Változások és szükségességük Előadó: dr. Nagy Judit Csilla ügyvéd 2013. szeptember 19.
Bemutatkozás ELTE nappali tagozat: 2001 Eastern Asia Hungaria Kft.: 2001. november 2003. április SBGK / Bérczes Ügyvédi Iroda: 2003. április 2007. január PRK Partners / Bellák és Társai Ügyvédi Iroda: 2007. február 2010. március Saját iroda alapítása: 2010. április Budapesti Ügyvédi Kamara (2005) EELA (European Employment Lawyers Association) MTV Család-barát Magazin állandó munkajogi szakértő Verlag Dashöfer Kft. által szervezett szemináriumok, webináriumok rendszeres előadások Who s Who Management Labour and Employment Lawyers 2011, 2012 & 2013: ajánlott ügyvéd Magyarországon
Bemutatkozás Szakterületek / Szakmai tapasztalat (példák): Munkajog (ideértve: munkaügyi perek, tanácsadás, felmondások, csoportos létszámcsökkentés, munkajogi jogutódlás, kollektív szerződés véleményezés, kollektív munkajog) Polgári jog (ideértve: tanácsadás, ingatlan adásvételek, ajándékozások, egyéb szerződések szerkesztése, véleményezése, képviselet polgári perekben) Gazdasági jog (ideértve: cégügyek, felszámolási eljárások, végelszámolások, képviselet gazdasági perekben) Reklámjog(ideértve: tanácsadás reklámügynökségeknek, reklámok jogi véleményezése) Szellemi tulajdonjog (ideértve: közösségi, nemzeti és nemzetközi védjegybejelentések, védjegyjog, szerzői jog, képviselet jogsértések kapcsán, peres képviselet)
Bevezetés 2012. évi I. törvény: Új Munka Törvénykönyve Hatálybalép: 2012. július 1. Mth: hatálybalépéskor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, kivéve Mth-ban foglalt eltéréseket Alkalmazandó törvény: 2012. június 30-ig: 1992. évi XXII. törvény 2012. július 1-től 2012. december 31-ig: 2012. évi I. törvény és egyes rendelkezések vonatkozásában 1992. évi XXII. törvény és Mth. (átmeneti rendelkezések): hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell az új Munka Törvénykönyvét új Munka Törvénykönyve rendszere, struktúrája: Részek fejezetek: minden fejezet végén Eltérő megállapodás
Kötetlen munkarend fogalma Legutóbbi Mt. módosítások régi Mt.: nincs fogalom meghatározás bírói gyakorlat: kötetlen munkarend más a rugalmas munkaidő beosztástól új Mt. 2013. december 31-ig: heti átlagban a napi munkaidő fele beosztásának jogát írásban átengedi új Mt. 2014. január 1-től: nincs időbeli korlát, kötetlen jelleget nem érinti, ha a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban lehet teljesíteni Miért fontos, hogy kötetlen a munkarend? készenléti pótlék, rendkívüli túlmunkapótlék Távolléti díj: már nincs olyan hónap, amikor jobban megéri szabadságra menni
Munkaidő-beosztás szabályai munkaidő fogalma változatlan: munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama általános teljes napi munkaidő: napi 8 óra osztott napi munkaidő: felek megállapodása alapján a napi munkaidő legfeljebb két részletben is beosztható, köztük legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani hosszabb teljes napi munkaidő: (i) készenléti jellegű munkakörben, (ii) munkáltató vagy a tulajdonos (szavazatok több mint 25%-val rendelkezik) hozzátartozója (közeli hozzátartozó volt) legfeljebb napi 12 óra
Munkaidő-beosztás szabályai legalább egy héttel korábban legalább egy hétre, írásban Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó Ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, akkor legalább 4 nappal korábban módosítható a munkaidőbeosztás (körülményt feljegyezni!) Beosztás szerinti munkaidő napi 4 óránál kevesebb nem lehet, és heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet (készenléti jellegű munkakörben legfeljebb 72 óra) rendkívüli túlmunka idejét be kell számítani; egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a heti átlagot kell figyelembe venni
Munkaidő-beosztás szabályai kötetlen munkarend: (i) ha a munkáltató a napi munkaidő beosztásának jogát a munkakör sajátos jellegére tekintettel a munkavállaló számára írásban átengedi; (i) munkaközi szünet, heti pihenőnap, rendkívüli munkaidő szabályai nem kell alkalmazni általános munkarend: heti 5 nap, hétfőtől péntekig elszámolási időszak (új Mt. 98. ): egyenlőtlenül beosztott munkaidő, heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam alatt történő teljesítése esetén, munkaidőkeret szabályait megfelelően alkalmazni kell (pl. elszámolási időszak kezdő és befejező időpontját meg kell határozni)
