Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

A Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TÁRSADALOMISMERET helyi tanterve a 11. évfolyam számára Módosítva: 2003.05.23. 2004.03.30. 2008.06.17. Készítették: BARANYAI PÉTER történelemtanár URBÁN KÁROLY történelemtanár és 1. oldal

TARTALOMJEGYZÉK 1. A tantárgy tanulásának célja 2. Követelmények 3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 4. Ellenőrzés, értékelés 5. A taneszközök kiválasztásainak eszközei 6. A tanterv évfolyamokra és témakörökre lebontva 6.1 Témakörök címe ok 6.3 Követelmények 2. oldal

11. évfolyam Óraszám: 36 Heti: 1 óra Évi óraszám: 36 1. A tanterv tanulásának célja A tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a jog és a gazdaság rendszerének működését. Bevezet az etika fogalomkörébe, az ember kilétéről a jó és a rossz mibenlétéről, az erényekről és a helyes cselekedet alapelveiről folyó diskurzus évezredes történetébe. Új, korszerű szemléletű, nemzetközi tapasztalatokat is biztosító tantárgy. Nem egy-egy tudományágat képez le: - a történelemtudomány - a szociológia - a politikaelmélet - a közgazdaságtan - a jog - a logika - a pszichológia (társas lélektan) - az etika - és magánélettan adataira, kutatási eredményeire, valamint megállapításaira támaszkodik. Megérteti tanulóinkkal a bennünket körülvevő természeti és társadalmi környezetünket, eligazít az ellentmondásos viszonyok között. A tanulás módszerében is újszerű: az egyes témakörökhöz kapcsolódó fogalmak, összefüggések lényegét konkrét valós, vagy szimulált helyzetekbe ágyazva ismerteti meg a tanulókkal. Nagyobb aktivitást és önállóságot vár el tőlük, mint a többi tantárgy. 2. Követelmények A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak ismerete. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Az erkölcsi érzék kiművelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességek fejlesztése. A kéttannyelvű osztályok a tantárgyat célnyelven tanulják, a tananyag és a számonkérés módja megegyezik a magyar nyelven oktatott társadalomismeretével. Az önismereti igény felkeltése és kielégítése tanulóinkban. A tanulók bizalmának elnyerése. 3. oldal

3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Ismerjék tanulóink a közjogi és, az állampolgári alapfogalmakat. Értsék tanulóink az embert, mint társadalmi lényt, a nemzet és a haza lényegét. Legyenek tisztában a hatalom szintjeivel, az állampolgári jogokkal és kötelességekkel, a választójoggal, a választási rendszerünkkel és a demagógia ismérveivel. Legyenek képesek érdekeik felismerésére, ütköztetésére és az érdekegyeztetésre. Értsék tanulóink az integráció fogalmát és lényegét; ismerjék az ENSZ, az Európai Tanács, az EU, az Európai Bizottság és a NATO szervezetét és működését. Képesek legyenek felismerni a globalizáció előnyeit és hátrányait, miközben ügyeljenek a nemzeti kultúrájukra, hagyományaikra az egységesülő ízlés, szokás- és értékrend elsöprő erejével szemben. Képesek legyenek a jó és a rossz megkülönböztetésére, az önbecsülésre, de tartsák meg a mások iránti tiszteletet. Legyenek tisztában az etikai alapértékekkel, és képesek legyenek azokat önmaguk és környezetük számára korunk kihívásai közepette iránymutatónak tekinteni. 4. Ellenőrzés, értékelés Mivel a társadalomismeret és etika tanításának elsődleges célja a személyiségformálás, ezért a NAT és a Kerettanterv közös követelményeibe foglalt értékek közvetítésének, a jó polgár nevelésének értékelési és minősítési rendszere is a tanulók fejlesztését szolgálja. Hangsúlyozottan értékeljük a tanulók konkrét tárgyi ismeretein kívül a tanulók részvételét a tanórai közös munkában. Az osztályzatokban kifejezésre jutó minősítésben megfelelő szerepet kell kapnia a társadalomismeret és etika órákon: 1. a tantárgyi alapismeretek biztos tudásának, 2. az önálló tanulói gondolkodásnak, 3. a megszerzett ismeretek tanulói alkalmazásának 4. az önálló tanulói vélemény kifejezésének 5. a tanulói érvelés logikai kifejlődésének. Az értékelésnek nem lehet alapja a világnézeti elkötelezettség, e tekintetben el kell fogadni a tanulók önálló világképét, de feladatunk annak szélsőségektől való megóvása. Az értékelés 5 érdemjeggyel történik. A kiemelkedő teljesítményt félévenként szaktanári dicsérettel értékeljük. Az értékelés formái: - esettanulmányok feldolgozása és értékelése tanulói kiselőadás formájában - grafikonok, fényképek, térképvázlatok otthoni és órai feldolgozása, kiértékelése tanulói csoportmunka keretében - szóbeli és írásbeli feleletek a megbeszélt kérdések alapján - több órai aktív tanulók érdemjeggyel való értékelése - témazáró dolgozat (feladatlap és esszé) íratása egy-egy közösen, alaposan átvett témakörből - házi dolgozatok íratása megadott szakirodalom és irányított kérdések segítségével 4. oldal

