MEDIÁCIÓ. egyezségteremtés felsőfokon. Popovics Edit 2013. június.

TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése MEDIÁCIÓ egyezségteremtés felsőfokon Popovics Edit 2013. június.

TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése A KONFLIKTUS A konfliktus olyan, egyének vagy csoportok közötti eszkalálódott versengés, ahol mindenki azt szeretné elérni, hogy előnyökhöz juthasson a hatalom a források az érdekek az értékek vagy a szükségletek terén, és legalább az egyik fél szerint céljaik összeegyeztethetetlenek. (Laune 1991)

A KONFLIKTUS A konfliktus emberek, vagy emberek csoportjai közötti versengés egy formája. Akkor lép fel, ha két vagy több személy verseng olyan célokért, vagy korlátozott javakért, amelyek ténylegesen, vagy az ő észlelésük szerint nem érhetők el mindnyájuk számára. (Boulding 1962)

A KONFLIKTUSOK OKAI INFORMÁCIÓ ALAPÚ : túl sok, vagy túl kevés az információ KAPCSOLATI ALAPÚ : jellemzően kommunikációs-, érzelmi- és szerepzavarok ÉRTÉK-ALAPÚ : alapértékek különbözőségei, kulturális eltérések STRUKTURÁLIS ALAPÚ: egyenlőtlen hatalommegosztás, források eltérő hozzáférhetősége, időhiány, vagy például földrajzi adottságok ÉRDEKALAPÚ: szubsztantív lényegi vagy tartalmi, procedurális eljárási vagy folyamatra vonatkozó, pszichológiai

AZ EGYÉNI KONFLIKTUSOK OKAI SZEREPTÚLTERHELTSÉG SZEREPALULTERHELTSÉG SZEREPKONFLIKTUS SZEREPKÉTÉRTELMŰSÉG KEVÉS MUNKA A MUNKA BIZONYTALANSÁGA, A MUNKANÉLKÜLISÉG VESZÉLYA SZERVEZETLENSÉG (ROSSZUL TERVEZETT FELADATOK)

AZ EGYÉNI KONFLIKTUSOK OKAI SZEREPTÚLTERHELTSÉG SZEREPALULTERHELTSÉG SZEREPKONFLIKTUS SZEREPKÉTÉRTELMŰSÉG KEVÉS MUNKA A MUNKA BIZONYTALANSÁGA, A MUNKANÉLKÜLISÉG VESZÉLYA SZERVEZETLENSÉG (ROSSZUL TERVEZETT FELADATOK)

A KONFLIKTUSOK ESZKALÁCIÓJÁNAK FÁZISAI 30 25 20 15 10 5 0 Közvetlen tárgyalás lehetséges facilitálás lehetséges Mediáció lehetséges Sorozat 1 Oszlop1

AZ ASSZERTIVITÁS Hatékony kommunikáció Képesnek lenni kifejezni érzéseimet, gondolataimat és érvényesíteni jogaimat és érdekeimet úgy, hogy figyelembe veszem mások érzéseit, gondolatait, érdekeit és jogait. A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ KORLÁTAI: Utasít Figyelmeztet, fenyeget Diagnosztizál Kioktat prédikál Kritizál kitér Faggat, kérdezősködik Tanácsol Humorizál, ironizál Dicsér elemez Nyugtat egyetért Címkéz vigasztal Gúnyol Sajnálkozik AZ ASSZERTÍV ÜZENET LÉPÉSEI: Megfigyelés formájában, ítélkezés nélkül leírom a helyzetet, ami hátráltat abban, hogy nekem jó legyen. Érthetően kifejezem, hogy mi mindent érzek, anélkül, hogy bírálatot fogalmaznék meg. Világosan megfogalmazom, hogy milyen szükségletem nem elégül ki. Röviden megfogalmazom a kérésemet, amely a jelenre vonatkozik, törekedve arra, hogy ne követelésként hasson.

