Külvárosi Tankör Középiskola A szervezet létrejöttének előzményei, körülményei A Külvárosi Tankör Középiskolát, ami a Budapest külső részének tekinthető XV. kerületben található, s földrajzi fekvésére utal elnevezése is, az 1991 ben létrehozott Periféria Alapítvány alapította. A rendszerváltás utáni években a magániskolák alapításának időszakában gombamód szaporodtak az ilyen intézmények. A Külvárosi Tankör is az iskolaalapítások korai időszakában, az elsők között jött létre. A Periféria Alapítvány teremtette meg a feltételét annak, hogy 1992 ben megalakulhasson és megkezdje működését. Az alapítókat összetett szándék vezette az iskola megteremtésekor: a hagyományos, állami felügyelettel működű iskolarendszerű oktatás hiányosságait, rugalmatlanságát tapasztalva szándékoztak egy más módszereken és szakmai alapokon nyugvó iskolát létrehozni, s ezzel, mivel az alapítók szerint a hagyományos iskolarendszer nem tudja kezelni azokat az egyre erősödő jelenségeket, melyek a társadalmi, gazdasági, kulturális változások által a fiatalok életére, tanulási körülményeire és egyáltalán a fiatal generációkra erősen hatnak, a hagyományos középiskolákból magatartási, tanulási és viselkedési problémák következtében kihulló, egyre növekvő számú fiatal iskoláztatását akarták biztosítani. Így a Tankör célcsoportjába azok a fiatalok kerültek, akik 16 24 év közöttiek és középiskolából morzsolódtak le. A nappali formában működő oktatási intézmény célja az itt beiratkozott tanulók számára az érettségihez jutás segítése, az érettségi megszerzésének biztosítása. A szervezet tevékenységei A szervezet fő célja az iskolába beiratkozott, más középiskolákból kiesett fiatalok érettségihez juttatásának segítése, emellett olyan támogatási rendszer beleértve az életvezetési kompetenciák fejlesztését, a pályaorientációt, a mentálhigiénés támogatást, az egyéni mentorálást kialakítása és működtetése, mely az itt tanuló fiatalok tanulási folyamatait segíti. Az iskolába kerülésnek két alapfeltétele van; egyrészt a tanuló önkéntes jelentkezése az egyén önkéntes döntése és szándéka feltétlenül szükséges, még közvetlen környezetének a nyomását is el kell kerülni!, másrészt, hogy a jelentkező tanuló személyisége és képessége alkalmassá tegye őt a tanulmányok elvégzésére és az érettségi megszerzésére. Az iskolába kerülés folyamata négy szakaszra bontható. Első lépésként a jelentkező egy interjún vesz részt, ennek legfontosabb célja az eddigi életpálya megismerése valamint az értelmi fogyatékosság kiszűrése. Ezt követően fél évig, heti egy alkalommal előkészítő klubfoglalkozásra jár. Itt a kölcsönös ismerkedés a legfontosabb szempont, valamint a tanuló önismeretének erősítése. Harmadik lépésként következik a felvételi elbeszélgetés, amely szóban és írásban zajlik, de nem tartalmaz tantárgyi tudáselemeket. Amennyiben a tanuló sikeresen szerepelt a felvételin és nincsenek más akadályozó tényezők, elkezdheti az iskolát. Ha azonban az iskolakezdést akadályozó helyzet áll elő (pl. súlyos élethelyzetek), az iskola felajánlja, hogy a fiatal három, illetve hat hónapig az iskola tanulójaként, tanulói jogviszonyban egyetlen személlyel, egy segítő munkatárssal egyéni felkészítésben vegyen részt. Amennyiben a mentorálás sikeres, a jelentkező felvételt nyer, és az iskola teljes jogú tagjaként folytathatja tanulmányait, az iskola szabályai szerint. Azért mutattuk be ezt a folyamatot, mert úgy látjuk, hogy ez az átgondolt és szisztematikus rendszer jó példája annak, hogy az alapos felkészítés, a problémák részletes körbejárása, ezek legalább részbeni megoldása záloga lehet a későbbi sikeres oktatásnak, nevelésnek. Az iskola tanulói létszáma kb. 40 fő, amit nem szándékoznak bővíteni. Ez a viszonylag kicsinek mondható létszám teszi lehetővé azt, hogy a tanárok, mentorok 1
