E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2016.június VIII. évfolyam 6. szám Tartalom A számviteli törvény várható módosításáról I. rész Olvasóink kérdezték Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! aival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel NAV által elévült kötelezettségként törölt tételek elszámolása Téves időszakra elszámolt tételt bemutatása háromoszlopos beszámolóban Területalapú támogatás elszámolhatóságának időszaka Külföldi leányvállalat tőkeemelésének rendezése az anyavállalatnál Osztalékkifizetéssel kapcsolatos kérdések Elévülés kérdése a beszámolók hibás bemutatása esetén Vagyon felosztásának szabályai végelszámolás esetén Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy E-számvitel. Megújult honlapunkról www.szamvitelszaklap.hu a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. május 25. 1
A számviteli törvény várható módosításáról I. rész A számviteli törvény újabb módosítását az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló T/10537. számú törvényjavaslat tartalmazza (a kézirat leadásáig a Parlament a törvényjavaslatot még nem szavazta meg). A törvényjavaslatban szereplő módosítások több témakört ölelnek fel. 2014. október 22-én került kihirdetésre a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2014/95/ EU európai parlamenti és tanácsi irányelv. A számviteli irányelv módosítása a bizonyos nagyságrend feletti, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók vonatkozásában állapít meg nem pénzügyi információkat tartalmazó többlet közzétételi követelményeket. A törvényjavaslat átveszi a számviteli irányelv új előírásait, az új közzétételi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a 2017. január 1-jén vagy az azt követően induló üzleti évre vonatkozó éves beszámolókra, összevont (konszolidált) éves beszámolókra kell majd először alkalmazni. E mellett a törvényjavaslat az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazásával összefüggő módosításokat tartalmaz. Ezek közül a legfontosabb a hitelintézetekre, a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozásokra vonatkozóan az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazására való 2017. üzleti évi kötelező áttérés egy évvel történő elhalasztása, azzal, hogy az önkéntes alkalmazás a 2017. üzleti év tekintetében továbbra is megengedett. Ezen túlmenően a törvényjavaslat a számviteli törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos új előírásokat és jogtechnikai pontosításokat is tartalmaz. Az új előírásokat kötelezően a 2017-es évben induló üzleti évre kell majd alkalmazni, azonban a 2016-os üzleti évre is alkalmazhatóak. Új előírások Jegyzett tőke feltöltése adózott eredményből A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:162. -a (1) bekezdésének előírása szerint, ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. A Ptk. hivatkozott előírásából következően a kft. törzstőkéje pénzbeli hozzájárulásként mind a kft. alapításakor, mind pedig a törzstőke felemelése esetén úgy is szolgáltatható, hogy a cégbíróság által bejegyzett törzstőkét a bejegyzésig a tagok ténylegesen nem fizetik be, hanem azt az alapításkor vagy a tőkeemeléskor meghatározott határidőig a kft. ki nem fizetett nyeresége (ered- 2
ménytartaléka) terhére töltik fel. A Ptk. 3:185. -a (1) bekezdésének előírása szerint ugyanakkor a tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A Ptk. 3:185. -a (2) bekezdésének előírása szerint taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. A hivatkozott Ptk. előírásokból az is következik, hogy a kft. adózott nyereségét (az eredménytartalékot) meg kell osztani a tagok között, azonban a nem teljesített vagyoni hozzájárulásra osztalék nem fizethető (nem hagyható jóvá). Az adózott nyereség (az eredménytartalék) megosztása a tagok döntési hatáskörébe tartozik, így a megosztás taggyűlési határozattal történhet, mely határozatban rögzítik, hogy a vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tagra jutó nyereségnek (eredménytartaléknak) megfelelő