1. Ismertesse az agrometeorológia növények életében betöltött szerepét! Mutassa be a talaj kialakulásának folyamatát! A különböző növényfajok eredményes termesztését az éghajlat elemei mind egyenként, mind együttese alapvetően befolyásolják. A szélsőségesen nagy hőigényű egyes növények kivételével a termesztett növények többségénél a hőmérséklet viszonylag kevésbé korlátozó tényező. A vízellátás változása, ingadozása a legnagyobb mértékű, ezért a növénytermesztés mai szintjén Magyarországon a vízellátás az elsődleges termést meghatározó tényező. Az éghajlat és a talajművelés kapcsolata Az összefüggés rendkívül szoros. Ez az éghajlatnak a talaj állapotára gyakorolt hatásával magyarázható. Az éghajlat befolyásolja: -- a talajművelés célját, -- a talajművelés munkaműveleteit, -- a talajművelés idejét, elvégezhetőségének időtartamát, -- a talajművelés eszközeit. Olyan talajművelést kell folytatni, amely elősegíti a lehulló csapadék (hó, eső) gyors beszivárgását, megőrzi a talaj nedvességkészletét, elősegíti az őszi-téli csapadék tárolását a tenyészidőszakra, és megóvja talajainkat a felesleges szellőzéstől. A környezet bonyolult komplexumot képez, amelynek tényezői négy csoportba oszthatók. I. Éghajlati (klimatikus) tényezők: a fény, a hő, a levegő mozgása (szél), valamint a víz. A hő, a levegő és a víz egyben talajtényezők is. A fény szerepe A környezeti tényezők sorában a fénynek elsődleges és pótolhatatlan szerepe van. A zöld növények fény nélkül nem élhetnek, mert ez feltétlenül szükséges energiaforrás a szén-dioxid asszimilálása, a szerves anyag előállítása során. A zöld növények fényforrása a Nap. Fotoperiodizmus. A növények reagálását a nappal és az éjszaka viszonylagos hosszúságára fotoperiodizmusnak nevezik. A hőgazdálkodás A tenyészidő alatti hőmérséklet döntően befolyásolja a növények termését és egyben meghatározza a termeszthető növényeket. Tenyészidőnek azt az időtartamot nevezik, ami az utolsó ártalmas tavaszi fagy és az első ártalmas őszi fagy között eltelik, tehát lényegében a fagymentes időszakot. A fagypont alatti hőmérséklet káros, és hatása többféleképpen észlelhető. - Megfagyás. A növény teste a fagypont alá hűl, benne erős a jégképződés, a plazmából kifagy a víz a sejt közötti járatokba, a plazmaszerkezetben irreverizibilis károk keletkeznek. - Kifagyás. A fagyott talajból megszűnik a víz felvétele, a száraz hideg levegő pedig fokozza a párologtatást, kiszárítja a növényt, jóllehet a növény testében nem képződött jég. - Kipállás. Akkor következik be, ha a vetést huzamosabb ideig jégpáncél borítja. Ez alatt a növények lélegeznek, de a jég gátolja a légcserét, idővel a növény oxigénhiány miatt elpusztul. Ugyanez észlelhető a huzamos ideig vízzel borított területeken is. - Ráfagyást okoz az ónos eső, amelynek hatása részben mechanikai, részben biológiai. A jég súlya alatt eltörnek a növényi részek, a jégpáncél alatt pedig megfulladnak. A ráfagyás elsősorban a fás növényeket károsítja. - Felfagyás. Az éjszakai alacsony hőmérséklet hatására a talaj felső rétegében levő víz megfagy, ezáltal az alsóbb részektől elmozdul, a növények (főként gabonafélék) gyökerei elszakadnak. 1
Csapadék, víz Hazánk területének nagy részén a csapadék évi mennyisége, annak rendszertelen eloszlása, valamint az egyéb éghajlati tényezők (hőmérséklet, szél stb.) párolgásfokozó szerepe következtében vízhiánnyal számolhatunk. Ezen legtermészetesebben öntözéssel segíthetünk. A túl sok csapadék, illetve az egyenetlenül eloszló nagy mennyiségű csapadék (eső hóolvadás) következtében a talaj vízkapacitása túltelítetté válik: belvíz alakul ki. Védekezés: vízszintszabályozás. Melioráció. Belvízelvezetés stb. 2. Ismertesse a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait! A talaj fogalma, funkciói, alkotórészei: A talaj az ember egyik legősibb termelő eszköze. Olyan természeti erőforrás, amely az élő és élettelen természettel szoros kölcsönhatásban van, és