Munkaidő-beosztás szabályai Munkaidőkeret egyenlőtlenül beosztott munkaidő Teljesítendő munkaidő = napi munkaidő és általános munkarend alapulvételével Tartama: főszabály szerint legfeljebb 4 hónap / 16 hét (KSZ: 12 hónap / 52 hét, ha technikai vagy munkaszervezési okok indokolják) 6 hónap / 26 hét: megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű tevékenység, készenléti jellegű munkakör esetén munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni
Munkaidő-beosztás szabályai Munkaidőkeret Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszüntetése esetére (új Mt. 95. ): új rész rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályok alkalmazása: általános munkarend és napi munkaidő alapulvételével többet dolgozott állásidőre vonatkozó szabályok alkalmazása: általános munkarend és napi munkaidő alapulvételével kevesebbet dolgozott
Munkaidő-beosztás szabályai munkaközi szünet napi munkaidő 6 órát meghaladja: 20 perc, 9 órát meghaladja, további 25 perc felek megállapodása, KSZ előírhatja, hogy legfeljebb 60 perc munkaközi szünet adható ki munkavégzés megszakításával kell kiadni legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni munkáltató több részletben is kiadhatja, de akkor legalább 20 percnek úgy kell esnie, hogy a munkakezdést követő legalább 3 és legfeljebb 6 óra után kerül kiadásra
Munkaidő-beosztás szabályai napi pihenőidő Napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidő Legalább 8 óra egybefüggő pihenőidő: osztott munkaidő megszakítás nélküli, több műszakos idényjellegű tevékenység keretében készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak esetében. Ha a munkavállaló a készenlét ideje alatt nem végzett munkát, akkor a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.
Munkaidő-beosztás szabályai heti pihenőnap / heti pihenőidő Heti pihenőnap: hetenként 2 pihenőnap Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatóak 6 munkanapot követően egy pihenőnapot kell adni (kivéve: megszakítás nélküli, több műszakos vagy idény jellegű tevékenység keretében foglalkoztatottak) Havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani (kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottat)
Munkaidő-beosztás szabályai heti pihenőnap / heti pihenőidő Heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg Havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani (kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottat) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén: legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő, de a munkaidőkeret / elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidő
Munkaidő-beosztás szabályai rendkívüli munkaidő Rendkívüli munkaidő: a munkaidő-beosztástól eltérő a munkaidőkereten felüli az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő ügyelet tartama Munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni. Naptári évenként: 250 óra (KSZ 300 óra) 2012-ben legfeljebb 225 óra (Mth.)
Munkaidő-beosztás szabályai különös rendelkezések Várandóság megállapításától gyermek 3 éves koráig Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermeke 3 éves koráig Munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállása esetén Egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulásával Heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatóak be Rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el Első két esetben éjszakai munka sem rendelhető el Harmadik esetben éjszakai munkavégzés esetén a napi munkaidő nem haladhatja meg a 8 órát Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermek 3 és 4 éves kora között rendkívüli munkavégzésre és készenlétre csak hozzájárulásával vehető igénybe.
Munkaidő-beosztás szabályai munkaidő nyilvántartása Munkáltató tartja nyilván a rendes és rendkívüli munkaidő a készenlét és a szabadság tartamát. Nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lenni a rendes és rendkívüli munkavégzés időtartamának és a készenlét kezdő és befejező időpontjának. A rendes és rendkívüli munkavégzésről készített nyilvántartás úgy is vezethető, hogy az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén igazolásra kerül, a változás naprakész feltüntetésével.
