Közgyőlés Magyar Tudományos Akadémia Elnöke 2010. május 4. 9.30, Díszterem 2. napirendi pont, 1. sz. melléklet Tervezet B E S Z Á M O L Ó a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról Budapest, 2010. május
Közgyőlés T a r t a l o m j e g y z é k 2010. május 4. 9.30, Díszterem 2. napirendi pont, 1. sz. melléklet I. Az Akadémia rendelkezésére álló források... 4 1. Költségvetési támogatás...4 2. Intézményi saját bevételek...7 2.1. Kutatóintézetek forrásstruktúrája...8 2.2. A Támogatott Kutatóhelyek bevételeinek struktúrája...10 3. Beruházási források...11 II. Az Akadémia mőködési költségvetésének végrehajtása...11 1. A költségvetési támogatás felhasználása...11 1.1. Közvetlen akadémiai kutatási célokra...11 1.2. Országos kutatás- és tudóstámogatás...12 1.3. Infrastrukturális célokra...12 1.4. Igazgatás, kutatásszervezési, egyéb kutatást kiegészítı, kisegítı és jóléti feladatok...13 2. Intézményi gazdálkodás elemzése...13 2.1. Intézményi gazdálkodás összefoglaló adatai...13 2.2. Kutatóintézeti gazdálkodás...19 2.3. Támogatott kutatóhelyek gazdálkodása...26 2.4. A Könyvtár gazdálkodásának jellemzıi...30 2.5. Akadémiai Létesítmények Fenntartása és Üzemeltetése...32 2.6. Kutatásszervezési feladatok...33 2.7. Területi akadémiai bizottságok titkárságai gazdálkodásának jellemzıi...35 2.8. Az Igazgatási ágazat gazdálkodásának jellemzıi...36 2.9. A Széchenyi Irodalmi és Mővészeti Akadémia gazdálkodásának jellemzıi...38 2.10. Jóléti intézmények gazdálkodása...39 2.11. OTKA Iroda gazdálkodásának jellemzıi...41 3. Fejezeti kezeléső elıirányzatok felhasználása...43 III. Az Akadémia elıirányzat-maradványának alakulása... 50 1. Az intézmények elıirányzat-maradványának alakulása...50 2. Fejezeti maradvány alakulása...52 IV. Az akadémiai intézmények vállalkozási tevékenységének alakulása... 52 V. Az Akadémia vagyoni helyzete... 53
Közgyőlés 2010. május 4. 9.30, Díszterem 2. napirendi pont, 1. sz. melléklet Összefoglalás A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 9. (2) bekezdés f) pontja alapján az Akadémia éves költségvetése végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása a Közgyőlés hatáskörébe tartozik. Az Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtását összefoglalóan a következıkkel lehet jellemezni: 1. A beszámolási idıszakban az akadémiai intézmények gazdálkodását több központi (kormányzati) intézkedés érintette: A beszámolási idıszakban sem került sor illetményfejlesztésre és így a törvény szerinti kötelezı átsorolásokra sem lehetett a többletforrást hozzárendelni. Ez a kutatóintézetek jelentıs részénél problémát jelent. A 13. havi illetmény mind a közalkalmazotti, mind a köztisztviselıi körben elvonásra került. Az elvonás összegét a Pénzügyminisztérium a fejezetek adatszolgáltatása nélkül hajtotta végre, így a saját bevételhez kapcsolódó 13. havi illetmény is a támogatási forrásból került elvonásra. Maradványtartalékolási kötelezettség került elıírásra a kutatóintézetek, a Támogatott Kutatóhelyek Irodája és a Könyvtár részére, melyet az érintett szervezetek betartottak. Az egyensúlyi tartalék az intézmények részére visszarendezésre került. A nemzetgazdaságot érintı gazdasági válság miatt az akadémiai intézményeknek a 2008. évi bevételeik után befizetési kötelezettséget kellett teljesíteni. 2. A bevételek volumene 2009. évben 27.973,9 millió Ft volt, mely 50%-kal volt magasabb, mint az elızı évben. Ezt döntıen a Q2 Programra év végén átutalt 6.000 millió Ft összeg okozta. A kutatóintézeteknél a teljes bevétel támogatással együtt összesen 41.494 millió Ft, amely 5,7 %-os növekedést jelent. A kutatóintézeti bevételek támogatások nélküli teljes összeg 20.836 millió Ft, ezen belül 3,5 milliárd Ft volt a külföldrıl származó kutatási és egyéb bevételek összege, mely 12%-kal magasabb volt, mint az elızı évi szint. A hazai pályázati bevételek együttesen az elızı évivel azonos szinten teljesültek. A bevételi szint stagnálása függetlenül az egyes belföldi és külföldi forrásoknál meglévı pozitív irányú változásoktól azt mutatja, hogy a kutatóintézetek elérték a bevételi szintnek azt a mértékét, amely a jelenlegi intézeti kapacitásokkal elérhetı volt. Ez a gyakorlatban azt
