Részletes előterjesztés Az Országgyűlés a magyar katasztrófavédelmi rendszer alapvető megújításáról dönt az őszi ülésszak első napjaiban, amikor a T/3499. sz. törvényjavaslat zárószavazásakor megalkotja a katasztrófák elleni védekezésről szóló törvényt (a továbbiakban: új Kat.). Kiemelkedően fontos nóvuma e törvénynek, hogy integrálja a korábban különböző jogszabályokban és különböző alapokon álló polgári védelmi és katasztrófavédelmi, illetve tűzvédelmi kérdésköröket. A magyar katasztrófavédelem egységes rendszerbe foglalása, a lakosság nem fegyveres összeütközések időszakára vonatkozó védelmének, azaz a polgári védelem letisztult szabályai igénylik a törvényi szintet követő végrehajtási rendeletek kidolgozását. Jelen kormányrendelet-tervezet bontja ki a nemzeti védekezés rendszerét, a katasztrófákra és elhárításukra történő felkészülési, beavatkozási és helyreállítási periódusok feladatait. Az ágazati felelősségi körök és a kormányzati koordináció érdekében kormánybizottsági formában működő szerv felállítása javasolt. Az erre vonatkozó rendelkezések alapjait a törvénytervezet és jelen rendelet tervezete tartalmazza, míg a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 29. -ban foglaltaknak megfelelően a tagokra és helyettesítésükre, valamint a meghívottakra és a kormánybizottság működésének részletes szabályaira vonatkozó rendelkezéseket kormányhatározat részletezi. Az irányítási kérdéskörökön túl pontosan meghatározásra kerülnek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a védekezésbe bevont társszervek feladatai, valamint egyes helyzetekre vonatkozóan az érintett lakosság magatartási szabályai is. A rendelet-tervezet a parlament által, az őszi ülésszakban elfogadni tervezett Kat. felhatalmazó rendelkezései alapján készült, ennek alapján szerkezeti felépítése a következő: I. a katasztrófavédelemről szóló törvény egyes végrehajtási szabályai: a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei kijelölése, a hivatásos tűzoltóságok jogállása és kijelölése, b) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésben érintett miniszterek és állami szervek megelőzéssel, a felkészüléssel és a védekezéssel kapcsolatos feladatai, a katasztrófavédelmi kormányzati koordinációs szervre vonatkozó rendelkezések, c) a védelmi bizottság elnöke, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő részletes feladatai, d) a katasztrófasegély nyújtásának szabályai, a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás és segítségkérés általános szabályai, az Országgyűlés által az éves költségvetésben a nemzetközi segítségnyújtásra jóváhagyott előirányzat felhasználásának rendje, valamint a védekezésben részt vevők költségei megtérítésének szabályai, II. az országos katasztrófavédelmi szabályzat: a) a települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai és a védelmi követelmények, b) a veszélyelhárítási tervezés tartalmi és formai követelményei, c) a lakosság riasztásának, az egyéni védőeszköz ellátás, a kitelepítés, a kimenekítés a befogadás és a visszatelepítés szabályai, d) az önkéntes mentőszervezetek közreműködésének szabályai, e) a közbiztonsági referensekre vonatkozó szabályok, f) a gazdasági-anyagi szolgáltatások teljesítésének és a kártalanítással összefüggő eljárás részletes szabályai,
