BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export - Import szakirány A MULTINACIONÁLIS CÉGEK ÉS A KÖZEL-KELET Készítette: Pick Veronika Budapest, 2008 3
Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 5 1.1 Multinacionális cégek röviden... 6 1.2 A Közel-Keleten megtalálható multinacionális cégek és a jövőbeni potenciális résztvevők...8 2. Miért tartják a multinacionális cégek kedvező területnek a közel-keleti országokat?. 9 2.1. Legfontosabb kincs a szaktudás a lakosság képzettsége... 9 2.2. Melyek a fő, még kiaknázatlan lehetőségek?... 11 2.3. A 2007-ben megvalósult tervek és a 2008-2010 közöttre szóló gazdasági előrejelzések... 13 3. Melyek a célországok és miért?... 18 3.1. A 4 célország rövid földrajzi és kulturális bemutatása... 18 3.2. Katar és a cseppfolyósított földgáz... 21 3.3. Szaúd-Arábia és Irak a kőolajbánya... 25 3.3.1. Szaúd-Arábia és a multik... 25 3.3.2. Irak és a multik problémája... 29 3.3.3. A két ország a kőolaj után hogyan tovább?... 33 3.4. Egyesült Arab Emirátusok a kaméleon... 37 3.4.1. Kőolaj és földgáz... 39 3.4.2. Turizmus és építészet... 41 3.4.3. Az összekötő Kelet és Nyugat között... 45 3.4.4. Élet a kőolaj és földgáz után vajon elég-e a jólét fenntartásához a turizmus és a légi közlekedés?... 49 4. A belföldi cégek hogyan reagálnak a külföldi multinacionális cégek megjelenésére?... 50 4.1. Erősödő versenyhelyzet... 50 4.2. Áthidaló megoldások a dubai példa... 52 5. Képesek-e együtt működni, avagy sem?... 54 5.1. Kultúrával szembeni nyitottság Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!"... 54 6. Összegzés... 63 Ábrajegyzék... 66 Források:... 67 4
1. Bevezető Dolgozatomban a multinacionális cégek és a Közel-Kelet kapcsolatával foglalkozom. Miután a globalizáció napjainkra lassan már minden országot elér a világon, így a nemzetközi nagyvállalatok előtt is megnyílik az út világszerte. Mivel a Közel-Kelet maga nagyon nagy területet fed le, ezért kiválasztottam a 4 legjelentősebb országot: Katart a földgáz, Szaúd-Arábiát a földgáz és a kőolaj, Irakot a kőolaj és az Egyesült Arab Emirátusokat szintén a kőolaj és földgáz miatt. Célom az, hogy bemutassam ezen országok jelenlegi gazdaságát, az okokat, amiért a nemzetközi nagyvállalatok érdemesnek tartják belépni a 4 ország piacára és az üzleti környezetet, amely lehetővé teszi, hogy a multinacionális vállalatok hatékonyan tevékenykedjenek a választott országokban. A várható gazdasági előrejelzések a 2007-2010-es időszakra is igyekeznek a külföldi cégek és a célországok kapcsolatát és együttműködését bemutatni. Bár ezen 4 ország a szénhidrogén lelőhelyeiről híres, nem szabad csak erre fektetni a hangsúlyt, hiszen még számos lehetőséget rejtenek magukban. Gondolok így a turizmusra, hiszen a ma embere számára az utazás, a kultúrák megismerése, a pihenés és kikapcsolódás nélkülözhetetlen. A Közel-Keletnek pedig az általunk ismerttől igen eltérő kultúrája és szokásai vannak, amelyek pontos megismerése több okból is lényeges. Egyrészt a téves információk korrigálása, másrészt pedig a megfelelő üzleti stratégiák megválasztása miatt is. Fontos említést tenni az emirátusokbeli tengeri és légi szállítmányozás jelen helyzetéről és jövőjéről, hiszen a tervek és azok kivitelezése egyedi, nagyra törő és nem utolsó sorban újabb sikerek forrásai lehetnek. E két szektor - a turizmus és a szállítmányozás azért is lényeges, mert ez által alapot teremthetnek a kőolaj és földgáz utáni korszakra, amely egyre közeledik. Szeretnék kitérni arra a fontos kérdésre is, hogy a helyi kis-, közép- és nagyvállalatok hogyan tudják a multinacionális cégek megjelenését kezelni, milyenek a működési esélyeik a nagy versenyhelyzet következtében. Az esetleges áthidaló megoldások milyenek lehetnek, és a 4 ország közül melyik az, amelyik a legrugalmasabban tud igazodni a kialakult versenyhelyzethez. Utolsó fejezetként pedig a jövőbeni együttműködésre, annak megvalósíthatóságára szeretnék rátérni és elemezni. Ezen belül azokkal a kérdésekkel 5
foglalkozni, hogy ezen arab országok mit is várnak el a betelepülő külföldi cégektől, a nemzetközi vállalatoknak hogyan kell kezelniük az új, saját kultúrájuktól annyira eltérő környezetet? Érdemes-e stratégiájuk változtatása nélkül működni a 4 célországban, vagy új, ide illő üzleti és marketing stratégiát célszerű-e alkalmazniuk? Hasznos-e a hazai gondolkodást rávetíteni ezen közel-keleti országokra avagy meg kell-e próbálniuk helyi szemmel látni, és az alapján működni az országok területén? 1. ábra: A Közel-Kelet és a választott 4 célország 1.1 Multinacionális cégek röviden A multinacionális cég fogalma nem új keletű, az első ilyen formájú cég a Holland Kelet-Indiai Társaság 1 volt, amelyet 1602-ben hoztak létre. Az évszázados fejlődés során sikerült a multinacionális cégeknek a mai működési formájukat elérni. 1 1602-ben alapították, helyenként Németalföldi Kelet-indiai Társaságként is emlegetik. Megalakulásához képest hamar holland gyarmatbirodalmat épített ki Ázsiában (főleg India területén). A XVII. század első felében csaknem monopolizálta a keleti fűszerkereskedelmet, valamint Ceylont és Malakkát is az uralma alá hajtotta. A hatalmas bevételek Európa bankárjává tették. A francia forradalmi háborúk során a gyarmatai nagy részét az angolok elfoglalták, rengeteg adósságot halmozott fel, majd 1789-ben a holland népképviselet a beszüntetése mellett döntött. 6
