NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/ / /2009. Munkaanyag a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (II. 18.) GKM rendelet módosításáról 2009. április
2 MeH Nem ért egyet EGYEZTETÉSI LAP A) Állami szervek Szervezet Név Egyetért Észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt MeH K+F TNM EüM FVM HM IRM KvVM KüM OKM ÖM PM SZMM KHEM GVH MBFH MKEH Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek Szervezet Név Egyetért Nem ért egyet Magyar PB Gázipari Egyesület Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt
3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló: A módosítás biztosítja annak az üzlettel nem rendelkező, pébégáz önálló kereskedelmi ügynöki tevékenységnek a további működtetését, amelyet a gázforgalmazók az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet alapján építettek ki. E rendeletet azonban 2007. január 1-jei hatállyal az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte. A módosítás, a pébégázfogyasztó tulajdonában levő, de már nem használt pébégáz palackra átvételi kötelezettséget ír elő a forgalmazók számára. A pébégázfogyasztó tulajdonában levő, de már nem használt pébégáz palackot a PB gázforgalmazók a kijelölt cseretelepen kötelesek ártalmatlanítás céljából átvenni a fogyasztótól. Az átvételre kijelölt cseretelepek listájáról a gázkiskereskedő köteles az árusítás helyén a palackos pébégázfogyasztót tájékoztatni. II. A kormányprogramhoz való viszony: A rendelet nem kapcsolódik a kormányprogramhoz. III. Előzmények: A rendelet módosításának célja egyrészről a pébégáz önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység a kereskedelemről szóló 2005. évi CLIV. törvénnyel összhangban történő meghatározása. A módosítás célja másrészről az, hogy a vezetékes földgázszolgáltatás nagymértékű elterjedésével párhuzamosan jelentősen lecsökkent a PB gázpalackok forgalma, így nagy mennyiségű gázpalack vált feleslegessé (2-2,3 millió db), és esetleges szabálytalan tárolásuk veszélyhelyzetet okoz, potenciális veszélyforrásnak tekinthető. A fogyasztó birtokában lévő gázpalack a fogyasztó tulajdona, amelynek rendeltetésszerű használatáért a fogyasztó felelős. Esetleges szabálytalan tárolásuk veszélyhelyzetet okoz, potenciális veszélyforrásnak tekinthető. A vezetékes földgázszolgáltatás nagymértékű elterjedésével párhuzamosan jelentősen lecsökkent a pébégáz palackok forgalma, így nagy mennyiségű gázpalack vált feleslegessé. Az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőségtől kapott tájékoztatás szerint sem náluk, sem a tűzoltóságoknál nincs olyan adatbázis, amely a gázpalack robbanások számát és okait tartalmazza. A nem hivatalos tájékoztatás alapján gázpalack az elmúlt években nem robbant fel. IV-V. Várható szakmai, gazdasági hatások: Az a fogyasztó, aki megvásárolta a pébégáz palackot, de már nincs szüksége a palackra, eladhatja, vagy leadhatja (térítés nélkül) a pébégáz cseretelepen. A használaton kívüli pébégáz palackok leadásával, illetve az átvételi kötelezettség előírásával megindulhat a veszélyes hulladéknak minősülő pébégáz palackok begyűjtése és megsemmisítése.
4 A palackok veszélytelenítése és roncsolása a PB gázforgalmazók tulajdonában levő három palackjavító és töltőüzemben történhet meg. A számítások szerint a palackok megsemmisítésének költsége palackonként 1.700 Ft, a hulladék értéke - 200 Ft/kg alumínium felvásárlási ár esetén (jelenleg 100 Ft/ kg-ra lecsökkent) - 1.400 Ft körül van. A megsemmisítés költsége a palackok számától függően csökkenhet. Ezért a térítésmentes begyűjtés is éppen csak nullszaldós lehet a PB gázforgalmazók számára. A rendelet módosításának elkészítésekor megvizsgáltuk a térítési díj és a betétdíj bevezetésének lehetőségét is, és az alábbi következtetésekre jutottunk: 1. Térítési díj A leadott palackért kötelező térítési díj fizetését nem tartjuk célszerűnek, mert: a maximum 2000-2500 Ft térítési díj (többet nem javasolt, mert az, az amúgy is emelkedő palacklopásokat gerjesztené!) előírása a 2-2.3 millió gazdátlan palackkal számolva 5-6 milliárd Ft. költségvetési igényt jelentene, a visszaélések elkerülése érdekében szükséges a tulajdonos és palack-azonosítás nyilvántartása, amely túlzott adminisztrációt eredményezne. 2. Betétdíj A betétdíj bevezetését mivel a forgalmazók 1998 óta nem vásároltak új gázpalackot a meglevő gázpalackokra nem javasoljuk. 