A csomagolás szerepe Kereskedelmi Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Csomagolás Magyarország: 85 kg/fő Európai Unió: 167 kg/fő Csomagolóeszköz felhasználás: 414 milliárd Ft A fogyasztói csomagolások piacának 70%-át 2 szegmens teszi ki: az élelmiszerek és az italok. 10% személyi szükségleti cikkek, gyógyszerek Mai elvárások Megkülönböztetés, figyelemfelkeltés Termékbiztonság (kifogástalan állapot, hamisítatlan termék) Könnyen érthető, könnyen kezelhető Környezetterhelés csökkentése (mennyiségi csökkentés, minőségi váltás, átfogó jogi és műszaki szabályozás) Környezetvédelem A környezet védelme szempontjából az a csomagolás tekinthető optimálisnak, amely a legkisebb felhasznált anyagmennyiség mellett biztosítja, hogy a termék ne váljon hulladékká.
CsAOSz A hazai csomagolásfejlesztés az élvonalba tartozik: az 1980-as évek óta sikeresen vesz részt a Csomagolási Világszövetség (WPO) által szervezett versenyeken, ahonnan csak az elmúlt években több WORLDSTAR díjat hoztak el a magyar pályázók. A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség a WPO tagszervezeteként minden évben meghirdeti a Hungaropack Magyar Csomagolási Versenyt. A megmérettetés hozzájárul a szakma fejlődéséhez, és színvonala nem marad el a nemzetközi versenyétől. A csomagolás alapvető feladata biztosítani azt, hogy az elkészült termék használati értékének csökkenése nélkül azaz mennyiségének és minőségének megóvásával a leggazdaságosabb módon jusson el a fogyasztóhoz. A védelem meghatározó, de a csomagolás egyre inkább marketingeszközzé vált. Az igénybevételek megfelelő áruvédelem hiányában a termék mennyiségi vagy minőségi változását okozhatják. A műszakilag és gazdaságilag optimális csomagolás kialakításához minden esetben ismerni kell a várható igénybevételeket, amelyek mechanikai, klimatikus, biológiai és emberi tevékenységből származó káros hatások lehetnek. A környezeti hatásokra való felkészülést, illetve a csomagolástervezést laboratóriumi szimulációs vizsgálatok segítik. A környezet védelme kettős feladatot jelent: egyrészt a csomagolásnak biztosítania kell azt, hogy a termék ne okozhasson kárt természeti és épített környezetünkben, másrészt a csomagolás teljes életútját tekintve a lehető legkisebb mértékű környezetterhelés mellett töltse be feladatát. A csomagolás végigkíséri és segíti a termelés és a fogyasztás között térben és időben lezajló folyamatokat azáltal, hogy célszerű kezelési egységként hatékonyabbá, gyorsabbá, így gazdaságosabbá teszi az anyagáramlást és a logisztikai műveletek során biztosítja az információáramlást.
A csomagolás feladata általában a gyártási folyamat végén kezdődik, és a teljes térbeli elosztás során a gyártástól a szállításon, a nagyés kiskereskedelmen át a fogyasztóhoz való eljutásig, esetleg annál is tovább tölti be rendeltetését. A csomagolás valamennyi szállítási és tárolási művelet, rakodási vagy más árukezelési folyamat szerves része. A csomagolási hulladékot is figyelembe véve, a csomagolóanyag, illetve a csomagolóeszköz feladatai annak hasznosításával vagy ártalmatlanításával érnek véget. A csomagolás része a logisztikának. Nemcsak a termék minőségi és mennyiségi megőrzéséhez járul hozzá, hanem értéknövelő szerepe is van, hiszen lehetővé teszi bizonyos különleges feladatok ellátását, például aromazárást vagy a csomagolóeszközből történő felhasználást biztosíthat a terméknek. A csomagolás a logisztika egy különleges részfolyamatának tekinthető különleges, mert közgazdasági szemszögből tekintve a termelés költségein kívül csak a csomagolás növeli hozzáadott értékkel a termék értékét. A csomagolás igen sokféle, tartalmában és kifejezésmódjában eltérő információt hordoz. Ezek egy része a termék előállítója által megfogalmazott, míg más részük hatósági követelményekben meghatározott. A csomagolás mint információhordozó jelentős szerepet tölt be a gyártó az elosztási folyamat résztvevői fogyasztó kapcsolatrendszer kialakításában azáltal, hogy lehetővé teszi a termék és az előállító egyértelmű azonosítását, a fogyasztónak pedig teljes körű és objektív tájékoztatást nyújt a termékről. A csomagolástól elvárható, hogy a felhasználást könnyítő szerkezetével, praktikus kialakításával kényelmesebbé tegye a termék alkalmazását. Az ilyen, fogyasztóbarát megoldások kedveltebbé, eladhatóbbá teszik az árut, azaz növelik a termék értékét. A sokszor inkább szellemi ráfordítást, mint magas költséget igénylő járulékos szolgáltatások révén jelentősen növelhető az értékesítés.
