15/5 STATISZTIKAI TÜKÖR VIII. évfolyam 17. szám 1. február. 15. augusztus. www.ksh.hu Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 15. II. A tartalomból Bevezető...1 A szállítási ágazat árbevétel- és létszámadatai...1 Áruszállítás...1 Személyszállítás...3 A közúti gépjárművek állománya... Személysérüléses közúti közlekedési balesetek... Bevezető 15 II. ében az áruszállítás volumene,1%-kal nőtt, a tonnakilométerben mért teljesítmény,%-kal csökkent 1 II. éhez viszonyítva. A helyközi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye 1,3, a helyi személyszállításé 3,%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A tárgyidőszakban 7,5 ezer közúti járművet helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, 1%-kal többet a 1. II. inél. A hazai közutakon,%-kal több személysérüléses közúti közlekedési baleset történt. A szállítási ágazat árbevétel- és létszámadatai 15 II. ében a szállítás, raktározás (H) nemzetgazdasági ágba sorolt legalább 5 főt foglalkoztató működő vállalkozások folyó áras értékesítési bevétele 15,1 milliárd forint volt, csekély mértékű a növekedés a bázisidőszakhoz hasonlítva. A nemzetgazdasági ágon belül a 7%-os súllyal rendelkező szárazföldi, csővezetékes szállítás ágazat vállalkozásainak bevétele 51, milliárd forint volt, 7,1%-kal haladta meg a 1. II. it. Ezen belül az egyéb szárazföldi személyszállítás ágazatban 1 milliárd forinttal több, folyó áron számítva 1, milliárd forint, a közúti áruszállítás, költöztetés alágazatban tevékenykedő vállalkozásoknál 3, milliárd forint árbevétel termelődött, amely 7,5%-kal volt több a bázisidőszak teljesítményénél. 15. április júniusban a nemzetgazdasági ág legkisebb súllyal rendelkező ágazatában, a vízi szállításban nőtt a legdinamikusabban a bevétel, %-kal,, milliárd forintra, míg a raktározás, szállítást kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások bevétele csökkent a legnagyobb, 11,3%-os mértékben, 33,9 milliárd forintra (részaránya a H nemzetgazdasági ágon belül 35%). Az intézményi munkaügyi statisztika 15. II. végi adatai 1 szerint a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma 1, ezer fő volt, ez,7%-kal haladta meg a 1. II. it. Ezen belül az egyes szállítási módozatokat képviselő ágazatokban és alágazatokban igen eltérően alakult a létszám. 1 II. éhez viszonyítva a legnagyobb létszámbővülés a szárazföldi, csővezetékes szállítás ágazatban (33 fő), ezen belül a közúti áruszállítás, költöztetés alágazatban (5 fő) következett be. Az utóbbiban 5, ezer főt alkalmaztak teljes munkaidőben a vizsgált időszakban. 15 II. ében az egy főre jutó havi bruttó átlagkereset a szállítás, raktározás ágban átlagosan megközelítette a 1 ezer forintot, 3,%-kal meghaladva a bázisidőszakit. Az egyes szállítási alágazatok között igen nagy volt a szórás: a közúti áruszállítás, költöztetés alágazatba sorolt vállalkozásoknál a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete alig haladta meg a 1 ezer forintot, míg a légi szállítás alágazatban a nemzetgazdasági ág átlagánál (, ezer forint) 3,7-szer nagyobb (9, ezer forint) volt. Áruszállítás 15 II. ében a szállított áruk tömege (75, millió tonna),1%-kal haladta meg a 1. II. it. A belvízi szállítás 5, a közúti 1%-kal emelkedett, a csővezetékes,, a vasúti 5,7%-kal csökkent. Az árutömeg 7%-át közúton, 1%-át vasúton szállították. Belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése ennél is nagyobb, 7%-os volt, míg a vasúti és a belvízi szállítás esetében továbbra is a nemzetközi tevékenység a meghatározó. Az áruszállítás teljesítménye (13,9 milliárd árutonna-kilométer),%-kal csökkent 1 II. éhez hasonlítva. A belvízi szállítás 3%-kal nőtt, a csővezetékes lényegében stagnált, a közúti 1,, a vasúti,5%-kal csökkent. Az áruszállítás összteljesítményéből a közúti, a vasúti 17, a csővezetékes 11, a belvízi szállítás %-kal részesedett. 