I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM 1.1. Bevezetés Kiskunfélegyháza Város Képviselőtestülete megbízásából készül a város teljes közigazgatási területére kiterjedően a Településrendezési Terv. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (továbbiakban: Étv) előírásainak megfelelően Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata az érvényben lévő rendezési tervi eszközök felülvizsgálatát, Szabályozási terv és Helyi Építési szabályzat készítését határozta el. Ennek megfelelően kell elkészíteni a Településfejlesztési koncepciót, mely megalapozza a további rendezési eszközök készítését. Kiskunfélegyháza Építési Szabályzat (KÉSZ) és Szabályozási Terv célja a Településfejlesztési koncepció és településszerkezeti terv meghatározásainak jogi eszközökkel történő érvényesítése, azaz az egyes területek használatának, beépítésének, természeti, táji és épített környezeti értékek védelmének, a környezetvédelmi követelmények jogi szabályozása a város közigazgatási területére eső összes telekingatlanra. Előzmények A város 1978-ban készült általános rendezési terve 1994-96 között került teljes körű felülvizsgálatra egy 1995- ben elfogadott városrendezési program alapján. A kilencvenes évek végén készült megyei és a számos tekintetben abból megcsapolt kistérségi stratégiai programok azonban sematikusak, nem követik a gazdaságés vidékfejlesztési politikák elmúlt években felgyorsult változásait. A jelenleg ismert feltételekből kiindulva, a közelmúlt tendenciáit a jövőbe vetítve, megfogalmazható és radikális fejlesztéspolitikai változások hiányában reális jövőkép, igen távol áll attól a képtől, amely a koncepció kidolgozásához alkalmazott Delphi jövőkutatási eljárás keretében tükröződik a helyi hozzáértők elvárásaiban. Elvárás, és elérhetőnek gondolt cél, hogy a város a fejlett európai városok színvonalát eléri, a létbiztonság erősödik, a mezőgazdaság és ipar dinamikusan fejlődik. A koncepció készítésének tervi és tanulmánytervi megalapozói: Bács-Kiskun Megye és Kilenc Kistérsége Területfejlesztési Koncepciója és Fejlesztési Programjavaslatai (VÁTI-MTA RKK Kecskemét, 1998) Bács- Kiskun Megye Komplex Tervének Területrendezési Terve (területrendezési koncepció és terv, VÁTI-MTA RKK Kecskemét, 1999), Homokhátsági települések szilárdhulladék-kezelési rendszerének kialakítása projekt javaslat (Homokhátsági RÖT. 1999.) A települési térbeli vonatkozások tekintetében kiindulási alapot képeztek: az 5/1995 tervszám alatti, 7/1997. (III.5.) Ök. sz. rendelettel elfogadott rendezési terv, egyes kisebb területek elfogadott rendezési tervei és az önkormányzat által 2002-ig készíttetett tanulmánytervek, térségi programok, valamint a városközpontra pályázati formában készült tanulmány és a helyi rendeletek. Kiemelt figyelmet kaptak a már elfogadott rendezési tervek egyeztetési folyamatában megfogalmazott észrevételek. A koncepció összhangban van az Országos Területfejlesztési Koncepcióval és az Országos Területrendezési Terv 2002. januári egyeztetések lezárása utáni elfogadásra előkészített anyagával A településfejlesztési koncepció funkciója A településfejlesztési koncepció funkciója, hogy megjelenítse, időben tagolja a város életére kiható, a lakosság számára előnyös és tartós változások elérésének fő irányvonalait. Azzal, hogy kiemel egyes irányokat, mások háttérbe szorulnak. Elfogadható, ha az egyes polgárok mozgástere eltérő mértékben bővül, de elvileg egyetlen polgár sem kerülhet a már elértnél hátrányosabb helyzetbe. Ezért a koncepció lényeges eleme az elkerülhetetlen hátrányok ellensúlyozása, kompenzációk biztosítása. A változások kívánatos és lehetséges arculata rutinszerűen megfogalmazható a gazdálkodás, a kommunikáció (anyagi és szellemi áramlások), a környezeti beleértve a kulturális feltételek, valamint a hatalmi viszonyok felől. De nincs olyan általános városi polgár, akit az ilyen leírás megérintene, az így megfogalmazott jövőkép irányában elkötelezett lenne. Minden egyes polgár joggal várja el, hogy saját élete szemszögéből legyenek láthatók, az ő egyéni életére szabott lehetőségek. Az elvárások elvileg végtelenül sokfélék. A létfeltételek hasonlósága és a rendelkezésre álló minták, információk szűkössége folytán azonban igen sok hasonló elvárás fogalmazódik meg. 2002 tavaszán több mint ötszáz megkérdezett városi polgár közül közel félszázan írták le milyen változásokat várnak a város közelebbi és távolabbi jövőjében. A válaszok elegendően nagy száma lehetőséget ad arra, hogy a legalapvetőbb elvárások megfelelő súllyal érvényesüljenek a város fejlesztési koncepciójában. Vannak olyan kérdések, amelyek megválaszolása szakértői oldalról igen nehéz. Ezért a kérdésekre adott válaszok elsősorban figyelemfelhívók, az önkormányzati testület válaszai adhatnak végleges alapot a fejlesztési főirányok kiélesítéséhez. T-4 TERV 1 Planet C.P. Mérnöki Iroda

Az önkormányzat által határozattal elfogadott településfejlesztési koncepció ad alapot a településrendezési terv elkészítéséhez. 1.2. Helyzetelemzés A jelenlegi helyzet térségi jellemzői a megyei és kistérségi fejlesztési dokumentumok SWOT analízis munkarészei keretében kerültek megfogalmazásra. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem állapítható meg a vizsgálat megbízhatósága, mivel sem a résztvevők körére, sem az alkalmazott kommunikációs menetrendre, sem az általánosítások módszerére vonatkozó meghatározások nem találhatók a szövegekben, a belső és külső jellemzők összekapcsolására vonatkozó szakmai elvárások nem teljesülnek. Különösen nehéz értelmezi a vonatkozó anyagot arra tekintettel, hogy a témakörök kiemelése, rendezése előtt nem fogalmazódtak meg a vizsgálódási irányokat is formáló alapvető hipotézisek. A fenti fenntartások ellenére személyes szakértői megkérdezések alapján összeállítottuk a konvencionális SWOT analízis táblázatokat. A jövőre vonatkozó elvárásokat, azok egymáshoz kapcsolódását, prioritásait és a megvalósulás becsült idő-sávját megfogalmazó, hiteles, világszerte elismert tudományos módszerrel, a DELPHI eljárás alkalmazásával tárja fel a településfejlesztési koncepció vonatkozó munkarésze. A megkérdezettek köre 600 fő a válaszadók megfelelő számával megbízhatóan, hitelesen reprezentálja a városi lakosság körében megfogalmazódó véleményeket. Az egyeztetési folyamat fázisai és a vizsgálati területek Az előző rendezési tervhez kapcsolódó valamennyi észrevétel feldolgozása és a helyszíni vizsgálatok tapasztalatai alapján, valamennyi műszaki meghatározás vonatkozásában tervezői feladat volt alternatív megoldások keresése, és ahol ezeknek realitása van, azok kiemelt bemutatása. Az egyeztetés itt arra irányult, hogy a műszaki szempontú érvek mellett megjelenjenek a helyi érdekviszonyokhoz, tulajdonviszonyokhoz, helyi szokásokhoz illetve a város fejlesztési teljesítőképességéhez kapcsolódó problémák. A polgármesteri és városfejlesztési szakemberekkel történő egyeztetések után közel harminc olyan téma fogalmazódott meg, amelyeket az önkormányzat bizottságainak, a város meghatározó gazdasági szereplőinek, civil szerveződéseinek meg kellett tárgyalniuk. Vannak olyan témakörök, amelyekre vonatkozóan hosszú idő óta nem alakult ki konszenzus, így különösen e témákra vonatkozóan kompromisszumos megoldási javaslatokat kellett megfogalmazni vagy párhuzamosan több változatot kellett továbbvinni. A jövőkép, a város hosszú távú átfogó fejlesztési céljainak meghatározása, a SWOT analízisben megállapított gyengeségek megváltoztatásával és az erősségek kihasználásával A városfejlesztési koncepció átfogó fejlesztési céljait az önkormányzati bizottsági, vállalkozói és civil szervezetek körében történt megvitatás után, a SWOT analízis által feltárt adottságok és lehetőségek tekintetbe vételével, a Delphi vizsgálatban domináns elvárások figyelembevételével kell végleges formába foglalni. Fejlesztési prioritások, a jövőképbe foglalt célok eléréséhez szükséges stratégia megfogalmazása A jelenleg ismert feltételekből kiindulva, a közelmúlt tendenciáit a jövőbe vetítve megfogalmazható és radikális fejlesztéspolitikai változások hiányában reálisnak tartott jövőkép igen távol áll attól a képtől, amely a koncepció kidolgozásához alkalmazott Delphi jövőkutatási eljárás keretében tükröződik a helyi hozzáértők elvárásaiban. Elvárás, és elérhetőnek gondolt cél, hogy a város a fejlett európai városok színvonalát eléri, a létbiztonság erősödik, a mezőgazdaság és ipar dinamikusan fejlődik. Elvárás, hogy a kormányzás beleértve az önkormányzati munkát is szelídebb, toleránsabb legyen. Nyilvánvaló, hogy a szerény jövedelemből élők számára minden radikális változás a létbiztonságot veszélyezteti. Azonban a város gazdaságának radikális megújítása nélkül nincs esély a vágyott célok elérésére. A gazdaságkorszerűsítés csak a leggondosabban kidolgozott foglalkoztatás- és szociálpolitikai védőháló kiépítésével együtt történhet. A közeljövő legsürgetőbb feladata a fejlesztési támogatások megszerzéséhez szükséges pályázati technikák elsajátítása. Igen fontos, hogy reprezentációs beruházások - pl. a főtér túlméretezett átalakítása - ne terheljék túl az önkormányzatot, hogy képes legyen a városszerkezet korszerűsítő és infrastruktúraellátottságot javító fejlesztési pályázatokhoz az önrészt biztosítani. Alternatívák a népességmegtartó képesség növelésére, kitörési pontok a gazdaság fejlesztésére A település népességmegtartó képességét növelő programoknak nem az országos népességszám csökkenési trend helyi megfordítására kell irányulnia. Elsődleges cél a leginkább mobil, könnyen elillanó értelmiségi és szakképzett népesség elvándorlásának lassítása a vonzó városi életminőség biztosításával: a minőségi oktatási és kulturális szolgáltatások többszintű térségi rendszerét ki kell építeni Kiskunfélegyházán, mint Kecskemét pihenő-városrészén a szabadidős funkciók nagyszabású gazdagítása szükséges. T-4 TERV 2 Planet C.P. Mérnöki Iroda

