Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi biztosíték bevezetésének szükségessége Szombathely, 2008. április 22.
ÁTTEKINTÉS alapprobléma és háttér elméleti kérdések a rendelettervezet elemei dilemmák és nyitott kérdések
ALAPPROBLÉMA gyakorlati probléma: az eredeti kötelezett fizetésképtelenségét követően a környezetvédelmi utómunkák költségei az államot terhelik pl.: csepeli galvániszappal kapcsolatos eset OKKP (1996-2006): 118 Mrd Ft felhasználás, 1000 Mrd Ft igény cél: a kötelezettségek a központi költségvetést helyett - részben - a tevékenységért felelős gazdasági szereplőket terheljék hatékonyabb jogérvényesítés a környezeti károkozással szemben megoldás: pénzügyi biztosítékok alkalmazásának előírása
JOGSZABÁLYI ÉS UNIÓS HÁTTÉR 2004/35/EK Irányelv a környezeti károk megelőzéséről és a környezeti felelősségről "a tagállamok intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ösztönözzék pénzügyi biztosítékok igénybevételére" "a tagállamoknak ösztönözniük kell a pénzügyi biztosítékok és azok piacának fejlődését, hogy hatékony fedezetet teremtsenek az irányelv értelmében fennálló pénzügyi kötelezettségekre nemzetközi gyakorlat 1995. évi LIII. tv. (a környezet védelmének általános szabályairól) 1996. évi LIII. tv. (a természet védelméről) 2000. évi XLIII. tv. (a hulladékgazdálkodásról) 314/2005. Korm. rendelet ("IPPC")
FOGALMAK KÖRNYEZETKÁROSODÁS Előrejelezhető a tevékenységből adódóan Nem jelezhető előre a tevékenység alapján Nem kockázaton alapul Kockázaton alapul Kétszereplős: kötelezett és hatóság Biztosítékadás Háromszereplős: kötelezett, hatóság, biztosító Felelősségbiztosítás Biztosíték: a fentiek gyűjtőfogalma
SZABÁLYOZÁSI SZEMPONTOK Szempontok a hatály és az alapelvek kialakításához a rendelet hatályba lépését követően bekövetkező környezeti károk a biztosíték legyen az optimális eszköz alternatív eszközök: engedélyezés, ellenőrzés a hatóság képes legyen kezelni "ismert" kötelezetti kör a biztosíték mértéke egyszerűen számítható a gyakorlatban problémát okozó eseteket érintse a szabályozás reális az esélye annak, hogy nincs fedezet vagy nincs szándék a környezetvédelmi kötelezettség elvégzésére
A BIZTOSÍTÉKADÁS ESETEI Jelentős kockázatú tevékenységek, illetve létesítmények egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységek, illetve létesítmények lehetségesen bekövetkező károsodás Egyes tevékenységek felhagyása hulladéklerakók rekultivációs, utógondozási és monitoring feladatok Hatósági határozattal megállapított jelentős környezeti károk jelentős kár: a beavatkozás nettó költsége > 100 millió Ft kármentesítési intézkedések végrehajtása
A BIZTOSÍTÉK MÉRTÉKE ÉS KÉPZÉSE Jelentős kockázatú tevékenységek, illetve létesítmények kockázat, vállalkozásméret és terület alapján számított képzés: a tevékenység / üzemeltetés megkezdésekor Egyes tevékenységek felhagyása (hulladéklerakók) a rekultiváció, az utógondozás és monitoring költségei képzés: az üzemeltetés megkezdésekor 25%, a fennmaradó rész a létesítmény bezárásáig fokozatosan Hatósági határozattal megállapított jelentős környezeti károk a beavatkozási tervben becsült költségek 15%-a a kármentesítő beavatkozást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül
A BIZTOSÍTÉK MÉRTÉKE ÉS KÉPZÉSE Jelentős kockázatú tevékenységek, illetve létesítmények esetén A : alapérték = kétmillió Ft Biztosíték összege = A V M T V : veszélyességi szorzó (2-5) (FAVI-KÁRINFO szerinti kockázati pontszám) M : mennyiségi szorzó (1-10) (példák: 0-1 fő: M=1, 50-99 fő: M=5, 1000 fő felett: M=10) T : területi szorzó (1-2) (védett természeti terület: T=2)
A BIZTOSÍTÉKADÁS FORMÁI A biztosítékadás lehetséges formái hitelintézet vagy biztosító által nyújtott garancia, kötelezettségvállalás biztosító által nyújtott kezesség hitelintézetnél biztosíték céljából elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg (pénzügyi letét) biztosítási szerződés A kötelezett gazdálkodó választhatja meg a formát
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK felügyelőség határozatban állapítja meg engedélyezés során a kármentesítési beavatkozást elrendelő határozatban mértéke felülvizsgálható felhasználása: felügyelőség hozzájárulásával főszabály: a kötelezett használja fel (kritériumok) kivétel: egy kijelölt költségvetési szerv használja fel szankciók: bírság, tevékenység felfüggesztése
BIZTOSÍTÉKADÁS Várható hatások, eredmények károk helyreállítása nem csúszik, ezért kisebb lesz a környezetkárosodás és a helyreállítás költsége kötelezettek határidőre teljesítik a felhagyással kapcsolatos követelményeket, ezáltal megelőzik a környezetkárosítást gazdálkodói teher: a biztosíték mértékének meghatározásától függ (átlagosan 3%-ra becsülhető) jelentős környezeti kockázati tevékenység: kb. 2000 kötelezettet érint Veszélyek banki és biztosítói konstrukciók rendelkezésre állása tőkekivonás a gazdaságból környezetvédelmi szempontból megbízható minősítés (?)
BIZTOSÍTÉKADÁS Tervezett menetrend hatályba lépés: 2009. január 1. adatszolgáltatás: 2009. március 31-ig felügyelőségi határozatok: 2009. szeptember 30-ig biztosítékképzés: 2009. december 31-ig
Köszönöm a figyelmüket! kelemeni@mail.kvvm.hu 457-3300/227