1. ábra Áruszállítási teljesítmények szállítási módozatok szerint Milliárd árutonna-kilométer 1 1 Vasút Közút Belvíz Csővezeték 1. II. 15. II. A nemzetközi áruszállítás volumene 1,%-kal emelkedett, árutonnakilométerben mért teljesítménye,9%-kal csökkent, míg a belföldi szállításé 1, illetve,%-kal nőtt. A közúti áruszállítás volumene a tárgyidőszakban 5,9 millió tonnával haladta meg a 1. II. it. Belföldi viszonylatban 15%-kal nagyobb tömegű árut mozgattak, míg nemzetközi viszonylatban a volumen stagnált. A belföldi volumennövekedésre hatással volt az építőipari, 1 A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési szféra teljes körű, valamint a megfigyelt nonprofit szervezetek adatai.
Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 15. II. Statisztikai tükör 15/5 az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedése is. Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény belföldi viszonylatban közel 1%-kal nőtt, míg nemzetközi viszonylatban 5,5%-kal csökkent. Összességében 1%-kal nagyobb volumenű árut szállítottak, közel 1%-kal rövidebb távolságra. A futásteljesítmény 1. II. hez képest kismértékben (1,3%-kal) csökkent, az üresen megtett út aránya változatlanul közel %.. ábra Közúti árufuvarozási teljesítmények ágazat szerint Közúti áruszállítási teljesítmények teherkategória szerint, ezer tonna 1. II. 11 7 735 3. ábra Milliárd árutonna-kilométer 1 1 755 1 71 1. II. 15. II. 1. II. 15. II. 1. II. Szállítási ágazat Más ágazatok Összesen 15. II. 15. II. 957 5 Belföldi Nemzetközi A közúti szállítási teljesítmény több mint háromnegyed része (7%) továbbra is a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozások tevékenységéből adódott. 1 II. éhez képest a szállítást főtevékenységként végző vállalkozások 7,%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak, mialatt az árutonnakilométerben mért teljesítményük 1,%-kal csökkent. A más ágazatokba sorolt vállalkozások 1%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak, és teljesítményük csekély mértékben (,7%-kal) nőtt. A járműkihasználtság egyik csoport tekintetében sem változott számottevően. A más ágazatokba sorolt vállalkozások kevésbé tudták kihasználni járműveiket (az üresen megtett út aránya %), mint a szállítást főtevékenységként végző vállalkozások (17%). 15. II. ben az elsősorban belföldre irányuló, saját számlára végzett szállítás volumene,9%-kal emelkedett, míg teljesítménye 5,5 és az átlagos szállítási távolság,%-kal lett kisebb. A fuvardíj ellenében végzett szállítási volumen a 1. II. ihez képest 1%-kal nőtt, míg a teljesítményük alig változott. Az egyéni vállalkozók átlagosan 1%-kal rövidebb fuvarszakaszra kaptak szállítási feladatot, ezért az árutonna-kilométerben mért teljesítményük 1,1%-kal csökkent, miközben volumenben mérve 1%-kal nőtt. A vizsgált időszakban a társas vállalkozásoknál hasonló folyamat zajlott le, 11%-kal emelkedett a volumen, az átlagos szállítási távolság 11%-kal esett vissza, valamelyest (1,%-kal) csökkenő árutonnakilométer-teljesítmény mellett. A volumennövekedést az anyag- és szállításigényes építőipari, útépítési és vasút-felújítási munkák növekedése is befolyásolta. Az év II. ében az 5, 9,99 tonna, a 1 tonnánál nagyobb teherbírású tehergépkocsik és a vontatók által szállított áruk tömege növekedett (rendre 1, 1 és 13%-kal), míg a 3,5,99 tonna teherbírású tehergépkocsik esetében e mutató 15%-kal csökkent. 