HUMÁN GAMMA-AMINOVAJSAV TRANSZPORTER SZERKEZET ÉS FUNKCIÓ MODELLEZÉSE

Hasonló dokumentumok
GLUTAMINSAV-GABA CSEREFOLYAMAT A KÖZPONTI IDEGRENDSZERBEN

HUMÁN GAMMA-AMINOVAJSAV TRANSZPORTER SZERKEZET ÉS FUNKCIÓ MODELLEZÉSE. Palló Anna. Dr. Kardos Julianna D.Sc.

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Intelligens molekulákkal a rák ellen

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

MedInProt Szinergia IV. program. Szerkezetvizsgáló módszer a rendezetlen fehérjék szerkezetének és kölcsönhatásainak jellemzésére

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

Összefoglalók Kémia BSc 2012/2013 I. félév

[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás

Bioinformatika 2 6. előadás

A KAR-2, egy antimitotikus ágens egyedi farmakológiájának atomi és molekuláris alapjai

2. Ismert térszerkezetű transzmembrán fehérjék adatbázisa: a PDBTM adatbázis. 3. A transzmembrán fehérje topológiai adatbázis, a TOPDB szerver

Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba

KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV

Elméleti és kísérletes módszerek lipidek és membránfehérjék tanulmányozására

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

A MASP-1 dózis-függő módon vazorelaxációt. okoz egér aortában

Bevezetés a bioinformatikába. Harangi János DE, TEK, TTK Biokémiai Tanszék

Felhő használata mindennapi alkalmazások futtatására. Németh Zsolt MTA SZTAKI

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL

TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR (minden téma külön lapra) június május 31

K68464 OTKA pályázat szakmai zárójelentés

SZERKEZET ALAPÚ VIRTUÁLIS SZŰRŐVIZSGÁLATOK A GYÓGYSZERKUTATÁS KORAI FÁZISÁBAN

Vezikuláris transzport

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

A kutatóközpont közfeladatként ellátott tevékenysége Közfeladatként ellátott alaptevékenység köre A szerves kémia terén

Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

Biológiai membránok és membrántranszport

A kémiai szinapszis (alapok)

AMINOKARBONILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTERÁNVÁZAS VEGYÜLETEK SZINTÉZISÉBEN

A racionális gyógyszertervezés lehetőségei. A racionális gyógyszertervezés lehetőségei. A racionális gyógyszertervezés lehetőségei

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

A fehérjék térszerkezetének jóslása (Szilágyi András, MTA Enzimológiai Intézete)

Sejtek membránpotenciálja

KIRÁLIS I FORMÁCIÓK TERJEDÉSI MECHA IZMUSA ALKIL-KOBALT-TRIKARBO IL- FOSZFÁ KOMPLEXEKBE. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Kurdi Róbert.

Maléth József. Az endoplazmás retikulum - plazma membrán mikrodomének szerepe az intracelluláris Ca 2+ szignalizáció szabályzásában

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

transzporter fehérjék /ioncsatornák

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely


Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

Farkas Ödön és Gáspári Zoltán Molekuláris informatika előadás és gyakorlat. Tematika

Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése

Bioinformatika előad

Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek

Tartalom. A citoszkeleton meghatározása. Citoszkeleton. Mozgás a biológiában A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 12/9/2016

Reakciómechanizmusok vizsgálata elméleti módszerekkel metodológiai fejlesztésektől az alkalmazásokig

Multidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

A PET szerepe a gyógyszerfejlesztésben. Berecz Roland DE KK Pszichiátriai Tanszék

Bioinformatika 2 9. előadás

Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest

Emlékeztető. az ELTE Kémiai Doktori Iskola Tanácsának június 10-i üléséről

Szénhidrátkémiai kutatások bioinformatikai esetek. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

Kémiai biológia avagy mit nyújt(hat) a kémia az élettudományoknak

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002.

Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése

Richter Gedeon Nyrt. Felfedező Kémiai Kutatólaboratórium

Konformációs flexibilitás és 3D QSAR

ONKOGÉN K-RAS MUTÁCIÓK: SZERKEZET ALAPÚ ALLÉL SPECIFIKUS INHIBITOR TERVEZÉS. Vértessy G. Beáta MedInProt Konferencia Budapest, április 22.

