A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében: A német gazdaság helyzete, jellemzői és kilátásai, és a magyar gazdaság növekedésére való hatásai Készült a Költségvetési Tanács Titkársága megbízásából 2013. május 31.
Kopint-Tárki Zrt Szerződésszám: KVT-20-1/2013, Országgyűlés Hivatala finanszírozásában Készítette: Nagy Ágnes Nagy Katalin Palócz Éva Vakhal Péter Készült a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt-ben. A Zrt. címe: 1112 Budapest, Budaörsi út 45. Telefon:309-2695 Telefax: 309-2647 www.kopint-tarki.hu info@kopint-tarki.hu 2
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 5 1. A NÉMET GAZDASÁG, MINT AZ EURÓZÓNA MOTORJA 10 1.1. A német gazdasági kilátások, a növekedés komponenseinek várható változása 10 1.2. A német fiskális konszolidáció elemei 20 1.3. A német munkaerőköltségek alakulása 25 1.4. A német export regionális megoszlása 33 1.5. A német működőtőke export állomány földrajzi szerkezete 37 2. A NÉMET KÜLKERESKEDELEM JELLEMZŐI 41 2.1. A német export földrajzi eloszlása 41 2.2. Az export versenyképessége a német piaci részesedések alapján 2005 és 2011 47 3. A MAGYAR KIVITEL FÜGGŐSÉGE A NÉMET EXPORT ALAKULÁSÁTÓL 57 3.1. Az export súlya a magyar gazdaságban 57 3.2. A magyar export földrajzi megoszlása és a német piac súlya a magyar kivitelben 61 3.3. A magyar export versenyképessége Németországban a piaci részesedések alapján 66 3.4. Beruházási és fogyasztási célú termékek a Németországba irányuló magyar exportban 70 3.5. A magyar és a német gazdaság együttmozgásának vizsgálata 78 3.6. A német gazdaság magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról 92 4. KÖVETKEZTETÉSEK 95 4.1. A német konjunktúra lehetséges kihatásai a magyar költségvetésre 96 IRODALOMJEGYZÉK 98 MELLÉKLETEK II. KÖTET 3
Kopint-Tárki Zrt 4
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Vezetői összefoglaló Németország gazdaságának erejét, a világméretű recesszió és az európai adósságválság hatásaival szemben tanúsított ellenálló képességét az időben végrehajtott fiskális konszolidációnak, a fegyelmezett, a versenyképességet megtartó bérpolitikának, illetve a rugalmas munkaerő-piaci intézkedéseknek köszönheti. Változatlanul Németország az eurózóna motorja, nélküle a 2013. évi visszaesés jóval nagyobb lenne, s jövőre is csak 1% alatt lenne a GDP bővülés. Ugyanakkor, a német gazdasági növekedést is jelentősen befolyásolja az euróövezet nagy országainak válsága. A külső környezet, de elsősorban az eurózóna többi országában megmutatkozó trendek következtében rövidtávon viszonylag lassú német növekedés várható, azonban a legfrissebb középtávú előrejelzések szerint a 2010-es évek második felében a német növekedés erőteljesebbé válhat, és az évtized végére a potenciális ráta felett mozoghat. A várakozások szerint a kapacitáskihasználtság folyamatosan javulni fog, s a vállalkozások, amelyek a válságot követően jelentősen visszafogták beruházási tevékenységüket, élénk beruházási (részben pótló) expanzióba kezdenek majd. Ennek persze alapfeltétele, hogy a globálisan jellemző bizalmi válság elcsituljon, a befektetői bizalom javulása tartós maradjon és Németország főbb kereskedelmi partnereinél is megerősödjenek a fellendülés feltételei. Németországban az államháztartás kiegyensúlyozott, annak ellenére, hogy a GDP-hez viszonyított bruttó adósságállomány továbbra is a Maastricht-i kritérium felett mozog (2012- ben a GDP 81,9%-a). A fiskális szigor továbbra is a német gazdaságpolitika egyik fontos eleme marad, hiszen a német államháztartási egyensúly fenntarthatósága szempontjából a strukturális egyensúlyhiányok, különösen az idősödő társadalommal kapcsolatos költségek (nyugdíjbiztosítás, egészségügy és idősápolás) emelkedése változatlanul kihívást jelent Németország számára. Az új költségvetési törvény értelmében a strukturális hiányt 2016-ig a GDP 0,35%-ára kell csökkenteni. Az adóstruktúra további reformra vár, hiszen Németországban a többi OECD-országhoz képest még mindig magasak a munkaerőt terhelő adók, magas az adóék, és viszonylag alacsonyak a fogyasztást terhelő adók. Az államháztartás számára jelentős kihívást jelent, hogy mint az euróövezet legnagyobb gazdaságára az Európai Stabilitási Mechanizmus működtetésében Németországra jelentős pénzügyi terhek hárulnak. Németországban a munkaerőpiaci helyzet európai összevetésben napjainkban kifejezetten jónak mondható. Míg a 2000-es évek elején a német munkanélküliség (10,5-11,3% [2004-2005]) magasabb volt, mint az EU-27 vagy az euróövezet átlaga, ma az egyik legalacsonyabb (5,5%, [2012]). Ebben jelentős szerepet játszottak azok a munkaerő-piaci reformok, amelyek eredményeképpen a korábbi merev munkaerő-piaci struktúrák lényegesen rugalmasabbakká váltak. A 76,7%-os foglalkoztatási ráta is jóval felette van az uniós átlagnak, és ami még fontosabb: más országokkal ellentétben a problémás korosztályok (15-24 éves, illetve 55 év feletti) esetében is javult a foglalkoztatási helyzet. Németországban a munkaerőköltségek hagyományosan magasak, ugyanakkor a magas hozzáadott értéket előállító termelés és export aránya is rendkívül jelentős. A munkaerőköltségek alakulása az elmúlt évtizedben nagyjából összhangban mozgott a konjunkturális helyzettel, s a válság időszakában is nagyon hamar megtörtént a szükséges kiigazítás. Német- 5
