TÖRTÉNELEM 9. TANMENETJAVASLAT
Új tananyag feldolgozása Összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés Teljes óraszám 74 óra Kerettantervi órakeret 65 óra Az őskor és az ókori Kelet 7 2 9 8 Az ókori Hellász 9 2 11 11 Az ókori Róma 11 3 14 12 A középkor 14 4 18 18 A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 14 4 18 16 A projekttémák feldolgozása 4 4 A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata: F: fogalmak, szakkifejezések É: évszámok N: nevek T: topográfiai ismeretek A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük. 2
AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELET 1. Bevezető óra Ismerkedés a tanulócsoporttal. 2. 1. Az őskor Az őstörténet forrásainak Az evolúció és az emberré válás folyamatának elemzése. A mitokondriális Éva elmélete. Az őskor két szakaszának, valamint az életmód átalakulásának A Willendorfi Vénusz kőanyagából levonható következtetések. A neolit forradalom fogalmának értelmezése. Miért jött létre a mezolitikumban a letelepült életmód, és ez mennyiben segítette elő az élelemtermelés kialakulását? 3. 2. Az ókori Mezopotámia A mezopotámiai civilizáció hátterének és jellemzőinek feltárása. A természetföldrajzi körülmények és a civilizáció fejlődése közötti kapcsolatnak a tisztázása. A főbb régészeti leletek kiemelése. A társadalmi viszonyok és életkörülmények elemzése Hammurapi törvényei alapján. Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése (pl. az őskorra vonatkozó forráscsoportok). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. az őskor szakaszainak összehasonlítása). A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében (pl. a letelepedést elősegítő tényezők). régészeti emlékek Mezopotámiában). A földrajzi környezet szerepe a mezopotámiai civilizáció életében (pl. öntözéses gazdálkodás jellemzői). A lényeg kiemelése, az ismeretek problémaközpontú elrendezése (pl. a kultúra sajátosságainak bemutatása Hammurapi törvényei alapján). F: régészet, Homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, evolúció, Neandervölgyi ember, neolit forradalom É: Kr. e. 8000 körül, Kr. e. 3000 körül N: Charles Darwin T: termékeny félhold F: városállam, öntözéses földművelés, politeizmus, bronzkor, sumerek, ékírás É: Kr. e. 3000 körül, Kr. e. 18. század N: Hammurapi, Gilgames T: Mezopotámia, Babilon, Tigris, Eufrátesz 3
4. 3. Az ókori Egyiptom Az ókori Egyiptom legfontosabb művészettörténeti emlékeinek A különböző történelmi források értelmezésével a civilizáció főbb vonásainak (pl. vallás, kultúra) Mezopotámia és Egyiptom összehasonlítása néhány szempont alapján. 5. 4. Hódító birodalmak A hódító birodalmak terjeszkedési irányainak elemzése. A látványos sikerek okainak feltárása. A birodalomszervezés közötti különbségek kiemelése. A főbb régészeti emlékek kiemelése. 6. 5. Az ókori zsidó állam és Fönícia Az ókori zsidóság történetének áttekintése. A zsidó vallás kialakulása, körülményeinek és forrásainak elemzése. A politeizmus emlékei a héber Bibliában. A zsidóság egyistenhitének összehasonlítása a többi civilizáció vallásaival. Az ókori Fönícia kulturális szerepének kiemelése. régészeti emlékek Egyiptomban). A földrajzi környezet szerepe az egyiptomi civilizáció életében (pl. öntözéses gazdálkodás jellemzői). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások az ókori Kelet civilizációjának történetében, kultúrájában). írásos források a hódító birodalmak működéséről). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások az Asszír és a Perzsa Birodalom történetében). a zsidó nép történetének és vallásának írásos forrásai). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. az ókori Kelet vallásainak összehasonlítása). F: piramisok, fáraó, múmia, hieroglifa, politeizmus É: Kr. e. 2950 körül, Kr. e. 332 T: Egyiptom, Nílus, Alsó- és Felső- Egyiptom, Théba N: Kheopsz, Amon-Ré, Ozirisz, Ehnaton, Hérodotosz F: despotizmus, ékírás É: Kr. e. 7. század (Asszíria fénykora), Kr. e. 6. század (Perzsia felemelkedése) N: I. Dareiosz, Assur-ban-apli, Kürosz T: Perzsia, Asszíria, Ninive F: Kánaán, egyistenhit, zsidó vallás, Ószövetség (héber Biblia), próféták, babiloni fogság, betűírás É: Kr. e. 10. század N: Ábrahám, Mózes, Dávid, Salamon T: Palesztina, Jeruzsálem, Fönícia, Büblosz 4
