2012 45. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... 3 Négyszer ennyi új lakás kellene... 4 Leszakadóban van a magyar ingatlanpiac... 7 Kevesebb új lakás épült... 8 Nézzük csak! - tényleg egyedülálló az alternatív víztoronylakás... 10 A felújítások tartják életben az építőipart... 11 Szünet... 12 Üzemszünet... 13 Rólunk... 14 Auto Draft... 15 Telekadó lesz Miskolcon... 16 Kizárólag interneten lehet ingatlanárverés... 17 Októberben javult a lakáseladások száma... 18 Januártól ismét változik az örökség illetékmértéke... 19 Irodapiaci hírek... 21 Irodabérlet: maradni vagy menni?... 22 Váci 33 Leed Ezüst minősítést kapott... 24 A HG Media cégcsoport új irodaházban... 25 A DTZ az Alkotás Point irodaház bérbeadó ügynöksége... 26 A piaci átlag felett teljesít az Office Garden irodaház... 27 Logisztikai hírek... 29 Milliárdos beruházást hozott a Mercedes Kecskemétre... 30 Kutatás az európai ipari ingatlanpiac befektetési lehetőségeről... 31 Bérleti szerződést hosszabbított és bővült az Auchan Üllőn... 33 Kimagasló eredményeket ért el a Prologis Magyarországon... 34 Prologis: Lengyelország volt a legeredményesebb... 35 Bővül a Székesfehérvár környéki ipari park gyűrű... 37 Retail hírek... 39 Csörgő Anita a CBRE új retail vezetője... 40 Gazdasági hírek... 41 Tovább csökkenhetnek a bankbetéti kamatok... 42 Tovább terjed az elektronikus számlafizetés... 44 Property News... 46 Anita Csörgő is the new Head of Retail at CBRE... 47 Prologis Research Examines European Industrial Property Market Investment Opportunities... Váci 33 As Green on the Inside as on the Outside... HG Media Group moved to new office building... Auchan extends lease term and expands in Üllő... 2/52 48 50 51 52
Lakáspiaci hírek 2012 45. hét 3/52
Négyszer ennyi új lakás kellene 2012. November 09. Péntek A Társaság a Lakásépítésért Egyesület értékelése szerint ingatlanpiaccal kapcsolatos adatai nem sok jót mutatnak. Várható, összesen kevesebb mint 10 ezer lakás épül, miközben 40 ezer kívánatos. Az egyesület a számok elemzése mellett arra is felhívja intézkedésekre lenne szükség. a KSH legújabb, hogy az idei évben fölötti szám lenne a figyelmet, milyen 2012 I-III. negyedévben 6.509 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 7.794 volt, ami 12 százalékos csökkenést jelent 2011 I-III. negyedévéhez képest, az építési engedélyek száma 20% -al meghaladta a használatba vett lakások számát (6.509 db.). Az építtetői kör összetételét továbbra is a vállalkozások súlyának csökkenése jellemzi. Az általuk épített lakások aránya 40-ről 32 százalékra csökkent az elmúlt év első három negyedéve óta. A természetes személyek által épített lakások aránya ugyanekkor 58-ról 66 százalékra emelkedett. A fentiekből annak ellenére, hogy az építési engedély adatok meghaladták a használatbavételi számokat - az következik, hogy a 2012-es év lakásépítési (használatbavételi) adata alul fogja múlni a 2011-es lakásépítési számot. Véleményünk szerint 2012 évben a felépített lakások száma be fog esni 10 ezres szint alá. A hazai lakásállomány éves szinten 1%-os megújulásához évi 43 ezer lakás építése lenne szükséges. 2012-ben ennek a számnak a negyede sem fog megépülni. A lakásállomány megújulásának elmaradása a hazai lakásállomány elöregedésére, a minőségi problémák felhalmozódására figyelmeztet. Évi 10 ezer lakás felépítését feltételezve a hazai lakásállomány 400 évente újulna meg. Ilyen lakásépítési adatok mellett további legalább 200-300 éven át fenn kell tartani a mai lakóépületeket. A magas építészeti értéket nem képviselő lakóépületeknél ilyen távon mérlegelni kell, hogy az adott épület korszerűsítésénél a felújítás vagy pedig a bontás és a helyettesítő új építés a költséghatékony és a minőséget növelő megoldás. Figyelembe kell venni, hogy egy épülettel kapcsolatos kiadások túlnyomó részét nem az építési költségek, hanem az épület élettartam alatt elfogyasztott energia, ráfordított felújítási, karbantartási költségek teszik ki. A következő években várható tendenciákat illetően fontos tény, hogy az elmúlt húsz évben csak 2009-ben és 2010-ben fordult elő, hogy a kiadott építési engedélyek száma kevesebb volt a használatba vett lakásokénál. A többi évben az építési engedély adatok egyértelműen meghaladták a lakás használatbavételi adatokat. 