Alapszabadság + Pótszabadság Alapszabadság: 20 munkanap Pótszabadságok: Szabadság fizetett szabadság Életkor alapján (mértékek nem változnak) Gyermek után járó (mértékek nem változtak) mindkét szülő igénybe veheti!; ha a gyermek fogyatékos, akkor fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő Apának születést követő második hónap végéig 5 munkanap (ikrek esetén 7 munkanap) Fiatal munkavállaló: 5 munkanap Föld alatt állandó jelleggel vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó: 5 munkanap Legalább 50%-os mértékű egészségkárosodás: 5 munkanap 2013.08.01-től: fogyatékos támogatásra jogosult: 5 munkanap 2013.08.01-től: vakok személyi járadékára jogosult: 5 munkanap
Szabadság fizetés nélküli szabadság Mth: igénybevételkor hatályos rendelkezések alkalmazása Mth: gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság 2012. december 31-ig váltható meg Gyermek gondozása céljából a gyermek 3 éves koráig Gyermek 10. életéve betöltéséig a GYES folyósítása alatt a gyermek személyes gondozása céljából Hozzátartozó tartós otthoni ápolása céljából, legfeljebb 2 évig (kezelőorvos igazolása) Tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítésének időtartama legalább 15 nappal korában írásban köteles bejelenteni akkor szűnik meg, amikor a munkavállaló a nyilatkozatban meghatározza, de legkorábban a megszüntetés közlésétől számított 30. napon
Szabadság fizetés nélküli szabadság Fizetés nélküli szabadság megszüntetése esetén előzetesen közölni kell a szándékot a munkáltatóval Mikor köteles a munkáltató visszavenni a kismamát? régi Mt: Fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított 6 hónapon belül: bejelentéstől számított legfeljebb 30 nap; Fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított 6 hónap múlva vagy azon túl: bejelentéstől számított legfeljebb 60 nap új Mt: Munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30 nap elteltével Mi az irányadó szabály, ha jún. 15-én jelenti be a kismama a munkába visszatérési szándékát, és ténylegesen júl. 1. után szeretne visszajönni?
Szabadság megváltása régi Mt. (i) munkaviszony megszűnésekor (ii) gyermek ápolására, gondozására kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadság a felek megállapodása alapján megváltható új Mt. a munkaviszony megszűnésekor Mth: 2012. december 31-ig váltható meg a gyermek ápolására, gondozására kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadság a felek megállapodása alapján
Szabadság kiadása A szabadságot a munkáltató adja ki, a munkavállaló előzetes meghallgatása alapján évente 7 munkanap szabadság: munkavállaló rendelkezik vele, legfeljebb két részletben, kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, legalább 15 nappal korábban be kell jelentenie igényét (régi szabály: alapszabadság háromnegyedével munkáltató rendelkezik) legalább 14 napot egybefüggően kiadni, kivéve: eltérő megállapodás; 2013.08.01-től: naptári éveként egy alkalommal legalább 14 egybefüggő nap, e tekintetben a szabadságként kiadott napon túl a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
Szabadság kiadása főszabály: esedékesség évében, de: ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődik, akkor az esedékességet követő év március 31-ig kiadható Ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett esedékesség évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni (régi Mt.: 30 napon belül és 183 napon belül) változatlan: esedékesség évében kiadottnak tekintendő, ha következő évre eső rész nem haladja meg az 5 munkanapot, feltéve, hogy igénybevétel esedékesség évében megkezdődik Alapszabadság egyharmada: felek megállapodása esetén a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki
Munkaviszony megszüntetés Mth: megszűnés feltételeire és jogkövetkezményekre: megszűnéskor hatályos rendelkezések Mth: jognyilatkozat feltételeire és jogkövetkezményekre a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni régi Mt. Rendes felmondás Rendkívüli felmondás Közös megegyezés Határozott idő esetén munkáltatói egyoldalú nyilatkozat Felmondás új Mt. Azonnali hatályú megszüntetés Közös megegyezés Kiköthető, hogy a munkaviszony a létesítéstől számított max. egy évig nem szüntethető meg felmondással