3 1 3,5,99 5, 9,99 1,+ Vontató tonna teherbírású tehergépkocsi A vasúton szállított áruk tömege (11,9 millió tonna) 15 II. ében 5,7%-kal csökkent 1 II. éhez képest. A belföldi szállítás,%-kal emelkedett, a nagyobb részarányt (%) képviselő nemzetközi szállítás volumene összességében 9,1, ezen belül a kivitel 17, a behozatal 7,1%-kal csökkent, míg az átmenő forgalom volumene,%-kal nőtt. A teljesítmény (, milliárd árutonna-kilométer),5%-kal maradt el a 1. II. itől. A belföldi áruszállítás teljesítménye,%-kal emelkedett, a nemzetközi szállításé azonban,%-kal mérséklődött. A nemzetközi forgalomban a kivitel teljesítménye 1, a behozatalé 1%-kal csökkent, míg az átmenő szállításé,%-kal nőtt. A tárgyidőszakban a nemzetközi forgalomban az átlagosan megtett távolság a kivitelben 19, a behozatalban 9 kilométer volt. Az átmenő szállítások esetében az ország területén átlagosan megtett távolság kilométer volt.
Statisztikai tükör 15/5 Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 15. II. 3 Vasúti áruszállítási teljesítmények Millió árutonna-kilométer 7 5 3 1 1. II. 15. II. Belföldi Kiviteli Behozatali Átmenő. ábra 5. ábra Helyközi személyszállítási teljesítmények szállítási módozatok szerint Milliárd utaskilométer 3,5 3,,5, 1,5 1,,5, Vasút Autóbusz Repülőgép 1. II. 15. II. 15. április júniusban a belvízi áruforgalom volumene 5, teljesítménye 3%-kal emelkedett 1 II. éhez képest. A berakodások volumene 9, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 3, a kirakodásoké 55, valamint, az átmenő forgalomé mindkét mutató esetében 1%-kal nőtt. Egyedül a belföldön szállított áruk mennyisége és teljesítménye csökkent (, illetve %-kal), de a belvízi szállításon belül a belföldi forgalom olyan kis részarányt képvisel, hogy ez az összteljesítmény alakulását lényegesen nem befolyásolta. A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áru tömegéből 11, az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből pedig 1% volt. 15 II. ében a magyarországi belvízi kikötőkben a be- és kirakodott áruk együttes tömege meghaladta az 1,9 millió tonnát, ami 9%-os növekedés 1 II. éhez hasonlítva. Az összes rakodott áru tömegének 73%-át (1, millió tonna) a berakott áruk tették ki. Az összes rakodott tömeg 53%-a mezőgazdasági, vadászati és erdészeti termék, hal és egyéb halászati termék, 1%-a koksz és finomított kőolajtermék, további 11%-a a szén és lignit; nyers kőolaj és földgáz árucsoportba tartozó termékek forgalmából származott. A belvízi kikötőkben az összes be-, illetve kirakodott tömeg 95%-a ömlesztett áru volt. A légi áruszállításban 15 II. ében a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér áruforgalma 1,9 ezer tonna volt, 1 II. éhez képest 5,3%-kal emelkedett. Személyszállítás A helyközi személyszállításban 15. április júniusban az utasforgalom (17 millió utas) lényegében stagnált, az utaskilométerben mért teljesítmény (, milliárd) 1,3%-kal bővült 1 II. éhez képest. Az autóbuszos forgalomban a szállított utasok száma,5, míg az utaskilométer 1,1%-kal emelkedett. Vasúton az utasok száma,, a teljesítmény,7%-kal csökkent. A légi személyszállításban 3 az utasszám 5,9%-kal esett vissza, a teljesítmény 5,%-kal növekedett. A hajón utazók száma,%-kal elmaradt a 1 II. itől. A belföldi távolsági személyszállításban a szállított utasok számát tekintve az autóbusz-forgalom részesedése volt meghatározó, 7%. A nemzetközi utasforgalomban a rezidens vállalkozások szolgáltatásait autóbuszon az utasok 37, repülőn 33, vasúton 3%-a vette igénybe a tárgyidőszakban. 