ARANYGYAPJÚ VAGY SZAMÁRBŐR? A nemzet kulturális tulajdona a szellem vagyona vagy a vagyon szelleme? DR. BENDZSEL MIKLÓS Gazdálkodás a nemzet kulturális tulajdonával BAROSS GÁBOR NEMZETI GAZDASÁGPÁRTOLÓ TÁRSASÁG Vitaestje, 2005. február 9.
ÉLETMINŐSÉG Nemzeti közösségek identitása, kohéziós ereje, hagyományai A nemzeti kultúra intézményeinek megerősítése, fejlesztése, új kezdeményezések megvalósulása ÁLLAM NEMZETI KULTURÁLIS STRATÉGIA - PIAC Könykiadás Oktatás Tudomány Művészetek Nyelvművelés Örökségvédelem Sport Kiadók Gazd.keretek Iskolák Fórumok Műhelyek Jogi és társadalmi keretek Műemlék- és Műhelyek Kutatóhelyek Közgyűjtemények Természetvédelem Létesítmények Szervezetek DILEMMA A nemzet kulturális vagyonának működtetésében miképp biztosítható egyidejűleg a köztulajdon védelme és a hatékonyság? 2
Kultúra-gazdaságtani alapvetés jellemző jegyek 1. A kulturális-művészeti jószágok a támogathatóság, az értük való verseny és a fogyasztásukból való kizárhatóság elve alapján gazdasági (szűkös) jószágok. Mennyiségük ugyanakkor pusztán gazdasági eszközökkel (lényegében) nem szaporítható. 2. A kultúrjószágok és szolgáltatások lehetnek magán- (CD), vegyes (színház) és közösségi (díjtalan múzeumi tárlat) jellegűek. Piaci jellemzőjük, ill. civil- és állami támogatásuk alapvetően befolyásolhatja a GDP-ben képviselt részarányukat.
3. Lezáratlan vita tárgya, hogy a finanszírozás módja vajon befolyásolja-e az eredmény művészi jellemzőit, kulturális értékét? 4. A kulturális élményjószágok jelentős része tartozik az ún. kívánatos javak (merit goods) körébe, amennyiben ezek fogyasztását bátorítandónaktámogatandónak tartják, a fogyasztási szuverenitás elvének korlátozásával. 5. A piaci elégtelenség jelensége: a piaci tranzakciókon túlmutató pozitív hatásokat gyakorló kulturális jószágok kínálata alul marad a társadalmilag kívánatosnak tekinthető mennyiségnek. 4
Pozitív hatások lehetnek (az életminőséget befolyásoló jellemzők alapján): - helyi-nemzeti identitás (B) = nyelvművelés, sport (DIA, labdarúgás) - presztízs erősítése (B) = tudomány, művészet (SZBK, Bartók, Nobel) - a nemzeti örökség, szubkultúrák megőrzése = oktatás, örökségvédelem (Kodály- vagy Pető-módszer, kastélyprogram) - a fogyasztás, turizmus, üzleti élet fellendüléséhez való hozzájárulás (A) = Művészetek (fesztivál) - az emberi tőke megújítása (B) = könyvkiadás (műveltség, OK/ Mill.k.) - az oktatási folyamat gazdagítása, stb. (A,B) = tudomány, művészet (Mindentudás Egyeteme) A) más termelőknél jelentkezik B) más fogyasztóknál jelentkezik 5
A KULTURÁLIS JAVAK KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSÁNAK GAZDASÁGI ALAPJAI (Vagyongazdálkodási kihatásokkal) TOWSE (1994) nyomán 1. Optimális kereslet A kulturális javak bármikori fogyasztására való jog fenntartása érdekében közvetett (adófizetés) módon is hajlandóak áldozni az emberek. 2. A jövő generáció érdekei A következő generációk kulturális öröksége fennmaradjon ez a jelen felelőssége 3. Nemzeti presztízs és öntudat Vonzóerő, országhírnév, nemzeti büszkeség, integráló erő 4. Tovagyűrűződő hatások A kulturális fogyasztás emberi tőkét gyarapít: műveltség, kreativitás serkentése, gazdaság profit 5. Kockázat és bizonytalanság Az új alkotó- és fogyasztó szereplők megjelenésének útjában álló tőkeigényességi és kísérletezési rizikó csökkentése 6. Ízlésformálás Még nem létező, új igények létrehozásának bátorítása