összeggel a jegyzett tőkét töltik fel. (Megjegyzés: a vagyoni hozzájárulását teljesítő tagra jutó osztalékot jóvá lehet hagyni azaz kötelezettségként szerepeltetni, csak kifizetni nem lehet). Mivel osztalékot jóváhagyni a beszámoló elfogadásához kapcsolódóan lehet, ezért a jegyzett tőke ilyen feltöltéséhez kapcsolódó határozatot is csak a beszámoló jóváhagyásakor lehet meghozni. Ezen Ptk. szabályokra épülően a törvényjavaslat szabályozza, hogy a jegyzett tőkének az ilyen irányú feltöltését az eredménytartalék terhére a jegyzett, de be még nem fizetett tőke számlával szemben kell elszámolni. Elszámolása az új előírás alapján: T 413. Eredménytartalék K 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke. Ezzel kapcsolatosan érdemes még arra is felhívni a figyelmet, hogy módosulni fognak az Szja tv. előírásai is, amely a kft. magánszemély tagjaira fog vonatkozni. Az Szja. tv. 77/A. (2) bekezdése új j) ponttal egészül ki, mely szerint nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a társaság által ki nem fizetett és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltése) teljesítéseként szerezte meg. A jegyzett tőke ilyen formában történő kiegészítéshez azonban az Szja tv. a jegyzett tőke tőketartalékból és/vagy eredménytartalékból történő megemelésével azonos adatszolgáltatást is elő fog írni. Ezen előírás szerint belföldi székhelyű társas vállalkozás az adóévet követő január 31-éig a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként történő elszámolását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az említett jogügylet révén juttatott (megemelt névértékű) összes értékpapírról. A magánszemélynek az említett jogügylet révén megszerzett (megemelt névértékű) összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást kell vezetnie. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni [Szja. tv. 77. -ának módosított (4) bekezdése]. Számszaki példán keresztül bemutatva: a kft.-t 3millió Ft-tal alapították meg, teljes egészében pénzbeni vagyoni hozzájárulással. A kft. magánszemély tagja 2 millió Ft-ot pénzben befizetett, a fennmaradó 1 millió Ft-ot a kft. adózott eredményéből tölti fel. Ebben az esetben adózási szempontból a magánszemély adózott befektetése 2 millió Ft lesz, így ha a kft.-ben lévő üzletrészét például 4 millió Ft-ért eladja, akkor 2 millió Ft jövedelme fog keletkezni, függetlenül attól, hogy a kft. jegyzett tőkéje a cégbíróságon 3 millió Ft. 3
Kapott támogatások elszámolása A vállalkozások uniós és hazai forrású pályázatok révén támogatásokat kaphatnak. Ezeknél a pályázatoknál jellemző az utófinanszírozás, így a vállalkozásoknak először a pályázat keretében vállalt kötelezettségeiket kell teljesíteniük, amelyek során költségek, ráfordítások merülnek fel. Az elszámolás a vállalt kötelezettségek teljesítését követően történik, majd ezt követően kerül sor a támogatás pénzügyi rendezésére, ami több hónapot is igénybe vehet. Így a gyakorlatban rendszeresen előfordul, hogy a költség, a ráfordítás az adott üzleti évben felmerül, de a hozzá kapcsolódó támogatási bevétel nem jelenik meg az adott üzleti évben, így a vállalkozás veszteséges lesz. Az összemérés elvének teljesülése érdekében a törvényjavaslat új előírása szerint ami nemcsak a pályázat keretében elszámolt támogatásokra vonatkozik, hanem más vállalkozástól, magánszemélytől kapott támogatásokra is ha a támogatással az elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, akkor az elszámolás alapján járó támogatást az adott üzleti évre el lehet majd számolni egyéb bevételként. Kiegészítő melléklet adattartalmának módosítása A bérjárulékok közül csak a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az, amely személyhez kötött, a rehabilitációs hozzájárulás és a szakképzési hozzájárulás megállapítása nem személyhez kötött, ezért ezeket a tételeket nem lehet állománycsoportonként bemutatni. Emiatt a törvénymódosítás pontosítja a korábbi előírást azzal, hogy csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit kell