A multinacionális cégek olyan vállalatokat jelentenek, amelyek legalább két, de lehetőség szerint több országban is üzemeltetnek leányvállalatokat. Csoportosíthatóság szerint háromfélék lehetnek: horizontálisan integrált multinacionális cégek, amelyek bár különböző országokban működnek, mégis ugyanazt a szolgáltatást nyújtják ugyanolyan körülmények között (pl.: McDonalds), vertikálisan integrált multinacionális cégek, amelyeknek a bizonyos országokban előállított termékei más országok anyagfelhasználásában játszanak fontos szerepet (pl.: Adidas) és a diverzifikált multinacionális cégek, amelyek szintén több országban székelnek, ám a két előbb említett integráció egyikébe sem tartoznak (pl.: Microsoft). A multinacionális vállalatoknak rendkívül nagy befolyásuk van a nemzetközi kapcsolatok terén, amely sokak szerint előnyhöz juttatja őket a kisebb vállalkozásokkal szemben. Ezek a cégek fontos szerepet játszottak a globalizáció kialakulásában. A multinacionális cégek megtelepedése egy adott országban jótékony hatásokkal is bír, az egyik legfontosabb ilyen a munkahelyteremtés, de ezen kívül még adóbevételt és gazdasági aktivitást is jelent a multi belépése a hazai piacra. A potenciális célországok vagy régiók, így egymással versenyeznek annak érdekében, hogy a multinacionális cég vagy cégek számára minél kedvezőbb ajánlatot tudjanak nyújtani (ez lehet adókedvezmény, jól fejlett infrastruktúra, laza környezetvédelmi szabályok és munkaerő színvonal). A mutli cégek eszköztárában a lobbyzás is megtalálható, ám nem beszélhetünk egységes lobby-perspektívákról, amely minden multira igaz lenne. Előfordulhat ugyanis, hogy egy vállalat szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelően működik, így ő azt fogja szorgalmazni az adott ország kormányánál, hogy ezeken az előírásokon ne lazítson, ezáltal is gyengítve a konkurencia helyzetét az adott piacon. Sokan úgy vélik, hogy a multinacionális vállalatoknak sokkal nagyobb befolyási ereje van egy illető ország kormányára, mint fordítva, ez viszont nem teljesen helytálló elgondolás. A multik számára a legnagyobb fenyegetést az úgynevezett államosítás jelenti, amely során a cégnek az adott országban lévő vagyontárgyait, eszközeit az államnak kell eladnia, illetve további veszélyt jelent még a helyi üzleti jog megváltoztatása és egyéb szabályozások. Egy új fajtája a multiknak az úgynevezett mikro-multinacionális vállalatok. Különös ismertetőjegyük, hogy ezek mind-mind kis cégek. Néhányan, akik szoftver fejlesztéssel foglalkoznak, már az Internet kialakulása óta több országban is foglalkoztatnak embereket. Ám jelenleg egyre több és több ilyen mikro-multi kezdi el saját magát menedzselni, mindebben például a Yahoo, Amazon, EBay szolgáltatásait 7
veszi igénybe, ugyanis segítségükkel egyre több potenciális ügyfélhez tudnak eljutni a világ bármely országában. Bár mindez ígéretesen hangzik, mégis felmerülnek kisebb nagyobb problémák, az egyik ilyen, hogy ezek kis cégek, mint ahogy a nevükben is benne van, tehát minden olyan problémával meg kell küzdeniük, mint a kis cégeknek általában. Többnyire olyan emberek irányítják, akik képesek az Internet adta lehetőségeket jól alkalmazni és ezáltal ki tudják küszöbölni a méretből fakadó hiányosságokat, amik egy valódi nagy multi esetében nincsenek meg (ilyen például: a távolságok összehangolásából adódó problémák, ügyfélszolgálattal kapcsolatos nehézségek stb.). Mint minden, a multinacionális cégek formája, működése is folyamatosan változik, folyamatosan hatnak rá a világban megjelenő újabb és újabb hatások, irányelvek. Sok szakértő szerint a multinacionális vállalatok új alakja az úgy nevezett globally integrated enterprise 2 (globálisan integrált vállalkozás) lesz, ami a globalizációra adott válasz reakcióból alakul ki. 1.2 A Közel-Keleten megtalálható multinacionális cégek és a jövőbeni potenciális résztvevők A globalizációnak, így a multik terjeszkedésének köszönhetően a közel-keleti országokban is megtalálhatók olyan neves cégek, mint a BMW, Mercedes Benz, Jaguar, Sony, Coca-Cola, Pepsi, Adidas, Nike, Procter & Gamble, Hewlett Packard, Johnson & Johnson, Vodafone stb. Ezen vállalatok érdeklődése számos okra vezethető vissza: szaktudás jó üzleti érzék, fizetőképes piac, diverzifikációból következő előnyök, presztizs okok. Ha megnézzük az Egyesült Arab Emirátusok, Katar vagy akár Szaúd-Arábia jelenlegi gazdasági helyzetét, akkor világosan látszik, hogy az olajkészleteknek köszönhetően (a belőlük származó hatalmas bevételek miatt) egyre vonzóbb környezet megteremtésére képesek a nagy multi cégek számára. Ennek köszönhetően további új cégekkel folytatnak tárgyalásokat, amelyek az esetek döntő többségében sikerrel záródnak. Az eredményes tárgyalások közé tartozik az Airbus Arab Emirátusok, illetve az Airbus Szaúd-Arábia, melynek keretében 2 2006-ban Sam Palmisano, az IBM ügyvezető igazgatója alkotta meg ezt a kifejezést. Azok a vállalkozások tartoznak ide, akik a stratégiájukat, menedzsmentjüket és a működésüket egy új cél alapján alakítják ki. Ez az új cél: a termelés egész világra kiterjedő integrációja. 8
