1. Az őskor Vázlat Az emberré válás: Az ember az állatvilágból alakult ki biológiai fejlődés útján. Kialakulásához hozzájárult még: a gondolkodás, az eszközhasználat és készítés, a beszéd, a tűz használata. Az ember kialakulása: hosszú fejlődés eredménye, főemlősök emberszabásúak előember ősember mai ember; o Australopithecus (déli majom, fejlődés zsákutcája), o HOMO HABILIS (ügyes ember) kb. 2 millió évvel ezelőtt, o HOMO ERECTUS (felegyenesedett ember) kb. 1,5 millió éve Samu-Vértesszőlős, o Ősember - NEANDER-VÖLGYI ember kb. (400) 100 ezer éve, o HOMO SAPIENS SAPIENS (bölcs ember) kb. 30 ezer éve. Az emberiség egyik bölcsője Afrika keleti része (Olduvai hasadék) lehetett, ahonnét szétvándoroltak. A ma élő ember egyetlen fajt képez! A környezethez való alkalmazkodás több emberfajta (rassz) kialakulásához vezetett: o europid o mongolid o negrid o ausztralid. Az őskor szakaszai: (Őskor = az emberré válás és az írást ismerő kultúrák közötti időszak.) 1. Paleolitikum: őskőkorszak pattintott kőkor (kb. Kr. e. 2,5 millió-8000): hordaközösségekben éltek kialakult a nemek közti munkamegosztás: nők gyűjtögetés, ezért matriarchátusban éltek férfiak vadászat, halászat eszközkészítés és használat (kő, csont, fa) tűz használata. 2. Neolitikum: újkőkorszak csiszolt kőkor (Kr. e. 8000-3000): Az élelemtermelés megindulása lehetővé tette a letelepedést (falvak és városok megjelenése) Precízebb eszközök készültek csiszolás, fúrás, faragás, őrlés segítségével. Megjelentek az első mesterségek: fonás, szövés, fazekasság. Technikai újítások terjedtek el: fazekaskorong, agyagedények, szövőszék, eke, vitorla, kerék, tégla. Fémek felfedezése: o rézkor (i. e. 4000-3000) o bronzkor (i. e. 3000-2000) o vaskor (i.e. 2000-1000). A változások következményei: Felesleg kialakulása cserekereskedelem. Népességrobbanás = demográfiai robbanás. Megnőtt a férfiak jelentősége - patriarchátus létrejötte. Megjelent a magántulajdon, ezért felbomlott a közösségi társadalom.
Ókori Hellász Athéni demokrácia Összefoglalás
Őskor (az ember kialakulásától az első államok megjelenéséig)
Az emberré fejlődés stádiumai II. É V 100-30 ezer Homo sapiens sapiens 400-100 ezer Ügyes ember Felegyenesedett, eszköz és tűzhasználat 1,5 m. 2 m. Neander-völgyi / homo sapiens Homo erectus Homo habilis Bölcs ember Cro magnoni ember, íj, nyíl, áll. települések, barlangrajzok
Hol alakult ki az ember? Egyetlen faj 4 rassz (emberfajta)
Az ember fejlődése
Az ókori Hellász
Krétai kultúra (Kr. e. II. évezredtől Kr. e. 1500-ig; Knósszosz; minosz; Minotaurusz
A mükénéi kultúra (Kr. e. XVIII-XIII.) Balkán déli része Kr. e. II. évezred-görög törzsek (p. achájok) Krétai fennhatóság alatt Kr. e. 1500 elfoglalják Krétát Achájok bronzkori társadalma;
A görög polisz (városállam)
A görög gyarmatosítás
A gyarmatosítás hatásai
Az athéni demokrácia kialakulása
Az athéni demokrácia kialakulása A démosz polgárjogi küzdelmei Kr. e. 700 körül bulé (tanács), arkhónok tanácsa (areioszpagosz, a polisz vezetőinek tanácsa) héliaia (népbíróság), sztratégoszok (katonai kormányzók) tanácsa. Kr. e. 621-ben Drakón arkhón Kr. e. 594-ben Szolón vagyoni helyzet alapján pol. j. Kr. e. 508-ban Kleiszthenész reformjai Kr. e. 444-429 Periklész a demokrácia kiteljesedése, az athéni demokrácia fénykora
Peiszisztratosz (Kr. e. 560-) türannisza (=egyeduralom, zsarnokság) Felfüggeszti Szolón által megadott jogokat. Szegényebb rétegre támaszkodott. Az ellenálló arisztokrácia földjeit elveszi. Zsoldos sereg, évi adó. Nagyszabású építkezések. Dionüszosz-kultusz.
Kleiszthenész reformja Kialakítja a phülé rendszert: Mindhárom területen 10-10 harmadot jelöl ki és az így létrejövő 30 harmadból 10 phülét (kerületet) alakít ki úgy, hogy mindegyik terület 1/3 1/3 arányban képviseltette magát arisztokrácia súlya csökken (démosz 2/3) Osztrakizmosz = cserépszavazás (6000 szavazat) száműzetés 10 évre (A zsarnokság újjáéledésének megakadályozása!) Hatalomgyakorlás: Népgyűlés. Tanács (500). Areioszpagosz (arkhónok tanácsa). Sztratégosz (katonai vezető). (Kr. e. 508)
Periklész (Kr. e. 444-429) az athéni demokrácia fénykora (15 éven át évente megválasztják sztratégosznak.) Megvalósul a jogi egyenlőség (szabad polgárok). Tényleges részvétel biztosítása. (Napidíj!) Szárnyaló gazdasági fejlődés: közvetítő kereskedelem, ipar fejlődése (kerámia-, fémipar, hajóépítés): ipari szakosodás, Rabszolgamunka arányának növekedése. Nagy beruházások, építkezések (a szobrász Pheidiasz).