2 g) a katasztrófa károsító hatása által érintett területre, valamint a helyreállításra és újjáépítésre vonatkozó szabályok, h) a katasztrófavédelmi feladatok ellátásához szükséges földmérési és térképészeti állami alapadatok, illetve termékek, továbbá az ingatlan-nyilvántartási adatok (jogok, tények) körét, valamint ezek szolgáltatásának részletes szabályai. A kormányrendelet-tervezet az értelmező rendelkezésekben meghatározza azokat az alapvető fogalmakat, amelyek a katasztrófák elleni védekezés megújított rendszerében biztosítják az egyértelmű és következetes szakmai terminológia kialakítását. Ily módon érvényesül a rendszerszemlélet, az egymásraépültség és az összefüggések átláthatósága. A fogalmak magyarázata minden, a katasztrófák elleni védekezésben érintett szakmai és egyéb résztvevő számára egyértelművé teszi a feladatok ellátását. A rendelet I. fejezete központi katasztrófavédelmi szervnek kijelöli a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (BM OKF), ezt követően következetesen alkalmazza a BM OKF rövidítést. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv megnevezés abban az esetben szerepel a tervezetben, ha a központi, területi és helyi szerveket is érteni kell e fogalom alatt. A II-III. fejezet az elfogadásra váró új Kat. alapvető rendelkezéseinek megfelelően részletezi a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, valamint más, a védekezésben feladatot ellátó ágazati miniszterek, a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéselőkészítő kormányzati koordinációs szerv és egyéb, a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő testületek vezetői által ellátandó feladatokat, amely összhangban van a 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendeletben foglalt feladat- és hatásköri felsorolással. Az ehhez kapcsolódó, fent jelzett kormányhatározatról szóló további előterjesztés elfogadásával (Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság, KKB) létrejön a nemzeti védekezés irányítási rendszere. A IV. fejezet tartalmazza azokat a különös költségvetési rendelkezéseket, amelyek biztosítják a rendkívüli körülmények között a védekezés fedezetét, így a katasztrófasegély nyújtásának szabályait, a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás és segítségkérés általános szabályait, az Országgyűlés által az éves költségvetésben a nemzetközi segítségnyújtásra jóváhagyott előirányzat felhasználásának rendjére, valamint a védekezésben résztvevők költségei megtérítésére vonatkozó szabályokat. A Kat. törvényjavaslat rendelkezései megfelelő alapot biztosítanak ahhoz, hogy a védekezésben részt vevők működési költségeit a katasztrófaelhárítási célelőirányzatban biztosított állami költségvetési forrás biztosítsa. A célelőirányzat tervezett bevételei: a katasztrófavédelmi bírság; a veszélyesáru-szállítással kapcsolatban a katasztrófavédelmi hatóság által kivetett bírság (kivéve a közúti veszélyesáru-szállítás miatt kivetett bírságot), valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó összeg. A szabályozás értelmében a katasztrófa-elhárítási célelőirányzat bírságokból származó bevétele kizárólag védekezési kiadásokra, a katasztrófa-elhárítási célelőirányzat katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó bevétele műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzése, fejlesztése, felújítása és objektumok létesítése céljára, védekezési kiadásokra, valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes mentőszervezetek támogatására használható fel. Továbbá a fejezet tartalmazza mindazokat a költségeket is, amelyeket az önkormányzat a védekezési költségek között nem érvényesíthet. A rendelet-tervezet második nagy egysége létrehozza a katasztrófavédelmi szabályzatot, amely így a települési veszélyeztetettségre alapozva felállítja a veszélyelhárítási tervezési