Kémiai kötés Lewis elmélet

Imunnológiailag fontos fehérjék röntgendiffrakciós szerkezetvizsgálata: fehérje-ligandum kölcsönhatások a működés során Zárójelentés

Egy idegsejt működése

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

Kutatási programunk fő célkitűzése, az 2 -plazmin inhibitornak ( 2. PI) és az aktivált. XIII-as faktor (FXIIIa) közötti interakció felderítése az 2

... Dr. Perczel András Dr. Surján Péter Dr. Záray Gyula Dr. Szalai István

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére

A plazmamembrán felépítése

Válasz Tombácz Etelkának az MTA doktorának disszertációmról készített bírálatában feltett kérdéseire és megjegyzéseire

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Fehérjeszerkezet, és tekeredés

A sztereoizoméria hatása peptidek térszerkezetére és bioaktivitására OTKA PD Szakmai zárójelentés. Dr. Leitgeb Balázs

Biofizika I

Miben különbözünk az egértől? Szabályozás a molekuláris biológiában

Fehérjeszerkezet analízis. Fehérjeszerkezet analízis. Fehérjeszerkezet analízis. Fehérjeszerkezet analízis. Fehérjeszerkezet analízis

NRHT konferencia. Hosszú távú biztonsági modellezés. koncepcionális és számítási vonatkozások. Baksay Attila és Dankó Gyula, szeptember 17.

A fehérjék szerkezeti hierarchiája. Fehérje-szerkezetek! Klasszikus szerkezet-funkció paradigma. szekvencia. funkció. szerkezet! Myoglobin.

PROGRAMFÜZET. "GENETIKAI MŰHELYEK MAGYARORSZÁGON" XIII. Minikonferencia SZEPTEMBER 12.

Az élő sejt fizikai Biológiája:

folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

1.7. Felületek és katalizátorok

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

Állatokon végzett vizsgálatok alternatíváinak használata a REACHrendelet

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Átírás:

HUMÁN GAMMA-AMINOVAJSAV TRANSZPORTER SZERKEZET ÉS FUNKCIÓ MODELLEZÉSE (Doktori Tézisek) Palló Anna ELTE TTK, Kémia Doktori Iskola (Dr. Inzelt György D.Sc.) Szintetikus Kémia, Anyagtudomány, Biomolekuláris Kémia Doktori Program (Dr. Perczel András D.Sc.) Témavezető: Dr. Kardos Julianna D.Sc. Tudományos tanácsadó MTA, Kémiai Kutatóközpont, Biomolekuláris Kémiai Intézet, Neurokémiai Osztály 2010