A KULTÚRA ÁGAZATI TÁMOGATÁSA (KUTI-MARSCHALL, 1990) A) RÁSEGÍTŐ típusú magatartás = liberális szerep, igen kis közvetlen részvétel a működtetésben, nonprofit szervezet, magánadományok adókedvezmény B) MECÉNÁS típusú állami magatartás = a közvetlen támogatás szigorúan független szervezeteken keresztül C) MENEDZSER típusú gyakorlat = fenntart és szubvencionál; művészi autonómia és befogadási függetlenség tisztelete vevő/finanszírozó D) MŰVEZETŐ ÁLLAM = minden fázis ellenőrzése, politika és ideológia-vezérelt irányítás
MAGYAR KULTURÁLIS STRATÉGIA (KSB Munkaanyag, 2004. július) Időhorizont: 2013, helyzetkép és alaptrendek (részletek) Stratégiai célok, értékelések, prioritások 1. Kulturális vidékfejlesztés 2. Több kultúrát gyerekkorban ( ) 3. Új közösségrétegek elérése 4. Az örökségvédelem cselekvési programja 5. A kulturális örökség életközelibbé tétele 6. A magyar tehetség helyzetbe hozása itthon és külföldön 7. Kortárs újdonságokkal a jövő klasszikusaiért (.) 8. A kultúra mint gazdaság- és versenyélénkítő (.) - Makrogazdasági hozzájárulás MSZH vizsgálat - NFT Európa Kulturális Fővárosa pályázat gyorselemzés
A kulturális politika eszköztára (KSB Munkaanyag) 1. Közlekedés a helyi és regionális politikákkal (sic!) 2. Finanszírozás (vagyongazdálkodás nélkül) 3. Az Európai Unió adottságainak kiaknázása (versengés ) 4. Jogi szabályozás ( statikus ) 5. Médiapolitika (plurális vagy kaotikus?) 6. Kulturális diplomácia (evidenciák)
Vizsgálat a szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági hozzájárulásáról Magyarország a Szellemi Tulajdon Világszervezet (WIPO) felkérésére Közép-Kelet-Európában elsőként vállalkozott a Magyar Szabadalmi Hivatal irányításával a úttörő jelentőségű vizsgálat elvégzésére. Vizsgálat célja: nemzetközileg elfogadott módszertan alkalmazásával tárja fel a copyright ágazatok súlyát, teljesítményét, gazdasági hozzájárulását a magyar gazdaságban Vizsgálati módszertan: WIPO által kidolgozott metodika szerint, nemzetközi összehasonlításra alkalmas Közreműködő partnerek: Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács Szerzői Jogi Szakértői Testület Központi Statisztikai Hivatal 10
Szerzői jogi ágazatok főbb csoportjai I. Elsődleges copyright ágazatok sajtó és az irodalom, zene, színművek, opera, filmalkotás és videó, rádió és a televízió, fényképészet, szoftver és adatbázis, vizuális és grafikus művészet, reklám közös jogkezelő szervezetek II. Copyright -függő ágazatok televíziókészülék, rádiók, képmagnó, CD lejátszó, DVD lejátszó, kazettás magnó, elektronikus játék lejátszására és hasonlóra alkalmas készülék gyártása, számítógép gyártása, hangszer gyártása fényképészeti eszköz és mozi-berendezés gyártása fénymásoló gyártása üres rögzítő eszköz gyártása, papír gyártása III. Részleges copyright ágazatok IV. Egyéb, kiszolgáló ágazatok kölcsönzés ruházat, textil és cipőáruk, ékszerek és érmék, egyéb kézműves áruk, bútor, háztartási eszközök, porcelán és üveg, tapéta és szőnyeg, játékok és számítógépes játékok, építészet, mérnöki tervezés, elemzés, enteriőrök tervezése (lakberendezés), múzeumok általános kereskedelem általános szállítás telefon, internet 11
Az elsődleges kulturális ipar GDP-hez való hozzájárulása a főbb ipari országokban 2000-ben (%) Egyesült Királyság 7,1 Svédország 4,4 Hollandia MAGYARORSZÁG EU 15 összesen Dánia 4 3,9 3,9 3,7 Németország Franciaország Olaszország Finnország 3,5 3,4 3,3 3,2 Spanyolország Luxemburg Belgium USA Kanada Ausztria Írország 2,9 2,8 2,7 2,6 2,4 2,3 2,1 Portugália 1,9 Görögország 1,3 0 1 2 3 4 5 6 7 8 (%) 12
Az elsődleges kulturális ipar GDP-hez való hozzájárulása (szoftveripar nélkül) a főbb ipari országokban 2000-ben (%) Egy esült Király ság 4,6 Magy arország 2,6 Dánia USA 2,3 2,3 Hollandia 2,2 Finnország Spany olország Sv édország 2,1 2,1 2,1 Kanada Németország 1,9 1,9 Belgium Olaszország Franciaország 1,6 1,6 1,5 Portugália 1,5 Ausztria Luxemburg 1,4 1,4 Görögország 1,1 Írország 0,9 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 (%) 13