állandóan változik. Mai ismereteinknek megfelelő korszerű magfogalmazás szerint, a talaj a Föld legkülső szilárd burka, mely a növények termőhelyéül szolgál. Növénytáplákozás szempontjából: a talaj egy 3 fázisú -szilárd, folyékony, légnemű- polidiszperz rendszer. Funkciói: Környezetünk legfontosabb természeti erőforrása, az emberiség alapvető termelő eszköze. A primér biomasszatermelés alapvető közege. A talaj alkotórészei: A talaj különböző minőségű és halmazállapotú anyagokból álló bonyolult rendszer, melyben két alrendszert lehet megkülönböztetni. A biotikus alrendszer az élőszervezetek-, az abiotikus pedig az élettelen anyagok összessége. A szilárd fázis ásványi anyagokból, ill. a holt szerves anyagokból áll. a folyékony fázis ásványi sókat, kis molekulatömegű szerves anyagokat, adszorbeált gázokat, a légnemű rész, pedig CO 2 -ot, O 2 -t, N 2 -t és jelentős vízgőzt tartalmaz Talajképződés A mállás végtermékének nevezett anyagásványok kialakulása azonban csak egyik fejezete a talajképződésnek. A sok-sok milliárdnyi baktérium és mikroszkopikus gomba bonyolult kémiai folyamatok során az élőlények elhalt részeit lebontja, majd szerves vegyületekké, humusszá alakítja át. A humusz nagy molekulákból álló, sötét színű, szerves vegyületcsoport. A kőzetmállás csak a humuszképződés (humifikáció) révén válik talajjá. A humusz fontos szerepet játszik a növények tápanyagellátásában. A talajképződés másik fontos folyamata a viszonylag könnyen oldódó talajsók egy részének mélybe szállítása, a kilúgozás. A kilúgozás a talaj termékenységét csökkenti, hiszen így a tápanyagok egy része is a mélybe mosódik. A málladékából képződött szilárd talajszemcsékre tapadó vízhártya a talajnedvesség. A talaj levegőtartalma akár 40 térfogatszázalék is elérheti. A fizikai-, kémiai- és biológiai mállás értelmezése. Fizikai mállás: a fizikai mállás során a kőzetek felaprózódnak. Kémiai mállás: a kémiai mállás a kőzetek, ill. a kőzetalkotó ásványok alkotórészekre történő bontását, kémiai átalakulását jelenti. Biológiai mállás: alapjában véve a biológiai mállás során is fizikai ill. kémiai változások következnek be, azzal a különbséggel, hogy a CO 2 vmint a különböző szerves savak biológiai tevékenység révén jönnek létre. A biológiai mállás igen lényeges eleme a talajképződésnek, mert megszabja a talajok tápanyagkészletének alakulását. 2
A talaj kolloid rendszerének ismertetése. Kolloidok fogalma, kialakulása. A kolloidok a talaj szilárd fázisának legaktívabb komponensei. Fontos szerepük van az ionok, molekulák megkötésében, és a talajszerkezet kialakításában, így hatással vannak a talaj tápanyag-, víz- és hőgazdálkodására is. A talaj kémhatásának jellemzése. A ph-érték csupán minőségi mutató. A talajsavanyúság kialakulásának lehetőségei: a talaj savanyúságát okozó hidrogénionok túlsúlyba van, Lúgos kémhatású talajok: a talajoldat lúgos kémhatását a lúgosan hidrolizáló sók túlsúlya idézheti elő. 3. Csoportosítsa a talaj élőlényeit! Jellemezze a humusz kialakulását, tulajdonságait! Fogalmazza meg a talaj érettségét, termékenységét! A HUMUSZ: mennyisége határozza meg a talaj színét és termékenységét. Sötét színű Bonyolult szerkezetű Huminsavak vízben oldhatatlan Fulvósavak vízoldható Szerves anyagok elrohadásával keletkezik ( gyökerek, szerves anyagok, levelek, elhullott állatok mint pl férgek lárvák stb) Kolloid méretű részecskéi a talajkolloidok Óriási fajlagos felület Nagy adszorpciós képesség Vizet és ionokat kötnek meg Kialakulásban a talajlakó mikroorganizmusoknak (gombák, baktériumok) és a növényeknek van jelentőségük, akik a szerves/szervetlen körforgásban meghatározó jelentőségűek. Miattuk mondjuk, hogy élő talaj. A szerves trágyázással a humusztartalom fenntartását, javítását végezzük. Fő feladatunk a humusztartalom megőrzése, növelése. Ettől termékeny a talajunk. A humusz mennyisége folyamatosan változik. ( tenyészidő alatt van, hogy halmozódik, van, hogy csökken, víztől is