RASKÓ GYÖRGY: ZSÁKUTCÁBAN AZ EURÓPAI AGRÁRIUM. ÉS A MAGYAR? GKI konferencia. Budapest 2007 nov. 16
Vesztésre áll az EU mezőgazdasága I. Nem csak olyan fejlődők, mint Brazília, vagy Kína, de a fejlettek, mint az USA, Kanada, Új-Zéland mezőgazdasága is gyorsabban növekszik az EU-27-énél Az amerikai farmer a nyolcvanas években még csak kétszer, 2006-ban már közel négyszer nagyobb hozzáadott értéket termelt, mint az uniós gazda Az elmúlt 25 év során az EU részesedése a világ gabonatermeléséből éből 13%-ról 11%-ra hústermeléséből 26%-ról 15%-ra zöldség- és gyümölcstermeléséből 19%-ról 10%-ra csökkent Az EU agrár-külkereskedelmét az ezredforduló óta növekvő passzívum jellemzi: (2000-ben 2,5 mrd USD többlet, 2005-ben 13 mrd USD hiány) 2007-ben a deficit várhatóan eléri a 20 mrd dollárt A növekvő támogatások (2007-ben: 55 milliárd euró) mellett is évente 160 ezer mezőgazdasági g munkahely szűnt meg az EU-15-nél 1995 és 2006 közötti időszakban
A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke az Európai Unióban és az Egyesült Államokban Milliárd euro Ország 1995 2000 2006 2006/1995 növekedés % EU-27 1 - - 136,8 - EU-15 1 115,4 117,2 117,1 101,47 USA 2 110,5 118,8 127,6 115,48 1 EUROSTAT: Economic accounts for agriculture. Main Statistics 2007 Edition 2 OECD: Dataset. Country statistical profiles, 2007
Mezőgazdasági munkaráfordítás az Európai Unióban és az Egyesült Államokban Ezer munkaerő egység (AWU) Ország 1995 2000 2006 2006/1995 változás % EU-27 1 - - 12225 - EU-15 1 7325 6529 5708 77,92 USA 2 3545 3218 2987 84,26 1 EUROSTAT: Agricultural labour input. Main Statistics 2007 Edition 2 USDA: Use of agricultural labour force 2006.
Felhasznált munkaerő-egységre (AWU) jutó agrár GDP* agrár GDP Euro/AWU Ország 1995 2000 2006 2006/1995 növekedés % EU-27 - - 11190 - EU-15 15754 17951 20515 130,22 USA 31170 36917 42718 137,05 EU/USA 1,98 2,09 3,82 - * a szerző számítása EUROSTAT, OECD, USDA adatokból
A világ gabonatermelése Millió tonna Ország 1979-1981 átlaga 1989-1991 átlaga 1999-2001 átlaga 2005 2005/1979-81 Növekedés % Eu-25 203,5 250,8 258,6 250,1 1 122,9 USA 301,1 292,2 334,6 358,5 2 119,1 Kína 286,5 390,1 420,3 428,0 3 149,4 India 138,11 195,4 238,0 245,0 3 177,5 Világ összesen 1573,2 1903,9 2084,6 2270,0 3 144,3 Forrás: FAOSTAT: Production of cereals 1 Eurostat: Harvested production of cereals in 2006. 2 US grain production. Informa Economics. 2007. US grain production. Informa Economics. 2007. 3 2004-es adatok
A világ hústermelése Millió tonna Ország 1979-1981 1989-1991 1999-2001 2004 2004/197 átlaga átlaga átlaga 9-81 (%) EU-25 35,7 39,7 42,1 38,3 107,3 USA 24,3 28,88 37,6 38,9 160,8 Kína 14,5 30,6 62,8 74,3 512,4 Brazília 5,2 8,2 15,3 19,9 382,6 Világ összesen 136,2 179,6 234,6 260,1 191,2 Forrás: FAOSTAT: Production of meat
A világ zöldség és gyümölcstermelése Millió tonna Ország 1979-1981 1989-1991 1999-2001 2004 2004/1979- átlaga átlaga átlaga 81 (%) EU-25 120,6 122,5 130,7 132,3 109,7 USA 51,8 56,3 68,1 69,3 133,8 Kína 67,5 150,2 387,9 506,6 750,5 India 56,5 76,1 117,3 127,6 225,8 Világ összesen 629,7 812,7 1207,6 1383,6 219,7 Forrás: FAO: Production of fruit and vegetables
