, amikor egy időben három segélynyújtó emeli fel a sérültet úgy, hogy a gerincoszlop egyenes síkja egy pillanatra sem törik meg. Ismerve a magyarországi viszonyokat, ne emeljük és vigyük a sérültet sehová, mert a mentők korszerű rögzítőeszközzel (vákuumággyal) bárhová rövid idő alatt megérkeznek, és kellő szakértelemmel helyezik nyugalomba a sérültet. 45

Egyszer használatos Stifneck rögzítő gallér a nyakcsigolyák biztonságos rögzítésére, biztosítja a páciens fejének rögzítését a szállítás folyamán. Megakadályozza a fej oldalirányú, előre illetve hátra történő kibillenését. Kialakított állrésszel rendelkezik, ezzel is biztosítva a gallér jobb stabilitását. 3 helyzetbe állítható Tálcafogás Gerinchordágy Vákummatrac 46

4.3.1.4. A bordatörés Közvetlen ütésre az erőhatás helyén, a mellkas összenyomatásakor, általában a hónaljvonalban törnek a bordák. A tört bordavégek átszúrhatják a mellhártyát, megsérthetik a tüdőt, úgynevezett légmell, illetve vérmell alakulhat ki másodlagos sérülésként. Enyhébb esetekben légvételkor a törés helyén szúró fájdalom, súlyosabb esetben (légmell, vérmell) rohamosan fokozódó fulladásérzés, felületessé váló légvétel jellemző. Ellátása: a sérült általában megtalálja magának azt a testhelyzetet, amelyben a legkisebb fájdalmat érzi, illetve a legkönnyebben kap levegőt. Ebben a helyzetben tartsuk vagy támasszuk meg őt! Fulladó mellkasi sérülthöz azonnal hívjunk mentőt! 4.3.1.5. A medencetörés A gázolás, a magasból való leesés gyakori sérülése. Az alsó végtag legkisebb mozgatásakor a sérült fájdalmat jelez a törés helyén. A medenceüregben lévő szervek is megsérülhetnek, jelentős, láthatatlan vérzést okozva. Erre a balesetes sápadtsága, hűvös, verejtékes bőre, szapora pulzusa hívhatja fel a figyelmet. Ellátása: szigorú fektetés! A mentők vákuumágyban szállítják a sérültet. 47

4.3.1.6. A kulcscsonttörés A kulcscsont egy S alakú csont, mely a szegycsontot köti össze a lapockával, így összeköttetést teremtve a törzs és a felső végtagok között. A kulcscsont törése, leggyakrabban közlekedési balesetben (kerékpárról, motorról való leesés), vagy sporttevékenységek kapcsán fordul elő. A törés felismerése nem nehéz, hiszen a nagyfokú fájdalom mellett, a bőr alatt felszínesen elhelyezkedő csont végig tapintható. Ha a tört végek elmozdulnak egymáshoz képest, akkor a széli részt a kar tömege lefelé húzza, míg a középső részt a nyaki fejbiccentő izom felfelé fogja húzni. Annak érdekében, hogy ez az elmozdulás a lehető legkisebb legyen, a sérült alátámasztja a sérült oldali karját, és fejét is oldalra billenti, hogy az izom ellazuljon. Eleséskor, gázoláskor, de gyakran sportbalesetként észlelhetjük. A sérült oldali kulcscsont deformált, duzzadt. Nyomásra és az érintett oldali felső végtag mozdításakor heves fájdalom jelentkezik. Ellátása: az érintett oldali felkart és alkart pólyamenetekkel vagy háromszögletű kendővel rögzítsük a törzshöz (Desault-kötés). A hónaljárkot célszerű kipárnázni, hogy a felkar függőleges helyzetben rögzüljön a törzshöz. Ezáltal a felső végtag mozdulatlansága nyugalmat biztosít a vállövben is. A végleges rögzítés szakorvos feladata, ahová szükségjárművel is elszállítható a sérült, amennyiben az általános állapota jó. 4.3.1.7. A felkartörés Leggyakrabban a felkar felső harmada törik el. Fájdalmas, deformált, duzzadt a sérült terület. Mozdításkor a fájdalom tűrhetetlen. Az alkartörés Típusosan a csukló fölött szokott eltörni az egyik vagy mindkét alkarcsont. (Eleséskor reflexszerűen kitámaszt" a tenyerével az ember, és ez okozza a típusos törést.) Feltűnő a csukló-alkar játék megtöretése", heves fájdalma, duzzanata. Elsősegély: ne kísérletezzünk ideiglenes rögzítőeszközökkel! Pólyamenetekkel vagy háromszögletű kendővel rögzítsük a sérült végtagot a mellkashoz (Desault-kötés), és ha a beteg állapota szükségessé teszi, bízzuk a mentőkre a szállítást, a szakszerű ellátást. 48

4.3.1.8. A combcsonttörés Nagyon súlyos sérülés, feltétlenül helyszíni szakellátást igényel. A sérültet ne mozgassuk, mert a tört csontvégek újabb komoly sérülést okozhatnak. Az előidézett szörnyű fájdalom pedig céltalan! 4.3.1.9. A lábszártörés Hasonlóan az előzőhöz, helyszíni szakellátást igényel. Ellátása: nyugalomba helyezés. Összehajtott pléddel, pokróccal, kabáttal a talált helyzetben támasszuk körül a sérült végtagot. Alkalmi rögzítő eszközökkel ne kísérletezzünk. Még az ép végtaghoz való rögzítéssel járó mozgatás is kockázatos, ezért nem ajánlott. A mentők, megfelelő fájdalomcsillapítás után, vákuumágyra helyezik a sérültet, és úgy szállítják el. 4.3.1.10. Az ízületi sérülések a. A rándulás Rándulásról beszélünk, ha az erőhatás után a csontok ízületi felszínei eredeti helyzetükbe visszatérnek. Az ízületi bevérzés, folyadékkiáramlás miatt az ízület duzzadt, fájdalmas. A rándulás nagy fájdalommal, duzzanattal, vérömleny kialakulásával jár együtt. Az ízület mozgatható, viszont a mozgástartomány jelentősen beszűkül és rendkívül fájdalmas. A rándulás röntgenfelvétellel és fizikális vizsgálattal igazolható. Ha az ízületre normál mozgásterjedelmét meghaladó erő hat, szalagszakadás alakul ki, amely teljes keresztmetszetét vagy rostjainak bizonyos részét érintheti. A szalag részleges szakadása során az ízület stabilitása megmarad. Előfordulhat, hogy a szalag csontdarabbal együtt leszakad a tapadási helyről, máskor csak a szalag egy része sérül. Komplett szakadásnál a szalag oly mértékben sérül, hogy az érintett ízület instabillá válik. Három formája lehetséges: a szalag teljesen elszakad, a szalag tapadása leválik a csontról, vagy a szalag csontdarabbal együtt szakad le. Szalagsérülések leggyakrabban a bokában, térdben, könyökben, csuklóban és a vállban fordulnak elő. 49