7. 6. Az ókori India és Kína története A természetföldrajzi körülmények és a két civilizáció történeti viszonyainak India és Kína főbb kulturális örökségének A térségben kialakuló világvallások jellemzőinek feltárása és összehasonlítása. Az indiai társadalmi viszonyok bemutatása a források alapján. régészeti emlékek az ókori Kínában). A földrajzi környezet szerepe a két civilizáció életében (pl. a földrajzi és az éghajlati viszonyok szerepe). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások a két civilizáció történetében, kultúrájában). F: árja, kasztrendszer, érinthetetlenek, lélekvándorlás, buddhizmus, brahmanizmus, Selyemút É: Kr. e. 1500 körül (árja bevándorlás), Kr. e. 3. század vége (a kínai császárság kezdete) N: Buddha, Konfucius, Csin Si Huang-ti T: India, Kína, Indus, Gangesz, Sárga-folyó 8 9. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés. 3. Kommunikáció Szóbeli beszámoló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretek alapján (pl. az ókori keleti civilizációk jellegzetes tárgyi emlékeinek és kulturális örökségének feldolgozása). 4. Tájékozódás térben és időben A megismert történelmi események időrendbe állítása (pl. ókori keleti civilizációk ábrázolása idővonalon). 5
AZ ÓKORI HELLÁSZ 10. 7. A poliszok világa A korai görög történelem legfontosabb régészeti emlékeinek A bronzkori kultúrák és a távolsági kereskedelem kapcsolatának tisztázása. A polisz fogalmának értelmezése, a poliszok világának A görög gyarmatosítás okainak és irányainak elemzése. 11 12. 8. Az athéni demokrácia kialakulása Az athéni történelem főbb eseményeinek Az arisztokrata családok vetélkedése, a demokrácia irányába tett lépések kiemelése. A főbb rendelkezések elemzése a források alapján. A demokrácia fogalmának tisztázása, az athéni államszervezet működésének régészeti emlékek a krétai és a mükénéi civilizáció időszakából). követése (pl. a polisz kialakulásának körülményei, a görög gyarmatosítás háttere). A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében (pl. az első bronzkori kultúrák fejlődését befolyásoló tényezők). Drakón vérbosszúellenes törvénye. A társadalom vagyoni felosztása. A zeugitészek hopliták, nem ökörfogatosok.) követése (pl. az athéni társadalom és állam átalakulása). Történelmi problémák felismerése és elemzése (pl. Szolón és Kleiszthenész korában nem volt demokrácia. A cserépszavazás manipulálása.) F: régészet, bronzkor, mítosz, mitológia, polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, görög gyarmatosítás N: Homérosz, Heinrich Schliemann É: Kr. e. 13. század, Kr. e. 8 6. század T: Knósszosz, Trója, Kréta, Mükéné F: adósrabszolgaság, teherlezárás, népgyűlés, esküdtbíróság, polgár, polgárjog, türannisz, sztratégosz, cserépszavazás É: Kr. e. 594, Kr. e. 508 N: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész T: Balkán-félsziget, Athén, Attika 6
13. 9. A spártai állam és társadalom 14. 10. A görög poliszok mindennapjai A spártai állam és társadalom bemutatása az írásos források alapján. A köztudatban élő Spárta-kép és a régészeti feltárásokon alapuló megállapítások közötti különbségek kiemelése. Spárta és Athén összehasonlítása (társadalom és államszervezet). Az athéni társadalom rétegződése, illetve a nők és gyermekek helyzetének bemutatása a források alapján. A nők polgárjoga. Az életkörülmények a spártai társadalom rétegződése, életmód). A források kritikai kezelése (pl. Spártáról a történetírásban kialakult hagyományos kép árnyalása). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. az ókori Athén és Spárta államszervezetének összehasonlítása). értelmezése (pl. az athéni társadalom rétegződése, a nők helyzete Hellászban, gyermeknevelés, életmód). F: dór, helóta, krüpteia, vagyoni egyenlőség kérdése, polgárjog, ephorosz, vének tanácsa, gyermekkitétel N: Lükurgosz É: T: Peloponnészosz, Spárta F: polgárjog, metoikosz, rabszolga, gyermekhalandóság, agora, pedagógus, gümnaszion 15 16. 11. A görög perzsa háborúk és az athéni demokrácia fénykora A görög perzsa háborúk szakaszainak és a főbb hadmozdulatoknak elemzése a források alapján. A marathóni futás legendája. Athén nagyhatalmi politikájának jellemzői. Az athéni demokrácia fénykorának bemutatása, illetve Periklész tevékenységének értelmezése. Athén kulturális virágkorának bemutatása (építészet, irodalom). értelmezése (pl. a görög perzsa háborúk főbb szakaszai). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. művészettörténeti emlékek Athénban, az antik dráma). A források kritikus kezelése (pl. Periklész tevékenységének megítélése). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész és Periklész). F: hoplita, flotta, déloszi szövetség, demokrácia, napidíj, Parthenón, sztratégosz N: Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiasz É: Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 5. század közepe T: Perzsa Birodalom, Marathón, Thermopülai szoros, Szalamisz, Akropolisz 7
