KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM MEGRENDELŐ PROJEKT KONZORCIUM TERVEZŐ TERV CÍME KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDONÁCIÓS KÖZPONT 1024 BUDAPEST, LÖVŐHÁZ UTCA 39. TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRÓL 18. SZÁMÚ EU TEN-T TÁMOGATÁSÚ KIEMELT PROJEKT VITUKI Kft. AQUAPROFIT Zrt. TÉR-TEAM Kft. VTK INNOSYSTEM Kft. TÉR-TEAM MÉRNÖK Kft. SZÉKHELY: 1106 BUDAPEST, LÁNGVIRÁG UTCA 22. IRODA: 1094 BUDAPEST, PÁVA UTCA 6. V/5. TEL/FAX: (36) 1-299-0825, (36) 1-299-02826 E-MAIL: IRODA@TER-TEAM.HU 2.11-2.12 DUNAFÜREDI ÉS ERCSI SZŰKÜLET RENDEZÉSE KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TERVFÁZIS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ TERVSZÁM TM-299-2.11-2.12-K-0 VEZETŐ TERVEZŐ SZABÓ GÁBOR VZ-T/01-5073 K1/01-5073 SZERKESZTŐ SZERKESZTŐ DÁTUM 2010. OKTÓBER

2 DUNAFÜREDI ÉS ERCSI SZŰKÜLET RENDEZÉSE KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Megrendelő: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024 Budapest, Lövőház u. 39. Projekt: TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRÓL 18. SZÁMÚ EU TEN-T TÁMOGATÁSÚ PROJEKT Konzorcium: VITUKI Kft. AQUAPROFIT Zrt. TÉR-TEAM Kft. VTK INNOSYSTEM Kft. Konzorcium vezető: Engedélyes: VITUKI Kft. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT 1024 Budapest, Lövőház utca 39. KHT generáltervező: TÉR-TEAM Mérnök Kft., Iroda: 1094 Budapest, Páva u.6. Tel.: (1) 299-0825, Fax: (1) 299-0826, iroda@ter-team.hu KHT felelős tervező: SZABÓ GÁBOR vezető tervező TÉR-TEAM Kft. Szabó Gábor ügyvezető Rédly László ügyvezető Ez a terv a TÉR-TEAM Mérnök Kft. és a felsorolt szerzők szellemi terméke, védelmét jogszabály és a konzorciumi szerződés biztosítja! B u d a p e s t, 2010. október

3 DUNAFÜREDI ÉS ERCSI SZŰKÜLET RENDEZÉSE KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ TERVJEGYZÉK KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Rajzmellékletek: 1. A beavatkozási hely általános helyszínrajza M = 1:15 000 2. Egyesített hatásterület helyszínrajza M = 1:20 000

4 1. ÁLTALÁNOS ADATOK A dunai hajóút fejlesztési program (DHP) végrehajtására kiírt közbeszerzési pályázatot a VITUKI AQUAPROFIT TÉR-TEAM VTK INNOSYSTEM Konzorcium nyerte el. A Konzorcium feladata a hajóút javítását szolgáló beavatkozási helyekre és a kiemelt mellékágak területére a következő tervek elkészítése: Stratégiai környezeti vizsgálat (SKV). Vízjogi létesítési engedélyezési tervek. Előzetes környezeti vizsgálat (EV), környezeti hatásvizsgálat, ill. tanulmány (KHT), Natura 2000 hatásbecslés. Tender kiírások. Környezethasználó, megrendelő, engedélyes: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.). A jelen környezeti hatástanulmány és a csatolt munkarészek (továbbiakban: KHT) a KDV-KTVF-által a Dunafüredi és Ercsi szűkületre (létesítményjegyzék: 2.11-2.12) előírt környezeti hatásvizsgálat összefoglalását jelentik, a kotrásból kikerülő mederanyag elhelyezési területével együtt. (Lásd az 1. és 2. sz. térképmellékletet.) A jelen KHT dokumentáció tartalmi és formai összeállításánál mindenben betartottuk a korábbi KDV-KTVF határozatban az EV-ra adott előírásokat (KDV-KTVF: 5686-1/2009. sz. határozat) és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletben lévő szabályokat. A KHT dokumentáció és mellékletei tartalmazzák a terviratokat, a korábbi engedélyeket, igazolásokat, a szakértői alátámasztó dokumentációkat, teljes körű elemzéseket. A KHT Összefoglaló dokumentáció tartalmazza a szakértői vizsgálatok és elemzések lényegi összefoglalását. A KHT dokumentáció tartalmi részei (külön-külön kötetben): Általános kötet (főbb adatok, előzmények, vizsgált változatok a főágban és a mellékágban, a tervezett létesítmények leírása, a tervezési terület általános bemutatása, talajtani viszonyok, felszíni vizek, településrendezési adottságok, kulturális örökség, táj) 1D matematikai modell Élővilágvédelem, NATURA2000 hatásbecslés Vízbázis-védelem Zajvédelmi munkarész Kulturális örökségvédelmi hatásvizsgálat.