AZ ASSZERTIVITÁS 2. PASSZÍV AGRESSZÍV KÖZVETETT ASSZERTÍV AGRESSZÍV tétova követelőző ítélkező én-közlések szolgaian aláz atos kompromi sszumképtelen manipulatív Közvetlen gátlásokkal kü zdő arrogáns megtéves ztő Őszinte önsajnáló hibáztató közvetetten hibáztató felelősségváll aló elkerülő nem figyel a mási kra félig hallgat meg figyelmesen meghallgató halogató másokat hibáztat másokat hibáztat tiszteli a másikat vesztes elnyomó bosszúálló tiszteli ö nmagát eredménytelen megbántó elnyomó kezdeményező gyáva erőszakos érzelmileg zsarol megbocsátó áldozat harsány mártír hatékony erőtlen győztes erőtlen spontán bizonytalan Erőfölényt m utat túl érzékeny realista nekem mindegy energi át szív el nekem mindegy együttműködő

A KONFLIKTUSOK KEZELÉSÉNEK FŐBB TÍPUSAI A KONFLIKTUSMEGOLDÁS LEHETŐSÉGEI A KONFLIKTUS ELKERÜLÉSE INFORMÁLIS MEGBESZÉLÉS PROBLÉ- MAMEGOLDÁS TÁRGYALÁS MEDIÁCIÓ, KÖZVETÍTÉS ARBITRÁCIÓ, VAGY VÁLASZTOTT BÍ- RÓSÁGI MEGOLDÁS JOGI MEGOLDÁS NEM ERŐSZAKOS DIREKT AKCIÓ ERŐSZAK Privát döntés a felek részvételével. Demokratikus megoldás, a felek kontrollja megmarad Privát döntés, harmadik fél által Jogon kívül korlátozott döntés Jogon kívül korlátozott döntés VERSENGÉS hatalomorientált, győzni akar, asszertív, de nem együttműködő PROBLÉMA-MEGOLDÁS asszertív, de együttműködő KOMPROMISSZUM KERESÉS együttműködő, de nem konstruktív, csak alku ELKERÜLÉS nem asszertív és nem együttműködő ALKALMAZKODÁS együttműködő, de nem asszertív Változatlanul az a véleményem Egészen világosan meg kell mondanom Ahogy mondtam, a legésszerűbb Ha nem csinálod meg, én Nézzük meg együtt Az talán kölcsönösen elfogadható Abban nem értünk egyet Az én álláspontom Mi a te álláspontod? Keressünk egy gyors megoldást Elfogadom, hogy Ha te elfogadod, hogy Elégedj meg azzal Ez nem az én asztalom Nem vagyok felhatalmazva Ebbe inkább nem mennék bele,,, Beszéljünk róla később Nem értem a kérdésedet Egyetértek azzal, hogy El tudom fogadni, hogy Én is úgy gondolom Csatlakozom Meggyőztél

Saját igénye k A PROBLÉMAMEGOLDÓ MODELL versengő Problémamegoldó kompromisszumkereső elkerülő M á s o k i g é n y e i Alkalmazkodó

A KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG 2002. évi LV. törvény szabályozza Célja: a polgári jogviták (személyi és vagyoni ügyek) bíróságon kívüli rendezésének elősegítése olyan esetekben, ahol a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza

A KÖZVETÍTÉS A közvetítés olyan, e törvény alapján lefolytatott sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.

A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS A felek közös megegyezés alapján felkérnek egy a nyilvántartásban (IM) szereplő közvetítőt. A felkérésnek tartalmaznia kell az eljárás tárgyát képező fontos adatokat (felek neve, meghatalmazottak neve, közvetítő neve, vita tárgya, használt nyelv) valamint nyilatkozniuk kell arról, hogy vitájukat ezen peren kívüli eljárás keretei között kívánják rendezni. A közvetítő semleges, egyik fél irányában sem lehet elfogult (összeférhetetlenség 25. ) Alapelvek: pontos tájékoztatás, egyenlő esélyek, titoktartás Külső szakértő, vagy harmadik személy bevonásának szabályai Az eljárás befejezése (szerződés aláírása, vagy annak kinyilvánítása, hogy befejezettnek tekintik az eljárást, vagy ha szerződést négy hónapig nem írják alá) Az eljárás után induló bírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a közvetítői eljárás során tett állításokra, nyilatkozatokra

ALTERNATÍV ÉS HAGYOMÁNYOS KONFLIKTUSKEZELÉSI FOLYAMATOK tárgyalás mediáció arbitráció bírósági per

A MEDIÁCIÓ A mediáció olyan önkéntes folyamat, melynek során egy független harmadik személy segíti a feleket a kölcsönösen elfogadható egyezség létrehozása érdekében. Nincs külső döntéshozó, a felek maguk alakítják a folyamatot és a megoldást A mediátor katalizátor funkciót tölt be és a felek érdekeit tartja szem előtt (megegyezés), nem a múlt eseményeit, vagy pozíciójukat. A mediátor feladata a folyamat irányítása és a felek segítése, elsősorban érdekeik és szükségleteik meghatározása vonatkozásában.