megközelítőleg 300 db Airbus gép eladására kötöttek szerződést az említett országokkal, amely az Airbus eladásainak 6%-át teszi ki világszerte. A nagy mobilcégek közül a Nokia is lehetőségeket lát a fent említett országokban, így a tárgyalások megkezdődtek üzletek nyitásáról. A török Inteltek 3 és a MAF Group 4 megjelenése, illetve elterjedése is várható a 2008-as évben. Ugyanakkor nem beszélhetünk minden esetben sikeres üzletkötésekről. Ilyen a több hónapos tárgyalások után elbukott 21 milliárd dolláros londoni Sainsbury kiskereskedelmi üzletlánc megvásárlása, amely az amerikai jelzáloghitel krízis negatív hatása miatt nem valósulhatott meg a hitelek rendkívüli megdrágulásának okán. A dolgozat további részében vizsgálni fogom azokat a tényezőket, amelyek a kiváltói a multinacionális cégek érdeklődésének e térségben, a 4 célország jelen helyzetét és jövőbeni kilátásait, illetve hogy ez a szimbiózis fenntartható-e hosszú távon tekintettel az igen erős kulturális különbségekre. 2. Miért tartják a multinacionális cégek kedvező területnek a közel-keleti országokat? 2.1. Legfontosabb kincs a szaktudás a lakosság képzettsége Mielőtt egy multinacionális vállalat úgy dönt, hogy belép a potenciális ország piacára számos befolyásoló tényezőt figyelembe kell vennie. Ezen tényezők közül kiemelkedő helyen a szaktudás szerepel, ugyanis fontos tudni, hogy a lakosok képesek-e a vállalati kultúrát átvenni, a kívánt eredményeket évről évre elérni, amelyet csak megfelelő oktatási háttérrel lehet megvalósítani. Mind az Emirátusokban, Katarban és Szaúd-Arábiában az oktatási reformoknak köszönhetően az oktatás magas színvonalat ért el, ennek is köszönhető, hogy egyre több amerikai, illetve kanadai egyetem dönt úgy, hogy kialakítja saját egyetemi illetve főiskolai területét, kiemelkedően az Emirátusokban és Katarban. Ilyen például a georgetown-i egyetem, a new york-i egyetem művészeti szaka, amely Abu Dhabit célozta meg, valamint a Mitchigan állami 3 Az Inteltek egy török mobilszolgáltató, amelyet 55%-ban a szintén török Turkcell birtokol. 4 Majid Al Futtaim Group - Majid Al Futtaim 1995-ben alapította az első bevásárlóközpontját, és azóta nemzetközi hírnévre tett szert. Számos üzletháza van az Egyesült Arab Emirátusokban, Katarban, Szaúd- Arábiában, Ománban, Bahreinben, Egyiptomban és Libanonban. A hálózat egy mag köré épül, egymást egészítik ki, de nem egységes az irányítás az üzletek között. 9
kutató egyetem, mely 2008 augusztusában kezdi meg működését Dubaiban. Az UNESCO felmérései által a felsőoktatás színvonala az Emirátusokban és Katarban valóban magas szinten áll, noha az általános iskolai oktatást kevésbé veszik komolyan. Az iraki háborús helyzet okán az UNESCO megállapította, hogy az ország az 1991-es felméréshez képest jelentősen visszaesett az oktatási színvonalban, ám a jelenlegi reformok bevezetése kimozdíthatja Irakot az e területen tapasztalható válságból. A felsőoktatásban kiemelt szakok a kereskedelmi, természettudományi, technikai, mérnöki és kommunikáció technológiai végzettséget nyújtó intézmények. A NAPO 5 felmérései szerint a nők 90, míg a férfiak 73%-a került be az 1987-ben alapított Higher Collegese of Technology 6 felsőoktatási intézménybe, az 1998-ban alapított Zayed Egyetemre, amely kifejezetten női hallgatók fogadására rendezkedett be és az 1977-ben alapított alaini UAE Egyetemre. Ebből a felmérésből egy nagyon fontos dolgot vehetünk észre, miszerint az a látásmód, hogy a nők nem vagy csak bizonyos életkorig tanulhatnak a 4 célországban megdőlni látszik. Még Szaud Arábiában is támogatják a nők egyetemi vagy főiskolai oktatását, sőt, a külföldön folytatott tanulást is szorgalmazzák, amelyet állami pénzekből finanszíroznak, noha kísérőre szükségük van a külföldön tartózkodás során. Irakot kivéve a vizsgált országok mindegyikében jelentős számú magán és nemzetközi magániskola működik (Katar Akadémia, Doha School, Doha Akadémia). Azok a családok, amelyek megtehetik, előszeretettel küldik ide a gyerekeket tanulni, mivel az általános iskolai hiányos oktatás után ezekben az intézményekben szilárd tudást képesek elsajátítani. Az Emirátusok, Katar, Szaúd-Arábia és Irak is az elmúlt években kezdték felfedezni az oktatási színvonal fejlettségének fontosságát, erre vezethetők vissza a különböző oktatási reformok, oktatást szabályozó és felügyelő intézmények kialakítása. A kérdés, hogy vajon tényleg a megfelelő úton járnak-e ezen a téren számos megerősítést kap, hiszen a fent említett nagy amerikai és kanadai egyetemek hiába nem települnek be egy országba. Ezen országok bár fejlődésük még korai szakaszában vannak, mégis nagy sikereket könyvelhetnek el már most az üzleti élet területén, amely egyelőre még a szén-hidrogéneknek köszönhető, ám jól látható, hogy felismerték a 5 National Admissions and Placement Office NAPO. 1996-ban hozták létre az Egyesült Arab Emirátusokban, annak érdekében, hogy könnyebben lehessen a középiskolákból a felsőoktatás intézményeibe bekerülni. Ez a szervezet átláthatóbbá teszi az oktatási rendszert, amely nemcsak az oktatásért felelős személyeknek, hanem a tanulóknak is könnyebbséget ad. 6 Az Egyesült Arab Emirátusok területén található főiskolai csoport, amely a legmodernebb technikákat a legújabb oktatási módszereken keresztül ismerteti meg a hallgatókkal. 10