5 2. A PROJEKTTERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI A Dunafüred-Ercsi szűkület műszaki tervezési, beavatkozási területeit az 1. sz. térképmellékleten ábrázoljuk. A tervezett főági beavatkozások határai a Dunafüredi szűkületnél: A tervezett kotrási szelvények szélső határai: 1619+125-1617+702 fkm. A tervezett főági beavatkozások határai a Ercsi szűkületnél: A tervezett kotrási szelvények szélső határai: 1616+936-1615+035 fkm. A kotort mederanyag elhelyezési területe mindkét szűkületnél azonos, amit a 2. sz. térképmellékleten mutatjuk be. 3. A HAJÓZHATÓSÁG BIZTOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA, HATÓTÉNYEZŐK A tervezők a szakasz hajóút kialakítását az alábbi paraméterek szerint változatokat készítve vizsgálták a gázló területén: 180 m széles hajóút (az EV-ben dokumentált műszaki megoldás). 150 m széles hajóút (javasolt műszaki megoldás). 3.1 A hajóút javítására kiválasztott főági beavatkozások leírása A mellékelt 2. sz. tervlapon a Dunafürednél ábrázolt 150 m széles és az Ercsinél tervezett 180 m széles hajóút a főági beavatkozások, kotrások és az adott mederviszonyok, ill. a hajóút, mint közlekedési pálya sajátosságait jelentő adottságok és elvárások optimalizált tervezői megoldása. A vízterületet a VI.B víziút osztály követelményei szerint kell kialakítani. 3.1.1 Dunafüredi szűkület A hajóút kijelölésekor figyelembe vettük, hogy a lehető legkevesebb kotrási munkával lehessen kialakítani és fenntartani a hajóutat. Többek között ezért, ill. a vízbázis védőterület érintettség miatt csökkentettük az EV-ben vizsgált 180 m széles hajóutat 150 m szélességre. A tervezett hajóút legfontosabb paraméterei: o Hajóút szélessége: 150 m (a meglévő vízbázis védőterületének minél kisebb érintettsége miatt az EV-ben vizsgált 180 m széles hajóútnál keskenyebb) o Hajóút mélysége: HKV -2,70 m A főági beavatkozás helyszíne: 1619+125-1617+702 fkm A tervezett mederkotrás szintje: 90,68-90,79 mb A tervezett mederkotrás mennyisége: 20.820 m 3, kerekítve 20.800 m 3 A tervezett mederkotrás kivitelezési időigénye: Napi 1.200 m 3 egy műszak/munkanap teljesítménnyel 17 munkanap, de a széttagolt kotrási területek és a felvonulás ellenőrzés időigénye miatt várhatóan 4 hét. A tervezett mederkotrás anyaga: homokos kavics. A tervezett mederkotrás rövid leírása, az anyag lerakási helyének meghatározása: A kotrás vedersoros kotró munkagéppel és merevgémes kotrógéppel tör-