állománycsoportonként bemutatni, míg a bérjárulékokat csak jogcímenként kell a kiegészítő mellékletben részletezni. Üzleti jelentés A törvénymódosítás a 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogba történő átültetése miatt tartalmaz új előírást. A számviteli irányelv módosítása a bizonyos nagyságrend feletti, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók üzleti jelentése vonatkozásában állapít meg nem pénzügyi információkat tartalmazó többlet közzétételi követelményeket. A számviteli törvény 95/B. -a (1) bekezdésének hatályos előírása szerint annak a vállalkozásnak, akinek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, üzleti jelentésükben vállalatirányítási nyilatkozatot kell közzétenniük. A törvénymódosítás új előírásként előírja, hogy a vállalatirányítási nyilatkozatnak az eddig előírásokon túlmenően tartalmaznia kell a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírását, különös tekintettel az életkori, a nemi, a tanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokra, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírására. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát is. 2015. évi beszámoló 2016. évi szabályok szerinti rendezése A számviteli törvény 177. -ának (45) bekezdése eddig is tartalmazta azt a követel- 4
ményt, hogy a 2015. évi üzleti évről készült beszámoló mérleg- és eredménykimutatás adatait a 2016-os séma szerint rendezni kell (erről már korábbi lapszámban írtam). A gyakorlati végrehajtás során azonban nem volt egyértelmű, hogy a számviteli törvény hatályos átmeneti szabályai alapján milyen rendező tételeket kell figyelembe venni az új mérleg- és eredménykimutatássémához kapcsolódóan, illetve a rendezésből mit kell, és mit nem kell a könnyviteli nyilvántartásokban is külön elszámolni. A törvénymódosítás a gyakorlati végrehajtás egyértelművé tétele érdekében tartalmaz erre vonatkozóan kiegészítő szabályozást. Így a törvénymódosítás kimondja, hogy a rendezés során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit kivéve a kapott (járó) osztalékot és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket ideértve az eredménytartalék igénybevételét is, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. A 2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni. Követelések egységes kezelése A számviteli törvény előírásai szerint a tartósnak minősülő (éven túli) követelésekkel (kölcsönökkel), valamint a vásárolt követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket a pénzügyi műveletek között kell elszámolni, míg a vállalkozó által keletkeztetett, nem tartós, vásárolt követelésnek nem minősülő követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket (pl. vevőkövetelés) az egyéb ráfordítások között. Ezt a megkülönböztetést a követelés elengedése, térítés nélküli átadása, valamint a behajthatatlanság esetében is indokolt fenntartani, így a törvénymódosítás szabályozza, hogy vásárolt követelés térítés nélkül átadását, elengedését, behajthatatlan követelésként történő leírását a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. A törvénymódosítás azt pontosítja, hogyha a kölcsönkövetelést tartós eszközként tartják nyilván, akkor az elengedett, behajthatatlannak minősített, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök könyv szerinti értékét a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell elszámolni. Értékpapírok egységes kezelése A számviteli törvény a tartósnak minősülő és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokat is az eredménykimutatásban eltérően kezeli. Az egységes szabályozás miatt a törvénymódosítás kimondja, hogy a hiányzó, a megsemmisült, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értékét is a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. Ha azonban az értékpapírt a befektetett pénzügyi eszközök között mutatják ki, akkor ugyanezen gazdasági eseményeket a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell elszámolni. IFRS-es beszámolóhoz kapcsolódó változások Halasztás: A törvénymódosítás egy évvel elhalasztja az IFRS-ek egyedi beszámolási célú kötelező alkalmazását a hitelintézeti szektorban, azzal, hogy az önkéntes alkalmazás már a 5