Periklész kori társadalom 1. Teljes jogú athéni polgár férfi, apja és anyja is athéni polgár, földje van szerepet vállalhattak a politikában 2. Metoikoszok bevándorlók személyükben szabadok, de polgárjoggal nem rendelkeznek nem vehettek részt a politikában, nem lehetett földbirtokuk iparral és kereskedelemmel foglalkoztak adót fizetnek háborúban katonáskodnak 3. Rabszolgák Athén az első klasszikus rabszolgatartó társadalom ház körül és földeken is alkalmazzák őket
Az athéni társadalom és állam Periklész korában
A görögperzsa háborúk kora
A marathóni csata Kr. e. 490. kb. 20-25.000 fős perzsa haderő (lovas, gyalogos) Dareiosz kb. 10.000 fős görög haderő (hoplita nehéz gyalogos), falanx) Miltiadész
Belső változások Athénban
Görög-perzsa háború 2. szakasza (Kr. e. 480-479) Kr. e. 480. Thermopülai-szoros perzsa győz. Artemiszion-fok tengeri ütközet (görög előny) Perzsa szárazföldi előrenyomulás Athén kiürítése Kr. e. 479. Szalamiszi tengeri ütközet GÖRÖG GYŐZELEM Themisztoklész görög hadvezér
Görög-perzsa háború 3. befejező szakasza (Kr. e. 479-448) Kr. e. 478: létrejön a déloszi szövetség poliszok kereskedelmi szövetsége, melynek vezetője Athén Délosz szigetén őrzik a pénztárat Spárta ellenzi a háború folytatását, nem is vesz részt benne, de Athén akarja váltakozó sikerek Kr. e. 448: béke Athén az Égei- és a Földközi-tenger urává válik
Spárta kialakulás A dórok leigázzák a kb. 10x nagyobb akháj népességet.
Spárta társadalma Spártaiak: létszámbeli kisebbség, egyenlő rész az állami földekből, fő tevékenység: katonáskodás (nehézfegyverzetű gyalogság) Körüllakók (perioikoszok): szabad jogállású dórok, de nincs polgárjoguk, 3x annyian mint a spártaiak, fő tevékenység: kereskedelem, kézművesek, (könnyűfegyverzetű gyalogság vészhelyzetben) Helóták: leigázott akhájok, nem rabszolgák, állami tulajdonban vannak. Jogfosztottak! Nincsenek politikai jogaik, spártaiak megölhetik, megszégyeníthetik. Fő tevékenység: földművelés, 10X annyian mint a spártaiak
Spártai fegyverzet A hoplita legfontosabb fegyvere a nagy kerek pajzs (hoplon), kb. 1 méter átmérőjű, kb. 10 kg súlyú, speciális fogást igényelt, fa szerkezetű, bronz borítással, felületét festették (spártaiak a lambda jelet), elvesztése nagy szégyen, a vereség jele volt (Ezzel vagy ezen!)
Az ókori görög kultúra, vallás és művészet
A görög hitvilág Politeista (sokistenhívő) mítoszok egész Hellászt összeköti isteneik antropomorfok = ember alakúak, emberi tulajdonságokkal rendelkeznek (pl. bosszúállóak, szerelmesek, stb.) funkció istenek mindegyik istennek megvan a maga feladata a túlvilágkép nagyon lehangoló Pl. Zeusz főisten, a villámok ura Aphrodité szépség, szerelem Olümposz, ambrózia, nektár jóslás Delphoi mindennapokban is jelen van házi oltár, vázákon, olimpiák
A görög művészet Építészet: Polisz központja: agora ( piactér ) Akropolisz (fellegvár) Parthenón Athéné temploma oszlopok: dór [1], ión [2], korinthoszi [3]
A görög művészet
Hol található az Akropolisz, a Parthenón, és az agora?
A görög művészet Szobrászat: szobrok frízek (domborműsor) élethűek érzelmeket fejeznek ki pontos anatómiai ábrázolás leghíresebb szobrász: Pheidiász, Mürón
A görög művészet
A görög váza
A görög dráma és az európai színjátszás Khotornosz
Színház Dionüszosz isten tiszteletére alakul ki versenyek babér koszorú szabadtéri színházak félköríves, domboldalban helyezkednek el jó akusztika az előadások egész naposak voltak ezért lehetett enni, inni, bekiabálni csak férfiak játszhattak és látogathatták az előadásokat résztvevők napidíjat kaptak maszkok, khotornosz = magasított talpú cipő
A görög dráma és az európai színjátszás A görög dráma kialakulása vallásos szertartásokhoz, elsősorban Dionüszosz ünnepeihez kapcsolódott (Dionüszosz a bor és a szerelem istene.).
A görög dráma és az európai színjátszás
A görög dráma... A kardalból és az istentiszteleti táncokból született. Álarcban (maszkokban) játszottak. Tér idő cselekmény hármasegysége A görög dráma műfajai: Tragédia: A tragédia esztétikai minősége a tragikum. A tragikum hirtelen értékvesztést jelent valamilyen pozitív ember, vagy eszme elbukik és ez által értékpusztulás következik be. A tragédia fő alakja a tragikus hős, aki nagy formátumú ember is drámai küzdelemben bukik el. Komédia: A komédia esztétikai minősége a komikum. A főszereplő nevetségessé válik, vagy azért, mert nevetséges jellemvonásai vannak, vagy azért, mert nevetséges helyzetekbe kerül. A komédia nézője felszabadult lesz és a rosszat, a helytelent kineveti. Az ókorban a tragédia volt népszerűbb és a nézőnek katarzis élményt nyújtott.