A sérült ízület körül fájdalom, vérömleny, duzzanat és nyomásérzékenység keletkezik. A végtag mozgatása heves fájdalommal jár. Az ízület instabillá válik. Diagnózisában fontos a baleset körülményeire fényt deríteni, majd a megtekintés, tapintás és funkcióvizsgálat következik. b. A ficam Az ízületeket az ízületi tok és az ízületi szalagok erősítik. Baleset következtében a tok és a szalagok is sérülhetnek, ennek következményeként alakul ki a ficam. Ficamról akkor beszélünk, ha az ízületi porcfelszínek (vápa és a fej) elmozdulnak egymástól. Teljes ficam (luxatio) esetén a vápa és a fej teljesen eltávolodik egymástól, míg a részleges ficamnál (subluxatio) az ízületi felszínek (a fej és a vápa) távolodnak el, az ízületi rés megnagyobbodik, az ízületi tok és a szalagok megnyúlnak, de a fej még az ízületen belül marad. Ficam esetén az ízületi csontfelszínek eltávolodnak egymástól, és kóros helyzetben rögzülnek. Az ízület rátekintésre duzzadt, deformált, és a sérült nem tudja mozgatni a végtagját. Tekintettel arra, hogy a csonttörés lehetősége nem zárható ki, ugyanúgy részesítsük elsősegélyben a sérültet, mint azt a csonttörés gyanúja esetén tennénk. A leggyakoribb ficamok: a vállficam, könyökficam, ujjízületi ficamok, térdkalácsficam és a bokatörésekhez társuló felső ugróízületi ficamok. Részleges ficamok a bokaízületben (felső ugróízületben) és a vállízületben jönnek létre leggyakrabban. Erő hatására az ízületben kapcsolódó csontok időlegesen vagy tartósan eltávolodnak egymástól. Megsérülhetnek az ízületi tokot alkotó szalagok is. Szigorúan tilos a ficamot megkísérelni helyre tenni"! A nyílt csont- és ízületi sérülés elsősegélyekor gondoskodni kell a steril sebfedésről. 50

4.3.2. Idegen test a szemben Szembe került idegen test (rovar, por, fa- vagy fémforgács, üvegszilánk stb.) reflexes szemhéjzárást, pislogást, könnyezést vált ki a kellemetlen, szúró fájdalom kíséretében. A könnyezés hatására eltávozhat az apró idegen test. Ha ez nem történik meg, megkísérelhetjük egy tiszta zsebkendő megnedvesített sarkával eltávolítani azt. Amennyiben ez sikertelen, vagy a sérült továbbra is kellemetlen, szúró fájdalomról panaszkodik, vigyük szemorvoshoz. Bármilyen tárgy okozta szemsérülés esetén tegyünk mindkét szemre fedőkötést. Ennek kivitelezése: - a szemre elsőként steril gézlapot kell helyezni - a gézlapra vattapogácsát helyezünk - újabb gézlapot teszünk a vattapogácsára, majd ragtapaszcsíkkal rögzítjük a kötést a homlokra és az arcra (körkörös pólyamenet is alkalmas rögzítés lehet) Azért kell bekötni mind a két szemet, mert a szemek mozgása követi egymást, és célunk biztosítani a sérült szem teljes nyugalmát. 4.3.3. Belső vérzéses beteg ellátása Ilyen esetekben a mentők vagy az orvos megérkezéséig megfelelő testhelyzetben kell elhelyezni a beteget, teljes nyugalmat kell számára biztosítani. Tilos mindenféle erőkifejtés, mozgás, felesleges beszéd, illetve etetés-itatás. Tüdővérzés esetén a beteg köhögés kíséretében élénkpiros vért köp, melynek mennyisége igen változó. A beteget fektessük le, hátát támasszuk fel annyira, hogy félig ülő helyzetbe kerüljön. Ne beszéljen, ne mozogjon, hanem nyugodtan és egyenletesen igyekezzen lélegezni! Sürgősen mentőt, orvost kell hívni ilyen esetben. A gyomorvérzést a hányadék vörösesbarnás színéről, az esetleges éles gyomortáji fájdalomról ismerhetjük fel. Felhúzott térdekkel, megemelt fejjel fektessük a beteget. Hányás esetén fejét fordítsuk oldalra, nehogy belélegezze a hányadékot. 51

Ebben a fejezetben kell megemlíteni a foghúzás utáni ínyvérzést. Ellátása: összehajtogatott gézgombócra haraptatjuk a beteget. Ha tíz perc múlva is vérzik, ismét gézgombócra haraptatjuk és lehetőség szerint fogorvoshoz szállítjuk. Az orr vérzésénél a beteg fejét hajtsuk előre, az orrszárnyakat 10 percig nyomjuk össze. Ha továbbra is vérzik, ismét megpróbálhatjuk összenyomni az orrszárnyakat további 10 percre. Ha a vérzés ezután is fennáll, steril lapot helyezünk az orrára, amit parittyakötéssel rögzítünk, majd a beteget fül-orr-gége osztályra kell szállítani. Bármilyen jellegű, erősebb vérzés esetén sürgősen kórházba kell juttatni a beteget még akkor is, ha a vérzést sikerült elállítani. A szállítást azonban bízzuk a szakemberekre! Értesítsük a mentőket. 4.3.4. Gyakoribb rosszullétek Bizonyos megbetegedések előidézhetnek olyan rosszulléteket, amelyek azonnali elsősegélyt igényelnek. 4.3.4.1. A cukorbetegség miatti kóma Azok a cukorbetegek, akik a gyógyszer alkalmazására vagy az előírt diétás étkezésre vonatkozó utasításokat nem tartják be, eszméletzavarral járó állapotba kerülhetnek. A cukorbeteg szervezetének egyensúlyát megzavarhatják hasmenéssel, hányással, lázzal járó megbetegedések is, ezért rendszeres ellenőrzés szükséges. A vércukor szintjének csökkenését jelzi a fáradékonyság, a gyengeségérzet, a verejtékezés. Ezután a beteg zavarttá válik, állapota összetéveszthető a részegséggel. Igen erősen verejtékezik, agresszív lehet. Ha nem kap segítséget, elveszíti eszméletét, légzése kezdetben horkoló, majd egyre gyengülő. A még eszméleténél lévő beteggel cukros vizet (1 dl vízben 1 evőkanál cukrot feloldva) kell itatni, vagy 2-3 db kockacukrot kell vele elfogyasztatni. A betegek általában hordanak magukkal kockacukrot. Eszméletlen beteggel úgy járunk el, mint azt az előzőekben már ismertettük. Minden esetben mentőt vagy orvost kell hívni a beteghez. 52

4.3.4.2. Az epilepszia Idegrendszeri megbetegedés, amely időnként rohamszerűen fellépő rángógörccsel, eszméletvesztéssel jár. Egyik pillanatról a másikra elvágódhat a beteg, eszméletét elveszíti. Egész testre kiterjedő merevgörcs lép fel, a beteg szája habzik. A néhány másodpercig tartó merevgörcsöt rángógörcsök váltják fel, amelyek az egész testre kiterjednek. Ez alatt a nyelvét megharaphatja, és véres-habos váladék ürül a szájából. A beteg gyakran maga alá bocsátja a székletét, vizeletét. A roham magától megszűnhet, de rövid idő után ismétlődhet. Roham alatt óvjuk a beteget a sérülésektől, különösen a fejét. Végtagjait ne fogjuk le, mert hatalmas, görcsös izomereje folytán csontjai törhetnek. Roham után ne hagyjuk magára a beteget, mert még jó ideig zavart a tudata. Epilepsziás roham esetén hívjunk a beteghez orvost vagy mentőt. 4.3.4.3. A csecsemőkori lázgörcs Magas láz esetén fordul elő csecsemőkorban, ritkábban kisgyermekkorban. A láztól kezdetben bágyadt csecsemő teste megfeszül, végtagjai rángatóznak, szemei esetleg fennakadnak". Ügyelni kell a légutak átjárhatóságára! A gyermekorvos által javasolt hőcsökkentő végbélkúpot azonnal fel kell helyezni a csecsemőbe és egész testét hideg vizes (aktuális testhőmérsékleténél 5-6 Celsius-fokkal hidegebb) borogatással kell becsavarni (hűtőborogatás). A borogatást percenként kell cserélni! 10 perc múlva ellenőrizni kell a végbélben mért hőmérsékletet. Amennyiben az a 38,5 Celsius-fokot meghaladja, tovább borogatjuk, de a már nem görcsölő csecsemőt hűtőfürdőbe is helyezhetjük. A hűtőfürdő hőmérséklete 38-39 Celsius-fok legyen. A csecsemőt óvatosan a vízbe tesszük, és fokozatosan annyi hideg vizet adunk a fürdővízhez, amellyel a víz hőmérsékletét 32-33 Celsius-fok körülire hűtjük. 53

