2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. megalakulásakor egy középtávú szakmai koncepcióban határozták meg a Balatonon történő halgazdálkodás feladatait. Feladatok: III. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. fő feladatai a Balaton és a Kis Balaton halászati vízterein és a kívánt célállapot elérése érdekében szükséges intézkedések: az állami tulajdonban lévő balatoni halállomány megőrzése természetes szaporodó helyek fenntartása, fejlesztése (élőhely rekonstrukcióval is) közreműködés a vízi, vízparti környezet jó ökológiai állapotának fenntartásában havaria helyzetek kezelése (pl. halpusztulás esetén) idegenhonos fajok állományának visszaszorítása, eltávolítása (a kivett hal további kezelésével, értékesítésével) a halállomány monitorozása, állománybecslés, adatgyűjtés, változások nyomon követése, ökológiai állapotelemzés (az MTA BLKI bevonásával) a kutatások, tapasztalatok révén szerzett információk értékelése alapján a telepítések szerkezetének átalakítása minőségi és biztonságos haltelepítési anyag előállítása/beszerzése és telepítése fajta fenntartás (pl. balatoni fogas, balatoni nyurgaponty, kis balatoni nyurgaponty) balatoni hal, mint különleges helyi ételspecialitás biztosítása az idegenforgalom részére (balatoni süllő, keszeg) horgászati kínálat fejlesztése turisztikai lehetőségek, szolgáltatási színvonalának fejlesztése halászati hagyományok ápolása, bemutatása
A fogási eredmények ismeretének szükségessége Természetes vizeken halállományról (nagyságáról, összetételéről, változásáról) elsősorban a fogási eredményekből lehet információkat kapni. Ezek az információk szükségesek a halgazdálkodás egyes lépeseinek meghatározásánál annak érdekében, hogy egy egészséges halállomány hosszabb távon kialakítható és fenntartható legyen. (fogási korlátozások, felszaporodó állományok halászata, telepítések meghatározása, stb.)
A Balatonon 2013. ban alkalmazott csapdás angolna halászat (Sió zsilip) varsás angolna halászat vontatott hálós halászat állított hálós busa halászat halászati módszerek:
Balatoni halászfogás nagysága és összetétele kg Ponty 8 437 Amur 3 434 Busa 131 629 Süllő 2 651 Kősüllő 0 Harcsa 477 Csuka 7 Angolna 55 302 Ön 22 Compó 0 Keszeg 97 508 Garda 918 Ezüstkárász 13 738 Fogás összesen 314 123 ebből idegenhonos: 204 103
Angolna csapda A csapdás angolnafogást befolyásoló tényezők: angolna állomány nagysága vízeresztés mértéke, időpontja, időtartama meteorológia tényezők halfaj mennyiség arány kg fogas 24 0,05% harcsa 14 0,03% ponty 4 729 10,25% csuka 2 0,00% angolna 27 875 60,45% balin 1 0,00% busa 212 0,46% amur 18 0,04% keszeg 423 0,92% ekárász 12 818 27,80% összesen 46 116
Varsás angolna fogás Alkalmazott eszközök a nagyobb szárnyas angolna varsák a befolyók környékén és a kisebb angolna varsák a kövezések előtt. Vízjárás lehet nagy hatással rá. A legnagyobb fogások általában a Zala torkolatában vannak, kivétel 2012 ben, amikor a varsázás idejében nagy szárazság miatt a befolyókon alig volt víz. Ekkor a kövezések elé telepített varsák fogtak inkább. Szelektivitás. Nagyon jó, az esetleges egyéb fajok élve kiszedhetők. Az őshonos fajokat (keszeg fajok, harcsa, stb.) elengedjük, az idegenhonosakat (törpeharcsa, naphal, ezüstkárász), kivesszük. Összehasonlíthatóság. A varsák száma az elmúlt években állandó volt. Új területeket vontunk be 2012 ben (Nyugati övcsatorna, sikeres, Keleti Bozót csatorna, eredménytelen) angolna nagy varsa kis varsa kg db db Keszthely 5 735 0 110 Zala torok 12 344 4 0 Bmária 2 466 2 0 Szigliget 6 503 2 45 összesen 27 048