- könyvtári gyűjtőmunka (tanulmányok, újságcikkek keresése egy-egy témához, grafikon, térképvázlat, fényképek gyűjtése) - tanórán kívüli tevékenység (bíróságok, végrehajtói hatalmi testületek, Alkotmánybíróság, Számvevőszék, parlament látogatása), és a hozzá kijelölt feladatok számonkérése Társadalomismeret és etika tantárgyból egy-egy tanuló félévenként minimum 2 érdemjegyet kell, hogy szerezzen. A témazáró dolgozatok pontozási rendszere %-ban kifejezve: elégtelen 0-19 % elégséges 20-39 % közepes 40-59 % jó 60-79 % jeles 80-100% A pontok számát növelheti, ha a tanulók a kötelező minimum válaszokon felül, többletinformációkat is közölnek. A témazáró dolgozatot amennyiben íratása mellett dönt a szaktanár időben be kell jelentenie a tanárnak. A bukásra állás tényéről időben (az I., illetve a III. negyedévben) köteles értesíteni a szülőket a szaktanár. 5. Taneszköz kiválasztás elvei A tananyag nem igényel külön tankönyvet az oktatáshoz. A tanári felkészüléshez olyan tankönyveket választunk, amelyek a történelmi folyamatok megértése szempontjából leginkább közelítenek a helyi pedagógiai program követelményeihez és a legoptimálisabban használhatják majd diákjaink. Szükséges beszerezni olyan segédeszközöket is, amelyek elősegítik a tanulók emelt szintű érettségire való minél hatékonyabb felkészülését, felkészítését. Nem hagyható figyelmen kívül az új technológiák, módszerek (videokazetták, CD-ROMOK) és korszerű történelmi falitérképek alkalmazása sem. 5. oldal

6. Tanterv évfolyamokra és témakörökre lebontva Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés; dokumentum- és irodalomelemzés. Irányított viták, szerepjátékok; feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó fogalmak, összefüggések elsajátítása, otthoni feladatok kijelölése. Közös munkára motiválás: - egyéni munka közös megbeszéléssel - páros illetve csoportos munka közös megbeszéléssel - néhány gyerekből álló független bizottság bíróság értékeli más tanulók érveit, érvelést. Tankönyv(ek), szépirodalmi és publicisztikai idézetek, filmidézetek, játékok használata és alkalmazása. 6.1 Témakör címe: Együttéléstan Ismerjék a tanulók a társadalmi együttélés szabályait és azokat tudatosan igyekezzenek betartani. 6.3 Követelmény - Az emberi együttélés alapelveinek, egyén, csoport, közösség, társadalom, állam összefüggéseinek láttatása - Az együttélési szabályok kialakítása, a szokás, hagyomány, a jog, a törvény tiszteletére szoktatás Ismerjék tanulóink a közjogi és, az állampolgári alapfogalmakat. Értsék tanulóink az embert, mint társadalmi lényt, a nemzet és a haza lényegét. Legyenek tisztában a hatalom szintjeivel, az állampolgári jogokkal és kötelességekkel, a választójoggal, a választási rendszerünkkel és a demagógia ismérveivel. Legyenek képesek érdekeik felismerésére, ütköztetésére és az érdekegyeztetésre. Értsék tanulóink az integráció fogalmát és lényegét; ismerjék az ENSZ, az Európai Tanács, az EU, az Európai Bizottság és a NATO szervezetét és működését. Képesek legyenek felismerni a globalizáció előnyeit és hátrányait, miközben ügyeljenek a nemzeti kultúrájukra, hagyományaikra az egységesülő ízlés, szokás- és értékrend elsöprő erejével szemben. 6. oldal