2013-tól a gyártók várhatóan bevezetik a depozit rendszert, azaz a palack a vállalat tulajdonában marad és a palack visszavételénél az értékcsökkenést is figyelembe fogják venni. A Magyar PB Gázipari Egyesületéhez tartozó tagvállalatok az új kompozit anyagból (nem alumíniumból) készült palackok tekintetében már csak márka névvel ellátott palackokat hoznak majd forgalomba. A jelenleg forgalomban levő alumínium palackokat nem lehet márkanévvel ellátni, de ezek 2013-ra el fognak öregedni, használhatatlanná válnak. Az új palackok tekintetében az újratöltési és a tulajdoni rendszer is megváltozik majd. Félév múlva újból áttekintjük a begyűjtés tapasztalatait és annak függvényében határozzuk meg a további teendőket. VI. Várható társadalmi hatások: A módosítás biztosítja az üzlettel nem rendelkező, pébégáz önálló kereskedelmi ügynöki tevékenységének a további működtetését. A fogyasztók ellátása szempontjából különösen azokon a kistelepüléseken töltenek be fontos szerepet, ahol a gázkiskereskedő nem működtet üzlettel rendelkező cseretelepet. A pébégázfogyasztó a tulajdonába levő, de már nem használt pébégáz palackját leadhatja a kijelölt cseretelepen. Ezáltal csökken a szabálytalanul tárolt pébégáz palackok által okozott potenciális veszélyforrás. A Magyar PB Gázipari Egyesülethez tartozó tagvállalatok, valamint a szerződött viszonteladói partnerek pébégáz cseretelepein, az ország mintegy 95 helységében, Budapesten pedig 5 helyen biztosítani tudják a használaton kívül lévő pébé gázpalackok begyűjtését. Megyénként és a fővárosban öt cseretelep (országosan összesen 100 db) előzetes kijelölésére kerül sor. A cseretelepek a készletek előzetes lecsökkentésével biztosítják, hogy
5 a leadott palackok számára legyen megfelelő fogadó kapacitás. A leadási helyszínek alacsony költséggel megközelíthetők, számításaink szerint minden település 50 km-es körzetében lenne egy átvevőhely. A fogyasztók folyamatos tájékoztatása a visszagyűjtési helyekről az akció ideje alatt megoldható. Az akcióhoz szükséges anyagok kijuttatása pótlása alacsony költséggel megoldható. A fogyasztói ösztönzéshez szükséges feltételek megteremthetők, folyamatosan ellenőrizhetők az akció ideje alatt. A palackok megsemmisítő helyre történő beszállítása túraszerűen ütemezhető. VII. Kapcsolódások: A rendelet nem kapcsolódik más jogszabályhoz. VIII. Fennmaradó vitás kérdések: - I. Javaslat a sajtó tájékoztatására. Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e kommunikáció Kormányülést követő tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás Tárcán belül nyilatkozók szintje: Molnár Sándor Osztályvezető Tárcaközlemény tartalma: A rendelet módosítása tartalmazza a pébégáz önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység a kereskedelemről szóló 2005. évi CLIV. törvénnyel összhangban történő meghatározását. A módosítás biztosítja annak az üzlettel nem rendelkező pébégáz önálló kereskedelmi ügynöki tevékenységnek a további működtetését, amelyet a gázforgalmazók az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet alapján építettek ki. E rendeletet azonban 2007. január 1-jei hatállyal az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte. Ezek a kereskedelmi ügynökök a pébégázforgalmazó társaságok felelősségvállalása mellett értékesítik a palackos pébégázt a fogyasztóknak. A fogyasztók ellátása szempontjából különösen azokon a kistelepüléseken töltenek be fontos szerepet, ahol a gázkiskereskedő nem működtet üzlettel rendelkező cseretelepet. A fogyasztó birtokában lévő gázpalack a fogyasztó tulajdona, amelynek rendeltetésszerű használatáért a fogyasztó felelős és esetleges szabálytalan tárolásuk veszélyhelyzetet okoz, potenciális veszélyforrásnak tekinthető. A vezetékes földgázszolgáltatás nagymértékű elterjedésével párhuzamosan jelentősen lecsökkent a pébégáz palackok forgalma, így nagy mennyiségű gázpalack vált feleslegessé. A rendeletmódosítás a pébégázfogyasztó tulajdonában levő, de már nem használt pébégáz palackra átvételi kötelezettséget ír elő a forgalmazók számára. A pébégázfogyasztó tulajdonában levő, de már nem használt pébégáz palackot a PB gázforgalmazók a kijelölt