Számolni kell azzal, hogy a város alacsony presztízsű lakóterületeivel és kiterjedt iparterületeivel a pihenésre ideális hely illúzióját igen nehéz megteremteni. A gazdaságfejlesztés kitörési pontjai A kilencvenes évek közepén megfogalmazott gazdasági környezet jellemzők alig változtak. A város regionális gazdaságföldrajzi helyzete adott: Kecskemét és Szeged mellett központ-szerepköre csekély. A megyén belül a hasonló helyzetben lévő Kiskunmajsával és Kiskunhalassal, még erőteljesebben Csongráddal és Szentessel kooperációs kapcsolatokat alkothat. A Tisza, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közelsége a város számára meghatározó jelentőségű gazdaságerősítő lehetőséget jelent, a vidékfejlesztési EUforrások elérésére is komoly esélyt ad. Alternatív program egyben a nagyobb településekkel kezdeményezett kooperáció esélyét is erősítni a Tiszaalpár-Kiskunfélegyháza-Bugac idegenfogalmi-vidékfejlesztési kistengely megszervezése. Halaszthatatlan a folyamatos térségi kooperációs kapcsolattartás megszervezése. Akkor is, ha az az első években látszólag semmiféle eredménnyel nem jár. Először igen alaposan meg kell ismerni a partnereket. Kisebb kísérleti projektek sorát kell kidolgozni. Újra kell fogalmazni a Kecskeméthez fűződő kapcsolatot is. Először az idegenforgalomhoz is kapcsolódó szolgáltató szektorban javasolt önkormányzati támogatással együttműködési formákat kialakítani. Felül kell vizsgálni a közlekedés gazdaságfejlesztő hatására vonatkozó elgondolásokat. Ezek élesen szemben állnak a megkérdezettek tapasztalatával. Az autópálya közelsége a város saját gazdasági kapacitásának szerénysége folytán nem fejlődést dinamizáló tényező. Az egyvágányú vasút kétvágányúvá fejlesztése hasonló okból nem indukál észlelhető gazdasági fejlődést. Tévesek az 1995-ös rendezési program vendéglátási tevékenységhez kapcsolódó meghatározásai is. A város jelenleg nem rendelkezik olyan programmal, szolgáltatásokkal, amelyekre komoly idegenforgalom-növekedés prognosztizálható. A kedvező közlekedési helyzetre és Kiskunhalas már kidolgozottabb termék-arculatára is alapozva, feltétlenül meg kell komponálni a három hasonló pozíciójú település közös termék-arculatát. A város repülőtere minimális felszereltséggel rendelkezik, de kiválóan fejleszthető, nem csupán helyi sportrepülés céljára használható, idegenforgalmi jelentősége lehet, gazdaságfejlesztés tekintetében viszont a közeljövőben nem lehet számottevő szerepe. Jelentőséget nyerhet akkor, ha elláthatja Kecskemét polgári repülőterének szerepét. Ilyen tartalmú stratégiai döntés elérése elsődleges cél. A demográfiai adatok és tendenciák alapján iránymutatás az intézményhálózat korszerűsítésére az ellátottsági szint meghatározására (kapacitásigény) A demográfiai tendenciák alapján az elöregedés gyorsul, így az egészségügyi, idősgondozó és időskori szabadidős létesítmények iránt. Sajátos helyi problémát jelent a külterületi idős lakosság gondozása és ellátása. Nem javasolt öregek napközi otthonait és szociális otthonokat létesíteni nagyobb számban. Olyan ellátó intézmény kiépítése szükséges, amely az időskorúak otthonaiban történő kölcsönös vendégjárást megszervezi, a fiatalok részére a segítő szolgáltatások széles körét segít felkínálni. Az ellátottság tehát akkor megfelelő, ha nem csupán az idősek szokásos intézményesített gondozása, hanem az emberi kapcsolat-hálók megőrzését és erősítését is megszervezi. Az új helyi ellátó feladatok új helyi képzési profilokat igényelnek. A demográfiai adatokat és a gazdaság prosperitás problémáit együtt figyelve, szükséges az oktatás középszintjét megerősíteni, a helyi foglalkoztatási kínálat figyelembevételével. A helyi gazdaság igényeire hangolt képzés bizonyos értelemben szűkíti a polgárok mozgásterét, ilyen értelemben megtartó tényező. Javaslat a gazdasági szerkezet modernizálására az ipar, a mezőgazdaság és a turizmus területén A mezőgazdaság, vidékfejlesztés prioritásai: Az Európai Unió a Világbankhoz hasonlóan egyetlen jövőt enged meg Magyarország számára: nagy valószínűséggel külföldi tulajdonú nagybirtokokon profitközpontú mezőgazdasági termelést, bérmunkássá degradált parasztsággal, a gyengébb talajú térségekben vidékfejlesztés címén a helyi ellátásra szolgáló mezőgazdasági tevékenység akadályozásával. Szerződéses rendszert terveznek úgynevezett kulturális, környezeti, szociális szolgáltatások elvégzésére, ahol átstilizált közmunkásokként kiszolgálók és kiszolgáltatottak lesznek az önálló gazdálkodói képességükre ma még büszke családok gyermekei. Jelenleg nem érzékelhető olyan ellenállás, amely ezt a folyamatot meg tudná akadályozni. Ezért őszintén szembe kell nézni azzal, hogy a mezőgazdasági munkából ma is csak tengődő családok öt, maximum tíz éven belül életmódváltásra kényszerülnek. Kiskunfélegyháza önkormányzatának ki kell dolgoznia a város közigazgatási területén belül érintett, hozzávetőleg ezer tanyai gazdálkodó többsége részére az uniós, közvetlen kifizetéses szolgáltatásként elismert tevékenységi formákat. T-4 TERV 3 Planet C.P. Mérnöki Iroda

Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a kistérségben több mint tízezer mezőgazdasági egyéni vállalkozóra vár radikális gazdasági környezet-változás (1997-es adatok szerint 51.774 lakosból 12.210 egyéni vállalkozó). A tönkremenő vállalkozások köréből a városokban keres munkahelyet a cca. 6.000 még nem nyugdíjas korú munkaerő legalább harmada, ugyanakkor az eddig kisegítőként dolgozó házastársak köréből is legalább ezer fő. A következő évtizedben Kiskunfélegyháza városban keresnek munkát mintegy kétezren, évente legalább kétszázan. A tanya-gazdaságokat nem számolják fel erőszakkal, de mai minimális jövedelemszerzési lehetőségeiket is elveszítik. A nagyjövőjű biogazdálkodás is csak nagygazdaságokban marad életképes. Ezen a területen még lehetőség van hazai tulajdonú új típusú szövetkezetek kialakítására, erre azonban Kiskunfélegyháza és környéke gazdálkodóit önkormányzati és központi támogatással fel kell készíteni. Fenti számítások életszerűségét erősíti, hogy már az 1999-es vidékfejlesztési stratégiai program tartalmazza: Csökkent a mezőgazdaságból élők száma, ez a tendencia a kiéleződő piaci verseny, a birtokkoncentráció, a magasabb fokú gépesítettség és a modernizálódó gazdálkodási formák következtében nagy valószínűséggel a jövőben is folytatódni fog. A város keleti külterületén a szántóföldi termelés marad a meghatározó, a nyugati homokos zónában jellemző kertgazdálkodás jövője bizonytalan. A változások itt is a birtoknagyság növekedése és a változatosság csökkenése irányába mutatnak. A kialakult szerkezet fenntartása addig indokolt, amíg a gazdálkodás legalább az önellátás szintjét eléri. Az állattenyésztés a kistérségben jelentős jövedelemforrás marad, a térségben történő feldolgozás fejlesztési irányai tisztázatlanok, ez azonban a rendezési tervben a területfelhasználás-meghatározást nem akadályozza. A megyei vidékfejlesztési program keretében helyet kapott a környezetkímélő gazdálkodás fejlesztése, különösen a természetvédelmi területeken. Ez a megközelítés azonban kevéssé érinti a biogazdálkodást, amely így kimaradt a megyei és kistérségi fejlesztési főirányok közül! Az erdősítési program csak megyei szinten megfogalmazott, és késik az operatív program kidolgozása. Foglalkoztatási szempontból az átmenet időszakában nincs meghatározó jelentősége. Az 1999-ben kidolgozott megyei vidékfejlesztési program teljes átdolgozása szükséges, mivel az nem tükrözi az EU 2000-ben véglegesített (EUREK2000) radikálisan új regionális politikai elhatározásait, és az azokhoz tartozó új pénzügyi vonatkozásokat. Világosan meg kell különböztetni azokat a feladatokat, amelyek a közeljövőben a privát szférára tartoznak, és azokat, ahol a települési önkormányzatok és térségfejlesztés szervezeteinek közreműködése nélkülözhetetlen. Igen nehezen ítélhető meg, hogy melyek azok a nagyléptékű fejlesztések, amelyek az önkormányzati és térségfejlesztési támogatások vonzereje miatt valósulnak meg. Nagy pontossággal megállapítható ugyanakkor, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a magántőke nem vállal fel. Nem térségfejlesztési feladat, pl. magán-vállalkozások termékmarketingjének támogatása, EU-konform minőségellenőrzési rendszerük kiépítése. De feltétlenül az a kistermelők átképzése, kooperációra orientálása. Kiskunfélegyháza kistérség fejlesztési programjában megyei program-elemként szerepel a mezőgazdasági termelés-feldolgozás-értékesítés teljes vertikumának támogatása. Fentiek tükrében ez alapvetően elhibázott elgondolás, hiszen ezek a befektetések néhány év múlva külföldi tulajdonba kerülnek töredék-áron. Jelenleg nem tisztázott, hogy milyen minőségi paramétereket kell elérnie a természeti és épített környezetnek, hogy a valóban idegenforgalmi jövedelemtermelő tényező legyen. Szelektálni szükséges abban a tekintetben is, hogy az idegenforgalmi termékként kezelhető, hálózatba foglalt értékek prioritást élvezzenek. A kereskedelem és szolgáltatás A kereskedelmi vállalkozások száma jelenleg a kényszervállalkozások sokaságából eredően igen nagy. A középés kisvárosok felé nyomuló nemzetközi kereskedelmi vállalkozások a néhány üzlettel és szűkös nagykereskedelmi bázissal működő, hazai vállalkozásokat veszélyeztetik elsősorban. Különösen a helyi kereskedelmi vállalkozások védelme indokolt. Ilyen megyei és kistérségi program azonban nem fogalmazódott meg. A szolgáltatásokra vonatkozóan megfogalmazódott, hogy azok csak az alapszolgáltatások körében bővültek. A magasabb jövedelmezőségű szolgáltató ágazatok biztosítás, pénzügy, gazdasági szolgáltatások megerősödésére csak a város gazdasági potenciáljának erősödése ad esélyt. Másfelől viszont e szolgáltatások hiánya taszítóan hat a gazdasági vállalkozásokra. A nyugat európai kisvárosok gyakorlatához hasonlóan fiókegységek kiépítését kell szorgalmazni, átmenetileg kedvezményes bérlemény-biztosítással. Ipar A rendszerváltás után leálltak az ipari terméket előállító Tsz-melléküzemágak, és lényegében csak Kiskunfélegyházán maradt fenn néhány üzem. Egyik sem elegendően nagy ahhoz, hogy azok igényére helyi szakképzés és különösen fejlesztő bázis lenne alapozható. A kistérség fejlesztési stratégiai program szerint a keletkező jövedelmek elkerülnek a térségből. A mezőgazdasági termékfeldolgozás széleskörű a városban és a kistérségben is, a megtermelt jövedelmek mozgása, felhasználása feltáratlan. A vállalkozások lényegében belső piacra termelnek. T-4 TERV 4 Planet C.P. Mérnöki Iroda