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról jelenti, hogy a folyamatos elvonások, megszorító intézkedések hatása nem terhelhetı tovább a bevételekre, tehát a kiadási szint és ezzel egyidejőleg a feladatok volumenének több esetben radikális csökkentése szükséges. 3. A fejlesztési források hiánya miatt tovább csökkent a gép-mőszer korszerőségi mutató mértéke, mely mindhárom kutatási területet egyaránt hátrányosan érintette. A használhatósági mutató összességében a gép-mőszer állománynál az egyes tudományterületeken (társadalomtudományok, élettudományok, matematika és természettudományok) 17,6%, 23,1% és 19,4%. Ez különösen a matematikai és természettudományi területen jelentett komoly visszaesést. Ennek a csökkenésnek rendkívül, negatív következményei lehetnek az eszközigényes pályázatokon történı részvételnél. 4. Egyre nagyobb problémát jelent, hogy az intézmények jogos, sokszor halaszthatatlan felújítási igénye jelentısen meghaladja a rendelkezésre álló akadémiai központi felújítási keret összegét (2009. évben a benyújtott építési, felújítási igény 1.264 millió Ft, míg a rendelkezésre álló keret 711 millió Ft volt. Gép-mőszerek felújítására évek óta még az igényeket sem kérheti be az Akadémia.) Az akadémiai ingatlanoknál a folyamatos állagmegóvás ellenére is évrıl évre egyre nagyobb mértékben növekszik az igény egy-egy nagyobb volumenő felújítási munka elvégzésére. A forráshiány miatt az igények átlagosan 40-50%-ának teljesítése valósulhat meg. Az elızıekben kiemelt négy témakör azt mutatja, hogy az Akadémia intézményhálózatánál mind a személyi, mind a tárgyi feltételek tekintetében komoly problémák vannak, melyen a jelenlegi pályázati rendszerek nem tudnak segíteni. Az intézményhálózat már elérte azt az eredményes pályázati szintet, melyet a jelenlegi kiadás-bevétel szerkezetével elérhetett, további forrásbıvülés itt már nem lehetséges. A személyi és infrastrukturális fejlesztés ebben a helyzetben kizárólag központi támogatással biztosítható. Az Akadémia és intézményhálózata 2009. évi tevékenységérıl szóló részletes beszámolási adatok megerısítik az összefoglalóban kiemelt megállapításokat. 3
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról I. Az Akadémia rendelkezésére álló források 1. Költségvetési támogatás Az Akadémia és az irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek (kutatóintézetek, egyéb intézmények), a támogatott kutatóhelyek részére, valamint a központilag kezelt feladatokra 2009-ben az Országgyőlés által elfogadott költségvetésben 37.334,8 millió Ft támogatás szerepelt, melybıl az OTKA Programok támogatása 5.235,8 millió Ft volt. A mőködési és felújítási célt szolgáló támogatásból 27.915,1 millió Ft (a teljes keret 74,8%-a) átadásra került az intézmények részére. A fennmaradó 25,2% a központilag kezelt feladatok (ide értve az OTKA Programokat is) megvalósításának pénzügyi forrását jelentette. Az Országgyőlés által jóváhagyott költségvetési keretszámok az elızı évhez képest a következı jogcímeken változtak: Jogcímek millió Ft-ban 2008. évi eredeti támogatási elıirányzat 38.362,9 2008. évi illetmény-fejlesztés támogatása 818,1 Fejlesztési forrás a tiszteletdíjak támogatásához 260,0 Fejlesztési forrás szakmai feladatokhoz 240,0 Közel-keleti kutatások támogatása (átvétel a Miniszterelnöki Hivataltól) 12,0 Bolyai Mőhely Alapítvány támogatása (átvétel a Miniszterelnöki Hivataltól) 13,1 Többlettámogatás a GSZT Titkárság mőködtetéséhez 24,4 Többlettámogatás a Nagy Imre Emlékház mőködtetéséhez 28,1 A gazdasági válság miatti támogatáscsökkentés - 684,1 A 13. havi illetmény elvonása miatti támogatáscsökkentés - 1.739,7 Az Országgyőlés által elfogadott 2009. évi költségvetési támogatás összesen: 37.334,8 A jóváhagyott költségvetési támogatás egyrészt a Kormány által elrendelt intézkedések, másrészt jogszabályi változásokkal összefüggésben 303 millió Ft-tal növekedett, így 37.637,8 millió Ft-ra módosult. Az Akadémia támogatásának a központi költségvetés fıösszegéhez viszonyított aránya az elmúlt években folyamatosan csökken: 4