2011-ben lényegében azonos volt az építkezések és az építési engedélyek száma. A közel azonos építési engedély és használatbavételi engedély adatok a következő évre további csökkenést vetítenek előre a lakásépítések számában (nem minden 4/52
engedélyezett lakás épül fel). 2012. I-III. negyedévben az építési engedélyek száma (7.794 db) 20% -val meghaladta a használatba vett lakások számát (6.509 db.). Amennyiben ez az arány éves szinten is megmarad, az a 2012-es lakásépítési számok stagnálását vetíti előre a 2013-as évre. Kedvező fordulatot de legalábbis a lejtmenet végét - az jelezné, ha az építési engedély számok egyértelműen és tartósan meghaladnák a használatbavételi engedélyek számát. Egy kis történelem: lakásépítések 1921 2011 A hazai lakásállomány közelítően 4,3 millió lakásból áll. A hazai lakásállomány éves szinten 1%-os megújulásához évi 43 ezer lakás építése lenne szükséges. A KSH-adatok szerint ugyanakkor 2011-ben 12.655 db. lakás épült, 39,2%-kal kevesebb, mint 2010-ben. Még az 1933-as világválság idején is több (17.874 db.) lakás épült Magyarországon, mint 2011-ben. Az utóbbi 90 év statisztikai adatai alapján egyedül 1949-ben volt a 15 ezres szint alatt (13.251 db.) a lakásépítések száma. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült. Az utóbbi 90 évben átlagosan évi 43 ezer lakás épült Magyarországon, de az éves adatok között rendkívül nagyok a különbségek. A stabil munkahelyeket, az ipari kapacitások optimális kihasználását az segíti, ha a lakásépítések száma az évek között kiegyenlítettebb. Ez segítené a minőségi építéseket is. A legfontosabb lakáspolitikai feladatok 2012-ben A lakásépítési támogatásokról szóló kormányrendelet (új szocpol rendelet) 2012.01.01-én lépett hatályba. Az új szocpol konstrukció vissza nem térítendő támogatást ad az építkező, új lakást vásárló családoknak. Az új szocpol támogatás mértékét növelni lenne szükséges az építésekre jutó Áfa mértékéig. 2013 során az új szocpol konstrukciót egy érdemi, jól működő lakásépítési támogatási formává kellene tenni. A lakásépítések, felújítások élénkítése érdekében szükséges lenne ebbe a szektorba uniós pénzeket helyezni. Ehhez az kell, hogy Magyarország már most felkészüljön a következő (2014-2020) uniós költségvetési periódusra, a szükséges támogatási konstrukciók előkészítésre kerüljenek. Szükséges az is, hogy több uniós tagállam együttműködésével sikerüljön elérni, hogy a 2014-től kezdődő uniós költségvetési periódusban a lakásépítések, lakásfelújítások támogatási lehetősége bővüljön. 5/52
Ezzel lehetővé válna a közösségi (szociális szempontokat is figyelembe vevő) bérlakásépítések, lakásépítések támogatása, valamint az energiahatékonysággal, a fenntarthatósági szempontokkal összhangban lévő lakásfelújítások, város rehabilitációs programok forrásainak bővítése is. Lakásügyi intézkedések nélkül a 2020-as EU célok - klímavédelem, az épületek energiahatékonyságának javítása; foglalkoztatás növelése; szegénység elleni küzdelem - nem érhetőek el. Mivel a lakásügy, építésügy jelenleg széttagolt a kormányzatban, az lenne szükséges, hogy az érintett minisztériumok, egyéb szervezetek (pl. Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Belügyminisztérium, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) előkészítő, koordináló bizottságot hozzanak létre. Ha ez nem történik meg 2012 során, akkor a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak alatt is valószínűleg folytatódni fog a hazai lakáságazat mélyrepülése. Az Unióval elkezdődtek a 2014-2020 közötti időszak prioritásait kitűző tárgyalások. A magyar tárgyaló félen is múlik, hogy a városrekonstrukciók, energiahatékonysággal, fenntarthatósággal, szociális szempontokkal kapcsolatos lakásépítések, lakásfelújítások milyen esélyt kapnak az évtized hátralévő részében. Forrás: IngatlanHírek.hu 6/52