A görög filozófia A világon elsőként keres tudományos magyarázatot a világ jelenségeire Szofisták: első értelmiségi réteg, szónoklásra tanítottak fizetségért cserbe, minden relatív Szókratész: vannak örök érvényű értékek, pl. szeretet, igazság Platón: ideatan + államtan Arisztotelész: szaktudományok, logika, igazságos egyeduralom megvalósítását tartja ideálisnak
A görög nevelés pedagógus (paidagogoszgyermekvezető)
Az ókori Róma Az ókori Róma történetének fő korszakai: 1. A királyság kora (Kr. e. 753-Kr. e. 510) 2. A köztársaság kora (Kr. e. 510-Kr. e. 27) 3. A császárság kora (Kr. e. 27-476) a principatus kora (Kr. e. 27 Kr. u. 284) a dominatus kora (284 476)
Aeneas Romulus és Remus
Az etruszk király elűzése Tarquinius Superbus király elűzése (Kr. e. 510/509) A köztársaság, a res publica bevezetése Róma 100 km2 kb. 15.000 lakos kb. 3.000 fős hadsereg
Róma köztársaság (Kr. e. 510-27)
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Itália meghódítása patríciusok Latium elfoglalása Divide et impera! plebejusok Szükség van a plebejus katonákra Veii elfoglalása Kr. 396 Etruria Kelta támadás Kr. e. 387 Szamnisz háború Campania Tarentumi háború Kr. e. 282-272 Róma Itália ura
A plebejusok politikai harca Rómában Katonakötelesek, de nincs politikai joguk, az adósrabszolgaság réme. A háborúk felértékelik jelentőségüket. Az egyenlőségük megteremtésének lépései: Első secessio (kivonulás, tkp. zsarolás) Kr. e. 494 A néptribunusi hivatal létrehozása Kr. e. 494 A törvények írásba foglalása XII táblás törvények Kr. e. 451 450 A patríciusok és plebejusok közötti házasságkötés engedélyezése Kr. e. 445 A Licinius Sextius-féle törvények elfogadása Kr. e. 367 (adósok terheinek enyhítése, a közföldek maximalizálása, a konzuli méltóság megnyitása a plebejusok előtt) Az adósrabszolgaság eltörlése Kr. e. 326 A papi tisztségek megnyitása a plebejusok előtt Kr. e. 300 Kr. e. 287- plebejus népgyűlés
A Római Köztársaság (Kr. e. 510-Kr. e. 27) a szenátus és a római nép Kr. e. 287-
Róma terjeszkedése (Kr. e. III. sz.) Itália meghódítása
A pun háborúk és a Földközi-tenger medencéjének meghódítása Karthágó Arisztokratikus köztársaság Zsoldos hadsereg Róma Paraszthadsereg Kr.e. 264-241 Első pun háború Szicília Dél-itáliai görög flotta csapóhíd Provincia Évi adót fizetett, s a hivatalnokokat Róma nevezte ki
A második pun háború (Kr. e. 218-201)
A második pun háború Karthágó Róma Kr. e. 218-201 Hannibál Szövetségesei kitartottak Cannae Kr. e 216 Zama Kr. e. 202 Újabb légiók Scipio Karthágó végleg elvesztette nagyhatalmi állását Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura
Róma a köztársaság korának végén A Földközitenger nyugati medencéje A Földközitenger keleti medencéjét a pun háborúkkal került római uralom alá Kr. e. 264-146 között A második pun háború után minden megváltozott. A Görögországban és Kis-Ázsiában harcoló légiók zsákmányolt kincsekkel és a dekadens hellén életforma élvezetes tapasztalataival tértek haza. Hadvezéreik és tisztjeik honosították meg a lakomákon az énekesek és citerások részvételét és a keleti luxus más szokásait. A fényűzés gyorsan terjedt, mint valami járvány. a Kr. e. 2-1. században, a hellenisztikus államok legyőzésével vették birtokba.
A római köztársaság (Kr. e. 510-27) válsága
Hódítások társadalmi következményei Szenátori rend Ager publicus Lovagrend Kereskedelem és adóbérlet a nobilitas egyes csoportjai közötti feszültségek növekedtek. Egymással rivalizáló politikusok, politikai csoportok civakodása mellett a korábban politikai szerepre nem vágyakozó lovagrend is egyre inkább igényelte, hogy szava lehessen a közéletben.. Katonáskodás Terjedő rabszolga munka parsztság Gazdasági verseny Plebs Akadozott a katonai utánpótlás A földjüket vesztett hajdani kisbirtokosok beözönlése és plebsszé válása sem növelt Róma nyugalmát, a szavazati jogát áruba bocsátó, kenyeret és cirkuszt követelő tömeg felhasználása a politikai vitákban mérhetetlenül eldurvította a politizálási stílust. A szenátus üléstermeiből az utcára került ellentétek nem egyszer eredményeztek véres összecsapásokat, tömegverekedéseket.