Kopint-Tárki Zrt országban jól működik a tripartit megállapodás rendszere, és a munkavállalók, munkaadók, érdekképviseleti szervezetek között kialakul az a konszenzus, amely lehetővé teszi, hogy az amúgy magas szinten levő munkaerőköltségek ne emelkedjenek olyan mértékben, ami már a versenyképességet veszélyeztetné. Míg 2002-2011 között a munkaerőköltségek éves átlagban 1,6%-kal emelkedtek, addig, 2012-ben 2,6%-kal, tehát egyfajta felfelé irányuló korrekció megindult. 2012-ben a magánszektorban az egy munkaórára jutó bérköltségek 31 -t tettek ki, amivel Németország a 8. helyen áll az EU-27 rangsorában. 2005-2012 között a nominális fajlagos munkaerőköltségek (termékegységre eső bérköltségek) a fő európai versenytársakhoz képest kisebb mértékben emelkedtek, mint akár az EU-27 átlagában, akár az eurózóna országainak átlagában. A fajlagos munkaerőköltségek reálértékének emelkedése terén Németország szintén az alacsonyabb rátákat mutató országok közé tartozik, 2005-2012 között fő európai versenytársakhoz képest Németországban emelkedett a legkisebb mértékben a fajlagos munkaerőköltségek reálértéke. Németország jelentős exportnagyhatalom, még ha részesedése a világexportból az utóbbi években valamelyest csökkent is. Jelenleg a világexport mintegy 8,2%-át adja, míg 2005-ben ez az arány 8,8% volt. A legfrissebb előrejelzések szerint a német export világgazdasági súlya tovább csökken, s 2014-re már csak 7% körül mozog majd. A német export hagyományosan Nyugat-Európa orientált, ezzel együtt a legfrissebb adatok jelzik, hogy az export-import oldalon egyaránt egyfajta regionális átrendeződés zajlik. 2000-hez képest az EU-27 országokba irányuló áruexport aránya 7,7%ponttal, az eurózónába irányuló export aránya pedig 8%ponttal csökkent. Az import vonatkozásában ugyanezek a mutatók: 3,3%-pont, illetve 4,2%-pont. Mindez jelzi, hogy az exportoldalon nagyobb mértékű átrendeződés indult meg az elmúlt 12 évben. A német export meglehetősen koncentrált: a 10 legfőbb piacra jut az áruexport 59,3%-a (2012), ezen belül az elmúlt 12 évben 9 ország változatlan volt. A legfontosabb változás a kínai piac jelentőségének növekedése: míg 2000-ben a Kínába irányuló áruexport a német export 1,6%-át tette ki, addig ez az arány 2012-re 6,1%-ra emelkedett. 2000-ben Kína még Németország 16. legfontosabb exportpartnere volt, 2012-re azonban az 5. legnagyobb exportpiaccá vált. Kína mellett még néhány feltörekvő ország játszik egyre jelentősebb szerepet a német exportőrök szemében: India, az Egyesült Arab Emirátusok, Brazília, Oroszország, Törökország és Dél-Korea. A 10 kelet-közép-európai ország, mint exportpiac súlya 2000-ben 8,1% volt, majd lassan emelkedett, s végül 10-11%-os szinten stabilizálódott. A legnagyobb piacot Lengyelország jelenti, amelyet a 10 legnagyobb exportpartner között tartanak nyilván, és amelynek súlya az elmúlt 12 évben is tovább nőtt. A német export termékstruktúrája meglehetősen koncentrált: döntő része, 85%-a feldolgozóipari késztermék. A 20 legnagyobb súlyú termékcsoport a német export 78%-át fedi le, s 12 esetében kétszámjegyű a német világpiaci részesedés. A német piaci pozíciók az új EU-tagországok, ezen belül a visegrádi országok esetében továbbra is meghatározóak. S noha bizonyos enyhe átrendeződés az elmúlt öt évben megfigyelhető volt, ezen országok függősége a német kereskedelmi kapcsolatoktól változatlanul jelentősnek mondható. Az új EU tagországok összes importjának 21,7%-a származott Németországból 2011-ben. A két legfontosabb termékcsoport a közúti jármű (SITC 78) és a villamos-gép (SITC 77), amelyek az összes import több mint egyötödét jelentik. 6
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében 2005-ben a magyar export 30%-a, 2012-ben 24,8%-a került Németországba. Ugyanebben az időszakban Németország súlya a cseh, a lengyel és a szlovák exportban is csökkent, de a magyarnál kisebb mértékben: A német részesedés csökkenését egyebek között a feltörekvő országok gazdasági-kereskedelmi pozíciójának erősödése, illetve a német multinacionális cégeknek az egyes országok közötti forgalmának vállalatközi forgalom ország-struktúrát módosító szerepe magyarázza. Németország a világ jelentős nettó tőkeexportőr országai közé tartozik. A külföldre vitt működőtőke állományát tekintve Németország 2011-ben az USA, az Egyesült Királyság és Svájc után következik a rangsorban. A német működőtőke kivitel szorosan kapcsolódik az exportpiacokhoz: a tíz legfontosabb exportpiacra összességében a német működőtőke kivitel 62%-a jut. Az elmúlt években az ázsiai kontinens súlya növekedni kezdett (2009: 6,7%, 2011: 8,3%), ami szintén összefügg az export átrendeződésével. A kelet-közép-európai országok továbbra is fontos befektetési területek Németország számára (2011: 7,3%), noha az utóbbi időben súlyuk valamelyest csökkent. Az EU 10 új