Főbb exportőrök és importőrök agrár-külkereskedelmi egyenlege Milliárd dollár Forrás: Total agricultural exports and imports. FAO database 2007
Vesztésre áll az EU mezőgazdasága II. Az agrárkivitel szubvencionálását 2013-ig meg kell szüntetni a WTO tagoknak Bár csökkenő mértékben, de az EU évente még most is közel 3 mrd dollárral támogatja az exportot. Az EU részesedése a világon kifizetett összes exporttámogatásból az elmúlt 10 év átlagában meghaladta a 80%-ot A WTO Dohai Forduló tárgyalások eddigi eredményei alapján az EU versenytársainál (USA, Brazília, stb.) jóval nagyobb mértékű vám- és belső támogatás-leépítésre kényszerül. Mandelson vállalása: az EU vámszint átlagosan 48%-kal csökkenhet A belső támogatásokat a fejlett országoknak 31-80%-kal kell csökkenteniük Az EU-ban kifizetett támogatások fele még most is sárga dobozos, azaz a leginkább piactorzító tó (pl. ártámogatás, exportszubvenció) e Az USA támogatási kifizetéseinek kétharmada, Japán támogatásainak háromnegyede zöld dobozos, azaz a legkevésbé piactorzító (pl. agrárkutatás, infrastruktúra-fejlesztés, környezetvédelem)
Kifizetett exportszubvenció az Európai Unióban 1998-2002 között Millió USD Termék 1998 1999 2000 2001 2002 Tej-és tejtermék 2194 2702 1318 1222 1876 Marhahús 720 775 354 348 269 Cukor 890 502 344 348 269 Takarmánygabona 856 779 177 101 158 Búza+liszt 560 543 100 8 133 Sertéshús 399 259 31 18 14 Baromfihús 100 80 52 54 85 Bor 33 28 22 21 16 Egyéb termékek 224 322 154 101 131 EU-15 exporttámogatás összesen 5977 5989 2553 2305 2958 WTO tagok által kifizetett összes exportszubvenció 6651 6659 2933 3023 n.a. Eu-15-ök a világ %-ában. 89,99 89,99 87,0 76,3 - Forrás: WTO-nak jelentett exporttámogatások. CBO Congress paper. 2005. June
A hazai támogatás éves átlagos értéke egyes fejlett országokban* 1998-2003 között Ország Milliárd USD EU-15 81,5 USA 70,2 Japán 28,4 Dél-Korea 6,9 Brazília 2,8 Ausztrália 10 1,0 Új-Zéland 0,1 Világ összesen 221,9 *Az országok által a WTO-nak jelentett hazai támogatások számított értéke Forrás: CBO Congress paper. Washington 2005. June.
Az átlagos hazai támogatás* aránya 1998-2004 között Forrás: CBO Congress paper. Washington. 2005. June. *Average domestic support based on WTO data. It contains the green box, the blue box, the amber box, the special and differential box, and the de minimis support.
A termelői támogatottság alakulása (PSE) % Forrás: OCED: Agricultural l policy indicators, 2007.
Agrárvám-szintek* a fejlett országokban 2004. % *Áruforgalommal súlyozott átlagok Forrás: The Congress of the United States: Policies that distort World agricultural trade. 2005.
Átlagos és maximális vámszintek egyes fejlett országokban (ad valorem) Ország Átlagos vámszint, % Maximális vámszint, % EU-15 19,0 506,3 USA 9,5 350,0 Japán 10,3 50,0 Korea 42,2 917,0 Brazília 12,4 55,0 Kanada 3,8 238,0 Forrás: World Bank, Global Economic Prospects: Realizing the Development Promise of the Doha Agenda, 2004 (Washington D.C.)
