MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Hasonló dokumentumok
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Közgazdaságtan I. 3. alkalom

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János január

1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI

GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ESSZÉÍRÁS. Készítette: Reich Orsolya. Szakmai felelős: Wessely Anna június

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

1. hét, 2. óra: SCP-modell, piaci koncentráció, piaci erő

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Á Á Á ű Á

ü ú ú ú ú ü Á ü ű Ö ú ű ú ü ű ü ű Ö ű

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Ó Ü Ó Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ó

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú

ü ű ü ü Ó ü

Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű

ú ú ű Ó

Mikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László

Átírás:

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június

5. hét A kereskedelmi árrés Fertő Imre Irodalom Tomek, W. G. Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 6. fejezet Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blacwell, 4. fejezet Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and Commodity Market Analysis. McGraw Hill, 5. fejezet Schrimper, R. A. (1995): Subtleties Associated With Derived Demand Relationships. Agricultural and Reseurce Economic Review, October, 241 246. Wohlgenant, M. (2001): Marketing Margin: Empirical Analysis. In. Gardner, B. L. Rausser, G. C. (szerk.): Handbook of Agricultural Economics 1B. North-Holland, 934 970. A kereskedelmi árrés elmélete A kereskedelmi árrés megközelítései A kereskedelmi árrés empirikus mérése A kereskedelmi árrés típusai és változásai 2

Árrugalmasságok és kereskedelmi árrés Piacszerkezet és kereskedelmi árrés A kereskedelmi árrés megközelítései A termelők és a fogyasztók nem találkoznak közvetlenül egymással, marketing rendszer van közöttük Kereskedelmi árrés (MM) A fogyasztók által fizetett ár és a termelők által kapott ár közötti különbség A marketing rendszer szolgáltatásainak költségei (szállítás, csomagolás, bérek, inputok, profit stb.) MM kifejezhető százalékosan abszolút értékben MM Csak az árkülönbséget mutatja, a mennyiségről nem ad információt A kereskedelmi árrés 3

A kereskedelmi árrés empirikus mérése Marketing számla: Különbség az élelmiszerre fordított fogyasztói kiadások (kivéve import, italok, tengeri termékek) és a termelőknek kifizetett érték között A változásokra reagál az árakban, termék mennyiségben, a termékösszetételben és marketing szolgáltatások mennyiségében Piaci kosár-megközelítés: A kereskedők fix kosara költségeinek változását méri A költségváltozások kizárólag az árváltozások eredményei A termelő-kereskedő ár különbség A termelők arányával mérik az egyes termékek értékében Ekvivalens értékben kell mérni Példa 4

2.5 kg vágómarha élősúlyból lesz 1 kg hasított marhahús A hasított marhahús ára = 8.40/kg átlagosan Az élőállat ára = 1.20/kg élősúlyként A termelő-kereskedő árkülönbség = 5.40/kg hasított marhahúsban kifejezve (8.40 2.5*1.20) Stilizált tény: A termelők részesedése csökken idővel A tej termelői- és fogyasztói ára 250 50% 45% 200 40% 35% 150 30% 25% 100 20% 15% 50 10% 5% 0 j a n. 0 6 m á r c. 0 6 m á j. 0 6 j ú l. 0 6 s z e p t. 0 6 n o v. 0 6 j a n. 0 7 m á r c. 0 7 m á j. 0 7 j ú l. 0 7 s z e p t. 0 7 n o v. 0 7 j a n. 0 8 m á r c. 0 8 m á j. 0 8 j ú l. 0 8 s z e p t. 0 8 n o v. 0 8 j a n. 0 9 m á r c. 0 9 m á j. 0 9 j ú l. 0 9 s z e p t. 0 9 0% termelői ár fogyasztói ár termelő ár/fogyasztói ár 5

A sertéshús termelői- és fogyasztói ára 300 250 200 HUF/kg 150 100 50 0 jan.92 júl.92 jan.93 júl.93 jan.94 júl.94 jan.95 júl.95 jan.96 júl.96 jan.97 júl.97 jan.98 kereskedelmi ár júl.98 jan.99 júl.99 jan.00 júl.00 termelői ár A farmerek aránya változásának értelmezése jan.01 júl.01 jan.02 júl.02 jan.03 júl.03 jan.04 júl.04 jan.05 A nagy kereskedelmi árrés rossz? A fogyasztási szerkezet átalakulása a magasabb hozzáadott értékű és fogyasztásra kész termékek felé (marketing költségek nőnek) A tényező termelékenység-növekedése gyorsabb a mezőgazdaságban mint az iparban, egyedül hagyva a szolgáltatásokat A növekvő piaci erőfölény miatt Ezt mutathatja, hogy a termelői árak csökkenése nem jelentkezik a fogyasztói árak csökkenésében 6