15 II. ében a személyszállító hajók a nemzetközi forgalomban másfélszer több (1, ezer) utast szállítottak, mint 1 II. ében. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér országba irányuló utasforgalma,7 millió fő volt 15 II. ében, ami 11%-os növekedés a bázisidőszakhoz képest. Ez az utasforgalom összesen,1 ezer, az előző év azonos időszakinál 5,%-kal több járattal valósult meg. A legnagyobb forgalmú légitársaságok a Wizz Air, a Ryanair, a Lufthansa, a Norwegian Air Shuttle, a Germanwings és az Air France voltak. A legtöbb utast a menetrend szerinti forgalomban sorrendben Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia és Franciaország repülőterei küldték és fogadták. A repülőtéri utasforgalomban a fapados légitársaságok aránya az utasok számát tekintve % volt. A fapados járatok kapacitáskihasználtsága -ról %-ra, míg a hagyományos légitársaságoké -ról 1%-ra nőtt 1 II. éhez viszonyítva.. ábra A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér járatszáma havonta Ezer darab 9 7 5 3 1 1 3 5 7 9 1 11 1 1, összes járat 15, összes járat 1, fapados járat 15, fapados járat Az adatok a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 157-es számú Kikötői áru- és hajóforgalom c. adatgyűjtéséből származnak. 3 Az adatok a magyar légi szállítók magyarországi repülőtereket érintő utasforgalmát tartalmazzák.
Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 15. II. Statisztikai tükör 15/5 7. ábra A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utaslétszáma havonta Ezer fő 1 9 7 5 3 1 1 3 5 7 9 1 11 1 1, összes utas 15, összes utas 1, fapados utas 15, fapados utas. ábra A személygépkocsi-állomány átlagos kora az adott félév végén Év 1 1 1 1 9 1 11 1 13 1 15 15 II. ében a helyi személyszállításban az utasok száma,, a megtett utaskilométer 3,%-kal nőtt 1 II. éhez képest. A legmagasabb az utasszámból 53, az utaskilométerből 5%-os részesedése az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 5%-a Budapesten közlekedett. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma az adott év II. ében Ezer darab 9. ábra A közúti gépjárművek állománya 15. június 3-án a közúti gépjárművek állománya mintegy 3,9 millió darab volt, ennek %-a személygépkocsi (3, millió darab). 15. június végén a hazánkban forgalomban lévő személygépkocsik száma a bázisidőszakhoz viszonyítva,, 1 végéhez képest 1,%-kal nőtt. Az elmúlt félév alatt a többi gépjármű száma is emelkedett, a vontatóké 5,1, a motorkerékpároké 5,, az autóbuszoké,7, a tehergépkocsiké,5%-kal. Tovább nőtt a gépjárművek átlagos kora (,1 évvel, 13, évre), ezen belül a személygépkocsiké és tehergépkocsiké egyaránt, évvel (13, és 1,7 évre), az autóbuszoké 1, év maradt, a motorkerékpároké,3 évvel, 1, évre csökkent. 15 II. ében Magyarországon az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 51,1 ezer volt, ami a bázisidőszakinál 5%-kal több. A hazánkban először forgalomba helyezett személygépjárművek közel harmadát továbbra is az Opel, a Volkswagen és a Ford márkák együttesen tették ki. Az első alkalommal regisztrált autók 5%-a volt használt, míg ez a mutató 1 II. ében mindössze % volt. Az év II. ében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett tehergépkocsik száma,, a motorkerékpároké 1%-kal haladta meg a 1. II. it, míg a vontatóké, az autóbuszoké 13%-kal csökkent. A motorkerékpárok közel háromnegyedét (7%), az autóbuszok 59%-át használt, míg a tehergépkocsik 5, a vontatók 75%-át új járműként regisztrálták. 