kelet-közép-európai tagországába irányuló német működőtőke-befektetések több mint 20%-a Magyarországra jut, s Magyarország számára Németország 32%-os részesedéssel a legnagyobb működőtőke befektető. A Német- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK) legfrissebb felmérése szerint a német beruházók elkötelezettsége az elmúlt években csökkent ugyan, de még mindig erős. A magyar piaci részesedés Németország teljes termékimportjából (2,06%) 2012-ben 0,14 %-ponttal alacsonyabb volt, mint 2005-ben, azaz az elmúlt nyolc évben a piaci részesedés változása alapján, a magyar export a versenytársakénál kevésbé volt versenyképes. Ezzel szemben, a másik három visegrádi ország növelni tudta részesedését a német importból. Ez arra utal, hogy lazul az együttmozgás a két gazdaság között és a német kereslet bővülése részben a piaci szerkezetváltozás, a befektetők érdeklődése, illetve részben versenyképességi problémák következtében nem ad annyi impulzust a magyar exportnak, mint korábban. A Magyarországról érkező német importban az 5 legfontosabb árucsoportba 2005-ben és 2012-ben is kizárólag a SITC 7, Gépek és szállítóeszközök termékcsoportok kerültek. Az első (energiafejlesztő gép- és berendezés, amelybe a belsőégésű motorok is tartoznak), és a harmadik helyezett (villamos gép, készülék, műszer) mindkét évben azonos, emellett azonban jelentős változások is történtek: a híradástechnika készülékek és az irodagépek, gépi adatfeldolgozó berendezések pozíciója jelentősen meggyengült, miközben a közúti járműveké számottevően erősödött. A magyar feldolgozóipari struktúrában zajló változások, azaz a Magyarországra irányuló német befektetések ismeretében a közúti járművek pozícióerősödése és a híradástechnika, valamint az irodatechnika visszaesése a német kiszállításokban nem meglepő. A magyarázattal az új autóipari kapacitások belépése, a régiek bővülése, illetve az elektronikai ipar kitelepülése (főképpen Ázsiába), valamint a NOKIA-nak és beszállítói körének gyengülő nemzetközi versenyképessége szolgál elsősorban. A német piacon elért részesedést tekintve Csehország és Magyarország sikerterületei csaknem teljesen azonosak (autók és alkatrészeik, beruházási eszközök és alkatrészeik), Lengyelország viszont elsősorban az importált fogyasztási cikkek piacán komoly szereplő. Szlovákia egyértelműen a járműipari szállításaival van jelen, de relatíve tekintélyes a részesedése a 7
Kopint-Tárki Zrt fogyasztási (tartós + féltartós) termékekből is. Miután a Németországba irányuló magyar exportban a tovább-feldolgozási célra gyártott termékek a kivitel csaknem 60%-át képviselik, a német feldolgozóipar bizonyos ágazatainak teljesítménye meghatározó az odairányuló kivitel (és a magyar feldolgozóipar) szempontjából. Az aggregált feldolgozóipari és exportadatok tekintetében ez azonban statisztikailag csak mérsékelten igazolható, mivel a magyar exportszerkezet idővel egyre diverzifikáltabbá válik. Ágazati és termékszinten azonban jelentős együttmozgás mutatható ki, különösen a járműipar és az ahhoz kapcsolható esetekben, ám a teljes export ki van téve a teljes német feldolgozóipart érintő konjunkturális hatásoknak, ami viszont fékezi az együttmozgást aggregált szinten. Magyarország számára a német konjunkturális kilátások, illetve a várható importkereslet alakulása különösen nagy jelentőségű annak ellenére, hogy számításaink szerint a két ország GDP-jének változása között nem mutatható ki egyidejű közvetlen statisztikailag érzékelhető kapcsolat, csak egy évvel késleltetett függőségi kapcsolat igazolható. A válság következményeként mindkét ország egyidejűleg került recesszióba. 2010 után a német gazdaság dinamizmusa azonban már nem hatott a magyar növekedésre. A magyar GDP annak ellenére nagyon lassan emelkedett, hogy 2005 és 2012 között a külkereskedelem (áruk és szolgáltatások) minden évben felfele húzta. Az utóbbi évek nagymértékű nettó exportja (külkereskedelmi aktívuma) a GDP növekedése (és a fizetési mérleg többlete) nézőpontjából pozitív, ugyanakkor ez jórészt kedvezőtlen folyamatoknak, elsősorban a gyenge gazdasági aktivitásnak, a belső kereslet (fogyasztás, beruházások) visszaesésének a következménye. Tapasztalható még egy közepesen erős, 1 negyedévvel késleltetett szoros együttmozgás a német belső felhasználás és a Magyarországról Németországba irányuló export között. Ez két dologra utal: egyrészt arra, hogy a magyar exporttermékek egy része beépül a német fogyasztási cikkekbe, másrészt arra, hogy a magyar-német export alakulása nem csak a világgazdaság, de a német belső gazdaság alakulásától is függ. A korrelációs együttható a Magyarországról érkező beruházási célú import és a német gépberuházások között a közepesnél erősebb együttmozgást jelez. A német magánfogyasztás és a Magyarországról származó fogyasztási célú import között a kapcsolat még erősebb. A kapcsolatok szorossága jelzi, hogy a beruházási és a fogyasztási célú termékek piaci szegmensébe irányuló magyar kivitel (is) erőteljesen függ a német gazdaság teljesítményétől. A hosszútávon jellemző szoros, szinte determinisztikus együttmozgás a Németországba irányuló magyar export és a német világexport között a válság után megszűnt, de legalábbis jelentősen lazult, jelenleg a német világexport dinamika nem táplálja a magyar exportot. Ez a német export regionális átrendeződésével is összefügghet, de szerepet játszhat a világkereskedelemben zajló strukturális változás is. Emellett a német és a magyar export együttmozgásának a 2008 utáni lazulása azzal is magyarázható, hogy a hazai beruházásokat és technológiai megújulást a belső strukturális problémák és egyensúlytalanságok fékezték, ami a meglévő exportlehetőségek kihasználását is korlátozza. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a német gazdasági növekedés egyes komponenseinek prognózisa a magyar termelési-kereskedelmi kilátásokat továbbra is erősen befolyásolja. Emellett a német gazdaságnak is vannak olyan szegmensei, amelyek sajátosságaik révén (különösen magyar méretű és speciális szállítások számára) a konjunkturális mozgásoktól 8
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében függetlenül stabil, esetenként akár bővülő piacot jelenthetnek (speciális gépek, gyógyszerek, élelmiszerek és egyéb napi cikkek, márkás termékek) a magyar exportálók számára. Ezeknek a piaci réseknek a megtalálására a magyar-német kapcsolatokban nagyobb esély van, mint más gazdasági partnerek esetén, tekintve a két ország közötti hagyományosan szoros kulturális, társadalmi, személyes és üzleti kapcsolatok meglétét. Ami a Németországba irányuló magyar export esetleges élénkülésének a költségvetési hatásait illeti, elsősorban a közvetett, áttételes hatások jelentősek. Önmagában az export nem indukál ÁFA-bevételt, a társasági adóbevételre gyakorolt lehetséges közvetlen hatás pedig makrogazdasági szinten mérsékelt. A harmadik fontos adónemből, azaz a személyi jövedelemadóból származó bevételek alapjában véve a foglalkoztatás nagyságától függnek. A foglalkoztatás azonban a versenyszektorban az export gyors növekedésének az időszakában sem növekedett, hanem ellenkezőleg, csökkent. A belföldi kereslet visszaesése következtében előállott jelentős munkahelyveszteséget ugyanis az export munkahelyteremtő hatása láthatólag nem tudta ellensúlyozni. Ráadásul, a Németországba irányuló export jelentős részét maguk a Magyarországon letelepedett német cégek bonyolítják le, amelyek Magyarországra is magasan fejlett technológiájú, magas munka-termelékenységű, következésképpen viszonylag alacsony fajlagos munkaerő-igényű termeléseket telepítenek. Ez jótékonyan hat ugyan a magyarországi munkakultúrára, technológiai színvonalra és a nemzetgazdasági szintű termelékenységre, kevésbé növeli azonban a foglalkoztatást és a személyi jövedelmi adóbevételeket, annak ellenére, hogy ebben az esetben jellemzően csak legális foglalkoztatásról van szó. A közvetett költségvetési hatások viszont jelentősek lehetnek, ezeknek a mértéke jórészt attól függ, hogy akár a Németországba irányuló export, akár a német tulajdonú vállalatok magyarországi jelenléte milyen dinamizáló, tovagyűrűző hatást tud kifejteni a magyar gazdaságban. A német feldolgozó ipari vállalatok számos beszállítási lehetőséget kínálnak a magyar ipar számára, amely lehetőségek kihasználása ma még elégtelennek ítélhető. Mind a Németországba irányuló export diverzifikálása és expanziója a hazai kis- és középvállalatok irányában, mind a német vállalatokhoz való beszállítói kapcsolatok erősítése olyan szerteágazó, jelentős multiplikátor-hatással rendelkező folyamatot indíthatna meg, amely a gazdasági-üzleti élet dinamizálásának tartósan kedvező költségvetési hatásaiban ölthetne testet. 9
Kopint-Tárki Zrt 1. A német gazdaság, mint az eurózóna motorja Németország gazdaságának a válság utáni kimagasló erejét az időben végrehajtott fiskális konszolidációnak, a fegyelmezett, a versenyképességet megtartó bérpolitikának, illetve a rugalmas munkaerő-piaci intézkedéseknek köszönheti. Változatlanul Németország az eurózóna motorja, nélküle a 2013. évi visszaesés jóval nagyobb lenne, s jövőre is csak 1% alatt lenne a GDP bővülés. Ugyanakkor a német gazdasági növekedést is jelentősen befolyásolja az euróövezet nagy országainak válsága. Ennek ellenére Németország az egyetlen ország az euróövezetben, ahol a negyedéves GDP ráták (év/év alapon) 2010. I. negyedéve óta (kivételt képez 2013. I. negyedéve, amikor 1,4%-os visszaesés volt tapasztalható az előző év megfelelő időszakához képest) folyamatos bővülést mutattak. A külső környezet, de elsősorban az eurózóna többi országában megmutatkozó trendek következtében rövidtávon viszonylag lassú német növekedés várható, azonban a legfrissebb középtávú előrejelzések 1 szerint a 2010-es évek második felében a német növekedés erőteljesebbé válhat, és az évtized végére a potenciális ráta felett mozoghat. A várakozások szerint a kapacitáskihasználtság folyamatosan javulni fog, s a vállalkozások, amelyek a válságot követően jelentősen visszafogták beruházási tevékenységüket, jelentős beruházási (részben pótló) expanzióba kezdenek majd. Ennek persze alapfeltétele, hogy a globálisan jellemző bizalmi válság elcsituljon, a befektetői bizalom javulása tartós maradjon és Németország főbb kereskedelmi partnereinél is erősödjenek a fellendülés feltételei. 