MM változásai MM-t nem az elsődleges D és S határozza meg, hanem a származtatott D és S Miért? Mi határozza meg az elsődleges D és S változását? Hogyan befolyásolják a az elsődleges D és S változásai a marketing költségeket? Elsődleges D Jövedelem Lakosság Más jószágok ára Ízlés Elsődleges S Más termékek ára és profitja Technológia Input költségek Időjárás A kereskedelmi árrés változásai A származtatott D és S változásai kapcsolódnak a MM-t meghatározó tényezőkhöz Szállítási költség Feldolgozási költség Feldolgozási technológia Begyűjtési költségek Ezért a MM változásai a származtatott D és S változásaira reagálnak Hogyan? MM=P r -P f 7

Például a szállítási költségek növekedése Az MM változásának hatásai A szállítási költség növekedésének hatásai a fogyasztóra és a termelőre függ S és D relatív árrugalmasságától Példa Ha D árrugalmatlanabb mint S Ha S árrugalmatlanabb mint D 8

Tökéletesen árrugalmatlan D Tökéletesen árrugalmatlan S 9

MM típusai Konstans MM MM=c, ahol c 0 és konstans Párhuzamos D görbék E d =E r (P d /P r ) ahol, E d : a származtatott D árrugalmassága E r : az elsődleges D árrugalmassága P d : származtatott termelői ár P r : kereskedelmi ár Bizonyítás: Bármely Q-ra, Tulajdonságok P r = P f és Q r =Q f E d /E r =dq/dp r *P r /Q*d P f /dq*q/p f =P d /P r Ha P d /P r <, E d >E r D d árrugalmatlanabb mint a D p Nagyobb MM nagyobb különbséget jelent az árrugalmasságokban a termelői és a kereskedelmi szint között Fix %-s MM MM=aP r, ahol 0 a 1 E d =E r Bizonyítás: Ha P r =kp f, ahol k egy konstans és Q r =Q f E r =dq/dkp f *kp f /Q=dQ/dP f *P f /Q=E d 10

Százalékos MM Marketing cég magas fix ktg + skálahozadék MM típusai Az abszolút és százalékos MM kombinációja MM=c+aP r, ahol c>0 és 0 a 1 Az egységnyi MM csökken az árral, amikor piacra kerülő mennyiség nő E d =E r (1-(c/(1-a)*P r ) 11

Kombinált MM Árrugalmasságok és MM változás R f =1/(1+(P r *E s )/P f * E d )), ahol R f = a teljes árváltozás farm szinten Bizonyítás: Ha MM= P r - P f, akkor a %-s változás farm szinten R f = P f /( P f + P r )=dp f (dp f +dp r ) De E d =dq/dp r *P r /Q és E s =dq/dp f *P f /Q Ezért dp r =dq/e d *P r /Q és dp f =dq/e s *P f /Q Ezért R f =dq/e s *P f /Q/((dQ/E d *P r /Q)+dQ/E s *P f /Q)) dq/q-val egyszerűsítünk és * E s /P f 12

R f =1/(1+(P r *E s )/P f * E d )) R f =1/(1+(P r *E s )/P f * E d )), ha E s =0, akkor R f =1, a termelők fizetik teljesen MM változását E d =0, akkor R f 0, a fogyasztók fizetik teljesen MM változását E s = E d, R f = P f /(P f +P r ) E s > E d, R f <P f /(P f +P r ) E s < E d, R f >P f /(P f +P r ) Ikertermék X: alaptermék X 1 és X 2 ikertermékek W 1 és w 2 fix arány per egység az X-ben X 1 =w 1 X, X 2 =w 2 X P 1 és P 2 az ikertermékek egységárai E x =(P 1 w 1 +P 2 w 2 )/(1/E 1 (P 1 w 1 )+(1/E 2 (P 1 w 2 ) Ha P 1 w 1 vagy P 2 w 2 =0, akkor E x =E 1 vagy E 2 13

MM és a tökéletlen verseny Összefoglalás A kereskedelmi árrést a két piaci szint közötti különbséggel definiáljuk Az elméleti modellek azt sugallják, hogy az árrés függ: A tényező árak változásától A marketing szektor hatékonyságától A mezőgazdasági termékek kínálatának változásaitól A végső kereslet változásaitól A feldolgozó és kereskedelmi szektorban megfigyelhető tökéletlen verseny hatása az árrésre nem egyértelmű 14