Dr. Bozsik Sándor egyetemi docens
Tananyag Kötelező irodalom: Előadások anyaga (PP prezentációk) melyek a tanszék honlapjáról letölthetők. A tantárgy letölthető jegyzete
Ajánlott irodalom: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bozsik Sándor: Banküzemtan ME 1997: 6. 11. 12. fejezetek Pénzügytan Szöveggyűjtemény II. 10. és 19. fejezet (elektronikusan letölthető a tanszék honlapjáról) Stabilitási jelentés, mely a Magyar Nemzeti Bank honlapjáról letölthető. (Az aktuális megjelenése 2011. november 10-én várható. Ezt megelőzően az áprilisi jelentés tölthető le a honlapról.): www.mnb.hu A Felügyelet 2011. évi első kockázati jelentése (PSZÁF honlapról tölthető le: www.pszaf.hu) Julie Mabberley: Pénzügyi intézmények controllingja. Panem, Budapest, 1999.
Vizsgára bocsátás feltétele (csak nappali tagozat) A félév során a szemináriumokon 5 alkalommal ellenőrző dolgozat kerül megírásra az előadásokon elhangzottakból. Felkészülni a tanszék honlapjára feltöltött PP anyagokból és az elektronikus oktatási segédletből lehet. A dolgozatokkal megszerezhető pontok összege összesen 20 pont (4*5 pont). Pótlás az elővizsgahéten a szeminárium időpontjában! Csoportosan megírt és nyomtatott, illetve elektronikus formában leadott házi dolgozat. A leadás határideje: 2011. november 2. 8 óra. A dolgozatok terjedelme maximum 30 oldal! A beadott házi dolgozat prezentálása, melyben minden csapattag egyenlő arányban vesz részt. A prezentáció időtartama max 15 perc. A prezentációval és a beadott dolgozattal elérhető pontszám a csoport minden tagjára egyformán kerül megállapításra. Az így elérhető pontok száma maximum 20.
Számonkérés módja: Félév végén vizsgadolgozat megírása (tesztkérdések, kifejtős kérdések és számolási feladatok) Nappalin összpontszám: 80 pont Levelezőn összpontszág: 40 pont
Érdemjegy megállapítása Az év közben megszerezhető pontok: Év közben megírt ellenőrző dolgozatok: Házi dolgozat és prezentáció: Vizsgadolgozat: Összesen: 20 pont 20 pont 40 pont 80 pont Ponthatárok: 0-40 pont 1 elégtelen 41-50 pont 2 elégséges 51-60 pont 3 közepes 61-70 pont 4 jó 71-80 pont 5 jeles
A bankszektor szereplői, bench mark. A pénzintézetek szervezeti felépítése. dr. Bozsik Sándor egyetemi docens pzbozsi@uni-miskolc.hu
Összehasonlítás és benchmarking A számszerűsíthető tényezők értékelésére szolgál a folyamatok általános vonásairól, az azt befolyásoló tényezők hatásai irányáról, intenzitásáról, kapcsolatairól ad információt. A problémák: az összehasonlíthatóság/azonos módszer és tartalom az adatok kiszámításában/, és az összehasonlítás mértéke; A torzító tényezők kiszűrésének módjai: azonos ár/árfolyam alkalmazása /deflálás, változatlan ár/ egységre vetítés /kapacitásváltozás kiszűrése/; egymásra vetítés; "közös nevező"/naturáliák esetén/; Fajtái: 1. Terv/tény és vagy tény/normatíva; 2. A bankon belüli, érdekeltségi alapon elhatárolt egységek; 3. Időbeli; 4. Regionális, nemzetközi; 5. Más sokasággal, egységgel;
Megfelelő benchmark erős Azonos ágazat versenytárs Azonos (hasonló kockázatú piac) Azonos méret
A benchmarking vezetési eljárás, a termékek, szolgáltatások és a folyamatok összehasonlító elemzését jelenti a versenytársakkal az iparág/szektor vagy az adott belső folyamat legjobbjaival szemben. A benchmarking az az elemzési eljárás, amellyel azonosítjuk, megértjük és adaptáljuk a világ bármely szervezetének kiemelkedő gyakorlatát és folyamatait annak érdekében, hogy segítsük saját szervezetünket teljesítményének fejlesztésében, a legjobb gyakorlat bevezetése érdekében. A módszer strukturált megközelítést alkalmaz, feltárja a változtatásokra érett területeket, a fejlődési lehetőségeket. A teljesítményellenőrzés fontos módszere.