6 ténik. A kotort anyagot önjáró uszályba rakják, és az Ercsi térségében meglévő két sarkantyú közé rakják le az 1615+450-1614+950 fkm-ek közötti jobb parti területre, a mederbe. A lerakott anyag mechanikai stabilizálása nem szükséges, mert a kotort anyag felső lerakási szintje a HKV-0,5 m-en van, és a meglévő sarkantyúk hidraulikai árnyékában, védelmében alakul ki a lerakási depónia. A lerakott depónia vízoldali rézsűhajlása 1:3. A tervezett mederkotrás vastagsága: o max. 0,87 m o átlagos kotrási vastagság: 0,4 m. A Dunafüredi szűkület területe a Natura 2000 területbe tartozik. 3.1.2 Ercsi szűkület A tervezett hajóút legfontosabb paraméterei: o Hajóút szélessége: 180 m o Hajóút mélysége: HKV -2,80 m A főági beavatkozás helyszíne: 1616+936-1615+035 fkm A tervezett mederkotrás szintje: 90,38-90,53 mb A tervezett mederkotrás mennyisége: 7.480 m 3, kerekítve 7.500 m 3 A tervezett mederkotrás kivitelezési időigénye: A márgás, de a tapasztalatok szerint relatíve jól bontható anyag várható kitermelési tulajdonságai miatt napi 800 m 3 egy műszak/munkanap teljesítménnyel 10 munkanap, de a széttagolt kotrási területek és a felvonulás ellenőrzés időigénye miatt várhatóan 3 hét. A tervezett mederkotrás anyaga: márgás mederanyag, helyenként homokkő kiemelkedésekkel, csúcsokkal. A tervezett mederkotrás rövid leírása, az anyag lerakási helyének meghatározása: A kotrás vedersoros kotró munkagéppel és merevgémes kotrógéppel, ill. bontófejjel szerelt merevgémes munkagéppel történik. A kitermelés intenzitása gyengébb, mint homokos kavics esetében. A kotort anyagot önjáró uszályba rakják, és az Ercsi térségében meglévő két sarkantyú közé rakják le az 1615+450-1614+950 fkm-ek közötti jobb parti területre, a mederbe. A lerakás módja megegyezik a 3.1.1 alatt leírtakkal. A tervezett mederkotrás vastagsága: o max. 0,69 m o átlagos kotrási vastagság: 0,2 m. 4. A HATÁSFOLYAMATOK, HATÁSTERÜLETEK ÉS A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK BECSLÉSE, ÉRTÉKELÉSE 4.1 A földtani közegre gyakorolt hatások bemutatása A földtani közegre gyakorolt hatás a kotrás területén megszüntetőnek, míg az elhelyezés területén javítónak minősíthető, vagyis a lerakással javítjuk a két sarkantyú közötti mederrész stabilitását és a szűrőréteg vastagságát növeljük. A hatásterületek meghatározásánál és térképi ábrázolásánál azt az általános elvet alkalmaztuk, miszerint a közvetett hatásterület a beavatkozási terület határaitól folyásirányban 1000 m-re terjed ki.