Intézményi ár, közvetlen támogatás: USA és EU Növény Garantált ár Intervenciós ár USA:2004- EU: 2000-2007 $/t /t Közvetlen jövedelemtám. USA:2002-2007 $/ref.hozam t EU: 2002- /ref.hozam t USA:2004-2007 $/ref.hozam t Célárak USA */ref /ref.hozam t Búza 101,3 101,31 19,10 63 144,02 102,87 Kukorica 76,7777 101,31 11,02 63 103,54 73,96 Cirok 76,77 101,31 13,78 63 101,18 72,27 Árpa 84,97 101,31 11,02 63 102,88 73,49 Zab 91,63 101,31 1,65 63 99,21 70,86 Szójabab 183,70-16,16 63 213,09 152,21 Olajnövények 205,02-17,63 63 222,66 159,04 Forrás: Popp József: Az EU agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere MTA Forrás: Popp József: Az EU agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere. MTA Doktori értekezés. 2007 * 1,4 $/ árfolyamon számítva
WTO: támogatáscsökkentési mértékek Uruguay-i Forduló Doha-i Forduló (Hong Kong) I. Piacnyitás (vámok, vámkvóták, SSG) Fejlett Fejlődő Fejlett Fejlődő (1995-2000) (1995-2004) (2005-2010) 2010) (2005-2014) 2014) Vámok (átlag), % 36 24 20-90 15-40 Vámcsökkentés (min.), % 15 10?? Vámleépítési periódus (év) 6 10 6 10 Speciális termékvám (%) - - - 10 Vámkvóta a fogyasztás %-ában 5 -?? SSG (Speciális védzár) Igen Nem? Igen II. Belső támogatás csökkentése (%) 31-80 31-80 AMS-szint csökkenés % 20 13 37-83 37-83 Kék Doboz (%) Limit nélkül - 2,5-5 - De minimis (%) 5 10 1-2,5 25 066165 0,66-1,65 Zöld doboz Limit nélkül Limit nélkül Szigorítás? - III. Exporttámogatás (%) 36 21 Leépül (2013) - Támogatott mennyiség %-os csökkentése 21 14 Leépül(2013) - Megjegyzés: A fejlett országoknak 6, a fejlődőknek 10 év alatt kell teljesíteni kötelezettségvállalásaikat. Forrás: Popp József MTA doktori értekezés. 2007
KAP reform elképzelések Növelni kell a termeléstől elválasztott kifizetések arányát (decoupling) Növelni kell az agrár-környezetgazdálkodási, vidékfejlesztési támogatások arányát az I. pillér támogatási keretének rovására El kell törölni a kötelező terület-pihentetést (set aside) 2015-ig fokozatosan megszűntetnék a tejkvóta-rendszert Megszüntetnék a jelenlegi piaci intervenciós rendszert (gabona, vaj, hús, stb.), helyére ad hoc válságkezelés lépne Egy üzemre kifizethető támogatások összegének korlátozása. Degresszív kifizetések üzemnagyság és termelő szerint. (100 ezer Euró/üzemnagyságtól) Szigorúbb kereszt-megfelelési (cross compliance) szabályok (pl.: klímaváltozásra is tekintettel lévő termelési technológiák alkalmazása) A multifunkcionalitás elve továbbra is prioritás maradna
Elegendők-e az említett reformlépések az uniós mezőgazdaság versenyképessé válásához? Nem, illetve csak csekély mértékben, mert: az EU a reformokat a multifunkcionalitás elvének megtartása mellett tudja csak elképzelni, tehát továbbra sem akarja gazdasági g ágazatként kezelni a mezőgazdaságot, továbbra sem prioritás a kutatás (GMO ügy), az oktatás, a szaktanácsadás Az eddiginél is szigorúbb cross compliance feltételek miatt az uniós tej-és hústermelők versenyhelyzete tovább romlik a világ más termelőihez képest A WTO Dohai Forduló tárgyalásainak esetleges lezárása következményeként az uniós vámszint és a belső támogatás nagyobb mértékben fog csökkeni, mint a versenytársaké Következmény: az EU agrárkereskedelmi deficitje drámai mértékben é fog növekedni a következő ő évtizedben a mezőgazdasági munkahelyek megszűnésének üteme a 12 új tagországban felgyorsul, ami súlyos szociális feszültségekhez vezethet