4.3.4.4. A mellkasi fájdalom A fájdalom - hasonlóan a lázhoz - jelzőrendszere a szervezetnek. Arról tudósít, hogy azon a területen, ahol jelentkezik, valami baj van. Eddig többnyire olyan megbetegedésekről (balesetekről) beszéltünk, amikor a fájdalmat kiváltó ok nyilvánvaló volt. Vannak minden ismert előzmény nélkül fellépő (spontán) fájdalmak, és mögöttük súlyos megbetegedések húzódhatnak meg. A kisebb fájdalom - bárhol lép fel - könnyen csillapítható, illetve, ha hozzászokik a szervezet, elviselhető és a munkában alig gátol. A nagy fájdalomról (különösen, ha hirtelen lép fel) már nem mondható el ugyanez. A mellkasban (a szegycsont mögött) hirtelen jelentkező szorító, markoló fájdalom külön figyelmet érdemel. Ez a fájdalom kisugározhat a kulcscsont, a bal váll, a felkar irányába és keresztül a hátba. Esetenként megsemmisítő erejűnek érzi a beteg, és fulladásérzetet okoz. A fájdalom jelzi a szív vérellátásának heveny zavarát (a szív koszorúereinek görcsét, esetleg elzáródását). Bármiféle tevékenységet (különösen járművezetést, veszélyes helyen végzett munkát) azonnal fel kell függeszteni! A beteg helyezze magát teljes nyugalomba, az izgatott beteget meg kell nyugtatni, és azonnal lefektetni. Ha van nála olyan gyógyszer, amelyet hasonló esetben már szedett (Nitroglicerin), az beveheti. Haladéktalanul orvost vagy mentőt kell a beteghez hívni, és nem őt kell sétáltatva, mozogtatva elvinni a helyszínről. Az utóbbi évek legnagyobb egészségügyi vívmánya a szívkatéterezés. Kardiológiai centrumokban EKG-val vagy laborral igazolt infarktusban a mellkas felnyitása nélkül a trombust el lehet távolítani. Az időfaktor nagyon lényeges. A fájdalom jelentkezésétől számítva minél hamarabb (de 3 órán belül) ha felszabadítják az elzáródott eret, nem következik be szívelhalás. A beteg teljes életet élhet tovább! Erről a lehetőségről mindannyiunknak tudnunk kell, a beavatkozáshoz a beteg hozzájárulása szükséges! Ne késlekedjünk a mentő hívásakor sem! 54

4.3.4.5. Stroke Hirtelen fellépő rosszullét, melyet az agy érelzáródása vagy vérzése okozhat. Azonnal mentő hívása szükséges, ha a betegnek megváltozik a beszédje, tudatzavar alakul ki, valamelyik oldala gyengébbé válik vagy bénult (ha három órán belül a tünetek jelentkezése után az elzáródott agyi eret sikerül felszabadítani, a beteg tünetmentesen gyógyulhat). Itt is lényeges az időfaktor. Stroke centrumok kerültek kialakításra. Ha a betegnek nincs vérzékenységre utaló betegsége ( pl. gyomorfekély ), a mentő CT-be szállítja. Ha érelzáródása van, egy enzimmel tudják oldani a trombust, a beteg tünetei visszafordíthatóak, ha időben történik. A jövő útja az agykatéterezés, néhányat már hazánkban is végeztek. 4.3.5. Sérülés szokatlan helyszíneken 4.3.5.1. Vízi balesetek - Az úszás tudásának hiánya vízbefulladást okozhat mély vízbe eséskor. - A felhevült testtel hideg vízbe ugrás reflexes szívmegállást is okozhat. - Vízbe fulladhat az a beteg is, aki más betegség folytán eszméletlenné válik. - A lecsökkent testhő miatt takarjuk be a megmentett személyt. - Mindenképpen szállíttassuk mentővel kórházba, mivel még a fuldoklást követően órákkal később is felléphet komplikáció akkor is, ha a megmentett személy látszólag teljesen jól van. Mély vízből csak az próbálkozzon a fuldokló kimentésével, akit erre kiképeztek! Az úszni tudás ehhez önmagában nem elég! Csak akkor próbáljuk magunk úszva megmenteni a fuldoklót, ha ehhez megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkezünk. Ez azért fontos, mert hiába vagyunk gyakorlott úszók, egy pánikba került fuldokló kimentésével akár saját életünket is veszélyeztethetjük. Hátulról közelítsük meg a fuldoklót, és a hónalja alatt nyúljunk át, fogjuk meg az alkarját (azonos oldali kezünkkel), húzzuk fel a mellkasára és fordítsuk a hátára úgy, hogy saját testünkkel megtámasztjuk. 55

Ha pánikban van, a Flaig-féle béklyófogást alkalmazva hátulról egyik kézzel fogjuk az ellen oldali kézfejét a tenyere tetején a fuldoklónak, a másik kézzel pedig az állát. Kiúszáskor ügyeljünk arra, hogy az arca mindig víz felett legyen. Lehetőleg legyen rajtunk mentőmellény mentéskor. Helyes fogásmódok fuldokló mentése esetén: Ha sikerül kimenteni a vízbefúltat, és nincs légzése, haladéktalanul értesíteni kell a mentőket, majd megkezdeni az újraélesztést. 4.3.5.2. Áramütés Ilyen esetekben elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a beteg még mindig az áramkörben van-e? Ha igen, akkor meg kell tudni, hogy milyen feszültségű az áram. 1000V felett ugyanis nem mentünk még alkalmi eszközzel sem, mert meg kell várni, amíg a szakemberek áramtalanítanak. A mentőkkel közölni kell, hogy nagyfeszültségű áram van jelen. Ők ezután értesítik a szakembereket. Lépésfeszültség: A leszakadt nagyfeszültségű vezeték közelében, néhány méteres körzetében a föld két pontja között feszültségkülönbség alakul ki. Ha a vezetéket nem csoszogva közelítjük meg, már egy 50 cm-es lépésnél is halálos áramütést szenvedhetünk. Ellátás: ha légzés van, de a beteg eszméletlen, akkor stabil oldalfektetés alkalmazandó. Ha a sérült nem lélegzik, el kell kezdeni az újraélesztést! Az áramütött beteget akkor is kórházba kell szállítani, ha panaszmentes, ugyanis később is meghalhat. 56

4.3.6. Általános tennivalók mérgezés esetén 4.3.6.1. Marószer- és oldószermérgezések Általánosan elmondható, hogy minden ilyen esetben a mérgezettet hánytatni tilos. Ha a beteg eszméletlen, de van légzése, stabil oldalfekvésbe kell helyezni. Ha a mérgezett az eszméleténél van és tud nyelni, akkor a. Savmérgezésnél gyenge lúgot itatunk vele (pl. tejet, de ha nincs, akkor vizet, hogy hígítsuk a sav koncentrációját). b. Lúgmérgezett beteget lehetőség szerint gyenge savval itatunk (pl. ecetes víz /uborkalé/, citromos tea). c. Benzinmérgezésnél 1-2 evőkanál paraffinolajat itatunk a mérgezettel. Ha ilyen nincs a közelben, akkor pedig 1-2 dl étolajat. A szembe fröccsent mosószert bő vízzel mossuk ki, de ne kössük be, hadd könnyezzen, tisztuljon tovább. Ezek után szállítsuk orvoshoz a beteget. 4.3.6.2. Nem marószer okozta mérgezések Azokat a szilárd, folyékony, gáznemű anyagokat nevezzük mérgeknek, amelyek - már kis mennyiségben is - a szervezetbe jutva azt károsítják. A szervezetbe bejuthat a méreg szájon át, belélegezve a légutakon át, a bőrön, a nyálkahártyákon felszívódva. A méreg szervezetbe jutása történhet véletlenül vagy szándékosan. A gyorsan ható mérgek okozta megbetegedés (rosszullét) körülményei és a környezet felhívhatja a figyelmet a mérgezés lehetőségére, mint például permetezés közben, vagy közvetlen utána bekövetkezett rosszullét, garázsban, járó motor mellett bekövetkezett rosszullét, eszméletlen ember mellett talált üres gyógyszeres fiolák, búcsúlevél stb. Nem ritka, hogy a mérgezést szenvedett személy környezetében élő emberek (családtagok, barátok) szolgáltatnak fontos információt a mérgezés körülményéről. Egyes mérgek jellegzetes szaga hívja fel a figyelmet a bajra, mint pl. a szerves foszforsavészter tartalmú permetszerek, cián, nikotin stb. Elsődleges feladat ilyen esetekben a méreg szervezetbe történő további bejutásának megakadályozása. A balesetest azonnal távolítsuk el a veszélyes területről, ha a légtérben mérgező anyag van. A méreg további felszívódásának megakadályozása: 57

