Bódi Erzsébet * A NYITOTT GAZDASÁG MAKROÖKONÓMIÁJA EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁS A TANTÁRGYI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁHOZ

Bódi Erzsébet * A NYITOTT GAZDASÁG MAKROÖKONÓMIÁJA EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁS A TANTÁRGYI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁHOZ EL SZÓ F iskolánkon 2002 óta tanítunk a kötelez tantárgyak között nemzetközi gazdaságtant. Azóta évente tartalmilag és módszertanilag mélyítve, ill. b vítve összeállt egy féléves kurzushoz rendelhet tananyag, kézirat formájában. Ezzel párhuzamosan elkészültek óravázlatok, el adások power point feldolgozásban, a dolgozatokhoz kérdések és feladatok, igen nagy adatbázisban. A hallgatók lehet séget kaptak a webtanon alapuló gyakorláshoz. A hagyományos képzésben ezt a tantárgyi tematikát a TVSZ el írása szerint még három szemeszterben hirdethetjük meg. A ciklusos képzésben új tantárgy veszi át a helyét, Nemzetközi gazdaságtan és integrációs ismeretek címmel. E tantárgy programja jelenleg nem tartalmazza a nyitott gazdaság makroökonómiáját. Tanulmányom célja, hogy felhívjam a figyelmet erre a mulasztásra. Olyan tudással kell rendelkeznünk és tanárként, szül ként olyan információkat kell közvetítenünk a fiataloknak, amelyek bárhol is vannak a világon segíti ket tájékozódni a gazdasági, társadalmi események szövevényes rendszerében. A közgazdaságnak, mint tudománynak kitüntetett szerepe van ebben. Minden olyan tudás felértékel dött ami segíti a gazdasági folyamatok, események értését legalább olyan szinten, hogy ne érezhessük magunkat a teljes kívülálló státuszában. Tudjuk, hogy a piaci koordinációs mechanizmusok az áruvilágban, a pénzvilágban egyaránt kijelölik a játékszabályokat, ismernünk kell tehát azokat. A világ fejlett országainak többsége kis és nyitott nemzetgazdaság. Magyarország is közéjük tartozik. Ezekre az országokra jellemz, hogy a nemzetközi áru- és t keforgalomban elenyész súllyal szerepelnek, így nem játszanak dönt szerepet a világpiaci árak, árarányok, kamatok kialakításában. Nyitottságuk következtében azonban jelent s az alkalmazkodási kényszerük, a világpiac gazdasági eseményeihez és az ezekt l lényegesen függ világgazdasági változókhoz. A nemzetközi összefüggésekt l nem képesek függetleníteni gazdaságpolitikájukat sem. Ez is indokolja, hogy a zárt gazdaságra felépített makroökonómiai modellek ismerete és alkalmazási készségének elsajátítása önmagában nem ad elegend tudást a jelenlegi fejlett országok gazdasági folyamatainak elemzéséhez. A nyitott makrogazdaság elemzési rendszere segíti a közgazdász hallgatókat a változó világgazdaság folyamatainak, a nemzetközi aktuális gazdaságpolitika céljainak, eseményeinek megértésében A hazai tankönyvek jellemz en a zárt gazdaságok modelljeiben értelmezik az összefüggéseket, olyan konzisztens elméleti rendszerig eljutva, amelyben a világgazdasági folyamatok hatásának semmilyen szerepe nem lehet. A f iskolánkon alkalmazott makroökonómiai tantárgy hasonlóan a * BGF Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar, közgazdaságtan tanár, dékánhelyettes. 5