17. 12. Hellász válsága és Nagy Sándor birodalma 18. 13. Az antik görög vallás és művelődés A poliszvilág válságát okozó események Makedónia hegemonisztikus törekvéseinek értelmezése a források alapján. Nagy Sándor hadjáratának elemzése a térkép segítségével. Nagy Sándor történelmi jelentőségének tisztázása. A kialakuló hellenizmus fogalmának értelmezése. A görög vallás legfőbb jellemzőinek A vallás kultuszainak és a sportrendezvények közötti kapcsolatok kiemelése. Az állatáldozat közösségformáló szerepe. A görög filozófia főbb gondolkodóinak A görög történetírás jellemzése a források alapján. 19 20. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés. értelmezése (pl. Nagy Sándor hadjáratának áttekintése). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. a hellenizmus kultúrája). követése (pl. a poliszvilág válsága, Makedónia felemelkedése). értelmezése (pl. görög történetírás és filozófia). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. görög mitológia). 3. Kommunikáció Folyamatábra, diagram elemzése/készítése (pl. az athéni demokrácia kialakulása). 4. Tájékozódás időben és térben Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása (pl. a görög perzsa háborúk, Nagy Sándor birodalmának kialakulása térképek alapján). F: peloponnészoszi háború, hellenisztikus kor, hellenizmus, diadokhosz É: Kr. e. 431 404, Kr. e. 336 323 N: Démoszhenész, II. Philipposz, Nagy Sándor, T: Makedónia, Alexandria, Gordion, Türosz, Gaugaméla, Szúza F: antropomorf, politeizmus, olümpiai játékok, gyógyító szentélyek, filozófia É: Kr. e. 776 N: a főbb olümposzi istenek, Platón, Arisztotelész, Hérodotosz, Thuküdidész T: Olümposz, Delphoi, Olümpia 8
9 Témák AZ ÓKORI RÓMA 21. 14. Itália első évszázadai Róma alapításának körülményei a mondák és a régészeti feltárások alapján. Az etruszk és a görög kultúra hatásai a római kultúrára. A köztársasági Róma államberendezkedésének elemzése a források segítségével. A főbb római hivatalok és tisztségviselők kiemelése. 22. 15. A hódító Róma Róma hódítási szakaszainak feltárása. A pun háborúk hadmozdulatainak elemzése a források alapján. A birodalomépítés jellemzőinek bemutatása, illetve a sikeres római külpolitika okainak tisztázása. 23 24. 16. A köztársaság válsága A hódítások társadalmi hatásainak elemzése. A köztársaság válságát okozó események feltárása, illetve a polgárháború főbb szakaszainak kiemelése. Az egyes politikusok egyeduralmi törekvéseinek kiemelése, illetve Iulius Caesar katonai-politikai pályájának írásos források és régészeti emlékek). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a köztársaság államszervezeti ábrája). követése (pl. Róma politikai berendezkedése az első évszázadokban). értelmezése (pl. a római pun háborúk szakaszai). követése (pl. Róma birodalommá válása). követése (pl. a polgárháború egyes szakaszainak áttekintése). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Marius, Sulla, Iulius Caesar). A történelmi problémák felismerése (pl. a köztársaság válságának okai, egyeduralmi törekvések). Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Caesar intézkedései). F: latinok, etruszkok, királyság, senatus, consul, köztársaság, patrícius, plebejus, dictator, néptribunus É: Kr. e. 753, Kr. e. 510 N: Romulus, Remus, Tarquinius Superbus T: Itáliai félsziget, Róma, Tiberis F: colonia, provincia, punok, senatori rend, legio É: Kr. e. 264 146 N: Pürrhosz, Hannibál, Scipio T: Karthágó, Szicília, Hispánia, Alpok, Cannae, Zama F: polgárháború, optimaták, populares, diktatúra, proscriptio É: Kr. e. 133, Kr. e. 60, Kr. e. 48, Kr.e. 44 N: Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Iulius Caesar, Pompeius, Kleopátra, Brutus T: Capua, Rubicon folyó, Pharszalosz, Gallia