Leszakadóban van a magyar ingatlanpiac 2012. November 08. Csütörtök Az európai ingatlanbefektetések nagysága az idén 10 százalékkal zsugorodik a közép-kelet-európai régióban, a lengyel és a cseh piac jól teljesít, a magyar piac viszont leszakadóban van - mondta Kohári Gábor, a Deloitte Zrt. igazgató helyettese szerdán sajtótájékoztatón Budapesten. A régióban a kereskedelmi ingatlanbefektetések értéke a tavalyi első félévben 6 milliárd, az ideiben pedig 2 milliárd eurót tett ki - közölte a szakember. A régióban a jó minőségű ingatlanokat keresik befektetési céllal, ezekből azonban kevés van a piacon. Magyarország nem a legideálisabb befektetési terep, amit az is bizonyít, hogy érdeklődés ugyan mutatkozik az ilyen ingatlanok iránt, de üzlet egy éve nem született - mondta Kohári Gábor. A nem teljesítő hiteladósok (beleértve a vállalkozásokat és a magánszemélyeket is) - amelyek többsége ingatlanhitelt nem tud fizetni - száma Magyarország mellett Romániában és Szlovéniában még mindig emelkedik. Magyarország 15 százalékkal második a sorban - Románia mögött. A nem teljesítő adósok száma viszont csökkent Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában. Azoknak az adósoknak, akik kaptak még egy lehetőséget az átstrukturálással, a negyede újra visszaesik, és nem tudja fizetni a hitelét. Az ingatlanok értékelése is gondot okoz a piacon. Nehéz ugyanis a piaci értéket meghatározni, ha kevés a tranzakció vagy az adott területen nem is volt ilyen. Az árazás bizonytalansága megjelenik a hozamokban is. Az utóbbi időben megjelentek a piacon a régióban is a különféle zöld minősítésű ingatlanok, elsősorban irodák. A jelenlegi magas kihasználatlanság mellett ezeket nem lehet drágábban bérbe adni, így inkább csak PR-értéke van a minősítésnek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy néhány év múlva nem válik előnnyé a zöld jelleg. Forrás: MTI 7/52
Kevesebb új lakás épült 2012. November 07. Szerda Idén az első kilenc hónapban 6509 új lakás épült, 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 7794 volt, ami 12 százalékos csökkenés a 2011. január szeptemberi adatokhoz képest. A használatba vett lakások száma lassuló ütemben csökkent, 2011 első kilenc hónapjában az azt megelőző időszakhoz képest 38 százalékos visszaesést tapasztaltak a mostani 20 százalékkal szemben tette közzé a KSH. A kiadott új építési engedélyek számában mérsékeltebb, 12 százalékos fogyás figyelhető meg az egy évvel korábbi 35 százalékos csökkenés után. A megyei jogú városokban az I III. negyedévben kiadott új építési engedélyek száma az előző évihez képest változatlan, Budapesten és a többi városban az új engedélyezések csökkenése átlagos mértékű (14, illetve 12 százalék), a községekben az átlagosnál kissé nagyobb (19 százalék). Országosan a kiadott építési engedélyek száma 20 százalékkal magasabb a befejezett lakások számánál. Budapesten az adott időszakban csaknem 60 százalékkal több lakás építésére adtak ki engedélyt, mint amennyit használatba vettek. Az építtetői kör összetételét továbbra is a vállalkozások súlyának csökkenése jellemzi. Az általuk épített lakások aránya 40-ről 32 százalékra csökkent az elmúlt év első három negyedéve óta. A természetes személyek által épített lakások aránya