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról MTA támogatás a központi költségvetés kiadási %-ában 0,70% 0,60% 0,50% 0,40% 0,30% 0,20% 0,10% 0,00% 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 A költségvetési támogatást érintı évközi változások jogcímei a következık voltak: Jogcímek millió Ft-ban 1.) Jogszabályi változással összefüggı módosítások: Más fejezetek részére támogatás átcsoportosítás (átadás) OTKA témapályázatokból - 2.951,5 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 5,7 Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium 21,7 Honvédelmi Minisztérium 3,6 Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 91,5 Országgyőlés 0,7 Központi Statisztikai Hivatal 16,5 Egészségügyi Minisztérium 33,0 Oktatási és Kulturális Minisztérium 2.778,8 Szakmai feladatokból - 1,2 (idıs akadémikusok támogatása, könyvkiadás támogatása) Könyv- és folyóirat-kiadásból - 4,6 Sajátos nemzetközi kapcsolatok támogatásából - 0,4 Összesen: - 2.957,7 5
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról Más fejezetektıl támogatás átvétele Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól 53,0 Oktatási és Kulturális Minisztériumtól 41,6 Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól 15,3 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól 13,9 Miniszterelnöki Hivataltól 206,9 Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól 12,0 Kutatás és Technológia fejezettıl 2.087,7 Összesen: 2.430,4 2.) Kormány-intézkedésekkel összefüggı módosítások: A 2009. évi havi kereset-kiegészítés támogatása 598,6 Prémiumévek program kiadásainak támogatása 17,7 GSZT konferencia támogatása 14,0 World Science Forum támogatására 200,0 Összesen: 830,3 Támogatás-változás összesen 303,0 Az Akadémia és az irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervei és feladatai költségvetési támogatásának alakulását, illetve a megszerzett saját bevételeit, valamint a ténylegesen rendelkezésre álló átlaglétszámot az 1. számú mellékle tartalmazza. Az elızı évhez képest a támogatások lényegében változatlanok maradtak, a saját bevételek növekedtek. 40 000 000 35 000 000 30 000 000 25 000 000 20 000 000 15 000 000 10 000 000 Költségvetési támogatás Saját bevételek Saját bevételek MTA- Q2 program nélkül 5 000 000 0 2007. év 2008. év 2009. év 6
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról 2. Intézményi saját bevételek A köztestületi költségvetési szerveknek a 2009. évben is jelentıs volumenő saját bevétellel járultak hozzá szakmai feladataik teljesítéséhez. Az intézményi saját bevételek a 2009. évben 27.973,9 millió Ft-ot tettek ki, mely összeg 50%-kal magasabb, mint az elızı idıszak teljesítménye. A bevételek közül a felhalmozási bevételek volumene alacsonyabb, mint az elızı évben, az összes többi bevételi jogcímen emelkedés tapasztalható. Legnagyobb mértékben a támogatás jellegő bevételek értéke növekedett, (ezek értéke megduplázódott). Ezek alapvetıen a pályázati alapon az államháztartás alrendszereibıl - elnyert támogatások. A növekedés legnagyobb tétele a Természettudományi Kutatóközpont (Q2) létrehozására átutalt (visszatérítendı) 6 milliárd Ft-os támogatás. A bevételek jogcímenkénti összetételét és az ezekhez kapcsolódó mutatószámokat a 2. számú melléklet részletezi. A 2009. évi bevétel összetétele (%) 23,4% 21,3% 0,9% Mőködési, szolgáltatási, vállalkozási bevétel Kamatbevétel (devizaszámla után) 0,2% Felhalmozási és tıkejellegő bevételek Átvett pénzeszközök 3,5% 36,0% 14,7% Támogatási bevételek Elızı évi elıirányzatmaradvány átvétele Pénzforgalom nélküli bevételek A pályázati bevételeket alapvetıen két nagy területre lehet besorolni: különbözı központi programokból átvett támogatási forrást nem érintı pénzeszközök (pl. az NKTH kutatási célú támogatása, OTKA, fejezeti programok). Ezek a pályázati bevételek 2009. évben 5.245,1 millió Ft-ot tettek ki, melynek összege az elızı évhez viszonyítva 6,2%-kal csökkent. a külföldrıl kapott megbízások összege a 2009. évben 3.948,7 millió Ft-ot tett ki. Ez az összeg 41 %-kal magasabb, mint az elızı évi összeg. A külföldrıl átvett pénzeszközökbıl 2.707,2 millió Ft az Európai Uniós pályázatokból, 1.241,5 millió Ft nemzetközi szervezetektıl és külföldi magánszervezetektıl származik. Ez az összeg nem tartalmazza a strukturális alapoktól származó bevételeket. 7