25 26. 17. Az egyeduralom kialakulása 27. 18. Életmód és mindennapok Rómában A polgárháború utolsó szakaszának áttekintése. Octavianus egyeduralmi törekvéseinek értelmezése. Augustus principatusi rendszerének elemzése a források alapján. A principatus alapja a katonai diktatúra, amelyett a békéért cserében fogadtak el. A Iulius Claudius-dinasztia császárainak Az ókori Róma főbb kulturális emlékeinek A római polgár hétköznapjainak elemzése a források alapján. A római vallás megismertetése, és összehasonlítása a görög vallással. értelmezése (pl. a principatus kialakítása, a Iulius Claudius-dinasztia császárai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a principatus rendszerének működése). A források kritikus kezelése (pl. Augustus önéletírása és a történelmi események). értelmezése (pl. a római nevek). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. Róma, a világváros). Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból és tévéműsorokból (pl. szórakozási lehetőségek Rómában, a római vallás). F: principatus, pax Romana É: Kr. e. 31, Kr. e. 27 Kr. u. 14 N: Marcus Antonius, Octavianus Augustus, Horatius, Tiberius, Caligula, Claudius, Nero T: Actium, Pannonia F: bérház, villa, vízvezeték, diadalív, Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Circus Maximus, Pantheon N: főbb római istenek 28. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása. 10 29. 19. A kereszténység kialakulása Palesztina történetének áttekintése a római uralom idején. Jézus életének és tanításának bemutatása a források alapján. A keresztény egyház korai történetének áttekintése. A keresztény vallás összehasonlítása a zsidó vallással. értelmezése (pl. a római uralom Palesztinában, a Pilatus-felirat, keresztény szimbólumok). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. Jézus életének és tanításának áttekintése). F: Újszövetség, evangélium, apostolok, az egyház páli fordulata, diaszpóra É: Kr. u. 70 N: Jézus, Mária, József, Heródes, Pilátus, Péter és Pál apostol T: Júdea, Betlehem, Názáret, Jeruzsálem
30. 20. A császárság évszázadai 31. 21. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása A romanizáció fogalmának értelmezése, a provinciák áttekintése a térkép segítségével. Vespasianus uralmának alapjai. A principatus és a dominatus rendszerének összehasonlítása. A császárkori gazdaság és társadalom átalakulásának elemzése. A népvándorlás menetének áttekintése a térkép segítségével (egyes népcsoportok vándorlási irányainak rögzítése). Constantinus látomásának átértelmezése. A birodalom kettéválásának és a Nyugatrómai Birodalom bukásának A kereszténység 4. századi történetének elemzése a források alapján. követése (pl. a császárság évszázadainak áttekintése, a romanizáció). A földrajzi környezet szerepe a Római Birodalom életében (pl. a terjeszkedés határai). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a principatus és a dominatus államszervezetének összehasonlítása). a kereszténység diadalának forrásai). követése (pl. a népvándorlás menete). Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Constantinus reformjai). F: limes, romanizáció, colonus, katonacsászárok, dák nép, dominatus, tetrarchia É: Kr. u. 284 305 N: Traianus, Hadrianus, Diocletianus T: Pompeji, Dacia F: keresztényüldözés, egyház, püspök, zsinat, dogma, államvallás, népvándorlás, hunok É: Kr. u. 313, 325, 395, 476 N: Constantinus, Attila T: Konstantinápoly, Milánó, Nicea, Ravenna 32. 22. A Kárpát-medence a római korban A római uralom értékelése a Kárpátmedencében. A főbb régészeti emlékek A főbb pannoniai és daciai városok áttekintése a térkép segítségével. értelmezése (pl. a római uralom Pannóniában). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. római emlékhelyek a Kárpát-medencében). F: provincia, limes, Borostyánkő út, romanizáció É: Kr. u. 9 433 N: Traianus, Attila T: Pannonia, Dacia, Aquincum, Sopianae, Savaria, Napoca, Apulum 11
33 34. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés. A KÖZÉPKOR 4. Tájékozódás térben és időben Történelmi időszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása (pl. hasonló tartalmú görög és római események kronológiai párba állítása). Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása (pl. a hódítások szakaszai). 12 35. 23. Róma örökösei: a Bizánci és a Frank Birodalom 36. 24. A középkori Európa születése A Keletrómai Birodalom történelmi szerepének bemutatása az időszakban, több évszázados fennmaradásának a háttere. A Frank Birodalom kialakulása, illetve jelentőségének kiemelése: az első olyan birodalom, amelynek központja nem a Mediterraneum térségében található. Bizánc mellett a Frank Birodalom is Róma örökösének tartotta magát; az okok tisztázása. A Német-római Birodalom létrejöttéhez vezető események A kora középkori demográfiai változások elemzése, a mezőgazdasági módszerek megismertetése. A feudális társadalom kialakulásának körülményei, az egyes társadalmi rétegek jogainak és kötelezettségeinek részletezése. követése (pl. a barbár királyságok sorsa, a Frank Birodalom kialakulása). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a Keletrómai Birodalom és a Frank Birodalom összehasonlítása). a kora középkori gazdálkodás jellemzői). értelmezése (pl. a népvándorlás utolsó hulláma). A történelmi problémák felismerése (pl. a demográfiai változások okai, a feudális társadalom kialakulása). F: kancellária, grófság É: 732, 800, 843 N: Justinianus, Martell Károly, Nagy Károly, Karoling-dinasztia T: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom területe, a verduni felosztás következményei, Ravenna, Aachen F: normannok, kora középkor, önellátás, nyomásos gazdálkodás, uradalom, hűbériség, feudalizmus, majorság, földesúr, jobbágy, robot É: 933, 955, 962 N: I. Ottó T: Német-római Császárság