Az iparban foglalkoztatottak száma az összlakosság 10%-a. A nyilvántartott munkanélküliek száma meghaladja a 800-at, 50% volt iparban foglalkoztatott, ezek fele tartósan munkanélküli, tehát a termelésbe visszaemelése nem reális. Képzett, illetve átképezhető ipari termelésbe vonható munkaerő a városban legfeljebb 600 fő. A meglévő ipari üzemek termelékenységének növekedése, nem fejleszthető üzemek megszűnése révén, a jelenlegi munkaerő 20%-a veszti el munkahelyét a következő évtizedben. A felszabadult munkaerő legfeljebb 50%-a, 300 fő mozgósítható más területre. A környező települések foglalkoztatási nehézségei folytán 20 km-es sugarú térségből további 3-500 fő munkaerő kínálattal lehet számolni, megfelelő képzési arculat esetén. Fentiek behatárolják a stratégiai fejlesztési programban megjeleníthető ipari, ipari parki fejlesztések nagyságrendjét. Mindösszesen 1000-1300 fő mozgósítható és felkészíthető munkaerővel lehet számolni egy nagyobb szabású beruházásnál. Más ipari parkok tapasztalatai alapján egy nagyobb összefüggő ipari park terület előkészítése indokolt, legalább 50 hektár területen. A földterület minőségének, a közművesítési és ráközlekedési lehetőségeknek eltérő súlyú figyelembevételére öt javasolt fejlesztési területet került megjelölésre, ezek közül kell a legoptimálisabbat kiválasztani. A jelenleg működő ipari üzemek közül négy üzem dolgozói létszáma haladja meg a kétszáz, de nem éri el az ötszáz főt. Ezek telephely-méretét alapul véve újabb üzemek fogadására elegendő területet biztosítanak a város belterületének déli határánál elhelyezkedő, elfogadott rendezési tervvel megalapozott gazdasági területek. Egy látszólag csekély probléma miatt azonban, alapos átdolgozásra szorulnak, amely átdolgozás következtében a csapadékvíz-kezelés megoldása érdekében - e területek jelentősen lecsökkennek. Egy korszerű technológiával létesülő, fejlesztésre is területet biztosító beruházásnál a dolgozói létszámra jutó fajlagos területigény nagyságrenddel nagyobb annál, mint ami a meglévő üzemeknél kialakult. Gazdaságfejlesztés és fenntarthatóság A jövőben valamennyi jelentős beruházáshoz különféle mélységű környezet-tanulmányokat kell készíteni a funkcionális mérlegeken (auditokon) túl. Bár vannak olyan törekvések, hogy a civil szervezetek felelősségi körébe utalják a fenntarthatóság feltételei fennállásának ellenőrzését, nyilvánvaló, hogy csak a települési és nagyobb térségi önkormányzatok rendelkeznek olyan jogosítványokkal, hogy a haszonmaximalizálásra törekvő vállalkozásokat féken tartsák. Az önkormányzat jogosítványait területekre lebontó városrendezési szabályozásnak biztosítania kell: helyettesíthető kultúra-megtartó és idegenforgalmi erőforrás védelmét) az energiatakarékosságot és a lehető legtisztább technológiákat a nem megújuló források védelmét termelődő hulladékmennyiség csökkentését és újrahasznosítását a föld teljes értékű forrásnak tekintését a biodiverzitás városi területen történő megőrzését a városba behatoló összefüggő zöld folyosókkal Kiskunfélegyháza munkahelyteremtő törekvései során belekényszerül tőkeallokációs, a helyi erőforrásokat kizsákmányoló tőkekihelyezési programokba. A civil szervezetek azt tudják elérni, hogy a város számára jelentős értékvesztést és kiszolgáltatottságot okozó képviselői akciókat megakadályozzák. Illik feltételezni, hogy nem korrupcióból, hanem tudatlanságból erednek a hibás döntések. A város nem megújuló értékeinek többsége nem védett. Ilyenek a koros növények és épületek is, közöttük a fürdő és a vasútállomás melletti katonai létesítmény. A legvédtelenebbek a lakóházak, különösen az azok együttesében megjelenő város-karakter. Ezt napról napra roncsolják az önmagukat megmutatni, kidülleszteni akaró építészek és építtetők. Ha nem alakul ki szerződés erejű kompromisszumos megállapodás a megőrzendő városképi arculat feltétlen védelmére, akkor a város igen gyorsan és tartósan levethetetlen, múlt nélküli, sablonosan modernkedő és újgazdag városarculatot fog ölteni. A fenntarthatóság jegyében a város körül meg fognak jelenni a modern áramtermelő szélkerekek. Kevéssé ismert, hogy ezek rengeteg madarat pusztítanak el. Tehát különösen védett területek és madárvonulási övezetek közelébe nem kerülhetnek. Az új lakóövezetek kialakításához iránymutatás (lakásépítési fejezet) Új lakóövezetek kialakítása csak családiházas beépítéssel illeszkedik a kialakult városszerkezetbe. Ennek megfelelő infrastruktúra megjelenítése szükséges a rendezési terv keretében. A település lakott helyeinek eltérő formái eltérő fejlesztési formákat igényelnek. A városközponti igénytelen többszintes társasházak és a külsőbb lakótelep-szerű beépítés többszintes társasházainak korszerűsítése szükséges a lakásstruktúra megváltoztatása nélkül. A családiházas területeken az átépítések építészeti minőségének emelése szükséges. A tanyák fejlesztésénél figyelembe kell venni e létesítmények sokszínű működési formáit, ennek megfelelő rendezési szabályozást kell érvényesíteni. T-4 TERV 5 Planet C.P. Mérnöki Iroda

Földhasználati stratégiai javaslat Magyarország területrendezési tervében levő 3 kategóriás földhasználati zónaterv figyelembevételével Földhasználati stratégia: Alapvetően három földhasználati kategóriát különböztethetünk meg: intenzív agrárterületek extenzív agrárterületek védelmi területek Intenzív művelésű agrárterületek: Jó minőségű területeken folytatható nagy táblaosztású területeken intenzív szántóföldi növénytermesztés a település É-ÉK-i részén A kertségekben, primőr zöldség, virág, valamint gyümölcs és szőlőtermesztés folyik. Ennek igen nagy a munkaerő szükséglete, ugyanakkor biztos a felvevő piac. Ezeket a területeket tovább lehetne növelni, bővíteni (alma, őszibarack, dinnye, bogyósok esetleg gyógynövénytermesztés). Az extenzív agrárművelésű területek: Külterjes legeltetésre alkalmas gyepterületek a D-i DNy-i részeken (kivéve a nagyüzemi libatartás). Az állatállomány nagyságát és ennek megfelelően az összetételét a piaci viszonyok (juh, szarvasmarha tenyésztés, tejtermelés) valamint későbbiekben az EU-hoz való csatlakozás feltételei fogják meghatározni. Védelmi területek: elsődlegesen nem művelésre szánt, hanem különböző, egyéb céllal kijelölt védőzónák, pufferterületek. Lehetnek talajvédelmi, tájvédelmi, természetvédelmi, mezővédelmi (erdősáv), vízvédelmi stb. céllal lehatárolt földrészletek, erdők és gyepek. Környezetértékelés meghatározottsága Itt két alapvetően fontos kategória határozható meg: Agrártermelési meghatározottságú terület Környezetérzékenységi meghatározottságú terület Agrártermelési meghatározottságú a jó minőségű csernozjom talajon folytatott mezőgazdasági művelés a település É-ÉK-i részén, ahol lehetőség van a jelentős méretű táblák kialakítására. Nem annyira érzékeny a deflációra, valamint jobb a terület vízháztartása is. Környezetérzékenységi meghatározottságú terület: A település D-DNy-i részén elhelyezkedő részek. Jellemző legfontosabb talajkárosító hatások a homokterületeken jelentkező defláció, a löszös területeken jelentkező belvizek nyomán az erózió és ezzel összefüggésben a másodlagos szikesedés. A defláció ellen mezővédő erdősávok telepítésével, a belvizes területeken a földhasználat átalakításával lehet védekezni pl.: szántó-gyep konverzió. A térséget sújtó vízhiány hatására a mezőgazdasági területek termőképessége jelentősen csökken, ami veszélyezteti a külterületei lakott területeket is. Föld és talajvédelmi szempontból a felhagyott bányagödröket rekultiválni kell, mivel komoly veszélyt jelent a szennyeződés bekerülése a talajvízbe és a felszín közeli rétegekbe. A stratégia által meghatározott feladatok, fejlesztések felsorolása. A fejlesztési koncepció által meghatározott fejlesztési irányok, rövid és középtávú célok, feladatok részletes kidolgozása a 2008-ig terjedő időszakra Közlekedési infrastruktúra és környezetének fejlesztése Az elmúlt évek során az autópálya megvalósulása után nem csökkentek, hanem nőttek a közlekedésre vonatkozó lakossági kritikák. Az igen drága autópálya-használat miatt a teherforgalom szinte teljes egészében továbbra is a városközponton zúg át. A legnagyobb a lakossági egyetértés abban a tekintetben, hogy a jelenlegi helyzetet azonnal meg kell változtatni. A vasúti felüljáróval is rendelkező elkerülő útvonalra kell terelni az átmenő kamion- és tehergépjármű forgalmat, ugyanakkor meg kell oldani, hogy a személygépkocsi-forgalom és a helyi ellátás szelídebb feltöltő teherforgalma a központhoz közelebb fekvő elkerülő úton tegye jól elérhetővé a központot. Ugyancsak agyontárgyalt téma a központbeli parkolás megoldatlansága. Valamennyi eddig elkészült tanulmány, ötlet számbavételével egyetlen elfogadható megoldás javasolható. Ezt a mellékelt vázlattervek mutatják be. A belvárosba vezető főutat északi oldalról nem szabad a vasúton átvezetni, hanem egy vasút előtti körforgalmi csomóponttal el kell vezetni keleti irányba. Ez az útvonal körülöleli a belvárost, és lecsatlakozásai vannak a központ felé. A kamion-forgalmat már korábban el kell terelni a vasúti felüljárónál jobbra, az autópálya mellett futó útra, és ez a forgalom lényegében minden zajra érzékeny lakóterületet elkerül. Az út menti terület-sáv kiválóan alkalmas gazdasági tevékenységek fogadására, amennyiben a talaj-jellemzők ezt megengedik. A közlekedésfejlesztési feladatok között kiemelten szerepel a vasút kétvágányosítása. Nem jelenik meg azonban egy igen karakteres működési mód igénye: a helyközi vasút, a kvázi-villamosként működő vasút, amely szerves kapcsolatot teremthetne Kecskemét és Kiskunfélegyháza között. T-4 TERV 6 Planet C.P. Mérnöki Iroda