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról A mőködési, szolgáltatási bevételeknél a beszámolási idıszakban jelentısebb, 14,3 %-os növekedés következett be. Ezek a bevételek az intézmények alap- és vállalkozási tevékenységével összefüggésben és nem központi programokból származnak, valamint ebben a körben kerülnek kimutatásra az intézmények által végzett kisegítı tevékenységek (pl. bérbeadás) és továbbszámlázott szolgáltatások bevételei is. A devizaszámlák kamatbevételeinek volumene ebben az idıszakban jelentısen 28,1 %-kal növekedett, annak ellenére, hogy a devizaszámlákon meglévı pénzeszköz állománya csökkent az elızı év végi állományhoz képest. Az elızı évi tartalékok igénybevétele 49,3%-kal emelkedett az elızı évi teljesítéshez viszonyítva. A tartalékok igénybevétele az áthúzódó feladatokkal volt összefüggésben. Összességében a saját bevételek még mindig jelentıs részt képviselnek az intézmények gazdálkodásában, mivel a jelenlegi intézményi szervezetek fenntartása, a feladatellátások a csökkenı központi támogatások mellett csak saját bevételbıl finanszírozhatók. A bevételek esetében a külföldi megbízásokból származó bevételek volumene azonos szinten maradt. Ez az akadémiai kutatóintézetek nemzetközi elismertségét jelenti, azonban változatlanul felveti azt a gondot, hogy ezeknek a forrásoknak a terhére a rendkívül szigorú elszámolási szabályok miatt intézményi üzemeltetési kiadások csak korlátozott mértékben számolhatók el és az általános utófinanszírozás miatt az intézetek évközi likviditási gondjai egyre gyakoribbá válnak, melyet az Akadémia saját hatáskörében már nagyon nehezen tud megoldani. 2.1. Kutatóintézetek bevételeinek struktúrája Az intézményi bevételek legnagyobb részét a kutatóintézetek költségvetési támogatása teszi ki. A kutatóintézetek bevételeinek kiemelt forrásonkénti részletezését a 3. számú mellékle tartalmazza. A kutatóintézetek 2009. évi bevételei (beleértve a költségvetési támogatást is) 5,7%-kal nagyobbak voltak a 2008. évi teljesítéshez képest. Az egyes bevételi jogcímek változásait a következıkkel lehet jellemezni: A kutatási célú költségvetési támogatás 3,3 %-kal csökkent. 8
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról A nem közvetlen kutatási célú támogatások 8,9 %-kal csökkentek. A két támogatási jogcímen a 2009. évben 20.658,3 millió Ft került elszámolásra, ez a 2008. évhez viszonyítva (21.409,8 millió Ft) 3,5%-os csökkenést jelent. Az OTKA Programokból a kutatóintézeteknek átadott megbízások bevétele az elızı idıszakhoz viszonyítva 6,2%-kal csökkentek. A kutatóintézetek az OTKA bevételek 82,1 %-át havi finanszírozással, költségvetési támogatásként kapták. A kutatóintézetek gazdálkodásában a nemzeti kutatási alapprogramok (pl.: NKTH kutatási célú támogatása) támogatása a 2009. évben 1.632,5 millió Ft összegő volt, ami az elızı évhez viszonyítva 10,6%-os csökkenést jelentett. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapon keresztül biztosított pályázati pénzek összege 825,4 millió Ft-ot tett ki, az elızı évi teljesítéshez képest 18,9%-os növekedést jelentett. A külföldrıl kutatásra átvett pénzeszközöknél 12%-os növekedés következett be, ez a forrás még mindig jelentıs értéket (3.539,0 millió Ft) képviselt a kutatóintézeteknél. E bevételek jelentıségét az is bizonyítja, hogy a teljes forrásstruktúrán belüli részaránya meghaladja mind az OTKA Programokét, mind a nemzeti kutatási alapprogramokét. A külföldi forrásokon belül 2.533,3 millió Ft Európai Uniós pályázatokból származik, melybıl 2.041,8 millió Ft érkezett közvetlenül külföldrıl, a fennmaradó rész belföldrıl, a strukturális alapoktól (GVOP, HEFOP stb.) származott. A kutatóintézeti források heterogén jellegét bizonyítja, hogy ebben az évben jelentıs mértékő volt az egyéb forrásokból kutatásra átvett pénzeszközök volumene. Ebben a bevételi körben a 3. számú mellékletben nem nevesített, az államháztartási körbe tartozó központi programok bevételei, valamint a non-profit szervezetektıl (alapítványok, közalapítványok stb.) átvett pénzeszközök tartoznak. Az egyéb forrásokból átvett pénzeszközök a jelentıs mérték mellett azonban csökkentek a korábbi évhez viszonyítva. 9