ugyanekkor 58-ról 66 százalékra emelkedett. Az országos átlag mögött jelentős területi különbségek alakultak ki: Budapesten, ahol egy évvel korábban még 76 százalékot tett ki, most mindössze 48 százalékot ért el a vállalkozói lakásépítés részesedése, ezzel szemben a megyei jogú városokban 32-ről 37 százalékra, a többi városban 29-ről 37 százalékra nőtt. A községekben idén, akárcsak tavaly az új lakások 6 százalékát építtették vállalkozások. Szeptember végéig mindössze 48 lakás épült önkormányzati megbízásból, ez alig háromötöde a tavalyi azonos időszak mennyiségének. Az építtetői kör átrendeződésével összhangban tovább csökkent az értékesítésre épített lakások aránya (42-ről 35 százalékra), míg a saját használatra épített lakásoké nőtt (56-ról 62 százalékra). A korábban említett területi eltérések itt is megmutatkoznak. Budapesten 78-ról 46 százalékra esett vissza, míg a megyei jogú városokban 33-ról 42 százalékra, a többi városban 36-ról 41 százalékra nőtt az értékesítésre szánt új lakások aránya. A községekben 6, az elmúlt év azonos időszakában 7 százalék volt az 2 értékesítésre épített lakások részesedése. Bérbeadásra a lakások 3 százaléka épült, ez egy évvel korábban 2 százalék volt. Az újonnan épült lakóépületek között 55-ről 63 százalékra nőtt az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké kisebb lett (39 helyett 28 százalék). A lakóparki lakások aránya 3 (egy évvel korábban 2) százalékos volt. Szeptember végéig a használatba vett lakások átlagos alapterülete 106 m2 volt, ez 6 m2-rel több, mint korábban. Ez a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások arányának 41 százalékról 45 százalékra emelkedéséből adódott. 8/52
A vizsgált időszakban 1532 lakás szűnt meg, 3 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor 263 üdülőépületben 398 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt, és 235 üdülőépületben 357 üdülőegységet építettek. Az építési engedélyt kapott üdülőegységek száma 38 százalékkal nőtt, a használatba vetteké pedig 8 százalékkal csökkent. Az új üdülők átlagos alapterülete 80 négyzetméter, a tavalyinál 7 m2-rel nagyobb volt. A kiadott új építési engedélyek alapján 4457 lakóépület és 4223 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 14 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 17 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 17 százalékkal nőtt az ipari, 6 százalékkal a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 7 százalékkal csökkent. Forrás: KSH 9/52
Nézzük csak! - tényleg egyedülálló az alternatív víztoronylakás 2012. November 06. Kedd Egy lábakon álló esőgyűjtő hordóból készült lak egyedülállónak nevezhető az alternatív építészetben pedig egy belga tájépítő megcsinálta. Jo Crepain építész által megtervezett hatszintes épület pénz híján aztán 6 teljes évig épült. Az alsó betonkocka két szintet rejt, itt a nappali és a konyha, illetve egy tv szoba és a fürdő kapott helyet, a felső 4 üvegborítású szinten hálót, irodát, vendégszobát, és közvetlenül a tartály alatt télikertet alakítottak ki. A teljes cikk itt olvaható, ahol belső képeket is talál! Forrás: IngatlanHírek.hu 10/52
A felújítások tartják életben az építőipart 2012. November 06. Kedd Az építőipari kivitelezők munkáinak jelenleg mintegy háromnegyede felújítás - ismerteti az Építők és Építkezők Klubja, valamint a Build-Communication Kft. közös felmérésének eredménye alapján. A felmérésben 306 családiház-tulajdonost kérdeztek meg - tájékoztatnak az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben.a megkérdezettek fele a meglévő családi házának a felújítását tervezi. A családiház-tulajdonosok 54 százaléka kimondottan azért akarja felújíttatni a házát, hogy kevesebb energiát fogyasszon. A már elkészült felújítások 35 százalékaa nyílászáró cseréjére vonatkozott. Akik még csak tervezik a felújítást, azok 40 százaléka a tetőt és a padlást hőszigeteltetné, míg 46 százalékuk a homlokzattal tenné ugyanezt. A megújuló energiaforrások valamelyikének alkalmazásával csak a tulajdonosok egyharmada számol. A 794 megkérdezett kivitelező átlagolt válaszaiból pedig az derült ki, hogy a munkák 35 százaléka családiház-, 28 százaléka pedig közületi felújítás. A lakásfelújítások aránya 11 százalék. Forrás: MTI 11/52