7 A földtani közegre gyakorolt hatás a kotrás területén megszüntetőnek, míg az elhelyezés területén javítónak minősíthető, vagyis a lerakással javítjuk a két sarkantyú közötti mederrész stabilitását és a szűrőréteg vastagságát növeljük. 4.2 A környezeti levegőminőségre gyakorolt hatások bemutatása Hosszútávon várhatóan a víziút forgalom növekedése nem fog együtt járni a levegő szennyezettségének növekedésével, mivel a nemzetközi (elsősorban EU) és hazai környezetvédelmi intézkedések (emissziók korlátozása, korszerű technológiák megkövetelése, stb.) korlátozzák annak légszennyezőanyag kibocsátását. Így az üzemelés a levegőminőség szempontjából elviselhető hatásnak minősíthető. 4.3 A tájra, épített környezetre, kulturális örökségre gyakorolt hatások, várható hatásfolyamatok bemutatása 4.3.1 Táj, épített környezet A medermélyítési munkálatok többnyire csak vizuális értelemben jelentenek minimális hatást az építés fázisában. Ez a hatás igazából nem a tájra lesz hatással, hanem csupán a tájat szemlélő tekintetét, figyelmét vonja el majd a kivitelezés ideje alatt, a szemlélődés során. A munkálatok a látképet időszakosan megtörik, a látványt a síkabb területeken megzavarják, a Duna-parti kilátást, át és rálátást időszakosan akadályozzák. A táj esetében, mivel csak vizuális értelemben beszélhetünk a kivitelezés alatt zavaró hatásról, így közvetlen hatásterületet nem lehetett lehatárolni. 4.3.2 Kulturális örökségvédelmi hatásvizsgálat eredménye, Dunafüredi és Ercsi szűkület Az elvégzett értékvizsgálat és hatáselemzés alapján megállapítottuk, hogy a tervezett beruházás ismert régészeti lelőhelyet nem érint, azonban a régészeti érdekű területen tervezett változtatás olyan beavatkozással jár, amely eddig azonosítatlan (váratlanul előkerülő) örökségi elemeket (régészeti lelőhelyeket) veszélyeztethet. Javasolt örökségvédelmi hatáscsökkentő intézkedések: A hatályos jogszabályok alapján további, megelőző jellegű régészeti munkák nem indokoltak, azonban mivel a beavatkozás régészeti érdekű területen valósul meg (folyómeder), a munkák előtt feltétlenül egyeztetést javaslunk a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes irodájával. 4.4 Az élővilágra gyakorolt hatások, várható hatásfolyamatok bemutatása A tervezési terület melletti Duna jobb- és bal part uralkodó vegetációtípusa a puhafa ligeterdő (Salici-Populetum), annak is a bokorfüzes és fehérfüzes típusa. Ennek megfelelően a parton döntően bokorfüzest találunk (Salicion triandrae), amely mögött néhol azonálisan fehérfüzesek (Salicion albae) találhatóak. Az uralkodó fafaj mellett

8 jelen van az idegenhonos zöld juhar (Acer negundo) és a vörös kőris (Fraxinus pennsylvanica). A jobbparton található ligeterdő sávot két részre lehet bontani. Közvetlenül a part mentén jó állapotú, egyidős közepes korú (15-20 éves) kőrisekből és füzekből álló erdő található. Fajösszetétele magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), magas kőris (Fraxinus excelsior) törékeny fűz (Salix fragilis), csigolyafűz (Salix purpurea), és fehér fűz (Salix alba). Az erdő szerkezete nagymértékű emberi zavarásra utal, amelyet a ritkásan álló fák, a levágott cserjék és az erdészeti feltáró utak is igazolnak. Értékesebb edényes növényfaj ezen a területen nem került elő és nem is várható. A jobb part menti homokos zátony csak kisvíz idején kerül felszínre. Magasabbrendű növényzet tartós kialakulására jelen állapotában emiatt nincs lehetőség. A beruházási területen és annak hatásterületén jelentős természeti állapotváltozás nem várható. A munkálatok közvetlen hatása botanikai szempontból semlegesnek tekinthető. Összegezve megállapítható, hogy a beavatkozások kivitelezése nem lesz számottevő hatással még a zátony jellegű élőhelyekhez kötődő szárazföldi gerinctelen fajokra sem. A zömmel a folyam medrére koncentrálódó munkálatok nem érintik jelentősen a szárazföldi makrogerinctelenek élőhelyeit. A beavatkozások vízi makroszkópikus gerinctelen fajokra gyakorolt hatásának becslésére vizsgálatokat végeztünk a dunafüredi és ercsi Duna-szakaszon mélységi kotróhálós módszerrel. Dunafüreden