függ, hőmérséklettől, ami a mikroorganizmusok életét befolyásolja) A talajélet fenntartására napjainkban a szerves trágyák csökkenése miatt is- un oltó trágyákat: humusztrágyákat is értékesítenek, melyek segítik a humusztartalom kialakulását, növelését. Pl Cofuna, Terra-Vita stb A természetes eredetű Terra-Vita humusztrágya magas humusztartalmú és humuszképző talajjavító. A talajéletet biztosító mikroszervezetek nagy faj- és egyedszámban vannak jelen. Közreműködnek a tápanyag feltárásában és a talaj termékenységéért felelős szervesanyagok, a humuszanyagok újraképződésében. A növény számára nélkülözhetetlen tápelemeket szolgáltatnak. Használatával fokozódik a talaj biológiai aktivitása. Jól szabályozza a talaj tápanyag- és vízgazdálkodását, biztosítja a laza talajszerkezetet, fokozódik a növényzet szárazságtűrő képessége. Környezetbarát termék, vegyszert nem tartalmaz. A biotermesztés feltételeinek megfelelő, ökogazdálkodásban ajánlott termék. A komposzt összetétele: Terra-Vita aktivátor, szőlőtörköly, baromfitrágya. A talaj kialakulásakor nekik köszönhető a szerves anyagok képzése, felhalmozódásának megindulása. 3
Humusztartalom meghatározása Összes-szervesanyag = humusz mennyiség meghatározása szén tartalom alapján: Szén mennyiség x 1,72 Jelentősége: Kedvezőtlen káros hatások (nehézfémek, növény-védőszerek, vanillin, benzoesav, egyes aldehidek) csökkentése, a toxin anyagok adszorbeálása által HUMUSZ és KÖRNYEZETVÉDELMI KAPACITÁS EPC (Environment Protection Capacity) EPC = H² x D x K H= talajhumusz %-ban, D = humuszréteg vastagsága %-ban K = humuszstabilitási koefficiens EPC = H² x D x R (R=K ) C/N C/N = szén/nitrogén arány HUMUSZMÉRLEG Bevétel: Növénymaradványok a t/ha Szerves trágyák b t/ha Kiadás: Humusz mineralizáció c t/ha a nitrogén tartalom felhasználásával állapítható meg (pl. 1 tonna szemterméshez búza, kukorica 30 kg nitrogén szükséges) Mérleg:a+b > c POZITÍV A humuszanyagok felépítése, csoportosítása, a frakciók talajtani jelentősége A talajban különböző jellegű humuszanyagok fordulnak elő, a sárgától a feketéig, amelyek eltérő tulajdonságúak. A humusz a talaj termékenységének elsődleges meghatározója. Lényegét tekintve sötét színű, nagy molekulájú, kolloid tulajdonságú anyagokból áll. A ma is elfogadott klasszikus felosztás szerint egymáshoz hasonló, különböző hosszúságú molekulacsoportokból áll: fulvosavak (kis molekulatömegű, sav jellegű vegyületek.), huminsavak (nagyobb molekulatömegű, polimerizált sav jellegű vegyületek), huminanyagok (oldhatatlan polimerek). a talaj szerves anyagai, a talaj megfelelő szerkezetéért is felelős 4
biológiailag aktív anyagok, serkentő hatásúak sötét színű, nagy molekulájú, jól tartja a vizet és a tápanyagokat kolloid tulajdonságú anyagok, melyek a növényi és állati maradványokból a mikroorganizmusok közreműködésével jönnek létre közvetlen tápanyagforrást jelentenek a növények számára jelentős mennyiségben tartalmaznak makro-elemeket, melyek növényi tápelemek átmenetileg, vagy időszakosan más elemeket is só alakban megkötnek nagy erővel kötik meg a nehézfémeket A humusz fajtái: - tápláló humusz - tartós humusz - barnásszürke humusz - barnásfekete humusz - vörösesbarna humusz - savanyú humusz - szelíd humusz - aktív humusz. A humusz agrokémiai szerepe A humuszanyagok agrokémiai funkciói előnyösen befolyásolja a talaj hőgazdálkodását (melegedés, lassú hülés). nagy a vízmegkötő képessége megfelelő talajszerkezet kialakítását közvetlen és közvetett tápanyagforrás. a humuszsavak nagyhatású pufferanyagok, melyek megakadályozzák a gyors ph változást növeli a toxikus anyagot lekötő képességet kelátképzés (nehézfémek megkötése) 4. Ismertesse hazánk talajainak genetikai osztályozását! Jellemezze az adott területen leggyakrabban előforduló talajtípust! A humusztartalom, a kilúgozás és felhalmozás, illetve egyéb talajképző folyamatok alapján a felszínről lefelé haladva több talajszint jön létre: 5