szükségét a diverzifikációnak. Amíg ezt a fejlődési ütemet tartják, addig egyre több multi cég fogja figyelmét feléjük irányítani. 2.2. Melyek a fő, még kiaknázatlan lehetőségek? A 2007-2008-as Versenyképességi Jelentésben, mely 131 országra terjed ki, Katar a 31., Szaúd-Arábia a 35. és az Egyesült Arab Emirátusok a 37. helyet foglalja el, amely meglehetősen előkelő helynek számít. Irak a jelenleg zajló belső viszályok miatt nem tudott felkerülni erre a listára. Az Öböl Menti Országok Együttműködésének Tanácsa 7 egyre inkább vonzóvá válik az energia igényes iparágak számára, mint például az alumínium, a petrolkémiai termékek és az acél gyártásában. Eddig, az ezekben az ágazatokban tevékenykedő multinacionális vállalatok még nem tudták teljes mértékben kiaknázni az alacsony árakban rejlő lehetőségeket, mivel ezeknek az országoknak nem elsősorban technológiai és operatív szakértelmet kell nyújtani, hiszen ezen országok saját, színvonalas technológiát teremtettek meg, amelytől nem szívesen térnek el. A földgáz, amely a legkeresettebb a fent említett energia igényes iparágakban, főleg Katarban, Szaúd- Arábiában és az Emirátusokban fordul elő a legnagyobb mennyiségben, kitermelése lényegesen olcsóbb, mint bárhol a világon, ezenkívül a munkabérköltségük (nagy számú indiai, pakisztáni és fülöp-szigeteki munkaerő áll a rendelkezésükre) és az üzleti környezet is rendkívül kedvező lenne a multik számára (a vállalati adók alacsonyak, területtől függően 0-tól 20%-ig). Ebből következően a profitok sokkal magasabbak ezen régióban, mint a világ bármely más részén, tehát nagyobb mennyiséget lehet visszaforgatni, amely nagyobb növekedési sebességet indukál. Bár ezen országok eddig elszigeteltek voltak a Nyugattal szemben, az elmúlt években egy igen erős nyitás figyelhető meg az üzleti politikájukban, amit a nagy multik csak most kezdenek kihasználni. Várhatóan a földgáz ára az elkövetkezendő években 3-szor, 5-ször alacsonyabb marad a Golf országokban, mint Kínában, Indiában vagy az Egyesült Államokban. Az alumíniumgyártás 30%-kal olcsóbb (1 tonna 1.200$) az Öböl menti országokban, mint Nyugat-Európában. Amennyiben sikerülne meghódítani a Golf államokat a multinacionális vállalatok elé, ráadásként, olyan új területek tárulhatnának, 7 Gulf Cooperation Council, amelyet 1981-ben hoztak létre. Tagjai: Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd- Arábia, Katar, Omán, Bahrein és Kuwait. Létrejöttében nagy szerepet játszott az ez időben zajlódó Irak- Irán konfliktus. Szabad piacot jelent tulajdonképpen a tagországok között, ám a ténylegesen működő szabad piac csak 2007-ben valósult meg a dohai csúcstalálkozó után. 11
mint Irak, amely jelentős helyreállítási munkákat kíván és igen nagy felvevőpiaccal rendelkezik, illetve Irán, melynek felvevő piaca szintén hatalmas. Az új belépők számára hasznos tanácsokkal szolgálhatnak a jövőben azok a vállalatok, akik közös vállalkozást alakítottak ki a Golf országokkal, illetve kihelyezett leányvállalattal rendelkeznek az energia és az alapanyag szektorban. A már piacon lévő cégeknek az együttműködés sikerét 2 tényező határozza meg: az első, hogy képesek voltak felmérni, átlátni és kiszolgálni az Öböl menti országok diverzifikált igényeit az ügyletek lebonyolítása során. A második kulcsfontosságú tényező az, hogy megértették ezen országok politikai és üzleti mechanikáját, melyek segítségével pontosan azt tudják nyújtani nekik, amit ők elvárnak a külföldi partnerektől. Továbbá az Emirátusok és Katar a turizmus területén csak az utóbbi években kezdett el kibontakozni, így ez a terület a multik számára is ígéretes, főleg az építési vállalatok, hotel láncok szemében. Szaúd-Arábiában a turizmus megvalósítása jelenleg most van kialakulóban, így ha már ott is meg lesz egy kiforrott terv, akkor szintén hatalmas lehetőségeket lehet kihasználni. Amennyiben Irakban képesek lennének a háborús helyzet végleges rendezésére szintén a nagy építési vállalatok körében lenne lehetőség jelentős befektetések megszerzésére, ugyanis az ország újjáépítésére hatalmas szükség lenne. Földrajzilag szerencsés helyzetben van az ország, hiszen 2 nagy folyó is keresztülfolyik a területén (Tigris és az Eufrátesz), így a megfelelő építkezési tervek segítségével a specifikumok kihasználásával akár még a turisták felé is meg lehetne nyitni az ország kapuit. Ahhoz, hogy a Golf országok képesek legyenek tartani, illetve növelni az 1 főre eső GDP-jüket, valamint megfelelő számú munkahelyet tudjanak biztosítani a rohamosan növekvő lakosság számára az elkövetkezendő évtizedben, folyamatos 5-10%-os gazdasági növekedést kellene produkálniuk. Az együttműködés mind a vizsgált országoknak, mind pedig a multiknak gyümölcsöző és előnyökben gazdag lehetne, mivel Szaúd-Arábia, Katar, az Emirátusok kedvező feltételeket kínál a nyugati országoknak, a nyugat pedig azon törekvéseiben segíthetne az Öböl menti országoknak, hogy az energiahordozóktól való függésüket meg tudják szüntetni, illetve képesek legyenek lecsökkenteni azt és más szintén jövedelmező területeken tudjanak megjelenni illetve munkahelyeket teremteni. 12