3 rendszert, amelyhez hozzárendeli az elégséges védelmi követelményeket, majd a közigazgatási tagozódásnak megfelelően felmenő rendszerben részletezi a védekezési és helyreállítási feladatokat. Az V. fejezet a települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályait és a védelmi követelményeket tartalmazza. Kiemelkedő új szabály, hogy minden egyes településre a helyi veszélyeztető hatások felmérésével, az elvégzett egyedi kockázatbecsléssel alakul ki a katasztrófavédelmi osztályba sorolás. A sorolás egyben meghatározza az elégséges védelmi követelményeket, amelyek egyben minimumstandardot is jelentenek az elvégzendő feladatokra. A kockázatbecslésnél automatikusan figyelembe kell venni a nukleáris és a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeket, majd a földrajzi, vízrajzi és egyéb veszélyeztető hatások, illetve a már bekövetkezett katasztrófák alapján kell meghatározni a veszélyelhárítási tervezés során figyelembe veendő tényezőket. E megújítás kapcsán tervezett változások költsége mintegy 30 millió forint, amely a központi költségvetést nem terheli, mert a katasztrófavédelmi hozzájárulás bevételéből finanszírozható. A besorolás és a védelmi követelmények megújításának költségkihatásai nehezen számszerűsíthetők, gyakorlatilag csak becsléssel határozhatók meg. Ezen reális veszélyeztetettség meghatározásához modellezések, számítások, felmérések stb. tevékenységek elvégzésére, valamint mindezek kiértékelésére és feldolgozására van szükség. A besorolás megújítása az alkalmazandó szoftverek, számítógépek, más eszközök beszerzését jelenti, illetve térinformatikai szakember bevonásával, speciális szoftverek, számítógépek igénybevételével kockázatelemzések, számítások, szimulációk és modellezések elvégzésével történik, és térképi és grafikus információkhoz védelmi követelmények társítását jelenti. A VI. fejezet a katasztrófavédelmi besoroláson alapuló veszélyelhárítási tervezés általános követelményeit, szintjeit, a tervkészítésre kötelezettek körét, valamint a terv tartalmát szabályozza. A terület újraszabályozása, a megváltozott követelményekhez való igazítása költségtakarékossá teszi a védelmi tervezést, mert az konkrét veszélyeztető hatásokra épül, továbbá kiszámíthatóbbá teszi a gazdasági-anyagi szolgáltatások teljesítésére kötelezettek terheit a pontosan tervezhető költségek tekintetében. A veszélyelhárítási terv a katasztrófaveszély, valamint a katasztrófa időszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat tartalmazó dokumentum, települési, megyei és országos szintre kidolgozva. A VII. fejezet a lakosságvédelem körébe tartozó elemeket szabályozza, amely a lakosság riasztását, az egyéni -édőeszköz ellátását, a kitelepítést, a kimenekítést, valamint a befogadás és a visszatelepítés szabályozását jelenti. A terület szabályozására 1997-ben került sor, ezért újraszabályozása szükségszerű. A riasztó rendszerek működtetése országos és területi szinten is biztosított. A beavatkozást végzők számára biztosítandó egyéni védőeszközökről és az azzal történő ellátásról külön jogszabály rendelkezik. A kitelepítés, a kimenekítés, a befogadás és a visszatelepítés tervezett új szabályai a kor kihívásainak megfelelőek, beépítésre kerültek az elmúlt időszak katasztrófáiból levonható tanulságok. A rendszerszemlélet maradéktalan érvényesítése érdekében a feladatok ellátásában központi költségvetésből gazdálkodó szervek és minden olyan szerv vesz részt, amely katasztrófavédelmi feladat ellátására vagy polgári védelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles. A társadalmi szervezetek, egyházak és karitatív szervezetek részvétele a feladatok ellátásában önkéntes, de az erre vonatkozó keretszabályok is rögzítésre kerültek.