A tömegközlekedés másik kényes területe a buszközlekedés. A vasútállomás térségében és a központban is. Törekedni kell arra, hogy a városképi értéket képviselő egyházi épületeket és karakteres kapuzatot a buszok sora minél kevésbé takarja. A gyalogos közlekedési zónák kialakítása tekintetében fokozott jelentőséget kap a Szent János u. Bajcsy Zs. u. Gorkij u. sarok beépítési megoldása a főtér közelében. Itt lehet még utoljára olyan belső gyalogos-átjárót kiképezni, ami megkíméli a sétálót a buszállomás és környéke látványától. A parkolás megoldására egyetlen nagy valószínűséggel jó megoldás alakítható ki költségtakarékosan és városképi szempontból is igényesen. A piac felett kell egy többszintes parkolót kiképezni, szabadon formálható templomoldali homlokzattal. Ez valódi építészeti pályázati feladat. A javasolt központi útvezetés lényeges jellemzője, hogy egy 30 km/ó max. sebességű személy- esetleg busz forgalmat átenged a városháza mellett, de attól határozottan elhúzva, és egy keskeny, összesen kétsávos útvonalat fordít rá a buszállomással már amúgy is tönkretett látványú Bajcsy Zsilinszky utcára. A mozi felőli (Szent János utcai) tér-rész továbbra is kissé elszakad a többi gyalogos tértől. Itt nyílik azonban lehetőség egy olyan intézményépület megvalósítására, amely a városháza és templom méltó párja. (országos pályázattal és külföldi zsűritagokkal biztosítva a maximális minőséget). A városközpont fejlesztése A gyalogos és gépjármű-közlekedés illetve parkolás szempontjából indokolt fejlesztések a közlekedési infrastruktúra fejlesztése kapcsán kerültek megfogalmazásra. A városközponti funkciók rendszere és azok fejlesztési lehetőségei tekintetében kívánatos egy önálló intézményrendszer-elemző munkarész kidolgozása. A központ építészeti értékeire vonatkozó vizsgálat és fejlesztési javaslat az értékvédelmi munkarészben jelenik meg. A központ sétálóút-hálózatának kifejlesztéséhez ki kell munkálni egy hurkos útvonal-hálózatot, amely többféle kombinációban lehetővé teszi az oda-vissza közlekedésre nem kényszerítő gyalogos mozgást. A kisebb és nagyobb közlekedési hurkokat a mellékelt vázlat mutatja be. a-c: A legszűkebb gyalogoshurok-sor: részletezve: a/1: Városháza udvar megnyitása a/2: Művelődési ház földszint megnyitása a/3: Sarki étterem teraszosítással a/4: Visszafordító pavilon (kamarakiállító, földdomb alatti nagyobb térbe vezető előtér) a/5: Földszinti funkció látványossá alakítása a/6: A bank előtt a tér felőli oldalon a szökőkút közelében köztéri alkotások a/7: Halászcsárda, minőségjavítással b/1: Béke tér bal oldalán a csárda után: új egyemeletes épület, világszínvonalú megformálással, az udvar esti megnyitásával b/2: Új piac és parkoló épület: a szomszédos iskola-épület felé teljesen lezárt homlokzattal készül, a Pázmány Péter utca felőli lakások sávjában is zárt. A többi oldalfelület elegendő az átszellőztetésre. A templom felőli földszinti oldalon este is elegáns portálos üzletek kapjanak helyet. b/3: Az iskola földszintjén az utca felé megnyitható ifjúsági kulturális tevékenység tere (zenei, képzőművészeti, modellező, stb.) kaphat teret. b/4: A legkényesebb befordító-beszívó funkciók tere: a múzeum esti udvari nyitott terével, a szomszédos épület udvarának megnyitásával esti szabadidős és vendéglátó programmal b/5: térplasztikákkal kirakott sétány a parókia kerítése mellett b/5: a parkoló-látvány kitakarása zöld fallal, b/6: áruház hátsó oldal átépítése, pl. az alsó zóna árkádosításával b/7: épület-arculat feljavítása, alsó zónában elegáns portálokkal b/8: változatlanul marad, kiválóan megfelel. c/1: A Bajcsy Zsilinszky utcai üres telek beépítése országos pályázaton nyertes épülettel, amelynek az udvara átjárható, attraktív udvarán át lehet haladni a Gorkij utca felé. c/2: A Bajcsy Zs. utca túlsó sarkán lévő telek beépítését és a jelenlegi mozi telkének a tér irányába kibővített telkét egy rendkívül attraktív épület-párral kell beépíteni, ennek szükségességét a rendezési terv készítői be fogják mutatni. c/3: A mozi helyére kerülő épületnek a városháza épülettel közel egyenrangú jelentős középületnek kell lennie, előadóterem, több moziterem, egyéb kulturális célú helyiségek együttesével. Javasolt a művelődési ház funkciók ide helyezése is. Ez az épület fogja meg a teret, hogy ne essen szét. c/4: A hézagos zártsorú beépítés megtartásával finomítható, esetleg emeletessé átépíthető épületek földszinten és udvarokon sétálók részére megnyitva. c/5: A városközponti ötletpályázatban foglaltaktól eltérően a mereven zártsorú beépítés nem javasolt. Igen lényeges a saroképület nagyvonalúságához illeszkedés. A foghíj túloldalán a földszintes épület T-4 TERV 7 Planet C.P. Mérnöki Iroda

c/6: egyemeletessé átépítése kedvező, ez esetben a foghíjbeépítés földszint és két emeletes, a tetősík igen nyugodt, nem szabdalt. Az épület felújítása silány, gondos helyreállítást igényel. A földszinti élelmiszerbolt-funkció nem zárja ki az igényesebb megjelenést, de valószínű, hogy a helyértékesebb, semhogy a bolt így maradjon. Vigyázni kell, nehogy egy látvány tekintetében érdektelen bank kerüljön ide. A nagyobb hurkok: Városháza- Kiskun múzeum Pázmány P. utca vagy/és Oskola utca sétáló (nem vásárló) hurok Városháza-fürdő-vasútállomás-feljavítandó túloldali földszinti zónák-visszaérkezés a városházával szemben álló épületig. Miután a legtöbb fejlesztési témakör a rendezési tervben többféle módon jelenhet meg, az elfogadott fejlesztési témák legcélszerűbb rendezési megoldása mellett érvelni szükséges. Különösen nehéz arról dönteni, hogy a piac felett kell-e megoldani a parkolást, de belátható, hogy ezen kívül csak egyetlen hely lehetséges, a Bajcsy Zs. utcai nagy foghíj, ahol azonban a parkolóházba beközlekedés megoldása igen nehéz, az épület mérete sem optimális. Ez utóbbi megoldás esetén is alapvető, hogy a földszint vásárlógyalogos tér legyen. Mindkét esetben jelentős eredmény, hogy a térség valamennyi parkolási gondja megoldható, a parkoló esti forgalma is jelentős lesz. A gazdaságfejlesztés és a biodiverzitás megőrzését segítő zöldterületek rendszerének kialakítását össze kell kapcsolni. Ezt segíti elő az a kényszer-helyzet, hogy a gazdasági területek csapadékvize a városi csapadékvízelvezető rendszerbe nem köthető be, hanem a gazdasági terület határán lévő fásított, terep-mélyített sávban fogható össze és szivárogtatható el. Különösen gondos előkészítéssel, mivel e területek talaj-felszínén a csapadékvíz tartósan nem maradhat. Ez természetesen behatárolja az alkalmazható fafajták körét. Az 1997-es rendezési tervben nem kapott határozott formát a város körüli és a városi térbe is benyúló erdősített területek szövete. A város körüli magántulajdonokra tekintettel a legkeskenyebb erdő-sáv területének kialakítása is csak úgy képzelhető el, ha ezek az erdők pályázati úton magánberuházásban létesülnek. A rendezési terv szerkezeti terv munkarészében feltétlenül javaslatot kell adni ezekre az erdő-sávokra, a tulajdonosokkal történő egyeztetéssel. Ez nem jelenti azt, hogy a város a tulajdonost kényszeríti, hanem arról szól, hogy amennyiben a tulajdonos erdőt telepít, arra komoly támogatást kap. A jóminőségű szántóföldek és a beépített területek találkozásánál kialakítandó erdő-sáv a területen elérhető jövedelem bevételének idejét és a bevétel nagyságrendjét is módosítja, ezért indokolt az önkormányzat és a tulajdonosok között kölcsönösen előnyös megállapodások megkötése. Nem szabad megfeledkezni a temetők védelméről, arról, hogy azokat rendteremtő szándékkal nem szabad megfosztani kissé elvadult karakterétől, de szerencsés lenne újabb fák betelepítése. A városközponttól indulóan meg kell kezdeni az utcai fasorok kiegészítését és felújítását. Számolni kell azzal, hogy a városháza bejárata előtti igen zavaró közút távolabbra tolását csak három kisebb platánfa kivágásával lehet megoldani. Tervezői részről valamennyi más felmerülő lehetőség elemzése után ez bizonyult elfogadhatónak. E részlet-téma azért függ össze a gazdaságfejlesztési kérdésekkel, mert egy ezen a ponton elméretezett vállalkozás számos gazdaságfejlesztési program forrását elviheti! Kiemelkedő minőségű oktatás és kulturális szolgáltatás biztosítása a kistérségi stratégiai célok keretében megfogalmazott értelmiség-megtartó képesség erősítéséhez alapvető. 1.3. A helyzetfeltáró munka összesítése SWOT analízis és DELPHI vizsgálat A városfejlesztési koncepció és stratégia készítésének módszere Az ÉTV 9..(2) alapján történt előegyeztetések anyaga az egyeztetésbe bevontak listájával került összefoglalásra. Közvélemény kutatás 600 fős mintán, a kérdéseknek a megbízóval történő egyeztetésével, megbízói közreműködéssel Delphi módszerrel, jövőkutatási megalapozással. A városfejlesztési koncepció egyik megalapozó munkarészét képezték a statisztikai elemzésre alkalmas helyi szakértői és hozzáértői megkérdezések, amelyek a város közelebbi és távolabbi jövőjét segítenek körvonalazni. A leggyakrabban alkalmazott véleménygyűjtő-feldolgozó módszert, a SWOT analízist a nemzetközi szakirodalmi tapasztalatok és a hazai kritikák figyelembevételével a közvélemény kutatása keretében nem alkalmaztuk. A vizsgálati munka keretében csoportos szakértői szóbeli kommunikációra alapozott módszerről rövid tájékoztatást adunk. A SWOT analízis hasonló a brainstorming (Geistenblitz) ülésekhez. Négy kulcskérdésre alapozott. Kisebb csoportokban működik jól, egy új projekt vagy egy új szervezet kialakítása előtt. Az ülés során a résztvevők előtt név-aláírás nélküli papírok vannak, ami némi anonimitást kínál. T-4 TERV 8 Planet C.P. Mérnöki Iroda