fentiekhez, az elmélettörténeti szempontból jelent s iskolák paradigmájának bemutatására építve (neoklasszikusok, monetaristák, keynesisták a hivatkozott és bemutatott modellek) a keynesi eszközrendszer alkalmazásával statikus zártgazdaságú kereslet oldali egyensúlyi modellt épít fel. Ezt követ en az egyensúlytalansági helyzetek levezetése (infláció, munkanélküliség, költségvetési hiány, dekonjunktúra, nem megfelel növekedési ütem stb.) is a zárt gazdaságra felállított modellben történik. A következetesség megkívánja, hogy az egyensúlytalansági helyzetek kezelésére alkalmazható gazdaságpolitikai eszközök rendszerének bemutatása és hatásának értelmezése is a nemzetgazdaságon belül és annak makrováltozóin keresztül történjék. Mivel mindennapjainkban jelen vannak a nemzetközi gazdaság változói, jelenségei a fizetési mérleg egyensúlytalansága, az árfolyamváltozás, a külföldi árak növekedésének hatása, az euróbetétek hozamának alakulása stb. így elkerülhetetlen, hogy az alapozó elméleti közgazdaságtanban ezekkel ne foglalkozzunk. 1 Nemzetközi gazdaságtan vagy világgazdaságtan? Gyakran felmerül kérdés a tantárgy programjának kialakításában. Nemzetközi gazdaságtant nem lehet ért módon világgazdasági folyamatok, tények szemléltetése nélkül oktatni. A hallgató akkor érti meg pl. egy kamatparitás feltételére épül devizapiaci egyensúlyi helyzet bemutatására felállított modell jelent ségét, ha a napi információ szintjén hallottakhoz, olvasottakhoz kapcsolni tudja. Akkor tudjuk motiválni a bemutatott modellek logikájának elsajátítására, ha pl. segítségével el tudja dönteni, hogy devizában vagy hazai valutában érdemes hitelt felvenni, vagy megtakarítani. Vagy a gondolkodó típusú hallgató, aki látja az adatokból a forint/euró árfolyamának változása és a kamat változása közötti összefüggést, de nem tudja kitalálni a köztük lév viszony algoritmusát, és ehhez megtanulja azt az elemzési módszert, azt a gondolatmenetet amellyel tovább is léphet újabb következtetések felé. Tanulmányomban a nyitott gazdaság makroökonómiájának elemzési technikái közül azokkal foglalkozom, amelyeket még nem építettem be az eddig kézirat formájában összeállított tananyagba. A már korábban elkészített, a tanításban kipróbált, de részben módosított tematikát is közlöm terjedelmi korlátok miatt csak vázlatosan A tanulmány terjedelmi korlátai kényszerítettek arra a stílusbeli eklektikára, amelyet az alábbiakban a dolgozat olvasásakor tapasztalhat az érdekl d. Célom els sorban a nyitott gazdaság makroökonómiájának átmentése a ciklusos képzési rendszerbe. Ennek alárendelve szerkesztettem egy konzisztens anyagrészt, amit kifejteni 5-10 oldalban nem lehet, így csak a tartalomjegyzékét közlöm. Az alábbiakban egységes szerkezetben olvasható az a tantárgyi program, amellyel szeretném felhívni a figyelmét kollégáimnak, akiknek belátása szükséges ahhoz, hogy véglegesítsük kollektív munkával azt a tananyagot, amit öröm és hasznos tanítani és tanulni. Csak másodlagos célja munkámnak azon dilemmáimnak bemutatása, amelyek a tananyag korszer sítésének kutatómunkája során felmerültek. Ez utóbbi kérdésekkel részletesebben foglalkozom. E fejezetrészeket az ajánlott tantárgyi tematikán belül külön jelölöm. Témájuk: 1. Az árfolyam-alakulás áru- vagy t kepiaci megközelítése (levezetés és értelmezés) 2. A nyitott gazdaság egyensúlyi modelljének felállítása IS-BP és LM rendszerben vagy IS-LMvalutapiac rendszerében. 