1.1. A német gazdasági kilátások, a növekedés komponenseinek várható változása Az IFO-konjunktúra-barométer az elmúlt hónapokban töretlenül emelkedett, elsősorban a rövidtávú kilátások javulása következtében, márciusban és áprilisban éppen ez a mutató ingott meg leginkább jelezve az erősödő értékesítési kockázatokat. Hasonló trend volt jellemző a legfontosabb külföldi kereskedelmi partnerek vállalati felmérései esetében is. Szintén trendváltást jelez a tavaly november óta folyamatosan javuló ZEW várakozási index is: míg az index az elmúlt több mint egy évben folyamatosan felülmúlta a piaci várakozásokat, addig az áprilisi visszaesés a vártnál nagyobb csalódást hozott és trendfordulásra utal 2 annak ellenére, hogy a gazdasági kilátásokat tükröző hangulatindex a hosszú távú átlag fölött tartózkodik. 2013-ra csak nagyon szerény, 0,3%-os német GDP bővülést várunk, ami elsősorban az exportra és a magánfogyasztásra támaszkodhat. A vezető német kutatóintézetek áprilisban megjelent prognózisa 3 a korábbiakhoz képest optimistább képet fest a kilátásokról, 1 2 3 IFW Kiel: Mittelfristprojektion für Deutschland im Frühjahr 2013, Kieler Diskussionsbeitrag 520/521, 2013. márc. 18., 13 p A mannheimi székhelyű ZEW (Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung) havi rendszerességgel mintegy 350 pénzügyi szakértőt kérdez meg arról, hogy milyennek ítéli meg a német gazdaság aktuális helyzetét és a következő hat hónap kilátásait. Gemeinschaftsdiagnose, Frühjahr 2013. Projektgruppe Gemeinschaftsdiagnose, Halle/Saale, 2013. április, 81 p 10
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében azonban más intézetek 4 óva intenek a túlzott eufóriától. Hiszen a rendelésállomány továbbra is csak lassan növekszik, s még mindig jóval alatta marad a válság előtti időszakban megszokott szinttől, az európai adósságválság jelentette kockázatokat továbbra sem szabad lebecsülni, s a jelenleg folyó bérmegállapodások alapján arra lehet következtetni, hogy a reálbér-növekedés erőteljesebb lesz a korábbi évekhez képest, ami a fogyasztást húzhatja ugyan, de az export versenyképességét ronthatja, különösen a feltörekvő országokkal szemben. Becsléseink szerint jövőre a német GDP növekedési üteme akár 1,5% is lehet. A legújabb becslések ugyan ennél valamelyest optimistább képet festenek, de abban egyetértés van az előrejelzők között, hogy a német GDP ráta 1% alatt marad az idén. A középtávú előrejelzések 2015-re további élénküléssel számolnak, míg az azt követő években a GDP ráta beállhatna egy nagyjából 1,5%-os szintre. Ennek feltétele természetesen, hogy az a világgazdasági javulás, amire a legfrissebb előrejelzések 5 számítanak, valóban bekövetkezzék: azaz az amerikai költségvetési megszorítások nem okoznak túl nagy növekedéslassulást az USA-ban, az európai adósságválság növekedést visszafogó hatásai mérséklődnek, a főbb kereskedelmi partnerek esetében a konjunkturális kilátások javulnak. Az infláció továbbra is mérsékelt marad: 2% alatti áremelkedés várható 2013-2014-ben egyaránt. Ez párosulva az alacsony kamatszinttel kedvező befektetői környezetet jelez. Inflációs nyomás inkább a bérek oldaláról jelentkezhet, míg az energiaárak várhatóan nem emelkednek sem az idén, sem jövőre jelentősen. A kedvező munkaerőpiaci helyzet az elkövetkező két évben is jellemző marad, különösen, ha a várt élénkülés bekövetkezik. A foglalkoztatottak száma tovább növekszik, még ha valamivel lassúbb ütemben is, mint a válság után. A munkaerőpiaci kereslet különösen a szakképzett munkaerő iránt nagy, nem véletlen, hogy most a válság sújtotta dél-európai országokból (Spanyolországból, Portugáliából) erős bevándorlás indult meg Németország felé. A GDP felhasználásában a belső keresletet leginkább befolyásoló tényező a magánfogyasztás alakulása. A legfrissebb felmérések szerint az elmúlt hónapokkal ellentétben a magánfogyasztók hangulata már nem javult tovább, ami a jelenlegi globális bizonytalanságokkal függ össze, hiszen a belföldi feltételek alapvetően kedvezőek: a munkaerő-piaci helyzet továbbra is stabil, az infláció mérsékelt marad, s a reáljövedelmek nőnek. Nagy súlya miatt a fogyasztás mindenképpen a konjunktúra támasza marad. A beruházási konjunktúra terén nem várható változás: a beruházások 2014 előtt nem fognak bővülni, utána azonban már erőteljesebben támasztani fogják a növekedést, különösen, ha a beruházási kereslet bővülése a beruházási javakat termelő iparágakra is átterjed. A német gazdaság szempontjából az export, a külpiaci kereslet alakulása hagyományosan meghatározó, a nettó export hagyományosan pozitív. A német gazdaságot továbbra is stabil 4 5 Pl. Instituts der Deutschen Wirtschaft (IW), Köln, Michael Hüther igazgató, Handelsblatt, 19. 04. 2013. Lásd pl. World Economic Outlook (IMF) 2013 11