Szünet 2012. November 05. Hétfő Kedves Olvasók, az ingatlanpiac több éve tartó válsága miatt magazinunk átmenetileg szünetelteti működését, mivel a szektor hirdetési aktivitása oly mértékben lecsökkent, hogy... Forrás: Lakoter.com 12/52
Üzemszünet 2012. November 05. Hétfő Forrás: Lakoter.com 13/52
Rólunk 2012. November 05. Hétfő Forrás: Lakoter.com 14/52
Auto Draft 2012. November 05. Hétfő Forrás: Lakoter.com 15/52
Telekadó lesz Miskolcon 2012. November 05. Hétfő Legjobban a beépítetlen belterületi ingatlanokat sújtanák, ezek után 120 forintot kellene fizetni négyzetméterenként. Nem engedünk az IMF-nek!", "Nem adjuk fel Magyarország függetlenségét" - állt többek között azokban a hirdetésekben, amelyeket országos napilapokban jelentetett meg októberben a magyar kormány. Ezekkel a hirdetésekkel azt a látszatot szerette volna kelteni az Orbán-kabinet, hogy az EU/IMF-hitelhez csak akkor juthat hozzá Magyarország, ha teljesíti az IMF követelését, s bevezeti például az ingatlanadót. A helyzet azonban az, hogy ingatlanadó már létezik Magyarországon IMF nélkül is: az önkormányzatok nyakra-főre vetik ki, s ha már kivetették, emelik az építmény- és a telekadót. Ezeknek pedig mindegyike ingatlanadó, mindegy, hogy minek nevezzük. A lényeg, hogy ingatlanhoz kötődik, ingatlan után kell megfizetni a terhet. Az eszon.hu információi szerint a miskolci fideszes városvezetés például a már meglévő építményadó mellé most éppen be akarja bevezetni a telekadót is. A november 15-i közgyűlési előterjesztés szerint azért van szükség az új adónemre, mert a helyi és helyben maradó adók közül a gépjárműadóból származó bevételek egy jelentős része, 60 százaléka 2013 januárjától már az államot illeti meg. Mindez 600 millió forintos bevételkiesést jelent az önkormányzatnak, s ezt a forráscsökkenést akarják részben pótolni az új adónemmel, a telekadóval, illetve a már meglévő építményadó emelésével. A miskolci telekadó nem vonatkozna a belterületi művelés alatt álló földekre, valamint a külterületi termőföldre sem. Mentességet élvez a lakóépülettel beépített telek is, de csak abban az esetben, ha az épület valóban lakásként szolgál. Az adó nem érinti az állam, az önkormányzat és az egyházak tulajdonában álló ingatlanokat sem, s feltételes adómentesség illeti meg az alapítványokat, egyesületeket, közszolgáltató szervezeteket és köztestületeket is, amennyiben esetleges vállalkozási tevékenységük után adófizetési kötelezettségük nem keletkezik, s az ingatlant alaptevékenységük kifejtésére használják. Mindez azt jelenti, hogy adózni kell például azután a telek után, amelyet azért vett meg a tulajdonosa, hogy egyszer, ha lesz rá pénze, házat építsen rajta magának. Az adó mértéke beépítetlen belterületi telek után 120 forint/négyzetméter, beépítetlen külterületi és zártkerti ingatlan esetén 80 forint/négyzetméter lenne. Az épülettel rendelkező földterület (melynek beépítettsége nem éri el az alapterület 5 százalékát) után, belterületi ingatlan esetében 105 forint/négyzetméter, külterületi és zártkerti ingatlan esetén 70 forint/négyzetméter lenne az éves adó. Nem kellene adót fizetni az ipari és termelő tevékenységet szolgáló, illetve az ipari park területén fekvő ingatlanok után sem. A telekadóból 2013-ban - az előterjesztésben szereplő becslés szerint - várhatóan 80-100 millió forint folyhat be, míg a megemelt építményadóból 200 millió forintos forrásbővülést remél a fideszes városvezetés. (eszon.hu) Forrás: IngatlanHírek.hu 16/52