két helyszínen (1620,5 és 1618 fkm) 6-6 kotrást hajtottunk végre a kereszt-szelvények mentén, Ercsi térségében egy keresztszelvényt vizsgáltunk az 1615,5 fkm-nél. A hordalékanyag minőségének ismertetése mellett leírtuk az előforduló makroszkópikus gerinctelen fauna összetételét és menynyiségi viszonyait. A parttól való távolsággal csökken a faj- és az egyedszám, ezért úgy gondoljuk, a hajóút rendezése céljából végrehajtott mederrendezés kismértékű hatással lesz a makrozoobenton állományra. A Dunafüredi és Ercsi szűkület elnevezésű helyek halállomány vizsgálata összesen 33 faj 3114 példánya alapján történt. A halállományok szerkezetét a part mesterséges és természetes jellege alapján értékeltük. Az értékelés eredményeképpen megállapítható, hogy a természetes partok fontosabb szerepet játszanak a Duna őshonos halfajainak fennmaradásában. A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák károsan nem befolyásolják a természetes partok és a kövezések halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március-június időszakban). A vizsgálati területen hat kétéltű- és két hüllőfaj ismert, valamint négy kétéltű- és négy hüllőfaj potenciális előfordulását adtuk meg. Az előforduló kétéltű- és hüllőfajok mindegyike védett. A jelenlegi élőhelyi adottságok és a tervezett beavatkozások várható hatása alapján a projekt ezen a helyszínen nagy valószínűséggel nem okoz számottevő negatív hatást a kétéltűek és hüllők populációiban. Fentiek miatt a herpetofauna védelme érde-

9 kében nem tartjuk indokoltnak külön megelőző, illetve kompenzációs intézkedések végrehajtását. A terület kevésbé jelentős szerepet játszik egyes vízimadarak vonulásában és telelésében. Kárókatonából (Phalacrocorax carbo) a maximálisan megfigyelt mennyiség 141 volt a maximum példányszám Az egyszerre előforduló vízimadárfajok maximális mennyisége 2001 példány volt. A tervezett tevékenység az összes telelő vízimadár állományára zavaró hatást fejthetnek ki. A tervezett tevékenység nem érinti a fekete harkály (Dryocopus martius) és az örvös légykapó (Ficedula albicollis) fészkelőterületeit, ezért a tervezett beavatkozás ezekre a fajokra nem lesz hatással. Madárvédelmi szempontból az itt telelő vízimadárfajok telelésének háborítatlansága érdekében a munkálatok november 1. és február 28. közötti időbeli korlátozásának előírását javasoljuk. A vizsgált területen 24 emlősfaj fordul elő az eddigi vizsgálatok alapján. Ezek közül 1 faj fokozottan védett, 8 faj védett. A közösségi jelentőségű fajok száma 8. A megítélésünk szerint a tervezett beavatkozások egyik fajt sem veszélyeztetik olyan mértékben, hogy korlátozásokat kellene előírni. Élőhelyek A hatásbecslési vizsgálat végeredményeképpen megállapítható, hogy a tervezett beruházás jelölő élőhelyekre gyakorolt hatása semleges. Vízi makrogerinctelenek A hatásbecslési vizsgálat végeredményeképpen megállapítható, hogy a tervezett beruházás jelölő fajra gyakorolt hatása tolerálható, nem jelentős lehet. Halak A hatásbecslési vizsgálat végeredményeképpen megállapítható, hogy a tervezett beruházás a réticsík (Misgurnus fossilis) esetében nincs hatással, mivel nem fordul elő a főmederben. A jelölő fajok közül a dunai ingola (Eudontomyzon mariae), a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) és a vágócsík (Cobitis elongatoides) jelenlétét ugyancsak nem igazolták a frissebb vizsgálatok, bár potenciálisan előfordulhatnak, ezért ezekre a fajokra gyakorolt hatás is elhanyagolható mértékű. Ugyancsak elhanyagolható a gardára (Pelecus cultratus), a széles durbincsra (Gymnocephalus baloni) és a német bucóra (Zingel streber) gyakorolt hatás, a vizsgálatoknál mindössze egy-egy példányuk került kézre a beavatkozási területről. A leánykoncér Rutilus pigus, balin Aspius aspius, halványfoltú küllő Gobio albipinnatus, selymes durbincs Gymnocephalus schraetzer, magyar bucó Zingel zingel állományára kijelenthetjük, hogy a beruházás kismértékben negatív hatással lehet, amennyiben az a márciustól június végéig tartó időszakban kerül kivitelezésre. Javasolt kivitelezési tilalmi idő március elejétől június végéig.