Képesek legyenek a jó és a rossz megkülönböztetésére, az önbecsülésre, de tartsák meg a mások iránti tiszteletet. Legyenek tisztában az etikai alapértékekkel, és képesek legyenek azokat önmaguk és környezetük számára korunk kihívásai közepette iránymutatónak tekinteni. Egyén ( Egy szem a láncban Ki vagyok én : lélek, tudat, énkép, igényszint, személyiség) Közösség, társadalom (életünk alapvető közössége: család, annak feladatai, gondjai problémái) Az együttélési szabályok kialakulása és rendeltetése (társadalmi magatartás, társadalmi szerepek, a kommunikáció: a nyelvhasználat normái, az elvárt kommunikációs formák (szavak, öltözetek, magunkon viselt tárgyak, kéz- és fejtartások stb.) és megsértésük) Szokásos, hagyományos, erkölcs, jog, törvény Jogok és kötelességek a társadalomban (a gyermeki jogok, a tanulók jogai, kötelességei, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok, az iskolai házirend, az állampolgári jogok és kötelességek, marginalizálódás, devianciák stb.) A társadalmi igazságosság kérdései (a bíróságok (bírák, népi ülnökök, ítélethozatal, bírósági ügytípusok, büntetőeljárás, végrehajtás), ügyészségek, a közrend védője: a rendőrség) 7. oldal

6.1 Témakör címe: Az állam A politikai közösség és intézményei Hatalom, legitimáció Tudjanak tájékozódni a tanulók az államformákban, politikai rendszerekben és a hatalmi ágakban 6.3 Követelmény - A társadalom élete (társadalmi viszonyok, szocializáció, társadalmi struktúra, életmód, színvonal és a társadalmi egyenlőtlenségek) - Politikai közösség, az állam és intézményei, hatalom és a politikai rendszer a demokrácia és diktatúra jellemzői - Az eszközhasználat, munka, munkamegosztás szerepe, érdekek, vállalkozás és az emberi kapcsolatok, gazdagság és szegénység Ismerjék tanulóink a közjogi és, az állampolgári alapfogalmakat. Értsék tanulóink az embert, mint társadalmi lényt, a nemzet és a haza lényegét. Legyenek tisztában a hatalom szintjeivel, az állampolgári jogokkal és kötelességekkel, a választójoggal, a választási rendszerünkkel és a demagógia ismérveivel. Legyenek képesek érdekeik felismerésére, ütköztetésére és az érdekegyeztetésre. 8. oldal

Államformák és politikai rendszerek (állam, hatalom; főhatalom; az állam funkciói: jogszabályok; államformák: monarchikus és köztársasági demokratikus, diktatórikus rendszerek) A demokrácia alapelve és működése (az általános és egyenlő választójog, a parlamentáris politikai berendezkedés, a többpártrendszer, az államhatalmi ágak elválasztása) A hatalmi ágak (törvényhozó hatalom, végrehajtó hatalom, bírói hatalom) A politika és a jog intézményrendszere a mai Magyarországon (Alkotmány, Köztársasági elnök, Bíróságok, Alkotmánybíróság, Országgyűlés, Kormány, minisztériumok, fegyveres erők, rendőrség, ügyészség, az állampolgári jogok országgyűlési biztosai, az etnikai és kisebbségi jogok biztosai, az országgyűlési és helyhatósági választások) 6.1 Témakör címe: Gazdasági alapfogalmak Lássák a tanulók az összefüggéseket a gazdaság és a társadalom között. 6.3 Követelmény - Olyan alapfogalmak megismertetése, mint munka, munkamegosztás, szükségletek és érdekek - Olyan kifejezések megismertetése, mint tulajdon, költség, eloszlás, jövedelem, piac, teljesítmény, termelés és fogyasztás - A háztartás, a család gazdálkodási alapjainak megbeszélése összefüggéseinek láttatása. Legyenek képesek érdekeik felismerésére, ütköztetésére és az érdekegyeztetésre. Értsék tanulóink az integráció fogalmát és lényegét; ismerjék az ENSZ, az Európai Tanács, az EU, az Európai Bizottság és a NATO szervezetét és működését. Képesek legyenek felismerni a globalizáció előnyeit és hátrányait, miközben ügyeljenek a nemzeti kultúrájukra, hagyományaikra az egységesülő ízlés, szokás- és értékrend elsöprő erejével szemben. 9. oldal