- Bőrön át felszívódó méreg esetén gyors levetkőztetés, a bőr bőséges lemosása lehetőleg szappanos vízzel. - Gyomorból, bélből felszívódó méreg esetén az eszméleténél lévő mérgezett gyors és bőséges hánytatása (kivéve marószer mérgezéskor!). Azonnali hánytatást lehet végezni a garat ujjal való ingerlésével. Ezzel azonban a gyomor redői között lévő méreg nem távolítható el. Eredményes - szinte a gyomormosáshoz hasonló - hánytatás végezhető sós vagy enyhén szappanos vízzel akkor, ha legalább 5-6 alkalommal késztetjük a beteget hányásra. Ehhez 4-5 liter víz szükséges, egyszerre 1/2 3/4 liter sós vizet itatunk a beteggel. Ha nem sikerül a hánytatás, garatingerlést kell alkalmazni (többnyire spontán tud hányni). Az eljárást 5-6 alkalommal egymás után ismételjük meg. - A légutakon felszívódó gázmérgezéskor vigyük friss levegőre a mérgezettet, szorító ruházatát a nyakán lazítsuk meg, és szólítsuk fel, hogy erőteljes (nem szapora), mély be- és kilégzéseket végezzen. Eszméletlen, jól légző beteg észlelésekor stabil oldalfektetést kell alkalmazni (előzetes száj- és garatüreg-megtekintés!). Légzésleálláskor lélegeztetés, illetve újraélesztés szükséges (kivitelezését lásd a korábbi fejezetben). Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a beteg szájnyílása környékén lévő mérgező anyag ne okozzon kárt az elsősegélynyújtóban! a. A szénmonoxid-mérgezés A szén-monoxid-mérgezés a szén-monoxid gáz belélegzése következtében fellépő mérgezés, amely akár halálos kimenetelű is lehet. Az egyik leggyakoribb háztartási baleset, amely legtöbbször a helytelenül használt tüzelőberendezés miatt következik be. A szén-monoxid mérgezés igen gyakran fordul elő a tűzesetek túlélőinél, illetve sok esetben ez az elsődleges oka az ilyenkor bekövetkező haláleseteknek is. Tökéletlen égés során keletkezik a szén-monoxid: kipufogógázban, idő előtt lezárt széntüzelésű kályhában, kazánban stb. 58

A mérgezést szenvedő személy tudatánál marad, a mérgezés gyanúját gyakran fel is fogja, sőt azt is, hogy meghal, ha nem tesz valamit. Egy bizonyos mérgezési fokon túl azonban az oxigénhiány miatt végtagbénulás lép fel, ezért már cselekvőképtelenné válik. A szénmonoxid a testben először lassan halmozódik fel, majd koncentrációja hirtelen megugrik. Első szakasz: A mérgezést szenvedett nyugtalan, zavart vagy kábult. Fejfájás, szédülés, hányás léphet fel. A bőr időnként cseresznyepirossá színeződik. Második szakasz: Izomgörcsök a végtagokon, majd az egész testen, végül eszméletvesztés. Az eszméletlenné vált beteg is hányhat, ami fulladást okozhat. Harmadik szakasz: Izomellazulás, légzésbénulás, halál. A mérgezésre utaló panaszok: szaggató fejfájás, hányinger; később izomgyengeség (a mérgezett emiatt nem tud kimenekülni a gáztérből), eszméletvesztés, légzésbénulás. A szén-monoxid-mérgezés ha nem is következik be a halál agykárosodáshoz, bénuláshoz, látászavarokhoz is vezethet. Mérgezés esetén veszélyeztetettebbek a csecsemők, gyermekek, várandós anyák, az idősek és a légzési problémákkal küzdők. A szervezet toleranciaszintje a szén-monoxidra egyénenként változó (tehát nem biztos, hogy az az azonos koncentrációnak kitett személyek egyszerre lesznek rosszul). Ellátása: tiszta levegőre juttatva az eszméletlen, jól lélegző beteget stabil oldalfektetésben kell elhelyezni. Elégtelen légzés esetén befúvásos lélegeztetést, illetve újraélesztést kell alkalmazni. (Megelőzés: CO mérő! ) b. Az altatószer-mérgezés Gyermekkorban véletlen, felnőtteknél leggyakrabban öngyilkossági kísérlet okozza. Jellemzi a kezdeti bágyadtság, majd gyors és mély elalvás. A mélyen alvó mérgezett nem ébreszthető. A légzés lehet horkoló, szörcsögő vagy felületes, alig észlelhető. Ellátása: eszméleténél lévő mérgezettet többször kell hánytatni (módját lásd előbb)! Az eszméletlen mérgezett légútját tisztítsuk ki, és jó légzés esetén fektessük stabil oldalfekvésbe. Légzésmegálláskor az ismert módon befúvásos lélegeztetést, illetve újraélesztést végezzünk. c. Az alkoholhatás és az alkoholmérgezés Az alkohol hatása a központi idegrendszerre köztudott. A kulturált alkoholfogyasztás és a lerészegedés, illetve a rendszeres alkoholfogyasztás következtében kialakult 59

szenvedélybetegség (alkoholizmus) között csupán időbeli különbség van, de súlyos személyiségtorzulás és testi megbetegedés is jellemzi a különbözőséget. Az alkohol heveny hatása a szervezetre: Kevés alkoholt fogyasztva kezdetben felszabadultság, jókedv kerekedik. A gátlások csökkennek, az illető jópofává" válik (szalonspicc). Fokozva az italozást, egyre inkább csökken az ítélőképesség (önkontroll), és nő az önérzet. Az illető agresszívvá válhat és csökkent ítélőképessége eredményeként olyanokba is beleköt, akiket máskor tisztel vagy elkerüli a velük való vitát. (Nála erősebb emberekkel verekedést provokál, beleköt a rendőrbe stb.) Észrevétlenül issza át" magát a következő stádiumba, amikor nyelve akadozik, összevissza beszél, dülöngél, ülve vagy bárhol lefekve elalszik, bevizel, székletét nem tudja tartani (bamba részeg). Az előzőhöz már közeli a valódi alkoholmérgezés, amikor az alvás egyre mélyülő eszméletlenségbe megy át és légzésbénulás fenyeget. Az alkohol iránti egyéni tűrőképesség más és más. Azonban bizonyított tény, hogy már egészen kis mennyiségű alkohol rontja a figyelem-összpontosítást, a gyors, reflexszerű mozgás-összerendezettséget. Ezért veszélyes helyen dolgozóktól, járművezetőktől jogos megkövetelni a teljes alkoholmentességet. Veszélyes az alkoholos állapot utáni (posztalkoholos) időszak is a fenti munkát végzőkre. Az alkohol szervezetben történő lebontását sok körülmény befolyásolja. A kevés alkohol 5-6 óra alatt teljesen lebomlik. Nagyobb mennyiség teljes lebontásához 12-16 órára is szükség lehet. A másnaposság fejfájás, bágyadtság, fáradtság tehát elég hosszú ideig fennállhat. Az eszméletlen alkoholmérgezettet a lehűlés veszélye is fenyegeti, hiszen alkohol hatására erei kitágulnak, fokozódik a hő leadása, és hamar a környezeti hőmérsékletre hűlhet le a szervezete. Elsősegély eszméletlen mérgezettnél: először is a légút megtekintése és kitisztítása szükséges. Jó légzés esetén stabil oldalfektetés. Óvjuk a további lehűléstől. A részeg ember folyamatos felügyeletet igényel, mert könnyen megsérülhet. (Gyakran a kijózanodás után derül fény a súlyos sérülésekre, mert az alkoholos állapot elfedte" a sérülés tüneteit) 60