10 Kétéltűek, hüllők A hatásbecslési vizsgálat eredményei alapján az a véleményünk, hogy a tervezett beavatkozások a Natura 2000 jelölő kétéltű- és hüllőfajok szempontjából engedélyezhetők, a beruházás egyik faj állományát sem érinti jelentős mértékben. 4.5 A kiviteli munkák időbeli korlátozása A téli madárvonulás zavarását elkerülendő, madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a hatásterületen november 1. és február 28. között. A halak szaporodási időszakának zavartalansága érdekében a kivitelezés szüneteltetése javasolható a tárgyév márciusától június végéig. 4.6 Vízbázisvédelem A Tököl-Szigetújfalu üzemelő vízbázis a Csepel-sziget nyugati oldalán, a nagy Duna ág mellett, a Szigetszentmiklóstól délre, a 1613,06-1620,73 fkm között helyezkedik el. A vízbázis védőövezet rendszerének lehatárolása a jogszabálynak megfelelően előírt diagnosztikai vizsgálatok szerint történt, kijelölése folyamatban van. A Dunafüredi szűkületben tervezett mederkotrások nagy része a Tököl-Szigetújfalu üzemelő vízbázis előzetesen kijelölt külső védőterületén található, a belső védőterülettől 55-60 méterre, a part menti kútsortól pedig 150-160 méterre. Ezen a Duna-parti területen a vízbázis előzetesen kijelölt hidrogeológiai B, hidrogeológiai A és külső védőterületei közös határúak. Az Ercsi szűkület rendezése keretében tervezett mederkotrások döntően a vízbázis hidrogeológiai A védőterületén kívül történnek, de az 1616-1615 fkm között, két helyen kis mértékben érintik a hidrogeológiai A védőterületet. Ezen a Duna-parti területen a vízbázis előzetesen kijelölt hidrogeológiai B és hidrogeológiai A védőterületei közös határúak. A kotrás és a vízkivételi helyek legkisebb távolsága 800-850 méter. Az 1 dimenziós numerikus modell alapján az alábbi vízszintcsökkenés várható: Dunafüredi kotrás hatása: 1 cm (7,3 mm). Ercsi kotrás hatása: 2 mm. Mindkét beavatkozás esetében a tervezett kotrások a Tököl-Szigetújfalu vízbázis közvetlen környezetében történnek. A Dunafüredi szűkületben a kívánt hajóút szélesség eléréséhez a műszaki leírás szerint 1619,125 1617,702 fkm között változó szélességű (max. 150 m), nem öszszefüggő területű mederkotrás, iszap eltávolítás szükséges 20820 m³ volumenben. A tervezett kotrási szint 90,68 90,79 mbf, a kotort anyag homokos kavics. A Tököl-Szigetújfalu vízbázis külső védőterületét érintő kotrás a műszaki szelvényben megadottak szerint átlagban 20-30 cm mélységig nyúlik be a vízadó rétegekbe. Ezen a területen a vízvezető réteg vastagsága a tököli csáposkutaknál 4,6-5,2 m, a tököli I. csőkútsornál 4,2-6,6 m, a tököli II. csőkútsornál 2,6-6,2 m körül van. A Duna felőli utánpótlódás szempontjából tehát a tököli csáposkútsor vékony vízvezető réteggel rendelkezik és a réteg minősége is kedvezőtlen. Hasonló, vagy még kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkezik a két csőkútsor is. A tököli II. csőkútsornál, ahol a rétegvastagságok a legvékonyabbak, szélső kútsorként, délről jut víz utánpótlódáshoz. A vékony vízvezető réteg a meder alatt a jelenlegi állapotban