A MEDIÁCIÓ ELINDÍTÁSA A mediációs folyamat legnehezebb része maga a mediáció elfogadtatása (ha már létrejön, a megoldások aránya igen magas) Ha az egyik fél megfogalmazza igényét a mediációra, ezt jelezheti a másik fél felé és mediációval foglalkozó szervezet felé is. Ezután a mediátor elemzi a helyzetet és javaslatot tesz.

MÓDSZEREK A MEDIÁCIÓ ELFOGADTATÁSÁRA Meghallgatás Önkéntesség hangsúlyozása Semleges harmadik fél megajánlása A mediáció bizalmas voltának hangsúlyozása Saját döntés jelentőségének hangsúlyozása Saját időgazdálkodás lehetősége Ha nem születik megállapodás, még mindig lehet bírósághoz fordulni Idő- és költségtakarékosság hangsúlyozása Realitásvizsgálat: mi jöhetne még szóba?

A MEDIÁCIÓ KERETEI KI LEGYEN A MEDIÁTOR? Semleges, kompetens, magas szakmai presztízsű, felkészült. KI FIZETI A MEDIÁTORT? Egyenlő arányban, vagy az érdekeltebb fél fizeti az első alkalmakat? MI SZIVÁROGHAT KI? Alapszabály a titoktartás, de a felek eltérő igénye esetén lehet megállapodás szerinti nyilvánosság. A KÉRDÉSEK MILYEN KÖRÉT ÉRINTSÉK? Bizonyos más kérdések előre történő kizárása. KI VEGYEN RÉSZT A MEDIÁCIÓBAN? Kinek szükséges feltétlenül? Kinek mi lesz a szerepe? (Jogi képviselők is jelen lehetnek, de a megállapodást a feleknek kell kialakítaniuk. Mindenképpen vonjuk be azt is, aki utólag veszélyeztetheti a megállapodás betartását!)

A MEDIÁCIÓ JELLEMZŐI A felek egy asztalhoz ültetésével megszünteti a szegregációt Nem a múltra, hanem a jövőre fókuszál Aprólékosan, pontosan szabályozza a kereteket, tennivalókat, ezzel segíti a bizalomépítést Vádak, panaszok helyett állítások, szükségetek megfogalmazása Pozicionális tárgyalás érdekalapú egyeztetés Pozitívumok hangsúlyozása Konstruktív kommunikáció, indulatok kezelése, határozott szabálykövettetés

A MEDIÁCIÓS ÜLÉS FELÉPÍTÉSE 1. Az ülés megnyitása 2. Megszakítás nélküli idő 3. Nézetek kicserélése, megérttetés 4. A megállapodás kidolgozása 5. A megállapodás rögzítése 6. Zárás, összegzés

1. Az ülés megnyitása Hangnem kialakítása, bemutatkozás A folyamat és az alapszabályok megismertetése a mediátor szerepe, a folyamat menete, Önkéntesség és egyetértés a mediáció vonatkozásában bizalmasság, titoktartás időkorlátok, kompetenciahatárok) Elvárások előterjesztése, megvitatása (megfigyelők, különtárgyalás, kérdések)

2. A megszakítás nélküli idő Mindkét fél azonos időkorlát mellett ismertetheti saját szemszögéből a problémát A felek egymás után beszélnek a mediátorhoz A mediátor meghatározza a fő témákat (álláspontok, érzelmek és/vagy tartalmi szempontból fontosak) Közbeszólások, egymás szavába vágás, indulatkitörések kezelése A mediátor összefoglal, megjelöli a vitapontokat és ellenőrzi azok helyességét

3.Nézetek kicserélése A másik fél szempontjainak megértése és nem nézeteik megváltoztatása! mediátor szerepe: közös pontok hangsúlyozása, rejtett tartalmak felszínre hozása Alkalmazott technikák: parafrázis, elismerés, összegzés, átfogalmazás, szerepcsere, figyelem, információgyűjtés, csönd, irányítás, egyensúly kialakítása és fenntartása Semleges megfogalmazások gyakorlása A konfliktus megértése Múlt taglalása helyett a jövő építése

4. A megállapodás kidolgozása A lehetőségek összegyűjtése kezdés a legegyszerűbb témával ötletroham: megoldási ajánlatok listája, minősítés nélkül, hasonló arányban mindkét fél részéről objektív kritériumok közös összeállítása Prioritások felállítása Megvalósíthatóság elemzése Első körben csak saját javaslatok! A kívülről jövő megoldások csökkentik a felek elkötelezettségét a megvalósítás vonatkozásában A mediátor feladatai: A vitát adott helyzetnek és ne két fél közötti problémának tekintse Bár nem biztos, hogy minden témában létrejön megállapodás, minden témát érinteni kell Az értékek és érzelmek terén a mediáció (valószínűleg) nem fog áttörést hozni, de a mit tegyünk vonatkozásában igen!