Három alapvető típusa: -szervezeten belüli benchmarking; (a szervezeten belüli hasonló tevékenységek összehasonlítása) szervezetek közötti benchmarking; (adott profilú vállalat azonossal vagy hasonlóval történő összehasonlítása) - funkcionális benchmarking; (termékek, szolgáltatások folyamatok, eljárások összehasonlítása függetlenül a szektortól.)
Bankok elemzési csoportjai 1. Nagybankok: MFÖ > vagy = 3 % szektor (pl: OTP, CIB, Erste, stb.) 2. Középbankok: MFÖ > vagy = 0,9% szektor (pl:budapest Bank, Commerzbank, Volksbank, stb.) 3. Kisbankok: MFÖ < 0,9 % szektor (pl: Porsche Bank, Kinizsi Bank, Deutsche Bank, stb.) 4. Szakosított hitelintézetek (pl: FHB, UniCredit Jelzálogbank, Fundamenta, stb.) 5. Fiókintézmények (pl: Citibank, ING, Axa stb.) 6. Állami hitelintézetek (EXIM Bank, Keler Rt, MFB)
Az egyes bankcsoportok fontosabb jellemzői Kis- Nagybankobankoközép- Szakosított MFB, Exim, Keler Szövet kezetek Fióktelep 2011. II. negyed év Összesen Mérleg-főösszeg mrd Ft. 66.1% 7.5% 9.2% 82.9% 4.5% 5.0% 33 203 Ügyfélhitel (mrd Ft) 66.6% 8.1% 11.2% 86.0% 4.6% 3.7% 19 472 Ügyfélbetét (mrd Ft) 74.8% 6.0% 3.3% 84.0% 0.8% 10.1% 13 639 Kamatbevétel (mrd Ft) 64.4% 8.2% 12.4% 85.1% 2.9% 5.6% 1 172 Tőkemegfelelési mutató 13.8 15.5 11.0 13.8 16.7 15.1 14.0 Foglalkoztatottak Forrás: PSZÁF száma (fő) 66.9% 9.6% 1.1% 77.6% 1.4% 21.0% 39 429
Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) A Szervezeti és Működési Szabályzat a Bank Alapító Okirata után a legfontosabb belső utasítás. Áttekintést ad a Bank szervezetéről, a szervezeti tagolódáshoz kapcsolódó felelősségi- és hatásköri megosztásról. Érvényessége kiterjed a Bank összes munkavállalójára
Felügyelő Bizottság MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A TANPÉLDA BANK ZRT. SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA VEZÉRIGAZGATÓ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ I. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ II. Basel II. Tanácsadó Fizetési Forgalom Szakterület Bankkártya Back Office Osztály Számlavezetési és Átutalási Osztály Értékkezelési Osztály Egyéb üzletág Számlavezetési Osztály Devizaforgalmi Osztály Belső Ellenőrzési Szakterület Üzleti Területek Ellenőrzése Osztály Service Területek Ellenőrzése Osztály Pénz- és Tőkepiaci Üzletág Pénz- és Pénz- és Tőkepiaci Tőkepiaci Trading Osztály Sales Osztály Portfolió- és Vagyonkezelési Önálló Osztály Privát és Lakossági Ügyfelek Osztály Ügynöki Üzletek Osztály Compliance Officer Nemzetközi Üzletek Üzletág Üzletfejlesztés Törzskar Jogi Osztály Szabályozási Osztály Titkársági Osztály Bér- és Munkaügyi Osztály Személyzeti Osztály Vállalkozás és Vállalati Önkormányzat Termékfejlesztési Osztály Finanszírozási Osztály Nemzetközi Ügyfelek Osztály Projekt Finanszírozási Osztály Vállalati és Intézményi Ügyfelek Üzletág Kockázatkezelési Szakterület Hitelkockázat Elemzési Osztály Hitel Portfólió Hiteladminisztrációs Menedzsment Osztály Osztály Security Officer Piaci Kockázatkezelési Osztály Számviteli Osztály Pénzügyi Osztály Információ Szolgáltatási Osztály Számviteli Szakterület Controlling Szakterület Informatikai Osztály Bank- és Informatikai Biztonsági Osztály Üzemeltetési és Beruházási Osztály Informatikai, Üzemeltetési és Bankbiztonsági Szakterület Egyéb Üzletág Termék Menedzsment Osztály Egyéb üzletág Üzleti Kapcsolatok Osztály Egyéb üzletág Hitelprogramok Osztály Értékpapír Pénzügyi Osztály Letétkezelési Osztály Elszámolási Osztály Treasury Back Office Osztály Pénz- és Tőkepiaci Back Office Szakterület
Belső ellenőrzési szakterület Fő feladatai és felelőssége: A Bank belső ellenőrzési apparátusának hatékony, a külső és belső előírások szerinti megszervezésével, a vizsgálatok szakmai színvonalának folyamatos növelése; A jogszabály alapján vagy banki elhatározásból megbízott külső ellenőrző szervezetekkel a Bank szabályzatai által meghatározott keretek között történő együttműködés. Kötelezően véleményt nyilvánít a banki szervezeti struktúra változásairól.