Az elsődleges kulturális iparban foglalkoztatottak részaránya a főbb A ipari országokban 2000-ben (%) Finnország 4,3 Dánia 4,2 MAGYARORSZÁG 4,1 Egyesült Királyság 3,2 EU 15 összesen 3,1 Írország 2,8 Svédország 2,7 Japán 2,5 Belgium 2,4 USA Spanyolország 2,2 2,2 Hollandia Ausztria 2,1 2,1 Portugália Franciaország 1,9 1,9 Görögország 1,5 Olaszország Németország 1,3 1,3 Kanada 0,3 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 (%) 14
Az elsődleges kulturális iparban (szoftveripar nélkül) foglalkoztatottak aránya a főbb ipari országokban 2000-ben (%) Egyesült Királyság Dánia 3,1 3,1 Magyarország Finnország 2,9 2,9 USA Svédország 2 2 Spanyolország 2 Franciaország 1,8 Japán Hollandia 1,7 1,7 Belgium 1,6 Luxemburg 1,4 Portugália Ausztria 1,3 1,3 Olaszország 1,2 Németország 1,2 Írország 0,9 Görögország 0,7 Kanada 0,1 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 (%) 15
A szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági hozzájárulása Magyarországon 2002-ben (%, előzetes adatok) I. Elsődleges copyright ágazatok II. Copyright-függő ágazatok III. Részleges copyright ágazatok IV. Egyéb, kiszolgáló ágazatok Bruttó kibocsátás Bruttó hozzáadott érték Foglalkoztatás Munkavállalói jövedelem 3,9 3,9 4,1 4,5 4,3 1,1 1,0 1,2 0,7 0,7 1,0 0,8 0,2 0,2 0,2 0,2 ÖSSZESEN 9,1 5,9 6,3 6,7 16
Az elsődleges kulturális ipar szerkezete 2002-ben a GDP alapján számítva Szoftver és adatbázis 19% Fotóművészet 1% Vizuális és grafikus művészet, reklám 4% Szakmai érdekképviseleti szervezetek 1% Sajtó és az irodalom 18% Zene, színművek, opera 8% Filmalkotás és videó 2% Rádió és televízió 47% 17
Az elsődleges kulturális ipar szerkezete 2002-ben a foglalkoztatottak alapján számolva Vizuális és grafikus művészet, reklám 7% Szakmai érdekképviseleti szervezetek 0% Szoftver és adatbázis 25% Sajtó és az irodalom 33% Fotóművészet 2% Rádió és televízió 16% Filmalkotás és videó 3% Zene, színművek, opera 14% 18
Várszegi Asztrik: Egy magyar kolostor Európában és az Európai Unióban Európai Tükör, 2004/9 December p. 46 52 Hankiss Elemér: Az emberi tényező, Népszabadság, 2005. január 22. p. 4. Sárközy Tamás: Egy kézbe az állami vagyonnal! Népszabadság, 2005. január 29. p. 14. Csoóri Sándor: A hagyomány rejtett oldala, Magyar Nemzet, 2005. február 5. p.-31. György Péter: A láthatatlan átváltozás, Népszabadság, 2005. február 5. p. 4. 19
EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA 2010 BUDAPEST Víz és metropolis Duna, fürdőkultúra (?) EGER Ezer év ezer érv Pincerendszer, Fény Galéria, Város a város alatt panelprogram DEBRECEN Nyitott kapuk Külső-belső terek, Kálvinista Róma, üveghegy GYŐR Technika, kultúra, környezet Nemzeti Színház, Múzeum, -a jövő harmóniája Vasilescu gyűjtemény, régió KAPOSVÁR Szabadság, Európa, Kaposvár Szabadságmúzeum, Ifjúság-központ, várrekonstrukció
EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA 2010 KECSKEMÉT Kodályi örökség Kulturális központ, Játékház, Magyar Mezopotámia MISKOLC Élménypark és jövőmúzeum Zeneprogram PÉCS 2000 éves kultúra Pécsi püspökség 1000 éve SOPRON Liszt Ferenc (200./125.) Hangok, terek, színek, szelek SZÉKESFEHÉRVÁR Kézfogás a történelemmel Koronázó-város, gazdaság VESZPRÉM Királynők városa Zene, tánc
Egyes emberek patrióták, de népek kozmopoliták legyenek, és boldog lesz a világ. Eötvös József: Vallomások és gondolatok A magyarságnak vagy európai problémák megoldását kell magára vennie vagy a maga problémáiban is alulmarad. Németh László: A magyar élet antinómiái 22
Köszönöm a figyelmüket! 23