Amikor a felek elakadnak Vessünk fel egy másik témát, amelyben az egyetértés valószínűsége nagyobb! Hangsúlyozzuk, hogy mennyire motiváltak, hiszen itt ülnek! Fogalmazzuk meg újra a problémát! Kérdezzük meg újra a feleket, milyen változtatást szeretnének! Fogalmaztassuk meg a felekkel, miért van szükségük a változásra! Kérjük meg a feleket, hogy vitassák meg a javasolt megoldás vagy követelés következményeit! Ha a mediátor végső esetben mégis tesz javaslatot, az csak általános megfogalmazású lehet! (saját példák mellőzése) Különtárgyalások mindkét féllel

5.A megállapodás megírása Kötelezettségvállalás a megegyezés betartására Emlékeztető az egyezség fő pontjairól Vázlat megírása, felolvasása A megállapodás főbb pontjainak felsorolása A tényekre és a feladatokra koncentrálás Kockázatok, jövőbeni félreértések kizárása A jó megállapodás: REMEK, azaz R é s z l e t e s E l é r h e t ő M é r h e t ő E l f o g a d h a t ó K i v i t e l e z h e t ő

A megállapodás megírása A megállapodás nem jogi szerződés, hanem a konfliktus megoldásához szükséges kötelezettségek összegzése Bizonyosodjunk meg róla, hogy amit írtunk, az a felek megállapodása és nem a mi javaslatunk A megállapodás: Mindkét fél számára előnyös, tükrözi, hogy mindenki nyert Világos, érthető megfogalmazású Az összes témát tartalmazza Konkrét és részletes Semleges hangvételű Pozitív: a lehetőségeket hangsúlyozza és nem a tiltásokat A kész megállapodást felolvassuk, de a felek külön is elolvassák, csak ezután írják alá!

6. Lezárás Minden esetben: A felek hajlandóságának és erőfeszítéseinek megköszönése A mediáció eredményeinek áttekintése Az ülés hivatalos lezárása a pozitívumok hangsúlyozásával

LEZÁRÁS MEGÁLLAPODÁS LÉTREJÖTTE ESETÉN: Az elért eredmények összegzése Az elvégzett munka elismerése A nyomonkövetés megemlítése HA TOVÁBBI ÜLÉS SZÜKSÉGES: Az elért részeredmények összegzése A következő ülésig megvalósítandó feladatok Következő ülés időpontja Részvétel elismerése HA NEM JÖTT LÉTRE MEGÁLLAPODÁS: A megtett út elismerése A fennmaradó feladatok összegzése A nyomonkövetés megemlítése

MÁSODIK SZAKASZ Az ülés véget ért, de második ülésben állapodnak meg, ha: maradtak megoldatlan problémák nem született megállapodás, de a felek még nem adták fel További információk szükségesek a megállapodáshoz

A MEDIÁTOR SZEREPEI, FELADATAI A KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK MEGNYITÁSA FACILITÁTOR SZEREP TRÉNER SZEREP (TÁRGYALÁSI KÉSZSÉGEK, KOMMUNKÁCIÓ ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS VONATKOZÁSÁBAN) FORRÁSOK BŐVÍTÉSE A REALITÁS MEGJELENÍTŐJE PROBLÉMA-FELTÁRÓ BŰNBAK (NÉPSZERŰTLEN FELADATOK VÁLLALÁSA) JAVASLATTEVŐ

ETIKAI MEGFONTOLÁSOK FELELŐSSÉG A FELEKKEL SZEMBEN FELELŐSSÉG A FOLYAMATÉRT SEMLEGESSÉG TITOKTARTÁS PÁRTATLANSÁG EGYENLŐ ESÉLYEK BIZTOSÍTÁSA, ERŐVISZONYOK KIEGYENLÍTÉSE INFORMÁCIÓGYŰJTÉS, ÁTADÁS GONDOSKODÁS A FELEK PSZICHIKAI JÓLLÉTÉRŐL JOG BETARTÁSA HELYSZÍN KIVÁLASZTÁSA BEFEJEZÉS, MEGÁLLAPODÁS HIÁNYA ESETÉN IS FELELŐSSÉG A NEM JELENLÉVŐ SZEREPLŐKKEL SZEMBEN IS FELELŐSSÉG A SZAKMÁVAL SZEMBEN