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról A vállalati forrásokból kutatásra adott megbízások értéke az elızı évihez képest 50,0%-kal magasabb, összesen 2.758,5 millió Ft bevételt sikerült realizálni. Ennek döntı többsége a következı kutatóintézeteknél keletkezett: Atommagkutató Intézet 218,5 millió Ft, KFKI Atomenergia Kutatóintézet 843,9 millió Ft, Kémiai Kutatóközpont 181,6 millió Ft, Mőszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet 75,9 millió Ft, Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet 270,3 millió Ft, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 80,1 millió Ft, Szegedi Biológiai Központ 155,4 millió Ft, SZBK Enzimológiai Intézete 75,2 millió Ft, Politikai Tudományok Intézete 45,9 millió Ft, Összességében, tehát megállapítható, hogy a kutatóintézetek forrásstruktúrájában a meghatározó részt változatlanul költségvetési támogatás, a különbözı központi programok, valamint a külföldi pályázati úton elnyert bevételek jelentik. 2.2. A Támogatott Kutatóhelyek bevételeinek struktúrája A támogatott kutatóhelyek a 2009. évben 281,9 millió Ft kutatási célú saját bevételt értek el, mely összeg 9,3%-kal alacsonyabb volt, mint az elızı évben. Ebben az évben is jelentıs az egyes kutatóhelyek által elnyert pályázati bevételek, részaránya (pl.: OTKA, az NKTH által biztosított kutatási támogatás). 10
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról 3. Beruházási források A Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi beruházási céljaira központi forrás nem állt rendelkezésre, a beruházási kiadásokat az akadémiai intézmények döntıen pályázati bevételeikbıl teljesítették. II. Az Akadémia mőködési költségvetésének végrehajtása 1. A költségvetési támogatás felhasználása A 2009-ben az Akadémia részére - OTKA Programok és Iroda költségvetése nélkül - biztosított mőködési és felújítási célú költségvetési támogatás felhasználásának alakulását a következı mutatószámokkal lehet jellemezni: Felhasználás iránya 2008.év % 2009.év % Közvetlen akadémiai kutatási célokra 70,6 68,5 Országos kutatás- és tudós támogatásra 18,6 19,3 Infrastrukturális célokra 1,8 1,6 Igazgatási, kutatásszervezési, területi akadémiai bizottságok, 8,0 9,1 jóléti és egyéb feladatokra Kötelezettségvállalásokkal terhelt fejezeti 1,0 1,5 maradvány A 2009. évi megoszlás: Összesen 100,0 100,0 Infrastruktúrális célok MTA költségvetési támogatásának felhasználása Igazgatás, kutatásszervezés, egyéb kutatást kiegészítı, kisegítı és jóléti feladatok Kötelezettségvállalásokkal terhelt fejezeti maradvány (szakma) Közvetlen akadémiai kutatási cél Országos kutatás- és tudóstámogatás 1.1. Közvetlen akadémiai kutatási célokra 11
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról A közvetlen akadémiai kutatási célokra fordított költségvetési támogatás részaránya 68,5 %-os, amely 2,1 százalékponttal alacsonyabb volt, mint az elızı idıszakban. A csökkenés annak ellenére következett be, hogy két új téma (Közel-keleti kutatások, illetve Lendület program támogatása) jelent meg a kutatási célú támogatások között. Ebbe a körbe tartozik: kutatóintézetek mőködési és központi beruházási célú támogatása, támogatott kutatóhelyek támogatása, tudományos társaságok támogatása, fiatal kutatók pályázatos támogatása, európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítı forrása, kutatóintézetek kutatási tematikájának támogatása (Lendület program), Közel-keleti kutatások támogatása. 