Miután a résztvevők a négy kulcsszó alá írják azt, amit emlékezetből kigondolnak, összegyűjtik a papírokat. Az analízis facilitátora feldolgozza csoportosítja a hasonló megnyilatkozásokat. Ügyelni kell arra, hogy nem pártok vagy egyes személyek véleménye érvényesüljön. Szerencsés, ha a facilitátor a résztvevőkkel együtt szóban összefoglalót készít a fő megállapításokról. Fontos, hogy a résztvevők tájékoztatást kapjanak arról, hogy az elkészült analízis felhasználásra került. Nem kell meglepetéseket várnunk, pl. valamely jelenség bekövetkezésére vonatkozó elvárás elemzése esetén. Szokásos éves tervek értékelésénél vagy egy program jelentősebb átalakításánál használni. Fontos, hogy a légkör ne legyen fenyegető. Van olyan elemzés, amely szerint: a SWOT egy drága eljárás, mivel rossz döntésekre vezet. Tim Ambler 30 éven át tanácsadó volt, és megállapította, hogy az eljárás a legcsekélyebb mértékben sem bizonyult használhatónak. Hill és Westbrook (1997) 20 cégnél vizsgálódtak 1993-94-ben, és állítják, hogy az eljárás igen hátrányosnak bizonyult, emiatt kellett visszahívni termékeket. Armstrong (1990) nyomán megállapítható, hogy az esetek közel felénél a formális tervezés adott kedvezőbb eredményt, mint a SWOT analízis. Face-to-face interjúk: Megvizsgáltuk egy face-to-face interjúk készítésére alapozott (véletlensétás-kvótás mintavétellel történő) vizsgálat alkalmazásának lehetőségét, de ez esetben le kellett volna mondani a többi szereplő véleményének alapján jellemző, a konformitás realitásával számoló vélemény-korrekció beszámításáról. A választott kutatási módszer: a Delphi eljárás. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Jövőkutatási Központ vezetőjének irányításával a jövőbeli változások iránti elvárásokat kiválóan prognosztizáló Delphi eljárást alkalmaztuk. A Delphi eljárás legtöbb esetben arra irányul, hogy a döntéshozáshoz megbízható és kreatív kutatómunkával ötletekre és termékekre vonatkozó hasznos információkat adjon. Ez egy un. strukturált folyamat egy szakértői esetünkben döntően un. hozzáértői - csoport tudásának összegyűjtésére és desztillálására, a csoportot alkotók véleményének elrendezésére. A Delphi eljárás prognózisalakításra különösen alkalmas. Az eljárást 1944-ben Arnold Theodor Karman alakította ki a jövőbeli technológiai lehetőségek elemzésére. Az ötvenes és hatvanas években továbbfejlesztette a RAND Corporation elsősorban a vezető-követő reflexek kiszűrésére. Kezdetben az egyes jövőbeli témákat elkülönülten elemezték, majd a kölcsönhatásokat is a leegyszerűsítések hibáinak enyhítésére. Alkalmazták, pl. a drogfogyasztás visszaszorítása vagy az AIDS terjedésének megakadályozása tárgykörben is a hetvenes évektől. Az un. interakció-analízis kibővíti a Delphi technika alkalmazását. A Delphi eljárás lehetővé teszi, hogy egymástól távoli szakértők bonyolult problémákkal szisztematikusan foglalkozzanak, úgy, hogy az egyes szakértők véleményeiket fokozatosan finomíthassák. Nem kényszerülnek szóbeli vitákra, írásban történnek a válaszadások. Ma e-mail használatával is gyakran szervezik. A szakértők kiválasztásánál nem számít előnynek a véletlen kiválasztás. A szokásos szakértő-szám minimum 12-15 fő. A Delphi eljárás kulcselemei: 1. Az információs folyamat strukturálása, 2. A résztvevők részére valamennyi vélemény visszaadása 3. Anonimitás. A kutatási feladat a következőkben összegezhető: körvonalazni a jövőkutatás módszerével a város következő évtizedében illetve a következő évszázad közepéig is kitekintő távoli jövőjét. Változó, instabil időszakban megfogalmazott feladatról van szó. Ilyen időszakban a jövőkutatás nem keresheti a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező egyetlen jövőt és az ahhoz tartozó eseményeket. Az előrejelzési eljárásoknak ugyanakkor segítséget kell nyújtaniuk ahhoz, hogy fel lehessen tárni a jövőlehetőségek, jövőbeni események és a jövőre vonatkozó állítások minél szélesebb tárházát (Nováky 2000). Instabil időszakban azzal is számolni kell, hogy a jövő nem a múlt és jelen mechanikus folytatása, hanem a jövő minőségileg új eseményeket, tendenciákat és megközelítéseket is magába foglal. A kutatás nem a múlt és jelen változását kifejező adatsorokra épít, mint pl. a trendfüggvények keresésekor történik. Olyan eljárást választottunk, amely képes a múlttól-jelentől kissé elszakadva új, esetleg minőségileg más jövőket felvázolni, rá tud mutatni arra, hol várhatók fordulópontok, s milyen a várhatóan kialakuló események időbeni sorrendje. Igen nagy jelentősége van annak, hogy megismerjük, vajon a városban élők mi módon gondolkodnak környezetük adottságairól fejlődésük lehetőségéről, milyen változások mellett és melyek ellen voksolnak. A nem szakértőktől nem várható el, hogy valamennyi, a jövőre megfogalmazott elképzelésük, javaslatuk a realitás és a konkrétság olyan fokával bírjon, mint amilyen általában a településfejlesztő és rendező szakembereké, de válaszaik érzékeltetik a település iránti elkötelezettségüket, felelősségérzetüket. Ez biztosítja azt, hogy a válaszok T-4 TERV 9 Planet C.P. Mérnöki Iroda

kellő fantáziát tartalmazzanak és a jelentől való egészséges elrugaszkodást tükrözzenek, de azt is, hogy a ma fontos problémáinak megoldási lehetőségeit kifejezzék. A Delphi eljárás alkalmazása Az eredeti eljárás lényege: az adott témában járatos szakemberek több fordulós megkérdezése, a szakértői csoportok átlagvéleményének illetve az eltérő véleményeknek az elemzése. Az egyes megkérdezési fordulók során kapott eredmények visszacsatolásával a szakértőknek lehetőségük van véleményük újragondolására, korrekciójára. A szakértői vélemények begyűjtése nem személyesen, hanem egy megfelelően szerkesztett kérdőívsorozat segítségével, anonim módon történik. Arra is tekintettel, hogy igen sokrétű, nehezen mérhető és alig rendszerezhető információk összegyűjtéséről van szó. Az eljárás munkafázisai: az előrejelzés tárgyának megfogalmazás a szakértők megválasztása az első kérdőív összeállítása, kiküldése és a beérkezett válaszok feldolgozása a második kérdőív összeállítása, az események időintervallumokba helyezésére, kiküldés és eseményenként a csoportvélemény kiszámítása. a harmadik kérdőív összeállítása (a csoportvélemények és egyedi vélemények összevetése), kiküldése, a csoportvélemények újbóli kiszámítása. szöveges értékelés és összefoglaló Az előrejelzés tárgyának körülhatárolása azért igényel körültekintő munkát, mert azt egyaránt hozzá kell rendelni a kitűzött célokhoz és a kutatási feladathoz, amelyek természetesen egymással összefüggenek. Az első kérdőív több általános formában feltett kérdést tartalmaz. A szakértőket arra kérik, becsüljék meg, milyen események és milyen várható tendenciák bekövetkezését tartják valószínűsíthetőnek az előrejelzés témakörében. A második kérdőíven az előző fordulóban kapott válaszok összegyűjtése és értékelése alapján kérdéseket tesznek fel a véleményadóknak, akiket arra kérnek, hogy a kérdőíven szereplő állításokat, várhatóan bekövetkező eseményeket a kérdőívet szerkesztők által megadott időintervallumokba helyezzék el. A várható irányzatokat a megkérdezettek igen-nem ítélet formájában minősítik, illetve többértékű válasz esetén sorrendet alakítanak ki. A fejlődési irányzatok igenlésekor becsülhető az, hogy a tendenciák mely időintervallumban következnek be. A városfejlesztési koncepció tartalmi követelményei az ÉTV 8.. alapján, a nagyobb területegységek fejlesztési koncepcióinak helyi vonatkozásait figyelembe véve Az ÉTV 8.. keretében megfogalmazottak értelmében a területek közérdeknek megfelelő, a jogos magánérdekekre tekintettel történő, emberhez méltó környezetet biztosító területfelhasználást 9 alapvető szempont szerint kell biztosítani. A településfejlesztési koncepció műfaji adottságai és elfogadásának módja alapján a meghatározott szempontok érvényesítésére kötelez. A rendezési tervezés során folyamatosan ellenőrizni szükséges a fenti szempontok érvényesülési módját, különös tekintettel arra, hogy a tervi meghatározások megvalósítása mindig csak részlegesen és jelentős időtávon történik. Ezért a koncepció lényegi eleme a megvalósítással kapcsolatos elvárások prioritási sorának és a megvalósítás idősávjára vonatkozó elvárásoknak a figyelembe vétele. Ezért is kap kiemelt jelentőséget a jövőkutatási megközelítés. A nagyobb térségi fejlesztési koncepció helyi vonatkozásait a Bács-Kiskun Megye és Kilenc Kistérsége Területfejlesztési Koncepciója 1998. szeptemberi dokumentációja tartalmazza (MTA RKK VÁTI 1998. 59-69 pp., a Kiskunfélegyháza és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Tanácsának 5/1998 (8.28.) számú határozatával elfogadva) A vállalt önkormányzati feladatok: kistérségi menedzser iroda létrehozása, vállalkozói központ létesítése, kvalifikált munkaerőt igénylő iparágak telepítési feltételeinek megteremtése, térségi turizmus szervező irodák létesítése, kerékpárutak létesítése, falugondnoki hálózat kialakítása a tanyás térségekben, a Duna-Tisza csatorna létesítésének elősegítése (Kiskunfélegyházától északra), a természet és környezetvédelem terén sokszereplős együttműködés a természetvédők, víz- és hulladékgazdálkodók, mezőgazdasági termelők vállalkozók és az önkormányzatok között tájvédelmi alapú fejlesztési programok kidolgozására. Összefoglalva megállapítható, hogy rendezési tervi megjelenítés és helyi építési szabályozási meghatározás kialakítása alapvetően az infrastruktúra-fejlesztés vonatkozásában szükséges. A további településfejlesztési koncepcionális elemek közvetve érvényesülnek különösen a külterületi területfelhasználási és környezetalakítási meghatározások keretében. T-4 TERV 10 Planet C.P. Mérnöki Iroda

KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS TÉRSÉGE SWOT ANALÍZISE Természeti adottságok Infrastruktúra Emberi erőforrás Üzleti környezet Mezőgazdasági termelés A D O T T S Á G O K Síkvidéki elhelyezkedésből fakadóan kevés a domborzati szempontból kedvezőtlen terület A környezet természetes állapota, csendes, nyugodt, pihenésre, felüdülésre alkalmas hangulata. Természetvédelmi területek, termálvíz Változatos termõ-helyi adottságok, természeti területek növénytársulásai Génbank őshonos növények és állatok (árvalányhaj, szürke-marha, nőszőfű, rackajuh, nyár, mangalica, boróka) Egységesülő jól osztott tér és településszerkezet Az M 5-ös autópálya által biztosított jó közlekedési megközelíthetőség Kiskunfélegyháza közlekedési és vasúti csomópont Budapest- Kecskemét-Szeged tengelyen. Város, térség meg-határozó egyéniségeinek összefogása. Meglévő civil szervezetek információinak igénybevétele. Középszintű szakemberképzés intézményei. Olcsó munkaerő, alacsony helyi fogyasztási szokások. Hagyományos paraszti értékrend, az élet és a természet szeretete, megbecsülése. Közös múltra alapozott szerves kistérségi fejlődés Kiskun elszántság, rugalmasság, alkalmazkodóképesség az új lehetőségéhez Motiváció közművelődésre. Hagyományőrzés, vidéki értékek (életstílus, kulturális javak, építészeti örökség) Vállalkozói és kistermelői hagyományok. Speciális Szakértelem (ebtenyésztés, lótenyésztés, lovasiskolák, fogathajtás). Kiterjedt szakmai és önkormányzati nemzetközi kapcsolatrendszer. Jól kiépített oktatási infrastruktúra Központi elhelyezkedés Kedvező településszerkezet Kialakultak céltársulások Kedvező adottságok az alternatív energiaforrások hasznosítására Kézműves tradíciók Kis és középvállalkozók érdekképviseleti szervezetének megléte EU minőségű élelmiszeripari termékek) Természeti tényezők. Tenni akaró humán erőforrás. Vegetációs periódus hossza a növénytermesztés számára kedvező Változatos termékszerkezet és ehhez kapcsolódó gazdálkodási hagyományok Tanyasi életforma elterjedtsége, tanyákra alapozott gazdálkodás speciális adottsága, melyek termelői bázisok Kiváló minőségű genetikai állomány (növény és állat) A komplex gazdálkodás feltételei adottak a kis-térségben. A mezőgazdaságban előállított termékek magas beltartalma Biogazdálkodásra kedvező adottságok Üzemi méretek változatossága Kertészeti kultúrák nagy száma Gyümölcstermesztésre, gyógynövénytermesztésre alkalmas terület és szakértelem Megindult az együttműködés szükségességét felismerő termelői csoportok önszerveződése T-4 TERV 11 Planet C.P. Mérnöki Iroda