1 Egyik megoldás ami már a középiskolákban oktatott tankönyvekben is évek óta alkalmazott gyakorlat, a makroökonómiai tankönyvek utolsó fejezetében a nyitott gazdaság gazdaságpolitikája fix és lebeg árfolyam rendszerben kerül bemutatásra. Ez a fejezet a tankönyv el z részeinek tartalmából nem következik, tudniillik a nyitott gazdaság egyensúlyi modelljét nem tartalmazza a tankönyv. Szervetlenül árválkodik utolsó fejezetként. Ebben a pozíciójában a tanulók körében a leginkább érthetetlen és haszontalan tanulni valóvá válik. Ezt a gyakorlatot a f iskolák egyetemek nem vették át. 6

Nemzetközi gazdaságtan és integrációs ismeretek tantárgyi program önálló részeként A nyitott gazdaság makroökonómiája I. fejezet: Alapfogalmak és alapösszefüggések 1. Nemzeti jövedelem elszámolása nyitott gazdaságban 1.1. Fizetési mérleg- felépítése; számlavezetés szabályai 1.2. Fizetési mérleg és a nemzeti számlarendszer összefüggése 1.2.1. Nyitott gazdaság alapegyenlete: S(Y-T)+T+IM(E r ; Y d ) = I+G+EX(E r ; Y * d) 1.3. Folyó fizetési mérleg egyenlege (CA) és a reálárfolyam (E r =EP*/P) 1.3.1. Nettó export alakulása EX N =EX N (EP*/P; Yd) 1.3.2. J görbe MARSHALL-LERNER összefüggés Esettanulmány, hazai adatokkal: fizetési mérleg felépítése és adatai; GNP, C, I, G és CA Függelék: Fogyasztás és beruházás intertemporális megközelítésben és a folyó fizetési mérleg 2. Valutapiac kétféle megközelítésben árfolyam-alakulás árupiaci és t kepiaci megközelítésben 2.1. A valutapiaci egyensúly t kepiaci megközelítésben, kamatparitás; 2.2. Aktívahozamok (kockázat, likviditás); árfolyam és a várható aktívahozam kapcsolata; 2.3. Pénzkínálat-változás és árfolyam változás; jöv beli várható árfolyam és aktívahozam; kamatláb-változás és aktuális árfolyam Esettanulmány: aktívahozam, azonnali és határid s árfolyamok; futures ügyletek, devizaopciók; 3. Árfolyamrendszerek történelmi áttekintés a Bretton Wood-i rendszert l napjainkig 3.1. Megoldási alternatívák a szigorúan rögzített l a köztes megoldásokon keresztül a tiszta lebegtetésig 3.2. Rögzített árfolyam mellett a valutapiaci egyensúly; jegybanki intervenció; sterilizált intervenció; 3.3. Valutapiaci intervenció és a hazai pénzkínálat; intervenció és tartalékdeviza; pénzkínálat és fizetési mérleg egyenlege 3.4. Különböz árfolyamrendszerek mellett és ellen szóló érvek Esettanulmány: Magyarországon alkalmazott árfolyamrendszer miért pont ez? II. fejezet: A nyitott gazdaság egyensúlyi modellje 1. A nyitott gazdaság egyensúlyát kifejez változók 1.1. Árupiaci egyensúly IS levezetése és értelmezése, elmozdulásai 1.2. A fizetési mérleg egyensúlya BP elmozdulásai 1.3. A pénzpiaci egyensúly LM értelmezése, elmozdulásai 2. IS-LM-BP vagy IS-LM-valutapiac választható modellek bemutatása 2.1. Modellek m ködtetése néhány kiemelt változó alapján 2.1.1. Pénzkínálat növekedése 2.1.2. Állami költekezés egyszeri növelése 2.1.3. A t ke határtermék értékének várható növekedése (termelékenység növekedés) 2.1.4. Adónövelés 2.1.5. Külföldi jövedelem növekedése 2.1.6. Belföldi árszínvonal emelkedése 2.1.7. Külföldi kamatláb emelkedése Esettanulmányok: A forint euróban mért tartós árfolyamváltozásának hatása a kamatlábra. A kamatláb növekedése által indukált változások a makrogazdaság folyamataiban. Függelék: Fedezett kamatparitás mellett kialakult egyensúlyi árfolyam 7