1.2. Országos kutatás- és tudóstámogatás Az országos kutatás- és tudóstámogatás részaránya 19,3 %, mely az elızı évhez képest 0,7 százalékponttal emelkedett. A növekedés oka a Miniszterelnöki Hivataltól átvett Bolyai Mőhely támogatása, mely fı törekvése a középiskolákban és a felsıoktatásban valamilyen területen kiváló eredményt nyújtó diákok számára havi rendszerességgel, három éven át önképzı-tehetséggondozó program nyújtása. Ebbe a körbe tartozik: akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások, doktori tiszteletdíj, nemzetközi kapcsolatok, Nagy Imre Emlékház mőködtetéséhez alapítványi támogatása, határon túli magyar tudósok támogatása, Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása, Bolyai Mőhely Alapítvány támogatása. A központi feladatok közül az akadémikusi és doktori tiszteletdíjak és a nemzetközi kapcsolatok fıbb mutatóit a II/2. pontban mutatjuk be részleteiben. 1.3. Infrastrukturális célokra Az infrastrukturális célokra fordított költségvetési támogatás részaránya 1,6 %-os volt, mely az elızı évhez viszonyítva jelentıs 0,2 százalékpontos csökkenést mutat, mely fıként a központi beruházási támogatás megszőnésével magyarázható. Ehhez a területhez sorolható: a könyvtári, a felújítási, 12
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról a könyv- és folyóiratkiadás támogatása Akadémián kívüli nem költségvetési szerveknek, Magyar Tudomány folyóirat támogatása. 1.4. Igazgatás, kutatásszervezési, egyéb kutatást kiegészítı, kisegítı és jóléti feladatok Ebbe a körbe a következı feladatok sorolhatók: szolgáltató szervezetek, jóléti intézmények, területi akadémiai bizottságok mőködtetése, Titkárság mőködtetése, Széchenyi Irodalmi és Mővészeti Akadémia mőködtetése Gazdasági és Szociális Tanács mőködtetésének támogatása. A felsorolt feladatok költségvetési támogatása a teljes akadémiai támogatás 9,1 %-át tette ki, mely az elızı idıszakhoz viszonyítva 1,1 százalékpontos növekedést mutat. Az akadémiai intézmények kiemelt adatainak megbontását a 4. és 4/a. számú mellékletek tartalmazzák. 2. Intézményi gazdálkodás elemzése Ebben a fejezetben az Akadémia irányítása alá tartozó intézmények gazdálkodására ható tényezıket és a 2009. évi gazdálkodással kapcsolatos összefoglaló mutatókat ismertetjük. 2.1. Intézményi gazdálkodás összefoglaló adatai Az intézményi gazdálkodást elıször a bevételeket és kiadásokat leginkább meghatározó folyamatokon keresztül mutatjuk be, majd az egyes feladat, illetve intézménycsoportok gazdasági helyzetének alakulásáról számolunk be. Bevételek alakulása Az akadémiai intézmények 2. számú melléklet szerinti saját bevételei 50%-kal emelkedtek, ez döntıen a pályázati bevételek növekedésének, valamint a Természettudományi Kutatóközpont (Q2) létrehozására átutalt 6 milliárd Ft-os támogatásnak volt köszönhetı. Az MTA-Q2 Program támogatása nélküli bevétel értéke mindössze 18%-kal emelkedett. Az intézményi költségvetési támogatás felújítással együtt részaránya az összbevételen belül 57,3 %-os volt. Kiadások alakulása 13
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról Az intézmények tényleges kiadásai 52.442,9 millió Ft-ot tettek ki, mely összeg 4,0%-kal magasabb, mint az elızı évben volt. Az intézmények legjellemzıbb - összehasonlítható - kiadási jogcímei a következık voltak: millió Ft-ban 2008. 2009. A 2009. év adata a Kiadási jogcímek 2008. évhez viszonyítva Év (%) Személyi juttatások 26.164,1 25.208,9 96,3 Munkáltatót terhelı járulékok 7.070,1 6.521,5 92,2 Dologi kiadások 12.557,9 16.466,7 131,1 30 000,00 25 000,00 adatok ezer Ft-ban 20 000,00 15 000,00 10 000,00 5 000,00 Személyi juttatások Munkáltatót terhelı járulékok Dologi kiadások 0,00 2007. év 2008. év 2009. év A személyi juttatási kiadásoknál tapasztalható csökkenést az illetményemelés hiánya, illetve a 13. havi illetmény központilag történt eltörlése okozta. A dologi kiadások 31,1%-kal növekedtek az elızı évhez hasonlítva, ami jóval meghaladja a megelızı évek (6,9%-os) növekedési ütemét. A központi költségvetést és a társadalombiztosítási alapokat megilletı, teljesített befizetési kötelezettségek, és adók az alábbiak szerint alakultak: Jogcímek millió Ft-ban Társadalombiztosítási járulék 5.355,6 Korkedvezmény-biztosítási járulék 39,2 Munkaadói járulék 449,7 Egészségügyi hozzájárulás 656,7 Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék 2.912,5 Magánnyugdíj-pénztári tagdíj 667,4 14