2017. üzleti évre is megengedett (így 2018- tól lesz kötelező számukra ez a beszámolótípus, hosszabb felkészülési időt biztosítva). Saját tőke megfeleltetési tábla: Az IFRS-ek szerinti eredménytartalék tételébe a kumulált adózott eredményen kívül további tételek is beleértendők, amelyek a jövőben osztalékfizetés forrásaként vehetők figyelembe. Ilyen tétel többek között: az áttérés éve előtti üzleti év mérlegfordulónapján a számviteli törvény szerint kimutatott eredménytartalék és adózott eredmény együttes összegének az IFRS-ekre való áttérés felhalmozott eredményre gyakorolt hatásával korrigált összege, az áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett bármely összeg, az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeg, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik. Ide értendők továbbá azok a tételek is, amelyeket az IFRS-ek előírásai alapján a felhalmozott eredménnyel szemben kell vagy lehet elszámolni, így különösen az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák című standard alapján a számviteli politikák változása vagy a hibajavítás miatt a felhalmozott eredményben megjelenített összegek. A törvénymódsosítás ennek megfelelően pontosítja az IFRS-ek szerinti eredménytartalék fogalmát. A saját tőke megfeleltetési táblában az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard alapján az eredménytartalékban elszámolt összeghez kapcsolódó, halasztott adóhatást is figyelembe kell venni. IFRS-ből visszatérés a számviteli törvény szerinti beszámolóra: A törvénymódosítás pontosítja az IFRSekről a hazai számviteli szabályozásra történő visszatérés időpontját, az alkalmazási feltételek megszűnése, illetve felszámolás, végelszámolás és kényszertörlési eljárás esetén. Ennek megfelelően a visszatérés időpontja: amennyiben nem jogosult, illetve nem kötelezett a vállalkozás IFRS szerint beszámolókészítésre, akkor a feltételek bekövetkezését követő üzleti év első napja, a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás megindítása esetén a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás kezdő időpontja. Egyéb: A törvénymódosítás ezen túlmenően egyértelművé teszi, hogy a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóikat saját döntésük alapján a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei is öszszeállíthatják az IFRS-ek szerint. Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez IN- GYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTA- TÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. NAV által elévült kötelezettségként törölt tételek elszámolása Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogyha az adóévben a NAV elévült kötelezettségként le- 6
törölt az adófolyószámláról több millió forintot, akkor ezt a mérlegben rendkívüli bevételként fel kell-e tüntetni? Értelemszerűen így adóalap-növelő tétel lesz, tehát társaságiadóvonzata van. A másik kérdés, hogy ha rendkívüli bevételként kell könyvelni, akkor esetleg az adóalap-csökkentő tételek között fel lehet-e tüntetni ezzel egyidejűleg valamelyik sorban? A kérdésből nem derül ki, hogy elévülés miatt melyik évben írta le a NAV az adózó tartozását. Amennyiben 2015-ben évült el az adótartozás, akkor a számviteli törvény 86. -a (3) bekezdés h) pontja alapján rendkívüli bevételként kellett elszámolni. 