III. fejezet: A gazdaságpolitika lehet ségei a különböz árfolyamrendszerekben 1. Gazdaságpolitika célja a nyitott gazdaságban 1.1. Stabilizációs politika a lebeg árfolyamrendszer mellett 1.1.1. A monetáris politika eredményessége 1.1.2. A fiskális politika lehet ségei 1.2. Stabilizációs politika a fix árfolyamrendszer mellett 1.2.1. A fiskális politika eredményessége 1.2.2. A monetáris politika lehet ségei 1.2.3. Az árfolyam-kiigazítás Esettanulmányok: Hogyan tükröz dik hazánk gazdaságpolitikai rendszerében a világpiaci gazdasági változókhoz való alkalmazkodási kényszer? Milyen gazdaságpolitikai eszközök válnak jelent ssé ebben a gazdasági folyamatban? Megjegyzés: Az esettanulmányok témájának kijelölése csak ajánlás, választása tetsz leges. A felvázolt tantárgyi program feldolgozása a hallgatót segíti, hogy a tananyag elsajátítása után a fenti és ahhoz hasonló elemz tanulmányokat megértse. Az alábbiakban a tematika egyes alfejezeteit részletesebben bemutatom. A VALUTAÁRFOLYAMOK ÁRUPIACOKON ÉS T KEPIACOKON ALAPULÓ MEGKÖZELÍTÉSE A kétféle megközelítés közötti különbséget modelleken keresztül vezetem le. Az összefüggésekre a közgazdaságtanban gyakran használt függvényeket alkalmazom. I. AZ ÁRFOLYAM ALAKULÁSÁNAK ÁRUPIACI MEGKÖZELÍTÉSE 1. A valutakereslet és -kínálat levezetése 1.1. A valutakínálat levezetése az árupiaci túlkínálatból 1. ábra Valuta kínálati függvény levezetése Jelölések: D és S = hazai áruk kereslete és kínálata; P(Ft)= forintban kifejezett ár E(Ft/ ); SX(E1) = adott árfolyam mellett áruexport kínálata euróban számított ár függvényében; S = euró kínálata; P( )= euróban kifejezett ár; Dx= külföld által meghatározott kereslet az export árura ; 8

1.2. Valutakereslet levezetése az árupiaci túlkeresletb l 2. ábra Valuta keresleti függvény levezetése Jelölések: D m = import termékek hazai kereslete; D me1 = euróban mért ár függvényében E 1 árfolyam melletti import termék kereslet; S m = az importálandó termékek adott külföldi kínálata; D = euró keresletet az árfolyam függvényében 1.3. Áruexport és áruimport által meghatározott valutakínálat és valutakereslet. Valutapiac 3. ábra Valutapiac E*(Ft/ ) egyensúlyi árfolyam mellett határozódik meg az export és import, amelyet figyelembe veszünk a BP függvény szerkesztésénél. 9

2. A fizetési mérleg egyensúlyi helyzetének kijelölése a BP függvény szerkesztésével 4. ábra Jelölések: Im (E0) = IM 0 +my, m = Im/ Y, azaz az import termékek kereslete adott árfolyam mellett a hazai rendelkezésre álló jövedelem függvényében ; Y = hazai makrojövedelem; i = i* a belföldi és külföldi kamatláb egyenl ; Kas+X = a t kemérleg többlete ; Kas+X (E0,Y*) = adott árfolyam és külföldi jövedelem mellett a t kemérleg többlete; Bp = a i és Y azon kombinációi, ahol a fizetési mérleg egyensúlyban van. Fizetési mérleg helyzete javul Hazai valuta leértékel dése (E ) Belföldi makrojövedelem csökkenése (Y ) Belföldi kamatszínvonal növekedése (i ) Külföldi kamatszínvonal csökkenése (i* ) Fizetési mérleg helyzete romlik Hazai valuta felértékel dése (E ) Belföldi makrojövedelem növekedése(y ) Belföldi kamatszínvonal csökkenése (i ) Külföldi kamatszínvonal növekedése(i* ) EGY KIS KITÉR J görbe a folyó fizetési mérleg alakulása a leértékelés hatására 5. ábra A J görbe. A hazai valuta reálleértékel dése és a folyó fizetési mérleg kapcsolata 10