01/2008 05/2008 09/2008 01/2009 05/2009 09/2009 01/2010 05/2010 09/2010 01/2011 05/2011 09/2011 01/2012 05/2012 09/2012 01/2013 2005=100 %-os változás az előző évhez képest Kopint-Tárki Zrt munkaerő-piaci folyamatok és kiegyensúlyozott államháztartás jellemzi, így a növekedés legfőbb akadálya a külső környezetben rejlik. Ugyan az export döntő része az EU-27 (57%) és ezen belül is az euróövezet (37,5%) országaival bonyolódik le, az exportnövekménye már tavaly is döntően az Európán kívüli (amerikai, ázsiai) kivitel bővüléséből származott, és ez várhatóan az idén is hasonló lesz. Erre lehet következtetni abból is, hogy az EU-27 országok súlya a német exportban 2007 óta folyamatosan csökken, míg az USA-é és Kínáé folyamatosan nő. Relatíve nagy súlyának köszönhetően azonban az uniós országokban a konjunkturális helyzet javulása, különösen a főbb partnerek (Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Ausztria és Olaszország) esetében, számottevő növekedési impulzust adhatna. A német GDP komponenseinek szerkezete jelzi, hogy az exportnak és a magánfogyasztásnak a súlya alapvetően meghatározó a növekedés szempontjából. (Lásd 1. sz. táblázat) 1.1. ábra Az IFO konjunktúrabarométer hosszabb távú változása 125,0 120,0 115,0 110,0 105,0 100,0 95,0 90,0 Hangulat 85,0 Helyzetmegítélés 80,0 Várakozások 75,0 5 4 3 2 1 0-1 Növekedési különbségek az EU-n belül Németország EU-17 Németország nélkül EU 12 PIGS Forrás: IFO -2 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: Kopint-Tárki 12
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében 1.1. táblázat A GDP felhasználásában az egyes növekedési komponensek súlyának alakulása 1991 2000 2002 2005 2008 2009 2010 2011 2012 Belső felhasználás 100,4 99,7 95,5 94,8 93,7 95,1 94,4 94,9 94,3 Személyi fogyasztás 57,5 58,4 58,2 57,9 56,2 58,6 57,4 57,4 57,6 Állami fogyasztás 18,8 19,0 19,2 18,8 18,3 20,0 19,5 19,3 19,5 Bruttó beruházások 24,0 22,3 18,1 17,3 19,3 16,5 17,5 18,3 17,2 Nettó export -0,4 0,3 4,5 5,2 6,3 4,9 5,6 5,1 5,7 Export 25,7 33,4 35,7 41,3 48,2 42,4 47,0 50,2 51,5 Import 26,1 33,1 31,2 36,1 41,9 37,5 41,4 45,1 45,8 GDP összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Statistisches Bundesamt, Volkswirtschaftliche Gesamtrechnungen, Inlandsproduktsberechnung, Lange Reihen ab 1970, Erschienen am 5. März 2013 A GDP és az export növekedési rátái közötti korreláció erős (0,93) volt 2000-2012 között, míg a magánfogyasztás és a GDP növekedése közötti korrelációs együttható csupán 0,50. Az adatokból kitűnik, hogy az elmúlt 12 évben az export súlya a GDP százalékában folyamatosan nőtt, míg a személyi fogyasztásé stabilan 56-58% között mozgott. A 2000-ben a beruházási ráta még magán viselte az újraegyesülést követő beruházási boom hatásait, míg jelenleg a válság okozta beruházási dekonjunktúra erőteljesen érezteti negatív hatásait. A beruházások növekedése gyakorlatilag 2000 óta egy-egy év kivételével nagyon gyenge, s jelentős fluktuációt mutat. A gyenge teljesítmény elsősorban az építőipari dekonjunktúrára vezethető vissza, de a válság a gépek- és berendezésekbe történő beruházásokat is jelentősen beszűkítette. Az egy-egy évben (pl. 2006-ban, vagy 2010-11-ben) tapasztalható kiugró növekedés részben a statisztikai hatásnak (alacsony bázis), illetve speciális intézkedések (pl. a roncsautó prémium) hatásának tudható be. A középtávú prognózisok 6 abból indulnak ki, hogy az elkövetkező években a beruházási ráta valamelyest növekedni fog, ami részben az elmúlt évek korrekciójának is felfogható. A beruházások és az export alakulása között viszonylag erős korreláció (0,77) mutatható ki, így az export feltételezett bővülése szintén húzhatja a beruházásokat is. 6 Lásd Gemeinschaftsdiagnose, Frühjahr 2013. Projektgruppe Gemeinschaftsdiagnose, Halle/Saale, 2013. április, 51. old. 13
1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013* 2015* 2017* 2005=100 Kopint-Tárki Zrt 1.2. ábra 190,0 170,0 150,0 130,0 110,0 90,0 70,0 50,0 30,0 A német GDP felhasználási komponenseinek alakulása GDP Magánfogyasztás Bruttó beruházások Export Állami fogyasztási kiadások Forrás: Destatis 1.2. táblázat A GDP felhasználásának alakulása Németországban (%-os változás az előző évhez képest) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Belső felhasználás 1,2 2,5 2,6 2,6 0,4 0,7 1,5 Személyi fogyasztás 0,8 0,0 0,9 1,7 0,7 0,3 0,7 Állami fogyasztás 3,2 3,0 1,7 1,0 1,4 1,2 1,3 Bruttó beruházások 1,3 11,6 5,9 6,2 2,5 0,9 3,9 Export 2,8 12,8 13,7 7,8 3,7 2,1 6,1 Import 3,4 8,0 11,1 7,4 1,8 3,4 6,7 GDP összesen 1,1 5,1 4,2 3,0 0,7 0,3 1,5 Forrás: Statistisches Bundesamt, Volkswirtschaftliche Gesamtrechnungen, Inlandsproduktsberechnung, Lange Reihen ab 1970, Erschienen am 5. März 2013, Kopint-Tárki adatbázis 14