BEVEZETÉS Az agy legfőbb gátló neurotranszmittere a γ-aminovajsav (Gamma-AminoButyric Acid, GABA). Az idegi aktivitás során felszabaduló GABA molekulát a neuronális GAT-1 és a gliális GAT-2 vagy GAT-3 transzporter altípusok veszik vissza. A GAT fehérjék az oldott anyagokat Na + ion- és Cl - ion-függő módon szállító transzporterek SLC6 (SoLute Carrier 6) családjába tartoznak A GABA visszavétele a koncentráció-grádiens ellenében végzett kémiai munka, melynek hajtóereje a csatolt Na + ion transzport (szimport). A szimport során a Na + ion az extra- (EC) és intracelluláris tér (IC) között fennálló koncentráció-gradiensének irányában mozdul el. A GABA transzporterek az antiepileptikumok (AEDS: AntiEpileptic DrugS) célfehérjéi. A hgat-1 altípusra irányuló sikeres tervezés vezetett el az antiepileptikum tiagabin kereskedelmi forgalmazásához. Az epilepsziás betegek 20-30 százalékát nem lehet kezelni az AEDS csoportba jelenleg tartozó gyógyszerekkel. Az antiepileptikumok hatástalansága originális gyógyszer kampányokat ösztönözött a gliális hgat altípusokat is magukba foglaló új célpontokat kereső új stratégiák kifejlesztésére. Az Aquifex aeolicus baktériumból származó zárt állapotú leucin transzporter (LeuT) nagyfelbontású kristályszerkezetének megismerése felgyorsította az SLC6 családba tartozó gyógyszercélpontok keresését. A kristályszerkezet 12 transzmembrán (TM) hélixet mutat, amelyek közül kettő (TM1 és TM6) olyan szakaszt tartalmaz, ahol a hélix letekeredett. Ezen régiók között, egymás mellett találhatjuk a Na + ionok és a szubsztrát ill. szubsztrát inhibitorok kötőhelyét. Az eddig megismert kristályszerkezetek alátámasztják a transzport funkcióra korábban javasolt alternatív hozzáférés ( alternate access ) mechanizmusát, amely szerint a fehérje felszínei az EC és IC térrészek felé felváltva tárulnak fel a transzport során. Doktori értekezésemben számot adok a LeuT szerkezeten alapuló humán GAT (hgat) altípusok GABA-t komplexáló, zárt állapotú homológia modelljeinek elkészítéséről és az ebből kiinduló transzporter altípus-specifikus funkciók előrejelzésére irányuló különböző megközelítésekről. 2

CÉLKITŰZÉSEK A GABA és Na + összefüggések feltárása. Ezen belül: ion szimport folyamat és a transzporter fehérjék szerkezete közötti 1. Modellszerkezetek építése a neuronális és gliális, sorrendben hgat-1 és hgat-2/3 humán transzporter fehérje altípusokra a bakteriális LeuT transzporter homológ kristályszerkezete alapján; 2. A hgat-1, hgat-2 és hgat-3 transzporter fehérje altípusok kötődési kölcsönhatásainak összehasonlító vizsgálata, amely magában foglalja a GABA, szubsztrát inhibitorok és a fehérjék közötti kötődési kölcsönhatások leírását, altípusspecifikus farmakofór modellek valamint a Zn 2+ ion potenciális kötődési kölcsönhatásának a keresését; 3. Javaslat a Na + ion szimport molekuláris mechanizmusára a Na + (1) és Na + (2) fehérje- és szubsztrát kötődésének szerkezeti leírása alapján. 3

MÓDSZEREK Homológia modellezés A hgat homológia modellek a LeuT kristályszerkezetén alapultak, amely a fehérjeszerkezeti adatbázisban 2a65 kód alatt érhető el. A modelleket a Swiss Model szerver segítségével építettük, és szerkezetüket molekulamechanikai számítások segítségével optimáltuk a Sybyl programcsomag MMFF94 erőterét használva. Dokkolás A ligandumok dokkolási módszerét úgy optimáltuk, hogy a dokkolással előre jelzett illeszkedési sorrend a lehető legjobban hasonlítson a kísérletesen meghatározott GABA transzportgátlási adatokhoz. A számításokhoz a GOLD programot és annak GOLD értékelő függvényét használtuk. A LeuT-Leu komplex analógiájára a dokkolt ligandumok karboxilcsoportját a TM1-kötött Na + (1) ionhoz rögzítettük egy távolsági megkötés alkalmazásával, így távolságuk 2,1 és 2,6 Å között változhatott. Molekuladinamika A számítások a CHARMM program és a CHARMM2 erőtér használatával készültek. A szimulációk során rögzítettük a hgat azon koordinátáit, amelyek a ligandumtól 20 Å-nél távolabb estek. A Zn 2+ ion kötődésének szimulációjához minden aminosavat rögzítettünk, kivéve a transzporter extracelluláris részéhez tartozókat. [ 3 H]GABA felvételi kísérletek A méréseket patkány agykéregből frissen izolált plazmamembrán vezikula frakción végeztük. A nem-specifikus kötődést 1 mm guvacin jelenlétében határoztuk meg. Az oldathoz a gliális transzporterekre vonatkozó vizsgálatok esetén 100 µm szelektív hgat-1 inhibitor 1,2,5,6- tetrahidro-1-[2-[[(difenilmetilén)amino]oxi]etil]-3-piridinkarbonsavat (NNC-711) adtunk.