2016- tól megszűnnek a rendkívüli tételek, ezért a számviteli törvény 77. -a (3) bekezdés l) pontja alapján 2016-tól az elévült kötelezettséget egyéb bevételként kell elszámolni (ha semmilyen eszközhöz nem kapcsolható az elévült tartozás). Az elévült kötelezettségként elszámolt bevétel a társasági adóalap része függetlenül attól, hogy azt rendkívüli bevételként, vagy egyéb bevételként kell elszámolni, azzal nem lehet társasági adóalapot csökkenteni. Téves időszakra elszámolt tételt bemutatása háromoszlopos beszámolóban Egy társaság a 2013. évi és a 2014. évi beszámolóban olyan hibát vétett, hogy a 2013. évben elszámolt olyan egyéb bevételt, amelyet 2014. évben számolhatott volna el. A beszámoló önellenőrzése jelentős összegű hibának minősül mindkét évben. A fizetendő és a viszszaigényelhető adó összege azonos. A 2013. évben csökken a bevétel, a társasági adó és a követelés is, 2014. évben pedig nő a bevétel, követelés és az adófizetési kötelezettség és együttesen az eredménytartalék nem változik. em, hogy a középső oszlopban hogyan kell bemutatni? A számviteli törvény 19. -a (3) bekezdésének előírása szerint, ha az előző üzleti év(ek) beszámolójában jelentős összegű hibákat állapítottak meg, akkor a mérlegben és az eredménykimutatásban is a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosításokat külön-külön oszlopon kell bemutatni. Ezen előírásból következően, ha több üzleti évet érintően tárnak fel jelentős összegű hibát, akkor is a jelentős összegű hibák egy oszlopban szerepelnek, összevontan. Így a kérdésben szereplő esetben a 2013. évre és a 2014. évre feltárt jelentős összegű hibákat összevontan kell szerepeltetni a külön oszlopon. A kérdésben felsorolt hibák viszont olyanok, hogy két évre összevontan kinullázzák egymást, így a mérleg és az eredménykimutatás középső oszlopában az érintett soroknál nulla összeg fog szerepelni (mérlegben az egyéb követelés, egyéb rövid lejáratú kötelezettség, eredménytartalék soroknál, az eredménykimutatásban az egyéb bevétel, társasági adó, mérleg szerinti eredmény soroknál). A számviteli törvény 88. -a (5) bekezdésének előírása szerint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a jelentős összegű hibák eredményre, eszközökre és forrásokra gyakorolt a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő hatását, évenkénti megbontásban. Így a 2013. és a 2014. évre feltárt hibákat évenkénti megbontásban be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, így a kiegészítő melléklet fogja 7
tartalmazni, hogy melyik évben milyen öszszegekkel nőttek, illetve csökkentek az eszközök, források, eredmény, saját tőke stb. Területalapú támogatás elszámolhatóságának időszaka Területalapú támogatás elszámolásával kapcsolatos lenne a kérdésem. A területalapú támogatás jogszabályi előírás alapján igényelt támogatásnak minősül, így a számviteli törvény 77. -a (3) bekezdés b) pontjának az előírása alapján kell szerepelnie a könyvekben. A számviteli törvény hivatkozott előírása szerint egyéb bevételként kell kimutatni a költségek (ráfordítások) ellentételezésére, a jogszabály által meghatározott szervezettől igényelt, járó támogatás összegét is. A vállalkozások jelentős része a területalapú támogatást igénylési évében számolja el egyéb bevételként. Az elszámolást megalapozza az igénylés és az előlegfolyósítás, illetve a helyszíni ellenőrzés. A támogatás folyósítási határozata általában a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg. Vannak olyan szakmai vélemények, hogy a támogatás a támogatásról szóló, az érintett év mérlegkészítésig rendelkezésre álló határozat alapján számolható el bevételként. A következőkben leírt események kapcsán mi a követendő eljárás, kell-e önellenőrzést végrehajtani a vállalkozásnak? Egy vállalkozás a 2013. évi támogatás becsült összegét a támogatás igénylése és a helyszíni ellenőrzés alapján elszámolta egyéb bevételként. A támogatást folyósító hatóság 2014-ben vitatta, illetve jogszerűtlennek minősítette az igénylést. A 2014. évi beszámoló mérlegfordulónapjáig a 2013. évi támogatás igény is bizonytalan volt, ezért 2014. évre a vállalkozás az igényelt támogatás összegét nem szerepeltette a beszámolójában. 