d. Az ételmérgezés Nyáron, melegben gyakrabban fordul elő, mint más évszakban. Helytelenül tárolt és ezáltal kórokozókkal fertőzött étel (krémes, fagylalt, húskészítmények, főtt tészta stb.) okozza a mérgezést. A panaszok a fertőzött étel elfogyasztását követő néhány óra múlva kezdődnek: émelygés, hányinger, hányás, görcsös gyomorfájdalom, hasmenés. Súlyos mérgezés esetén a makacs hányást, hasmenést magas láz követi. A szervezet sok folyadékot veszítve hamar kiszárad. Ez különösen kisgyermekeknél és idős betegeknél jelent fokozott veszélyt. e. A gombamérgezés Egyes gombafajták az embert megbetegíteni képes mérgező anyagokat tartalmaznak. Legismertebb mérges gomba a gyilkos galóca, amelyet a hozzá nem értő összetéveszthet az ehető csiperkegombával. A mérges gomba fajtájától függően a panaszok az elfogyasztást követő néhány óra, vagy egy-két nap múlva jelentkeznek, amelyek hasonlóak az ételmérgezés okozta panaszokhoz. Felléphet nyálfolyás, verejtékezés vagy szájszárazság is. Megtévesztő lehet, hogy a kezdeti panaszokat néhány napi látszólagos javulás követi. Utána azonban igen súlyos állapotba kerülhet a beteg, és a máj károsodása miatt gyakran halálos kimenetelű a mérgezés. A gombafogyasztást követő gyomorpanaszok esetén azonnal forduljon orvoshoz a beteg. 4.3.6.3. Baleset veszélyes anyagot szállító járművel Veszélyes anyag az, amely: egészségkárosodást; biológiai károsodást (állatban, növényben); tűzveszélyt; robbanásveszélyt okozhat. Ezek az anyagok közúton, vasúton szállítva baleset esetén különös veszélyforrást jelenthetnek. Nemzetközi előírás szabályozza a veszélyes anyagok szállításának feltételeit. A veszélyes anyagot szállító járművön (általában tartálykocsin) el kell helyezni egy borostyán sárga színű 40 30 cm-es, fekete szegélyű, veszélyt jelző táblát a motorházon és a kocsi hátsó felszínén. A táblán az azonosításhoz szükséges számok láthatóak két sorban. 61

A járművet csak annyira szabad megközelíteni, hogy a számokat leolvashassuk a tábláról. A mentők értesítésekor be kell diktálni ezeket a számokat, majd meg kell várni az utasítást, hogy megközelíthetjük-e a helyszínt. Ha igen, akkor szélirányból kell megközelíteni, és később a távozás iránya a széllel szemben legyen. 4.3.6.4. Veszély életterünkben Talán különös, hogy egy teljesen külön részt biztosítunk ennek a témakörnek, azonban pl. a reformétkezés megjelenésével egyre többen kísérleteznek azzal, hogy étkezésükbe beépítsék a környezetünkben található növényeket, virágokat. Sokszor nem is gondolnak a rájuk leselkedő veszélyre, pl. a medvehagyma sajnos mérgező növényekkel /például gyöngyvirág/ keverhető össze. A környezetünk egészségünkre, testi épségünkre nagyon sok veszélyt rejt. Nem is gondolnánk, hogy a kézenfekvő veszélyforrások (vizes konyhában való elcsúszás, elektromos áramütés, nyílt törések, vágott sebek, stb.) mellett olyan dolgok is veszélyesek lehetnek egészségünkre, életünkre, amelyek egyébként szemet gyönyörködtetően szépek, illatosak és teljesen ártalmatlannak hinnénk. Körbe vesznek, vehetjük magunkat olyan szép mérgező növényekkel, amelyek akár halált is okozhatnak. Figyelnünk kell tehát gyermekeinkre, magunkra, hogy sem egy kellemes kirándulás, nyaralás alkalmával, sem pedig az otthonunkban ne váljunk egy szép növény áldozatává A teljesség igénye nélkül néhány nagyon mérgező növény: Először a biztonságos otthonunkban ránk, gyermekeinkre leselkedő veszélyes növények, virágok. Jó néhány szobanövény bármily szemrevaló is komoly veszélyt jelenthet a levelében, szárában vagy éppen a talaj alatti gumójában található méreganyaga miatt. Jó, ha tisztában vagyunk, hogy veszélyforrások és kellő körültekintéssel, odafigyeléssel járunk el. Egyes növények bőrizgató anyagokat tartalmaznak, amelyek külsőleg bőrpírt, bőrirritációt okoznak, mások gyomor- és bélpanaszokat, hányást, hasmenést vagy allergiát váltanak ki az arra érzékeny embereknél, ám körültekintő elhelyezéssel jelentősen csökkentheted a rád, a gyerekeidre vagy éppen a házi kedvencekre leselkedő veszélyeket. 62

- Korallbokor: Elsősorban díszes, korallpiros bogyós terméseiért tarják, s bár a koktélparadicsomhoz hasonlító bogyói valóban vonzó látványt nyújtanak, semmiképpen ne hagyjuk gyermekek számára elérhető helyen, mert mérgezők, a szervezetbe kerülve emésztési problémákat, hányást és hasmenést, valamint légzési nehézségeket okozhatnak. Buzogányvirág: nagyon mutatósak, ám óvatosan kezeljük, és kisgyermekek számára lehetőleg elérhetetlen helyen tartsuk, mert nedve mérgező. Szobafikusz: Nagyon kedvelt, ugyanis különösen jól kiszűri a levegőben lévő ártalmas szennyező anyagokat. Levele esetleges elfogyasztása után hányás, hasmenés, erős hasfájás, valamint nagy mennyiség esetén súlyos esetben fulladás léphet fel. A mérgezést követően haladéktalanul adjunk sok vizet és aktív szenet a gyermeknek, majd hívjuk ki az orvost. Kroton vagy tarka csodacserje: Színpompás és hosszú, keskeny vagy karéjos leveleivel egzotikus dísze lehet otthonunknak, azonban igen mérgező szobanövény, ugyanis a kutyatejfélékre jellemzően letört leveléből, hajtásából tejnedv folyik, amely az érzékeny bőrűeknél nehezen gyógyuló kiütést okozhat. A tejnedv lenyelve hányást, hasmenést, égető érzést okoz a gyomorban. Mérgezés esetén ilyenkor is segíthet a hánytatás és némi aktív szén. Aszparágusz vagy klárisfű: Kedvelt szobanövény, jól mutat függőkosárban, dézsában, cserépben, azonban a növény minden része mérgező. Az aszparágusz apró, fehér virágaiból piros bogyótermés fejlődik, bogyónként három maggal, amelyek lenyelve enyhén mérgezőek, hasmenést, hányást és gyomorpanaszokat eredményezhetnek, a növényi nedvek pedig bőrirritációt okozhatnak. 63