Reformok A parasztság régi állapotába való visszahelyezése Tiberius Gracchus Gaius Gracchus Kr. e. 133-ban néptribunus Politikai ellenfelei a köztársasági hagyományok megsértésével vádolták hiveivel együtt meggyilkolták Kr. e 123. Az ellentétek éleződését mutatja a kiméletlenség, amellyel hívei ellen felléptek : a fegyveres összetűzés és a 3000 néppárti megölése a polgárháború kezdetét jelentette Néppárt Optimaták Lovagrend Marius Szenátori rend Hadsereg reform: ZSOLDOS HADSEREG Nincsteleneket is besoroztak katonának, akik zsoldot és felszerelést kaptak. A létszám növelése így nem ütközött akadályba. 16 év letelte után a veteránoknak földet ígértek. A hadsereg harci értéke nőtt, a katonák fegyelmezetten hajtották végre a parancsokat. Az új hadsereg veszélyt is jelentett:politikai küzdelem POLGÁRHÁBORÚ Sulla
!!! Polgárháborús helyzet Itáliai szövetségesek Rabszolga felkelések Kr. e. 2. században a háborúkban fogságba esett emberek tömegesen váltak rabszolgává Olcsóbb volt őket használni az árutermelésben, mint bért fizetni az elszegényedett szabadoknak Sokasodó ellentétek tovább gyengítették az államot Többszöri ismétlődése Róma a szövetségesek katonai erejét igénybe vette a háborúk során, de a politikai hatalmat nem osztotta meg velük. A szenátussal szemben a támogatásukat kereső politikusok többször felvetették a szövetségesek egyenjogúsítását Kr. e. 91-ben Livius Drusus javaslatát is elutasították, és a politikus ellen merényletet követtek el. Ezért zajlott Kr. e. 90-88 között az itáliai szövetségesek háborúja. (.) ( a szökést, ellenállást gazdáik kegyetlenül megtorolták, mégsem volt ritka a lázadás. A felkelések a köztársaság válsága idején nagy területre terjedt ki, évekig elhúzódtak, mivel Róma nem rendelkezett kellő haderővel a katonai feladatok megoldására. Több rabszolgafelkelés zajlott Szicíliában a Kr. e 2. században. Itáliában Kr. e. 74-71 között robbant ki a Spartacus vezette rabszolgafelkelés. A lázadókat több évi küzdelem után a szenátus által kinevezett hadvezér, Crassus verte le. )
A gazdasági társadalmi változások az állam működésében zavarokat okoztak, a politikai rendszer válságához vezettek.!!! Államszervezet válsága A területi növekedés szükségessé tette volna Szakszerű és folyamatos igazgatást Ennek kialakítására Köztársasági alkotmány Római nobilitas nem adott lehetőséget Nem kívánta feláldozni vezető szerepét Féltékenyen őrizte a köztársasági szabadságot
Iulius Caesar Első triumvirátus Azok a válságjelenségek, amelyek a 2 sz. utolsó évtizedeiben jelentkeztek nem szűntek meg, sőt legsúlyosabb következményük éppen polgárháborúk sorozata volt. Azok a megoldások amelyekkel a szenátus, illetve a politikai vezetők kísérleteztek a Kr. e. 1 sz folyamán csak átmenetileg voltak sikeresek, vagy tovább növelték a gondokat. Az évszázad történéseiben azonban világosan látszott az a tendencia, hogy a köztársasági alkotmány helyett a tartósan viselt és hadsereggel alátámasztott hatalom képes rendezni a helyzetet. Ezt ismerte fel Caesar aki a korszak egyetlen birodalmi távlatokban gondolkodó politikusa volt, aki a saját személyes hatalmán túl az egész állam érdekit is képviselte.. Sulla halála utáni időben a Római köztársaság két legnépszerűbb politikusa Pompeius és Crassus volt, akik a consuli tisztséget is elnyerték. Amikor később sikerei miatt Pompeius ellen fordult a senatus, Iulius Caesar kihasználta a kínálkozó lehetőséget, Kr. e. 60-ban szövetséget kötött vele és Crassusszal. Ez az első triumvirátus. Céljuk a hatalom megszerzése volt Galliában Pompeiust Vívott háborúival új területeket csatolt a birodalomhoz. A sikereire féltékeny Pompeius a senatussal szövetkezett Caesar ellen. Kettejük hatalmi versengése ismét polgárháború kiújulását okozta. Kr. e. 48-ban Pharszalosznál legyőzte, ezt követően Caesar Egyiptomban és a Közel-Keleten is biztosította hatalmát.