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005=100 negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005=100 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005=100 negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005=100 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005=100 negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005=100 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében 1.3. ábra A német GDP hosszútávú trendje A német magánfogyasztás hosszútávú trendje 115 110 110 105 105 100 100 95 90 GDP, szezonálisan kiigazítva 95 90 Magánfogyasztás, szezonálisan kiigazítva 85 80 GDP, változatlan árakon, kiigazítás nélkül 85 80 Magánfogyasztás, változatlan árakon, kiigazítás nélkül Forrás: Destatis, Genesis on line Forrás: Destatis, Genesis on line 120 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70 Az állami fogyasztás hosszútávú trendje Németországban Állami fogyasztás, szezonálisan kiigazítva Állami fogyasztás, tényleges értékek, kiigazítás nélkül 125 120 115 110 105 100 95 90 85 80 A bruttó beruházások hosszútávú trendje Németországban Forrás: Destatis, Genesis on line Bruttó beruházások, szezonálisan kiigazítva Forrás: Destatis, Genesis on line Bruttó beruházások, változatlan árakon, kiigazítás nélkül 160 140 120 100 A GDP számla szerinti export hosszútávú trendje Németországban Áruk és szolgáltatások exportja, szezonálisan kiigazítva Áruk és szolgáltatások, változatlan árakon, kiigazítás nélkül 160 140 120 100 A német áru- és szolgáltatásimport hosszútávú trendje A GDP számla szerinti import, szezonálisan kiigazítva A GDP számla szerinti import, változatlan árakon, kiigazítás nélkül 80 60 40 80 60 40 Forrás: Destatis, Genesis on line Forrás: Destatis, Genesis on line 15
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013* 2014* 2015* 2016* 2017* 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013* 2014* 2015* 2016* 2017* %-os változás az előző évhez képest %-os változás az előző évhez képest 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013* 2014* 2015* 2016* 2017* 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013* 2014* 2015* 2016* 2017* %-os változás az előző évhez képest %-os változás az előző évhez képest Kopint-Tárki Zrt 1.4. ábra 6,0 A német GDP hosszú távú alakulása A német export hosszabb távú alakulása 4,0 12,0 2,0 7,0 0,0 2,0 2,0 4,0 6,0 GDP 2000-2010 átlag 3,0 8,0 13,0 Export 2000-2010 átlag Forrás: Destatis, Kopint-Tárki, IFW, Kiel, *: előrejelzés Forrás: Destatis, Kopint-Tárki, IfW Kiel 2,5 A német magánfogyasztás hosszabb távú alakulása 10,0 A német beruházások hosszú távú alakulása 2,0 1,5 1,0 5,0 0,0 0,5 5,0 bruttó beruházások 0,0 0,5 1,0 Magánfogyasztás 2000-2010 átlag 10,0 15,0 2000-2010 átlag Forrás: Destatis, Kopint-Tárki, IfW Kiel Forrás: Destatis, Kopint-Tárki, IfW Kiel Összességében tehát a német GDP összes növekedési komponensei esetében 2013 után az elmúlt időszakhoz képest javuló tendenciát várunk. A növekedési kilátások terén a belgazdasági kockázatok nem jelentősek, a lefelé mutató kockázatokat döntően a külső környezet esetében a nem várt, vagy a vártnál kedvezőtlenebb hatások jelentik. Ezt jelzik a főbb kereskedelmi partnereknél megfigyelhető konjunkturális trendek is. 16
%-os változás az előző negyedévhez képest %-os változás az előző negyedévhez képest %-os változás az előző negyedévhez képest A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében 1.5. ábra 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5 A német GDP negyedéves alakulása EU (27) Euróövezet (EU-17) Németország 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5-2,0-2,5 A GDP negyedéves változása Németország fő európai kereskedelmi partnereinél Forrás: Eurostat -2,0 Forrás: Eurostat Franciaország Hollandia Egyesült Királyság Olaszország Ausztria A német GDP felhasználásának főbb komponensei esetében megfigyelhető rövidtávú változások azonban jól jelzik a már említett lefelé mutató kockázatokat is. A beruházások negyedév/negyedév alapon is csökkenést mutatnak, az áruk és szolgáltatások esetében a 2012. évi utolsó negyedév volt különösen kedvezőtlen, de a növekedés kifulladó trendje már korábban is látszott. 1.6. ábra 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0 A német GDP fő komponenseinek negyedéves változása Személyi fogyasztás Bruttó beruházások GDP Forrás: Eurostat Államháztartás folyó kiadásai Áruk és szolgáltatások exportja A GDP termelési komponensei közül a legnagyobb (68-70%-os) súlyt képviselő szolgáltatási szektor esetében is látszik, hogy a kedvező hangulat éppen a kilátások miatti bizonytalanság következtében torpant meg. A szolgáltatási szektor 7,6 millió embert foglalkoztat Németországban (az összes foglalkoztatott 74%-a), és 2012-ben 830 milliárd eurós forgalmat realizált. 7 2003-2012 időszakban a forgalom nominális értéke 26%-kal bővült, míg ugyanezen 7 Dapp, T.- Heymann, E.: Dienstleistungen 2013, Aktuelle Themen Deutschland, DB Research, 2013. apr. 19., http//:www.dbresearch.de 17