Az A szint a talaj legfelső, biológiai aktivitásban különösen gazdag szintje. Ennek köszönhetően e szintben legnagyobb a humusztartalom. az A alatti B szintben a biológiai aktivitás már lecsökkent, így megcsappant a humusztartalom is. a C szint nem más, mint a talajképződés kiinduló kőzete, az anyagkőzet. 1. Mediterrán éghajlat: Legjellegzetesebb talaj a vörös színű terra rossa. Sovány talaj kevés humusz. Lombhullató erdő területén: fehér színű erdőtalaj. 2. Óceáni területek: Főként kilúgozott barna erdő talaj, az északi hűvösebb, csapadékosabb területen podzol talaj. Lomblevelek miatt sötétebb, termékenyebb, minta fenyőerdő talaja, itt kisebb a kilúgozás. 3. Nedves kontinentális: Az uralkodó talajtípus a barna erdőtalaj. Humusztartalma legfeljebb közepes, kilúgozás a csapadék függvényében. 4. Száraz kontinentális: A magasfüvű puszták mezőségi talaj (feketeföld, csernozjom) humuszban rendkívül gazdag. A fű a téli hidegben is elszárad. A kevesebb csapadék miatt gyérebb fűtakaróból ugyanis sokkal kevesebb humusz keletkezik. 5. Hideg mérsékelt öv: Az egész övben podzoltalaj alakult ki. Jellegzetese humusz szürke színét a vízben nem oldódó kavics szemcsék és a kis humusztartalom miatt kapta. A talaj kevésbé termékeny, mint a tűlevelekből lassan képződik humusz. 6. Sarkköri öv: A kevés humuszt tartalmazó köves, homokos tundratalaj a jellemző. 7. Hegyvidéki öv: A hegyvidéki övben nemcsak az éghajlat és a növényzet, hanem szükségképpen a talaj is övezetesen változik. o Sziklás váztalaj o Hegyi tundratalaj o Hegyi réti talaj o Hegy podzol o Podzolos barna erdőtalaj o Kilúgozott barna erdőtalaj Talajok csoportosítása 6
I. VÁZTALAJOK A váztalajok főtípusába azok a talajok tartoznak, amelyek képződésében a biológiai folyamatok hatása korlátozott. E "korlátozás" lehet a talajképző kőzet tulajdonságainak következménye, vagy származhat a felszín állandó, gyors változásából (erős erózió, defláció). A talajképződés folyamatához csak rövid idő áll rendelkezésre. Általában gyér növénytakaró borítja e talajokat, a humuszosodási folyamat többnyire gyenge. Gyakran jelentős víz- és szélerózió-okozta talajpusztulás rombolja szelvényüket, homokszemcsék mozgása alakítja, rendezi át ismételten felszínüket. II. SÖTÉTSZÍNŰ, LITOMORF ERDŐTALAJOK Ebbe a főtípusba tartoznak azok a talajok, amelyeknél döntő szerep a talajképző kőzetnek jutott. Emellett elsősorban a humuszképződés, a szerves-ásványi kolloidok kialakulása jellemző. Természetes növényzetük: sziklafüves társulások, erősen füves cserjések, vagy letörpült erdők. A szervesanyag nagyobb részét a dús füves aljnövényzet szolgáltatja. 7
Szélsőséges mikroklímatikus viszonyok jellemzik területüket. Erősen felmelegedő, széljárta, sekély termőrétegű területek. Szélsőséges vízháztartás hatásaként egy tavaszi nedves, majd egy hosszú, száraz nyári időszak lép fel. Télen a talajszelvény teljes egészében átfagy, így a szélsőséges talaj-klimatikus viszonyok miatt a biológiai tevékenység egy tavaszi erős szervesanyag termelő időszakra, valamint egy hosszú nyári és téli "pangó" időszakra oszlik. III. KÖZÉP- ÉS DÉL KELETEURÓPAI BARNA ERDŐTALAJOK A magyarországi erdőtalajok nagy része a barna erdőtalajok típusába sorolható. Nagy víztartó képességgel rendelkeznek. A tavaszi felmelegedés lassúbb és egyenletesebb mint a mezőké. A szervesanyag elbomlása aerob körülmények között gombák hatására megy végbe. A szervesanyag legnagyobb része eloxidálódik, széndioxiddá alakul. Így az évről-évre szaporodó szervesanyag nem halmozódhat fel túlságosan a talaj felszínén, hanem állandóan elfogy. Az avartakaró bomlása közben a rmikroorganizmusok humuszsavakat termelnek, ezért állandóan sav tartalmú oldatok szivárognak lefelé a talajszelvénybe. IV. CSERNOZJOM TALAJOK A mezőségi talajok a lágyszárú növények hatására alakulnak ki. Nincs nagymértékű szerves anyag felhalmozódás. Az aerob baktériumok hatására a szervesanyag tekintélyes része elbomlik. Az erdők háttérbe szorulásával