Rákvirág: Bár a rákvirág szép dísze lehet a lakásnak, különösen akkor, ha bogyótermései beérnek, mégsem árt az óvatosság: kalcium-oxalát-kristályai miatt a növényi nedv bőrirritációt okozhat, a levelektől a virágon át a termésig a növény minden része mérgező, és szájba vagy orrba kerülve a nyálkahártyát izgatja, és enyhe szájbénulást is okozhat. Szobaciklámen: Gyönyörű színekben pompázó virágai miatt szívesen díszítjük vele otthonunkat, azonban föld alatti gumója már erősen mérgező. A gumók szaponint és mérgező ciklamin-glükozidot tartalmaznak, amelynek elfogyasztása hányást, gyomorfájást, hasmenést, valamint általános rosszullétet eredményez. Nagy mennyiségben fogyasztva a tünetek súlyosabbak, hányást, hasmenést, idegbénulást is okozhat a gumók elfogyasztása. És akkor menjünk ki a szabadba. - Aranyeső: Ne tévesszük össze a március végén, április elején virító aranyvesszővel. Az aranyeső májusban virágzik és az akáchoz hasonló fürtös virága van. A növény minden része mérgező! A mérgezés tünetei: hányás, hasfájás, szívritmus zavarok, kábultság, mely akár eszméletvesztéshez is vezethet. - Csattanó maszlag: Manapság dísznövényként is tartják. Cserépben tartva, és gyakran közintézmények bejáratát is díszíti. A mérgezések tünetei leghevesebben a magvak elfogyasztása után jelentkeznek, ekkor érzékcsalódások, bódultság, aluszékonyság jöhet létre. Az atropin tartalmú növényi részek fogyasztását követően fellép négy klasszikus tünet, az arc kipirosodása, a nyálkahártyák szárazsága, gyorsabb pulzus és tág pupilla. Gyerekek esetében 15-20 mag elfogyasztása akár halálos is lehet. 64

65

- Leander: Az egyik leggyakrabban előforduló, legnépszerűbb növény hazánkban. A növény részei, beleértve a virágait is, alkaloidákat és glikozidokat tartalmaznak, melyek a szervezetbe jutva rosszullétet okozhatnak. A leggyakoribb tünet a hasmenés és hányás, egyéb idegrendszeri tünetek, valamint fejfájás, de súlyosabb esetben keringési zavarok is felléphetnek. - Vérehulló fecskefű: Kertekben sűrűn előforduló gyomnövény. A növény ( illetve tejnedve ) kisgyerekeknél súlyos, sőt, halálos mérgezést is okozott már. Hasfájást, hányingert, igen súlyos esetekben légzés, vagy keringés leállását okozhatja. - Bürök: Kertekben egyre inkább előfordul. A mérgező anyagok a növény minden részében előfordulnak. Mérgezés esetén az izmok lebénulnak. A bénulás a lábaktól indul és fokozatosan terjed feljebb, majd eszméletvesztés mellett lebénulnak a légző izmok. Már néhány termés vagy levél elfogyasztása is halálos lehet. Nem ritka, amikor a levelét a petrezselymével, a termését pedig az ánizzsal tévesztik össze. - Tiszafa: Parkokban, kertekben gyakran találkozunk vele. A tiszafa minden része ( különösen a tűlevelek) jelentős mennyiségű mérget tartalmaz. Egyetlen kivétel a piros magköpeny, amely nem. ( Nem véletlenül sok madárfajta kedvelt tápláléka.) Tünetek körülbelül a fogyasztást követően egy órával jelentkeznek. Az ajkak vörösek, szédülés, pupilla tágulat, felszínes légzés, gyors szívverés. A halál légzésbénulás miatt következik be. 66

- Gyöngyvirág: Sokféle kertben ültetik. A növény minden része mérgező. Mérgezés általában a piros bogyók elfogyasztásakor lép fel, de veszélyes a levelek és virágszárak szopogatása, megrágása is. A mérgezés tünetei az első szakaszban a csillapíthatatlan hányás, hasmenés, erős hasi fájdalom, kábultság. A pulzus lassú lesz, alig tapintható, majd szívleállás lép fel. - Nadragulya: Sajnos több kertben is láttam. Akár két métert is elérő növény. Barnás-ibolyaszínű, harang alakú virágai egyesével csüngnek, termései sötétzöld, majd éretten fekete bogyók. A növény minden része mérgező. Gyerekeknél 2-5, felnőtteknél 10-20 bogyó elfogyasztása már halálos veszélyt jelent. - Sisakvirág: Valamennyi fajta szép, kertbe illő virág. Mind mérgező! A vele való mérgezés alkalmából a szájban és a nyelőcsőben égető érzést érezni, aztán az egész testben hamar elmúló melegség terjed el. Az érverés ritkul, a légzés lassú lesz, fáradtság érzése hatalmasodik el. A pupilla kitágul, sajátos viszketegség-érzés mutatkozik, később szédülés, bágyadtság, fázás majd halál. - Közönséges boróka: A boróka hajtásaiban, tűleveleiben illetve tobozbogyóiban méreg van. Gyomor és bélpanaszokat, véres székletet okoz. Vesegyulladás, súlyos mérgezési esetben görcsök és eszméletvesztés. Ha a növény olaja a bőrre kerül, hólyagokat és mélyre ható elváltozásokat okoz. 67

- Gyalogbodza: Igen gyakori cserjénk. Mérgező hatóanyaga a cián. Néhány bogyó ( különösen ha éretlen ) elfogyasztása már heves hányást vált ki gyerekeknél. - Farkas kutyatej: Kesernyés, külsőleg izgató hatású tejnedvet tartalmaz, amely helyi gyulladásokat okoz. A növény szájban, torokban égető érzést okoz, amit hányás, hasmenés, görcsök követnek. - Közönséges akác: A kérgei, a fiatal levelei és magvai mérgezőek. Mérgezés esetén (ez főleg gyerekeknél lehetséges, pl. a magok fogyasztását követően) rosszullét, hányás, hasfájás, görcsök, jelentős folyadékvesztés következhet be. - Hunyor: Minden része mérgező. Láz, szédülés, idegrendszeri panaszok lépnek fel mérgezés esetén. - Ördögcérna: Tövises ágú cserje, minden részében mérget tartalmaz. Virága lila, bogyója élénkpiros. Hányást, hasmenést okoz. - Tuja: Az életfa szinte minden kertben megtalálható. A kis tobozai nagyon mérgezőek. Súlyos bélgyulladást okozhatnak. 68

- Gyűszűvirág: A gyűszűvirágot nagyon szeretik a kertészek színes és csőszerű virágai miatt. A növény minden része mérgező, beleértve a virágait is. A mérgezés tünetei: lassú szívverés, hányinger, hányás, látási zavarok. Halált is okozhat. - Trombitafolyondár : Kedvelt kerti növényünk, virágainak szó szerint trombita alakja van. Minden része mérgező, különösen a termése. El kell kerülni ennek a virágnak a lenyelését, mivel a színes virágok hallucinogént tartalmaznak, ami mérgező az emberre. - Őszi kikerics: Igen mérgező, a fehér, a levendulaszínű és a fehér virágok egyaránt mérgezőek. (Sajnos nincs ellenszere!) Az őszi kikerics lenyelése szívrohamot okoz. - Azálea és rododendron: Népszerű cserjék, melyek az örökzöld levélzetük és látványos viráguk miatt tartanak. Ennek a két díszcserjének változatos színű harang alakú virágai erős mérget tartalmaznak. Fájdalmat, bénulást, de ritkább esetben halált is okoz. - Boglárka: Ha hozzáérünk a növényhez, bőrgyulladást okozhat. Ha véletlenül lenyeljük a virágát, az a száj felhólyagosodásához és bélproblémákhoz vezet. 69

- Primula ( más néven kankalin ) : Erekre ható mérget tartalmaznak a levelei. Tünetei: a bőr kivörösödik, erősen viszket, érzékenyeknél ( pl. gyerekek) hólyagképződés. Ha érintkezünk vele, azonnal a bőrfelületet meleg vízzel le kell mosni! FONTOS! Ha a mérgezés bekövetkezett, azonnal mentőt kell hívni! Ha lehet a növényt is elküldeni a beteggel! Heim Pál Kórház Mérgezési osztály telefonszáma: 06 1 333 5079 Összefoglalás A hallgató ezzel a tudással már nyugodt szívvel mer elsősegélyt nyújtani törések, nagy lágyrész-sérülések, gyakori rosszullétek és mérgezések alkalmával. Ellenőrző kérdések és feladatok 1. Hogyan fektetünk bordatörött beteget? (20p) 2. Milyen színű a gyomorvérző beteg hányadéka? (20p) 3. Szabad-e eszméletlen beteggel cukros vizet itatni? (20p) 4. Leszakadt nagyfeszültségű vezetéket szabad-e futva megközelíteni? (20p) 5. Mit kell itatni savmérgezett beteggel? (20p) 70