Az I. triumvirátus Triumvirátus: 3 férfi szövetsége i.e. 60-ban jön létre Tagjai Marcus Licinius Crassus Gnæus Pompeius Magnus Gaius Julius Cæsar
Cæsar egyeduralma Nyíltan egyeduralomra tör Halmozza a tisztségeket Örökös diktátor Imperator Pontifex Maximus Néptribunus Szenátus létszámát CM főre emeli Földreform proletariátus visszaszorítása Provinciák egyenjogúsítása Naptárreform i.e. 44. március idusán megölik
Cæsar halála
A II. triumvirátus i.e. 43-ban jön létre Tagjai Gaius Julius Cæsar Octavianus Marcus Antonius Marcus Æmilius Lepidus i.e. 42. Philippi Lepidust lemondatják
Augustus Köztársasági intézményeket összpontosított kezében censor princeps konzul tribunus PRINCIPÁTUS Köztársasági formákkal, külsőségekkel leplezett diktatúrája http://www.youtube.com/watch?v=xd98_wchyf0
Principatus Róma virágkora Legnagyobb kiterjedés A lakosság nyugalomban élt gyarapodott A provinciák kezdték átvenni a római műveltséget Romanizálódás A polgárháború végével a Római Birodalom irányítása Octavianus kezébe került. Kr e 27-ben ünnepélyesen lemondott a hatalomról, átadta azt a római szenátusnak és a népnek. A köztársaság rendszerét formailag fenntartva egyeduralmat valósított meg, a diktátori címet nem fogadta el. Hatalma abból eredt, hogy a köztársasági tisztségeket halmozta, cselekedeteit köztársasági hivatalok betöltőjeként vitte véghez. Évről évre megválasztott consul volt, néptribunusi hatáskört gyakorolt. Beleszólhatott a törvényhozásba, a hivatalnokok kinevezésébe. Számos papi méltóságot viselt, mellyel a vallási életet és az erkölcsöket is befolyásolta. Imperatori címe biztosította számára a hadsereg támogatását. Rómára, Itáliára és a provinciákra kiterjedő, időben is korlátlan hatalommal rendelkezett. Tekintélyét a haza atyja és a princeps címek növelték. Ő hozta létre az állandó római hadsereget, a testőr gárdát és a flottát. Hispánia Gallia Az egész birodalom egységesen császári hivatalnokok irányítása alá került
A válság százada Külső támadás polgárháború Egy-egy tehetséges uralkodó még úrrá tud lenni Adók növelése Államhatalom megerősítése Gazdasági válság dominatus Diocletianus
A kereszténység
A kereszténység
Jézus Krisztus
A kereszténységről... Názáreti Jézus Krisztus (Kr. e. 4. Kr. u. 33.) Jézus Messiás (héberül: Megváltó) királyként felkent (görögül: Khrisztosz) Jézus életét az evangéliumok (örömhír) beszélik el. Az evangéliumokat a Biblia második része tartalmazza (Újszövetség) Jézus követői az apostolok (küldöttek) Szent Péter (Róma római pápaság) Szent Pál (Saul Pál páli fordulat ) Jézus a szeretet Istene!
Pál apostol és a páli fordulat Pál apostol (eredetileg Saul) módosított az eredeti tanításokon: - végítélet nincs közel, be kell illeszkedni az államba, - Jézus nem csak a zsidókat váltotta meg, hanem a pogányokat is, - a gazdagok is üdvözülhetnek, ha vagyonukkal segítik a rászorulókat. A kereszténység ezzel nyitott lesz, és elszakad a zsidó vallástól (a zsidók számára Jézus nem a Messiás).
A kereszténység elterjedése, diadala Milánói edictum (313) a keresztény vallás egyenrangúvá tétele (Constantinus) Nikaiai egyházi zsinat (325) Krisztus isteni természetéről szóló Szentháromság-tani dogma 391 A kereszténység államvallássá tétele Rómában Nagy Theodosius császár
A Római Birodalom válság
A dominatus kezdete Nyílt egyeduralom A köztársasági forma megszűnik A szenátus elveszíti a jelentőségét Dominus et Deus A hadsereg létszáma és bére megnő Diocletianus (284-305) A hadsereg megreformálása Határmenti, állandó Bárhol bevethető lovasság Értékálló pénz Utolsó nagy keresztényüldözés
A dominatus Diocletianus (Kr. u. 284-305) NYÍLT EGYEDURALOM kiépítése Dominátus Négyes uralom (tetrarchia) társcsászárokkal
Dominatus
A birodalom kettéválása Válság nyugaton Folyamatos támadások A rabszolgák száma csökken Colonusok röghöz kötése A kereskedelem és ipar hanyatlik Pénzhiány terményadó Önellátó társadalmi szint Nagy Theodosius (378-395) A birodalom kettéosztása A nyugati központja Róma, majd Milánó és Ravenna A keleti központja Konstantinápoly
A népvándorlások megindulása 395 Római birodalom kettészakadása Nagy Theodosius császár két fia között osztotta meg a birodalmat. Népvándorlások megindulása Hunok, germánok, gótok, vandálok Hunok megjelenése Európában Attila hun király (434-453)
A Nyugat-Római Birodalom bukása 455-ben vandál pusztítás Teljes végelgyengülés Romulus Augustulus (474-476) Császári hatalom csökken A germán fejedelmek önállósodnak 476-ban Odoaker letaszítja a trónról 476. A Nyugat-Római Birodalom megszűnik A Kelet-Római Birodalom 1453-ig áll fenn Bizánci császárság Justinianus (527-565) egységesítési kísérlete