11 annyira lecsökken, hogy csak egy igen keskeny aktivizálható medersáv áll rendelkezésre a vízutánpótlódás biztosítására. Az Ercsi szűkületben a kívánt hajóút szélesség eléréséhez a műszaki leírás szerint 1616,936-1615,035 fkm között változó szélességű (max. 180 m), nem összefüggő területű mederkotrás, iszap eltávolítás szükséges 7480 m³ volumenben. A tervezett kotrási szint 90,38-90,53 mbf, a kotort anyag anyaga márgás mederanyag, helyenként homokkő. A Tököl-Szigetújfalu vízbázis hidrogeológiai B (és egyben A ) védőterületét kis területen (1615,900-1615,700 fkm-ek és 1615,300-1615,150 fkm-ek között) érintő kotrás a műszaki szelvényben megadottak szerint 10-35 cm mélységig nyúlik a vízadó rétegek szintjéig. A szigetújfalui csáposkutaknál a vízadó az 1-7-nél vékonyabb 3,9-5,5 m, míg a 8-11 kutaknál vastagabb 6,5-13,3 m. A szigetújfalui 8-11-es csáposkutak térségében a vízvezető réteg kivastagszik az innen történő vízutánpótlódás kedvezőbbé válik. A partközeli részen itt 5-6 m a vízadó réteg vastagsága. Mivel a vízbázis utánpótlódása jelentős részét kapja a folyóból és ezen a területen elég vékonyak a vízadó rétegek, ezért a vízadó vastagságának egyik helyen átlagban 40 cm, a másik helyen 20 cm változásával kismértékű hozamcsökkenés, az utánpótlódási területek megváltozása várható. A kotrás során a vízadó felső keskeny rétegei eltávolításra kerülnek, aminek következtében csökken a szűrőhatás és a hidraulikai ellenállás. A kotrás a vízadó megbontása miatt ezen a területen kompenzáló megoldás hiányában elfogadható. Amennyiben lehetséges a kotrással érintett térrészek utánpótlódási területére eső kutakat javasolt a kotrás idején minél kisebb hozammal üzemeltetni, esetleg leállítani és a legtávolabbi kutakat intenzívebben termelni. Kompenzáló megoldás lehet az EV-ben korábban tervezett 180 m széles hajóút helyett, a jelenlegi engedélyes tervekben szereplő csökkentett 150 m széles hajóút mellett olyan, a vízbázist üzemeltető Fővárosi Vízművek Zrt.-vel egyeztetett, kompenzációs beavatkozásokat is végrehajtani, melyek mérsékelhetik a mederkotrás okozta károkat. Ilyen beavatkozás lehet a vízbázis előterében a feliszapolódott mederrészeken az iszap eltávolítása. A vízadó rétegvastagságának változása a beavatkozási helyektől folyásirányban távolabb eső Ercsi és Ráckeve I-II. vízbázisokat nem érinti. A tervezett mederkotrás megakadályozhatja a tartós feliszapolódást és így a kolmatáció kialakulását, erősödését, hozzájárulva a vízminőség javulásához. A mederből kikotort homokos kavics, márgás mederanyag elhelyezésére az 1615+450-1614+950 fkm szelvények között két meglévő sarkantyú között van mód jobb parti mederterületen. A lerakott anyag mechanikai stabilizálása nem szükséges, mert a kotort anyag felső lerakási szintje a HKV-val azonos, és a meglévő sarkantyúk védelmében alakul ki a lerakási depónia. A depónia területe a két érintett vízbázis védőterületein kívül található. Várhatóan a lerakás a vízbázisra káros hatással nem lesz. A tervezett kirakási helytől délre, folyásirányban található még két vízbázis, a jobb parti Ercsi üzemelő vízbázis (1612,4-1608,3 fkm) és a bal parti Ráckeve I-II. vízbázis üzemelő (1609,37-1602,16 fkm). A tervezett lerakási hely (1617-1615 fkm) is legalább 2,5 fkm, illetve legalább 5,5 fkm távolságra található a vízbázisoktól. Ezek a