hatékonyan tudjanak foglalkozni mind csoportos, mind egyéni formában a fiatalokkal. Az oktatói létszám 4 6 állandó alkalmazott és külsős óraadók sem teszi lehetővé a nagyobb létszámú tanulócsoport kialakítását, s említést érdemel, hogy a fizikai, infrastrukturális bővülésnek az épület is korlátokat szab. Ezzel együtt az iskolának nem is célja, hogy bővüljön, sőt a szakmai vezetés külön hangsúlyozza a kis intézmények létjogosultságát és szakmai hatékonyságát a napjainkban a szakmapolitika homlokterébe kerülő nagyobb tanulói csoportok, intézmények létrehozásával szemben. A tanulói lemorzsolódás mértéke kb. 10% os. Ez jó eredménynek számít különösen annak tükrében, hogy ezek a fiatalok eleve problémás tanulóként érkeznek az iskolába. Ez az eredmény egyrészt a már bemutatott felvételi rendszer sikerességének köszönhető, másrészt annak, hogy az iskolában már bent lévő fiatalok csoportos és egyéni támogatása a mentorálás is eléri célját. Ezzel együtt az iskola vezetőségének továbbra is egyik kiemelt célja a lemorzsolódás minimalizálása. Az oktatási tevékenységeket meghatározza a végcél, vagyis az érettségi megszerzése. Az eszközöket, módszereket ennek szellemében fejlesztik, illetve alakítják ki. A részletesen kidolgozott pedagógiai programból megtudjuk, hogy a Tankör képzési rendje a felsőoktatási intézmények rendjéhez közelít abban az értelemben, hogy szét választják a tanulási időszakot (szorgalmi időszak) és a számonkérési időszakot (vizsgaidőszak). A szorgalmi időszakban osztályzatot nem kapnak a tanulók, az értékelés van százalékos módszerrel történik, így orientálják a fiatalt tudásának állapotáról. Az oktatási tevékenység nem osztályban, hanem tanulócsoportokban zajlik, ezek kialakítása tudásszint alapján történik. Ennek következtében a tanuló a számára valóban releváns, maximum 6 8 fős csoportban végzi tanulmányait. A csoportos munkát egészítik ki az egyéni mentorálási tevékenységek. Tanárválasztásra is lehetőség van, bizonyos korlátok között. A szülőkkel való kapcsolattartás speciális, mivel a Tankörbe járó tanulók többsége már nagykorú. Így a szülőkkel való kapcsolatfelvétel nem része az iskolai tevékenységnek. Ugyanakkor havonta egy alkalommal önkéntes szülői találkozót szerveznek, szakmaitematikus jelleggel, mivel az iskolának is érdeke, hogy a gyerek szülő kapcsolat a lehetőség szerint rendezett legyen. Az, hogy az érettségi után lehetőség van szakmát szerezni, nemcsak a képzési profilt bővíti, de az itt tanulók munkaerő piaci lehetőségét is javítja. Az érettségi után a kiadványszerkesztő szakma megszerzésére nyílik alkalom. Ahogyan a belépés, úgy az iskolából történő kilépés is speciális. Sikeres érettségi után a tanulók távoznak. Ha azonban az iskolai teljesítéssel bármilyen gond van, a csoportból az egyént kiemelik, s az egyedi mentorálas különböző formáit alkalmazva, a fiatal egyéni helyzetét javítva próbálják őt benntartani a programban. A munkatársak és a teljes személyzet létszáma 14 fő. Általában 5 főállású ez a szám jellemzően 4 6 fő között ingadozik tanár illetve szociális