II. Rész ÉS A MAGYAR?
Az élelmiszergazdaság ghelye a nemzetgazdaságban g Év Az agrár GDP termelés részaránya, % A mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásban, % A mezőgazdaság részesedése a beruházásban, á b % Az élelmiszergazdasá g részaránya a kivitelből, it % 1996 5,8 8,3 3,5 18,4 2003 3,7 5,5 6,1 6,5 2004 4,1 5,3 4,3 6,0 2005 3,7 5,0 4,5 5,8 2006 3,7 4,9 4,2 5,5 Forrás: KSH: Mezőgazdaság 2006. Budapest 2007 0719 07.19.
Kudarc szinte minden szinten I. Mert: a mezőgazdasági termelés volumene a gabonaféléket leszámítva minden ágazatban csökkent 2006-ban a csatlakozás előtti években (2001-2003 2003 átlaga) termelthez képest Ezen belül: A gabonafélék termelése 22%-kal nőtt A gyümölcstermelés 8%-kal csökkent A szőlőtermelés 27%-kal csökkent A zöldségtermelés 5%-kal csökkent A tejtermelés 12%-kal csökkent A hústermelés 13%-kal csökkent A tojástermelés 17%-kal csökkent Az állatállomány is visszaesett: Szarvasmarha 4%-kal csökkent Sertés 17%-kal csökkent Juh 4%-kal nőtt Baromfi 11%-kal csökkent
A gabonafélék termésmennyisége 18000 16716 16160 16000 14438 1000 tonna 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 11807 6170 1620 4016 8332 2377 6007 9050 2022 8282 1780 9900 4200 Becsült 1675 5089 4376 4025 Kukorica Egyéb kalászos Búza 0 2001-2003 átlaga 2004 2005 2006 2007
Állati termékek termelése Megnevezés 2000 2005 2006 2007 várható* 2006/2000 % Tejtermelés millió liter 2081 1878 1796 1770 85,1 Tojástermelés millió db 3171 2964 2956 2850 93,2 Hústermelés ezer t 975 746 783 750 80,3 Ebből: marha-, és borjúhús 67 32 34 34 50,7 sertéshús 397 290 315 300 79,3 baromfihús 485 375 385 370 84,1 Forrás: KSH: Statisztikai tükör 2007.okt. 30. * a szerző becslése
Az áprilisi állatállomány alakulása gazdálkodási formák szerint Állatfaj év Gazdasági szervezeteknél Egyéni gazdálkodóknál nyilvántartott állomány nyilvántartott állomány 1000 db 1000 db Szarvasmarha 2004 2005 2006 2007 484 469 471 483 257 251 228 227 Sertés Juh Tyúkfélék 2004 2 519 1 766 2005 2 346 1 569 2006 2 395 1451 2007 2 622 1 446 2004 177 1 243 2005 187 1 333 2006 194 1 200 2007 185 1 168 2004 2005 2006 2007 18 032 17 475 17 026 16 527 21 035 18 404 18 496 18 576 Forrás: KSH Statisztikai tükör. Budapest 2007/19
Az állatállomány megoszlása gazdálkodási formák szerint Állatfaj Év Gazdasági Egyéni gazdálkodóknál szervezeteknél nyilvántartott állomány nyilvántartott állomány % % Szarvasmarha 2004 2007 65,3 68,0 34,7 32,0 Sertés 2004 58,7 41,3 2007 64,5 35,55 Juh 2004 12,5 87,5 2007 13,7 86,3 Tyúkfélék 2004 46,2 53,8 2007 47,1 52,9