4 A VIII. fejezet az önkéntes mentőszervezetek közreműködésének szabályait tartalmazza. A polgári védelmi szervezetekbe beosztott állomány megfelelő felkészítésével és felszerelésével a helyben rendelkezésre álló személyi erőforrás válik alkalmazhatóvá, ily módon a védekezési költségek csökkenése, a védelmi szint emelkedése várható. A Kat. törvényjavaslatban nagy jelentősége van az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek megszervezésének, amelyet a rendelet végrehajtási szabályai tesznek teljessé. A rendelet tervezete létrehozza a nemzeti minősítési eljárást, így megteremti azokat a minimumkövetelményeket, amelyek elengedhetetlenek a mentőszervezetek számára az eredményes és biztonságos munkavégzés érdekében. A speciális mentők riaszthatósága és beavatkozása nem nélkülözheti a pontos, naprakész nyilvántartást. Tekintettel arra, hogy a tárgykörben személyes adatok kezelésére kerül sor, ennek alapját az új Kat. törvényjavaslat 72. (5) bekezdése teremti meg. A BM OKF-nek különös gondossággal kell eljárnia az adatok kezelése és nyilvántartása során, ennek érdekében a törvényi szinten túl az érintettek számára is kiszámítható, garanciális szabályok megalkotásával a rendelet is biztosítja mindezt. Az önkéntes mentőszervezetek a felkészülési időszakban működésük pénzügyi feltételeit főszabályként önerőből, saját forrásból biztosítanák, melyet kiegészítenek a pályázati támogatások. A pályázati konstrukció a BM OKF összefogásával, éves rendszerességgel kerül kiírásra és kb. 20-25 millió Ft pályázati forrás elosztását jelentené évente, melyet a katasztrófavédelmi hozzájárulás bevétele finanszíroz. A nem hivatásos polgári védelmi szervezetek megszervezése évente mintegy 800 millió Ft-os többletkiadást jelent. Ez azonban tekintettel arra, hogy ennek finanszírozása a katasztrófavédelmi hozzájárulás bevételéből megoldható nem terheli a központi költségvetést. A polgári védelemmel összefüggő költségek meghatározása az elmúlt évek központi kárenyhítése költségeinek, valamint az árvízi védekezésben részt vevő erők tapasztalatai alapján kerültek meghatározásra. A költségekkel kapcsolatos hatáselemzés az új Kat. előterjesztésében foglaltakhoz képest nem változott. A IX. fejezet egy eddig nem szabályozott tárgykört, a közbiztonsági referens képesítésére és képzésére vonatkozó előírásokat szabályozza. A közbiztonsági referensek fő rendeltetése a helyi szintű katasztrófavédelmi feladatok szakszerű ellátásának elősegítése a polgármesterek közvetlen munkakörnyezetében. Az új Kat. rendelkezéseivel összhangban a szakmaiságot a katasztrófavédelmi képzés rendszerében való részvétel jelenti, a polgármesteri hivatalokban dolgozó személyi állományból történő kijelöléssel. A X. fejezet a gazdasági-anyagi szolgáltatások teljesítése és a kártalanítással összefüggő eljárás részletes szabályait tartalmazza. Ennek alapja az Alaptörvényben kimondott alapvető kötelezettség, amely mind a természetes személyeket, mind a gazdálkodó szerveket terheli. Fontos, hogy másik alapjog (tulajdonhoz való jog) korlátozásáról van szó, ezért részletesen határozza meg az új Kat., illetve a rendelet-tervezet a készenlétben tartás és a tényleges igénybevétel garanciális szabályait. E lehetőség alkalmazására csak végső esetben kerül sor, ha más módon nem teljesíthető az adott védelmi feladat, tipikusan nehézgépek, földmunkagépek és személy- illetve teherszállító járművek igénybevételét jelenti. A XI. fejezet a katasztrófa károsító hatása által érintett területre, valamint a helyreállításra és újjáépítésre vonatkozó új szabályokat határozza meg. Hiánypótló szabályozásról van szó, tekintettel az eddigi egyedi döntési gyakorlatot felváltó, keretjellegű, az adott eseményekhez rugalmasan igazodó rendelkezésekre.
5 A XII. fejezet a katasztrófavédelmi feladatok ellátásához szükséges földmérési és térképészeti állami alapadatok, illetve termékek igénylése, valamint ezek szolgáltatásának részletes szabályait dolgozza fel. Újdonság a szabályozásban, hogy a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelője a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladataik ellátásához térítésmentesen földmérési és térképészeti állami alapadatokat, termékeket biztosít. A záró rendelkezések a rendelet hatályba lépéséről, a rendeletben szabályozott tárgyköröket korábban szabályozó kormányrendeletek és egyéb miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről rendelkeznek.