Kizárólag interneten lehet ingatlanárverés 2012. November 05. Hétfő Elektronikus eljárásokkal bővítette szolgáltatási rendszerét a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, ennek eredményeként már kizárólag elektronikus úton lehet licitálni az ingatlanárveréseken - közölte a köztestület. Az elmúlt években vegyes rendszerűek voltak az árverések, a hagyományos személyes ajánlattétel mellett interneten is lehetett licitálni az ingatlanokra. Szeptember elejétől azonban már csak elektronikus úton lehet ingatlanra ajánlatot tenni. Ehhez a végrehajtónál kell regisztrálnia magát annak, aki licitálni szeretne. A regisztráció díja a korábbihoz hasonlóan hatezer forint, befizetése után felhasználónevet és jelszót kap a licitálni kívánó. Az elektronikus ingatlanárveréseken a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara honlapjának segítségével lehet részt venni. Egy másik fontos változás az elektronikus kézbesítési rendszer bevezetése. Ezután minden, végrehajtást kérő ügyfél kezdeményezheti az elektronikus ügymenetet. A végrehajtást kérőnek csatlakoznia kell a rendszerhez, ezután e-mailben kap értesítést a küldemény postafiókjába történő elhelyezéséről. A levél akkor is kézbesítettnek számít, ha a küldemény elhelyezésétől számított ötödik munkanapon belül nem töltik le az e-mailt. Az új elektronikus eljárások bevezetésével jelentős anyagi erőforrások és idő takarítható meg, hiszen évente mintegy 6-8 millió papíralapú kézbesítés történik - közölte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara. Forrás: MTI 17/52
Októberben javult a lakáseladások száma 2012. November 05. Hétfő A Duna House havi Tranzakciószám Becslése (DH-TB) szerint idén októberben, országosan 7 667 ingatlan adás-vétel bonyolódott, olvasható a cég közleményében. Az idei év leggyengébb hónapját követően az október hónap már a piacnak megfelelő ingatlan adás-vételi mennyiséget mutatta. Ha leszámítjuk a végtörlesztés miatti első negyedévet, akkor a 7 667 tranzakció átlagon felüli érték, amely megfelel a mindenkori szezonalitásnak, ugyanis rendre október és november hónapok jelentik az ingatlanpiacon az éves csúcsokat. Ezzel idén eddig 82 ezer fölötti lakásvásárlást lehet becsülni. Tavaly az első 10 hónapban 70 ezer tranzakció zajlott a piacon, ami 15 százalékkal gyengébb eredmény az idei azonos időszaknál. Forrás: Duna House 18/52
Januártól ismét változik az örökség illetékmértéke 2012. November 05. Hétfő Az elmúlt egy évben százmilliárd forint értékben adtak el örökölt ingatlanokat az örökösök. Az öröklési illetékek jelenlegi bonyolult szabályozása 2013-ban jelentősen egyszerűsödhet, ami némi bevételnövekedést is hozhat az állam számára. Az elmúlt egy évben közel 10 ezer ingatlant értékesítettek az örökösök, amelynek összértéke 100 milliárdos tétel, ezzel az adásvételek adás-vételek 9,4 százalékát teszik ki ezek a tranzakciók a Duna House felmérése szerint. Az arány kissé eltér Budapest és vidék viszonylatában, hiszen míg a fővárosban az adás-vételek 8,5, vidéken 10,2 az arányuk az ilyen céllal eladóknak. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a fővárosi ingatlanokat inkább hasznosítják (belakják, kiadják) az örökösök, vagy csak egy későbbi, ideálisabb ingatlanpiacra várnak. Budapesten az eladott ingatlanörökség közel kétharmada téglaépítésű lakás volt az elmúlt egy évben, ezek átlagmérete 56 négyzetméter volt és 12 millió forint körüli átlagon tudtak megválni tőlük a tulajdonosok. Vidéken ugyanez a lakástípus az örökölt ingatlaneladások harmadát tették ki, átlag 51 négyzetméteres lakások keltek el 7,8 milliós áron. A panelek mindkét területi viszonylatban az