37. 25. A keresztény világ kettéválása 38. 26. Az iszlám megjelenése és az arab hódítás 39. 27. Városfejlődés a virágzó középkorban Az egyházszakadáshoz vezető folyamat megismerése, valamint a római katolikus egyház és az ortodox egyház közötti különbségek elemzése. A keresztény világ kettéválásának máig ható következményének ismerete. A szerzetesi közösségek kulturális szerepének felismerése. A pápaság politikai törekvéseinek elemzése, a pápai hatalom és a császárság küzdelmének az ismerete. Az iszlám vallás történelmi hátterének az ismerete, az iszlám hit főbb tanainak a megismerése. Mohamed történelmi jelentőségének megértése. Az arab terjeszkedés irányainak elemzése, és a kulturális hatások értékelése. A muszlim vallású térségek ismerete napjainkban. A virágzó középkor időszakának a kiemelése, a korszak összehasonlítása a kora középkorral. A középkori városok kialakulásának a háttere, a városok jogi és gazdasági kiváltságainak az ismerete. A városok társadalmának, gazdasági életének és az életkörülményeknek a értelmezése (pl. a keresztény egyház történelme a kora középkorban). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a szerzetesség kialakulása). A történelmi problémák felismerése (egyházszakadás, és az invesztitúraharc). értelmezése (pl. az iszlám hit jellemzői, az arab terjeszkedés). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. Mohamed életének és tanításának áttekintése). a középkori gazdálkodás jellemzői). értelmezése (pl. városi önkormányzat és céhes gazdaság). A történelmi problémák felismerése (pl. a demográfiai változások okai, a virágzó középkor időszaka). F: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, püspök, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, invesztitúra, regula, teológia, Canossa-járás É: 1054, 1075 N: Szent Benedek, VII. Gergely T: Pápai Állam, a főbb egyházi központok, Monte Cassino F: iszlám, Korán, kalifa, dzsihád, mór kultúra, szunnita, síita É: 622, 732 N: Mohamed T: Mekka, Palesztina, Egyiptom, Perzsia, Córdoba, Damaszkusz, Bagdad F: virágzó középkor, polgárság, városi önkormányzat, városi kiváltságok, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza É: 11 13. század T: néhány Hanza-város ismerete, Velence, Genova, Pisa, Flandria, Champagne 13
40. 28. A keresztes hadjáratok és a lovagok világa A keresztes hadjáratok okainak a feltárása, illetve a keresztes háborúk politikai következményeinek ismerete. A lovag társadalmi helyzetének és értékrendjének elemzése. A lovagi életmód és neveltetés 41. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása. a keresztes hadjáratok okai és szakaszai). értelmezése (pl. a lovagi életmód jellemzői). F: keresztes hadjáratok, templomosok, johanniták, lovag (társadalmi helyzet, értékrend, harcmodor, kultúra) É: 1095, 1187, 1204, 1291 N: Szaladin, I. Frigyes, Oroszlánszívű Richárd T: Szentföld (Jeruzsálem, Antiochia), Konstantinápoly 14 42 43. 29. Nyugat-Európa államai a középkorban 44. 30. A középkor művelődése A kialakuló nyugat-európai államok kormányzati rendszerének megismerése, a rendi mozgalmak hátterének ismerete. A rendi képviselet és a rendi országgyűlések működésének elemzése a források alapján, illetve a politikai berendezkedések összehasonlítása. A hit (teológia) és a tudás (filozófia) kapcsolatának értelmezése, illetve a középkor világszemléletének megismerése. A középkori oktatás rendszerének elemzése, az egyetemek működési elvének áttekintése. A román és a gótikus építészet összehasonlítása, a főbb stílusjegyek megkülönböztetése. az angol rendi mozgalom dokumentumai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a rendi monarchiák államszervezeti ábrája). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a királyi hatalom helyzete). értelmezése (pl. középkor filozófiája, egyetemek). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. román és gótikus építészet). Ismeretszerzés más tantárgyak és szaktudományi munkákból (pl. szerzetesek világa, eretnekmozgalmak). F: hűbéri kormányzás, Magna Charta Libertatum, rendiség, rendi monarchia É: 1215, 1265, 1302, 1356 N: IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Luxemburgi IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond F: hét szabad művészet, teológia, skolasztika, egyetem (karok, autonómia), kolduló rendek, eretnekség, inkvizíció, román stílus, gótika N: Aquinói Szent Tamás, Assisi Szent Ferenc, Szent Domonkos, III. Ince T: néhány egyetem (pl. Bologna, Oxford, Cambridge, Prága, Krakkó)