Munka és munkamegosztás (a munka szerepe az egyén és a társadalom életében, a vállalatok, közép- és kisvállalkozások, kisgazdaságok (főként falusi kisgazdaságok) szövetkezetek és típusai, intézmények, egyesületek és alapítványok) Szükségletek és érdekek, csere, tulajdon, elosztás, költség, teljesítmény, jövedelem, piac (fogalma, formái), verseny (mozgatórugója, a nagyobb haszon elérésének módjai), érték, haszon és pénz Jólét és életminőség (a világ élelemtermelése; a Föld eltartóképessége; elvándorlás; az emberiség jövője; helyi társadalmak a globális világban; a jóléti társadalom) Háztartás, a család gazdálkodása, megélhetés (a család, mint életünk egyik alapvető közössége; a család problémái; a családi háztartás: szükségletek, gazdálkodás a családban; a családi háztartás költségvetése; a takarékosság) Szegények és gazdagok. Munkavállalás, vállalkozás (társadalmi egyenlőtlenségek ( Kevés a pénz, Nagyon rosszul állunk. ); a szegények (társadalmi rétegek, csoport, amelyekből kikerülnek, szegénység és nyomor, hajléktalanok); a gazdagok (társadalmi rétegek, amelyekből kikerülnek, a meggazdagodás forrásai); a vállalkozás fogalma, a gazdálkodás folyamata a vállalkozáson belül, munkanélküliség, szociális háló, társadalmi feszültségek) 10. oldal

6.1 Témakör címe: A társadalom élete Képesek legyenek a tanulók a társadalmi felelősségtudat elsajátítására 6.3 Követelmény - Bemutatni a társas kapcsolatok és a társadalmi viszonyok összefüggéseit - Megismertetni a kultúra fogalmat, a szocializáció jelentőségét, a társadalmi szerkezet és mobilitás fogalmát és jelentőségét - Érzékeltetni a gazdaság, a társadalom, a politika valamint az életmód és életszínvonal jelentőségét Ismerjék tanulóink a közjogi és, az állampolgári alapfogalmakat. Értsék tanulóink az embert, mint társadalmi lényt. Legyenek tisztában a hatalom szintjeivel, az állampolgári jogokkal és kötelességekkel, a választójoggal, a választási rendszerünkkel és a demagógia ismérveivel. Legyenek képesek érdekeik felismerésére, ütköztetésére és az érdekegyeztetésre. Képesek legyenek felismerni a globalizáció előnyeit és hátrányait, miközben ügyeljenek a nemzeti kultúrájukra, hagyományaikra az egységesülő ízlés, szokás- és értékrend elsöprő erejével szemben. Képesek legyenek a jó és a rossz megkülönböztetésére, az önbecsülésre, de tartsák meg a mások iránti tiszteletet. Legyenek tisztában az etikai alapértékekkel, és képesek legyenek azokat önmaguk és környezetük számára korunk kihívásai közepette iránymutatónak tekinteni. Társas kapcsolatok és társadalmi viszonyok (a társadalom, társadalmi szerkezet, a társadalom feladatai, a társadalom differenciálódása, civil társadalom, a civil társadalom és az állam viszonya, civil szervezetek, a helyi társadalom csoportjait összetartó erők, a társadalom nyugalmát veszélyeztető csoportosulások, a jóléti társadalom) A szocializáció folyamata (a szocializáció fogalma, az én kialakulása, a család fogalma, feladatai, a nevelés, a kortársi kapcsolatok, attitűdök és értékek, kultúrák és értékek, az identitás, Hasonlítani vagy különbözni?) A társadalmi csoportok és rétegek 11. oldal

(társadalmi csoport, társadalmi réteg, rétegképző szempontok, nemzet nemzetiség, egyházak, vallási közösségek, foglalkozási csoportok, vagyoni csoportok, életkor szerinti csoportok) A társadalmi helyzet változásai (A szegénységet és a gazdagságot képviselő csoportok életkörülményeinek változásai. A gazdaság és a szegénység kritériumai, kiválási lehetőségek.) A társadalom változásai (a társadalmi mobilitás fogalma, a társadalmi és a földrajzi mobilitás kapcsolata, a felemelkedés és a lecsúszás lehetőségei, a felemelkedés nehézségei, nemzedékek közti és nemzedékeken belüli mobilitás) Életmód, életszínvonal (népesedési helyzetünk: a magyarság létszámának csökkenése, a lakosság öregedése, népesedési helyzetünk alakulása történelmünk során - rövid visszatekintés, változó társadalom változó lehetőség, életmód fogalma, életszínvonal fogalma, a kettő közti összefüggések, háló) 6.1 Témakör címe: Egység és sokféleség a modern társadalomban Legyenek képesek a tanulók a tudatos belátáson alapuló kritikai-önkritika elsajátítására 6.3 Követelmény - A helyi társadalom bemutatása - Nemzet, állam, nemzetiség, etnikum különbségeinek ismerete - Kisebbségek, diszkriminált csoportok tolerálásának kialakítása - Európa és a nemzetek feletti integráció iránti fogékonyság kifejlesztése 12. oldal