A magyar nép honfoglalása és az államalapítás kora A magyarok őshazái, vándorlása Őshazák : Urál keleti oldala Magna Hungaria (Baskíria) Levédia Etelköz Kárpát-medence A honfoglaló magyarság hét törzsének neve: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat A hét törzs vezéreinek neve: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm További szövetséges népcsoportok akik részt vettek a honfoglalásban: Székelyek: eredetük bizonytalan, lehet hun, avar vagy magyar is. Kabarok: a kazárok közül Etelközben kiszakadt népcsoport. 1. A magyar nép honfoglalása 1.1 A honfoglalás előzményei: 894 Az Etelközben élő magyarok beavatkoztak a bolgár-bizánci viszályba a bizánciak oldalán, a besenyők megtámadták a magyarok szállásait, 895 a magyarok átmenekültek a Kárpátok hágóin keresztül a Kárpát-medencébe Erdély hegyei közé (turul legenda). Vezetőjük: Álmos majd fia Árpád és Kurszán volt. 1.2 A honfoglalás (895-907) A magyar törzsek a Kárpát-medencét szakaszosan foglalták el. 895-től Erdély és a Tiszántúl, 900-ban Dunántúl, 902-ben Morvák legyőzése 907 győzelem a bajorok felett Pozsonynál = honfoglalás befejezése. 1.3 A honfoglaló magyarság élete: Letelepedés: A magyar nép letelepedése törzsenként történt (földrajzi nevek): Nyék, Megyer, Kürt- Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi + katonai segédtörzsek, pl.: kabar, varsány, székely (?). Életmódja: nomád állattartás, földművelés, kézművesség. Társadalma: o bők (urak = törzsfők és nemzetségfők) o vitézek(a bők fegyveres kísérete, pl.: kalandozások során) o inek (közszabadok: pásztorok földművesek és szolgáló népek) 2. A kalandozások kora (907-968 között): A kárpát-medencei szállásterület elfoglalása után a törzsfők (bők) és fegyveres kíséretük (vitézek) rabló, zsákmányszerző hadjáratokat indítottak dél-, és nyugat-európa irányában. Európa válasza: - A magyarok nyilaitól ments meg uram minket! kezdetű imádság. Leggyakoribb helyszínei: Észak-és Dél-Itália, Bajor-ország, Szászország, Franciaország, Bulgária és Bizánc. 933-ban Merseburgnál és 955-ben Augsburgnál, vereség
3. A magyar államalapítás 3.1 Taksony fejedelem (955-972) felismerte a változtatás szükségességét, ezért leállította a kalandozásokat, békére törekedett a szomszédos népekkel (házasságpolitika), megkezdődött a bizánci kereszténység felvétele. 3.2 Géza fejedelem (972-997) felismerte, hogy nyugati Német-római Császárság és a déli a Bizánci Birodalom közötti megsemmisülés veszélyét, 973 húsvétján hittérítő papokat kért I. Ottó császártól (katolikus kereszténység) fia István számára bajorországi Gizellát kérte feleségül, akivel lovagok érkeztek megtörte a törzs- és nemzetségfők ellenállását, új öröklési rend (seniorátus helyett primogenitúra) egyházi adományok, pl.: Pannonhalma 996 (Szt. Márton hegy) 3.3 István király állam és egyházszervező tevékenysége: István (997-1000-ig fejedelem) o Koppányt, az erdélyi Gyulát, majd a Maros vidék urát, Ajtonyt győzi le, II. Szilveszter pápa koronát adományozott Istvánnak (koronázás 1001.) 3.3.1 Egyházszervezés: o István király két érsekséget alapított, az esztergomit és a kalocsait, továbbá nyolc püspöki egyházmegyét szervezett. o A magyar egyház feje az esztergomi prímás-érsek lett. Az egyház jövedelme kettős eredetű volt: - a püspökségek hatalmas földadományokat kaptak a királytól - a tized (decima > dézsma) is az egyházat gyarapította (TVK) 3.3.2 Államszervezés: vármegyéket szervezett. Élükön a király által kinevezett ispán (latin: "comes") állt. (Ő volt a királyi hatalom kihelyezett képviselője: végrehajtotta a törvényeket, bíráskodott, beszedette az adókat, igazgatta a várföldeket, parancsolt a katonáskodó várjobbágyoknak.), az ország összes udvarnépének közös elöljárója a nádorispán (latinul palatinus) volt. (A nádorispán gondoskodott az udvar ellátásáról, kezelte az udvarbirtokok javait, ő volt a királyi vitézek parancsnoka és az udvari népek bírája. A király és kísérete, a királyi udvar (latinul curia) udvarháztól udvarházig vándorolt és felélte annak jövedelmeit. A királyi székhely Esztergom, majd Székesfehérvár lett.) törvényeket adott ki (I. és II. TVK): intézkedett az egyház működéséről és a vallásgyakorlás biztosításáról, a magántulajdon védelméről, pénzverés (két alkalom), oklevél kiadás 3.4 A trónutódlás kérdése István királynak egyetlen fia tragikus vadászbalesetben meghalt. A jogos örökös Géza testvérének (Mihálynak) a fia, Vazul lehetett. De István féltette az újonnan szervezett keresztényállamot az általa pogánynak tartott Vazultól, ezért inkább nővére és a velencei dózse fiát, Orseolo Pétert jelölte utódjául. Ezután Vazul összeesküvést szőtt István ellen, mire a király megvakíttatta. Vazul fiai András, Béla és Levente Lengyelországba menekültek. István ezzel a jelöléssel kizárta az Árpád-ház fiágát az öröklésből, ezért halála után súlyos trónharcok kezdődtek az országban. 3.5 Szent István történelmi érdeme: Szent István a magyar történelem egyik legkimagaslóbb egyénisége. Nevéhez fűződik a keresztény Magyar Királyság megalapítása, a független magyar egyházszervezet kiépítése, az első törvények kibocsátása. Uralkodása alatt Magyarország a keresztény Európa része lett. Tevékenységét a keresztény egyház is elismerte azzal, hogy 1083-ban szentté avatta.
Szent István hatvanadik életévén túl, 1038-ban halt meg, Imre herceggel együtt a székesfehérvári bazilikában temették el.