2.3. A 2007-ben megvalósult tervek és a 2008-2010 közöttre szóló gazdasági előrejelzések A gazdasági teljesítmény 2003-2006-os intervallumban figyelemreméltó volt a közel-keleti országokban. 2006-ban a névértéken számított növekedés átlagban 17,6%- os volt az IMF adatai szerint, amely még Kínánál is erősebb volt (ott 15,1% volt ez az érték), 2007 végére pedig 9,6%-on állt meg a mutató, amely visszaesést jelent ugyan, de még így is jelentős növekedésnek mondható. Ha külön nézzük meg a célországok gazdaságra vonatkozó prognózisait az elkövetkezendő 3-4 évre, igen érdekes és ígéretes számadatokat figyelhetünk meg. Az Egyesült Arab Emirátusokban 2007 végére mintegy 16%os gazdasági növekedés volt megfigyelhető, amely a magasabb olajáraknak és az új befektetéseknek volt köszönhető az IMF információi alapján. Annak érdekében, hogy ezt a növekedési ütemet fenntartsák 2008-tól is, az IMF az elkövetkezendő évtizedben minden évben, megközelítőleg 22 milliárd dollárt pumpál az ország gazdaságába, amelyet a már meglévő olaj és földgáz projektekre kell fordítani, illetve további tervek megvalósítását kell ebből az összegből finanszírozni. Meg kell jegyezni, hogy ez a hatalmas mértékű növekedés meglehetősen drágának bizonyul ugyanis az infláció nagyon magas (2007- ben 8%-os volt, 2008-ban csökkeni fog, bár így is magas lesz, 6-7%-os az IMF adatai szerint). A következő évek elsődleges feladata, az IMF szerint, hogy az inflációt csökkentse az ország, valamint a gazdasági növekedést fenntartsa és biztosítsa a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást. A rekord nagyságú olajárak növekvő folyószámla és fiskális többletet eredményeztek. A Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium 16,5%-os GDP növekedést állapított meg, amely főként az olajszektoron kívüli tevékenységeknek köszönhető (elsősorban az ipari, turisztikai, kereskedelmi és építészeti szektoroknak), a Bruttó Beruházások (Gross Capital Formation), amelyek a magán és nyilvános beruházásokból tevődnek össze megközelítőleg 19%-kal nőttek 2007-ben. 13
2. ábra: az IMF adatai alapján, business.maktoob.com Katarban megfigyelhető, hogy a gazdaságpolitika intenzív energia (elsősorban földgáz, hiszen Oroszország és Irán után ez a 3. legnagyobb földgázlelő-hely a világon) felhasználó nehézipari szektor kialakításán munkálkodik, amelyet a magánszektor és külföldi befektetők bevonásával kíván megvalósítani. A Katarban jelenleg zajló gazdasági fellendülésnek a szakértők szerint 2 része van: az első szakasza körülbelül 2006-ig tartott, amely az Ázsiai Sportjátékok 8 beruházásaival ért véget, a második szakasz körülbelül 2010-ig fog tartani, az LNG 9 és GTL 10 beruházások várható végéig. Ezalatt a 2 év alatt nem csupán a földgáz-szektorra koncentrálnak, hanem a gazdaság diverzifikálása is kitűzött cél a nem-olaj területeken. Kiemelt területek: turizmus fejlesztése, közüzemi szolgáltatások, infrastruktúra, szociális háló hatékonyabb kiépítése, valamint a közoktatás színvonalának erősítése. Elemzők szerint a gazdasági növekedés, a nagyütemű iparosításnak köszönhetően, jelentősen felgyorsul, amely több hazai és külföldi befektetést vonzz majd. Eleddig 4 jelentős méretű ipari parkot hoztak létre, amelyek kapuit a külföldi nagyvállalatok előtt is megnyitották. Megfigyelések szerint Katart az olasz, angol, amerikai és francia multinacionális cégek preferálják a legjobban, de az EU-val is fejlődő üzleti kapcsolatokat ápol. Mindezek ellenére a katari gazdaságban a külföldi cégek részesedése jelenleg csupán az 5 %-ot éri el, ám felmérések szerint ez az arány, az elkövetkezendő években jelentősen emelkedni fog. Az ország exportból származó bevétele 18,5% volt az elmúlt évben, szakértők szerint ez 8 2006. december 1-én a dohai Khalifa stadionban zajlott le a 15. Ázsiai Sportjátékok megnyitó ünnepsége. A december 1-15. között megrendezett eseménynek az ASIAD 1951-ben indult történelme során első alkalommal adott otthont arab ország. A közel-keleti térségből eddig egyedül Irán rendezett ázsiai sportjátékokat 1974-ben. 9 Liquified Natural Gas cseppfolyósított földgáz. Előállítása bár igen költséges, szállítása mégis sokkal egyszerűbb, mint a gázhalmazállapoté. 10 Gas to Liquids - a gáz cseppfolyósítási eljárása 14
az elkövetkezendő években tovább fog növekedni. Nem csak az exportbevételek, hanem az importra fordított kiadások, valamint az ebből származó bevételek is növekedni fognak, az importból származó bevételek várhatóan a 4 milliárd dollárt is meghaladhatják a közeljövőben. A kormány, szándékai szerint, a privatizációt is megreformálja, melynek segítségével egy kevésbé komplikált piacgazdasági modellt fog kialakítani. A beruházási törvényeken is jelentős változtatásokat eszközölnek, sokkal liberálisabbá téve azokat, ezáltal a külföldi multinacionális vállalatok számára lehetővé teszik, hogy belföldi partner illetve szponzor nélkül tudjanak képviseleteket nyitni az országban. A gazdaság olyan rohamos mértékben fejlődik jelenleg, valamint olyan nagymértékű fejlesztések mennek végbe minden irányban, hogy a gazdasági szakértők szerint az ország jelenlegi szakmai és műszaki tudása lassan nem lesz elég ahhoz, hogy az ilyen léptékű fejlődést fenntartsa. Ennek kiküszöbölésére az országnak meg kell nyitni a kapuit a külföldi szakemberek felé, ezáltal akár több százezer fővel növelni a már Katarban dolgozó külföldiek létszámát. Év Bruttó Hazai Termék USA $ átváltás 1980 28,631 3.65 katari rijál 1985 22,829 3.63 katari rijál 1990 26,792 3.64 katari rijál 1995 29,622 3.63 katari rijál 2000 64,646 3.63 katari rijál 2005 137,783 3.64 katari rijál 3. ábra: az IMF adatai alapján Inflációs Index (2000=100) 53 64 77 85 100 115 Szaúd-Arábiában a 2007-es év a gazdaság erőteljes növekedésének jegyében telt, a 2008-as év azonban számos kihívást rejt, többek között az infláció csökkentését és a munkaerőpiac fejlődéséből származó problémák kezelését. A költségvetési többlet rekord nagyságú volt, mintegy 265 milliárd szaúdi rijál (SAR 11 ), amely 5-ször több mint az alapbüdzsé. A hab a tortán a belföldi tartozások 366 milliárd SAR-ra való 11 1 Szaúdi Riyal = 0.266973 amerikai dollár, de ez csak tájékoztató jellegű információ a Google Search adatai szerint 15