A hazai valuta reálleértékel dése a folyó fizetési mérleg egyenlegét javító hatása csak késleltetve érkezik. A valuta leértékelését követ en kezdetben a folyó fizetési mérleg egyenlege (EX N = nettó export, egyéb tételeit l eltekintünk) romlik, az id függvényében alakuló EX N J alakot ír le. Az 1. és 2 pont melletti export és import még a régi árfolyamon kötött szerz dések szándékát fejezi ki. A negatív egyenleg magyarázata, hogy az import termékekért az új árfolyam mellett többet kell fizetni. Az alkalmazkodási folyamatot követhetjük nyomon a függvény mentén. Megfigyelések szerint egy éven túl már pozitívvá válik a valuta leértékel désének következtében ceteris paribus a folyó fizetési mérleg egyenlege. MARSHALL-LERNEL feltétel: az árfolyam reálleértékel dése növeli a folyó fizetési mérleg (CA) egyenlegét egyéb tényez változatlanságát feltételezve, ha az export és az import megfelel rugalmassággal reagál az árfolyamváltozásra. Ha alaphelyzetben a folyó fizetési mérleg egyensúlyban volt, az árfolyam reálleértékel dése pozitív egyenleget eredményez, ha az export- és az importkereslet relatív árrugalmassági értékeinek összege nagyobb, mint egy. Árfolyam rugalmasság jelentése, 1%-os reálárfolyam-változás hány százalékos export-, ill. importkereslet változást eredményez. ( + *>1, = az exportkereslet reálárfolyam szerinti rugalmassága, *= az importkereslet reálárfolyam szerinti rugalmassága.) A tétel bizonyításától itt eltekintek. A BP függvény, mint a fizetési mérleg egyensúlyi pontjainak halmaza elmozdul a reálárfolyam változásának okán (E P*/P), az el z ekben ismertetett feltétel érvényesülése esetén. Ezen kívül külföld jövedelmének (Y*) és a külföldi kamatláb (i*) változásának hatására is megváltozik az egyensúlyi pontok elhelyezkedése. 3. Az árupiac egyensúlya a nyitott gazdaságban 6. ábra Jelölések: IS = azon kamatláb jövedelem kombináció, ahol a nyitott gazdaság árupiaca adott árfolyam mellett egyensúlyban van; I+G+X = az árupiac keresleti oldala (beruházás + állami költekezés + áruexport); S+T+Im = az árupiac kínálati oldala (megtakarítás + adó + áruimport); I+G+X (E0) = keresleti oldal adott árfolyam mellett; S+T+Im (E0) = kínálati oldal adott árfolyam mellett. 11

3.1. IS görbe elmozdulásai S(Y-T)+T+Im(E r,y)=i+g+x(e r,y*) helyzete változik. Endogén változók hatására, mint pl. a jöv ben várható termelékenység, ezáltal a beruházási kereslet I(i)=I 0 -ai értéke; kormányzati vásárlások; autonóm adó; autonóm fogyasztás C(Y)=C 0 +cy; fogyasztási határhajlandóság (c= C/ Y); a beruházás kamatérzékenységének (a= I/ i); import autonóm értéke Im=Im 0 +my; import határhajlandóság (m= Im/ Y). Exogén változók hatására: külföldi árszínvonal növekedése a reálárfolyam növekedésén keresztül (E P*/P) növeli az exportot, ill. fordítva belföldi árszínvonal csökkenés a reálárfolyamon keresztül növeli az exportot (E P*/P), ill. fordítva a külföldi kamatláb emelkedése a külföldi valuta keresletének növekedése miatti árfolyam növekedés (hazai valuta leértékel dése) export növekedés, ill. fordítva árfolyam emelkedése és csökkenése- export és import változás hazai kamatláb emelkedése növeli a külföldi valuta kínálatát, hazai valuta felértékel dése export csökkenés, import növekedés (kamatláb csökkenés esetén fordítva) 4. A nyitott gazdaság egyensúlyi modelljének felállítása Adott árfolyam mellett az árupiac, a pénzpiac és a fizetési mérleg ugyanazon kamatláb és jövedelem mellett kerül egyensúlyba (E). 