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról SZJA - munkáltatót terhelı 31,0 SZJA - dolgozót terhelı 6.957,7 Munkavállalói járulék 197,1 Táppénz hozzájárulás 18,4 Egyéb adók, díjak, befizetések 88,8 ÁFA különbözet 536,3 Összesen: 17.910,4 Ezek a befizetési kötelezettségek az Akadémia teljes kiadásainak 34,2 %-át, a költségvetési támogatás 47,6%-át teszik ki. 60 000,0 50 000,0 40 000,0 Összes kiadás befizetési kötelezettségen felüli része 30 000,0 20 000,0 Befizetési kötelezettség a központi költségvetés részére 10 000,0 0,0 2008. év 2009. év Nemzetközi kapcsolatok A nemzetközi kapcsolatokra fordított kiadásokat az 5/a. és 5/b. számú mellékletek tartalmazzák. A 2009. évi feladatok teljesítése a következık szerint valósult meg: Jelenleg az MTA-nak 53 kétoldalú tudományos együttmőködési megállapodása van. 15
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról Ennek keretében került sor: 495 fı csere-egyezményes kiutazására (5.477 nap) és 677 fı fogadására (6.293 vendégnap), 268 fı (1.588 nap) devizás kiutazására, 25 fı (81 nap) egyéb kiutazására, az MTA tudományos osztályai és kutatóhelyei által külön meghívottak (78 fı, 282 vendégnap) fogadására, a nem kormányzati tudományos szervezetek tagdíj átutalására, illetve nyilvántartására (53 szervezet tagdíj átutalása, 83 szervezet nyilvántartása) Összefoglalva: nemzetközi kapcsolatokra 2009. évben 138,6 millió Ft-ot fordítottak, melyet 170 millió Ft támogatás és 6,6 millió Ft saját bevétel finanszírozott, a keletkezett maradvány 2010. évi nemzetközi feladatokra kell fordítani.. Köztestületi feladatok Jogcím 2008. év 2009. év millió Ft-ban Akadémikusi tiszteletdíjak, özvegyi ellátás 1.823,6 1.788,9 Külsı tagok akadémikusi tiszteletdíja 19,4 18,8 Céljutalmak, pályadíjak 10,2 15,2 Kegyeleti kiadások, tudóssegély 10,4 8,9 Pedagógus kutatók díjazása 1,8 1,9 Akadémiai aranyérem 2,4 3,1 Bizottsági üléseken való részvétel költségtérítése 0,2 Megbízási díjak szakmai feladatok ellátásáért 0,6 3,3 Akadémikus tisztségviselık tiszteletdíja 16,3 16,1 Magyar Tudomány és Akadémiai Értesítı elıfizetési díjára 5,9 3,5 Reprezentációra (pl. közgyőlési kiadások) 10,6 7,6 Egyéb pénzeszköz átadások (pl. Akadémiai Klub, Erdélyi Múzeum Egyesület stb.) 4,6 10,3 Egyéb dologi kiadások (hirdetés, pénzügyi szolgáltatási díj, kommunikációs kiadások stb.) 15,8 14,1 A köztestületi keret költségvetésébıl átcsoportosításra került összegek más akadémiai költségvetséi intézménynek (zárolások): 7,1 53,4 Arany János Díjra 1,2 Összesen: 1.928,7 1.946,5 16
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról Doktori Tanács Titkársága A Doktori Tanács Titkársága feladatai közé tartozik az MTA doktora cím elnyerése érdekében benyújtott pályázatok elbírálása, gondozása az 1994. évi XL. törvény, valamint az MTA Doktori Szabályzata alapján. A doktori címmel rendelkezıknek tiszteletdíj folyósítása a többször módosított 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet és a tárgyévi költségvetésrıl szóló törvény alapján történik. A Tudományos Minısítı Bizottság jogutódjaként a tudomány doktora, illetve kandidátusa fokozatok honosítása az 55/1995. (V. 17.) Kormányrendelet alapján kerül lebonyolításra. A Doktori Tanács Titkársága a Vezetıi Kollégium 1997. november 12-i döntése alapján ellátja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj ügyintézésével és Kuratórium és a szakértıi kollégiumok mőködésével kapcsolatos titkársági feladatokat. Így feladata a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kifizetése a 316/2001. (XII. 28.) Korm. rendelettel módosított 156/1997. (IX. 19.) Kormányrendelet, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Szabályzata és a tárgyévi költségvetésrıl szóló törvény alapján. Az MTA Doktori Tanács Titkársága 