csökkenése volt. Ezen események hatására a szaúdi gazdaság magas likviditásúnak, rohamosan növekedőnek volt minősítve a 2007-es évben, különös tekintettel az ingatlan, a befektetési és az iszlám bank szektorban. Az olaj és gáz szektor szintén kiemelkedő növekedési pályát járt be. A Globális Versenyképességi Index (GCI 12 ) szerint az ország 131 résztvevőből a 35. helyen végzett. A Szaúd-Arábiai Általános Befektetési Hatóság 13 által bevezetett gazdasági reformok hatására a vállalati szektor növekedésének aránya megközelítőleg 30%-ra becsült 2008 első negyedévében, amely a 2006-os 18%-os növekedési arányt is felülmúlja. Annak érdekében, hogy a Királyságba még több üzletembert csábítsanak a világ minden tájáról, a kormány többszöri belépésre feljogosító vízum bevezetését tervezi. A szaúdi tőzsde (Tadawul) a 2006-os 52%-os esése után 2007-ben szárnyalt, és 2008 első hetére már 27,42%-kal magasabb volt, mint 2007.november 8-án. A lendületes növekedés a vállalati szektorban 2008-ban is a várakozásoknak megfelelően fog alakulni előreláthatólag, ugyanis a részvényes betéti társaságok száma 108-ra fog nőni az előrejelzések szerint. Az ilyen társaságok tőkeértéke meghaladja az 1,6 trillió Szaúdi Rijált. Annak érdekében, hogy az E-kereskedelemben rejlő lehetőségeket feltárják, a szaúdi BMG Pénzügyi Tanácsadó 14 és a The Coffee Bean & Tea Leaf (CBTL) 15 egy alapokmányt írtak alá, mely a fiatal királyságbeli tőzsdei befektetőknek nyújt majd információt a tőzsdei műveletekkel illetve a Tawadul-on megtalálható cégekkel kapcsolatban. Ezt a kapcsolatot a két vállalat között az elkövetkezendő évek jelentős együttműködésének minősítette több szaúdi gazdasági szakértő is, mivel a tőzsdét nagyobb réteg számára teszik elérhetővé, így a várható forgalom is nagyobb lesz. A nemzetközi kereskedelem terén Szaúd-Arábia összexportja az áruk és szolgáltatásokra nézve körülbelül 6,7%-kal nőtt 2007-ben, ami 900,8 milliárd SAR-t jelent (240,2 milliárd dollár), az Általános Statisztikai Hivatal felmérései szerint. A nem-olaj áruk exportjából származó bevételek pedig 24,9%-kal nőttek, ami 106,8 milliárd SAR-t jelent megközelítőleg. Az infláció itt is erősödött 5%- osra, amely rekordnak számít egy olyan országban, ahol mindig 2% körül volt. Ez az ugrás a nemzeti gazdaság fejlődése, az import árak növekedése, valamint a gyengülő USA dollár hármas hatása miatt történhetett. Az elkövetkezendő évek legnagyobb kihívásai között szerepel a bank, egészségügy, olaj szektorban dolgozó magasan képzett dolgozók hiányának kezelése. A Királyság 12 Global Competitiveness Index 13 Saudi Arabia General Investment Authority 14 BMG Financial Advisors a Szaúdi Királyság vezető tanácsadó cége a pénzügyi szolgáltatások terén 15 Egy kaliforniai kávécég hálózat, los angeles-i székhellyel 16
területén 6 új gazdasági központ kiépítését tervezik, amelyek hatékony és jövedelmező működéséhez több tíz-, de akár több százezer dolgozóra is szükség lesz, ám az ország képzett lakossága kevés ehhez, így külföldről kell a hiányzó szakképzett munkaerőt az országba hívni. Az új munkaerő behívása egyszerű lenne, ám mivel Szaúd-Arábia elsősorban dél-ázsiai munkaerőt alkalmaz, és Dél-Ázsia szintén erőteljes gazdasági fejlődésen megy keresztül az ottani munkaerő nem szándékozik tömegesen külföldön munkába állni. Ebből adódóan Szaúd-Arábiának új területek felé kell nyitni, olyan új vonzerőket kell kialakítania, amely a nyugati munkaerő számára preferált. Év Hazai Termék USA $ átváltás 1980 546,602 3.32 szaúdi rijál 1985 376,318 3.62 szaúdi rijál 1990 437,334 3.74 szaúdi rijál 1995 533,504 3.74 szaúdi rijál 2000 706,657 3.74 szaúdi rijál 2005 1,152,600 3.74 szaúdi rijál 4. ábra: az IMF adatai alapján Inflációs Index (2000=100) 95 92 91 101 100 100 Irakban a kritikus belügyi helyzet ellenére a gazdaság igyekszik talpon maradni, illetve fejlődési pályára állni. Ezt bizonyítja az is, hogy 2008-ban 18 milliárd dollárt fognak tőkebefektetésekre költeni Irak szerte, valamint a kurdok lakta Arbil 16 tartományban 2007 novemberében éves vásári kiállítást tartottak, amelyen 20 nyugati ország is jelen volt. Az éves vásár sikeréből ítélve a kurdok a kezükbe vették az iraki üzleti helyzet alakítását. Míg az ország délen fekvő területein naponta történnek öngyilkos merényletek, az itt állomásozó amerikai egységek és a lakosok ellen, emberrablások, addig Irak északi részében, Arbilban a helyzet meglehetősen nyugodtnak mondható. Az 5 napos luxus vásáron több mint 300 pavilon volt felállítva, nagyképernyős plazma TV- 16 Erbil vagy Irbil néven is megjelenhet az írott nyelvben. 80 km-re fekszik Moszultól északra. A Kurd Kormányzóság székhelye. 17