7. ábra Megjegyzés: LM = azon kamatláb és jövedelem kombinációk, ahol a pénzpiac egyensúlyban van. LM M s /P = L(Y,i) a nyitott és a zárt gazdaságban ugyanazon összefüggések alapján határozódik meg, így annak levezetését l itt eltekintek. 12

II. AZ ÁRFOLYAM ALAKULÁSÁNAK T KEPIACOKON ALAPULÓ MEGKÖZELÍTÉSE 1. A devizaeszközök kereslete A deviza keresletét ugyanazok a tényez k befolyásolják, mint bármely más aktíva keresletét. A jelenbeni vásárlóer nket nagyobb érték jöv beni értékké akarjuk alakítani, vagyonunk gyarapítása céljából. Akár részvény, kötvény, készpénz, nemesfém a vagyonunk tartásának formája, a választásnál a legfontosabb információ az eszköz jöv beni értékére vonatkozó várakozások. Ezen eszközök két id pontbeli értékét hasonlítjuk össze. Az értékkülönbséget reálértékben kell meghatározni, hiszen az eszköztartás célja nem öncél, hanem a nagyobb fogyasztási lehet ség elérése. 2 Két aktíva hozamát csak akkor tudjuk összevetni, ha azonos mértékegységben fejezzük ki. A devizabetét jöv beni értéke két tényez függvényében alakul: az egyik az adott deviza kamatlába, míg a másik a devizaárfolyam várható alakulása. Ezekt l függ várható hozama (értékének százalékos) változása. Alább az euróbetét forinthozamának kiszámítására olvashatunk egy példát. A jelenlegi árfolyam 270 forint/euró, ami várhatóan egy év múlva 300 forint/euró lesz. A forintkamatláb évi 8%, míg az eurókamatláb 5%, tehát 100 forint 108 forintot, míg 100 euró 105 eurót ér év végén. Melyik bankbetét ad magasabb hozamot? Megoldás: az euróhozam forinthozammá alakítása, hogy választani lehessen a két befektetési forma között. A mai árfolyam 270 forint/euró. Egy 1 eurós bankbetét ára 270 Ft. 1 eurós betétünk 1,05 eurót ér év végén. A várakozások szerint a forint leértékel dik az euróval szemben, vagyis 1 euró 300 Ftot ér, így az euróbetétet (300 1,05=) 315 Ft-ra becsüljük. A fenti adatokból következik, hogy a forint euróhozama (315 270)/270 = 0,166 azaz 16%. A 16%-kal szemben a forint hozama 8%, tehát el re láthatóan érdemesebb euróbetétben tartani a megtakarításunkat. A forint hozama 3 százalékponttal meghaladja az euró kamatláb nagyságát, de az euró felértékel dése a forinthoz képest az euró tulajdonosainak árfolyamnyereséget biztosít, ami várhatóan felülkompenzálja a kisebb euró kamatlábat. A forint leértékel dési üteme az euróval szemben (300 270)/270=0,11, ami évi 11%-ot jelent. Az euróbetét forinthozama megközelít leg azonos az euró kamatláb és a forint euróval szembeni leértékel dési ütemének összegével, azaz 11+5=16 %. A kétféle pénznemben denominált betétek hozamát össze tudjuk hasonlítani az alábbiak szerint: i* = egyéves euróbetét mai kamatlába; Az euróbetét forintban várt hozama E Ft / = a mai forint/euró árfolyam; i i*+(e e Ft/ E Ft / )/E Ft /,. A negatív E e Ft/ = az egy év múlva várható forint/euró árfolyam; érték az euróbetét magasabb várható i = forinthozam; hozamát jelenti. Variációk i i* (E e Ft/ -E Ft / ) E Ft /, i- i*+( E e Ft/ - E Ft / )/ E Ft /, 1 0,08 0,04 0,00 0,04 2 0,08 0,04 0,05 0,09 3 0,08 0,04-0,10-0,06 2 A reálhozam várható alakulása mellett az aktívák keresletét meghatározza még a befektetés kockázata és a likviditása. A magas kockázatú befektetéseknél a vagyon értéke változékonnyá válik, amit csak akkor érdemes vállalni, ha nagy a reálhozam várható értéke. Az eszköz likviditásától függ, hogy milyen gyorsan és mekkora tranzakciós költséggel lehet eladni. E két változótól a dolgozatomban eltekintek. 13