%-os változás az előző év megfelelő időszakához képest Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan 06/2011 07/2011 08/2011 09/2011 10/2011 11/2011 12/2011 01/2012 02/2012 03/2012 04/2012 05/2012 06/2012 07/2012 08/2012 09/2012 10/2012 11/2012 12/2012 01/2013 02/2013 03/2013 04/2013 Kopint-Tárki Zrt idő alatt a német GDP csupán 23%-kal növekedett. 2013-14-ben az előrejelzések a szolgáltató szektorban is lanyhább növekedéssel (0,5-1%) számolnak, ami a globális környezet hatásait tükrözi. Különösen a raktározás és a szállítás ágazatokban várható a növekedési ütem mérséklődése, (amelyek az összes szolgáltatási forgalom mintegy 36%-át adják), ami szorosan kapcsolódik az ipari termeléssel kapcsolatos pesszimista várakozásokhoz. Az infokommunikáció és az egyéb üzleti szolgáltatások dinamizmusa nagyjából megmarad. 1.7. ábra 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 A német szolgáltatási szektorra számolt konjunktúrabarométer Szolgáltatási klima indikátor Jelenlegi helyzetmegítélés Várakozások Forrás: IFO 1.8. ábra A német feldolgozóipari rendelésállomány és értékesítés alakulása 40 30 20 10 0-10 -20-30 -40-50 Forrás: Destatis 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Feldolgozóipari értékesítés Feldolgozóipari rendelésállomány A 27%-os súlyt képviselő feldolgozóipar vonatkozásában meglevő bizonytalanságokra már a korábbiakban is utaltunk: a kilátásokat itt is a rendelésállomány bővülésének megtorpanása rontja. Az idei év első negyedében az ipar összes értékesítése elmaradt az előző évi utolsó negyedétől, és jóval alatta mozgott a 2010. évi bázisnak. A rendelésállomány az elmúlt négy hónapban folyamatosan esett (év/év alapon), ami magyarázza a hangulatindexben jelentkező 18
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében megtorpanást, ugyanakkor (hó/hó) alapon márciusban némi javulás tapasztalható. A külföldi rendelésállomány hó/hó alapon az első negyedévben javulást mutatott, míg a belföldi feldolgozóipari rendelésállomány esetében csak március végére észlelhető némi javulás. Hasonlóan bizonytalanságot sugall a német feldolgozóipari beszerzési menedzser index 8 április havi alakulása is: az index 2012 februárja óta az 50 pontos, illetve az alatti értékekkel a piac beszűkülését jelzi. Az április 47,9 pontos érték a vártnál erőteljesebb rosszabbodást, a hangulat elbizonytalanodását sugallja. A feldolgozóipari megtorpanás is alapvetően a külső kereslet alakulására vezethető vissza, mivel a belföldi kereslet ugyanebben az időszakban valamelyest javult. A beruházási kereslet jövőre várható javulása a feldolgozóipari értékesítésre is pozitív hatással lesz, de tartós javulás itt is csak akkor várható, ha a külső kereslet vonatkozásában is a kedvezőbb tendenciák erősödnek. 8 Az index a gazdaság állapotának egyik vezető indikátora. A mintegy 400 megkérdezett beszerzési menedzser, egy kérdőívben válaszol arra, hogy miként látja relatív üzleti helyzetét, beleértve a termelés, a foglalkoztatás, a megrendelések vagy akár az árak alakulását. Az index 50 fölötti értéke az adott szektor bővülését jelenti, míg az az alatti az aktivitás visszaesését. 19
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 %, összes kiadás=100 Kopint-Tárki Zrt 1.2. A német fiskális konszolidáció elemei a válságot megelőzően, illetve a válságra adott fiskális válaszok hatásai A német fiskális politika, illetve Németországnak a Bizottságon belül képviselt nézetei az eurózóna országait érintő fiskális megszorításokat és azok fenntarthatóságát illetően, számos kritika tárgyát képezi. Az Európai Bizottság legutóbbi döntése 9, miszerint Franciaországnak és Spanyolországnak további két-két évet, Hollandiának pedig további egy évet ad az eddig elvárt országonként eddig is eltérő határidőn felül ahhoz, hogy az általános követelménynek megfelelő három százalékos szintre szorítsák le költségvetési hiányukat, továbbá Szlovénia esetében is mérlegelik a határidő meghosszabbítását, jelzi, hogy a megszorításokra épülő válságkezelés egyre nagyobb ellenállást vált ki, és egyre jobban fékezi az európai növekedést, miközben az adósságcsökkentés sem halad előre. 1991-2005 között a német államadósság a GDP %-ban számítva 26 százalékponttal nőtt, ami részben az újraegyesülés költségvetési hatásainak következménye, részben azonban az államháztartás kiadásainak strukturális egyensúlytalanságaira, de különösen a szociális kiadások egyre növekvő súlyára volt visszavezethető. Ez utóbbiak a 80-as évek végén a kiadások 48%-át jelentették, míg a 2000-es évek elejére 56%-ra emelkedtek. 1.9. ábra 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 A német államháztartás kiadásainak szerkezete Egyéb kiadás Szociális kiadások Személyi kiadások Kamatkiadások Bruttó beruházások Forrás: Deutsche Bundesbank Az újraegyesülés a német gazdaság számára a kilencvenes évek legnagyobb gazdasági sokkját jelentette, amelynek hatásai a 2000-es évekre is átnyúltak. Az újraegyesülésre egy olyan időszakban került sor, amikor Németországot lassú növekedés jellemezte és a pénzügyi konszolidáció érdekében tett lépések állandó konfliktusba kerültek a növekedésösztönzés kényszerével, és a hazai kereslet növekedése lényegesen lelassult a korábbi évtizedkehez képest. Az újraegyesülés és a hozzákapcsolódó növekedésösztönző eszköztár átmenetileg megindított egy fellendülést, ami azonban a 90-es évek közepétől különösen a keleti tartományokban kifulladt, és ezután, egészen 2007-ig a német gazdaság jóval a potenciális GDP növekedés alatt teljesített. 9 MTI, Portfolio.hu, 2013.05.03 20