6 cseretelepen kötelesek ártalmatlanítás céljából átvenni a fogyasztótól. Az átvételre kijelölt cseretelepek listájáról a gázkiskereskedő köteles az árusítás helyén a palackos pébégázfogyasztót tájékoztatni. A pébégáz palackoknak a cseretelepeken történő begyűjtésével megindulhat a veszélyes hulladéknak minősülő pébégáz palackok begyűjtése és megsemmisítése. 2013-tól a gyártók várhatóan bevezetik a depozit rendszert, azaz a palack a vállalat tulajdonában marad és a palack visszavételénél az értékcsökkenést is figyelembe fogják venni. Az Magyar PB Gázipari Egyesületének tagvállalatai az új kompozit anyagból (nem alumíniumból) készült palackok tekintetében már csak márka névvel ellátott palackokat hoznak majd forgalomba. A jelenleg forgalomban levő alumínium palackokat nem lehet márkanévvel ellátni, de ezek 2013-ra el fognak öregedni, használhatatlanná válnak. Az új palackok tekintetében az újratöltési és a tulajdoni rendszer is megváltozik majd.. Megjegyzés Költségvetési hatások: A tervezett szabályozás bevezetéséhez költségvetési forrás igénybevétele nem szükséges. I. Nyilatkozat a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet szerinti kötelezettség fennállásáról Az előterjesztés nem tartalmaz termékre, illetve az információs társadalom szolgáltatására vonatkozó, a 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet értelmében műszaki leírásnak minősülő rendelkezést. Ennek megfelelően az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetés kötelezettsége nem áll fenn. Az előterjesztést érinti a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetése, amellyel kapcsolatosan az eljárások felülvizsgálata folyamatban van. Ennek ismeretében a hatósági eljárások az MBFH és a KHEM tekintetében az IRM javaslatára 2009. december 31-ig módosulni fognak Budapest, 2009. április Bajnai Gordon
7 A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. rendelete a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (II. 18.) GKM rendelet módosításáról A földgázellátásról szóló 2008. évi L. törvény 133. -a (2) bekezdésének 5 pontjában kapott felhatalmazás alapján a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. -ának b) pontjában meghatározott felelősségi körömben eljárva a következőket rendelem el: 1. (1) A cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (II. 18.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -ának c)- d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [2. E rendelet alkalmazásában:] c) pébégáz kiskereskedelem: a gázforgalmazótól megvett vagy bizományba átvett pébégáz értékesítése a fogyasztók részére palackban vagy üzemanyagtöltő állomáson, és az ehhez kapcsolódó kereskedelmi szolgáltatások (pl. házhozszállítás és helyszíni csere) nyújtása, pébégáz palackból turista használatú palackba történő átfejtése, értékesítése; d) gázkiskereskedő: az a természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. c) pont), aki, illetve amely: da) rendelkezik a pébégáz általa történő értékesítéséhez szükséges palackos pébégázértékesítő hely (a továbbiakban: cseretelep), illetve üzemanyagtöltő állomás jogszerű üzemben tartására a kereskedelemről szóló törvényben előírt működési engedéllyel, pébégáz palackból turista használatú palackba történő átfejtés végzésére e jogszabály alapján kiadott engedéllyel, vagy db) önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység keretében, a gázforgalmazóval fennálló szerződéses kapcsolat alapján a gázforgalmazó tulajdonában lévő palackos pébégázt üzlettel nem rendelkező kereskedőként a gázforgalmazó nevének és székhelyének feltüntetésével, nem földhöz rögzített gázpalacktárolóból fóliával vagy a 8. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott más módon lezárt, palackos pébégázt értékesít; (2) Az R. 2. -ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a egyidejűleg a következő h)-k) pontokkal egészül ki: [2. E rendelet alkalmazásában] g) átfejtés: a 3/A. és 3/B. szerinti feltételeknek megfelelő, a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező gázkiskereskedő által pébégáz palackból turista használatra szolgáló palackba történő gázlefejtő tevékenység; h) pébégáz palacktöltő üzem: a szállítható nyomástartó berendezések töltésére létesített gázipari létesítmény, amely rendelkezik a bányafelügyelet használatbavételi engedélyével; i) palackos pébégázfogyasztó: aki pébégázt palackban, saját felhasználásra megvásárol; j) cseretelep: gázforgalmazó vagy gázkiskereskedő által a palackos pébégáz értékesítésére használt terület, aminek tartozéka az a térrész, ahol a pébégáz palackot tárolják;