munkás dolgozik az intézményben, ezen kívül részmunkaidős, valamint óraadói formában tevékenykedő munkatársakkal működik az iskola. A stáb szakmai elkötelezettsége jónak mondható, bár kétségtelenül két részre lehet osztani az itt, illetve a más hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó iskolákban dolgozó személyzetet. Egy részük képezi a szakmailag elkötelezett, és a hagyományostól eltérő, alternatív megoldásokban szakmailag is kiteljesedő oktatók és más szakemberek körét, míg a tanárok egy másik része a hagyományos iskolarendszer hagyományos formáiban minél színvonalasabb iskolában szeretne tanítani, így amint lehetősége van rá elhagyja a Tankört. A fluktuáció okozta helyzet a legtöbb esetben nem okoz problémát. A szakmai tevékenyég minőségére utal, hogy elsősorban az intézmény vezetői, de a munkatársak is publikálnak rangos hazai szakmai folyóiratokban is, sőt, két esettanulmánykötetet is megjelentettek. A Tankörben tehát nem csupán alternatív oktatást nevelést végeznek, de ennek szakmai hátterét is folyamatosan korszerűsítik. Így feltételezhető, hogy a szakmai igényesség és a szakmai tökéletességre való folyamatos törekvés is jelen van. A tudományos szint megcélzását mutatja az, hogy a munkatársak némelyike Ph.D. tanulmányokat is folytat. 2
Infrastruktúra, pénzügyi háttér A Külvárosi Tankör, ahhoz képest, hogy iskola, szokatlan helyen található. A XV. kerület egyik nagy átmenő forgalmát lebonyolító Drégelyvár úton helyezkedik el ott, ahol az út hídként emelkedik fel; így az iskola tulajdonképpen egy híd mellett/alatt található. Az iskola fekvése tehát speciálisnak számít, ugyanakkor ez a fekvés a megközelíthetőséget javítja. Az iskola épülete az Újpalota lakótelep és Pestújhely határán áll, így az egyik irányból tízemeletes panelházak rengetege, míg a másik oldalból kertvárosi, szinte már falusias jelleget mutató városrész veszi körül. A háromszintes ingatlant a Tankör a kerületi önkormányzattól kapja kedvező bérleti díj ellenében. Hogy a tanulók még inkább sajátjuknak érezhessék intézményüket, az épületet saját ízlésükre, képükre formálhatják. Ez elsősorban a külső falakra vonatkozik, ahol a graffiti alkotások kavalkádja fogadja a látogatót. Az épület felszereltsége, állapota, állaga jónak mondható. Megjegyzendő, hogy a legutóbbi felújítási munkákban is jelentős magántámogatást kapott az iskola. Az oktatási programban vállalt tevékenységet maradéktalanul meg lehet valósítani. Ugyanakkor, amennyiben az intézmény bővülni szeretne, a lehetőségek igen korlátozottak. Ezzel együtt tervbe vették a tetőtér beépítését és hasznosítását. Fontos megemlíteni, hogy az iskola 2005 től használhatja az ökoiskola címet. Az iskola szakmai profiljában hangsúlyos szerepet kap a környezetvédelem, de nemcsak elméleti szinten hanem a gyakorlatban is. Ezt leginkább egy Nagyszékelyben felújított parasztház környezetében gyakorolhatják évi rendszerességgel minden nyáron. Ez, valamint az oktatást egyéb módon is színesítő tevékenységek (kenuzás, gyalogtúrák stb.) ellensúlyozzák a részben szegregációs jellegű budapesti területek egyhangúságát, természeti környezeti értelemben vett ingerszegénységét. A pénzügyi keretek jellemzően szűkösek: éves szinten 20 millió Ft ból működik az iskola, sőt a kiszámíthatónak mondható állami finanszírozás is átalakult illetve átalakulóban van. A fejkvóta rendszerű normatív támogatás helyett a csoportlétszám megközelítésen