Kockázatkezelési szakterület Fő feladatok: A Bank stratégiai céljaival, a törvényi előírásokkal és a belső szabályzataival összhangban hatékony és eredményes hitelkockázat elemzési tevékenység végzése; Az üzletágakkal való együttműködés; A prudenciális szabályzatoknak és a kockázati döntéseknek megfelelően a hitelfolyósítások lebonyolítása; A kintlévőségek folyamatos monitoringja; A hitelezéshez kapcsolódó szerződés- és számlanyilvántartások vezetése. A Bank kockázatkezelési stratégiájának és politikájának karbantartása. A kockázatos hitelek és kintlévőségek szakszerű kezelése, a követelések peres és peren kívüli behajtása. A BAR adatszolgáltatás teljesítése; A Bank teljes kockázati kitettségének folyamatos monitoringja.
Fizetési forgalom szakterület A Bank fizetési forgalomhoz kapcsolódó termékeinek- és szolgáltatásainak folyamatos fejlesztése és bővítése, az ügyfelek belföldi és nemzetközi fizetési forgalmának szakszerű és költséghatékony lebonyolítása; A pénz- és értékkezelés, készpénzellátás és szállítás folyamatos magas színvonalú működtetése; A levelezőbankokkal történő kapcsolattartás; A BAR adatszolgáltatás teljesítése.
Treasury üzletág Fő feladatai és felelőssége: Magas színvonalú, széles körű treasury és kötvénykereskedési szolgáltatások nyújtása, melynek célja, hogy a Bank a piaci lehetőségek hatékony kihasználásával egyre nagyobb nyereséget realizáló, aktív, elismert bankközi piaci szereplővé váljon; A kitűzött üzletági célok minél eredményesebb megvalósításához szükséges lehetőségek aktív kiaknázása, a szükséges eszközök és források felkutatása, a termék- és szolgáltatáskínálat folyamatos korszerűsítése és bővítése; A Bank ügyfelei részére magas színvonalú befektetési szolgáltatások nyújtása. Új ügyfelek megszerzése, a meglevő ügyfelekkel való folyamatos kapcsolattartás;
Controlling szakterület Fő feladatai és felelőssége: A Bank mindenkori üzleti és jövedelmezőségi helyzetének nyomonkövetése és magas színvonalú, rendszeres elemzés, beszámoló készítés segítségével a vezetők információkkal való ellátása, a vezetői döntéshozatal hatékony támogatása. Egyéb feladatok: A controlling típusú irányítási rendszer módszertanának, információs mechanizmusának kidolgozása, működtetése; A stratégiai és operatív üzleti tervezés módszertanának kidolgozása; A stratégiai és az operatív tervezési folyamat banki szintű koordinálása; Belső jövedelem elszámolási rendszer kialakítása és működtetése, stb.
Hitelfolyósítási folyamat nyomon követése Ügyfél tanácsadó Kockázatkezelés Döntéshozó Kockázatkezelés Jogi osztály Ügyfél tanácsadó Security officer Fizetési forgalom Deviza fizetési forgalom Treasury Treading Hitel Back Office
További hasznos információk: www.mnb.hu www.pszaf.hu www.privatbankar.hu www.portfolio.hu;
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
A bankok működését meghatározó szabályrendszer. A BIS kialakulása, szerepe és a CRD. dr. Bozsik Sándor egyetemi docens pzbozsi@uni-miskolc.hu
És amiről még szó lesz: Miért kell a bankokat szabályozni? Mi a BIS? Hogyan alakult ki? Mi a szerepe? Milyen szabályrendszer működteti a bankokat?