a táj vízgazdálkodási viszonyai szárazabbá válnak. Olyan körülmények között alakulnak ki csernozjom talajok, ahol nagyjából egyensúlyban van a talajba jutó természetes csapadék és a párolgás (közvetlen + növények). A talaj kalciummal telített, ami segíti a kedvező szerkezet kialakulását és megakadályozza az elsavanyosodást. A csernozjom talajok kialakulásának legfontosabb tényezői a humusz felhalmozódás és a talajok tartós morzsás szerkezetének kialakulása. V. SZIKES TALAJOK A talajok elszikesedésének folyamatát a nátriumsók felhalmozódása okozza. A szikes talajok legjellegzetesebb sajátossága a vízzel szemben való viselkedés. Nedvesen elfolyósodnak, sajátos pépes állapotúvá válnak. Az átázott szikes talajban a víz kapilláris mozgása lehetetlenné válik. Kedvezőtlen tulajdonságai miatt, szántóföldi hasznosítása korlátozott Kiszáradva a szikes talajok kőkeményekké válnak. Össze-repedeznek és száraz állapotban majdnem megművelhetetlenek. A szikes talajoknak rendkívül rossz a vízgazdálkodásuk. Nyáron, esős időben a talaj felszíne 1-2 cm mélyen teljesen szétázik. A talaj vízvezető képessége jóformán teljesen megszűnik. A víz megáll a talaj felszínén és a szikes területet tócsák borítják. Ha azonban a talaj szelvényét megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy már 5-10 cm mélyen a talaj teljesen száraz. 8
A rossz vízgazdálkodás miatt a szikeseken sok esetben kimondottan szárazságtűrő növények élnek. VI. RÉTI TALAJOK Mély fekvésekben, ahol a talaj talajvíz hatása alatt áll, de tartósan nem emelkedik a felszínre, réti talajok alakulnak ki. A réti növényi formáció olyan fűnemű növények társulásából áll, amelyeknek vegetációs periódusa egész nyáron át tart. A talajképződési folyamat réti szakaszának kialakulása nagy mértékben függ a domborzati és éghajlati tényezőktől. Az áradásokterületekre finom kolloidális iszapot található. E talajoknak nincs morzsás szerkezete. Többnyire igen kötöttek, tömöttek, repedésre erősen hajlamosak. Kémhatásuk gyakran savanyú. A réti agyagtalajok Magyarországnak igen elterjedt talajai. Rossz vízgazdálkodásúak, természetes vízkapacitásuk meglehetősen nagy ugyan, de nedves állapotban a vizet nagyon nehezen vezetik. VII. LÁPTALAJOK Az elmocsarasodás jellemzői: szervesanyag felhalmozódása miatt a talaj vízkapacitása megnövekszik, a vízzel átitatott talaj egész szelvényében anaerob viszonyok uralkodnak, oldható növényi táplálóanyagban a talaj fokozatosan elszegényedik. Az elmocsarasodó rétek talajszelvénye két főszintre tagozódik: feltalajuk humuszban gazdag, fekete színű, igen tömött szerkezet nélküli szintből áll, amely fokozatosan átmegy világosabb színű, az elglejesedés kisebb-nagyobb nyomait mutató altalajba Lápjaink egy része sekély tavakból, tóöblökből alakult ki, másik része pedig az árterületek képződményei. Lápjaink általában a rétlápok csoportjába tartoznak. VIII. MOCSÁRI ÉS ÁRTÉRI ERDŐK TALAJAI Az ide sorolt talajok kialakulásában az állandó vízbőség viszi az irányító szerepet, továbbá az erdők talajalakító hatása. A nedvességbőség azonban az erdei növénytakaró alatt nem vezet a szerves anyag felhalmozódásához. A talaj fejlődés iránya eltér mind a réti, mind a lápos folyamattól. A talajoknak kedvezőtlen a vízháztartásuk és a tápanyag-gazdálkodásuk. A fás növényzet és a sok nedvesség hatására az erőteljes elsavanyosodás és a glejesedés lép fel. Talajképző kőzet: Iszapos agyag, egyéb iszapos üledék. Talajvíz: 0-80 cm között ingadozik. Növényzet: Ártéri erdők jellegzetes mocsári aljnövényzettel. IX FOLYÓVIZEK, TAVAK ÜLEDÉKEINEK, VALAMINT LEJTŐK HORDALÉKAINAK TALAJAI Az álladó újraöntés következtében a talajképződési folyamat gátolva van vagy pedig megszűnt az öntés hatása, de a hordalék eredetű talajképző kőzet tulajdonságai jelentősen befolyásolták a talaj tulajdonságait. 9