2015. évben a támogatási igényük kedvező elbírálását követően határozatot kapott és pénzügyileg is rendeződött a 2013. és 2014. évi igényelt támogatás. A vállalkozás a 2014. évi támogatást a 2015. évi beszámolójában szerepeltette. A számviteli törvény 77. -a (3) bekezdés d) pontjának az előírása szerint az egyéb bevételek között kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét. Ezen a jogcímen a jogszabályi előírások alapján igényelt támogatásokat kell elszámolni, ha azokat a mérlegkészítés időpontjáig adott üzleti évhez, vagy azt megelőző üzleti évekhez kapcsolódóan igényelték. Ez a számviteli elszámolás azt feltételezi, hogy a támogatás jogszabály szerint normatív és az igényelt összeg nem változhat. Ha azonban az igényelt támogatás országkerethez kötött, így a jogszabály maximum keretet állapít meg, mert az igénylők számától és a kerettől függően a jogszabály leosztást tartalmaz, akkor az illetékes szervezet határozatának kell mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre állnia ahhoz, hogy a támogatás egyéb bevételként elszámolásra kerülhessen. A területalapú támogatásoknál az ide vonatkozó jogszabályok nevesítik, hogy a támogatási keret túllépése esetén az igényelt támogatás összege az érintett mezőgazdasági termelőnél a túllépés mértékével megegyezően arányos visszaosztás alkalmazásával csökkentésre kerül. Ebből 8
következően a területalapú támogatásokat adott üzleti évre akkor lehet elszámolni egyéb bevételként, hogyha a mérlegkészítés időpontjáig az illetékes hatóság (MVH) határozata a támogatás összegéről rendelkezésre áll. A kérdésben leírtak szerint így a 2013-as beszámoló önellenőrzése felmerül, illetve, ha a 2014-es üzleti év mérlegkészítési időpontjáig sem volt meg az MVH határozat a 2013-2014-re igényelt támogatásokhoz kapcsolódóan, akkor a 2013. évi és a 2014. évi támogatást is 2015-ös üzleti évre kell egyéb bevételként elszámolni. Külföldi leányvállalat tőkeemelésének rendezése az anyavállalatnál A külföldi leányvállalat az eredménytartaléka terhére felemelte a jegyzett tőkéjét. Ennek kapcsán megnőtt a hazai társaság részesedése, de oly módon, hogy nem fizetett érte ellenértéket. A változás 2015. év végén történt, a tőkeemelést az érintett egyébként EU-s ország bejegyezte, regisztrálta. Jól gondolom-e, hogy a tőkeemelést a hazai cégnek le kell könyvelnie, a kapott többlet üzletrész értékében a részesedésekre, illetve a rendkívüli bevételekre? Értelmezésem szerint ez a rendkívül bevétel ugyanakkor társaságiadóalap-csökkentő a Tao. tv. 7. -a (1) bekezdése g) pontjának alapján, és nem is kell elhatárolni a bevételt. Gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét tőkeemeléskor a számviteli törvény 49. -a (4) bekezdésének előírása szerint kell meghatározni. A számviteli törvény hivatkozott előírása szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedés bekerülési (beszerzési) értéke tőkeemeléskor a létesítő okirat módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben. Mivel a külföldi leányvállalat a jegyzett tőke emelését eredménytartaléka terhére hajtotta végre, így a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódóan a hazai tulajdonosnak nem kellett pénzbeli és/vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítenie, ezért a hazai tulajdonosnál a számviteli törvény hivatkozott szabálya alapján az üzletrész bekerülési értéke nem változik meg, így a hazai tulajdonosnál a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódóan nem kell semmit sem könyvelni, így társasági adóalappal kapcsolatosan sem merül fel kérdés. A jegyzett tőke emelése miatt az üzletrész névértékének növekedését csak az üzletrészhez kapcsolódó analitikus nyilvántartásokon kell átvezetni. Osztalékkifizetéssel kapcsolatos kérdések A 2015. évi beszámoló kapcsán alkalmazandó szabályok szerint az osztalékfizetésnek két korlátja van: 1. Mikor vehető igénybe kiegészítésként az eredménytartalék a számviteli törvény 37. -a (6) bekezdésének előírása szerint: saját tőke - (lekötött tartalék + értékelési tartalék) > jegyzett tőke? 9