P R O B L É M Á K Mezőgazdasági vállalkozások magas terhei, fekete gazdaság, állandó változások, tőke, hitelhiány Kedvezőtlen talaj adottságok (típusos mészlepedékes csernozjom, foltokban, szoloncsák szolonyec). Szegényes felszíni vízkészlet Gyenge termőképességű talajok magas aránya (homok, szikesedés) Kiskunfélegyházán 5 út átvezetése a várost elkerülő úton hiányos. Településeket összekötő utak kiépítettsége, minősége Külterületi lakott részek infrastruktúra kiépítettsége alacsony. Szennyvízhálózat alacsony kiépítettsége, térségi településeken hiányzik Hulladék, gazdálkodás, komposztálás hiányos Felszíni vízelvezető rendszerek kiépítettsége, minősége Kerékpárutak hiánya A településeket összekötő utak, csak részben vannak kiépítve, illetve rossz minőségűek A külterületi utak nem portalanítottak, időnként járhatatlanok Belterületi utak leromlása és sok helyen a burkolat hiánya Elkerülő utak hiánya Kerékpárutak hiánya A 11 településből csak két helyen van szennyvízcsatorna, de ott is nagy a közműolló A tanyavillamosítás nem zárult le, vannak ellátatlan területek Hulladékgazdálkodás és komposztálás hiánya Külterületeken a nagy távolságok miatt az infrastruktúra kiépítettsége alacsony A rendezési tervek nem aktuálisak s, a külterületekre el sem készült Sok pályakezdő munkanélküli Egyoldalú mezőgazdasági képzettséggel bíró munkanélküliek Hiányzó rétegek (gazdasági szakemberek, középvezetők magasan kvalifikált szakmunkások) Új vállalkozók hiánya A térségbe nem térnek vissza az innen továbbtanuló fiatalok A felnőttképzés, átképzés nem fedi le az igényeket és a szükségleteket Az inaktív népesség arányának növekedése Nyelvismeret hiánya Alulképzettség Nincs kellő infrastruktúra Hiányzó munkahelyek Kecskemét, Budapest, mint nagyváros eltávolító hatása Alacsony bérek Migráció Térségi marketing elégtelen Vállalkozási ismeretek oktatásának hiánya, elszigetelt vállalkozások. Kevés a megélhetést biztosító munkahely Kistelepüléseken az ipari üzemek hiánya A kisüzemek nem felkészültek az EU minőségi követelményeinek megfelelő termék előállítására, minőségbiztosítás és HACCP hiánya Idegenforgalmi koordináció hiánya A turisztikai infrastruktúra egyenetlen színvonala Melléktermékek alacsony szintű hasznosítása A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az EU átlagának sokszorosa A piaci kapcsolatokban hiányos a koordináció, nincs szerződéses fegyelem, nagy a termelés kockázata Információs rendszerek hiánya Nem a termőhelyi adottságnak megfelelő hasznosítás (pl. gyep helyett szántó) Hiányzik annak felismerése, elfogadása, hogy a mezőgazdasági termelést a piaci követelményekhez kell folyamatosan igazítani Integráció hiánya (különösen a kisgazdaságok vonatkozásában) Termelés-feldogozás teljes vertikuma néhány termék kivételével nem épült ki Feldolgozó kapacitás hiánya és alacsony szintje Elaprózódott birtokviszony Az előállított minőségi termékek mennyisége nem elegendő az értékesítési szállítási rendszerekben való részvételhez Piacképtelen tömegtermékek előállítása Az információhiány Nem kielégítő piaci előrejelzés A szövetkezeti formától idegenkednek az emberek Megoldatlan a vízvisszatartás Öntözési kapacitás kevés Termelési technológia színvonala Képzés és szakmai szolgáltatások hiánya Szárító, tároló, és hűtőkapacitás hiánya Elhagyott tanyák és a hozzátartozó műveletlen földterületek Országos viszonylatban Állatállomány csökkenése következtében a biogazdálkodás trágyaigénye nem elégíthetõ ki T-4 TERV 12 Planet C.P. Mérnöki Iroda

S Z Ü K S É G L E T E K Talajadottságokból eredően a térség homokos részein, erdőterületen jelentős művelése, meglévő természetes felszíni vízterületek fokozott védelme. Természetes ivóvíz bázis védelme Kiskunfélegyháza város területén az úthálózat burkolása, meglévő burkolt utak minőség javítása Kerékpárutak leterítése Szennyvízcsatorna hálózat (40%) kiépítése Kiskunfélegyházát elkerülő utak kiépítése Vasúthálózat: Budapest-Cegléd, Kiskunfélegyháza kétirányúsítása Speciális képzések, stabil szabályok értékrend, rekreáció (sportcsarnok, uszoda) Helyi adó visszaforgatása, munkaerő aktivizálása, középképzés, térségi együtt gazdálkodás, helyi vállalkozások pozitív diszkriminációja az önkormányzati megrendelések-kor Kamarák döntés előkészítő szerepe ipari területek. Logisztikai bázis kiépítése. Állatállomány (növelése meglévő füves területek jobb kihasználása Környezetkímélő gazdálkodás Termelés-feldolgozás teljes vertikumának támogatása L E H E T Ő S É G E K Magas napsütéses órák számának kihasználása. Biogazdálkodás lehetősége Az EU vidékfejlesztési politikájának kihasználása Termálvíz kihasználása Fürdő, szálló rekonstrukció A kistérség település térszerkezetének kihasználásával, hálószerű összekapcsolásával Budapest-Kecskemét- Kiskunfélegyháza-Szeged Koncentrált fejlesztések lehetőségének kihasználása Szennyvízhálózat fejlesztése Kiskunfélegyháza sportrepülőtér fejlesztése Kistérségi idegenforgalmi marketing terv. Átképzés, helyi, kistérségi kommunikáció, lakóhelyhez kötés munkahelyteremtéssel, pályakezdő fiatalok foglalkoztatása idegen nyelvi képzések, Iskolakultúra igénye Kistérségi marketing idegenforgalom bevonása Új vállalkozások szolgáltatások a költségvetési szervek felé Beszállítási kapcsolatok feltárása A termékek Kiskunná tétele meglévő hálózatok (kamarák, MVA, pályázatok kiaknázása) Feldolgozott bio mezőgazdasági termékek előállítása magas hozzáadott értékkel. Teljeskörű ISO, HACCP rendszerek kínálta piaci lehetőségek kihasználása, export az EU tagállamaiba Erdőtelepítések adta lehetőségek. T-4 TERV 13 Planet C.P. Mérnöki Iroda

1.4. Településvizsgálat A település helye a regionális illetve kistérségi összefüggésekben A Település helye a regionális illetve kistérségi összefüggésekben A Bács-Kiskun megyei tíz kistérség egyikének központja Kiskunfélegyháza. Meghatározó nagytérségi kapcsolódása a Budapest-Kecskemét- Szeged- Újvidék Belgrád főközlekedési vonalba illeszkedéssel jellemezhető. Ez az illeszkedés azonban a városfejlődést dinamizáló tényezők egyike csupán, és csak más fejlesztést generáló tényezőkkel együtt lehet hatékony. A kistérségek közötti kapcsolódások formális megjelölése lehetséges. Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Kiskőrös, Csongrád irányába különféle kapcsolat-jelző vonalak húzhatók. Valójában a közlekedési kapcsolatokban, a gazdasági tevékenységek összehangoltságában, a kölcsönös tájékozottság hiányában és a foglalkoztatási problémák kezelésének, az oktatási perspektívák együtt-látásának fogyatékosságaiban is tükröződően - a kistérségek (központi települései) között igen gyenge a kommunikáció és különösen a kölcsönös kötelezettségek vállalásával járó, hosszú távú szerződéses együttműködés formái hiányoznak. A kistérségen belüli kapcsolatok erősségére és tartalmára a települések nagyságrendi és szerepkörbeli különbségei folytán kevéssé jellemző a kétoldalú partnerség. 1.4.1. Népesség A népesség számszerű alakulása időbeli kifejtéssel Kiskunfélegyháza lakónépessége 2000 évben: 33.020 fő, a kistérség közel kétharmada él a településen. Kiskunfélegyháza lakosainak száma 15 éves távlatban 10%-al csökkent. Ennek a jelenségnek az összetevői az országos értékekkel hasonlatosak, mint ahogy az okok is. A Kiskunfélegyháza és környékének lakónépessége összesen (1997. december 31-én) 51 774 fő, ami a megye népességének 9,6%-át teszi ki, a megye kistérségei közül, pedig az 5. legnagyobb népességgel bír. Országos szinten jelentősebb lakosságszámú kistérségnek számít, hiszen a 149 statisztikai kistérség sorában az 54. helyet foglalja el. A természetes szaporodás 1981-től folyamatosan negatív. Az élveszületések és a halálozások számadatai között a legnagyobb különbség 1999-ben volt, a legkevesebb születés, pedig 1998-ban. A csecsemőhalálozás az élveszületések ezrelékében 1994-ben 15, 1997-ben 7 volt. Az élveszületések száma lassan emelkedik, a halálozási értékek 2000-től csökkenést mutatnak. Állandó népesség változása a születések és vándorlások tekintetében arányszám 0-2 -4-6 -8 1990-1,7 1991 1992 1993 1994-1,1-4,2 1995-1,7 1996 1997-1,2-5,9 év vándorlási egyenleg 1000 főre vetítve természetes szaporodás egyenlege 1000 főre vetítve -10-12 -10,4 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A népesség területi megoszlása Kiskunfélegyháza kistérségi népesség területi megoszlása a délalföldi régióhoz képest is erősebb külterületiséggel bír. A kistérség népességének közel kétharmada él itt. A lakosság egyötöde külterületen lakik, ez Kiskunfélegyháza esetén kb. 4-5000 fő, 13%. A tanyás lakókultúra értékei a 70-es évektől jelentősen csökkentek, de az elmúlt évtizedben megállt ez a tendencia. A népesség korcsoportjai, családszerkezete A település korösszetétele jellemzően öregedő: a 15 év alattiak aránya a népességben 16,16%, a 60 év felettiek aránya 20,26%. Az öregedési index így 1,25%, amely emelkedett az előző évekhez képest. (1994-ben 1,08 1997- T-4 TERV 14 Planet C.P. Mérnöki Iroda

ben 1,16). A lakosság öregedési tendenciái tovább fognak emelkedni, ha figyelembe vesszük a termékenység értékeit (amelyek nem érik el a reprodukcióhoz szükséges 2,1-es átlagot, sem országos, sem települési szinten), illetve a feltételezett jóléti-egészségügyi tendenciák szerint a születéskor várható élettartam közeledik az európai értékek alsó szintjeihez. Ezek az értékek arra engednek következtetni, hogy a munkaképes életkorúak száma nagy távon csökkenni, a nyugdíjasok száma nőni fog, míg a gyermekek száma is tartósan alacsonyabb lesz, mint az elmúlt időszakban. Ez a tendencia csak egy jelentősebb bevándorlási hullámmal fordítható meg, aminek előidézője egy jobb foglalkoztatási környezet, vagy a migráció kiszélesedése (külterületi és vidéki beáramlás a városba, vagy külföldiek betelepülése). Tovább erősíti a csökkenő tendenciát a folyamatos elvándorlás jelensége, bár az elvándorlások egy része a kistérségen belül figyelhető meg. A családmodell változása tovább rontja a belső népesedési értékeket, a gyermekvállalás nem mutat ugrásszerű emelkedést. Állandó népesség nemek szerinti aránya 1997-ben 47% 53% Állandó női lakosok Állandó férfi lakosok Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Lakónépesség számszerű alakulása időbeni kifejtéssel 2000 évben 60% 600 500 400 300 200 100 0 20% 4% 9% 3% 3% 1% 0-2 évesek 3-5 évesek 6-13 évesek 14 évesek 15-17 évesek 18-59 évesek 60-x évesek Kiskunfélegyháza lakónépességének alakulása 2000 évben: Állandó népesség száma 3020 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 874 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 944 Állandó népességből a 6-13 évesek száma 312 Állandó népességből a 14 évesek száma 396 Állandó népességből a 15-17 évesek száma 1277 Állandó népességből a 18-59 évesek száma 19718 Állandó népességből a 60-x évesek száma 6690 Állandó népességből a 18-54 évesek száma 8897 Állandó népességből az 55-x éves nők száma 5242 Állandó népességből a 18-59 éves férfiak száma 9725 Állandó népességből a 60-x éves férfiak száma 2544 Állandó népesség, férfiak összesen 15619 Állandó népesség, nők összesen 1740 Állandó népességből a 18-62 éves férfiak száma 10187 Állandó népességből a 18-58 éves nők száma 10025 Állandó népességből az 55 éves nők száma 20 Állandó népességből az 56 éves nők száma 240 Állandó népességből az 57 éves nők száma 229 Állandó népességből a 60 éves férfiak száma 180 Állandó népességből a 60 éves férfiak száma 143 Élveszületés Halálozás 1986 1989 1992 1995 1998 2001 2004 2007 2010 (KSH adatok alapján) T-4 TERV 15 Planet C.P. Mérnöki Iroda