Amennyiben az öntésterület mentesül a víz hatása alól és a talajvíz is mélyebbre süllyed, az előzőleg redukált anyagok oxidálódnak. Ezért az öntéstalajok szelvényében a gyenge redukció és a gyenge rozsdásodás együtt jár. Ide tartoznak azok a talajok is, amelyek a lejtők alján az erózió során lemosódott hordalékok felhalmozódásából keletkeztek Közös jellemzőjük ezeknek a talajoknak, hogy az egyes hordalékrétegek jól meglátszanak és a talajszelvény felépítésében, annak tulajdonságaiban igen fontos szerepük van. 5. Ismertesse a talajhibák javításának módjait! Hasonlítsa össze a víz és a szél talajpusztító hatását befolyásoló tényezőket, valamint az erózió és a defláció elleni védekezés lehetőségeit! Talajművelés, t.ápolás célja, feladatai: Célja: a talaj szerkezetének és felszínének védelme, biológiai tevékenység., nedvesség- és levegőforgalmának kedvező befolyásolása. A művelés feladata: megfelelő aprózódottság, növények termését befolyásoló tényezők (víz- levegő- hőforg., tápa. ellátottság, talaj lakó élőlények tevékenysége, gyomok), a talajba juttatható kémiai anyagok, egyéb maradványok, öntözés hatékonysága, erózió, defláció csökkentése, talaj degredálódás csökkentése, mechanikai és kémiai talaj javítás. A talaj pillanatnyi állapota határozza meg a művelés megfelelő mélységét és módját. Talajjavítás formái: a talaj művelés közvetlenül és közvetve okoz változásokat a talaj állapotában. Közvetlen vált.: morzsás szerkezet kialakítása és megőrzése a cél. Porosodás az intenzív mechanikai hatás következménye. Mechanikai javítás a talaj vízáteresztését, levegőellátását, talajréteg lazítását jelenti. Biológiai talajjavítás: növ.védő szerek, gyomirtás, tápanyag pótlás. Szikes talajok javítása: A vízrendezés a legfontosabb (talajcsövezés, mélylazítás), a sófelhalmozódás csökkentése (meszezés, sekély művelés), a tápanyagpótlás (istállótrágya). Kémiai talajjavítás, szikes és savanyú talajon: Ca-kilúgzás, ez a legkönnyebben javítható talaj. Meszező anyagok: cukorgyári mésziszap, lápi mésziszap, mészkőőrlemények. Elsősorban a talaj felső rétegébe kell juttatni, tilos talajba mélyen forgatni. A meszezés mellett az istállótrágya nem feltétele a hatékonyságnak, a műtrágya erősíti. A talajvédelem fogalma. Az erózió és belvizek elleni védekezés. A defláció elleni védekezés módszerei 1. Erózió a víz talajromboló hatása, amely lejtő területeken a talaj, növényzet, tápanyag elhordásában jelentkezik. Okok: nagy eső, hirtelen hóolvadás. Befolyásoló tényezők: a lejtő hajlásszöge csapadékmennyiség talajtulajdonságok (vízbefogadó és vízvezető képesség) növényzet (sűrűsége, gyökérzetfejlettség) 10
Az erózió formái: felületi, barázdás, árkos, vízmosásos. Védekezési módok: vízlefolyás megakadályozása: sánckészítés (20 30 m-enként), teraszkialakítás, a rétegvonalak mentén való talajművelés (váltvaforgató eke), a vetést, növényápolást a lejtőre merőlegesen végezzük. a vízbefogadó-képesség növelése: mélyművelés, talajvédő gazdálkodás, különböző tenyészidejű növények egymás mellé helyezése. 2. Defláció szél által okozott kár, a talajszemcséket, tápanyagot, vetőmagot elfújja, homokverést okoz. Befolyásoló tényezők: talajszemcsék mérete, nedvességi állapot, talajborítottság, szélerősség. Védekezési módok: a talajborítottság minél hosszabb ideig megmaradjon homoktalajon tömöríteni, fasorok telepítése, szervestrágyázás 6. Csoportosítsa a szervestrágyákat! Jellemezze az istállótrágyát (almos- és hígtrágya) és a tarló- és gyökérmaradványokat! A trágya a növények tápanyagigényének kielégítésére használt különböző összetételű és halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. - Tágabb értelemben: trágya mindazon anyag, amelyekkel a talaj termékenysége növelhető. - Szűkebb értelemben: csak olyan anyagok, amelyek a növényt és a vele együtt élő mikroorganizmusokat táplálják. Ez 10 elem: N S P Fe K O Ca H Mg C Az elemek feloszthatók: makro mikro ultramikro elemekre Trágyázás fogalmán a szerves vagy szervetlen trágyaanyagok talajba, a növények lombjára vagy a termesztő hely légterébe való juttatását értjük. A termesztés során alkalmazott trágyázási műveletek szakszerűen összeállított rendszerét pedig trágyázási rendszernek nevezzük. A trágyázás célja, fő feladata: a talaj gazdagítása, a kultúrnövények növekedéséhez, fejlődéséhez szükséges tápanyagok biztosítása az elérhető legnagyobb termés elérése céljából. A trágyázási rendszer elemei: a trágya megválasztása; a trágyamennyiség (-adag) meghatározása; az elosztás, kiszórás és talajba juttatás módja; - a trágyázás időpontja. A trágyák csoportosítása Szerves trágyák A szerves trágyák közé tartozik: istállótrágya, híg trágya, 11