2009. évi gazdálkodásában az alábbi jogcímeken történtek kifizetések: az MTA doktora címmel járó tiszteletdíj, valamint a tudomány kandidátusa fokozat után járó illetmény kiegészítés folyósítása, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj folyósítása, megbízási díj kifizetések a nem akadémikus szakértıknek, bírálóknak, bíráló bizottság tagjainak, a bírálóbizottság tagjainak, a bíráló bizottság tagjainak útiköltség kifizetés, a Doktori Tanács és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma mőködéséhez szükséges irodaszerek, nyomtatványok, stb. beszerzése a Doktori Tanács és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj ünnepélyes rendezvényeinek kiadásai, üzemeltetéshez szükséges posta és egyéb (üzemeltetési, fenntartási, valamint pénzügyi) szolgáltatások kiadásai. 17
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról Doktori tiszteletdíjak A doktori tiszteletdíjakat a 19/2001. (II. 12.) és a 350/2006. (XII.23.) Korm. rendelettel módosított 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet alapján kell folyósítani. A tiszteletdíj mértéke az alábbiak szerint alakult: Munkaviszonnyal rendelkezı doktorok, valamint 1995. január 1. után nyugdíjba vonuló doktorok esetén 90.000,- Ft/fı/hó 1994. december 31-én már nyugdíjas doktorok esetén 86.000,- Ft/fı/hó 2008. december 31-én záró létszám: 2.622 fı 2009. december 31-én záró létszám: 2.646 fı A 2009. év folyamán 54 fı részére szőnt meg a tiszteletdíj folyósítása halálozás miatt. Az "MTA Doktora" cím 76 fınek lett odaítélve, a felfüggesztett állományból 2 fı részére újból indult a folyósítás. Kandidátusi illetménykiegészítés A tudomány kandidátusa részére az 55/1995. (V. 17.) számú Kormányrendelet értelmében a fokozat megszerzését követı hónap elsı napjától öt éven keresztül havi 3.000,- Ft illetménykiegészítés jár. 2008. december 31-én záró létszám 11 fı 2009. december 31-én záró létszám 8 fı Az év folyamán 1 fı részére kandidátusi fokozat odaítélésére került sor, 4 fı részére az illetménykiegészítés folyósítása befejezıdött az öt éves idıszak letelte miatt. Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Az ösztöndíj mértéke a 2008. évhez képest változott, havi 124.500,- Ft/fı/hó. 2008. december 31-i záró létszám 475 fı 2009. december 31-i záró létszám 548 fı Az ösztöndíj határozott idıre 1, 2 vagy 3 évre nyerhetı el. A meghatározott idıszak letelte, valamint egyéb kilépés miatt 132 fı részére szőnt meg az ösztöndíj folyósítása. 2009. szeptember 1-jétıl 205 fı ösztöndíjas került felvételre. 18
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról és vagyoni helyzetének alakulásáról A Doktori Tanács Titkársága az elızıekben felsorolt feladatokkal összefüggésben 4.086,9 millió Ft kiadást teljesített, melyhez 4.535,0 millió Ft támogatás és 168,2 millió Ft saját bevétel kapcsolódott. A saját bevételbıl 153,2 millió Ft volt az elızı évben képzıdött maradvány. A 2009. évi gazdálkodás során keletkezett maradvány 610,2 millió Ft, ebbıl 163,7 millió Ft szükséges az áthúzódó kötelezettségek teljesítéséhez, szabad maradvány 446,5 millió Ft. A 2010. évben a kifizetıi százalékos egészségügyi hozzájárulás mértékét 11 %-át 27%- ra emelték. Így a doktori tiszteletdíj, valamint a kandidátusi illetménykiegészítés járuléka emelkedik, mely miatt a következı évben támogatási hiány várható. A szabad maradvány pénzügyminisztériumi visszahagyása esetén a 2010. évi járulék támogatási hiánya fedezhetı. A Doktori Tanács Titkárság kiadásait a 6. számú mellékle tartalmazza. 2.2. Kutatóintézeti gazdálkodás Az Akadémia gazdálkodásában a legnagyobb részt a kutatóintézetek képviselik. A kutatóintézeteket tevékenységük jellege alapján az Akadémiai törvény szabályozásával összhangban három nagy területre tagoljuk: - Matematikai és természettudományi terület, - Élettudományi terület, - Társadalomtudományi terület. A szakmai tevékenységi kör különbözıségétıl függetlenül az intézeteket a gazdasági élet hatásai azonos módon és mértékben érintik, így általános gazdasági helyzetüket együttesen mutatjuk be. 19