Vontatott hálós halászat Módszer: két hajóval vontatott zsákháló, melynek munkaszélessége 30 m Egész évben alkalmazható, nem szelektív módszer Az éves fogások összehasonlíthatóak A Balaton nyugati medencéjében alkalmazzuk Keszeg halászat, elsősorban balatoni étkezési hal biztosítása céljából Keszegfogás nagysága a Balaton keszeg állományához viszonyítva hozzávetőleg 2 4 % lehet
Az elmúlt évek vontatott hálós fogásai halfajonként év halászat Ponty Amur Busa Süllő Kősüllő Harcsa Csuka Angolna Ön Keszeg Garda E.kárász Összesen alkalom kg kg kg kg kg kg kg kg kg kg kg kg kg 2005 88 613 29 672 2 144 0 644 11 0 23 92 586 3 742 1 334 101 798 2006 124 1 226 38 357 2 345 0 436 14 0 6 93 605 55 4 666 102 748 2007 124 1 102 7 300 3 883 0 330 0 0 8 89 526 331 83 95 570 2008 116 1 155 13 138 4 368 0 366 3 0 3 122 975 20 4 224 133 265 2009 99 389 0 95 2 035 0 53 0 0 0 66 740 2 212 69 526 2010 42 345 34 56 1 290 0 215 0 0 0 42 668 130 520 45 258 2011 97 3 796 46 78 2 330 0 79 3 0 3 84 425 517 2 328 93 605 2012 96 4 356 80 189 2 358 0 58 18 0 45 81 647 1 004 914 90 669 2013 96 2 069 22 197 2 611 0 463 2 379 16 97 069 918 920 104 666
Vontatott hálós halászat útvonala és adatai halászat, 2013.10.24 kezdet 6:36 vége 8:29 sebesség (km/h) 4 megtett út (km) 7,53 háló szélesség (m) 30 meghalászott terület (ha) 22,6 fogás (kg) keszeg fogas ponty 1248 29 2
Állított hálós busa halászat Módszer leírása: multi monofil PA háló 130 mm csomó csomó távolság, halászok, halászhajó, halászcsónak, háló hossz. Ennek a fogásnak a legnagyobb részét állított hálóval fogtuk, de korábban más módszerekkel is sikerült időnként busát fogni (nagyháló, felfutó busa) Halászatok dokumentálása (bizonylati rendszer a fogásról és a hajó közlekedéséről, események naplózása, háló pozíciók GPS adatai, járműkövető rendszer)
Állított hálós busa fogási adatok év lehalazás fogas harcsa ponty csuka balin busa amur Össz. hal átlag busa szel. alkalom kg kg kg kg kg kg kg kg kg/alk. % 2005 492 303 1 059 1 598 0 1 231 958 1 222 236 141 471 98,75% 2006 497 61 302 342 0 0 335 731 959 337 395 676 99,79% 2007 462 0 316 932 0 0 289 352 666 291 266 626 99,57% 2008 466 0 28 625 0 1 268 628 919 270 201 576 99,76% 2009 256 0 0 994 0 0 111 133 413 112 540 434 99,12% 2010 240 0 0 410 0 0 167 757 781 168 948 699 99,76% 2011 337 157 87 3 308 0 0 129 980 3 234 136 765 386 97,40% 2012 323 143 0 3 790 0 17 131 199 2 255 137 404 406 97,13% 2013 347 16 0 1 639 3 5 131 220 3 394 136 277 378 98,78% Az állított hálós halászatok területi megoszlása 2013 ban fogas harcsa ponty csuka balin busa amur Össz. hal kg kg kg kg kg kg kg kg keleti m. 10 0 137 0 1 63 404 509 64 061 középső m. 6 0 677 3 2 53309 2 604 56 601 nyugati m. 0 0 825 0 2 14507 281 15 615
Hálók elhelyezése áprilisban és novemberben.
Néhány következtetés a fogási adatokból Az angolna varsák fogásai kezdetben folyamatosan csökkenést mutattak, de egy optimális hidrológiai helyzet meg fordítja a trendeket. Ez nem elegendő információ az angolna állomány méretének megbecslésére Az angolna csapda fogása is még jelentős angolna állományra utal A vontatott hálós halászat alapján a keszeg állomány nem mutat csökkenést, ha a halászatok számát nézzük, azoknak arányában könnyen megfogható a kívánt mennyiség, ráadásul nyári időszakokban is meg lehet fogni halakat A busa fogás nehézkesebb, a halászat intenzitásának növelésével épp hogy szinten tudjuk tartani a fogást. Elmaradtak a 30 40 q s kiemelkedő fogások. Az utóbbi években emelkedett a pontyok száma a vontatott hálós és az állított hálós fogásban, ez utóbbi a pontyállomány nagyobb egyedei számának növekedésére is utalhat.