Kudarc szinte minden szinten II. Mert: Uniós és más versenytársaink folyamatosan foglalják el a hazai élelmiszerpiacot A magyar élelmiszeripar belföldi eladásai három év alatt 9,7%-kal csökkentek Élelmiszer-kivitelünknél másfélszer gyorsabban nőtt a behozatal, ezáltal: a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek külkereskedelmi egyenlege évről évre romlik. 2003-ban : 1203 millió euró aktívum 2006-ban: 850 millió euró aktívum 2007-ben: már csak 600-700 millió euró aktívum várható A termelés volumenének csökkenése miatt egyre kevesebb munkaerőre van szükség Négy év alatt közel 100 ezer egységgel (AWU) csökkent a mezőgazdasági munkaerő felhasználás
Agrárexport*, 2000-2006 2000 2003 2004 2005 2006 2006/2000 % Export 2201 2566 2768 2997 3360 152,7 Import 1009 1365 1855 2251 2511 248,9 Egyenleg g 1192 1201 913 746 849 - *M őg d ági g k él l i k it l d há *Mezőgazdasági nyersanyagok, élelmiszerek, ital, dohány Forrás: KSH
Agrár-külkereskedelmi egyenleg*, 2000-2006 2006 *Mezőgazdasági nyersanyagok, élelmiszerek, ital, dohány Forrás: KSH
Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás (éves munkaerő- egység*, AWU) Megnevezés 2000 2004 2005 2006 Összesen 676 049 553 785 521 662 512 257 Ebből: nem fizetett munkaerő 532 634 426 634 407 682 401 989 Fizetett munkaerő 143 415 127 151 113 980 110 268 * Az éves munkaerőegység felhasználás tartalmazza a néhány órás munkavégzést, így például az egyéni gazdaságokban a háztartások tagjai által végzett, de pénzben ki nem fizetett mezőgazdasági munkát is. Forrás: KSH: Mezőgazdaság 2006. Budapest 2007.07.19.
Azért a csatlakozásnak vannak nyertesei is Növénytermelők: Föld alapú támogatás a növénytermelőknek (GOFR növények) Gabonatermelők: Az intervenciós felvásárlás 120-150 millió euró többletjövedelmet hozott a termelőknek a 2004-es és a 2005-ös termelési ciklusban Földtulajdonosok: A földbérleti díjak a csatlakozás első három évében több mint a duplájára emelkedtek: 2003-ban : 10-15 ezer Ft/ha a jellemző földbérleti díj 2007-ben: 25-40 ezer Ft Élelmiszer-fogyasztók: 2004 és 2006 között az élelmiszerek járultak hozzá legnagyobb mértékben a fogyasztói árindex csökkenéséhez (A világpiaci árrobbanás miatt ez már nem igaz 2007-re)
Mi a teendő? Mindenekelőtt kevesebb politika, nagyobb kompromisszum-készség a parlamenti pártoktól A földtulajdon-szerzésre és a földhasználatra vonatkozó szabályozás egymásra tekintettel történő módosítása Integrációs célú földcsere- és birtokegyesítési program (önkéntes helyett kötelező földcsere) Erős jogi védelem a birtok-elaprózódás ellen (öröklési szabályok módosítása?) A földhaszonbérlet átfogó szabályozása (minimális idő emelése, előbérleti jog) Termelés barátabb környezetvédelem Haszonállat barátabb állategészségügyi szolgálat Az agrártermelés sajátosságait figyelembe vevő munkaügyi szabályozás Lehet kicsiben is egészséges g élelmiszert előállítani A vidékfejlesztési alapokból finanszírozott támogatási programok prioritásainak újragondolása (pl: géptámogatás helyett öntözési infrastruktúra fejlesztés) Nem mezőgazdasági munkahelyek teremtése a vidéken