Értékelés Útmutató táblázat az önértékeléshez Önértékelő táblázat Ponthatárok Százalék Minősítés Elérhető pont: 100 80 100 pont 80,1 % - 100% kiválóan megfelelt Elért pont: 51 79 pont 50,1 % - 80 % megfelelt Elért eredmény %-ban: 0 50 pont 0 % - 50 % nem megfelelt Sebellátás, kötözés testtípusonként (Gyakorlat) Világunkban bármikor, bárkit érhet sérülés, baleset, amiből valamilyen seb alakulhat ki. A sebek helyes besorolása és első ellátása nagyon fontos, hisz így sokkal hamarabb elkezdődik a seb gyógyulása. Elmulasztásával a sebek hamar elfertőződhetnek, begyulladhatnak, aminek súlyos következményei lehetnek. A sebellátás közben nagyon fontos, hogy az ellátó saját magát is védje a fertőzésektől, ezért gumikesztyű használata kötelező, ha van rá mód. Fontos minden sebtípusnál, hogy a sebbe soha nem nyúlunk, nem szórunk bele semmit! A sérülések ellátása nem bonyolult, annak ellenére, hogy sokan tartanak tőle. Ha valaki megsérült, mindenki azon a szinten segítsen neki, amit tudása megenged, de semmi kép ne menjen el mellette! A sebeket 7 csoportra bonthatjuk: 1. Metszett sebek: éles szerszámok kés, üvegdarabok okozzák. A sebek hosszabbak, nem szélesek, a sebszélek élesek, nem távolodnak el egymástól nagyon. A mélyebb sebek erősebben véreznek, mert a vérerek nyomás, szakítás nélkül nyílnak meg. A fájdalom csekély, mert nem nagy a szövetroncsolódás. 71

2. Vágott sebek: kard, balta, véső, stb. okozza. A sebszélek zúzottak, a vérzés kisebb, mert a sebszélek is zúzottan nyílnak. A fájdalom nagy a zúzódás okozta szövetroncsolás miatt. 3. Szúrt sebek: éles hegyű eszközök, tűk, kés, szög okozhatja. A vérzés a seb mélységétől, az eszköz élességétől, nagyságától függ. Nincs tátongó sebszél. A vérzés kifelé, testüregekbe és szövetek közé történhet. A sérült sorsa attól függ, hogy a szúrás milyen szervet ért. 4. Szakított sebek: ipari gépek okozta balesetből alakulhatnak ki. A sebszélek erősen károsodnak, a sebszélek szabálytalanok, tátongóak. A vérzés kisfokú. 5. Zúzott sebek: gépek, esések, rúgások okozzák. A sebszélek roncsoltak, a vérzés több helyen lehet: sebszéleken, szövetekben. A vérzés még a nagy zúzódásoknál is csekély, mivel az erek is részben elzáródnak. 6. Harapott sebek: állati vagy emberi okozta harapásból származnak. A harapás erősségétől és eltelt idejétől függően kékes, zöldes foltok, elhalások jönnek létre. A sebek nagyon fertőzőek, nagy az elfertőződés veszélye. A fájdalom erős, a vérzés a seb mélységétől, a szövetek károsodásától függ. 7. Lőtt sebek: a bemeneti nyílás viszonylag kicsi, éles sebszélek, kisebb zúzódásokat okozhat. A kimeneti nyílás torz, roncsolt, a sebszélek kifelé fordulnak. A sérült állapota függ, hogy melyik szervet találta el a lövedék. Ha nincs kimeneti nyílás, akkor a golyó vakon a sebcsatornában marad, ahol elfordulhat, így nagyobb károkat okozhat, illetve fertőzést okozhat. 2 A gyakorlat célja A gyakorlat célja, hogy a hallgatók képesek legyenek ideiglenes sebellátásra, illetve néhány egyszerű kötés elkészítésére. 2 http://felsofokon.hu/orvos-es-egeszsegtudomany/sebellatas/ 72

A gyakorlat követelményei A hallgató önállóan, az instruktor utasítása alapján sebet lásson el. Fedő, nyomó és rögzítőkötést készítsen. A gyakorlat során elsajátítandó ismeretek és készségek A gyakorlatot követően a hallgató készség szintjén is elsajátítja a különböző sebellátási, kötözési módozatokat. Kifejtés 5.3.1. Ideiglenes sebellátás A sebellátás tennivalói: - sebkörnyék tisztítása - vérzés csillapítása - a seb steril fedése - a sérült testrész rögzítése A sebkörnyék megtisztítását a közvetlen sebszéltől kifelé irányuló húzásokkal 1-2 cm-es sávban végezzük. A tisztítás történhet az elsősegélynyújtó ládákban található jódtinktúrával és szintetikus jóddal (Betadinnel) is. Legalább kétszer fertőtlenítsük a sebkörnyéket. Sebbe jód csak harapást és állati marást követően kerüljön! Nagyfokú vérzés esetén a sebfertőtlenítéstől tekintsünk el! Az elsődleges feladat ilyenkor a nyomókötés felhelyezése. Hajszáleres vérzést steril lappal úgy fedünk, hogy a steril lap sebre kerülő részét nem fogjuk meg. A steril lapot rögzíthetjük pólyamenetekkel és ragtapaszcsíkokkal is. 73

A sérült testrész rögzítése kényelmet teremt a beteg számára. Sérült testrészről a szorító eszközöket távolítsuk el. 5.3.2. Kötések testtájak szerint (fedő és rögzítő kötések) 74

75

76

Alkar és felkar, illetve könyök- és vállízület rögzítése (Dessault-kötés) Az alkartörés rögzítéséhez elegendő egy háromszögletű kendő (az alkart fel kell kötni a nyakba), a többi sérülés rögzítéséhez még egy háromszögletű kendő szükséges, ekkor a felkart rögzíteni kell a mellkashoz. Összefoglalás A további sebfertőzés a gyakorlat során begyakorolt tevékenységekkel elkerülhetjük. A rögzítésekkel a szaksegítség megérkezéséig a mozdulatlanságot (így a fájdalom csillapítását is) biztosíthatjuk. Fektetési módok és alkalmazásuk (Gyakorlat) A gyakorlat célja A gyakorlat célja a különböző megbetegedésekben vagy észlelt sérülések esetén alkalmazott helyes fektetési módozatok begyakoroltatása. A helyes fektetési mód kiválasztása az egyik sarkalatos pontja az elsősegélynyújtásnak, ezért fontos, hogy erről bővebben essen szó. 77

A gyakorlat követelményei A hallgatónak el kell sajátítania, hogy egyes megbetegedésekhez melyik fektetési mód alkalmazandó, illetve ezek hogyan kivitelezhetőek. A gyakorlat során elsajátítandó ismeretek és készségek A gyakorlat elvégzése után a hallgató már készség szintjén képes alkalmazni a különböző fektetési módokat. Kifejtés Eszméletlen beteg fektetési módja: stabil oldalfekvő helyzet A stabil oldalfekvés az elsősegély egyik legfontosabb életmentő műfogása, minden alapfokú elsősegély-tanfolyam alapismerete. Azért fontos, mert biztosítani lehet vele az eszméletlen sérült szabad lélegzését, hanyatt fekvő helyzetben ugyanis a nyelv hátracsúszhat, illetve a nyál, vér és hányadék is elzárhatja a légutakat. A fulladás az eszméletlen sérülteket fenyegető egyik legnagyobb veszély, ami még akkor is a sérült életébe kerülhet, ha a sérülése egyébként nem is veszélyes. A szabad lélegzés biztosítása az elsősegély nyújtójának alapvetően fontos feladata, mivel oxigénellátás nélkül percek alatt megkezdődhet az agyszövetek elhalása és beállhat a halál. Az eszméletlen embernek át kell vizsgálni a száj- és garatüregét, onnan el kell távolítani a lélegzést akadályozó anyagokat, beleértve az esetleg hátracsúszott nyelvet is, majd olyan testhelyzetet kell kialakítani a sérült számára, amelyben nem állhat be újra a légzőutak elzáródása. Ez a stabil oldalfekvés. 78