17. Szent István államszervező tevékenysége A Szent István által létrehozott politikai és egyházi berendezkedés jellemzői! István államszervező tevékenysége miként járult hozzá Magyarország beilleszkedéséhez a nyugati keresztény feudális államok sorába! A magyar nagyfejedelemség Géza korában. István harcai hatalma biztosítására. A magyar egyházszervezet és királyi vármegyerendszer, birtokrendszer kiépülése. Géza és István történelmi jelentősége. Száray M.: Történelem I. 217-221 oldal Száray M.: Történelem II. 74-80. oldal A magyar állam létrehozása nem egy ember nevéhez kötődik. A munkát Géza fejedelem kezdte meg, de csak fia István király tudta befejezni. I. Előzmények, az államalapítás okai: a keresztény Európa Nagy Károly után megállapodott (Elba - Duna vonal), keletre és nyugatra pogányok éltek (magyarok), akik körében nincs hittérítés, nincsenek keresztény államalakulatok, a nyugat szemében a magyarok a barbárok, akik kalandoznak és mindenkit megölnek, ezért meg kell őket semmisíteni (933: Merseburg, 955: Augsburg [vereség]), ezek után megszűnnek a kalandozások, a kalandozások megszűnése után válság jön létre, ugyanis megszűnik a hadifogoly utánpótlás és a hadizsákmány, megerősödnek a törzsfők, anarchia alakul ki, a magyarság két birodalom közé került (Német-római Birodalom illetve Bizánc), fennáll az önállóság elvesztésének a veszélye. Ennek megelőzésére két fontos feladat van: o megerősíteni a fejedelmi hatalmat o nyitni Nyugat felé, felvetetni a kereszténységet (hasonló történik egész Kelet és Észak Európában: norvégek, csehek, lengyelek, svédek) II. Az államalapítás menete 1. Törzsek egyesítése (az emiatt törvényszerűen kialakuló polgárháborúk lecsillapítása). 2. A kereszténység felvétele. 3. Államszervezet kiépítése. 4. Külkapcsolatok kiépítése. III. Géza fejedelem uralkodása A fejedelmi hatalom megerősítését már Taksony fejedelem elkezdte, de főleg Géza fejedelemre maradt, majd István király fejezi be. 972-ben lép trónra. Birtokaira támaszkodva megerősítette fejedelmi hatalmát (felesége Sarolt, erdélyi gyula lánya, ezért Erdély urai támogatják). Széttörte a törzsi kereteket, erős katonai kísérete volt (zsoldos, nehéz + könnyű + besenyő segítők), ezeket az adókból tartja fenn. Fontos kérdés, hogy melyik kereszténységet vegyük fel, a bizáncit vagy a rómait. Végül is Géza a római mellett dönt. 973. március: küldöttséget küld a quedlingburgi birodalmi gyűlésre (973-Quedlinburgi követjárás), I. Ottó Német-római császárhoz. Békét, barátságot, a keresztény hit terjesztését ígéri. Ezt elfogadják, barátság jön létre a birodalom és Magyarország között. Térítőket hív be, kijelölte az első katolikus püspökség helyét, megkezdte Szt. Adalbert prágai érsek segítségével a pannonhalmi bencés apátság építését. A szomszédokkal békés politikát folytatott. Leszámolt a kalandozásokkal, nem keletre, hanem nyugatra nyitott (így lett keresztény Mo.). A harcmodor átvételére pedig német lovagok érkeznek. Házasságok: A lányait külföldi országok vezetőihez adja, Istvánnak pedig Gizellát, a bajor hercegnőt szerzi meg feleségnek.
Utódlás 2 elv között kell választani: Nyugat-európai minta: primogenitúra, azaz az első szülött fiúé a trón. Régi pogány szokás: szeniorátus, azaz a legidősebb férfi rokoné a trón. Koppány ennek jogán lép fel István ellen. Az hogy melyiket követik meghatározó, hiszen így eldől, hogy a keresztény vagy a régi magyar szokások maradnak-e életben. Géza fejedelem szakít a korábbi öröklési renddel. A primogenitura (elsőszülöttség) elvét alkalmazta a seniorátus (család legidősebb férfitagja örököl) helyett. IV. (Szent) István király uralkodása 1. István harca a hatalomért: Eredeti neve: Vajk (győztes, hős). 975 körül született, Esztergomban. Erős fizikai és szellemi nevelésben részesült. Ő a kijelölt utód, Géza megkezdte a főembereket István mellé állítani, de halála után mégis lázadás tör ki. A szeniorátus és a levirátus (=a férfi felesége a testvéré lesz) címén Koppány követeli a trónt és az özvegy Saroltot feleségül. A lázadók a régi rendet védik (Koppányt akarják fejedelemnek), végül Veszprém mellet István német lovagokkal legyőzi a lázadókat. Így Árpád nemzettségén belül, már István az úr. Koppányt felnégyelik, mert a kereszténység alapján ez a paráznaság büntetése. Négy olyan vár kapujára tűzik, amik szomszédosak a még be nem hódolt településekkel (Veszprém, Győr, Gyulafehérvár, Fehérvár). 2. Koronázása II. Szilveszter pápától kér koronát, de III. Ottó császár is támogatja. (Ez később lesz fontos, mert a 11. században azt mondták, ha a császártól kéri, azzal hűségesküt tett volna neki.) A koronázás pontos időpontját nem tudjuk. Vagy 1000. dec. 25. (Jézus születése, Nagy Károly megkoronázása), vagy 1001. jan. 1 (Új évezred). A koronával együtt apostoli hatalmat is kapott, így szabad kezet adtak neki a magyar egyház kiépítésére, tehát lesz érsekség, ami azt jelenti, hogy megmarad az ország függetlennek. A koronázási jelvények nem maradtak fenn ebből az időből (jogar: XIII-XIV. sz.; korona: 1070 illetve XII. sz.). 3. A hatalom kiterjesztése az ország egész területére Eddig csak az volt az övé, amit Géza elfoglalt és Koppány birtokai. A hatalom kiterjesztése nagyon hosszú folyamat, csak 1028-ban zárul le. Le kell győznie: Kabarokat: Vezetőjük: Aba Sámuel. Itt nem kerül sor összecsapásra, hozzáadja az egyik testvérét. Sarolt testvérét, az ifjabb Gyulát (Prokuj gyula), Erdély urát (a bizánci császár kegyeltjét). (1003- ban győzi le.) Ajtonyt: A maros vidék urát. (A Itt zajlik az erdélyi bányák só kereskedelme. 4. Egyházszervezet kiépítése A koronázással joga lett az egyház szervezésére. 2 érsekséget hoz létre (Esztergom, Kalocsa) 8 püspökség (Veszprém, Pécs, Győr, Eger, Vác, Várad, Csanád, Gyulafehérvár) Az esztergomi érsek a magyar egyház feje (prímás), csak ő koronázhatja a királyt. Nagy szerepük volt a térítőknek (Szt. Adalbert, Szt. Gellért, Szt. Anasztáz - első érsek). 5 bencés apátságot is építtetett. 5. Teljes kereszténység Géza alatt csak a nemesek keresztelkedtek meg, István mindenki számára kötelezővé teszi. Ezt törvényekkel is alátámasztotta: Kötelező volt templomba járni 10 falunként kellett lennie min. 1 templomnak Tizedet kellett fizetni, azaz a termés tizede az egyházé lett.