Ismerjék tanulóink a közjogi és, az állampolgári alapfogalmakat. Értsék tanulóink az embert, mint társadalmi lényt, a nemzet és a haza lényegét. Legyenek tisztában a hatalom szintjeivel, az állampolgári jogokkal és kötelességekkel, a választójoggal, a választási rendszerünkkel és a demagógia ismérveivel. Legyenek képesek érdekeik felismerésére, ütköztetésére és az érdekegyeztetésre. Értsék tanulóink az integráció fogalmát és lényegét; ismerjék az ENSZ, az Európai Tanács, az EU, az Európai Bizottság és a NATO szervezetét és működését. Képesek legyenek felismerni a globalizáció előnyeit és hátrányait, miközben ügyeljenek a nemzeti kultúrájukra, hagyományaikra az egységesülő ízlés, szokás- és értékrend elsöprő erejével szemben. Képesek legyenek a jó és a rossz megkülönböztetésére, az önbecsülésre, de tartsák meg a mások iránti tiszteletet. Legyenek tisztában az etikai alapértékekkel, és képesek legyenek azokat önmaguk és környezetük számára korunk kihívásai közepette iránymutatónak tekinteni. Társadalmi önazonosságunk összetevői; A saját csoport; Önbecsülés és nyitottság (az arc és test, a lélek, a tudat, az énkép, az én kialakulása, az igényszint, a személyiség, az emberi érzelmek, az érzelmek és intelligencia, tartozni valakihez, az önmegvalósítás) Önbecsülés és nyitottság A helyi társadalom (a helyi társadalom fogalma, a helyi közösségek csoportosítása aszerint, hogy az ember beleszületett-e a közösségbe helyzeténél fogva (foglalkozása ill. vagyoni helyzete alapján) került-e azokba a közösségekbe vagy önként társul-e az adott közösséghez, nemzet, nemzetiség, etnikum, vallási közösségek, foglalkozási csoportok, vagyoni csoportok, életkor szerinti csoportok, a társadalom nyugalmát veszélyeztető csoportosulások) 13. oldal

Nemzet, állam, etnikum (a nemzet fogalma, az állam fogalma, az állam kialakulása, demokrácia és diktatúra, a jogállam ismérvei, a nemzet fogalma, az etnikum fogalma és problémái, a nemzetek jövője) Európa és a nemzetek feletti integráció kérdései (kapcsolódásunk Európához, az Európa Tanács (szervezete és működése), Az Európa Unió (megalakulása és előzményei, a hatvanas évek fejlődési irányzatai, horizontális fejlődés, az egységes belső piac, a közép- és kelet-európai országokhoz fűződő kapcsolatok, a maastrichti szerződés, a gazdasági és monetáris unió programja. A NATO (megalakulásának körülményei, céljai, a hidegháború alatt és után, a döntéshozatal reformja, az európai szerepvállalás növelése, a bővülés hatása. Kisebbségek, diszkriminált csoportok, előítéletek (a kisebbség fogalma, a diszkrimináció fogalma, Európa népességének átalakulása, a cigányok megtelepedése Európában, a zsidók megítélése a történelem során és napjainkban, sztereotípiák és előítéletek, az előítéletek okai, a társadalmi elkülönülés) 6.1 Témakör címe: A technológiai gazdasági haladás Alakuljanak ki tanulóinkban a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások és készségek. 6.3 Követelmény - Felhívni a figyelmet, hogy a Föld eltartó képességének komoly korlátai vannak, a pazarló használatnak súlyos következményei lehetnek és már vannak is - Tudatosítani a tanulókban, hogy a globalizációnak előnyei, de hátrányai is vannak - Éreztetni a tanulókkal, hogy a növekedés és a fejlődés alapfeltétele a jólét ára. - Bemutatni a tanulóknak, hogy a környezetszennyezés és a környezetvédelem a XXI. Század egyik legfontosabb problémája 14. oldal