Banki szabályozás oka Banki betétek védelme magas tőkeáttétel Morális hazárdírozás, kontraszelekció veszélye Too big, to fail Fertőzési hatás (Fogyasztóvédelem)
Banki kockázatok Hitelkockázat Piaci kockázat Kamatkockázat Árfolyamkockázat Árkockázat Működési kockázat* Fizetőképességi kockázat Likviditási Szolvencia
Működési kockázatok Belső és külső csalás Foglalkoztatási gyakorlat és munkahely biztonság Ügyfélszolgálati kockázat Fizikai eszközök károsodása Informatikai rendszer károsodása Üzleti folyamatok hibái
Kockázattípusok összehasonlítása Tényezők Piaci kockázat Hitelkockázat Működési kockázat Kitettség mérhetősége Jellemzője Igen, naponta Igen, negyedévente Nehezen körülhatárolható Jól mérhető, gazdag statisztikai adatbázis Bizonytalanabb, sok kivétel Statisztikailag nehezen kezelhető Kockázati tényező Kamatlábak, Adós nem teljesítési Események gyakorisága és devizaárfolyamok, részvényárfolyamok valószínűsége, és a kitettség súlyossága Kockázat felmérés Mérés megbízhatósága Kockázatkezelés VAR, stressz teszt, gazdasági tőke Minősítési rendszerek, PD- LGD modellek Nincs konszenzus Jó Elfogadható Alacsony Limitek, származtatott termékek, ALO menedzsment Limit, fedezet, minősítés, diverzifikáció, értékpapírosítás, hitelderivatívák Folyamatszervezés, ISO, kulcsmutatószámok, kontrolling, belső ellenőrzés
Nemzetközi Fizetések Bankja - BIS Alapító okirat: 1930. január 20. Eredeti célja a Young terv végrehajtásának pénzügyi támogatása; 1931: Nemzetközi hitelválság Fő feladata a központi bankok tartalékainak menedzselése lett; II. vh alatt a BIS tevékenysége csökken, megalakul az IMF; 1948 Churchill Zürichi beszéde EGK megalakulása BIS a JB elnökök rendszeres találkozási pontja
A 60-as években szerepet vállalt a Bretton Woods-i rendszer fenntartásában; Szerepe volt a 70-es évek olajválsága során a tőkeáramlások hatékonyabbá tételében; A 80-as évek nemzetközi adósságválságának kezelésében is szerepet játszott az IMF-el együtt. Folyamatos kutatások, és elemzések a monetáris és pénzügyi helyzettel összefüggésben!
Nemzeti szakértők bevonásával ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilizációja érdekében. Ajánlásai nem kötelező jellegűek, ám a gyakorlat mégis bizonyítja, hogy a Bank által megfogalmazott célok és javaslatok teljes mértékben a nemzeti jogrendszerek szerves részévé válnak.
Hitelkockázat vállalásra vonatkozó szabályok 1. Hitelnyújtás szabályozása; 2. Belső hitelekkel kapcsolatos szabályok; 3. Fedezetek; 4. Ingatlan befektetések; 5. Tartós befektetések; 6. Tőkemegfelelés szabályozása;
A hitelnyújtás és Hpt. szerinti szabályai Nagykockázat = A bank kockázatvállalása egy ügyfél, vagy ügyfélcsoport részére! Nagysága: (>vagy =), mint a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10 % nagykockázat < szavatoló tőke 8-szorosa
Ügyfélcsoport = (A kapcsolatban álló ügyfelek csoportja!) Két vagy több ügyfél, akikkel szemben a hitelintézet, vagy a bankcsoport több tagja, kockázatot vállalt, és akik részére történő kihelyezés egyetlen kockázatnak minősül! (pl: meghatározó befolyás, veszteségspirál, stb.)
megengedhető kockázatvállalás Egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben < mint a szavatoló tőke 25 %-a!
Befektetések Ingatlan befektetés = A nem közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokba[1] történő befektetés! Mértéke: < vagy = mint, a szavatoló tőke 5%-a! Kivételek és azok szabályozása![1] Tartós befektetés = A hitelintézet nem rendelkezhet egy vállalkozásban: a.) a szavatoló tőkéjének 15%-át meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetéssel; b.) a vállalkozás jegyzet tőkéjének 51%-át meghaladó közvetlen és közvetett részesedéssel.
Fedezetek A hitelintézetek a hitelkihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie az alábbiakról: a.) a szükséges fedezetek, illetve biztosítékok meglétéről; b.) azok valós értékéről; c.) a fedezetek érvényesíthetőségéről. Mi nem fogadható el fedezetként? saját részvény, banki tulajdonban lévő vállalat kezessége/garanciája
Kötelezően elkészítendő belső szabályzatok Kockázatvállalási szabályzat; Befektetési szabályzat; Ügyfél-, és partnerminősítési szabályzat; Fedezetértékelési szabályzat; Ügyletminősítési és értékelési szabályzat; Értékvesztési és céltartalék képzési szabályzat.