6. Világi hatalom kiépítése 6.1 Vármegyék szervezése Az ország patrimoniális, azaz királyi magánbirtokban levő állam. Így az ország földjeinek kb. 80%-a királyi kézben van. A maradék 20% főurak és az egyház kezében volt. István tehát a 80%-ból királyi vármegyéket szervez. (kb. 44 vármegye). Ez egy lassú folyamat, mindig az éppen elfoglalt területeket szervezi át. Az első Somogy megye volt. Ezek hasonlóak, mint a frankoknál a grófságok. A vármegye központja egy vár. A megye, az innen irányított terület. A központi vár a megyés ispán székhelye (lehet több vár is, ilyenkor a várispánok közül 1 a megyés ispán). Az ispán feladatai: Közigazgatás Bírói feladatok Hadsereg irányítása Adószedés (harmada az övé) Vármegye szervezet: Megyés ispán Várispán (csak ha több vár van a megyében) Várjobbágyság (katonaság tisztjei, előkelők. Harcolnak és dolgoznak) Várnépek (csak dolgoznak) A vármegyék területén voltak egyházi, magán és királyi magánbirtokok is. A megyés ispán ezeken is ellátta feladatait. A királyi magánbirtokokra azért volt szükség, mert a királyi udvartartásnak nem volt konkrét, állandó központja, így vándorolt. 6.2 Kormányzás, törvények: A király dönthet a legtöbb kérdésben, de kikéri tanácsadói, valamint a királyi tanács (püspökök, megyés ispánok) véleményét. A tanácsot a király nevezte ki. A tanács fő emberei: az esztergomi érsek, a nádor: a király helyettese, ispánok felettese, bíró, a királyi magánbirtokok felett rendelkezik. Törvénykönyvei: 2 törvénykönyve maradt fenn. (nem az eredetik, csak másolatok). Nem igazán törvények ezek, csak ítélkezési szabályok. Elv: Azonos bűntetteknél különböző büntetések vannak, attól függően, hogy az elkövető melyik társadalmi csoport tagja. A büntetés arányos a ranggal. 7. Társadalom: Rétegződés indul meg, de éles választóvonal továbbra is csak a rabszolgák és a szabadok között van, így nincs jelentős vagyoni különbség a szabadok közt. Felső réteg: megszüntette a régi vezető réteg hatalmát, helyükre ispánok, udvari főtisztviselők, főpapok kerültek. Ezek a régi vezető réteg királyhű tagjaiból és a német lovagokból álltak. Középréteg: elsősorban a katonai kíséret tagjai, várjobbágyok alkották, ők szolgálat fejében birtokokat kaptak életük végéig (feudum), hasonlóak a hűbéresekhez. Köznép: megszűnt a nagycsaládok vagyonközössége: o a családfő kiszakadt, és a középrétegbe emelkedett o az új kiscsaládok megmaradtak a faluközösségben, de egy vár vagy úri birtok dolgozói lettek, közeledve a fogoly eredetű cselédekhez (együtt alkotják az úgynevezett család-osztályt) 8. Pénzverés Ezüstpénzt veret. Kétféle lesz uralkodása alatt: Uralkodása kezdetén veret egyfajtát, de ebből csak kevés kerül forgalomba. Ezen a Lancea reges, azaz a király lándzsája felirat volt. Stephanus rex felirattal kerül forgalomba a másik. Ez értékálló volt, így Európa szerte elterjedt.
9. Gazdaság A király bevételei: Természetben fizetett adó Szabad dénárok: A bevándorlóktól beszedett adó Vámok Sómonopólium 10. Trónöröklés gondja, utolsó évek: A királyságot fiára, Imrére akarta hagyni, ezért királyi nevelésben részesítette, megírta az István király intelmei Imre herceghez című írást, de Imre vadászat áldozata lett. Vazulnak kellett volna követnie a trónon, de őt megvakíttatta, fiai (András, Béla, Levente) elmenekültek. Nővére fiát, Orseolo Pétert jelölte ki utódjául (velencei dózse fia). Vérrokonai tehát nem voltak, egyedül maradt. Utolsó éveiben súlyos betegség is gyötörte. 1038. augusztus 15-én hal meg. Székesfehérváron temetik el. V. Értékelés: Érdemei elismeréseképpen László (Vazul unokája) idején szentté avatják. Az ő érdeme, hogy a magyarság nem jutott más pogány népek sorsára (nem pusztult el), hanem szilárdan gyökeret vert a Kárpát-medencében. Államot szervezett, és Magyarország, ha véráldozatok árán is, de beépült a keresztény Európába.