ket, nehézipari berendezéseket, számítógépeket és egyéb elektronikai és ipari felszereléseket mutattak be. Az érdeklődő országok között szerepelt az Egyesült Államok, Ausztria, Brazília, Kína, Észtország és Libanon is számos más országgal együtt. Kínával 2007-ben is bonyolítottak közös projekteket (főleg a telekommunikáció terén, amely lehetővé tette, hogy az irakiak videó-telefonálásra is használhassák mobiltelefonjaikat, a lakosság körében hatalmas népszerűségnek örvend ez a funkció), 2008-ra még több közös terv van kilátásban, főleg a technológia területén. A Darin Company 17, amely Arbil tartományban a legjobban fejlődőnek bizonyul, pedig szeretne más országokba is betörni az elkövetkezendő években. Ha Irak egészét nézzük, a több százmilliós támogatások ellenére sem képes megfelelő mértékben fejlődni. A ráfordítások jelentősen lelassultak 2007 végére az egyre fokozódó belviszályok hatására. Habár több multinacionális cég jelezte érdeklődését Irak felé, csak kevesen mernek belevágni iraki kereskedelmi hivatalok nyitásába, holott az ország hatalmas lehetőségeket rejtene a külföldi nagyvállalatok számára. Ha sikerülne stabilizálni valamelyest a belső villongásokat, az egészségügyi-, infrastruktúra-, várostervezési- és az olajszektort is ellephetnék külföldi befektetők, vállalatok, akik a helyreállítási munkálatok után az országban maradva jelentős bevételekre tehetnének szert. 3. Melyek a célországok és miért? 3.1. A 4 célország rövid földrajzi és kulturális bemutatása Egyesült Arab Emirátusok 5. ábra: az Emirátusok hivatalos zászlója Az Egyesült Arab Emirátusok az Arab-félsziget délkeleti részén található, amely 7 emírséget foglal magában, ezek: Abu Dhabi, Adzsman, Dubai, Fudzsajrah, Ras-El Khajam, Shardzsah és Umm al-kuwain, fővárosa Abu Dhabi, területe 83.600 km 2, tagja az Öböl Menti Országok 17 1998-ban alakult vállalat, 3 fő területen tevékenykedik: szerződéskötések, építkezések kivitelezése és általános kereskedelem és marketing területen. 18
Együttműködési Tanácsának. 1971-ig Fegyverszüneti Államok néven volt ismert, így utalva a britek és néhány sejk által kötött fegyverszüneti megállapodásra. Az országot jórészt sivatagi terület alkotja, öntözéses technikákkal képesek zöld övezetek fenntartására. A vezető vallás az iszlám, a helyi lakosság 100%-a muszlim (98% Szunnita, 2% Shíta), az országban élő külföldiek 86%-a muszlim, 7%-a hindu, 4%-a keresztény és 2%-a buddhista. Dubai az egyetlen olyan tagja az Emirátusoknak, amelyben Hindu templom található, valamit számos keresztény templom is, ezenkívül egy Szikh Gurdwara. A legkeresettebb világmárkák a luxus kategóriás termékekből kerülnek ki, derült ki az ACNielsen kérdőíveiből. Ilyenek például Gucci, Ralf Lauren, Louis Vuitton. Ugyanakkor az indiai nagyvállalatok márkái sorra buknak meg az Emirátusokban. Katar Katar fővárosa: Doha, területe 11,437 km², a Katarifélszigeten fekszik, délről Szaúd-Arábia határolja, ám az ország nagy részét a Perzsa-öböl veszi körbe, tagja az Öböl 6. ábra: Katar hivatalos Menti Országok Együttműködési Tanácsának. Az ország zászlója elnevezése az arab qatran szóra eredeztethető vissza, mely jelenthet kátrányt és gyantát is, valószínűleg ezzel utalnak az ország területén található nagy mennyiségű kőolajra és földgázra. E területet is változatos sivatagok borítják (kő-, homok-, sziklasivatagok), a zöld területeket szintén öntözéses eljárással alakítják ki, csak úgy, mint az Emirátusokban. Az ország hivatalos vallása az iszlám, a helyi lakosok 100%-a gyakorolja ezt a hitet, a maradék kb. 800.000 külföldi lakos között pedig megtalálható többségében a keresztény vallás, de a buddhizmus és hinduizmus is. Érdekesség, hogy mielőtt felfedezték volna az ország területén lévő hatalmas földgáz és kőolajmezőket Katar halászatból és az igazgyöngy kitermelésből élt. Miután azonban az 1920-30-as években a japán gyöngyök is megjelentek a piacon Katar már nem tudott versenyezni tovább. Miután az 1940-es években felfedezték a kőolajmezőket, Katar gazdasága teljesen átformálódott. Míg az 1940-es évekig az életszínvonal alacsony volt, ez a kőolaj kitermeléstől, de főleg a földgáz üzletág felfejlődése óta az ellenkezőjére váltott. 19
Szaúd-Arábia A Szaúdi Királyság a legnagyobb ország az Arabfélszigeten, területe 2,149,690 km², fővárosa: Rijád, tagja az Öböl Menti Országok Együttműködési Tanácsának. Az ország 7. ábra: a Szaúdi jelentősége nem csak gazdasági szempontból, hanem vallási Királyság hivatalos zászlója tekintetben is igen jelentős szereppel bír a Közel-Keleten, hiszen itt található az iszlám 2 szent városa Mekka és Medina, ezért A Két Szent Mecset Földjének is szokták hívni. A világ vezető kőolaj exportálójaként tartják számon. Az ország hivatalos vallása itt is az iszlám, de kis koncentrációban a kereszténység és a hinduizmus is megtalálható az országban dolgozó külföldiek révén. Talán Szaúd-Arábiáról mondható el, hogy a 4 ország közül a legkevésbé nyitott a külföldi nem muszlimokkal szemben, éppen ezért a lakosság ezen része nemzetiség szerinti negyedekben él. Szaúd-Arábia nagy része lakatlan, a zord éghajlati viszonyok miatt, a sivatagban azonban fellelhető kis százalékban a Beduin lakosság. Érdekességnek számít, hogy Szaúd-Arábia jogrendszere teljes mértékben a Koránra épül és a Shari a 18 van érvényben. A Shari a nemcsak a muszlim lakosságra vonatkozik, vallási hovatartozástól függetlenül érvényes mindenkire, aki a Királyság területén lakik. Az iszlámon kívüli vallásgyakorlás (keresztény, zsidó vallás) nyilvánosan nem megengedett, olyannyira, hogy templomok és zsinagógák építése tilos, valamint az iszlám vallástól eltérő vallásos anyagok birtoklása szintén kerülendő. Annak érdekében, hogy ezen 2 vallás képviselői mégis tudják gyakorolni a hitüket a Szaúdi Aramco 19 egyházi szolgáltatását igénybe vehetik a keresztény, illetve zsidó kisebbség tagjai. Irak Irak fővárosa: Bagdad, területe 438,317 km², nem tagja az Öböl Menti Országok Együttműködési Tanácsának. A vizsgált négy ország közül Irak rendelkezik a legjobb földrajzi 8. ábra: Irak hivatalos zászlója tulajdonságokkal, mivel 2 nagy folyó, a Tigris és az Eufrátesz 18 Az iszlám jogrendszer a mindennapi élet és az üzleti élet minden területét átszövi, betartása kötelező. 19 A szaúdi állam tulajdonában lévő olajtársaság, amely a legnagyobb a világon. 20