2. Mikor fizethető ki osztalékként a kiegészített tárgyévi adózott eredmény, azaz az osztalék kifizetése után a számviteli törvény 39. -a (3) bekezdése szerint: saját tőke - (lekötött tartalék + értékelési tartalék) > = jegyzett tőke? A 2016-tól érvényes szabályokban azonban nem látom, hogy van-e két korlát, illetve ha csak egy korlát van, akkor az melyik? A számviteli törvény 114. -ának (2) bekezdése és a 39. -a (3) bekezdése szerinti korlát között a pozitív értékelési tartalék figyelembevétele a különbség, de mindkettő arról szól, hogy az előző évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék mikor fizethető ki osztalékként. Most hogyan fogalmazható meg a két korlát? Ha ugyanis szó szerint nézem, akkor a következőre lehet jutni: 1. az előző évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a számviteli törvény 114. -ának (2) bekezdése szerint: saját tőke - lekötött tartalék > = jegyzett tőke. 2. az előző évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként a számviteli törvény 39. -a (3) bekezdése szerint, ha: saját tőke - (lekötött tartalék + értékelési tartalék > = jegyzett tőke. E szabálynál csak a pozitív értékelési tartalékot kell figyelembe venni. A kapott osztalékot mikor kell/lehet a fizetendő (jóváhagyandó) osztalék alapjaként figyelembe venni a számviteli törvény 39. -a (3a) bekezdése szerint az eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásánál? Akkor ez a két korlát szerinti képletben hol jelenik meg? A kérdésben szereplő probléma elsősorban az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel közötti különbségre vezethető vissza, másodsorban pedig a 2016-tól fizetendő osztalék megváltozott elszámolási szabályaival. A számviteli törvény 39. -a (3) bekezdésének az előírása szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A számviteli törvény 39. -a (3a) bekezdésének előírása szerint a szabad eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a számviteli törvény 84. -a (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. A számviteli törvény 114. -ának (2) bekezdésének előírása az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások osztalékfizetési korlátait szabályozza. Egyszeres könyvvitel vezetése esetén az egyszerűsített mérlegben sem értékhelyesbítéshez, sem valós értékeléshez kapcsolódóan értékelési tartalékot nem lehet kimutatni, így az osztalékfizetési korlátnál sem kell ezzel foglalkozni, viszont kettős könyvvitelt vezető vállalkozás mérlegében lehet értékelési tartalék, ezért korrigáltat vele a számviteli törvény (de valóban csak a pozitív értékelési tartalékkal kell korrigálni). A számviteli törvény 39. -a (3a) bekezdésének előírása mely szerint a szabad eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt 10
(járó) osztalékot is csak kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál értelmezhető, egyszeres könyvvitelt vezetőnél nem (az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi szemléletű, ezért csak a befolyt bevételt számolja el). Így a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál van az a lehetőség (de nem kötelezettség), hogy a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között ismertté vált (járó), illetve befolyt osztalékot az előző évi eredménytartalékhoz és saját tőkéhez hozzáadja, így határozva meg a maximum osztalék fedezetet. 2016-tól az előző üzleti év adózott eredményét nyitás után át kell vezetni az eredménytartalékba. 2016-tól viszont a jóváhagyott osztalékot a jóváhagyáskor kell lekönyvelni közvetlenül az eredménytartalékból kötelezettségbe (nem megelőző üzleti évre), így a jóváhagyott osztalék könyvelésekor a teljes osztalékfedezet az eredménytartalékba van. Így a 2016-tól érvényes szabályokban nincs két korlát, mert nem értelmezhető külön-külön az adózott eredményből és az eredménytartalékból történő osztalék jóváhagyás. Elévülés kérdése a beszámolók hibás bemutatása esetén 2016. január 1-jétől egy új kft.-nek a könyvelését vettem át. Átnéztem a nyitó anyagát és hibát találtam benne, mely hiba 2006. évre vezethető vissza. em az lenne, hogy a 2006. évi hibát a 2016. évi mérlegben lehet-e javítani, hiszen ezek az évek már elévültek? A 2006. évi adózott eredményt, 6170 E Ftot osztalékra írták ki, így a mérleg szerinti eredménynek nullának kellett volna lennie, de nem az. Ezt a 6 170 E Ft-ot a 2013.