45. 31. A hanyatló középkor A hanyatló középkor fogalmának az értelmezése, illetve a korábbi korszakokkal való összehasonlítás. A pápai főhatalom helyzetének az elemzése az időszakban. A százéves háború okainak elemzése, a háború szakaszainak áttekintése, Jeanne d'arc történelmi szerepének kiemelése. 46. 32. Közép- és Kelet- Európa államai a középkorban 47. 33. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Kelet-Közép-Európa eltérő fejlődésének hátterének, és a régió történelmének főbb vonásainak A mongol (tatár) hódítás szakaszainak elemzése, az orosz területek sorsának A dinasztikus kapcsolatok áttekintése a régió történelmében. Az Oszmán Birodalom terjeszkedési szakaszainak az elemzése. A hódítások hátterének tisztázása, az Oszmán Birodalom államszervezetének, közigazgatásának és hadseregének Nyugat-Európa válságának háttere). követése (pl. a százéves háború menete). Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Jeanne d'arc történelmi jelentősége). értelmezése (pl. Kelet-Közép-Európa fejlődésének fő vonásai, dinasztikus kapcsolatok a térségben). követése (pl. a mongol/tatár hódítás üteme). értelmezése (pl. az oszmán terjeszkedés szakaszai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az Oszmán Birodalom államszervezeti ábrája). követése (pl. a balkáni államok sorsa). F: hanyatló középkor, pestisjárvány, százéves háború, avignoni fogság, nyugati egyházszakadás É: 1337 1453, 1415, 1431 N: Jeanne d'arc, Luxemburgi Zsigmond, Husz János T: Krím félsziget, Flandria, Orléans, Burgundia, Konstanz F: hospes, ortodox kereszténység, Mongol Birodalom, Arany Horda, huszitizmus, Német Lovagrend É: 1241 42, 1410, 1415 N: Dzsingisz kán, Batu kán, III. Iván, Luxemburgi IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond T: Kijev, Novgorod, Mongol Birodalom, Prága, Krakkó F: despotizmus, szultán, szpáhi, janicsár, vilajet, szandzsák É: 1389, 1396, 1453 N: Oszmán, Luxemburgi Zsigmond, II. Mohamed T: Kis-Ázsia, Konstantinápoly Isztambul, Rigómező, Nikápoly, Havasalföld, Moldva 15
48. 34. Reneszánsz és humanizmus Itáliában 49. 35. Hétköznapi élet a középkorban Az itáliai városállamok politikai berendezkedésének és gazdasági fejlődésének A reneszánsz kultúra és a humanista szemlélet A reneszánsz stílusjegyek elemzése. A középkori életviszonyok bemutatása, és összehasonlítása a római polgárok életkörülményeivel. A nők és gyermekek helyzetének elemzése a középkorban, illetve összehasonlítása az antik kultúrák viszonyaival. Az európai zsidóság középkori történetének áttekintése. 50. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása. értelmezése (pl. az itáliai városállamok jellemzői). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. reneszánsz építészet és művészet). Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból (pl. humanista tudósok). értelmezése (pl. nők és gyermekek helyzete a korban). 3. Kommunikáció Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból (pl. életkörülmények a középkorban). F: levantei kereskedelem, reneszánsz, humanizmus, könyvnyomtatás N: Medici-család, Dante, Petrarca, Leonardo Da Vinci, Gutenberg T: Velence, Firenze, Mainz F: lovagi értékrend, apród, inas, antijudaizmus, előítélet, vérvád, jogfosztás 16
51 52. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. Számonkérés. 4. Tájékozódás időben és térben Az európai történelem elemzése (pl. összehasonlító időrendi táblázat készítése a 11 15. századi Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa legfontosabb politikai eseményeiről). A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről (pl. az arab, illetve oszmán hódítás fontosabb szakaszainak bemutatása). A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG 53. 36. A magyar nép őstörténete A magyar őstörténelem vitás kérdéseinek tisztázása az egyes tudományágak eredményei alapján. A magyar eredetről szóló mondák, illetve elméletek és a tudományos álláspontok A mitokondriális DNS vizsgálatának eredményei. A magyarság vándorlásának elemzése a térkép segítségével. Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése (pl. a magyar őstörténelem forrásainak értékelése). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő elméletek a magyarság eredetéről). A földrajzi tényezők szerepének felismerése (pl. a magyarság vándorlásának állomásai). F: finnugor nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, kende, gyula, vérszerződés T: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz 17