Ismerjék tanulóink a közjogi és, az állampolgári alapfogalmakat. Legyenek képesek érdekeik felismerésére, ütköztetésére és az érdekegyeztetésre. Képesek legyenek felismerni a globalizáció előnyeit és hátrányait, miközben ügyeljenek a nemzeti kultúrájukra, hagyományaikra az egységesülő ízlés, szokás- és értékrend elsöprő erejével szemben. Képesek legyenek a jó és a rossz megkülönböztetésére, az önbecsülésre, de tartsák meg a mások iránti tiszteletet. Legyenek tisztában az etikai alapértékekkel, és képesek legyenek azokat önmaguk és környezetük számára korunk kihívásai közepette iránymutatónak tekinteni. Növekedés és fejlődés; A jólét ára (a technika forradalma, munkamegosztás és tömegtermelés, a közlekedés fejlődése, a vidék átalakulása, a városiasodás, az ipari társadalom; A földi élővilág eltartó képességének korlátai, a világ élelemtermelése, az éhezők megsegítése Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás (természeti erőforrások, a természet korlátozott lehetőségei, a környezet elszennyeződése, a környezetvédelem, a népességrobbanás robbanásszerű lakosságnövekedés Kínában, Indiában és Afrikában, népességcsökkenés Európában, Észak-Amerikában) A globalizáció politikai, kulturális, gazdasági és természeti következményei (a globalizáció fogalma, a globalizáció előnyei (katonai, gazdasági, politikai és kulturális szövetségek létrehozása), a globalizáció hátrányai (az emberek elbizonytalanodása világszerte: a nemzeti tudatuk, nemzeti kultúrájuk, nemzeti hagyományaik, nemzeti szimbólumaik elvesztésének félelme a világméretekben egységesülő ízlés, szokásés értékrend elsöprő erejével szemben) 6.1 Témakör címe: Az emberi természet Képesek legyenek a tanulók értelmezni az embert, mint társas- és univerzális lényt, természetes és társas környezetben. 6.3 Követelmény 15. oldal

- Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az ember eszes, társas, alkotó és univerzális lény is egyben - Annak láttatása, hogy az ember autonómiával, környezettel, nyelvi világgal, hagyományokkal, önpusztító és önmegvalósító készséggel rendelkezik a társas viszonyban Ismerjék tanulóink a közjogi és, az állampolgári alapfogalmakat. Értsék tanulóink az embert, mint társadalmi lényt, a nemzet és a haza lényegét. Legyenek képesek érdekeik felismerésére, ütköztetésére és az érdekegyeztetésre. Képesek legyenek felismerni a globalizáció előnyeit és hátrányait, miközben ügyeljenek a nemzeti kultúrájukra, hagyományaikra az egységesülő ízlés, szokás- és értékrend elsöprő erejével szemben. Képesek legyenek a jó és a rossz megkülönböztetésére, az önbecsülésre, de tartsák meg a mások iránti tiszteletet. Legyenek tisztában az etikai alapértékekkel, és képesek legyenek azokat önmaguk és környezetük számára korunk kihívásai közepette iránymutatónak tekinteni. 16. oldal

Az eszes lény, a társas lény; az alkotó ember, az univerzális lény (egy szem a láncban, a lélek, a tudat, az énkép, a személyiség, az ösztönös viselkedés, a tanulás és alkalmazkodás, problémamegoldás és gondolkodás, a célszerű cselekvés, az én kialakulása) Autonómia és meghatározottság (az én kialakulása, az életút, válságok és választások, a társadalmi szerepek, az együttélés szabályai: a Tízparancsolat, a deviáns viselkedés, törvényértelmezés) Az ember környezete és a nyelv világa (a kultúra, az életmód, a környezet pusztulása, nyelv és gondolkodás) A hagyomány értelme (a család, a nevelés, attitűdök és értékek, a vallás, a közvetlen emberi kapcsolatok) 6.1 Témakör címe: Etikai alapfogalmak Ismerjék meg a tanulók az etika alapfogalmait és igyekezzenek azokat saját életfelfogásukban hasznosítani. 6.3 Követelmény - Legyen képes a tanuló megkülönböztetni a jót és a rosszat - Ébredjen rá a tanuló, hogy a választás szabályossága és az ember felelőssége szoros összefüggésben van egymással - Ismerje meg a tanuló az alapvető etikai alapfogalmakat ( jó, rossz, szándék és követelmény, felelősség, törvény) 17. oldal

