A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése stratégiai kérdés!!!- 1 sz prioritás: Árvízi biztonság javítása 2 sz prioritás: Természetvédelem 3 sz prioritás: Egyéb hasznosítás (mezőgazdaság, erdészet, hajózás) Árvízi biztonság javítása és a természetvédelmi igények összhangjának a megteremtése!!!
A nagyvízi mederkezelési terv Üzemeltetési-Fenntartási Fejlesztési A nagyvízi mederkezelési terv megalapozó tanulmánya Vgt,ÁKK, Folyógazdálkodási terv, Általános Szabályozási terv kiválthatja Általános nagyvízi mederkezelési terv - Üzemeltetési-Fenntartási Részletes nagyvízi mederkezelési terv Fejlesztési A nagyvízi mederkezelési tervet az általános tervkészítés fázisaihoz igazodva, logikáját követve kell készíteni A nagyvízi mederkezelési terv az árvízi kockázatkezelési terv részeként értelmezhető
Árvízi levezető képesség javítása- Teret a folyónak Nem csupán vízszintes (a töltések áthelyezése), magassági értelmezés is Az árvízi lefolyási teret is biztosítani kell - szabadon hagyandó sávok Már a kisebb árhullámoknál a hullámtéri elöntés biztosítása (lásd fokgazdálkodás ), a víz visszatartása (az ATÁZ biológiai funkciójának a javítása), a nagy árvizek biztonságos levezetése- árvízi biztonság javítása - természetvédelmi igények
Árvízi biztonság javítása Lehetőségek általában 1. Az árvízvédelmi töltések áthelyezése, a hullámtér növelése 2. Az árvízvédelmi töltések magasítása, erősítése helyenként megoldás 3. A hullámtéri feltöltődés kezelése, csökkentése, a hullámtér magasságának csökkentése kotrással, árapasztó vápák kialakítása 4. A folyószabályozási művek lehetőség szerinti átalakítása 5. A főmeder mélyítése, kotrása - tisztítása 6. Mellékágak kotrása, rehabilitálása - tisztítása 7. Épületek, egyéb lefolyást akadályozó létesítmények tiltása, eltávolítása a hullámtérről 8. Művelési ág megváltoztatása, optimalizálása, füves árapasztó sávok kialakítása 9. Nyári gátak eltávolítása a hullámtérről 10. Szükségtározók, árvízkapuk kialakítása Lehetséges megoldások
Lehetőségek általában Az érdesség csökkentése, 5-6. Főmeder, mellékágak tisztítása, zátonyok, szigetek visszabontása 8. A hullámtéri területhasználat alárendelése az árvízi levezető-képesség biztosításának Művelési ág megváltoztatása, optimalizálása, füves árapasztó sávok kialakítása 4. A folyószabályozási művek lehetőség szerinti átalakítása, visszabontása A levezető mederszelvény bővítése 5-6. A főmeder és a nagyvízi levezetési irányú mellékágak szelvénybővítése, rehabilitálása, övzátonyok rendezése 3. Nagyvízi levezető vápák kialakítása 7-9. Épületek, nyári gátak egyéb lefolyást akadályozó létesítmények tiltása, eltávolítása a hullámtérről A hullámtér és a mellékágak nagyobb arányú bevonása az árvízlevezetésbe mérsékelheti a főmeder süllyedését is Lehetséges megoldások
Lehetséges megoldások Lehetőségek általában A hullámtéri feltöltődés kezelése, csökkentése A hullámtéri érdesség csökkentése ebből a szempontból is kedvező Hidraulikai szempontból kedvező árvízi meder kialakítása, a hullámtéri kiülepedés irányítása - nagyvízi sarkantyúk kialakítása, célirányos nyomvonalú nyárigátak kialakítása 3. A hullámtér magasságának csökkentése kotrással, árapasztó vápák kialakítása, Vizes élőhelyek, hullámtéri tavak kialakítása (A hullámtéri feltöltődés eltávolítása, a szárazföldi növényzet kialakulásának megakadályozása) Övzátonyok részleges eltávolítása, megnyitása Bármilyen célú kotrási anyag döntő hányadának lehetőség szerinti kiszállítása a hullámtérből Célirányos kotrásokkal vápák, anyaggödrök, vizes élőhelyek, hullámtéri tavak kialakítása (holland téglagyárak), árvízvédelmi fejlesztéseknél anyagnyerés kötelezően előírtan célirányosan kialakított hullámtéri anyaggödrökből
Duna folyó 122 VO szelvény változása 1970-2002 között mbf 118 Hullámtér feltöltődés (kb. 2-2,5 cm/év) középvízi meder rézsűin és a szabályozási műveken a fásszárú növényzet előretörése Lefolyási akadálymedersüllyedés növelése Az övzátonyok korlátozzák a keresztirányú átjárhatóságotfokgazdálkodás 116 114 112 110 A főág és az ágrendszerek közötti közvetlen felszíni kapcsolat egyre ritkábban alakult ki Mellékág-rehabilitáció 108 106 A kavicszátony vízborítása egyre ritkább, a korábbi sekélyvízű kavicszátonyok területe lecsökkent beerdősültek, lefolyási akadályt képeznek, fontos ívó és élőhelyek szűnnek meg m 0 100 200 300 400 500 600 700 1970 évi Duna atlasz 2002 évi felmérés DB 1966 DB 2006 Mász.:
Szabályozási, jogszabály alkotási feladatok Lefolyást akadályozó létesítmények megszüntetése, tiltása. A kotort anyag döntő hányadát a hullámtérből ki kell szállítani. A hullámtéri feltöltődés kezelésére lehetséges megoldás, hogy árvízvédelmi fejlesztéseknél és egyéb földművek építésénél az anyagnyerés célirányosan kialakított hullámtéri anyaggödrökből kötelezően legyen előírva. A nagyvízi mederben - az áramlási holt-terek kivételével - tölgyerdő telepítése nem kívánatos. Hosszútávon árvíz-levezetési, természetvédelmi és parthasználati szempontból egyaránt célszerű lenne a hullámterek állami tulajdonba vétele. Ezzel feloldható lenne a meder szabad vándorlásából származó állami területnyerés és a parti tulajdonosok közötti konfliktus is. A különböző célú kotrásokból származó anyagdepókat csak meghatározott rövid időtartammal szabad az árvízlevezetésben részt vevő zónákban tárolni. Az árvízlevezetésben részt vevő elsődleges és átmeneti zónákban lehetőleg legeltetett, kiritkított erdő művelés engedélyezhető. Problémát jelent azonban, hogy a jelenlegi jogszabály kategórikusan tiltja az erdőben történő legeltetést, melyet a hullámterekre vonatkozóan fel kell oldani. A medrek melletti közvetlen parti sáv jogszabályi tisztán tartása elvileg biztosított. A vízparti galéria erdők ugyanakkor jelentős ökológiai tényezők. Megőrzésük az árvízlevezetés biztosítása érdekében kompenzációs lehetőségként nem közvetlenül a parton, legeltetéssel, kaszálással karbantartott gyepterületek, füves vápák kialakításával lehetséges.
Köszönöm a figyelmet!