1.1. Devizapiaci egyensúly egyensúlyi árfolyam E(Ft/ ) Kamatparitás érvényesül ha a különböz devizában denominált betét, azonos devizában kifejezve, várhatóan ugyanazt a hozamot biztosítja. A valutapiaci egyensúlyt a hozamkülönbségek kihasználása, a valutapiaci kamatarbitrázs hozza létre. i=i*+(e e Ft/ - E Ft / )/ E Ft / Megjegyzés: a fenti formula megfelel elnevezése a fedezetlen kamatparitás, mivel nem feltételeztük, hogy a befektet k az idegen valutában denominált értékpapírok árfolyamkockázatát lefedezték volna a határid s piacon. Ez azonban a következtetésünket nem befolyásolja, hiszen az egyensúlyi feltétel az értékpapírok tökéletes helyettesíthet ségén alapul. Kamatparitás a devizapiaci egyensúly alapfeltétele. A devizapiaci egyensúly azt jelenti, hogy valamennyi deviza várható hozama azonos devizában mérve megegyezik. Ekkor a devizatulajdonosok nincsenek motiválva, hogy a különböz devizában tartott vagyonukat más formában tartsák, a devizapiaci egyensúly számukra biztosítja az elérhet maximális hozamot. 1. pontban a kamatparitás érvényesül: i=i*+(e e -E)/E, hiszen az euróbetétek várható hozama forintban kifejezve egyenl a hazai forintbetétek hozamával. i*+(e e -E)/E egy negatív lejtés függvény, a hazai kamatláb emelkedése a forint felértékel déséhez, azaz az árfolyam csökkenéséhez vezet. A negatív lejtés oka, hogy a forint jelenlegi felértékel dése miatt egyre nagyobb a várakozás a jöv beli leértékel désre. Egyre többen spekulálnak a folyamat megfordulására (E e FT/ ), ez az euróbetéteket vonzóbbá teszi. 8. ábra 1.2. Hogyan hat az aktuális árfolyam megváltozása a várható hozamra? A választ a 8. ábra 2. és 3. pontjához tartozó összefüggésb l olvashatjuk le. 2. egyensúlyinál magasabb árfolyam i>i*+( E e Ft/ -E Ft/ ) /E Ft/ 3. egyensúlyinál alacsonyabb árfolyam i<i*+( E e Ft/ -E Ft/ ) /E Ft/ A kamatlábak és a jöv beli árfolyamra vonatkozó várakozások nem változnak: E e Ft/ =270, i * =4. 14

Mai forint/euró árfolyam E Ft/, Az euróbetét kamatlába i* A forint euróval szembeni leértékel dési üteme (270-E Ft/ ) /E Ft/, Az euróbetét várható forinthozama i*+(270-e Ft/ ) /E Ft/, 260 0,04 0,038 0,078 270 0,04 0,00 0,04 280 0,04-0,035 0,005 290 0,04-0,068-0,028 A forint folyamatos leértékel dése ceteris paribus csökkenti az euróbetétek hazai pénzben mért várható hozamát. 9. ábra A kamatláb és az árfolyam összefüggése 1.3. Hogyan hat a jöv beli árfolyam várható alakulása a várható hozamra? A kamatlábak és az aktuális árfolyam nem változnak: E Ft/ = 270, i * = 4. Jöv beli árfolyam várható alakulása, forint/euró E e Ft/, Az euróbetét kamatlába i* A forint euróval szembeni leértékel dési üteme (E e Ft/ -270) /E Ft/, Az euróbetét várható forinthozama i*+(e e FT/ -270)/E FT/ 260 0,04-0,038 0,002 270 0,04 0,00 0,004 280 0,04 0,037 0,077 290 0,04 0,074 0,114 A forint jöv beli árfolyamának várható növekedése ceteris paribus az euróbetétek forintban mért hozamának a várható növekedését mutatja. 15