évben fizették ki. Ha javításra kerül a 2006. évi mérleg szerinti eredmény, akkor a 2016- os üzleti évről három oszlopos mérleget kell készítenem, mert a hiba jelentősnek minősül. A javítások 2006-tól minden évet érintenek, emiatt gondolom, hogy ha a 2013. évben volt az osztalék felvétel (kifizetés), akkor az még nem évült el, így ebben az évben még lehet javítani az elmúlt időszakokat. A számviteli törvény 19. -ának (3)-as bekezdése rendelkezik a lezárt, megelőző üzleti évekre feltárt jelentős összegű hibák elszámolásáról, bemutatásáról. A számviteli törvény hivatkozott előírása számviteli szempontból nem ismeri az elévülést. Ha a vállalkozás bármilyen lezárt, megelőző üzleti év(ek)re olyan hibát tár fel, ami az eszközök, források és a saját tőke összegét módosítja, így a vállalkozás vagyoni helyzete nem a valóságos képet mutatja, akkor a hibát számviteli szempontból javítani kell. Ezért a kérdésben szereplő esetben is, ha 2006. évre vonatkozó beszámolóban helytelenül mutatták ki a jóváhagyott osztalékot, akkor azt a hibát javítani kell függetlenül attól, hogy azt mikor fizették ki. Elévülés csak az adókapcsolatokban értelmezhető, számviteli szempontból nem. Így elképzelhető olyan eset is, hogy számviteli szempontból a hibát javítani kell, de annak adóhatásai már elévültek, akkor a hibához kapcsolódó adókat az Art. szabályai miatt nem kell/lehet rendezni. Vagyon felosztásának szabályai végelszámolás esetén A társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámolás időszakában, mai napig sem tudta ér- 11
tékesíteni a nagy értékű ingatlanokat. A végelszámolást szeretné befejezni, mi a teendő a vagyontárgyak felosztását követően? A tagnak (tulajdonosnak) meg kell fizetnie az illetéket és az szja-t? A végelszámoló döntése alapján a végelszámolást bármikor be lehet fejezni, ha a vállalkozás tartozásainak van fedezete. Így a végelszámolás befejezhető attól, hogy a vállalkozás tulajdonában lévő ingatlanokat nem sikerült a végelszámolás időszaka alatt értékesíteni. Amennyiben ezek az ingatlanok a végelszámolás befejezésekor is a vállalkozás tulajdonában lesznek, akkor a vállalkozás tulajdonosa fogja ezeket az ingatlanokat a vagyonfelosztási javaslat alapján a saját tőke fejében megkapni. Ha több tulajdonosa van a vállalkozásnak, akkor a vállalkozásban lévő tulajdoni arányuk alapján egy ingatlannak több tulajdonosa is lehet (bár erre a vagyonfelosztási javaslatban nem célszerű törekedni, mert több tulajdonos általában az ingatlan jövőbeni hasznosításában nem tud megegyezni). A vagyonfelosztási javaslat alapján megkapott ingatlanszerzés az illetéktörvény alapján nem minősül illetékmentesnek, ezért a megszerzett ingatlanvagyon után a tulajdonosnak, vagy tulajdonosoknak illetékfizetési kötelezettsége lesz. Megjegyzem, hogy az illetékfizetési kötelezettség akkor is fennállna, hogyha a tulajdonos az ingatlant a végelszámolás időszaka alatt megvásárolná a saját vállalkozásától, vagy térítés nélkül, ingyen kapná meg. Ettől függetlenül kell az szja fizetési kötelezettséget elbírálni, mert az Szja tv. szempontjából indiferens, hogy a tulajdonos a vállalkozásból a tulajdoni arányára jutó saját tőkéjét miben kapja meg (pénz, követelés, ingatlan, készlet stb.). A tulajdonosnak szja fizetési kötelezettsége akkor keletkezik, hogyha több saját tőkét kap a vagyonfelosztási javaslatban, mint az Szja tv. szerinti adózott befektetése (adózott befektetés lehet az alapításkor vagyoni hozzájárulásként teljesített összeg, vagy a részesedés vásárlása esetén a vételár, stb.). Az illetéket az adóhatóság kivetése alapján a tulajdonosnak kell fizetni, míg az szja-t mivel a vállalkozás az Szja tv. előírása alapján kifizetőnek minősül a vállalkozásnak kell levonnia a tulajdonos által megszerzett jövedelemből és befizetnie az adóhatóságnak (erre a vállalkozásnál a végelszámolás befejezésekor indokolt pénzügyi fedezetet biztosítani). In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forummedia.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel VIII. évfolyam hatodik szám, 2016. június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.