A stabil oldalfekvést kizáró tényezők Vannak olyan sérülések, amelyek mellett más módot kell választani a légutak szabadon tartására. Ezek: Combcsonttörés Medencetörés Szegycsonttörés Súlyos mellkasi sérülés (sorozat-bordatörés) Nyílt hasi sérülés Gerinctörés Súlyos égési sérülés Ilyenkor a hátán fekvő beteg fejét kell úgy elhelyezni, mint a befúvásos lélegeztetésnél enyhén hátraszegjük és felhúzzuk az állát. Ha a sérült hány, akkor fejét oldalra kell fordítani. Az ilyen sérültek nem hagyhatók magukra. A stabil oldalfekvés biztonságos testhelyzet eszméletlen betegek számára, amely lehetővé teszi a szabad légzést, ugyanakkor megakadályozza a vérnek vagy hányadéknak a légutakba jutását. A végtagok a testet stabil és kényelmes helyzetben rögzítik. Ha meggyőződött arról, hogy a beteg légzése kielégítő, és a sérülése nyilvánvaló, igyekezzék őt ebbe a testhelyzetbe hozni. NE MOZGASSA a beteget, ha az gerincsérülést szenvedett! 1. Ellenőrizze, van-e az áldozat szájában idegentest vagy műfogsor. 2. Az áldozat fekvésben közelebb eső karját helyezze a testéhez egészen közel, illetve gyűrje a combja alá. 3. A másik karját húzza a mellkasa előtt maga felé, majd a távolabbi lábát tegye keresztbe a közelebbi fölött. 4. Egyik kezével támassza a beteg fejét, a másikkal a távolabb eső csípő táján markolja meg ruházatát, s görgesse a testét maga felé. 5. Ismét győződjön meg arról, hogy a beteg feje megfelelő helyzetben van-e, és a légzése kielégítő-e. 6. Hajlítsa a sérült felül lévő karját kényelmes helyzetbe úgy, hogy az felsőtestét támassza, majd a felül lévő lábával térdben hajlítva támassza meg a test alsó felét. Ezután óvatosan húzza ki törzse alól a beteg alul maradt karját, és hátul helyezze a test mellé, ezzel megakadályozza, hogy a beteg esetleg ismét a hátára gördüljön. 3 3 https://hu.wikipedia.org/wiki/stabil_oldalfekv%c3%a9s 79

Sokkos és ájult beteg fektetési módja (az agyrázkódott beteg is) a megemelt lábakkal fektetés: Nem eszméletlen fejsérült fektetési módja: megemelt fejjel fektetés. Minden beteget, akinek a légzése nehezített (bordatörés, szegycsonttörés, szív- vagy tüdőbetegség), félig ülő helyzetbe fektetünk: Minden hasi fájdalommal rendelkezőt úgy fektetünk, hogy megemeljük a fejét és térdben felhúzzuk a lábát: 80

Az eszméletlen, arckoponyatörött beteget úgy fektetjük, hogy hason fekszik, miközben homlokát, mellkasát támasztjuk alá. A fektetési módokat úgy választjuk ki, hogy az életveszélyes állapotokat vesszük elsődlegesen figyelembe. Például hasi sérültet, ha sokkos is, nem a hasi sérülésének megfelelően, hanem az életveszély miatt sokkfektetésbe helyezzük! Összefoglalás A hallgató a szituációs gyakorlat során elsajátította a fektetési módok kivitelezésének különböző fogásait. Szükség esetén ezeket korrekten alkalmazni is tudja. Újraélesztés (Gyakorlat) A gyakorlat célja A gyakorlat célja az újraélesztés helyes technikájának begyakorlása. A gyakorlat követelményei Az újraélesztés lépéseinek módszeres elsajátítása és gyakorlati alkalmazása. A gyakorlat során elsajátítandó ismeretek és készségek A hallgató újraélesztést kezdhet el és folytathat a szaksegítség megérkezéséig. Összefoglalás A gyakorlatot követően a hallgató önállóan tud dönteni, hogy mikor kel l alkalmazni a begyakorolt tudást. Ennek lépései készségszintűek lesznek. 81

ERC / MRT AJÁNLÁSAI - 2015 4 A következő oldalakon a Magyar Resuscitatios Társaság és Társaság 2015-ös közös ajánlásaiból nyújtunk ízelítőt. a Európai Resuscitatios Mi is az ERC / MRT? A Magyar Resuscitatios Társaság nem anyagi érdekeltséggel létrehozott multidisciplináris tudományos társaság, amely összefogja és támogatja mindazon szakemberek munkáját, akik az újraélesztés elméletével, gyakorlatával, kutatásával vagy oktatásával foglalkoznak. Célja, hogy a több szakterületet is érintő valódi csapatmunka megvalósítása révén a váratlanul bekövetkező keringésleállások szakszerű ellátásával a halálozás csökkenjen, az elkerülhető halálesetek megelőzhetők legyenek Hazai szakemberek széles konszenzusán alapuló, a hazai és nemzetközi irodalom evidenciáira támaszkodó szakmai ajánlásokat fogalmaz meg. Olyan nemzeti programok kidolgozása, támogatása, bonyolítása, illetve ezekben való részvétel, ami a keringésmegállások túlélésének javítását szolgálja (pl. szabad hozzáférésű defibrillátor (PAD) program, iskolai és közösségi újraélesztés-oktatás, lakossági tájékoztató programok stb.) Az MRT ajánlás szinte teljes egészében megegyezik az ERC (Európai Resuscitatios Társaság) újraélesztési ajánlásával. Kisebb eltérések kizárólag az európai és a magyar ellátórendszer, valamint az implementációs lehetőségek különbségei miatt fordulhatnak elő. Az ERC 2015-ös ajánlása nagy hangsúlyt fektet a laikus elsősegélynyútó és a mentésirányítás közötti együttműködésre. A hosszútávú túlélés biztosításához elengedhetetlen a minél szélesebb körű laikus újraélesztés, a korai AED használat és a mentésirányító által asszisztált ( telefonos újraélesztés ). Az ERC 2015-ös ajánlás nagy hangsúlyt fektet a laikus elsősegélynyújtó és a mentésirányítás közötti együttműködésre. A hosszútávú túlélés biztosításához elengedhetetlen a minél szélesebb körű laikus újraélesztés, a korai AED használat és a mentésirányító által asszisztált újraélesztés ( telefonos őjraélesztés ) rendszere. 4 ERC/MRT Újraélesztés ajánlás 2015 82

Fontos, hogy az összeesett beteget a segélynyújtó gyorsan megvizsgálja. Amennyiben a beteg eszméletlen és nem lélegzik normálisan, azonnal értesíteni kell a mentőszolgálatot. Európában a 112 a mentőhívás univerzális, ingyenesen hívható telefonszáma. Itthon inkább a 104-es számot tárcsázzuk (kivéve, ha tűzoltóság, rendőrség bevonására is szükség van), hiszen így azonnal kapcsolatba kerülhetünk a mentésirányítóval. Mentésirányító által asszisztált újraélesztés (telefonos újraélesztés) A telefonos újraélesztés aránya sok országban alacsony. Tudjuk, hogy a telefonos újraélesztés javítja a laikus újraélesztés hatékonyságát és így a hosszútávú túlélést is minden életkorban. Csökkenti az újraélesztés megkezdéséhez szükséges időt, hatékonyabbá teszi a mellkaskompressziót (növeli a tényleges kompressziók számát). Mentésirányítóknak minden feltételezett keringésmegállás esetében telefonos újraélesztést kell kezdenie kivéve, ha az újraélesztést képzett segélynyújtó kezdte meg. 83