10. ábra Jöv beli árfolyam várható növekedésének hatása az euróbetét forintban kifejezett várható hozamára A várható jöv beli árfolyam emelkedése a jelenbeli árfolyam emelkedését okozza. 2. Egyensúlyi modell a nyitott makrogazdaságban, a kamatparitáson alapuló devizapiaci egyensúlyt feltételezve 11. ábra Mindkét aktíva piac egyensúlyban van. A hazai pénzpiac meghatározza a forintkamatlábat, majd adott árfolyam várakozás (E e mellett meghatározódik a jelenlegi (E FT/ ) árfolyam ceteris paribus. FT/ ) 16

A két régió viszonylatában adott árszínvonal (P és P*) és makrojövedelem (Y és Y*) feltételezésével, a pénzpiacokon kialakult egyensúlyi kamatlábak (i és i*) és a forintárfolyamra vonatkozó várakozás (E e FT/ ) mellett a kamatparitás meghatározza az aktuális árfolyamot. A devizapiaci egyensúly mellett a hazai kamatláb növekedése felértékeli a forintot (ceteris paribus) és fordítva. M ködtessük a modellt! 2.1. A pénzkínálat változása hat az aktuális árfolyamra 12. ábra A 12. ábrából leolvasható: M S LM jobbra i i*+(e +E)/E E e A központi bank a pénzkínálatot növeli, a kibocsátás és az árszínvonal változatlansága mellett a pénzkereslet nem változik, túlkínálat keletkezik a pénzpiacon. Alacsonyabb lesz az egyensúlyi kamatláb. Ekkor az alacsonyabb forint kamatláb és a változatlan árfolyam az euróbetéteket vonzóbbá teszi, ezért forintbetét helyett az eurót keresik, a forint leértékel dik. Minél nagyobb a forint leértékel - dése, annál inkább arra számítanak, hogy a jöv ben az árfolyama csökkenni fog (elindul egy felértékel dés), ami kiegyenlíti a forint és euróbetét várható hozamát, azaz érvényesül a kamatparitás. 2.2. Hogyan hat az euró kínálatának növekedése az árfolyamra? 13. ábra A 13. ábrából leolvasható: M S i* i*+(e e +E)/E E. 17

Az euró kínálatának növekedése (ceteris paribus) csökkenti az euró kamatot, így az euró betétek forinthozamát. A forint felértékel dik az euróval szemben. Minél nagyobb az euró gyengülése, annál inkább várható a folyamat megfordulása. Végeredmény a hozamok kiegyenlít dése, a devizapiaci egyensúly. Terjedelmi korlátok miatt dolgozatomban nem tudtam szisztematikusan végigvinni az árupiacon, a pénzpiacon és a devizapiacon értelmezhet makrováltozók értékváltozásának hatását a makrogazdasági egyensúly alakulására. A modell m ködik, segítségével könnyedén végig tudjuk gondolni logikai baklövések nélkül a gazdaság makrováltozóinak egymásra hatását. Meggy z désem, ha hallgatóink elsajátítják a készséget az absztrakt gondolkodásra és a gazdasági folyamatok megértéséhez a modellalkotás módszerét alkalmazzák, olyan tudást szereznek, amely képessé teszi ket az id t l, helyt l és a konkrét eseményekt l független is ért bben szemlélni a gazdaságot. FELHASZNÁLT IRODALOM KRUGMAN, P. R. (2000): Nemzetközi gazdaságtan. Panem. BOCK GY., MARTIN HAJDÚ GY., RÉZ A., TÓTH F. (2002): Nemzetközi gazdaságtan. Aula, Budapest. BOCK GY., MISZ J. (2006): Nemzetközi közgazdaságtan. TriMester, Tatabánya. CSÁKI GYÖRGY (2002): Nemzetközi gazdaságtan alapjai. Napvilág. MANKIW, G. (2002): Makroökonómia. Orisis, Budapest. MADÁR PÉTER (2001): Monetáris szabályozás. Unió Kiadó. 18