Ismerjék tanulóink a közjogi és, az állampolgári alapfogalmakat. Értsék tanulóink az embert, mint társadalmi lényt, a nemzet és a haza lényegét. Legyenek tisztában a hatalom szintjeivel, az állampolgári jogokkal és kötelességekkel, a választójoggal, a választási rendszerünkkel és a demagógia ismérveivel. Legyenek képesek érdekeik felismerésére, ütköztetésére és az érdekegyeztetésre. Képesek legyenek felismerni a globalizáció előnyeit és hátrányait, miközben ügyeljenek a nemzeti kultúrájukra, hagyományaikra az egységesülő ízlés, szokás- és értékrend elsöprő erejével szemben. Képesek legyenek a jó és a rossz megkülönböztetésére, az önbecsülésre, de tartsák meg a mások iránti tiszteletet. Legyenek tisztában az etikai alapértékekkel, és képesek legyenek azokat önmaguk és környezetük számára korunk kihívásai közepette iránymutatónak tekinteni. A jó és rossz megkülönböztetése (morál, moralitás, hasznosság, kötelesség, érték(ek), A cél szentesíti az eszközt?, az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései) A választás szabadsága és az ember felelőssége (az egyén döntése és a következmény elviselése) Szándék és következmény (akarat, cselekvési döntés, cselekvés, következmény) Törvény és lelkiismeret (jog és az igazság kapcsolata, a törvény születése, állami feladatok, az egyén felelőssége) 18. oldal

6.1 Témakör címe: Az etika megalapozása A tanulók erkölcsi érzékének kiművelése 6.3 Követelmény - Értsék a tanulók az etikai érvelési módokat és összefüggéseket - Lássák a keresztény-európai hagyomány történetiségét - Ismerjék az erkölcsi gondolkodás (jelentősebb) klasszikus példáit Ismerjék tanulóink a közjogi és, az állampolgári alapfogalmakat. Értsék tanulóink az embert, mint társadalmi lényt, a nemzet és a haza lényegét. Legyenek képesek érdekeik felismerésére, ütköztetésére és az érdekegyeztetésre. Képesek legyenek a jó és a rossz megkülönböztetésére, az önbecsülésre, de tartsák meg a mások iránti tiszteletet. Legyenek tisztában az etikai alapértékekkel, és képesek legyenek azokat önmaguk és környezetük számára korunk kihívásai közepette iránymutatónak tekinteni. 19. oldal

Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományokban. Az etika transzcendens megalapozásának igénye (kereszténység történetisége, a keresztény erkölcs, puritanizmus protestáns etika, felfüggeszthető-e az etikum?) A világi etika kialakulás A természetjogi- kötelesség- haszon-felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az erkölcsi gondolkodás történetéből vett klasszikus példák nyomán. (Ethosz az európai antikvitásban, Arisztotelész, vallások sokfélesége és ellentétei, ökumené, világerkölcs) 6.1 Témakör címe: Erkölcsi cselekedetek dimenziói Tegyük képessé tanulóinkat etikai álláspontok megvitatására, saját meggyőződésük kifejezésére 7.3 Követelmény - Legyen tisztában a tanuló, hogy milyen fontos erkölcsi cselekedeti dimenziók az önmegvalósítás, önbecsülés, a mások iránti tisztelet és az életcél kitűzése - Érezze át a tanuló, hogy mennyire jelentős az élet tisztelete, a segítségnyújtás másoknak, az áldozatvállalás és a szolidaritás bizonyos helyzetekben - Legyen igénye a tanulónak az erkölccsel végzett munkára, az etikus fogyasztásra, a szeretetre, a mások helyzetébe való beleélési készség kifejlesztésére, a hazaszeretetre, a nemzet, etnikum és társadalmi identitás jelentőségének, a tolerancia és az előítéletek fontosságának megértetése Ismerjék tanulóink a közjogi és, az állampolgári alapfogalmakat. Értsék tanulóink az embert, mint társadalmi lényt, a nemzet és a haza lényegét. Legyenek tisztában a hatalom szintjeivel, az állampolgári jogokkal és kötelességekkel, a választójoggal, a választási rendszerünkkel és a demagógia ismérveivel. Képesek legyenek a jó és a rossz megkülönböztetésére, az önbecsülésre, de tartsák meg a mások iránti tiszteletet. Legyenek tisztában az etikai alapértékekkel, és képesek legyenek azokat önmaguk és környezetük számára korunk kihívásai közepette iránymutatónak tekinteni. 20. oldal