Tőkemegfelelési (fizetőképességi) mutató Szavatoló tőke (T1+T2) Kockázatokkal korrigált mérlegfőösszeg > 8% Alapvető tőkeelemek (Tier 1): 1. Alaptőke 2. Tőketartalék 3. Eredménytartalék 4. Lekötött tőke 5. Általános tartalék 6. Mérleg szerinti eredmény 7. Általános kockázati céltartalék* 8. - Immateriális javak 9. - Visszavásárolt saját részvény Járulékos tőkeelemek (Tier 2): 1. Értékelési tartalék 2. Alárendelt kölcsöntőke 3. - Nem képzett céltartalék/értékvesztés
Kritika a hagyományos kockázatkezeléssel szemben Nem veszik figyelembe a piaci és a működési kockázatot Az építőkocka elv nem veszi figyelembe a portfólió kockázatcsökkentő hatását Nem veszik figyelembe a nettósítás lehetőségét (fedezeti ügyletek) Negyedévente kell készíteni őket nem naponta Könyv szerinti értékre koncentrálnak és nem piaci értékre A hitelek minősítése túl merev, nem veszik figyelembe a fedezetek kockázatcsökkentő hatását
Basel II három pillére Minimum tőke- követelmények Felügyeleti felülvizsgálat + + A piac fegyelmező ereje
Basel II. elvei cél: biztonságos, tiszta és átlátható (nemzetközi) pénzügyi rendszer eszköz: kifinomult kockázatmérés (választási lehetőségek) a kockázatot szavatoló tőkével kell fedezni magas biztonságot (99.9%) előírása
Basel II. szerkezete Pillérek Tőkemegfelelési előírások Felügyeleti ellenőrzés Transzparencia Kockázati kitettség Szavatoló tőke Hitelkockázat Mûködési kockázat Piaci kockázat Alapvetõ tõkeelemek Járulékos tõkeelemek Standard módszer IRB módszer Alapvetõ módszer Standard módszer Fejlett módszer Standard módszer Belsõ modell
Fizetőképességi mutató korrigálása - puhítás Alapvető tőke/rwa 4% Szavatoló tőke/rwa 10%
Első pillér I. Hitelkockázat mérése sztenderd módszerrel A tőkemegfelelés szabályozása a korábbi eljárás szerint történik. Változások: a.) a kockázati súlyok köre tágult valamint b.) több lehetséges kockázati kategóriát alakítottak ki, ami a kockázatérzékenységet nagymértékben növeli. Kockázattal súlyozott kitettségi érték meghatározása: Minden kitettséget be kell sorolni valamely (a Hpt. által meghatározott) kitettségi osztályba. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kitettség meghatározásánál 100%-os súlyt kell alkalmazni!
Standard módszer - kockázati súlyozás Minősítés Szuverén (export-hitel biztosító min.) Bank 1. (ország1-gyel lerontva) (CR%) Bank 2. (bank minősítés, 3m) Vállalat (külső minősítés) AAA/ AA- 0 (1) A+ / A- 20 (Mo.) BBB+ / BBB- 50 (3) BB+ / B- 100 (4-6) B- alatt 150 (7) Nincs 100 20 50 100 100 150 100 (1.6) 20 (20) (4) 50 (20) (8) 50 (20) 20 50 100 (8) 100 (50) 100 "BB-" -ig (12) 150 (150) 150 "B+" -tól (8) 50 (20) 100 (SME)
Standard módszer - kockázatcsökkentés komplex módszer: óvadék C piaci értékének C A diszkontált értéke: C A = C (1-H C -H FX ) H: kockázatvállalás értékének, óvadék értékének volatilitása, ill. deviza mismatch H: 99%-os 10 napos tartási periódusra adott tábla, ezt skálázni kell a letétkiigazítási és újraértékelési frekvenciával (ha nem napi) kitettség csökken (hitelkonverziós faktorok alkalmazása mérlegen kívüli tételekre)
Standard módszer - kockázatcsökkentés reziduális kockázatok: eltérés (mismatch) a kockázatvállalás és a kockázatcsökkentő instrumentum között működési, likviditási, piaci kockázatokat okozhatnak többféle CRM eszköz kockázat szétosztás
CRM (Credit Risk Mitigation techniques) 1. Mérlegen belüli nettósítás; 2. Repóügyletre, értékpapírra, stb. vonatkozó nettósítási megállapodás; 3. Biztosíték; 4. Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek; 5. Hitelderivatíva.
II. Hitelkockázat mérése belső minősítési modellekkel (IRB: Internal ratings based aproaches) Alkalmazhatósága szigorú minimumfeltételekhez és közzétételi kötelezettség teljesítéséhez kötött. Alap módszer (foundation IRB) A bank csak a nemfizetés valószínűségeit becsli, a többi tétel becslésére a Felügyelet által megadott paramétereket alkalmazzák. Fejlett módszer (advanced IRB) A bank saját belső becslésit alkalmazza az egyes kockázati paraméterek becslésére.