1.4.2. Gazdaság Az országos területfejlesztési koncepcióval összehangolt megyei és kistérségi területfejlesztési koncepció (MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete VÁTI 1998) Kiskunfélegyháza mint viszonylag sokoldalú ipari központ - egyenletes, harmonikus fejlődését prognosztizálja. A kistérség egészében igen fejlettnek minősült a szomszédos Kecskemét térségével együtt. Az elmúlt fél évtizedben történt változások a polarizált fejlődés fejlesztési forgatókönyvéhez közeli jövő-szcenárió bekövetkezését valószínűsítik. Kecskemét kiemelt szerepének növekedése azonban középtávon nem társul a többi város súlyának növekedésével, a területi különbségek bármiféle mérséklődése nem állapítható meg. A lehetséges megyei forgatókönyvek további változatai a közlekedési jellemzők és az élelmiszeripari háttér alapján, a tudásalapú ipar és élelmiszergazdaság erősödését, a nemzetközi integrációs folyamatok kibontakozását feltételezik. A városok, térségek innováció-fogadó képességére vonatkozó nemzetközi kutatások alapján még Kecskemét sem olyan léptékű város, amelynek esélye lenne számottevő tudásalapú gazdasági szektor kiépítése középtávon. A megyei koncepciótól eltérően Kiskunfélegyháza, egy Kecskeméttel történő igen intenzív együttműködés esetén sem képezhet önálló tudás-központot. Nem ezen a területen kell keresni a város legsajátosabb értékteremtő és identitáserősítő profiljait. Ipar A város rendszerváltozás előtti ipari arculata közismert. Több ezer fő feletti és néhány ötszáz körüli dolgozói számmal tevékenykedő üzem működött, ezek részben átalakultak, részben megszűntek. Az ezredfordulón működő üzemek foglalkoztatottjainak száma a rendszerváltozás előtti szám 80%-a, de a mezőgazdasági üzemek melléküzemágainak megszűnését is figyelembe véve, a ténylegesen az iparban foglalkoztatottak száma a korábbi létszámnak legfeljebb kétharmada. A munkahely-kínálat minimális, lényegében csak igen alacsony bérű fizikai munka vállalására van lehetőség. Kiskunfélegyházán több vállalkozás foglalkozik műanyag- és gumicikkek, gépek, berendezések, villamosipari termékek, fémtömegcikkek, alkatrészek előállításával, lakatosmunkákkal, bútorgyártással. Megtalálható az építőipar minden ága a tervezéstől a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig, ugyanakkor a modern ipari húzóágazatok (autóipar, elektronika, biotechnológia stb.) kistérségen belüli szerepe elenyésző. A sokrétű ipari termelés ellenére 1992-től az iparban alkalmazásban állók aránya 1997. végére 27,5%-kal csökkent, így az iparban foglalkoztatottak száma ekkor, 3353 fő volt. Az üzemi méretekre jellemző, hogy az ipari vállalkozások több mint 70%-a 11 főnél kevesebbet foglalkoztatott, míg a közepes (21-50 fős) üzemek az összes vállalkozás mintegy 10%-át tették ki, minimális ugyanakkor a 300 főnél többet foglalkoztató vállalatok száma és aránya. A város iparának jövőjét nem lehet kizárólag a helyi ipari formációk alapján körvonalazni. Kecskemét jelenlegi adottságai sem meghatározók. A távlati fejlődési irányokat a tudásalapú ipar személyi feltételeinek alakulása, a tágabb térségben fejlesztési, kutatási központtal vagy ilyen központok irányába szoros kapcsolattal rendelkező vállalkozások léte, fejlődési dinamikája jelzi. A realitás az, hogy középtávon a felsőfokú képzettséget szerző fiatalok közül Kiskunfélegyháza csak azok számára kínál elfogadható ipari jövedelemszerzési lehetőséget, akik meghatározóan rutinszerű üzemeltetési feladatokat vállalnak, illetve élőmunkaigényes, kisszériás termékekkel foglalkoznak. Más ipari fejlesztési perspektívák csak legalább egy évtizedes térségi fejlesztő-menedzselő tevékenység nyomán formálódhatnak. Ez a tevékenység kétirányú. Vállalni kell azt, hogy akár több ezer főt foglalkoztató feldolgozó üzemek települjenek a térségbe, akkor is, ha várhatóan ezek az üzemek adókedvezményeik megszűnése és a bérek növekedése folytán egy-másfél évtized múlva megszűnnek. Ugyanakkor ki kell fejlődnie számos hazai középvállalkozásnak, amelyeknek a tapasztalatok szerint leggyakrabban a meglévő vállalkozások megerősítésével van realitása. Az ilyen felfejlesztésre alkalmas vállalkozások száma az ezredfordulón formailag mintegy ötven (a 11 főnél többet foglalkoztató helyi vállalkozók köre), azonban termékkínálatuk, technikai és tudás-bázisuk alapján legfeljebb egy tucat. Feltétlenül szükséges minden fejlődésre esélyes helyi vállalkozás vállalkozói ismereteit bővítő támogatás. A rendezési terv keretében biztosítani kell megfelelő ipari, kereskedelmi területet és a városi intézmények fejlesztésének kereteit az értelmiségi életminőség biztosítására. Az MTA RKK VÁTI fejlesztési javaslatok közül a Kecskemét térségére vonatkozók egyben Kiskunfélegyházára is meghatározók. Ki kell emelni, hogy feltétlenül kapcsolódni kell a Kecskemét központú élelmiszergazdasági marketing szervezetekhez, a tőkeerős ipari vállalkozások letelepedését ösztönző kecskeméti programokhoz. Mezőgazdaság A térségben hagyományos ágazat a mezőgazdaság. Talajtani adottságai nem túl kedvezők az országos termőföld minőséget figyelembe véve, viszont a kistérségben Kiskunfélegyháza területén jobb minőségű szántóterületek találhatók (átlag aranykorona-érték 19,31 ak/ha, szemben a megyei átlag 17 ak/ha-al Forrás: FVM T-4 TERV 16 Planet C.P. Mérnöki Iroda

Földművelésügyi Hivatala, Kecskemét). A település területén a jobb minőségű talajok aránya kelet-északkeleti irányba haladva emelkedik. A mezőgazdaság szerveződésében megfigyelhető a talajviszonyoknak megfelelő tagozódás: Kiskunfélegyháza igazgatási területének keleti zónájában az iparszerű szántóföldi mezőgazdálkodás a meghatározó, míg a nyugati oldal jelentős számú tanya- és kert jellegű kisparcellás gazdálkodás, szőlő- és gyümölcstermesztés folyik. Az összes termőterület valamivel több, mint fele van szántó művelési ágban. A termőterület művelési ág szerint 1000 hektárban 1999 évben 0% 6% 0% 27% 1% 0% 1% 65% Szántó 14.727 ha Kert 0.116 ha Gyümölcs 0.089 ha Szőlő 0.257.ha Gyep 6.029 ha Erdő 1.454 ha Nádas 0.053 ha Halastó - Forrás: FVM Földművelésügyi Hivatala, Kecskemét A rendszerváltást megelőzően a termőföldek túlnyomó része nagyüzemek használatában volt és csak mintegy 3 %- án gazdálkodtak magánszemélyek. Már a 80-as években folyamatosan emelkedett az egyéni gazdálkodással hasznosított területek nagysága, ez az érték a 90-es évek elejére megközelítette a 20 %-ot. Mára már a mezőgazdasági termőföldeknek kb. 40%-át hasznosítják egyéni gazdálkodók. A nagyüzemek válsága és a privatizációs folyamatok következtében a termelés visszaesésével együtt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma is nagyságrendekkel csökkent. Ugyanakkor a munkanélkülivé váltak nagy számban kezdtek mezőgazdasági termelésbe a kárpótlás és a részarány nevesítés során tulajdonba kapott földeken. Az átlagos külterületi földrészlet nagysága 3,1 ha/hrsz. Az új földtulajdonosok jelentős része inkább bérbe adja földjét gazdasági társaságok, szövetkezetek, illetve egyéni gazdálkodók részére, mivel reális áron nem tudja eladni. Ennek következtében a tulajdoni és használati viszonyok nagymértékben eltérnek egymástól. A birtokrendezés iránti igény a gyakorlatban kisebb mértékben jelentkezik, mint az a kedvezőtlen alakú és méretű földrészletek aránya alapján várható lenne. Az egyenként kedvezőtlen adottságú területek ún. nadrágszíj parcellák együttes bérbevétele esetén, az egységes hasznosítás következtében egyfajta birtokkoncentráció valósul meg a használat szempontjából. A bérbeadó nem érdekelt a birtokrendezésben mindaddig, amíg elfogadható áron bérbe tudja a földjét adni. A mezőgazdasági termelés általános válsága háttérbe szorítja a birtokrendezés problémáját. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék (kalászosok, kukorica), az ipari növények (napraforgó, repce) és a takarmánynövények (silókukorica, lucerna) termesztésének van hagyománya. Az árpa jobb szárazságtűrésével, míg a rozs a talajjal szembeni igénytelenségével illeszkedik a vetésszerkezetbe. A gazdaságos, és jövedelmező szántóföldi termesztéshez a gyengébb adottságoknak megfelelő biológiai alapok (rezisztens, nagy tűrőképességű fajták) adottak, ugyanakkor a jelenlegi birtokszerkezet problémáinak, a szervezettség és a tőkeerő hiányának, valamint a műszaki hiányosságok megoldása nélkül nem valósítható meg egy erős, sokak megélhetését biztosító meghatározó gazdasági ágazat. Bár a 80-as években a jobb minőségű gyepek jelentős részét feltörték (gyep-gabona váltó program), jelenleg is viszonylag magas a gyepterületek aránya, ahol a leggazdaságosabb termelési mód a kisebb környezeti terhelést jelentő legeltetés lenne, de a szarvasmarha és juh állomány csökkenése miatt a legelőterületek nincsenek teljes mértékben kihasználva. A legeltetéses állattartásnak megfelelő, összefüggő nagyobb gyepterületek jó része felosztásra került a privatizáció során. A legeltetéses gazdálkodást a kis állatlétszámú gazdaságok jellemzik (0,3 számosállat/ha). A statisztikai adatok alapján mintegy háromezer család tart szarvasmarhát, lovat, sertést, juhot a város igazgatási területén. Az állatok fajlagos számát és a rendkívül rossz jövedelmezőséget tekintetbe véve itt nem a piacgazdaságban értelmezhető távlatos gazdálkodás, hanem a túlélés a családok meghatározó törekvése. T-4 TERV 17 Planet C.P. Mérnöki Iroda