Munkaviszony megszüntetés Rendes felmondási indokok: (i) Munkavállaló képessége munkakörhöz kapcsolódik, munkáltató dönthet úgy, hogy magasabb végzettséget kér: minőségi csere (ii) Munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása (iii) Munkáltató működésével összefüggő indok - átszervezés: SZMSZ, ténylegesen ellátott feladatok, munkakör átnevezés nem megfelelő; - munkaerő-átcsoportosítás célszerűséget bíróság nem vizsgálhatja - létszámcsökkentés: adott szervezeti egységet érinti, felmondás közlését megelőző és követő állapot - munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik a dolgozó kiválasztása célszerűséget bíróság nem vizsgálja - tényleges állapot független az írásba foglalástól
Munkaviszony megszüntetés Több felmondási indok: Ha egy indok jogszerű, akkor a felmondás jogszerű. Felmondásban nem szereplő indokra nem lehet hivatkozni, de az indokolás keretein belül olyan tények és körülmények bizonyításának van helye, amelyek kiegészítik vagy alátámasztják Indok jogszerűségét munkáltató köteles bizonyítani Indokolás követelményei: (i) Valós (ii) Világos ha munkavállaló nem tudja, miért mondtak fel neki, nem elfogadott (iii) Okszerű (iv) Konkrét parttalan indokolás nem elfogadott A korábban írásbeli figyelmeztetésben használt indok lehet felmondási indok? Csak ha ismételten előfordul, egyébként csak a magatartás súlyának alátámasztására szolgálhat
Munkaviszony megszüntetés Felmondási védelem régi Mt. Felmondási védelem: felmondás nem közölhető Felmondási védelem időtartama alapján a felmondási idő 15 / 30 nappal később kezdődik új Mt. Felmondási védelem: felmondás nem közölhető; korábbi felmondási védelem egy része: felmondási idő az időtartam után kezdődik Nincs halasztva a felmondási idő kezdete Kizárólag munkáltatói (rendes) felmondás esetén jelent korlátot Felmondás közlésének az időpontja az irányadó Nem vonatkozik a nyugdíjasokra
Munkaviszony megszüntetés Felmondási védelem esetei régi Mt: i. a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság ii. a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, iii. a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, iv. a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság, v. a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves koráig terjedő, vi. a sor-vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított vii. a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes viii. a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat-érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama.
Munkaviszony megszüntetés Felmondási védelem esetei új Mt.: i. a várandósság ha a munkáltatót előzetesen tájékoztatta, ii. a szülési szabadság, iii. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, iv. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint v. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap -ha a munkáltatót előzetesen tájékoztatta.
Munkaviszony megszüntetés Felmondási idő legkorábban az alábbi időtartamok lejártát követő napon kezdődik: i. betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, ii. a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, iii. hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság
Munkaviszony megszüntetés munkáltatói (rendes) felmondás öregségi nyugdíjkorhatár előtt 5 éven belül régi Mt. Különösen indokolt esetben új Mt. Munkavállaló magatartása ld. rendkívüli felmondási indokok Munkavállaló képessége vagy munkáltató működésével összefüggő indok: munkahelyen nincs másik munkakör, ami a betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelel, vagy a munkavállaló ezt elutasítja
Munkaviszony megszüntetés munkáltatói felmondás a gyermek 3 éves koráig régi Mt. Felmondási védelem Fizetés nélküli szabadság nélkül is azt a szülőt, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára vette igénybe új Mt. Anya vagy gyermekét egyedül nevelő apa esetén: Munkavállaló magatartása ld. rendkívüli felmondási indokok Munkavállaló képessége vagy munkáltató működésével összefüggő indok: munkahelyen nincs másik munkakör, ami a betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelel, vagy a munkavállaló ezt elutasítja
Munkaviszony megszüntetés régi Mt. Határozott idejű munkaviszony megszüntethető: Rendkívüli felmondással Közös megegyezéssel Munkáltató által egyoldalúan, indokolási kötelezettség nélkül NINCS: rendes felmondás új Mt. Határozott idejű munkaviszony megszüntethető: Azonnali hatályú felmondással Közös megegyezéssel Munkáltató által egyoldalúan, indokolási kötelezettség nélkül Munkáltató felmondással (3 esetben) Munkavállaló felmondással (DE: indokolási kötelezettség!)