Becsülendő kockázati komponensek 1. Nemfizetés valószínűsége (probability of default, PD) 2. A fizetés elmaradásakor a veszteség átlagos mértéke (loss given default, LGD) 3. A fizetésképtelenség bekövetkezésekor a kockázati kitettség várható értéke (exposure at default, EAD) 4. Futamidő (maturity, M)
IRB minősítéssel szemben támasztott követelmények: differenciáltság: min. 7 teljesítő és 1 nem teljesítő kategória elkülönült adós és tranzakció kockázat (PD vs. LGD) egy kategóriában max. a bruttó kihelyezések (30%-a) teljeskörűség és a minősítő függetlensége a minősítési rendszer működtetése PD értékek rendelése a kategóriákhoz (2+3=5y): saját belső nemfizetési statisztika mapping (közös adatbázis vagy minősítési rendszer) statisztikai modell használata
IRB kockázati súlyozás kockázattal súlyozott eszközérték (risk weighted assets, RWA) meghatározási folyamata: folytonos valószínűségi fv.: PD benchmark kockázati súly (benchmark risk weight, BRW) RW = Min (LGD/45 BRW; 12.5 LGD) lejárati korrekció (alap: 2.5éves futamidő) RW* RWA= Σ ( kockázatvállalás értéke EAD RW*)
IRB-módszer A kockázati súlyok a bizottság által kifejlesztett súlyfüggvényen keresztül határozódnak meg. A súlyfüggvény konkrét értékét egy adott eszköz esetében paramétereit részben a bank részben a felügyelet által meghatározott paraméterek határozzák meg, a választott módszer függvényében (alap és fejlett) Az adós nemteljesítési valószínűségét (PD) minden esetben a bank saját maga becsüli. Megnevezés Veszteség ráta(lgd) Nemteljesítéskori kockázati összeg(ead) Lejárat szerinti korrekció(m) Koncentrációs korrekció(g) Módszer A F A F A F A F Vállalatok Bankok adott saját adott saját adott saját sztenderdizált Országok Retail Nincs alapmódszer, csak a paraméterek saját becslése
IRB kockázatcsökkentés LGD értékek: alapmódszer: nem fedezett követelések esetén 45% alárendelt követelések esetén 75% pénzügyi biztosítékok (lsd.komplex módszerek) (F) lakás és kereskedelmi célú ing. F<kitettség 30%-a LGD=45% kitettség 30%-a <F<kitettség 140%-a LGD=45-35% F>kitettség 140%-a LGD=35% vevőkövetelések (0-125%, min. 35%), egyéb fizikai (30-140%, min. 40%) fejlett módszer: saját fedezetértékelés és LGD számítás
IRB - Retail kockázati szegmentációs előírások: termék szerint (hitelkártya, fogyasztási hitel, overdraft, jelzálog, SME) adós kockázatossága szerint - scoring alapon késedelemben lévő hitelek (min. 2 kategória) folyósítás éve szerint egyéb (biztosíték, lejárat, méret, stb.) RWA meghatározása: PD és LGD vagy EAD szegmensenkénti becslése 3 eltérő BRW függvény a jelzálog fedezetű, rulírozó és egyéb hitelekre (itt alacsonyabb!)
IRB tőkekövetelmény kockázatérzékeny tőkekövetelmény formula: ügylet tőkekövetelménye (RWA 8%) = f(pd, LGD, EAD, AT, TO, M) PD: egy éven belüli nemfizetés valószínűsége LGD (%): fedezetlenségi ráta EAD: kintlevőség nagysága AT: eszköszegmens (corp, ret, SL, FI, SOV, EQ, receivables) TO: éves árbevétel (micro, sme, corp) M: lejárat
IRB - összefoglalás LGD EAD M (maturity) G (granularity) Módszer F A F A F A F A Vállalat Bank Ország (no 3bp, 30%) 45 75 35 saját CCF B.I. saját 2.5 (+) (b) b (PD) két vál. GSF koncen- trációs korrekciós tényező CR* = CR+GSF- 4%RW A Háztartás paraméterek saját becslése, M=2.5év (lakáshitelre LGD = min 10%)
IRB - felkészülés 2008-as bevezetés teljesség: anyabank IRB leánybank IRB! (saját vagy anyától átvett módszerekkel) PD becslés: 5 éves tapasztalat = 2 éves tapasztalat + 3 éves átmeneti periódus retail: ugyanez a PD, LGD és EL-re is 3 éves stabil rating rendszer, teljeskörűség tekintetében is átmeneti periódus alap és fejlett min. 2 évig párhuzamosan
Működési kockázat tőkekövetelményének szabályozása A működési kockázatot az emberek, a belső folyamatok és rendszerek nem megfelelő vagy hibás működése, illetve külső tényezők által előidézett veszteségek kockázata. 1. Az alapmutató módszer (basic indicator approach). Egyetlen mutató jelzi az intézmény teljes működési kockázatát. Tőkekövetelmény = Bruttó bevétel fix százaléka 2. A sztenderd módszert (standardised approach).[1] Az intézmény teljes tőkekövetelménye = Bruttó bevételek fix százaléka (üzleti területenként) 3. A fejlett mérési módszer (advanced measurement approach) Saját becslések (PD, LGD, EAD) várható veszteség üzleti területenként. konverziós faktor
Piaci kockázat tőkekövetelménye A piaci árak mozgásából eredő mérlegen belüli és mérlegen kívüli veszteségek kockázata. A kereskedési könyvben lévő kamatozó eszközökhöz és részvényekhez kapcsolódó kockázatok (kamat- és részvényárfolyam kockázat), illetve a devizakockázat és árukockázat (árfolyam- és árukockázat).