alapuló finanszírozási módszert vezette be a minisztérium, így a működtetés és a gazdálkodás még komolyabb kihívást jelent erre utal például az iskola megújult honlapján található felhívás, ami segélykiáltásként is hangzik: Folytatni szeretnénk!. Az iskola finanszírozásában továbbra is elsődleges az állami támogatás, azonban ennek mértéke csökken, igy a hiányzó összegeket más forrásokból kell előteremteni. Az intézmény ebben a tekintetben szerencsére több lábon áll, mert az országos pályázati források 20% ot jelentenek, míg a regionális pályázati források és a magánszemélyek és cégek befizetései képezik a költségvetés 10 10% át. Itt főkét az utóbbira kell kitérnünk: a támogató vállalkozások körét egyrészt bankok képezik, másrészt ismert nagyvállalatok és multinacionális cégek. Más hasonló, de elsősorban fővárosi és ismertebb nevű intézményeknél is megfigyelhető, hogy egyre növekvő mértékben jelenik meg a magánszektor és piaci szektor a hátrányos helyzetű intézmények támogatásában. Ha ez elérné a 20% ot, az már szinte hatalmas aránynak tűnne. A marketingtevékenységre várhatóan még inkább rászorulnak az iskolák a későbbiek során. Ugyanakkor, ha a pályázati források összetételének széles skáláját vuzsgáljuk, láthatjuk, hogy olyan pályázatok és támogatók is megjelennek, melyek a nem szokványos körből kerülnek ki pl. nagykövetségek ; ez széleskörű kapcsolatrendszerre és marketing tevékenységre utal. Kapcsolatrendszer, hálózati tagság Az iskola az 1990 es évek elején alakult, így ma már szinte történekmi múltra tekint vissza. Széleskörű kapcsolatrendszere még az alapítás időszakából származik, mivel az akkor létejött iskolák egymástól is sokat tanultak. Az 1990 ben alapított Belvárosi Tanoda, és a valamivel későbbi Zöld Kakas Líceum mellett a Tankör is a mintaadók között volt. Ezek az intézmények 1992 ben létrehozták az Alapítványi és Magániskolák Egyesületét, mint szakmai közösséget és érdekvédelmi szervezetet. Az Egyesület mind a mai napig aktív, ezt bizonyítja honlapjuk információs gazdagsága és interaktivitása, ugyanakkor megjelentek már 3
a szakmai nézetkülönbségek is. Ezt a Tankör vezetője is jelezte, aki, bár évekig benne volt az Egyesület elnökségében is, az utóbbi időben már nem vesz részt ebben a munkában. Ezzel együtt a korábban az Egyesületben kialakult kapcsolatrendszer továbbra is élő és aktív a Tankör számára, így az ezen a területen Magyarországon jelentősebbnek számító iskolákkal való kapcsolattartás problémamentesen megvalósul. A szakmai szervezetek professzionális működése azonban nélkülözhetetlen lenne az adott szakmai területeken dolgozók számára, hiszen ezek láthatják el az információáramlással, a tanácsadással és a továbképzéssel kapcsolatos feladatokat. Egy ilyen stabil hálózat hiánya, vagy működésének elégtelensége jelentős szakmai inputoktól fosztja meg az ebben korábban aktívan tevékenykedőket. Látható tehát, hogy a hálózati tudásmodell ezen a területen is szükséges. További tagsági tevékenységet jelentett a Pozitív Egyesületben vállalt szerep, azonban ez a tagsági aktivitás is elhalt. Látható, hogy sok esetben egyfelől a szakmai nézetkülönbségek, másfelől pedig a kapacitáshiányok okozzák az egyébként sokra hivatott hálózatok fejlődésének megtorpanását, tevékenységük gyengülését, esetlegesen megszűnésüket. Az itt említett kapacitásproblémát két területre értjük: a kisebb létszámú szervezetek személyi kapacitása nem elegendő arra, hogy