18 Témák 54. 37. A honfoglalás és a kalandozások kora 55 56. 38. Géza fejedelemsége és Szent István királysága 57. 39. A Magyar Királyság első évszázada A honfoglalás előzményeinek, illetve menetének A magyarság életmódjának elemzése a források alapján. A kalandozó hadjáratok irányainak áttekintése a térkép segítségével. A kalandozó hadjáratok és az európai történeti események összekapcsolása. Géza fejedelem és I. István politikai lépéseinek áttekintése. A kereszténység bevezetésének elemzése a források alapján. I. István államszervező tevékenységének Géza fejedelem és I. István tevékenységének értékelése, a meghatározó döntések hátterének feltárása. A korabeli társadalom és mentalitás elemzése a források alapján. A Szent István halála utáni évtizedek áttekintése. A királyi hatalom helyzetének bemutatása Szent László és Könyves Kálmán időszakában. A két király legfontosabb törvényi rendelkezéseinek elemzése. Az ország külpolitikai helyzetének áttekintése. a honfogaló magyarok életmódja, harcmodora). Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenvélemények cáfolására (pl. a magyar honfoglalás menete). A történelmi problémák felismerése (pl. a kettős honfoglalás elmélete). értelmezése (pl. az egyház- és államalapítás fő vonásai). Szent István törvényeinek elemzése). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Géza fejedelem külpolitikai nyitásának oka). A lényeg kiemelése, az ismeretek problémaközpontú elrendezése (pl. Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek elemzése és összehasonlítása). A történelmi események nyomon követése (pl. trónviszályok Szent István halála után). F: honfoglalás, besenyők, a kettős honfoglalás elmélete, kalandozások, reflexíj, nomád harcmodor É: 895, 907, 933, 955 N: Árpád, Álmos T: Vereckeihágó, Pozsony, Kárpát-medence főbb tájegységei, Augsburg F: primogenitura, szenioratus, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, tized, királyi tanács, várjobbágy, várnépek É: 972 997, 997/1000 1038 N: Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, Gizella T: Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Kalocsa, Pécs, Várad, Győr F: trónviszály, pogánylázadás, istenítélet, egyházi hierarchia, Szent Korona É: 1077 1095, 1095 1116 N: Imre herceg, Vazul, Gellért püspök, I. (Szent) László, Könyves Kálmán T: Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia
58. 40. Gazdaság és népesség a 12. században A népesedési viszonyok és az életkörülmények áttekintése. A gazdasági viszonyok fő vonásainak áttekintése az időszakban. Az ország külpolitikai helyzetének bemutatása a 12. században. értelmezése (pl. népesedési és gazdasági viszonyok elemzése). A források kritikus kezelése (pl. Freisingi Ottó krónikarészlete). F: kancellária, hospesek, szászok, domaniális jövedelmek, regálejövedelmek É: 1172 1196 N: III. Béla, Mánuel császár, Anonymus T: Szászföld 59. 41. Az Aranybulla kibocsátása 60. 42. A tatárjárás és az utolsó Árpádok II. András intézkedéseinek bemutatása, a gazdasági és társadalmi változások kiemelése. Az Aranybulla kibocsátásához vezető út áttekintése. Az Aranybulla forráselemzése a megadott szempontok alapján. A tatárjárás menetének elemzése a források alapján, illetve az ország védelmi lehetőségeinek értékelése. A tatárjárás következményeinek feltárása és IV. Béla intézkedéseinek A királyi hatalom meggyengülésének bemutatása a 13.század végén. 61. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegben, illetve információk gyűjtése és önálló rendszerezése, értelmezése (pl. az Aranybulla elemzése). a tatárjárás menete és következményei). Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. IV. Béla második honalapítása ). követése (pl. az utolsó Árpádok időszaka). F: szerviens, báró, Aranybulla, ellenállási záradék É: 1205 1235, 1222 N: II. András, Gertrúd T: Halics F: kunok, tatárjárás, második honalapítás, jászok, familiaritás É: 1235 1270, 1241 1242, 1301 N: IV. Béla, Julianus barát, Batu kán, III. András T: Muhi, Buda, Pozsony, Gyulafehérvár, Trau 19