Kockáztatott érték - VAR Definíció: A VAR a várható maximális veszteség (vagy legnagyobb veszteség) adott időtávon, adott konfidenciaszinten számított értékét adja meg. Időtáv: likviditás foka határozza meg (eszköz szokásos körülmények között készpénzzé váltható) vagy ellenőrzés költségei és a probléma nem felismeréséből adódó költség optimumával Konfideciaszint: Tetszőleges (97,5% - EU ajánlás az európai bankok számára)
VAR megvalósítása 1. Eloszlás átalakítása standard normális eloszlássá (standardizálás) 2. Kockáztatott érték kiszámítása Ahol, VAR = W α σ T 0 W - várható érték alfa - adott szignifikanciaszinthet tartozó szórásparaméter szigma - változó szórása T - időtáv napokban
Konfidenciaszint, alfa és szórás közötti kapcsolat Konfideciaszint Szórások paramétere Időtáv Tényleges Kritikus (alfa) (napokban) szórás érték 99% -2,33 14 3,92% -20,73 97,5% -1,96 360 20,00% -88,54 95% -1,64 91 9,99% -37,36 90% -1,28 1 1,05% -3,05 Tényleges szórás = Éves szórás * idő négyzetgyöke Kritikus érték = -VAR/Várható érték VAR = - Várható érték * Kritikus érték
Példa - BUX 1200 Histogram 1000 800 600 400 Frequency 200 0 Std. Dev =,02 Mean =,001 N = 2257,00,125,100,075,050,025 -,000 -,025 -,050 -,075 -,100 -,125 -,150 -,175 Hozam
VaR koncepció biztonsági szint választás (99.75%) időhorizont választás (1 év) Adott időtávon belül adott biztonsággal a hitelezési veszteség nem haladja meg a VaR értéket VaR = várható + nem várható veszteség VaR = kockázati felár + közgazdasági tőke
VaR koncepció Credit Loss Distribution 5.00% 4.50% Expected Loss VaR99.75 4.00% 3.50% Prob(Loss=x) 3.00% 2.50% 2.00% 1.50% Economic Capital 1.00% 0.50% 0.00% x
Célja: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Második pillér Felügyeleti felülvizsgálat 1. A bankok kockázati profiljának megfelelő tőkeszint kialakítása. 2. Magas színvonalú kockázatmenedzselés működtetése. A felügyeleti hatóság felelőssége!
Harmadik pillér A piaci fegyelmező erejének megerősítése Alapelvek: 1. Minden kockázati területre külön-külön meg kell fogalmazni a kockázatkezelés célját, politikáját, stratégiáját, a folyamatokat illetve a kockázatfedezési/ csökkentési politikát. 2. A felső vezetés által elfogadott közzétételi politika kialakítása.
Basel III. Válasz a pénzügyi válságra (Szolvencia követelmények változásai) Elsőrendű tőkeigény 4%-ról 6%-ra. Az első rendű tőke csak a jegyzet tőke és az eredménytartalék. A másodszintű tőkeelemeket harmonizálták. A harmadrendű tőkeelemeket eltörölték. Basel III bevezetett további tőkekövetelményeket. kötelező tőkekonzerváló tartalék, ami az RWA 2,5% esetleges anticiklikus tartalék, amit a nemzeti szabályozó hatóságok írhatnak elő, maximum az RWA 2,5%-a erejéig, ha a hitelexpanzió túl erős. A saját tőke/mérlegfőösszeg aránynak minimum 3%-nak kell lennie.