szalmatrágya, zöldtrágya kukoricaszár, pillangósok tarló és gyökér maradványai ipari szerves hulladékok. városi szemét A műtrágyák felosztása: - egy hatóanyagúak: N, P, K, stb. - több hatóanyagúak : összetett műtrágya: egy képlettel leírható (KNO 3 ) A műtrágyák lehetnek: szilárdak, folyékonyak gáz (üvegház) kombinált műtrágyák: egy képlettel nem fejezhető ki (Nitrofoszka) kevert műtrágya: gyári vagy házi keverés (NP, - NPK, - PK) Az istállótrágya: a gazdasági állatok - szilárd (bélsár), és - híg (vizelet) ürülékének és a szerves - alomanyagoknak különböző arányú keveréke. Ez ma hazánkban üzemi méretekben főként:a szarvasmarha és a juhtartás terméke. Az utóbbi évtizedekben épült szarvasmarha telepek egy részén és a sertéstelepeken alom nélküli trágyát nyernek, ezt nevezik : híg trágyának, vagy güllének. Az istállótrágya konkrét hatásai fizikai, kémiai, biológiai. Fizikai hatása: a talaj víz- és levegő gazdálkodásának javítása a laza talajok kötöttebbé, a kötött talajok lazábbá válnak, javul a talaj hőgazdálkodása. Kémiai hatása: több éves, az N, P, K jórészt szerves kötésben van, ezért feltáródásuk folyamatos és tartós. Biológiai hatása: a mikroszervezetek számára kedvezőbb életfeltételek, bőséges táplálék. A trágya adagja: 30 tonna/hektár alatt: kicsi, 30-40 tonna/hektár között: közepes, 40 tonna/hektár felett: nagy adagokról beszélünk. Az istállótrágyázás irányelvei: Kiszórást követően azonnal le kell 12
100 q istállótrágya hatóanyag mennyisége nitrogén 50 kg foszfor 25 kg kálium 60 kg, így a tápanyag arány N : P : K = 1 : 0,5 : 1,2 2. Ismertesse a hígtrágya összetételét, kezelési és felhasználási módjait, a tárolás és kijuttatás lehetséges környezeti ártalmait! A hígtrágya : Szakosított szarvasmarha és sertés telepen keletkezik, ahol nem használnak szalmát alomnak. Hígtrágya összetétele, mennyiségét befolyásoló tényezők Összetétele: bélsár vizelet elcsurgó ivóvíz, öblítő- és mosóvíz. Beltartalmi mutatók (tápanyag tartalom): N: 0,8 2,6 kg/m 3 P: 0,3 1,2 kg/m 3 K: 0,9 2,3 kg/m 3 Szerves anyag: 6-30 kg/m 3 Kijuttatásának menete : tervszerű hígtrágya elhelyezése 1. Esőztető berendezésekkel a) Földalatti nyomócsöveken, mely alkalmas az öntözésre is (AC telepek) b) Esőztető berendezéssel, felszíni csőhálózattal 2. Mélybarázdás öntözéssel Kukorica, silókukorica öntözésre két változat: amikor 22 soronként van egy 60 cm-es barázda, mely 270-280 m hosszú, a 270-280 m után kezelő út, durván a tábla közepén itt megy keresztül a nyomócső, melyből közdarabbal engedik a trágyalevet a csatornába. Hígtrágya adagok nagysága: általában egy alkalommal 100 m 3 elegendő lenne, de ez csak 10 mm/ha, ezért hígítva érdemes öntözőberendezéssel kiadni maximum 400-500 m 3 /ha-ig mehetünk el évente, de lucernánál durvább lesz a szár, kevesebb a levélzet, ezért csökken a fehérje. Tárolásának környezeti veszélyei: talajvizek nitrátszennyezés, nitrát érzékeny területen max 170 kg/ha dózissal lehet. Csak szigetelt szivárgás mentes tárolóban, fallal zárt térben. Kijuttatásának egészségügyi és környezeti veszélyei-az elbomlási időt figyelembe kell venni, közvetlen fogyasztású zöldségfélék fogyasztása tilos. 13
