Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8.
USA Hong Kong Szingapúr Ausztria Egyesült Királyság Németország Észtország Franciaország Csehország Magyarország Spanyolország Szlovákia Portugália Szlovénia Olaszország Oroszország Románia Lengyelország 100 90 80 70 60 50 40 30 IMD World Competitiveness Yearbook Zárójelben a 2004. évi helyezések 1. 2. 3. 17. 22. 23. 26. 30. 36. 37. 38. 40. 45. 52. 53. 54. 55. 57. (1.) (6.) (2.) (13.) (22.) (21.) (28.) (30.) (43.) (42.) (31.) (40.) (39.) (45.) (51.) (50.) (54.) (57.)
A World Economic Forum versenyképességi rangsora (2005) GCI TECH INST MACR Finnország 1. 2. 5. 4. USA 2. 1. 18. 23. Svédország 3. 4. 17. 12. Észtország Szlovénia 20. 32. 18. 32. 25. 35. 30. 35. Jelmagyarázat: Csehország Magyarország 38. 39. 22. 30. 48. 34. 46. 63. CGI: Growth Competitiveness Index Szlovákia Litvánia Lettország Lengyelország 41. 43. 44. 51. 34. 42. 38. 39. 45. 44. 50. 64. 49. 39. 38. 53. TECH: Technology Index INST: Public Institutions Index Bulgária Horvátország 58. 62. 61. 51. 62. 73. 62. 68. MACR: Macroeconomic Environment Index Románia 67. 49. 78. 73.
A KPMG regionális versenyképességi rangsora (2005) Országkockázat 2 1 1 1 4 3 Versenyképességi rangsorok 5 2 3 1 6 4 Gazdasági teljesítmény 4 6 3 2 5 1 Egy főre jutó FDI 4 2 3 1 6 5 Társasági adó 3 4 3 2 2 1 Munkáltatói terhek 1 5 6 4 3 2 Minimálbér 4 6 3 5 1 2 Oktatási színvonal 3 4 5 2 6 1 Infrastruktúra 4 3 5 1 3 2 Összesen 30 33 32 19 36 21 Összesített helyezés 3. 5. 4. 1. 6. 2.
Ernst & Young European Attractiveness Survey FDIprojektek száma Létesített munkahelyek száma Egy projektre eső új munkahelyek száma 1. Egyesült Királyság 563 30 535 63 2. Franciaország 490 21 858 51 3. Németország 164 11 934 109 4. Lengyelország 148 22 546 235 5. Magyarország 139 16 828 227 6. Spanyolország 121 13 745 181 7. Oroszország 116 8. Csehország 112 15 155 183 11. Románia 91 13 760 362 12. Szlovákia 83 18 180 289
A külföldi működőtőkebefektetési szándékról beszámoló vállalatvezetől leggyakrabban említett célországai Lengyelország 16% Oroszország 10% Németország 7% Magyarország Csehország 6% 6% Románia Franciaország Spanyolország Egyesült Királyság Szlovákia 4% 4% 4% 4% 4% 0% 5% 10% 15% 20% (az említések százalékában)
Az AT Kearney globalizációs rangsora Gazdaság Összesített Szingapúr 1. 1. Csehország 11. 15. Horvátország 7. 16. Szlovénia 17. 20. Magyarország 6. 23. Szlovákia 8. 25. Lengyelország 33. 31.
23. 4752 38 915 3799 Lettország 22. 5649 85 1317 4247 Litvánia 21. 6541 240 1506 4795 Szlovákia 20. 7621 57 1877 5687 Észtország 19. 8257 390 65 1307 6495 Lengyelország 18. 9540 341 2385 6814 Csehország 17. 9946 428 2388 7130 Magyarország 16. 18765 267 5164 13334 Szlovénia 15. 18889 1412 3354 14123 Portugália 12. 28612 1116 343 4832 22321 Ausztria 11. 29176 2060 6511 20605 Spanyolország 3. 50445 2008 8274 40163 Németország 2. 52800 3273 1273 11891 36363 Svédország 1. 53577 4383 12667 36527 Belgium Helyezés Teljes munkaerőköltség Adható juttatások Kötelező juttatások TB Bér Ország Mercer European Survey of Employment Costs (költségek euróban)
Alapfeltételek Makrogazdasági stabilitás Stabilitásorientált gazdaságpolitika: alacsony infláció, fiskális fegyelem, monetáris és fiskális összhang, termelékenység növekedésnek alárendelt jövedelemkiáramlás stopgo ciklusok elkerülése Kormányzati terjedelem és szerkezet összhang az állami kiadások nagysága és a gazdaság fejlettsége között adórendszer: centralizáció mértéke és adóbevételek szerkezete is fontos kiadások: prioritás infrastruktúrára, oktatásra és képzésre, K+Fre Intézményrendszer és szabályozás erőteljes termékpiaci verseny és a piacok kompetitív jellege határozott versenypolitika és versenyszabályozás, közvetett, kereteket meghatározó fejlesztéspolitika + 1. Politikai stabilitás és konszenzus
A bruttó hazai termék alakulása 1960 óta 250 200 Ausztria jelenlegi szintje: 2016 vagy 2021? 2004: EUcsatlakozás 6% 4,2% 150 100 50 0 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 1989 = 100 1989 = 100
Az ír GDP alakulása 300 2004 = 300 30 1986 = 100 250 200 150 100 1987: Programme for National Recovery 1998 = 200 1986 = 100 24 18 12 milliárd USD 50 0 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 EU15 Írország Éves FDI 6 0
KÖZÖS GAZDASÁGPOLITIKAI NYILATKOZAT Budapest, 2005. augusztus 18. A parlamenti pártok a magyar társadalom és gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése és a nemzetközi verseny által támasztott követelmények teljesítése érdekében az elkövetkezendő évtizedben az alábbi gazdaságpolitikai alapelvek követését tekintik céljuknak: 1. A gazdaság és a társadalom versenyképességének folyamatos javítása; 2. A maastrichti kritériumok teljesítése az euró 2010 évi bevezetése érdekében; 3. Az állami bürokrácia csökkentése, strukturális ésszerűsítés végrehajtása a közigazgatás, a helyi önkormányzatok, a szociális és egészségügyi ellátórendszerek területén úgy hogy ne sérüljön az Európában meghatározó szolidaritási elv és a magyar társadalom kiszolgálása magas színvonalon, költséghatékonyan történjen 4. A közlekedési infrastruktúra erőteljes ütemű fejlesztése; 5. Az adó és járulékrendszer tervszerű átalakítása, az állami újraelosztás mértékének csökkentése; 6. Az évszázados hagyományokra épülő, kiváló alapokon nyugvó magyar oktatási rendszer színvonalának emelése, korszerűsítése a köz és felsőoktatás, valamint a szakképzés területén. Ennek során a hosszú távú munkaerőpiaci elvárások szem előtt tartása; 7. Megfelelő feltételek kialakítása ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok, a régiók és a vállalkozások minél nagyobb arányban tudják igénybe venni az Európai Unió által nyújtott strukturális támogatásokat; 8. A külföldi működőtőkebefektetések ösztönzése, kedvező szabályozási és üzleti környezet biztosítása. Magyarország regionális centrummá fejlesztésének támogatása; 9. A hazai vállalkozások nemzetközivé válásának támogatása, pénz és tőkepiac további fejlődésének biztosítása. A hazai kis és középvállalkozások fejlődése érdekében minden nemzetközi normáknak megfelelő állami támogatás megadása annak érdekében, hogy nagyobb eséllyel vegyenek részt a nemzetközi versenyben, váljanak nagyvállalatok beszállítóivá; 10. A munkahelyteremtés, a hatékony foglalkoztatás előtérbe helyezése. A foglalkoztatás állami ösztönzésének erősítése, a foglalkoztatási ráta 7 százalékpontos emelése 10 éven belül. 11. A kutatás, a fejlesztés és az innováció erőteljes ösztönzése ( 5 éven belül a K+F kiadások megduplázása, 10 éven belül megháromszorozása; az ilyen célra fordított források hatékonyabb elköltése, a vállalkozói szféra nagyobb arányú bevonása mellett.) 12. Tudatos offenzív politika folytatása az EUban a magyar érdekek érvényesülése, a közös piac által nyújtott lehetőségek jobb kihasználása érdekében. Magyarország gazdaságának növekedési kilátásai továbbra is ígéretesek. A lehetőségek kihasználása fokozott együttműködést követel a társadalom minden szereplőjétől, mert a gazdaságpolitika alapvető céljai a politikai ciklusokon átívelnek. az MDF nevében Herényi Károly frakcióvezető az MSZP nevében Lendvai Ildikó frakcióvezető az SZDSZ nevében Kuncze Gábor elnök, frakcióvezető
Kóka növekedési képlete tulajdonos ³ x ⅝ állam verseny + piac = növekedés Ahol = képességi együttható = liberalizációs effektus