5 3 1 1 11 1 13 1 15 Új személygépkocsi Használt személygépkocsi Személysérüléses közúti közlekedési balesetek 15 II. ében,%-kal több, azaz 9 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt közútjainkon, mint 1 II. ében. E balesetek során a járművezetők 1 II. éhez képest többször szegték meg a közlekedési szabályokat, az irányváltoztatás szabályait,9%-kal több esetben nem megfelelően alkalmazták, valamint az elsőbbséget,%-kal több esetben nem adták meg. A súlyos sérüléssel járó balesetek száma,5%-kal csökkent, a könnyű sérüléssel járóké pedig,9%-kal nőtt. A halálos kimene-
Statisztikai tükör 15/5 Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 15. II. 5 telű balesetek száma 15 volt, közel,3%-kal alacsonyabb a bázisidőszakinál. A vizsgált időszakban a gyalogosok hibájából 7 halálos kimenetelű baleset történt, ami néggyel kevesebb, mint 1 II. ében. 1. táblázat A halálos kimenetelű személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma a baleset okozója és az előidéző okok szerint Előző év 1. II. 15. II. azonos A baleset oka időszaka= 1, Járművezető hibája 117 117 1, Ebből: a sebesség nem megfelelő alkalmazása 5 53 9,1 elsőbbség meg nem adása 1, irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás szabályainak meg nem tartása 1 75, Gyalogos hibája 11 7 3, Az utasok hibája, a jármű műszaki hibája, pályahiba és egyéb okok 1 Összesen 1 15 97,7 15. április júniusban összesen 55 személy sérült meg közlekedési balesetben, közülük 13-an vesztették életüket, fővel többen, mint a bázisidőszakban. A súlyosan megsérültek száma 117, a könnyen sérülteké 395 fő volt. A vizsgált időszakban sérüléssel járó és halálos kimenetelű gyermekbaleset történt. A balesetek 7%-a lakott területen belül történt. Az autópályákon,%-kal kevesebb volt a baleset, mint 1. II. ben. Az M3-as autópályán 1, az M1-es autópályán 15%-kal nőtt, míg az M-os autópályán 75%-kal csökkent a balesetek száma 1 II. éhez viszonyítva. A száz kilométerre jutó balesetek száma az M-oson volt a legkevesebb (1,1) az összes autópálya száz kilométerére jutó 7, balesetével szemben, míg az M1-es autópályán és az M-ás autóúton a legtöbb (19, illetve 5). A II. ben a balesetek 5%-át személygépkocsik, 1%-át kerékpárosok, 9,9%-át tehergépkocsik okozták. A személyszállító járművekkel valamivel több balesetet okoztak, mint 1 II. ében, kivéve az autóbuszokat ( 17%) és a segédmotoros kerékpárokat ( 1%). A járművezetők hibájából,%-kal több baleset történt. A tárgyben 1%-kal csökkent az ittasan okozott balesetek száma, ami az összes baleset 9,1%-a volt. A gyalogosok által okozott balesetek 1,5, a személygépkocsi-vezetők által okozattak 7,5%-át ittas állapotban idézték elő. Az enyhébb szabályozás ellenére a kerékpárosok közel 1,%-kal kevesebb balesetet okoztak ittas állapotban, mint egy évvel korábban. A motorkerékpár-vezetők 9%-kal több balesetet idéztek elő alkohol befolyása alatt, mint 1 II. ében. Az ittasan okozott személysérüléses közúti közlekedési balesetek közel felét (%) személygépkocsi-vezetők, %-át a kerékpárosok okozták. A 17/1 (VII. 1.) kormányrendelet 1.. További információk, adatok (linkek): Táblázatok Táblák (stadat) Módszertan www.ksh.hu Elérhetőségek kommunikacio@ksh.hu Információszolgálat Telefon: (+3-1) 35-79 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 15 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!