Új tőkekövetelmények Két új előírás a rövid távú fizetőképességet szabályozza: A likviditási ráta előírja a bankoknak, hogy megfelelő jó minőségű likvid eszközt tartsanak a 30 napos nettó pénzáramuk fedezetére. A nettó stabil finanszírozás rátája meghatározza azt a stabil forrásigényt, amit a bankoknak kell tartaniuk, hogy egy éves időszakra vészhelyzet esetére megfelelő forrással rendelkezzenek. Növelték a kockázati kitettség nagyságát a repo ügyletek, az értékpapírosítás és a banki származékos ügyletek után
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
A bankmenedzsment célfüggvénye, a pénzügyi kimutatások elemzési szempontjai. dr. Bozsik Sándor egyetemi docens pzbozsi@uni-miskolc.hu
Témakörök 1. Kik érdekeltek a pénzintézetek teljesítményében? 2. A beszámoló felépítése, sajátosságai. 3. A pénzintézetek pénzügyi kimutatásainak elemzési módszerei.
Kik érdekeltek a bankok teljesítményének értékelésében? Részvényesek; Potenciális befektetők; Partnerbankok; A bank ügyfelei; Hatóságok; (PSZÁF, könyvvizsgáló cégek) Hitelminősítő cégek; (Standard&Poor's, Moody's) Bank vezetői és dolgozói;
A mérleg felépítésének sajátosságai 1. Eszköz oldalon a leglikvidebb eszköztől halad a legkevésbé likvid felé, forrás oldalon a rövid lejáratú kötelezettségtől a saját tőke felé; 2. Pénzeszközök: MNB-nél vezetett pénzforgalmi és devizaszámla MNB-nél vezetett tartalékszámla más hitelintézetnél lévő betétszámla és devizaszámla giroszámla készpénz átvezetési számlák csekk és a fizetési forgalomban is használt érmék
A mérleg felépítésének sajátosságai 3. Állampapírok a)forgatási célú b)befektetési célú Tartalma a magyar állam és az MNB által kibocsátott értékpapírok: kötvény kincstárjegy kárpótlási jegy egyéb hitelviszonyt megtestesítő kamatozó és diszkont értékpapírok
A mérleg felépítésének sajátosságai 4. A pénzeszközök, az állampapírok és a hitelintézetekkel szembeni követelések képezik a bank likvid eszközeit; 5. Eszköz oldalon a pénzintézet által nyújtott hitelek, forrás oldalon a pénzintézetnél elhelyezett betétek szerepelnek. Betét elhelyezésekor és hitelnyújtáskor a bank eszköz és forrás állománya egyaránt nő. Hitel visszafizetésekor és betét felvételekor pedig egyaránt csökken. 6. A pénzintézet rövid lejáratú forrásai a jegybanki refinanszírozási hitelek és a bankközi források. Tartós külső forrásnak számít a banki kibocsátású kötvény, vagy más hosszú lejáratú értékpapír.
Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre b) kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Képzésének szabályozása c) általános kockázati céltartalék d) egyéb céltartalék várható kötelezettségre nem pénzügyi garanciális kötelezettségek
Céltartalékok - 2 Felhasználás: Ha az adott eszköz, hitelezési veszteség leírásakor, értékesítésekor az e címen megképzett céltartalékok nem nyújtanak elegendő fedezetet, akkor az általános kockázati céltartalékból egészítjük ki a hiányzó összeget. Ha a képzés meghaladja a kötelező mértéket, akkor a céltartaléktöbbletet fel kell használni
Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke Jellemzői: szerződésbe foglalt 5 évnél hosszabb lejáratú (kiegészítő alárendelt kölcsöntőke esetén 2 évnél hosszabb lejáratú) felhasználható adósságrendezésre Megjelenésük a könyvviteli nyilvántartásban: elkülönítetten kell kimutatni: az 5 éven túli az 5 éven belüli lejáratú hátrasorolt kötelezettségeket a tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletet nem szabad átsorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása c) egyéb hátrasorolt kötelezettség
A saját tőke elemei 1. Jegyzett tőke; 2. Jegyzett, de be nem fizetett tőke; 3. Tőketartalék, 4. Általános tartalék; 5. Eredménytartalék; 6. Lekötött tartalék; 7. Értékelési tartalék; 8. Mérleg szerinti eredmény
Általános tartalék Az adózott eredményből az osztalék és a részesedés kifizetése előtt képzendő, a tárgyévi adózott eredmény 10 %-nak erejéig; A pénzintézetet kérelmére a Felügyelet mentesítheti, ha tőkemegfelelési mutatója 12 % felett van és nincs negatív eredménytartalékja; A megképzett tartalék kizárólag a tevékenységéből eredő veszteségek fedezésére használható fel; A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja.