Szövegértés szövegalkotás Tanári útmutató 2
Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a sulinova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen. fejlesztési programvezető Korányi Margit vezető fejlesztők arató lászló kálmán lászló szakmai bizottság Bókay Antal elnök Bánréti Zoltán lektor Cserhalmi Zsuzsa gyõri János Schein Gábor Alkotószerkesztõ szarka judit szakmai lektorok a szakmai bizottság tagjai pethőné nagy csilla Felelõs szerkesztõ nagy milán borítógrafika tipográfia szűcs édua bárd johanna szarka judit fekete gabriella, juhász orsolya kálmán lászló, molnár cecília educatio kht., 2008 raktári szám: H-ASZE0502/T
történetek állatokról Tanári útmutató Fejlesztők Fekete Gabriella Juhász Orsolya Kálmán László Molnár Cecília
TARTALOM történetek állatokról 5 névjegy 8 Állatkerti séták 31 a farkas és a kecskegida 64 madarak 95 történetek állatokról
névjegy A fejezet célja Javasolt időkeret Ajánlott korosztály Ajánlott követő tananyag Modulkapcsolódási pontok Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek segítségével ismerjék meg a tanulók az állat és állat, állat és ember, ember és ember, ember és természet viszonyának lehetőségeit. A tanmese műfajának megismerése. Érvelő, leíró és magyarázó szövegek alkotása, meggyőzési technikák megismerése. A szövegek szerkezeti egységeinek felismerése, rendezése. Eltérő szövegtípusok megismerése. 18 tanóra 5. évfolyam Kapcsolatok Környezeti nevelés; Földünk-környezetünk, Ember a természetben, Életvitel és gyakorlati ismeretek Életpálya-építési kompetencia Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Énkép, önismeret Képességfejlesztési fókuszok Módszertani javaslatok A hangulati elemek kifejezőeszközei Normaismeret és normaalkalmazás Szövegstratégiák köznapi és irodalmi szövegekben Az értő olvasás és a felolvasás Logikai-algoritmikus, problémamegoldó képességek Kreatív gondolkodás Reproduktív, félreproduktív és spontán szövegértés és -alkotás. A fejezet alapvetően a gyerekek tevékenykedtetésére épül, a pedagógus szerepe nagyrészt a tanulás szervezése. A csoportmunka, az egyéni képességek ismeretén alapuló differenciált fejlesztés lehetősége és elvárása fogalmazódik meg ebben a fejezetben is. Ennek megfelelően szövegekből és feladatokból bőséges a kínálat. (Példát adunk arra is, hogy egy szöveget hogyan lehet többféleképpen megközelíteni. A tanár az osztály érdeklődésének vagy saját beállítódásának figyelembevételével válogathat a feldolgozási módok közül.) Az értő olvasás tanítása, a szövegértési technikák megismertetése, a felismerés és alkalmazás képességének kialakítása a kiemelt feladat. Az Állatkerti séta című fejezet minden modulja a gyerekek előzetes ismereteire, élményeire, tudására épít. A fejezet szövegei építenek a gyermek állatok iránti szimpátiájára, ugyanakkor a bennük élő előítéletek átgondoltatására is törekszik.
6 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m Módszertani javaslatok A szövegek között fele-fele arányban található szépirodalmi és ismeretterjesztő. Ugyanilyen arányokra törekedtünk a vers és próza tekintetében. A versekkel nem a poétikai sajátságok leírása volt a célunk, főként a tartalmi kérdésekre helyeztük a hangsúlyt. Egyetlen esetben használtuk fel a vers mint forma vizsgálatát annak érdekében, hogy a különböző szövegtípusok eltérő lehetőségeit is érzékeltessük. A fejezetben több szólással, közmondással kapcsolatos feladat szerepel, melyekkel a szókincset bővítjük, a nyelvhasználatot gazdagítjuk. Kiemelt szerepet kapott a gyűjtőmunka és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, amelyek egyénileg, párosan, csoportban vagy projektként is elvégezhetőek, elkészíthetőek. Ezek lehetőséget teremtenek a gyermekek számára a témában való széles körű tájékozódásra, kreativitásuk fejlesztésére, olyan tevékenységformák gyakorlására, amelyek órai keretek között nem valósíthatók meg. Ha lehetséges, szánjunk külön órát ezen munkák bemutatására, esetleg a szülők, más osztályok előtt is. Értékelés Támogató rendszer Feladatonként (tanár tanulót, tanuló tanulót a csoportban, a tanuló önmagát) A fejezet végén a kiemelt fejlesztendő részképességek és az alkalmazni képes tudás mérése idegen kontextusban. Internet www.zoo.hu www.sulinet.hu CD-ROM Budapesti Állatkert. Virtuális séta a Budapesti Állatkertben. 1997. Interaktív állatvilág. Fészkelő madarak Magyarországon. Magyarország flórája és faunája sorozat. Kossuth Kiadó, Budapest Vida Antal - Korsós Zoltán: Halak, kétéltűek, hüllők. Ujhelyi Péter: Emlősállatok A család kedvencei. A kutyák. Kossuth Kiadó, Budapest Világörökségünk: A természet I. Magyarország madarai és lepkéi. Kossuth Kiadó, Budapest, 1996. Alfred Brehm: Az állatok világa. Kossuth Kiadó, Budapest, 1997. Végtelen világ. A természet enciklopédiája. Panem Multimédia, Budapest, 1995. Könyv Biológiai lexikon. Budapest Képes gyermekenciklopédia. Park Kiadó, Budapest, 1992. Larousse diákenciklopédia. Glória Kiadó, Budapest, 1992. Ablak-zsiráf. Képes gyermeklexikon. 27. jav. kiad., Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 2001. Egyetemes lexikon. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. Kapocsy György: Az állatkertek világa. Minerva Kiadó, Budapest, 1984. Kovács Zsolt: Állatok és állatkertek. Aqua Kiadó, Budapest, 1996.
N é v j e g y 7 Támogató rendszer Könyv kovács Zsolt: Állatkert a lakásban. Minden, amit a társálatokról tudni illik. Gabo Könyvkiadó, Budapest, 2003. köthe, Rainer: Természetbúvár. A Föld élővilága. Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003. Szidnainé dr. Csete Ágnes: A 125 éves Budapesti Állat- és Növénykert története. 1866/1991. Budapest Holdas Sándor: Gyere velem az Állatkertbe! 2. felújított kiadás, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1981. kormos István Kapocsy György: Állatkerti séta. Corvina Kiadó, Budapest, 1977. pálfalvi Dorottya: Állatkerti mulatságok. Gyárfás Endre verseivel. Sajdik Ferenc rajzaival. RTV Kossuth Nyomda, Budapest, 1988. Andrée Bertino Fredo Valla: 366 és egy tucat történet az állatokról. Lorenzo Orlandi rajzaival. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1997. Andrea Mertiny: Állatkertek. Illusztrációk: Reiner Zieger. Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2001. darvasi László: Trapiti avagy a nagy tökfőzelékháború. Magvető Kiadó, Budapest, 2002. gerald Durrell: Állatkert a kastély körül. 2. kiad., Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1979. Gerald Durrell: Vadállatok bolondja Gerald Durrell: A bárka születésnapja Uránia Állatvilág I-V. Konrad Lorenz: Salamon király gyűrűje Heck: Az állatvilág pillanatai fényképekben robert Fisher: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Bp. Műszaki Könyvkiadó, 2000. CD Saint-Saens: Állatok farsangja Muszorgszki: Egy kiállítás képei Bird-song. Nature recordings. Arcadia, Bécs CD camille Saint-Saens: Az állatok farsangja. (Tyúkok és kakasok. Az elefánt. Akvárium. Kakukk az erdő mélyén. Madárröpte. A hattyú) = Prokofjev, Ravel, Saint-Saëns. Hungaroton Records Ltd. Ausztria, 2003. CD A természet enciklopédiája. (Végtelen világ) Panem Multimédia. Panem Kiadó, Budapest, 1999. CD devecseri Gábor: Állatkerti útmutató (részletek) = Kaláka: Varázsvirágok. Gryllus, Budapest 1998. CD
1. Állatkerti séták 6 óra kedves luca, képzeld, kiderült hogy a délamerikaiak itt nem is azok, hanem cigányok vagy romák. nem értem, mért van két nevük. Feri azt monta hogy ő cigány, nagyi meg aszt hogy ezt nem szabad mondani, csak azt hogy roma. állítólag a cigány az csunya. de hát nekem Feri monta. csak nem használ gúnynevet magára? de azt is lehet hogy ez olyan, mint nálunk a feketék, akiket nem szabad négernek hívni, de ők úgy hívják egymást. nem tudom. Ma voltunk az állatkertbe az osztályjal. Jó az a hej de sziveseben mentem volna a vidámparkba hullámvasutazni. Megnéztük az összes állatot, kangaroot, elephantot meg kígyókat, meg még sokat. A dél-amerikai cigány romák közül sokan most látak ilyen állatokat először. kérdeztem Ferit hogy miért de nem válaszolt. A többiekel még mindig nem beszéltem, kerülnek engem. kivéve lilit, ő aranyos lány, megkérdezte tudok-e magyarul. Montam neki, hogy igen, én magyar vagyok. Magyarországon születtem, csak anyáék Amerikába mentek, amikor kicsi voltam. Azt monta ő meg kínában született, és csak három éve lakik it. Megkérdezte, mi a kedvenc állatom, montam nem tudom. Az övé a kígyó mer olyan jegyben születet. te tuttad, hogy van olyan jegy? Én kos vagyok, nekem meg ez lesz a kedvenc állatom. lili azt monta, hogy nekik atól függ, milyen jegyűek hogy mijen évben születtek. Ez érdekes ezek szerint biztos én is kígyó is vagyok. ird meg nekem, hogy vagytok ábel
Á l l a t k e r t i s é t á k 9 ráhangolódás 1. lépés: 1. feladat T/1. 6. oldal 15 perc A feladat célja a ráhangolódás, a hangulat megteremtése. A feladat célja annak megfigyeltetése, hogy egy nem verbális művészeti ág segítségével is megjeleníthetünk élőlényeket, illetve a zene kifejezőerejének bemutatása. A tanulók párban dolgoznak, mindenki rendelkezik egyéni feladatlappal. Az egyes zenei egységek után adjunk időt a pároknak a megbeszélésre, indokaik rövid lejegyzésére. Az értékelés közösen zajlik, az indokok meghallgatásával, azok összevetésével. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : zenei eszközökkel megjelenített állati karakterek felismerése; a képzelet, a kreativitás fejlesztése M u n k a f o r m á k : heterogén párok M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : zenehallgatás, megbeszélés E s z k ö z ö k : CD-n: Saint-Saëns: Állatok farsangja; Muszorgszkij: Egy kiállítás képei 1. Hallgassátok meg a következő rövid zenei részleteket! a) Milyen állatokat képzeltek magatok elé a zene hallatán? b) Írjátok be az állat vagy állatok nevét a feladatlap megfelelő rovatába! c) Néhány szóval indokoljátok is választásotokat! Sorszám Az állat(ok) neve Indokaim 1 5. Megoldás A zenei betétek sorrendje: hattyú, elefánt, kiscsirkék, akvárium, kakukk
10 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m jelentésteremtés 2. lépés: 2. feladat T/2. 6. oldal 15 perc A tanulók rendelkeznek előismerettel az állatkertekről, szafariparkokról saját személyes élmény alapján, illetve olvasmányaikból, különböző kommunikációs eszközök segítségével. Ezeket az élményeket, ismeretanyagokat kell felidéztetni a tanulókkal, és erre építve lehet személyessé tenni a modul anyagát. A térképen a gyerekek azt is bejelölhetik, hogy hol található Magyarországon állatkert és vadaspark. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : a kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd fejlesztése, figyelem a kortárs beszélgetőtársra M u n k a f o r m á k : frontális, egyéni munka Módszerek, eljárások: beszélgetés E s z k ö z ö k : Magyarország térképe, szókártyák városok nevével Győr Budakeszi Budapest Veszprém Kecskemét Pécs Szeged Jászberény Debrecen Nyíregyháza Miskolc 2. Válaszoljatok a következő táblázat kérdéseire! Jártatok már állatkertben? Melyik állatra emlékeztek a legjobban? Melyik állatot találtátok a legszebbnek? a legkedvesebbnek? a legijesztőbbnek? Melyik állat viselkedése lepett meg benneteket a legjobban? Melyik állatot képzeltétek el olvasmányaitok, fényképek, filmek alapján máshogyan?
Á l l a t k e r t i s é t á k 11 Melyik állatnak emlékeztek legjobban a hangjára? a szagára? a járására? A mozgására? Melyik állatot sajnáltátok állatkerti helyzetéért? Melyik állatot vittétek volna szívesen haza? Milyen táblák voltak a ketreceken, kifutókon? Mi mindent lehetett belőlük megtudni a mögöttük lakó állatokról? Magyarországon mely városokban vannak állatkertek, vadasparkok? 3. lépés: 3. feladat T/3. 8 13. oldal 15 perc A feladat során a tanulók a Budapesti Állatkert történetével ismerkedhetnek meg. A szöveg az állatkert honlapján található, az érdeklődő diákok a további részletekkel is megismerkedhetnek. A tanulók heterogén csoportokban dolgoznak. Minden csoport egy részletet kap meg, amelyet közösen átolvasnak, megkeresik a választ a kérdésekre, majd a csoportok tagjai helyet cserélnek, és beszámolnak egymásnak a saját részletükről, s összerakják időrendben az eseményeket. Így áll össze az egész történet. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : szövegfeldolgozás, szövegértés, együttműködés
12 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : olvasás, feladatmegoldás, megbeszélés 3. Oldjátok meg a feladatokat! A) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Az első állattartó kerteket az ókori kelet államaiban kb. 5000 évvel ezelőtt hozták létre. Feljegyezték például, hogy az ókori Mezopotámia egyik jeles uralkodója már népes állatseregletet mondhatott a magáénak, s ugyancsak híresek voltak az asszír és egyiptomi uralkodók állatkertjei is. A távoli Kínában az egyik császár már csaknem négyezer éve állatkertet létesített, sőt a legenda szerint az uralkodó itt, a Tudás Kertjében fedezte fel a selyemhernyó gubójának fonalas szerkezetét, megalapozva ezzel a híres kínai selyemtermelést. A világhódító Nagy Sándor Alexandriában létesített nyilvános állatkertet, s a kert igazgatásával tanítómesterét, Arisztotelészt bízta meg. A rómaiaknál kisebb magán vadasparkoktól eltekintve nem volt divat az állatkertek létesítése. A különleges vadak csupán a véres gladiátorviadalokon szerepelhettek. A középkorban az uralkodók előszeretettel tartottak vadállatokat, különösen olyanokat, amelyek messzi világrészekből származtak. Az egyszerű emberek persze ezeket az állatokat nemigen nézhették meg, a különleges állatokat a vándorcirkuszok ketreceiben láthatták. Gyakran tartottak vadállatokat a várakat övező árkokban is. A világ első újkori állatkertjének tartják a Bécs melletti Schönbrunn zooját, bár eredetileg ez a kert sem volt nyilvános. Ez az állatkert 1752-ben nyitotta meg kapuit. Ezt a példát világszerte több nagyvárosban is követték: például Madridban, Londonban, Berlinben, New Yorkban és Pétervárott is. A Budapesti Állatkert az újkori intézmények közül 32.-ként 1866-ban nyitotta meg kapuit. a) Adjatok címet a szövegnek! b) Hogy nevezik idegen szóval az állatkertet? c) Soroljatok fel ókori keleti államokat, ahol létrejöttek állattartó kertek! d) Milyen céllal tartották a rómaiak az állatokat? e) Miről nevezetes Schönbrunn? f) Hogyan erősítették meg a középkorban a várak védelmét? B) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! A mai értelemben vett állatkertek közül hazánkban a budapesti volt az első, azonban már történelmünk korai századaiban is tartottak vadállatokat a Kárpát-medencében. Feljegyezték például, hogy Nagy Lajos király Nápolyból egy oroszlánt szerzett be. Bonfini leírásaiból azt is tudjuk, hogy Mátyás is kapott oroszlánokat, méghozzá a Velencei Köztársaságtól. A hagyomány szerint, amikor 1490-ben
Á l l a t k e r t i s é t á k 13 Mátyás király Bécsben meghalt, az uralkodó oroszlánja is elpusztult a budai várkertben. A középkori Magyarországon több vadaskert is létezett, melyeknek többségét vadászat céljából létesítették. Ezekben a kertekben szinte kizárólag hazai vadfajokat tartottak. Némely vadaskertnek a vadászat mellett az is fontos feladata volt, hogy a szemet és lelket gyönyörködtesse. Mátyásnak több vadaskertje is volt Buda környékén, például Nyéken (a budapesti Hűvösvölgy környékén), ahol a vadaspark falmaradványait is megtalálták. Ugyancsak híres volt az egri vadaskert, amely egyházi fennhatóság alatt állt. Egyes feltételezések szerint valaha a Margit-szigeten is vadaskert, illetve kolostorkert működhetett. A sziget egykori neve, a Nyulak szigete arra utal, hogy ez a vidék nyulas terület lehetett egykoron. A török kiűzése után ismét divatba jött a magán vadaskertek létesítése. Hazánkban a reformkorban felvetődött, hogy Schönbrunnhoz hasonlóan Pesten is állatkertet kellene létesíteni. Bár a terv lelkes fogadtatásra talált, az 1848 49-es forradalom és szabadságharc során, valamint az utána következő években a politikai helyzet nem kedvezett az állatkertalapítóknak. Az 1860-as évek elején azonban ismét napirendre került az állatkert alapításának eszméje. Szabó Józsefnek, Xántus Jánosnak, Kubinyi Ágostonnak és a többi alapítónak nem volt könnyű dolga. Az ország irányítói, az osztrák hivatalnokok hátráltatták az alapítással kapcsolatos munkát. Csak hosszas huzavona után engedélyezték az állatkert megalapítását. A jövendő állatkertet a Városerdőben, a mai Városligetben helyezték el. Sok vita volt akkoriban arról, hogy ki legyen az új állatkert igazgatója. A külföldi szakemberek, mihelyt hírül vették az alapítást, nagy számban ajánlkoztak az igazgatói állás betöltésére. Nyilvánvaló volt, hogy erre Xántus János a legalkalmasabb, ő azonban negyvennyolcas huszár főhadnagyként meg sem próbált pályázni. Minthogy magyarhoni jelentkező nem volt, ideiglenesen Leopold Fitzingert, a müncheni származású zoológust bízták meg az állatkert ügyeinek igazgatásával. a) Adjatok címet a részletnek! b) Mely uralkodóink tartottak vadállatokat? c) Mi volt a szerepük a vadasparkoknak? d) Mi volt a Margit-sziget egykori neve, és miért? e) Mikor gondoltak először állatkert létesítésére Magyarországon? f) Miért nem pályázott Xántus János az igazgatói címre? g) Ki lett az első magyar állatkert vezetője? C) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Magyarország első állatkertje 1866. augusztus 9-én, egy napsütéses csütörtökön nyitotta meg kapuit. A közönség ekkor csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a kertben. Az állatokat tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházban, valamint elkerített, nyílt gyeptereken helyezték el. A legnépszerűbb állat Kristóf, a fiatal barnamedve volt, aki nemcsak gondozójának volt a kedvence, hanem a jeles államférfinak, Deák Ferencnek is.
14 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m A majomházban kilencféle virgonc majmot mutattak be. Gazdag volt a tó és a fácánház madárgyűjteménye is. A madárházban a legérdekesebbek a kajdácsok, vagyis a papagájok, kakaduk és az arák voltak. Nem hiányoztak a hazánkban is őshonos szarvasfélék (őz, gímszarvas, dámvad) sem. A bagolyvár nevével ellentétben nem csupán baglyoknak, hanem varjaknak és hollóknak, valamint rókáknak, borzaknak és farkasoknak is otthont adott. A manapság oly jellemzőnek tartott állatkerti fajok (pl. zsiráf, elefánt, víziló) az állatkert megnyitásakor még hiányoztak. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen akkoriban igen drága állatok voltak ezek, ráadásul a tartásuk sem számított egyszerűnek, s igen költséges volt szállásuk kialakítása is. Bár az állatkert megnyitásakor sokkal nagyobb területű volt, mint manapság, sokkal kevesebb állatot mutatott be. Azt gondolhatnánk, ez úgy lehetséges, hogy a mai kifutók sokkal kisebbek, mint a múlt században. Ez azonban nem így volt, hiszen a múlt században az állatkert egyetlen hatalmas park volt, amelyben csak itt-ott voltak állatbemutató terek. A közönség mindjárt az első napokban megszerette az állatkertet, ezért a kert vezetése úgy döntött, hogy további érdekes állatok beszerzésével igyekszik az érdeklődést ébren tartani. Néhány hónappal a megnyitás után egy elég nagy állatszállítmány érkezett. Sajnos, azok az állatok, amelyeket Xántus még Amerikából küldött, a porosz osztrák háború miatt nem érkeztek meg Pestre, hanem örökre a hamburgi állatkertben maradtak. a) Adjatok címet a szövegnek! b) Mikor nyitotta meg a kapuit az állatkert? c) Milyen állatokat láthatott az érdeklődő közönség az állatkertben? d) Melyik politikus kedvence lett a barnamedve? e) Hogyan helyezték el az állatokat? f) Hol maradtak a Xántus János által küldött állatok? D) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Az 1860-as években a zsiráf nagy kincsnek számított. Az újkori állatkertek közül Schönbrunnban mutattak be először zsiráfot 1828-ban, majd pedig a londoni állatkert is szerzett a hosszú nyakú csodaállatokból. Erzsébet császárné mindig érdeklődést mutatott a pesti állatkert ügyei iránt, s több ízben is meglátogatta az állatkertet, amikor a magyar fővárosban időzött. 1867-ben az egyik ilyen látogatás során Xántus János, a kert igazgatója alkalmat talált arra, hogy elmondja: a pesti állatkertben még nincsen zsiráf, Schönbrunnban, az uralkodói gyűjteményben pedig több is van. Bár azok a zsiráfok a császár tulajdonában álltak, a császárnő közbenjárására azonban levelet kapott az állatkerti igazgatóság, hogy válasszon zsiráfot, mert akár az idősebb anyazsiráfot, akár a fiatalabb nőstényt a pesti kertnek ajándékozza őfelsége. Így esett meg, hogy 1868 májusában egy foltos nyakorján így is nevezték a zsiráfot a
Á l l a t k e r t i s é t á k 15 múlt században érkezett Pestre. A schönbrunni állatok közül állatkertünk vezetői a fiatalabb nőstényt választották, ami mint kiderült igencsak jó választás volt. Nemcsak azért, mert ez az állat még hosszú évekig élt a Városligetben, hanem azért is, mert már vemhesen érkezett Pestre, s így 1868. augusztus 18-án meg is született állatkertünk első kis zsiráfja. Ezzel állatkertünk a harmadik olyan kert lett a világon, ahol kis zsiráf született. A zsiráfborjú amely sajnos csak rövid ideig élt azért is különleges, mert ez volt az első olyan kis zsiráf, amelynek már az anyja is fogságban látta meg a napvilágot. A honfoglalás ezredik évfordulóját 1896-ban készültek megünnepelni, s e jeles évforduló kapcsán az egész ország lázban égett. Az állatkertben sem volt másként. A kert vezetői elhatározták, hogy számos érdekes és Budapesten korábban soha be nem mutatott állatot vásárolnak. Az állatgyűjtemény megújítását még az 1890-es évek elején megkezdték. Ekkoriban vásárolták például Jónást, az első vízilovat, valamint egy már akkor is ritkaságnak számító szumátrai orrszarvút. A különlegességek közé tartozott a sörényes hangyász, a csimpánz és az orangután, az oroszlánfóka, a vízidisznó, a pettyes szarvas, a nilgau antilop és a fehérfarkú gnú is. A medvéket számos faj képviselte, hiszen a barnamedvén kívül jegesmedvét, baribált, örvösmedvét, malájmedvét, illetve leffentyűs (ajakos) medvét is láthatott a közönség. Egy- és kétpúpú tevék egyaránt voltak az állatkertben, s bemutatásra került az elefántok mindkét faja. a) Adjatok címet a szövegnek! b) Hogyan került az első zsiráf és víziló az állatkertbe? c) Miért volt különleges a Budapesten született zsiráfborjú? d) Milyen különleges állatokat láthatott a nézőközönség az 1890-es években? e) Mi volt az oka a fejlesztésnek? 4. lépés: 4 5. feladat T/4. 13 14. oldal 10 perc Devecseri Gábor Állatkerti útmutató című verséből a következő versszakokat mutassuk be a tanulóknak: cinke (1), cápa (2), gólya (3), kecske (6), fecske (11), hangya (14), bálna (19), nyúl (20), kukac (24), zsiráf (27), hód (31), sárkány (33). Ezekről az állatokról készített képeket lehet csoportosítani majd a következő feladatokban. Természetesen a vers egész szövegével is megismerkedhetnek a tanulók. A tanári bemutatás fontos a mintaadásban, s azért is, hogy a megzenésített változat mellett a tanulók megismerjék magát a verset is. A vers bemutatása után beszélgetés következzen. Kiemelt készségek, képességek: a vershallgatás képességének fejlesztése, a hallott szöveg értelmezése
16 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : tanári bemutatás, beszélgetés E s z k ö z ö k : a vers megzenésített változata (Koncz Zsuzsa Kertész leszek c. albumán) 4. Hallgassátok meg figyelmesen a következő állatkerti útmutatót! Devecseri Gábor Állatkerti útmutató (részletek) Ez a cinke oly picinke, Falevélből van az inge, Pókhálóból a szoknyája, Makkhéjból a csizmácskája. Öreg cápa feddi lányát, mert riszálja az uszályát: Bezzeg az a tintahal mintahal. Nyílt tengeren jár a gálya, Épp felette száll a gólya, Szárny a karja, csőr a szája, Csőre hegyén csüng a pólya. Kopogtatnak: Nyitni tessék! Ki az? kérdik a kis kecskék. Rajta, nyissátok ki, én a Megbízható, jó hiéna. Mért cikáznak a kis fecskék? Hogy az eget kékre fessék, S ha mindenütt van már festék, Kész a tavasz jelenthessék. Szorgoskodnám szól a hangya, Ha a tücsök békén hagyna; De rázendít folyton s megint: Csak táncolok rumbát, bigint. Apám így szól a kis bálna, Hadd mehessek el a bálba. Nem mehetsz el, fiam, Péter, Nem vagy még egy kilométer. Megy a hajó, nézd a nyulat: Lepencéig rajta mulat. De a dühös orángután Kiszáll nyomban Horány után. Mars bele a cseresznyébe! küldi fiát a vén kukac. Addig rágod szépen, míg a másik felén ki nem lukadsz. A zsiráfnak neve régen Ez volt: foltos nyakorján. Áll előtte egy kisfiú, Kinek neve Adorján. Beszélgetnék véled így szól, Csakhogy nincsen lajtorjám. A hód, arcán enyhe pírral, Csókolódzik a tapírral. Rosszalja a jegesmedve: Nem vagytok még megesketve! Fekete az ablakpárkány Rákönyököl a kis sárkány; Hat feje néz az utcára, Egy a leckét bent biflázza. a) Valóságos állatkertet mutatnak be ezek a versek? Ha nem, miért, ha igen, miért? Indokoljátok válaszotokat! b) Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a versben szereplő állatok? Valóságosak ezek a tulajdonságok? Indokoljátok véleményeteket!
Á l l a t k e r t i s é t á k 17 T/5. 14 15. oldal 10 perc A tanulók az eddigi ismereteik alapján tudják csoportosítani az állatokat a képek segítségével. Ha a képeket egy szempont alapján szétválasztották, jegyezzék ezt fel, majd egy más szempont alapján is alkothatnak csoportokat. A csoportok külön-külön oldják meg a feladatot, az ellenőrzés közösen történik. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : csoportosítás, indoklás C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : gondolkodási képesség alapján M u n k a f o r m á k : homogén csoportmunka Módszerek, eljárások: megbeszélés E s z k ö z ö k : Devecseri Gábor Állatkerti útmutató című verse alapján készült képek 5. Az alábbi feladatokban csoportosítsátok a versben olvasott állatokat! A) gyűjtsd össze a versben szereplő állatokat, és csoportosítsd őket többféleképpen! Indokold, mi alapján végezted a csoportosítást! B) Gyűjtsd össze a versben szereplő állatokat, és csoportosítsd őket többféleképpen! C) A versben előforduló állatok közül melyekkel találkoztál/találkozhattál az állatkertben? Melyik állat él Magyarországon szabadon? Melyik házi, melyik vadon élő állat? Állatkertben élő állatok: Háziállatok: Vadon élő állatok: reflektálás 5. lépés: 6. feladat T/6. 16. oldal 15 perc A feladat a vizuális szöveg értésére vonatkozó, ún. vizuálisszöveg-értési képességek fejlesztésére irányul. Fontos, hogy egy térképen is el tudjanak igazodni a tanulók. A térkép a budapesti állatkert területét mutatja be.
18 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m A gyerekek egyénileg töltik ki a feladatlapot, melyet utána közösen értékelhetünk, vagy mi magunk ellenőrizzünk, hogy képet kapjunk arról, milyen szinten áll az egyes tanuló képessége ezen a részterületen. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : vizuálisszöveg-értés, eligazodás a térben Munkaformák: egyéni Módszerek, eljárások: megbeszélés 6. A térkép segítségével válaszolj a kérdésekre! a) Mely utak, utcák mellett található az állatkert? b) Mit jelölnek a térképen a következő színek? zöld, kék, piros, sárga c) Hány helyen tudsz információt kérni? d) Hány jelentős műemlék található az állatkert területén? e) Hol nem érvényesek a főkapunál váltott belépőjegyek? f) Hányas számmal jelölték a Kós Károly által tervezett épületeket? g) Melyik sétányon találhatók a volt igazgatók szobrai? h) Milyen állatokat láthatsz a Kis-szikla oldalában? ráhangolódás 6. lépés: 7. feladat T/7. 17 19. oldal 15 perc A feladat célja kettős: Egyrészt az, hogy a gyerekek gyakorolják tömören szavakkal is megfogalmazni mindazt az információt, amit a térképolvasás, illetve a térképhasználat közben mozgósítottak. Másrészt az, hogy előkészítsük a névszói szerkezetek bevezetését. Egyelőre csupán anyagot gyűjtünk, és egy előzetes csoportosítást végzünk grammatikai kategóriák és magyarázat nélkül. A feladat előkészíti a fejezetben a továbbiakban bevezetendő grammatikai fogalmakat. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : szövegalkotás, grammatikai kompetencia
Á l l a t k e r t i s é t á k 19 Munkaformák: egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szövegalkotás, feladatmegoldás A következőkben amellett, hogy sokat megtudhatunk az állatokról, az állatkertekről néhány nyelvtani (más szóval: grammatikai) jelenséget is fel fogunk fedezni. Az első fejezetben már megfigyeltük, hogy a beszélgetésben részt vevő és nem részt vevő (azaz harmadik személyű) szereplőket hogyan tudjuk megjeleníteni szövegeinkben. A továbbiakban arról teszünk megfigyeléseket, hogy a harmadik személyű, azaz nem részt vevő dolgokra, tárgyakra, helyszínekre, élőlényekre, fogalmakra stb. milyen nyelvtani szerkezetekkel utalhatunk a szövegben, illetve szűkebben véve az egyes mondatokban. 7. Tervezd meg és jelöld a térképen az útvonaladat! a) Látni szeretnéd a tigrist, az oroszlánt, az elefántokat és a vízilovakat. Szeretnél megsimogatni néhány állatot, és sétálni a Japán-kertben. Egy alkalommal biztos, hogy szomjas leszel, ezért vizet szeretnél inni, és örökbe is fogadnál egy állatot. Kevés időd van, ezért a legrövidebb, leggazdaságosabb útvonalat jelöld ki! b) Írd le az útvonaladat szavakkal! c) Húzd alá a szövegedben azokat a kifejezéseket, szavakat, amelyek a térképen is szerepelnek! d) Csoportosítsd az aláhúzott szavakat, kifejezéseket a végződésük szerint! (Az azonos vagy nagyon hasonló végződések kerüljenek egy csoportba.) e) Fogalmazd meg röviden, mi a közös a kigyűjtött szavak jelentésében. Ha tudod, röviden jellemezd az egyes csoportok közötti különbségeket is! jelentésteremtés 7. lépés: 8 9. feladat T/8. 19 20. oldal 15 perc A feladat a leírás készítését gyakoroltatja. A szövegalkotási képességük alapján kapják a tanulók feladatokat. Az ellenőrzés során a gyerekek közül, akik vállalkoznak rá, olvassák fel leírásukat, majd mindenki megoldását ellenőrizzük. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : szövegtípus-specifikációk megállapítása, spontán és félreproduktív szövegalkotás
20 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : szövegalkotási képességek szerint: A) jó képességűek B) kevés segítséget igénylők C) sok segítséget igénylők M u n k a f o r m á k : homogén csoportmunka Módszerek, eljárások: megbeszélés Eszközök: képek 8. Jellemezd a kedvenc állatodat! A) Melyik a kedvenc állatod? Készíts róla leírást! B) Melyik a kedvenc állatod? Mutasd be a kedvenc állatodat élőhelye, táplálkozása, szaporodása, haszna, kára, természete, magatartása, szokásai alapján! C) Melyik a kedvenc állatod? Jellemezd az alábbi táblázat segítségével! Kedvenc állatom Hol él? Mivel táplálkozik? Hogyan szaporodik? Mi a haszna? Mi a kára? Milyen a természete? Melyek a szokásai? T/9. 20. oldal 30 perc A gyermeki kreativitás fejlesztése a célja a feladatnak. Gyakorolják a heterogén csoportok az együttműködést, a közös tervezést, a munka megszervezését és elvégzését. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : önkifejezés, kreativitás, együttműködés M u n k a f o r m á k : heterogén csoportmunka
Á l l a t k e r t i s é t á k 21 Módszerek, eljárások: szemléltetés E s z k ö z ö k : csomagolópapír, színes ceruza, olló stb. 9. Milyen egy képzeletbeli állatkert? Tervezzétek meg saját állatkerteteket! Milyen állatokat helyeznétek egymás mellé, melyeket egymástól távolabb? 8. lépés: 10 12. feladat T/10 12. 21 23. oldal 35 perc A feladatokban a névszói szerkezetekkel kapcsolatos ismerkedést kezdjük meg. A leírás szövegműfaja kapcsán adja magát a névszói szerkezetekhez való első közelítés. Egyelőre nem célunk átfogó, rendszerezett ismereteket nyújtani erről a grammatikai problémáról; csupán ismerkedünk a jelenségekkel mindvégig a gyerekek által létrehozott szövegeknél maradva. A problémát a következőkben majd tovább vizsgáljuk, és fogalmilag is megközelítjük. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : szövegalkotás, grammatikai kompetencia M u n k a f o r m á k : heterogén csoportmunka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás 10. Olvassátok fel egymásnak a saját írásaitokat! a) Keressétek ki, és húzzátok alá a három írásban (két leírás és egy lista) mindazokat a kifejezéseket, amelyekkel a szöveg által ábrázolt valóság egyes elemeire (tárgyaira, élőlényeire, fogalmaira, tulajdonságaira stb.) utalunk! Például: A macska, ha meleg van, szeret egész nap az árnyékban heverészni. Ebből a mondatból a mondat által leírt szituáció önálló elemeire utalunk az a macska és az árnyékban kifejezésekkel. Az a macska kifejezés magát a konkrét állatot, vagy inkább az állatfajtát jelöli meg, az árnyék szerkezet pedig azt a helyet (illetve a helyeknek egy típusát), ahol a macska heverészni szeret. A többi kifejezés a leírt szituáció körülményeire utal. b) Cseréljétek ki a szövegekben az aláhúzott elemeket úgy, hogy a szöveg összefüggő és értelmes maradjon! (Az új kifejezéseket írjátok az eredeti szöveg fölé.)
22 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m c) Találjatok közös nyelvtani-szerkezeti tulajdonságokat, amelyek az aláhúzott és az új szerkezetet is jellemezik! Ha találtok ilyeneket, akkor valószínű, hogy ezek a szerkezeti tulajdonságok is biztosítják azt, hogy a szöveg mondatai értelmesek és hibátlanok legyenek. d) Csoportosítsátok az aláhúzott és a behelyettesített szerkezeteket nyelvtani szempontok szerint! Megoldási lehetőség a) A névszói szerkezetek kikeresését várjuk, ugyanakkor egyelőre csak előzetes, jelentéstani meghatározással éltünk, ezért nem várhatunk senkitől tökéletes megoldást. Erre csupán a formai meghatározás után lesz lehetőségük a tanulóknak. b) Szintén a névszói szerkezet néhány szerkezeti tulajdonságának önálló felismerésére irányul a kérdés, de nem várható rá szabatos, teljes válasz. Jó eredmény, ha az osztályból közösen néhány tulajdonságot össze tudunk gyűjteni. c) valószínűleg feltűnő az azonos típusú névelő használata, a szám egyezése, illetve az azonos funkciójú viszonyragok/névutók használata. Természetesen ezeknek a fogalmi megragadása nem várható el. Ha problémát okozna a kategóriák elnevezésének hiánya, tanácsoljuk, hogy egyszerűen a közös elemeket felsorolással adják meg. (Ez a továbbiakban, a kategóriák bevezetésekor még hasznosítható lesz.) d) A c) alapján könnyen megoldható. Előfordulhat, hogy a határozott-határozatlan, egyes-többes szám megkülönböztetése előkerül. De mindezeket továbbra sem várhatjuk el. 11. Olvassátok el az alábbi szöveget! A névszói szerkezetek felépítése A leírásban (például kedvenc állatunk vagy otthonunk leírásában) a legfőbb célunk az, hogy a befogadó az általunk adott leíró szöveg alapján minél pontosabban el tudja képzelni, milyen a leírt dolog (állat, helyszín stb.), amit láttatni akarunk. A leírás éppen ezért a leírandó tárgynak, helyszínnek stb. minél több fontos elemét igyekszik megemlíteni, egyes részleteket kiemelni. Érdemes ezt úgy felfognunk, mintha egy képen ábrázolt dolgot szeretnénk szavakkal leírni. (Az 1. fejezetben már végeztél te is ilyen feladatot.) A leírás elkészítése mindig a megemlítendő részletek kiválogatásának és elrendezésének eredménye. Így a leírás sosem fedi teljes mértékben a valóságot. Az általunk készített leírások részleteit, az egyes elemeket, amelyeket megemlítünk a leírandó dologgal kapcsolatban, hasonló nyelvi kifejezésekkel jelenítjük meg. A leírásokban nyelvtani fogalmakkal megragadva legtöbbször harmadik személyű, a beszélgetésben nem részt vevő dolgokat említünk. Nyelvileg ezekre természetesen többféle kifejezéssel utalhatunk. Ezek közül elsőként a névszói szerkezeteket fogjuk vizsgálni. Névszói szerkezetekkel utalhatunk tehát a beszélgetésben nem részt vevő, harmadik személyű dolgokra: élőlényekre, tárgyakra, elvont fogalmakra, tulajdonságokra stb. Névszói szerkezet például: egy kicsi nyúl, a békák, a barátság, a jobb oldali asztalfiók, néhány tanulság levonása, a kötelező olvasmány váratlan érdekessége. Láthatod az általad kikeresett szerkezetekből, illetve az itt idézett néhány példából, hogy a névszói szerkezetek szabályosan épülnek fel, azaz nem követhetik akármilyen sorrendben egymást a szerkezeten belüli elemek (szavak). A továbbiakban ezeket a szabályosságokat fogjuk vizsgálni.
Á l l a t k e r t i s é t á k 23 Előtte azonban gyűjtsük össze azokat az elemeket, amelyeket a legtöbb névszói szerkezetben megtalálunk: NÉVELŐ JELZŐI MÓDOSÍTÓ A SZERKEzET FEJE (FEJ) VISzonyrAGOK/ NÉVUTÓK egy kicsi nyúl a a békák barátság a jobboldali asztalfiók néhány tanulság levonása a kötelező olvasmány váratlan érdekessége Az egyes elemek elnevezésére, a szerkezetben betöltött szerepére, illetve a táblázat kitöltetlen helyeire hamarosan visszatérünk! a) Ellenőrizzétek az előző feladat megoldását a szöveg alapján! b) Jelöljétek csillaggal azokat a tulajdonságokat, amelyekre ti is rájöttetek a 10. feladat megoldásakor! 12. Írjátok át úgy az általatok készített leírást, hogy minden névszói szerkezet a következőképpen épüljön fel: NÉVELŐ + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + FEJ! reflektálás 9. lépés: 13. feladat T/13. 23. oldal 10 perc Egy-egy állatot nemcsak képről lehet felismerni, hanem a hangjáról is. Erre ad példát ez a feladat. A feladat kapcsán lehet még beszélgetni arról, hogyan beszélgetnek az állatok, hogyan kommunikálnak egymással. Miért fontos az állatok közötti kommunikáció? Hogyan kommunikálnak az emberekkel? K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : kreativitás fejlesztése, az emberi és állati kommunikáció, kapcsolatteremtés, összehasonlítás M u n k a f o r m á k : heterogén páros munka, frontális osztálymunka Módszerek, eljárások: megbeszélés E s z k ö z ö k : CD: állathangokkal
24 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m 13. Találjátok ki, vajon milyen állat hangját hallottátok! Munkátokat segíti a következő táblázat. Az állat fajtája (neve) Emlős? Madár? Hüllő? Rovar? Lakhelye Tápláléka 1 5. a) Hogyan beszélgetnek egymással az állatok? b) Mit tudnak közölni egymással? c) Hogyan kommunikálnak az emberekkel? ráhangolódás 10. lépés: 14. feladat T/14. 24. oldal 15 perc Tanári instrukciók A gyerekek az előző feladat alapján önállóan hoznak létre névszói szerkezeteket. A feladat célja, hogy a két feladat összevetésével következtetéseket fogalmazzanak meg. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : grammatikai kompetencia, tanult ismeretek alkalmazása, következtetések megfogalmazása C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze Munkaformák: egyéni Módszerek, eljárások: feladatmegoldás 14. Alkoss névszói szerkezeteket! a) Alkoss teljes névszói szerkezeteket a táblázatba írt kifejezésekből! A táblázatban szereplő kifejezés mindig a szerkezet feje legyen! b) Alkoss öt mondatot a táblázatban szereplő információk felhasználásával! (Minden állatról legyen egy-egy mondatod.) c) Vesd össze az a) és a b) feladat megoldását, illetve hasonlítsd össze a 13. feladat táblázatával! A mondatokban milyen kifejezések szerepelnek?
Á l l a t k e r t i s é t á k 25 Megoldási lehetőség A táblázatban esetleges, hogy milyen kifejezések kerültek. A c) pontban azt a következtetést várjuk, hogy a mondatokban (legtöbbször) teljes névszói szerkezetekkel találkozunk. jelentésteremtés 11. lépés: 15 17. feladat T/15 17. 24 27. oldal 25 perc A tanulók rövid ismeretterjesztő szövegeket kapnak, amelyekben az állati kommunikáció egy-egy példáját mutatjuk be. A szövegek a Kenesei István szerkesztette A nyelv és nyelvek című kötet első fejezetéből származnak. (A szöveget néhány ponton megváltoztattuk.) A tanulók háromfős heterogén csoportokban végezzék az A) C) feladatot, majd prezentálják egymásnak a megoldásaikat. A diákok a prezentációk és egymás beszámolói alapján közösen oldják meg a T/16. feladatot. A T/17. szorgalmi házi feladatnak adható. Ebben az esetben módot kell adnunk, hogy a tanulók valamilyen (írásbeli vagy szóbeli) formában számot adhassanak a feladat megoldásáról. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : szövegértés, információk kiemelése szövegből, információk felhasználása kérdések megválaszolásához, együttműködés C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze háromfős heterogén csoportokban M u n k a f o r m á k, m ó d s z e r e k : csoportmunka, mozaik; feladatmegoldás, közös megbeszélés 15. Hogyan kommunikálnak az állatok? A) Olvasd el az alábbi szövegrészletet, és válaszolj az utána következő kérdésekre! Minősítsünk kommunikációnak minden olyan eseményt, amelynek során egy egyed (információforrás) egy jelzést (üzenetet) bocsát ki, s ez a másik egyedet (címzett) válaszra készteti. Nézzünk néhány példát az állatok közötti érintkezésre! A kutatók megfigyelték, hogy bizonyos madarak éles, átható kiáltást hallatnak, amikor ragadozó fenyegeti őket. Ez a vészkiáltás riadó a többi, általában azonos fajú madár számára. Kísérletképp magnetofonra vették egy seregély vészkiáltását, aztán felerősítve lejátszották egy olyan területen, ahol a seregélyek komoly károkat okoztak. Bár semmi látható veszély nem volt, a madárcsapat azonnal elröpült. a) A szöveg elején található kommunikációmeghatározás miben tér el az általad ismerttől? b) Melyek azok a szavak, amelyeket nem vagy nem teljesen értesz? Milyen jelentésük lehet a szöveg alapján? Mi a jelentésük az Értelmező kéziszótár szerint?
26 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m Ismeretlen szó Jelentése a szöveg alapján Jelentése a szótár szerint c) Mit mutat, mit bizonyít a szövegben leírt kísérlet? d) Készülj fel arra, hogy társaidnak összefoglald a feladatok alapján a szöveget! B) Olvasd el az alábbi szövegrészletet, és válaszolj az utána következő kérdésekre! A medvék rendszerint többféleképpen is megjelölik birodalmuk határait. Az egyik mód erre az, hogy a területük határainál hátsó lábukra állva mellső lábuk karmaival, valamint fogukkal mély nyomot karcolnak a fakéregbe, és hátukkal hozzádörgölődznek a fához. Ha egy másik medve arra jár, megszagolja a fát, megállapítja, hogy hím- vagy nősténymedve területe-e, majd megvizsgálja a fán ejtett nyomot. Ő is két lábra áll, és megpróbál magasabban bevésni a fába, mint a hazai medve. Ha nem sikerül, akkor továbbáll olyan területet keresni, ahol az ő jele lehet a legmagasabb. Siker esetén ott marad a területen. Amikor a terület eredeti gazdája legközelebb a fánál jár, látja, hogy magasabbra érő, azaz erősebb medve van a területén, és ő távozik. a) Melyek azok a szavak, amelyeket nem vagy nem teljesen értesz? Milyen jelentésük lehet a szöveg alapján? Mi a jelentésük az Értelmező kéziszótár szerint? Ismeretlen szó Jelentése a szöveg alapján Jelentése a szótár szerint b) Milyen jelentősége lehet annak, hogy a medve hozzádörgölődzik a fához? c) Melyek a medvék közötti kommunikáció főbb lépései? d) Készülj fel arra, hogy társaidnak összefoglald a feladatok alapján a szöveget! C) Olvasd el az alábbi szövegrészletet, és válaszolj az utána következő kérdésekre! A hangyák egyik alfaja betolakodó közeledtére jellegzetes vegyi anyagot bocsát ki. Ezzel jelöli meg az idegen lényt, amelyet ily módon a boly többi tagja azonosítani tud, majd közösen megtámadják a betolakodót, és ezzel menekülésre késztetik. Ezt az anyagot sikerült a kutatóknak elkülöníteniük, majd egy keveset rácseppentettek belőle egy bolybeli hangyára, amelyet társai a szaga alapján sohasem támadtak volna meg korábban. A jelzés olyan erős volt, hogy az ellenség mellett három-négy centiméterre vonuló hangyák is azonnal támadásba kezdtek. a) Melyek azok a szavak, amelyeket nem vagy nem teljesen értesz? Milyen jelentésük lehet a szöveg alapján? Mi a jelentésük az Értelmező kéziszótár szerint? Ismeretlen szó Jelentése a szöveg alapján Jelentése a szótár szerint
Á l l a t k e r t i s é t á k 27 b) Miért van szükség a hangyák között a szövegben leírt kommunikációra? c) Mit mutat, mit bizonyít a szövegben leírt kísérlet? d) Készülj fel arra, hogy társaidnak összefoglald a feladatok alapján a szöveget! 16. A beszámolóitok alapján töltsétek ki az alábbi táblázatot! A jelzés fajtája Állatcsoport Megvalósítás Funkció 17. Arról, hogy hogyan kommunikálnak az állatok, sok érdekes megfigyelés van lejegyezve. Olvass utána egy általad választott állat kommunikációs rendszerének a Kenesei István szerkesztette A nyelv és a nyelvek című könyvben vagy e kötet internetes kiadásában: http://www.nytud. hu/nyelv_es_nyelvek a) kutyák b) kakukkok c) méhek d) cerkófmajmok Megoldási lehetőség 17. A jelzés fajtája Állatcsoport Megvalósítás Funkció szagok hangyák bizonyos szagos kémiai anyagot termelnek látás medvék a méretet tükröző jelzések a fán hangok Madarak / seregélyek hangadó szervek riadó ellenség megjelölése páralkotás, terület kijelölése, elfoglalása (dominancia)
28 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m 12. lépés: 18. feladat T/18. 28. oldal 10 perc A feladat célja, hogy a tanulók felismerjék a szövegkörnyezet és a rím szerepét a versszövegekben. Beszélni kell arról, hogy milyen viszonyt fejeznek ki az egyes megszólítások és köszönési formulák, utalva az első fejezetben beszéltekre. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : kommunikációs körülmények, a kapcsolattartás eszközei M u n k a f o r m á k : heterogén páros munka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : megbeszélés 18. Milyen állatok neve szerepelhet az alábbi versszakok kipontozott helyén?.. úr, jó napot, Folyatjuk a vízcsapot? Muszáj vagyok, sajnálom, Bedugult az ormányom. Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen Andris beszélget az állatokkal (részletek).. úrfi, jó reggelt, Mit szól, hogy a tó megtelt? Ha megtelt, nem meglepő, Ez a hőség brekkenő. néni, kézcsókom, Mért néz olyan vészjóslón? Ne is mondja, angyalom, Sehol egy szép hangyanyom... testvér, helóka, Ráuntál a melóra? Nem untam, csak vasárnap A hangyák is lazsálnak... sógor, adj isten, Miért olyan raplis kend? Csak mert folyton túlásom Magamat a túráson... öcsém, szevaszka, Mit tervezel tavaszra? Heverészek, fát mászok, Két pofára málnázok. a) Kit szólít meg a szerző? Kihez beszél? b) Hogy köszönnél te az egyes állatoknak? c) Te milyen helyzetben használnád a versrészletekben olvasott köszönési formákat?
Á l l a t k e r t i s é t á k 29 Megoldás Elefánt úr, jó napot, Folyatjuk a vízcsapot? Muszáj vagyok, sajnálom, Bedugult az ormányom. Hangyász néni, kézcsókom, Mért néz olyan vészjóslón? Ne is mondja, angyalom, Sehol egy szép hangyanyom. Hangya testvér, helóka, Ráuntál a melóra? Nem untam, csak vasárnap A hangyák is lazsálnak. Béka úrfi, jó reggelt, Mit szól, hogy a tó megtelt? Ha megtelt, nem meglepő, Ez a hőség brekkenő. Vakond sógor, adj isten, Miért olyan raplis kend? Csak mert folyton túlásom Magamat a túráson. Mackó öcsém, szevaszka, Mit tervezel tavaszra? Heverészek, fát mászok, Két pofára málnázok. reflektálás 13. lépés: 19 20. feladat T/19. 28 30. oldal 10 perc A feladat célja mesék, történetek gyűjtése, előfeltevések az állatokról. Lehetőséget teremtünk, hogy megismerjük, milyen történeteket ismernek a diákok, milyen szövegekkel ismerkedtek meg az előző években, amelyek az állatokkal állnak kapcsolatban. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : általánosítások, karakterjegyek megfogalmazása, szókincsfejlesztés M u n k a f o r m á k : frontális osztálymunka, egyéni munka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : beszélgetés, gyűjtőmunka E s z k ö z ö k : az állatok képei 19. Milyen meséket, történeteket ismersz a képen látható állatokkal kapcsolatban? cinke, cápa, tintahal, gólya, kecske, hiéna, fecske, hangya, tücsök, bálna, nyúl, orángután, kukac, zsiráf, hód, tapír, jegesmedve, sárkány
30 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m T/20. 31. oldal 10 perc A fejezet első modulja keretében sor kerülhet különböző feladatok meghatározására, amelyek házi feladatként, önkéntes vállalásként teljesíthetők, mind egyénileg, mind csoportosan végezhető tevékenységek. Ennek bemutatása, értékelése folyamatosan történhet vagy a fejezet zárásaként, az utolsó modul keretében. A kedvenc állatról készített tabló bemutatása is a fejezet zárásakor történhet. Mindenképpen jó lenne, ha a szülők és más gyerekek is láthatnák az elkészült alkotásokat. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : kreativitás, vizuálisszöveg-alkotás, együttműködés M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális, heterogén csoport M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : beszélgetés, gyűjtőmunka, prezentáció, kiállítás 20. Válasszatok a következő feladatok közül! (1) Faliújság készítése a témához illő hírekről, könyvekről, filmekről stb. lehet tájékoztatást adni. (2) Magyarország állatkertjeinek bemutatása szóban vagy tabló segítségével (3) Könyvismertetés, könyvajánlás szóban vagy írásban (4) Egy-egy film ajánlása a társak számára, akár egy részlet bemutatásával (5) CD-ROM bemutatása, amely az állatvilággal kapcsolatos (6) Tabló készítése a kedvenc állatról bármilyen technika használható, a mérete A/3 (7) Plakát készítése bármelyik témához kapcsolódva, szabadon választott technikával
2. A FArKAS ÉS A KISGIDA 6 óra kedves Anya és Apa, tegnap irtam házi munkát, és Ms Szalay néni ma nagyon megdicsért, hogy ügyes voltam, de nem írok hejesen, és ezért külön órára kel járnom, úgy hivják hogy kor repetálás. nem értem, mi köze ennek a koromhoz, annyi idős vagyok mint a többiek. Ezt írtam: Ezt az állatot 2500 évvel ezelőtt Egyiptomban istenek gondolták és nem volt szabad bántani. Ha meghalt, mummiát csináltak belőle. Aztán későb aszt gondolták, hogy boszorkány meg ördög és bajt hoz az emberekre. Főleg, ha fekete megy át az uton az ember előtt. nagyi szerint ez csak egy babona, de ha valaki nem mer valamit megmondani, akkor kerülgeti a forro kását, mint ez az állat. négy lába van, emlös, a szőre lehet hoszú meg rövid is a farka hoszú. A rokonai ragadozók, ő egeret eszik, ha van, ha nincs, akkor mást adnak neki az emberek. nagyon jól tud fára meg tetőre mászni, és ha leesik mindig a talpára esik. Amikor jól érzi magát dorombol. Sok mesében szerepel, például ő tom és kacor király is. kitaláltátok, melyik állat? ábel