ilyen eladások kb. 27 százalékát tették ki 51 négyzetméteres méretátlagon, de míg vidéken az örökösök 6,8 milliót, addig a fővárosi ingatlanok eladása után 7,9 millió forintot kaphattak az örökösök. Ilyenek a jelenlegi ingatlanöröklési illetékszabályok A haláladóként emlegetett közteher eltörlése komoly fegyvertény volt 2008-ban, hisz azt az akkor ellenzékben levő MDF javaslatára fogadta el a baloldali többségű parlament. Az akkor kihirdetett szabályok szerint az egyenes ági örökösök 20 millió forint alatti értékű ingatlanok öröklése esetén teljes mértékben mentesültek az öröklési illeték alól - 2010-ben ez az értékhatár is megszűnt. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy mentes az illeték alól az örökhagyó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész. Az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője esetében viszont továbbra is él a 20 milliós limit, ami alatt illetékmentes az ingatlan öröklése. Minden egyéb esetben az öröklési illeték terén jelenleg az alábbi táblázat az irányadó: Öröklési illeték (%) Általános mérték Lakástulajdon illetéke Házastárs, mostoha és nevelt 0 18 millió Ft között 11 gyermek terhére 0 18 millió Ft között 2,5 18 35 millió Ft között 15 18 35 millió Ft között 6 35 millió Ft felett 21 35 millió Ft felett 11 Örökhagyó testvére terhére 0 18 millió Ft között 15 0 18 millió Ft között 6 18 35 millió Ft között 21 18 35 millió Ft között 8 35 millió Ft felett 30 35 millió Ft felett 15 Minden más örökös terhére 0 18 millió Ft között 21 0 18 millió Ft között 8 19/52
18 35 millió Ft között 30 18 35 millió Ft között 12 35 millió Ft felett 40 35 millió Ft felett 21 Forrás: NAV Változások 2013 január 1-jétől Az illetéktörvény módosítása a jelenlegi tervek szerint január elsejével jelentős változásokat hoz egyebek mellett az illeték-kulcsrendszer átalakulásával, és az illetékmentességi rendszer kiszélesedésével. (Ahogyan az a fenti táblázatból is látszik, minél távolabbi rokon valaki, annál magasabb volt az illetékkulcs.) Az öröklési és ajándékozási illetéknemekben alkalmazott 18-18 (!) adókulcs helyett két illetékkulcs bevezetése várható. A kormány javaslatának elfogadása esetén az általános illetékmérték 18 százalék, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes mérték 9 százalék lenne. Ezáltal az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak. A kormány javaslata szerint az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése - annak (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül - mentesülne a vagyonszerzési illetékek alól. A jelenlegi helyzettel összehasonlítva az özvegyek (vagyis az örökhagyó házastársa) jól járnak, hiszen a kormány rájuk is kiterjesztené az egyenes ági rokonokat megillető értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozást. Szintén a házastársak számára kedvező fejlemény, hogy az ajándékozás terén is az egyenesági rokonokkal kerülnek egy csoportba, azaz e téren is vonatkozik majd rájuk az illetékmentesség. A változásoktól némi bevételnövekedést is vár a kormány: a 2013-as büdzsé jelenleg ismert tervezete 4 milliárd forinttal számol az idénre várt 2,8 milliárdos öröklésiilleték-bevétel helyett. Forrás: Napi.hu 20/52
Irodapiaci hírek 2012 45. hét 21/52