folyik rajta keresztül, amelyek biztosítják a terület mezőgazdaságának működését. Az Irak elnevezés eredete máig vitatott. Sokan azt mondják, hogy az Irak a sumér Uruk/Erek városára utal, mások szerint jelentését az arámi nyelvben kell keresni, amely szerint Irak a föld, amely a két folyó partján fekszik jelentéssel bír. Egy kis réteg szerint utalhat a pálmafa gyökerére, miután az országban számos ilyen fafajta található. Az ország területén 5 nemzetiség osztozik: a kurdok az északi részen, Arbilban, a szunni arabok Bagdad környékén, a shiita arabok Baszra déli részén, az asszírok, akik keresztények és az északi városok közül többen is megtalálhatók, valamint a Lápi arabok, akik egy nomád nép és az ország középső mocsaras területein élnek. Jelenleg az országban dúló háború miatt vegetál, nem képes gazdasági adottságaiból a maximumot kihozni. A 2007-es Bukott Államok listáján a 2. helyen szerepel Szudán után. 3.2. Katar és a cseppfolyósított földgáz Az első folyékony gáz (LNG) rakomány szállítására 1997-ben került sor, Japán számára. A QatarGas 1 nevű cég 2007-ig Japánnak 900 hajónyit, és több mint 270 hajónyit szállított eddig Európa számos országának (pl. Spanyolországnak), Koreának és az Egyesült Államoknak. A QatarGas létrehozása egy zöldmezős beruházás volt, amelynek megvalósítása sok akadályba ütközött, többek között: nem volt jártas az LNG üzletágban, a belső politikai helyzet zavaros volt, kezdetben nem tudtak elég vásárlót szerezni, mivel a piacon ismeretlennek számítottak. 10 év alatt a QatarGas 1 kibővült a QatarGas 2, 3, 4 állomásokkal illetve a Train 4 és 5-tel, amelyek a QatarGas 2-n belül vannak, valamint jelenleg is zajlak a Laffan Finomító megépítése. Katar tervei szerint a Ras Laffan-ban található gyár a világ legnagyobb cseppfolyósított földgáz üzeme lesz, amely a föld földgáz szükségletének negyedét fogja adni. A cseppfolyósítás folyamata úgy zajlik, hogy a még gáz halmazállapotú földgázt lehűtik -160 C-ra, amelyen cseppfolyóssá válik. Körülbelül olyan, mintha egy strand labdányi gázt egy golf labdányi folyadékká alakítanának át, 600-szorosára kicsinyítik a térfogatát, ami 600 hordó gáz helyett 1 hordó cseppfolyós gázt jelent. A szállítást így jelentősen megkönnyíti az olyan országok irányába, akik több ezer km-re vannak. A probléma viszont abból ered, hogy ez a technika meglehetősen drága, egyrészt az előállítása miatt, mert speciális gyár kell hozzá. Másrészt a felhasználása is drága a 21
fogadó országnak, mivel egy olyan terminált kell felépíteni, aminek a segítségével vissza tudják alakítani a cseppfolyós gázt gáz halmazállapotúra. Ráadásul a speciálisan megerősített hajókkal való szállítási költség is igen drága. Ha az USÁ-ba és Európába jelenleg nem is éri meg exportálni a magas költségek miatt, a Közel-Kelet többi országába van értelme, mivel az ára alacsonyabb és a világ földgáz keresletének 40-50%-át teszi ki a térség. Katar 23 millió tonna LNG-t állít elő egy évben, főleg olyan országok számára, mint Japán, akiknek egyáltalán nincsenek saját gázkészletei. Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő 6 évben meg háromszorozódik Katar LNG kitermelése. Több európai országgal is várható szállítási szerződés kötése, illetve az USÁ-val és az Egyesült Királysággal is, így Katar a világ legnagyobb ellátójává válik majd. 40 évvel ezelőtt, amikor kőolaj után kutattak az észak-keleti part közelében, olaj helyett a Föld legnagyobb önálló földgáz mezejét fedezték fel a katariak nagy csalódására. Ekkor még egyik országnak sem tudták eladni a földgázt, mivel mindenki a kőolaj után mutatott érdeklődést, ráadásul Katar távol helyezkedik el a fő fogyasztó országoktól, és nem volt megfelelő technológia kidolgozva a szállításra. Ám 1 évtizeddel ezelőtt Katar olyan olaj óriásokkal, mint például az ExxonMobil belevágott egy új és drága technológia kialakításába, amely segítségével az LNG előállítása lehetővé vált. Azok, akik akkor túl merésznek és gazdaságtalannak vélték Katar új vállalkozását, most mind sorban állnak a cseppfolyósított földgáz szállítmányokért. A földgáz elégetve kétszer olyan tiszta, mint a kőolaj. Az előrejelzések szerint a következő 25 éven belül a világ földgáz kereslete akár 50%-kal is emelkedhet. 25 év múlva nagyon valószínű, hogy Európa a földgáza 90%-át fogja importálni, ám ugyanúgy, mint Észak-Amerika és Ázsia jelentősebb vásárlói, nem akarnak csak egy ország földgázától függeni (Oroszország), ezért Katar szerepe megnőhet az európai országok számára. További vonzerői is vannak a cseppfolyósított földgáznak, ilyen például: biztonságot nyújt a szerződő feleknek, mivel a szerződéseket hosszútávra kötik a magas költségek miatt, valamint rugalmasabb a szállítása, mint ha a csővezetékes megoldást néznénk. Ez a rugalmasság abból ered, hogy az LNG-t szállító tanker hajókat bármikor vissza lehet hívni a napi eseményektől függően (zavargások, sztrájk a visszaalakító üzemben stb). Abdul Khader Houari a QatarGas üzem menedzsere elmondta, hogy Japánon kívül az Egyesült Államok és Európa is egyre jobban nyit a katari LNG felé, újabban Taiwan és India is, Kínával pedig a tárgyalások jelenleg is folynak, ám jó esély van arra, hogy jelentősebb mennyiségeket fognak rendelni a QataGas-tól. 22