FŐ EREDMÉNYEK ÉS TÉZISEK 1. A hgat-1 modell szerkezete hasonlít a LeuT fehérjéhez, szubsztrát kötőzseb és a Na + ionok kötőhelyei egymáshoz közel esnek. 2. A dokkolás és a molekuladinamikai számítások azt mutatták, hogy a hatékony inhibitorok amino-csoportja számára kedvező a Tyr60-hoz és a Ser396-hoz való kötődés, az előbbi aminosav a TM1 hélix letekeredett szakaszán található, míg az utóbbi a TM8 hélixen. A magas dokkolási pontszámok és a kedvező kötődési mód együtt alkalmas arra, hogy előre jelezzük, hogy az adott inhibitor gátolja-e a GABA transzportot. 3. A hgat-1 transzporterre farmakofór modellt javasoltunk: a hatékony inhibitorok egy félig nyújtott konformációt vesznek fel, amelyben az amino- és karboxil-csoportok távolsága (δ (N-C1) ) 4,1 ± 0,4 Å, és a karboxil-csoporthoz legközelebb eső torziós szög C(1)-C(α)-C(β)- C(γ) (τc) értéke 185 ± 15 (1. ábra, balra). Összehasonlításképpen, a GABA A receptor-kötött GABA konformációja nyújtottabb, mint a transzporter-kötötté, hasonlóan a serkentő neurotranszmitterhez, a glutaminsavhoz. 4. A hgat-2 és a hgat-3 GABA kötőzsebei különböznek a hgat-1 kötőzsebétől, és egymáshoz hasonlóak, ezért nem használhatók gliális altípus-szelektív szubsztrát inhibíció előrejelzésére. 5. Az altípusok közti különbség leginkább a második EC hurokban mutatkozik. A hgat-3 altípus-szelektív Zn 2+ ion kötőhelyek allosztérikus inhibíciós mechanizmusra utalnak, ebben a második EC hurok vesz részt. 6. A dokkolás és a molekuladinamikai számítások rámutattak a félig-nyújtott (1. ábra, balra) és a gyűrűbe zárt (1. ábra, jobbra) GABA-Na + (1) komplex létezésére a kötőzsebben. Ez arra utal, hogy különbözik a GABA farmakofór és szállítási konformációja. Ezek az eredmények megelőlegezhetik az SLC6 családhoz tartozó transzporterek Na + szimportjának a módját. 5

1. ábra. A zárt állapotú hgat szubsztrát kötőzsebében kialakuló GABA-Na + (1) komplex félig-nyújtott és gyűrűs konformációja. KÖVETKEZTETÉSEK A GABA és szubsztrát inhibitorok dokkolása a zárt állapotú hgat-1 homológia modell kötőzsebébe és az eredmények alapján készített farmakofór hatékony eszközt kínál a szubsztrát inhibitorok potenciális hgat-1 gátló hatásának előrejelzésére. Ezzel ellentétben, a gliális hgat-2 és hgat-3 altípusok nem különböztethetők meg a szubsztrát kötőzsebük alapján, erre az allosztérikus Zn 2+ ion kötőhelyük nyújt lehetőséget. A zárt hgat fehérjékben a TM1 és TM6 hélixek letekeredett szakasza közötti fészekben GABA-Na + (1) komplexek jönnek létre, amelyek mechanisztikus elveket nyújthatnak a Na + ion-kapcsolt aminosav szimport mechanizmusára vonatkozóan. A humán GABA transzporterek LeuT szerkezetén alapuló homológia modellezése révén felismert új megközelítések rendszere hatékonyabb összehangolt gyógyszerkémiai akciókat tesz lehetővé a jövőben. 6