Irodabérlet: maradni vagy menni? 2012. November 08. Csütörtök 2012 első három negyedévében összesen közel 245.000 négyzetmétert adtak bérbe Budapesten, ebből 14,252 nm üzletkötés a CA Immo ingatlanbefektető társaság irodaportfoliójában történt, azaz a bérbeadások közel 6%-a százalékát itt regisztrálták. A harmadik negyedévben 1000 nm felett mindösszesen nyolc új bérleti szerződést írtak alá, melyből a legnagyobb tranzakció a CA Immo tulajdonában lévő IP West irodaházhoz kötődik - derül ki a CA Immo és a DTZ elemzéséből A budapesti ingatlanpiacon évek óta nagy számban fordulnak elő szerződés-hosszabbítások; az idei év első három negyedévében a közel 245.000 m² bérbeadott terület 50 százalékát a szerződéshosszabbítások tették ki. A DTZ szerint a válság előtti években a szerződés-hosszabbítások aránya átlagosan 19 százalék volt, 2009-től azonban ez az arány megugrott és 2009-2011-es időszakban elérte a 38 %-ot. Idén, január-október hónapokban pedig a teljes bérbeadás közel 50%-át teszik ki a hosszabbítások. Vagyis a bérlők óvatosak, inkább újratárgyalják a szerződéseiket és nem vállalják be a költözéssel járó plusz költségeket. Emellett természetesen minden tulajdonos mindent elkövet, hogy megtartsa a bérlőit. Az irodaállományon belüli költözés aránya visszaesett a 2011-es szinthez képest: míg 2011-ben 78,800 nm-nyi bérlő költözött egyik házból a másikba - ez a teljes kereslet 21%-a -, addig 2012 első-és harmadik negyedéve között ez az arány 13%-ra esett vissza. A bővülések aránya hasonlóan alakult; 2011-ben 18%, 2012 Q1-Q3 között pedig 16 százalékát tették ki a teljes bérbeadásoknak. Folyamatosan nő a kis, 200 nm alatti területek iránti igény: 2007-2008-ban a bérbeadások számának38%át tették ki az ilyen jellegű tranzakciók, míg 2012 Q1-Q3-ban ez az arány elérte a 45%-ot. Az átlagos bériroda terület csökkenés annak a következménye, hogy a limitált pénzügyi források miatt visszaestek az üzleti lehetőségek, a cégek jövőbeli várakozásai és tervei is lényegesen visszafogottabbak az előző évekhez képest, valamint megjelentek a piacon a magyar tulajdonú cégek, akik jellemzően kisebb irodákat keresnek, mint a multinacionális versenytársaik. CA Immo: újratárgyalás és hosszabbítás, költözés helyett A CA Immo magyarországi iroda portfóliójában idén 14,252 négyzetméternyi üzletkötés történt, amelynek 45 %-a új üzletkötés volt, a fennmaradó 55 százalék pedig hosszabbítás és bővülés. A budapesti irodapiac 1000 nm feletti új bérleti szerződései közül a legnagyobb tranzakciót a Csoporthoz tartozó IP West irodaházban kötötték. Az irodaterületeinket vizsgálva a CA Immo irodaportfolió csupán 17,8 százaléka áll üresen; ez az arány jóval alacsonyabb a jelenlegi 26,1 %-os budapesti irodapiaci átlagos üresedési rátájához képest, amelyet a nem saját tulajdonban és felhasználásban lévő, vagyis spekulatív szegmensben mérnek.. mondta Gulyás Ede, a CA Immo magyarországi ügyvezetője. Magyarországon, az új 22/52
üzletkötéseink és sikeresen lezárt hosszabbítási tranzakcióink aránya közel azonos az irodapiaci súlyunkkal. - tette hozzá. Maradásra bíró üzemeltetési költségek A limitált pénzügyi keret mellett a kedvező és főleg alacsony üzemeltetési költségek is hatással vannak a bérlőkre és a maradásra késztetik őket költözés helyett. Az üzemeltetési költségek mértékét befolyásolja a ház által nyújtott szolgáltatások minősége, választéka, az adott irodaház mérete, amelyen eloszlanak a költségek, illetve a technikai felszereltsége és annak korszerűsége. Az állandó karbantartás, és ellenőrzés segíti, hogy az épületben minimalizálják az esetleges hirtelen megjelenő nagyobb költségeket. Az üzemeltetési költségek csökkentésére az energia tenderek kiírása több épületre a portfólión belül segítséget nyújthat, ez által nagyobb árkedvezményt lehet elérni az épületekre. További lépések segíthetik az üzemeltetési költség csökkentését; ilyen a papír hulladék értékesítése, a szolgáltatások évenkénti felülvizsgálata (őrzés-védés; takarítás stb.), és indokolt esetben újabb tender kiírása. Amennyiben a dolgozók is takarékosan lépnek fel, és környezettudatos munkamorállal rendelkeznek, akkor saját költségeiket is hatékonyan tudják csökkenteni; például azzal, hogy munkaidőn kívül áramtalanítják a számítógépeket; a nem használt helyiségekben lekapcsolják a világítást. Forrás: IngatlanHírek.hu 23/52