egyszerre több hálózatban részt vegyenek. Egyszerűen fizikai képtelenség mindenütt jelen lenni. Ugyanakkor s ezt elsősorban vidéki civil szervezetektől lehet hallani, a Budapest központúságnak az az eredménye, hogy tetemes utazási költséget jelent a hálózati a találkozókon való részvétel. A kapcsolatrendszer másik területe a helyi, térségi szervezetek, intézmények világa. Itt elsősorban a XV. kerületi Polgármesteri Hivatalról kell szólni, amellyel az iskola kapcsolata rendkívül jó és még talán kiszámíthatónak is volna nevezhető, amennyiben a választási ciklusokhoz kapcsolódó váltások, változtatások nem lennének hatással a meglévő és már kialakított viszonyokra. Ehhez hasonlóan más kerületi szervezettekkel és intézményekkel is segítő és fejlesztő hatású kapcsolatok alakultak ki. Bár az iskola hivalaosan nem tartozik a kerülethez, mégis erős kerületi beágyazottságot mutat (pl. kapcsolatok a családsegítővel, közösségi házzal). A kapcsolatrendszer szakmai vonalát erősíti az együttműködés különböző felsőoktatási intézményekkel. A leghasznosabbnak az ELTÉ vel kialakított kooperáció bizonyult: a Tankör gyakorló helynek számít, így az ELTE szociális munkás és szociálpolitikus képzésének hallgatói itt vesznek részt gyakorlaton. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Főiskolával és a Vitéz János Katolikus Főiskolával is van szakmai kapcsolat, melynek keretében szintén a hallgatók gyakorlati kurzusainak biztosít terepet a Tankör. A nemzetközi relációban történő kapcsolatépítést az utóbbi években még inkább szorgalmazza az intézmény. Ennek oka részben abból is fakadhat, hogy az EU s tagsággal könnyebben nyílnak meg a lehetőségek nemzetközi dimenzióban, másfelől pedig a nyugateurópai módszerek és megközelítések sok esetben mintaadók lehetnek a magyar iskolák számára. Az intézmény vezetője hangsúlyozta például az EVS (Európai Önkéntes Szolgálat ) pozitív szerepét az EU s mobilitási lehetőségekben. Összegzés A Külvárosi Tankör Középiskola a második esély típusú intézmények ismert iskolája. Az iskola működésének alapvető feltételei (szakembergárda, infrastruktúra) adottak, a legnagyobb problémát a csökkenő állami finanszírozás okozza, amit egyéb források mobilizációjával (pályázatok, de méginkább a magán és vállalkozói szektor) kénytelenek pótolni. A határozott és szakmailag képezett menedzsment egyértelműen erőssége a szervezetnek. A kifinomult felvételi rendszer és a tanulók életkori sajátosságai (többségük nagykorú) okozza azt a helyzetet, hogy az iskola viszonylag önálló módon döntést hozó, tanulásra képes, és tanulási motivációval rendelkező fiatalokkal kerül kapcsolatba. Ez azt eredményezi, hogy a tanulási folyamatokat kísérő problémákat is zömében a fiatal oldja meg, az iskola segítségével. A kapcsolatrendszerben a szülők szerepe számos esetben más, mint a szokásos második esély típusú iskoláknál. 4
A szakmai tevékenységek felépítése, az alternativítás tudatos megvalósítása a professzionalizálódás jegyeit mutatja. A jelentős támogatást nyújtó csoportos tanulás és az egyéni mentorálás párosul a fiatal személyiségének önirányítását fejlesztő eljárásokkal (pl. tudásszintű csoportbontás). A tudatos szakmai munka, a jól formálhatónak és képezhetőnek tekinthető tanulói közösség okozza az alacsony tanulói fluktuációt, s azok a fiatalok, akik felsőoktatási intézményekben szeretnék folytatni tanulmányait, többségükben ezt meg is tudják valósítani. 5