7. Jellemezze a műtrágyázás jelentőségét, a talaj és a műtrágya kölcsönhatását! Csoportosítsa a műtrágyákat! Jellemezzen egy-egy kiválasztott N-P-K műtrágyát! Műtrágya: vegyipari úton előállított tápsó. Hatóanyag szerint: Egyszerű Összetett Halmazállapot szerint: Szilárd Folyékony Szükséglet megállapítása talajvizsgálat + levélanalízis Befolyásoló tényezők: A növény speciális igénye Az adott talaj sajátosságai N. műtrágyák: Mészammón salétrom (pétisó) 28% N Ammónium-nitrát 34% N savanyít Karkamid 46% N csírázásgátló P. Műtrágyák: Szuperfoszfát 18% P Triple foszfát 45% P K. műtrágyák: Kálium-klorid (kálisó) 40-60% K Kénsavas kálium 50% K Trágyázási módok: 1. Kiszórás szerint: -területtrágyázás -sortrágyázás -fészek -telepítő gödrök trágyázása 2. Mélységi eloszlás szerint: -sekély bedolgozás (5-10 cm) -középmély (11-15 cm) -mély (15-25 cm) -többrétegű 3. Trágyázási időpont szerint: -alap -indító -fej -levél -levegődúsítás (CO2) 2. Műtrágyák - egy hatóanyagú műtrágyák (N, P, K és mikroelem trágyák) 14
lehetnek a) szilárdak, b) folyékonyak. - Több hatóanyagú műtrágyák 1. Több hatóanyagú szilárd műtrágyák a) összetett műtrágya - egy képlettel leírható, de minden molekulája két tápanyagot tartalmaz (pl. káliumnitrát KNO 3 ) b) kombinált műtrágya - egy képlettel nem fejezhető ki, több vegyületet, tápanyagot tartalmaz (pl. Nifosz, Nitrofoszka) c) kevert műtrágya d) gyári vagy üzemi keverék (NPK, PK, NP kombinációk) 2. Több hatóanyagú folyékony halmazállapotú műtrágyák - NP, NK, NPK oldat Levéltrágyázás: NPK anyagok levélre történő kiadása tenyészidőben, termésmennyiség növelő tényező. A MŰTRÁGYÁK HATÁSA 1. Nitrogén műtrágyák A növényi tápanyagok közül a legjelentősebb. Alkotórésze: sejtfehérjéknek, klorofillnak, enzimeknek, vitaminoknak. Nem minden talaj tartalmaz elegendő nitrogén vegyületeket. Nitrogénhiány esetén: a levelek sárgászöld színűek, a virágzat gyér, a termés kevés, a tenyészidő megrövidül, Túlzott, egyoldalú nitrogéntrágyázás hatása: a sejtek lazák, a levelek haragoszöld színűek, a növény megdől, fagyérzékenység, A nitrogéntrágyázás irányelvei könnyen kimosódó műtrágya,-tartalék trágyázásra ezért nem alkalmas, őszi vetésű növények alá ezért nem adjuk ki a teljes mennyiséget (⅓-ot), tél végén, tavasszal szórjuk ki a ⅔-ot, a nitrogén műtrágyák érvényesülése mintegy 60 % (a legjobb a trágyák között). 15
2. Foszfor műtrágyák A foszfor a növényi sejtek egyik nélkülözhetetlen eleme. Fontos szerepe van: a klorofil felépítésében, fokozza az intenzív gyökér- és magképződést, szilárdítja a sejtfalat, ezáltal ellenállóbbá teszi a növényeket a gombabetegségekkel, a fagykárral, gyorsítja a beérést. Hiánya: erősen csökkenti a magtermést, még nagyobb hiánya csökkenti a takarmány beltartalmi értékét, Hazai talajaink nem tartalmaznak elegendő foszfor vegyületeket. A foszfor műtrágyák oldhatósága különböző, általában gyenge. egyesek csak vízben, mások gyenge savakban oldhatók. A foszfor műtrágyák mivel nehezebben oldódnak: elsősorban alaptrágyák, őszi mélyszántás előtt szórjuk ki és szántással munkáljuk be a gyökér zónába. 3. Kálium műtrágyák A növények, állatok, mikroorganizmusok számára nélkülözhetetlen. elősegíti a szénhidrátok felhalmozódását, ezért lehet javítani a burgonya és cukorrépa minőségét kálium műtrágyázással, szükséges a fehérjék szintéziséhez, elősegíti a magképződést, növeli a magvak súlyát, befolyásolja a növények télállóságát, szárazságtűrését, Kálium hiánya esetén: a termés csökken és romlik a minősége, Tünetei: fokozódik a betegségekre való hajlam. - levélszélek megbarnulnak, - leveleken tipikus rozsdafoltok, 8. Ismertesse a talajművelés alapműveleteit és az egyes talajművelő eszközök munkáját! Talajművelés meghatározása Talajművelésnek nevezzük a talaj felső ún. rendszeresen művelt rétegének, szükség szerint mélyebb rétegeinek művelőeszközökkel végzett fizikai állapotváltoztatását, Talajművelés célja Megfelelő feltételeket biztosítani a kultúrnövény növekedéséhez. Hosszabb időszakra vonatkozó célja a talaj szerkezetének és felszínének védelme, biológiai tevékenységének, nedvesség-és levegőforgalmának kedvezőbefolyásolása. Talajművelés feladata 16