12 vízbázisok a beavatkozástól távol esnek, a lerakás vízbázisokra gyakorolt káros hatásával nem kell számolni. 4.7 Zajvédelem A Dunafüredi és Ercsi szűkület rendezésének környezeti hatásvizsgálata kapcsán helyszíni zajméréseket végeztünk a jelenlegi (alap) állapot meghatározása érdekében. A többször megismételt rövid idejű, 30 perces mérési eredményekből megállapítottuk az érintett területre jellemző nappali és éjszakai megítélési A- hangnyomásszinteket. A megvalósítási fázisban jelentkező zajterhelést a források (zajvédelmi szempontból építési zajforrás) és az építés időtartamának ismeretében számítással és az IMMI 2009 zajtérkép készítő szoftverrel határoztuk meg. Az építési munkálatok alatt a környező települések védendő területein a zajterhelés a jelenlegi értékekhez viszonyítva nem változik, határérték túllépés nem várható, zaj- és rezgésvédelmi szempontból műszaki beavatkozás, korlátozás nem szükséges. Az építési tevékenység zajvédelmi szempontú hatásterülete zaj ellen védendő létesítményt vagy területet nem érint. A közlekedés által okozott zajra vonatkozó követelményeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. -a és 3. melléklete a zajtól védendő terület kategóriája (övezeti besorolás) és az adott közlekedési létesítmény fajtájának függvényében tartalmazza. A létesítmény-fajták között közúti, vasúti és légiközlekedésre vonatkozó típusok szerepelnek, a vízi közlekedésre vonatkozó kategóriák és határértékek nincsenek. Tájékoztatásként, összehasonlítási alapként, az országos főútvonalakhoz hasonlítjuk őket, tekintettel arra, hogy a Duna nemzetközi forgalmat lebonyolító hajózóút. A határértékek új közlekedési zajforrás létesítése esetén vagy meglévő közlekedési útvonal korszerűsítése, felújítása, kapacitásbővítése utáni állapotra érvényesek. A legoptimistább becsléseket alapul véve tízéves időtávlatban is csak a jelenlegi éves hajóforgalom 150 %-ra történő növekedése várható. Ez a hajópark (a műszaki színvonalat érintő környezetvédelmi fejlődést elhanyagolva) és a hajózóút (a jelenleg hajózásra alkalmas napok száma nem változik) jelenlegi állapotában mintegy 1,5 db növekedést eredményezne a zajtérkép készítő szoftver számítási eredményeit alapul véve. A várható forgalomból számított zajterhelés sehol sem haladja meg a jelenlegi értékeket, határérték túllépés nem várható. A megnövekedett forgalom zajvédelmi szempontú hatásterületén zaj ellen védendő létesítmény vagy területet nincs. Azonban a forgalomnövekedés nem a napi hajóforgalmat növeli, hanem a kisvízi hajózás lehetővé tételével elsősorban a hajózásra alkalmas időt (hajózható napok száma) hosszabbítja meg, és az éves szinten elhaladó hajók számát növelné. Amennyiben a vízi járművek esetében is bekövetkezik az a környezetvédelmi (zaj) szempontú fejlődés, ami a közúti közlekedésben az elmúlt években jelentkezett, a hajózás által okozott zajterhelés a jelenlegihez képest gyakorlatilag nem nőne.