A TÉZISEK TÉMÁJÁT ÉRINTŐ KÖZLEMÉNYEK 1. Palló A., Bencsura Á., Héja L., Beke T., Perczel A., Kardos J., Simon Á. Major human gamma-aminobutyrate transporter: In silico prediction of substrate efficacy. Biochem. Biophys. Res. Commun. 364, 952-958 (2007) IF: 2.749 2. Palló A., Simon Á., Bencsura Á., Héja L., Kardos J. Substrate-Na + complex formation: coupling mechanism for gamma-aminobutyrate symporters. Biochem. Biophys. Res. Commun. 385, 210-214 (2009) IF: 2.648 3. Kardos J., Palló A., Bencsura Á., Simon Á. Assessing structure, function and druggability of major inhibitory neurotransmitter γ-aminobutyrate symporter subtypes. Current Medicinal Chemistry, submitted 4. Simon Á., Bencsura Á., Palló A., Héja L., Kardos J. Emerging the role of the structure of brain membrane targets recognizing glutamate. Curr. Drug. Discov. Technol. 5, 70-74 (2008) IF: 0 A TÉZISEK TÉMÁJÁT ÉRINTŐ ELŐADÁSOK 1. Palló A., Beke T., Simon Á. GAT-1 transzporter modellezése. Transzporter Explorer Konferencia, Budapest, 2006. október 27. 2. A. Palló, Á. Simon, T. Beke, A. Perczel, J. Kardos. Modelling human GAT-1 transporter. A Magyar Idegtudományi Társaság XI. Konferenciája, Szeged, 2007. január 24-27. Ideggyogy Sz 2007; 60(S1): 50. 3. Palló A., Bencsura Á., Beke T., Héja L., Kardos J., Simon Á. A humán γ-amino-vajsav transzporter modellezése. Doki-Suli, Mátrafüred, 2007. május 7-9. 4. Palló A., Bencsura Á., Héja L., Kardos J., Simon Á. GABA transzporter altípusok összehasonlító vizsgálata. Doki-Suli, Mátrafüred, 2008. április 21. 7

5. Simon Á., Palló A., Bencsura Á., Héja L., Kardos J. Gamma-amino-vajsav transzport molekuláris modellezése: GABA-Na + és fehérje-zn 2+ kötődési kölcsönhatások kialakulása. MTA Bioorganikus Kémiai Munkabizottság előadóülése, Budapest, 2009. január 19. 6. Palló A., Simon Á., Bencsura Á., Héja L., Kardos J. Molecular modelling of gammaaminobutyric acid transport: Zn 2+ binding to the transporter and formation of Na + (1) GABA complex. Magyar Idegtudományi Társaság XII. Közgyűlése, Budapest, 2009. január 22-24. 7. Palló A., Simon Á., Bencsura Á., Héja L., Kardos J. Molecular modelling of gammaaminobutyric acid transport: Zn 2+ binding to the transporter and formation of Na + (1) GABA complex. Magyar Kémikusok Egyesülete QSAR es Modellezési Szakcsoport ülése Szeged, 2009. április 29-30. 8. Palló A., Simon Á., Bencsura Á., Héja L., Kardos J. Gamma-aminovajsav transzport funkció modellezése. Kutatóközponti Tudományos napok, Budapest, 2009. november 24-26. 9. Simon Á., Palló A., Bencsura Á., Kardos J. Assessing structure, function and druggability of major inhibitory neurotransmitter γ-aminobutyrate symporter subtypes. Magyar Idegtudományi Társaság XIII. Közgyűlése, Pécs, 2010. január 20-22. A TÉZISEK TÉMÁJÁN KÍVÜLI KÖZLEMÉNYEK 1. Kiss A.L., Palló A., Náray-Szabó G., Harmat V., Polgár L. Structural and kinetic contributions of the oxyanion binding site to the catalytic activity of acylaminoacyl peptidase. J. Struct. Biol. 162, 312-323 (2008) IF: 4.059 2. Kardos József, Harmat V., Palló A., Barabás O., Szilágyi K., Gráf L., Náray-Szabó G., Goto Y., Závodszky P., Gál P. Revisiting the mechanism of the autoactivation of the complement protease C1r in the C1 complex: structure of the active catalytic region of C1r. Mol. Immunol. 45, 1752-1760 (2008) IF: 3.555 8