Életcélok, önmegvalósítás (az emberi adottságok, lehetőségek felismerése) Önbecsülés a mások iránti tisztelet (az identitás, alkalmazkodás, Semmi olyat ne tegyél másokkal, amit magadnak nem kívánsz) Az élet tisztelete (az emberek, állatok és növények; nevelésgondolkodás, állat- és természetvédelmi törvények, a legfőbb érték az ember, Az emberért minden áldozat szabad, csak emberáldozat nem. Az ember természeti lény, része a természetnek.) Segítség, áldozat, szolidaritás: a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái (emberi érzelmek, érzelmek és az intelligencia, félelem, düh és az agresszivitás, részvét és a segítségnyújtás, szeret, öröm és a nevetés) A nemiség és a családi élet erkölcstana (nemi identitás, társadalmi együttélés, társadalmi szerepek, a férfiszerep és női szerep) Munkaerkölcs (munkafegyelem, munkához való érzelmi hozzáállás, képzés, önképzés) Etikus fogyasztás (önmérséklet, a környezetszennyező és természetkárosító fogyasztás kerülése, a lehetőségek és a fogyasztás összeegyeztetése) Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás (örök emberi értékek élet, felelősségérzet, munka, nevelés, tudás, becsületesség iránti elkötelezettség, a másikkal a mássággal szembeni türelem, Én és a közösségem te és a közösséged Együttérzés a gyengékkel, elesettekkel és azok segítése) Törvénytisztelet és polgári engedetlenség (a törvény eredete, az emberi közösség, mint a szabályok forrása, állampolgári jogok és kötelezettségek etikai alapon való engedetlenség tömegesen) Erkölcs és politika (a politikai élet, politikai ideológiák, ideológia és etika viszonya) Gazdaságetikai alapelvek (a vállalkozások társadalmi felelőssége, az emberi kapcsolatok jelentősége a vállalkozások teljesítményének alakulásában, a magyarországi és a nemzetközi üzleti élet etikája) 21. oldal

6.1 Témakör címe: A jellem és az erények Az egészséges felnőtté váláshoz szükséges morális és intellektuális képességek kialakítása és fejlesztése 6.3 Követelmény - Tudatosítani a tanulókban, hogy mennyire fontosak az ember életében az erények, a jellem, az önnevelés, az önfegyelem, a példaképek - Megértetni a tanulókkal, hogy milyen összefüggés van a szeretet és gyűlölet, a szeretet és önmegértés, a szeretet és párkapcsolat között - Átéreztetni a tanulókkal, hogy a jellem, a jóakarat, a családi erkölcs etikai alapértékek. Képesek legyenek a jó és a rossz megkülönböztetésére, az önbecsülésre, de tartsák meg a mások iránti tiszteletet. Legyenek tisztában az etikai alapértékekkel, és képesek legyenek azokat önmaguk és környezetük számára korunk kihívásai közepette iránymutatónak tekinteni. Erkölcsi érzék, jellem és illem. önnevelés, példakövetés, a jóakarat (a család a környezet céljai, etikai értékei, tekintély, példaképek, hősök, lázadás, egyéni érdek és érték, egyéni és csoportérdekek, közösségi viselkedési normák, segítőkészség önfeláldozás, bizalom) A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége (család: szülők, házastárs, gyerekek; barátok, barátság metamorfózisa: szerelem) Etikai alapértékek, az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései (a szeretet, a lelkiismeret, az élet értelme, a hit: Tízparancsolat, család, házasság, szerelem; Tükröződnek-e az etikai alapértékek a mai adómorálban, bankbiztosítás tőzsde és üzleti etikában) 22. oldal

6.1 Témakör címe: Korunk erkölcsi kérdései Legyenek nyitottak tanulóink a kor nagyobb problémái iránt: nemzeti és vallási ellentétek, népességrobbanás, környezetvédelem, környezetszennyezés, urbanizációs ártalmak. 6.3 Követelmény - Láttatni a tanulókkal, hogy a tudományos technikai fejlődés, a géntechnológia, a születésszabályozás gyakran etikai dilemmák elé állítja az embert - Tudatosítani a tanulókban az öregedésnek erkölcsi vonatkozásai is vannak, minden embernek megvan a joga a méltó halálhoz, de ez nem ütközhet törvénybe - Rávezetni a tanulókat, hogy a globalizáció és a nemzeti hagyományok, szokások összhangba is hozhatók Képesek legyenek felismerni a globalizáció előnyeit és hátrányait, miközben ügyeljenek a nemzeti kultúrájukra, hagyományaikra az egységesülő ízlés, szokás- és értékrend elsöprő erejével szemben. Képesek legyenek a jó és a rossz megkülönböztetésére, az önbecsülésre, de tartsák meg a mások iránti tiszteletet. Legyenek tisztában az etikai alapértékekkel, és képesek legyenek azokat önmaguk és környezetük számára korunk kihívásai közepette iránymutatónak tekinteni. A tudományos technológiai haladás etikai dilemmái, géntechnológia (Dolly), születésszabályozás (európai öregedés kínai egykézés ) a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi problémái (eutanázia- és a fekete angyal ) Globális felelősségünk, kötelességek a jövő nemzedékekkel szemben, az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatban 23. oldal