62. 43. Magyarország az Anjouk korában 63. 44. Luxemburgi Zsigmond fél évszázada 64. 45. Gazdasági és társadalmi változások a 14 15. században A királyi hatalom megerősödésének áttekintése az Anjou-korban. I. Károly gazdasági reformjainak Az ország külpolitikai helyzetének elemzése az időszakban, illetve I. Lajos hadjáratainak áttekintése a térkép segítségével. A köznemesség jogi és gazdasági helyzetének értékelése az 1351-es törvények elemzése alapján. Az Anjoukor időszakának értékelése. A királyi hatalom helyzetének bemutatása Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején. Zsigmond külpolitikájának A török elleni védekezés első évtizedeinek elemzése a térkép alapján. A Zsigmond halála utáni események A késő középkori jobbágyság jogi és gazdasági helyzetének A magyar városfejlődés és a polgárság jellemzése és összehasonlítása a nyugateurópaival. Erdély földrajzi és etnikai áttekintése térkép segítségével. értelmezése (pl. I. Károly gazdasági reformjai). az 1351-es törvény). követése (pl. a kiskirályi hatalom felszámolása). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. I. (Nagy) Lajos külpolitikai törekvései). értelmezése (pl. Zsigmond belpolitikai tevékenysége). követése (pl. az Oszmán Birodalom elleni védekezés). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Zsigmond külpolitikai tevékenysége). a középkori magyar városfejlődés). követése (pl. Erdély a középkorban, a társadalom átalakulása a késő középkorban). F: kiskirályok, interregnum, aranyforint, regále, harmincad, kapuadó, perszonálunió, ősiség, úriszék, báró, köznemes, kilenced É: 1308 1342, 1312, 1342 1382, 1351, 1370 N: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Csák Máté, Anjou Mária, Hedvig T: Visegrád, Rozgony, Nápoly, Krakkó F: végvárrendszer, bandérium, nemesi vármegye, rendi országgyűlés É: 1387 1437, 1396 N: Luxemburgi Zsigmond, Habsburg Albert T: Nikápoly, Galambóc F: székely, szász, erdélyi vajda, rovásírás, kollektív jogok, autonómia, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros T: Székelyföld, Szászföld, Szepesség, Kassa, Bártfa, Brassó, Nagyszeben 20
21 Témák 65. 46. Hunyadi János török elleni harcai 66. 47. Hunyadi Mátyás uralkodása 67. 48. Művelődés és kultúra a középkori Magyarországon Hunyadi török elleni hadjáratainak elemzése a térkép segítségével. A belpolitikai helyzet változásainak bemutatása 1440 1457 között. A nándorfehérvári diadal elemzése a források alapján. Hunyadi János történelmi jelentőségének kiemelése. Mátyás királyi hatalmának bemutatása, illetve a gazdasági lépések áttekintése. Mátyás külpolitikai törekvéseinek elemzése és áttekintése a források alapján. Mátyás történelmi jelentőségének értelmezése. A legfontosabb középkori történeti munkák A román és gótikus építészet emlékeinek bemutatása az országban. Mátyás reneszánsz udvarának elemzése a források alapján. A középkori Buda fejlődésének áttekintése. értelmezése (pl. Hunyadi János politikai pályája). a nándorfehérvári diadal). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Hunyadi János hadjáratainak áttekintése). értelmezése (pl. Mátyás hatalomra kerülésének körülményei). Mátyás gazdaságpolitikája). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Mátyás külpolitikai lépéseinek háttere). A tanultak felhasználása új feladathelyzetben (pl. korstílusok azonosítása magyarországi műemlékeken). értelmezése (pl. történeti irodalom). 3. Kommunikáció Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból (pl. a középkori Buda). F: erdélyi vajda, kormányzó É: 1440 1444, 1444, 1456 N: I. Ulászló, V. László, Cillei Ulrik, Szilágyi Mihály, Hunyadi János, Hunyadi László T: Vajdahunyad, Várna, Nándorfehérvár F: rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, kettős végvárvonal É: 1458 1490, 1463, 1479, 1485 N: Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Aragóniai Beatrix, Corvin János, Kinizsi Pál F: kancellária, nyelvemlékek, krónikák, Képes krónika, királyi udvar, reneszánsz, corvina, kódex N: Anonymus, Kézai Simon, Kálti Márk, Janus Pannonius, Antonio Bonfini T: Kassa, Ják, Pozsony
68. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása. 69 70. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok alapján. Számonkérés. 4. Tájékozódás térben és időben A tanult események, jelenségek topográfiai meghatározása térképen. (pl. a magyarság vándorlásának fő állomásai). Az európai és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának elemzése. 71 74. A projekttémák feldolgozása 22