8 k) pébégáz nagykereskedelem: az a kereskedelmi tevékenység, amely során a gázkereskedő a pébégázt, annak feldolgozása, átalakítása nélkül a gázforgalmazónak értékesíti. 2. Az R. 8. -ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (7) A pébégázt a gázforgalmazó bizományosaként értékesítő üzlettel nem rendelkező kereskedelmi ügynöknek e tevékenységét a területileg illetékes tűzoltósághoz be kell jelentenie. Tevékenységét akkor kezdheti meg, ha a bejelentést követő 15 napon belül a tűzoltóság nem emel kifogást, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló gázforgalmazó, az e jogszabály előírásainak megfelel, és az ország egész területére kiterjedő forgalmazási jogosultsággal rendelkezik. (8) A pébégázfogyasztó a használaton kívüli pébégáz palackját a gázforgalmazó által, a cseretelepek országos elosztására figyelemmel, területileg megfelelő módon kijelölt pébégáz cseretelep köteles ártalmatlanításra átvenni. A gázkiskereskedő köteles a gázforgalmazó által megadott az átvételre kijelölt cseretelepeket tartalmazó listáról az árusítás helyén a palackos pébégázfogyasztót tájékoztatni. Az R. e rendelet mellékletével egészül ki. 3. 4. (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 8. -ának (6) bekezdésében a gázforgalmazó bizományosaként szövegrész helyébe a gázforgalmazó önálló kereskedelmi ügynökeként szöveg lép. Bajnai Gordon
9 Melléklet a /2009. (..) NFGM rendelethez Melléklet a 94/2003. (II. 18.) GKM rendelethez A PÉBÉGÁZ PALACKOK SZÁLLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. A pébégáz palack szállítása előtt meg kell győződni a palack szelepének zárt állapotáról. 2. Ha jogszabály elrendeli, a palackszelep kiömlő csonkjára záró anyát (vakanyát) kell felszerelni. Vakanya nélkül az a palack szállítható, amely visszacsapó szeleppel rendelkezik. 3. A turistapalack kivételével, a pébégáz palacknak rendelkeznie kell a szelep védelmére alkalmas védősapkával, illetve védőkosárral. 4. A pébégáz szállítása során a 2.2 pontban feltüntetett különös szabályokon felül be kell tartani a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény 1 és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásait. 5. A pébégáz palack közúti járművön történő szállítására a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelet 2 (ADR) és a KRESZ előírásai vonatkoznak. 6. A pébégáz palack vasúti járművön történő szállítására a veszélyes áruk vasúti fuvarozására vonatkozó rendelet 3 (RID) és a vasút üzemeltetőjének előírásai vonatkoznak. 7. A pébégáz palack vízi közlekedési eszközön történő szál l ítására a veszélyes árúk vízi úton történő szállítására vonatkozó rendelet 4 (ADN) és a vízi közlekedési eszköz üzemeltetőjének előírásai vonatkoznak. 1 1996. évi I. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 2 Jelenleg: a 20/1979. (I. 18.) KPM rendelet, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" és "B" mellékletének (ADR) kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról 3 1986. évi 2. törvényerejű rendelet a Bernben az 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetéséről 4 Jelenleg: 2/1982 (II. 22.) KPM rendelet a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról
10 INDOKOLÁS A módosítás biztosítja annak az üzlettel nem rendelkező, pébégáz önálló kereskedelmi ügynöki tevékenységének a további működtetését, amelyet a gázforgalmazók az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet alapján építettek ki. E rendeletet azonban 2007. január 1-jei hatállyal az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte. Ezek a kereskedelmi ügynökök a pébégázforgalmazó társaságok felelősségvállalása mellett értékesítik a palackos pébégázt a fogyasztóknak. A fogyasztók ellátása szempontjából különösen azokon a kistelepüléseken töltenek be fontos szerepet, ahol a gázkiskereskedő nem működtet üzlettel rendelkező cseretelepet. A rendelet módosításával néhány, a rendeletben használt fogalom pontos meghatározásra kerül. A pébégázpalack - eltérő megállapodás hiányában - nem minősül betétdíjas csomagolóeszköznek (göngyölegnek). A fogyasztó birtokában lévő gázpalack a fogyasztó tulajdona, amelynek rendeltetésszerű használatáért a fogyasztó felelős és esetleges szabálytalan tárolásuk veszélyhelyzetet okoz, potenciális veszélyforrásnak tekinthető. A vezetékes földgázszolgáltatás nagymértékű elterjedésével párhuzamosan jelentősen lecsökkent a PB gázpalackok forgalma, így nagy mennyiségű gázpalack vált feleslegessé. A módosítás, a pébégázfogyasztó tulajdonában levő, de már nem használt pébégáz palackra átvételi kötelezettséget ír elő a forgalmazók számára. A pébégázfogyasztó tulajdonában levő, de már nem használt pébégáz palackot a PB gázforgalmazók a kijelölt cseretelepen kötelesek ártalmatlanítás céljából átvenni a fogyasztótól. Az átvételre kijelölt cseretelepek listájáról a gázkiskereskedő köteles az árusítás helyén a palackos pébégázfogyasztót tájékoztatni. A mellékletben a pébégáz palack szállítására vonatkozó szabályok kerültek megfogalmazásra.