Kiskunfélegyháza kistérség állatállománya 1999. 2% 6% 0% 10% Szarvasmarha Sertés Ló Juh Baromfi 1 250 db 4 000 db 60 db 7 000 db 55 000 db 82% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A régió csapadékhiányos időjárása mellett az egyébként jó termőképességű, de rossz vízgazdálkodású, homokos talajú szántókon is gyakori az aszálykár, a vízhiány miatti kisebb-nagyobb terméskiesés. Az állatállomány csökkenése miatt a rendelkezésre álló istállótrágya mennyisége azonban korlátozott és ennek következtében az ára is magas, jelentős tétel az egyébként is magas termelési költségekben. Meg kell említenünk még a térség híre libatenyésztését, melynek termékei; a toll és a libamáj fontos exportcikkek. A hagyományos tanyás gazdálkodás ma is jellemző Kiskunfélegyháza térségében, bár kisebb mértékben és nagyon eltérő minőségben a hagyományosan kialakult formához képest. A település belterületétől és a kiépített utaktól távol eső részeken fekvő tanyák többsége elnéptelenedett és az elhagyott tanyák területe fokozatosan beolvasztásra került a környező táblákba. Az ezredfordulón családtagokkal együtt a város népességének több mint egyharmadát részben vagy egészében eltartó 7000 magángazdálkodó a város földterületeinek közel kétharmadát művelte meg, jellemzően a rosszabb minőségű földeket. A hagyományos több lábon álló, önellátó bioüzemek -et felváltotta a kisegítő és/vagy létfenntartó jellegű szegényesebb minőségű, csak a családi szükségleteket ellátó gazdálkodást folytató tanyák. Másrészről a magántulajdonban lévő tanyákon és földeken folytatott termelés a szövetkezetek által - részben szociális alapon - folytatott integrációs tevékenység támogatásával jelentős eredményeket ért el. A térség zöldségtermesztő múltja közel 100 évre tehető, ami az elmúlt időszakban eléggé specializálódott. Ez az állapot a laza szerkezetű, könnyen felmelegedő talajviszonyokra és a szétszórt nagyobb területű belterületek kialakulására vezethető vissza. A kedvező adottságokat kihasználva, jelentős fóliás kertészet alakult ki Kiskunfélegyházán. 1999-ben becslés alapján a kistérségben 554 ha a zöldségtermő terület, aminek 22 % -a fóliával borított. Gondot jelent az intenzív zöldségtermesztő területeken (a fólia alatt is) a talaj minőségromlása. Egyes helyeken a talajvíz szennyezése jelentős. A fólia alatti területeken javasolható a technológiaváltás a talajnélküli (vízkultúra, kőzetgyapotos technológia) termesztésre. A megszűnt munkahelyek miatt kieső jövedelmek pótlására kényszerből mezőgazdasági termelést folytatók nagy száma a helyzetük valamilyen rendezését kiemelt fontosságúvá teszi, mivel a korábbi elsősorban inkább mennyiségi szemléletű termelési viszonyok között - a nagyüzemek és az egyéni gazdálkodók között - kialakult együttműködési formák is megszűntek. A munkahely mellett korábban is mezőgazdasági termeléssel foglalkozók körében az átállás valamivel könnyebben ment, de sokan tőke és gyakran megfelelő szakismeret hiányában kezdtek a termelésbe és erre a körre jellemző, hogy önerejükből képtelenek a gazdaságukat fejleszteni, a megváltozott piaci körülményeknek megfelelni. A számos termelői kör nem kooperál egymással, egymástól függetlenül hozza meg termelési és értékesítési döntéseit ez által kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a piacot diktáló nagyobb üzemekkel és kereskedelmi hálózatokkal (importcikkek) szemben. A kistérségben nagy területek alkalmasak a biogazdálkodásra (szántó, rét, legelő). A térségre jellemző hagyományos termékek a fűzvessző, kajszibarack és a fűszerpaprika. Tanyasi vendégfogadásra sok olyan tanya alkalmas, ahol biogazdálkodnak is. A településen működik biocsoport, jelenleg 3 ellenőrzött termelővel, zöldséget és szamócát, fűszerpaprikát, csemegekukoricát és dísznövényt termelnek. Biogazdálkodásra többféle lehetőség is lenne. Kiterjedt, nagy gyepterületek vannak, amelyek alkalmasak az extenzív állattartásra szürkemarha, rackajuh, mangalicasertés, kecske. A jobb minőségű szántóföldek az igényesebb gabonafélék búza, tönkölybúza, napraforgó, olajtök termelésére alkalmasak. A nyugati részen nagy kiterjedésű, fóliás zöldségtermesztéssel foglalkoznak a gazdák, számukra jó lehetőség a biotermelésre történő átállás, mivel a jó minőségű biozöldségre jelenleg nagy az exportigény. Az utóbbi években fejlődő tevékenység a méhészkedés a családi gazdaságokban. Az állategészségügyi gondok, a méz időnkénti alacsony ára hátráltatja ezt a fejlődést. További akadály, hogy a kistérség erdősültsége nagyon csekély, amely egyrészt a méhlegelők hiányát jelenti, másrészt a kaptárak árnyékba rakásához sincs elegendő fa. A megfelelő méhlegelők kiválasztását akadályozza a közbiztonság hiánya. A méhekkel való vándorlás legnagyobb T-4 TERV 18 Planet C.P. Mérnöki Iroda

akadálya a földutak állapota. A szervezett piaci megjelenés, a marketing hiánya a hungarikumnak számító akácméz értékesítésében is okoz zavarokat. A magángazdaságok a termelési feladatok mellett népességmegtartó és környezetstabilizáló, fogyasztásszolgáltatási, kulturális funkciókat is el tudnának látni. Ez a térség kapcsolódva tágabb környezetéhez a többfunkciós mezőgazdálkozás, nem termelési funkcióinak erősítésére szolgáló EU támogatási politika kiemelt címzettje (Ángyán József: Mezőgazdálkodás, vidék, környezet Falu-város-régió 2000/3). A jövedelmező növénytermesztésre nem alkalmas, gyenge minőségű földeken nagyobb kiterjedésű erdőket telepítettek. Kiskunfélegyháza erdősültsége ennek ellenére jelenleg is nagyon alacsony (5,7%, Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park, Központi Statisztikai Hivatal, 1999), mivel igen nagy a szikes területek, valamint ezzel párhuzamosan a jó minőségű, mezőgazdasági művelésre alkalmas területek aránya. Az 1750-es évektől alkalmazott eljárás, az erdősítéssel társított szőlősítés jelentős hasznos termőterületet eredményezett. A munkaigényes szőlő- és gyümölcstermesztés jövőbeli kibontakozási lehetőségei azonban mára a csapadékhiányon túl az élőmunkatartalékok elapadása miatt is kétségessé váltak. A szőlő- és gyümölcsültetvények nagysága kb. 1.500 ha. A szőlőés gyümölcstermesztés számára az adottságok kedvezőnek mondhatók. A privatizációs folyamatok során a tulajdonjogi bizonytalanságok miatt több régebbi - néhol éppen csak termőre fordult fiatal - nagyüzemi ültetvény ment tönkre. A kistérség szőlő-, gyümölcsültetvény területe és terméstömege az utolsó 10 évben csökkent. A térségben a konzerv és feldolgozóipar közelsége indokolja a gyümölcstermesztés fejlesztését Az ültetvénytelepítések jelentős mértékű állami támogatása ellenére a szőlőültetvények aránya kisebb, mint az a termőhelyi adottságok alapján lehetne. A rendezési tervnek nagy rugalmassággal kell tudni szabályozni az egymás melletti eltérő léptékű, eltérő logikával működtetett gazdaságok egymás melletti működését, az állattartás és a mezőgazdasági üzemek telepítési és üzemeltetési feltételeit. Az Európai Unióba belépés közelében szembe kell nézni az eddigi helyi talajminőség-értelmezések relativitásával, és különösen a rendkívül száraz klíma következményeivel. A mezőgazdaság helyzetével, jövőjével foglalkozó elemzések alapján igen nehéz megállapítani, hogy milyen esélyei vannak az öntözéses gazdálkodásnak, illetve milyen sivatagosodást gátló gazdálkodási utak között kell választani. A rendezetlen tulajdonviszonyok továbbra is nehezítik a gazdaságos termelés megvalósulását. Az állattartás perspektívái bizonytalanok, elsősorban a privatizáció során felszabdalódott takarmánytermelő területek rendezetlensége, a tőkeerő hiány (EU szabványok), valamint a jelentős nagyságú libatartásból eredő komoly környezeti károk számbavétele okán. Egyéb ágazatok Kereskedelem, szolgáltatás, idegenforgalom A tuladonosi struktúraváltás a legnagyobb változásokat a kereskedelem, vendéglátás és a szolgáltatások területén voltak megfigyelhetők. Az 1990-es évek elejéhez képest a regisztrált vállalkozások száma hozzávetőlegesen két és félszeresére növekedett. A kereskedelmi üzletek száma több mint 550 alapján a városban élénk kereskedelmi aktivitás feltételezhető. Valójában azonban ezekben a gazdasági ágazatokban (főként a kereskedelemben) volt, illetve van leginkább lehetőség minimális tőkéjű kényszervállalkozások alakítására. Elsősorban csak az alapszolgáltatásokban működő vállalkozások köre bővült, míg a magasabb jövedelmezőségű szolgáltató ágazatok (pénzügy, biztosítás, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás) csak elvétve jelentek meg a kistérségben. Nagy az aránya a fejlődésre nem képes, a lakossági alkoholizmusra építő kényszer-vállalkozásoknak. Gyakorlatilag több mint 120 kocsma és húsznál több italbolt, több mint 100 alapvető élelmiszereket árusító boltocska, 120 ruházati kisüzlet és elképesztő számú vas-műszaki-üvegáru bolt lelhető fel. A dinamikusan fejlődő kereskedelmi vállalkozások száma minimális. A vállalkozási sűrűség (az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma) 68 db. A szolgáltatások fejlődése a kecskeméti szolgáltató szektor fejlődésének is függvénye. A korszerű technikai berendezésekhez kapcsolódó szerviz-szolgáltatások erősödése mellett önálló fejlődési perspektívája van az idegenforgalmi szolgáltatásoknak. Ezek körében térségi autonómiával rendelkező idegenforgalmi szövetség hozható létre, és ez a Kecskemét központú idegenforgalmi szövetséggel egyenrangú lehet. Az idegenforgalmi termékek fejlesztésére és marketingjére szerveződő intézmények önkormányzati kialakítása és megerősítése középtávon alapvető feladat. 1.4.3. Foglalkoztatás A népességszám csökkenésével és öregedésével folyamatosan csökkent a kistérség és a település gazdasági aktivitása. Az 1990-es népszámláláskor Kiskunfélegyháza lakosságának 32%-a volt aktív kereső, kb. 5500 főt foglalkoztatott az ipar. Ez az arány az elmúlt tíz évben némileg csökkent. A kistérségre jellemző aktív keresők arányának csökkenése nem állt meg. Ágazati megoszlás A településen lévő ágazati munkamegosztás szerinti foglalkoztatásra jellemző a mezőgazdaságban dolgozóként számon tartott aktív keresők arányának jelentős mértékű csökkenése. A szolgáltatási ágazatban foglalkoztatottak T-4 TERV 19 Planet C.P. Mérnöki Iroda