Munkaviszony megszüntetés Mikor szüntetheti meg felmondással a munkáltató a határozott időre létesített munkaviszonyt? a felszámolási vagy csődeljárás időtartama alatt a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné vált
Munkaviszony megszüntetés Felmondási idő: régi Mt. 30 nap és egy év között felek megállapodhatnak alap: 30 nap, ami a munkaviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodik új Mt. alap: 30 nap, ami a munkaviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodik, de csak munkáltatói felmondás esetén Legfeljebb 6 hónapban felek megállapodhatnak KSZ: 30 napnál hosszabb felmondási időt is megállapíthat Köztulajdonban álló munkáltató: nem térhetnek el az alap szabályoktól
Munkaviszony megszüntetés Közös megegyezéses megszüntetés Megszüntetés időpontja, megszüntetéssel összefüggő jogok és kötelezettségek Bírói gyakorlat: munkaviszonyt csak valamennyi vitás kérdésre kiterjedő megállapodásban lehet megszüntetni Nem közös megegyezés: (i) Munkavállaló erre irányuló kérelmét a munkáltató átveszi, de írásban nem nyilatkozik (ii) Munkáltató az elszámoló lapot és a munkáltatói igazolásokat átadja munkáltató bizonyítja a megállapodás tényét és tartalmát
Munkaviszony megszüntetés Közös megegyezéses megszüntetés Ha érvénytelenség megállapításra kerül, akkor jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményei alkalmazandóak Jognyilatkozat visszavonható? A másik fél hozzájárulásával, illetve ha ajánlati kötöttség leteltét követően történik, akkor a másik fél hozzájárulása nélkül is Ügyvezető kéri felmentését, az a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését is jelenti? Bírói gyakorlat: igen, de eset összes körülményei Más a szabály, ha az ügyvezetőt visszahívják? Gt. és Mt.
Munkaviszony megszüntetés Keresetindítás régi Mt. Munkáltatói felmondás: munkáltató tájékoztatási (kioktatási) kötelezettsége 30 napon belül kereset nyújtható be Ha ez nincs, akkor bírói gyakorlat: elévülési időn belül érvényesíthető De: korábbi Mt. szabály 6 hónapban limitálta az elmaradt munkabért Melyik bíróság az illetékes? Munkáltató székhelye munkavégzés helye: áttétel Hiánypótlás - idézés kibocsátása nélküli elutasítás: jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül újra benyújtható a keresetindításhoz fűződő joghatályok fenntartásával (áttétellel együtt másfél év is lehet)
Munkaviszony megszüntetés Jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei régi Mt. elmaradt munkabér ítélet jogerőre emelkedéséig (1,5-3 éves bér) átalánytérítés: 2-12 havi átlagkereset nemvagyoni kártérítés perköltség Összesen 3-4 éves bér új Mt. munkáltató a kárt köteles megtéríteni elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítést maximalizálva: 12 havi távolléti díj nemvagyoni kártérítés perköltség
Munkaviszony megszüntetés Jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei Munkaviszonyt kérelemre a bíróság helyreállítja: Munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött Munkaviszony megszüntetése felmondási védelembe ütközött Közvetlen szakszervezeti szerv előzetes egyetértését nem kérték ki Munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor munkavállalói képviselő volt Munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló jognyilatkozatát sikerrel támadja meg
Köszönöm szépen a figyelmet! Kapcsolat: dr. Nagy Judit Csilla ügyvéd NJC Ügyvédi Iroda Tel: +36 1 235 0563 Fax: +36 1 321 4143 Mobil: +36 20 458 3796 E-mail: judit.csilla.nagy@drnagy-iroda.hu Web: www.drnagy-iroda.hu