A legkézenfekvőbb marketingeszköz A csomagolás reklámgrafikai tervezése az egyik legfontosabb eszköze a vállalat marketingstratégiájának, hiszen megfelelő reklámhatással a csomagolás új piacokat teremthet, és segít a már elért piaci helyzet megőrzésében. A csomagolás a legkézenfekvőbb reklámeszköz, mivel fizikailag legközelebb áll az áruhoz, azzal szerves egységet alkot. Emellett fontos körülmény az is, hogy a csomagolás a reklám üzenetét közvetlenül a vásárlás helyén juttatja el a fogyasztókhoz. Tehát nincs szükség az emlékezésre, felidézésre, mint más reklámeszközök esetében. Hatásának vizsgálatakor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a reklámfilmekben, a plakátokon a termék rendszerint csomagolásával együtt jelenik meg, így közvetett hatása sem elhanyagolható. A legkézenfekvőbb marketingeszköz A csomagolási művelet a termék gyártástechnológiájához háromféleképpen kapcsolódhat: beépítve a termék előállítási folyamatába, a termék előállítását követően, illetve elkülönítve a termék előállításától. A csomagolás a termék előállítójának költséget jelent, de ugyanakkor megtakarítást eredményezhet, ha csökken az árukár, illetve ésszerűsíthetők a logisztikai folyamatok. A megtakarításon túl a csomagolás nyereséget is hozhat azáltal, hogy hozzájárul a termék jobb eladhatóságához. A csomagolás árának azonban minden esetben arányban kell állnia az áru értékével, hiszen a vevő a termékért fizet, s nem a csomagolásért. Megjelenési formák Ellátott feladatai alapján a csomagolásnak három megjelenési formája különböztethető meg: a fogyasztói, a gyűjtő- és a szállítási csomagolás. A termékkel közvetlenül érintkező fogyasztói csomagolást elsődleges, míg a másik két formát másodlagos csomagolásnak is nevezik.
Fogyasztói csomagolás A fogyasztói csomagolás az árut a végső felhasználóig kíséri, és jellemzője, hogy kisebb térfogatú és kisebb mennyiségű terméket tartalmaz. Alapvető feladata az áruvédelem, azonban önmagában szállításra rendszerint nem alkalmas. Az alapformák közül a legtöbb funkcióval a fogyasztói csomagolás rendelkezik, legfontosabb feladatai: a kielégítő termékvédelem, megfelelő eladási egységként alkalmassá teszi az árut az önkiszolgáló értékesítésre, hordozza a termékről a felhasználónak szóló összes információt, reklámhatásával vásárlásra ösztönöz, célszerű kialakításával megkönnyíti a felhasználást, az otthoni tárolást, illetve a kényelmes hazaszállítást. Gyűjtőcsomagolás A gyűjtőcsomagolás meghatározott számú fogyasztói csomagolásból képzett egység. Jellemzője, hogy mindig azonos fajtájú és azonos mennyiségű árut tartalmaz. A termékvédelem mellett fontos feladata az elosztási rendszerek kiszolgálása, hatékony működésük biztosítása. Jelentős szerepe van a nyilvántartás, az árukezelés, a raktározás és a leltározás megkönnyítésében. Display vagy bemutató csomagolás esetében a gyűjtőcsomagolással, esetenként az egységrakománnyal is találkozik a vásárló. Elsődleges célja a reklámhatás, egyes változatai azonban a gyűjtő, illetve a szállítási csomagolás feladatait is elláthatják. Méretük és formai kialakításuk igen változatos, az asztalra, pultra vagy polcra helyezhető kisebb dobozoktól a rakodólap méreteinek megfelelő alapterületű kínáló állványokig sokféle konstrukció létezik. Szállítási csomagolás A szállítási csomagolás egyrészt megfelelő védelmet nyújt az anyagmozgatás, a rakodás és a szállítás során fellépő igénybevételek ellen, másrészt hatékonyabbá teszi a szállítást azáltal, hogy biztosítja a gépesített mozgatást. Két alapformája különböztethető meg: az egyedi szállítási csomagolás, illetve az egységrakomány. Egyedi szállítási csomagolással találkozhatunk például háztartási gépek, berendezések, járműalkatrészek esetében. Jellemzően összetett csomagolás, a külső, merev falú csomagolóeszköz faláda, hullámpapírlemez doboz véd a mechanikai igénybevételek ellen, míg a belső, hajlékony falú csomagolószer, például polietilén zsák, inhibitoros papír, óvja a terméket a klimatikus hatásoktól, a korróziótól és a szennyeződésektől. A szállítási csomagolás fejlettebb formája az egységrakomány, amely olyan szállítási egység, amelynek segítségével optimalizálható a raktárak és szállító járművek helykihasználása, és gépesíthető egyes esetekben automatizálható az anyagmozgatás és a rakodás. (rakodólap, konténer) A csomagolás mint információhordozó A termékek nyomon követésének igénye és a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében hozott hatósági előírások egyre nagyobb mennyiségű információ megjelenítését követelik meg a csomagoláson. A jelölés módját, technikai megoldását elsősorban a feltüntetni kívánt szövegek, adatok jellege határozza meg. Ennek megfelelően megkülönböztetjük az állandó, illetve a változó információkat. Az állandó információk a csomagolt termék gyártásának helyétől, idejétől, végzőjétől függetlenek, ezért előre nyomtathatók. Ebbe a csoportba tartozik például a termék megnevezése, fantázianeve, mennyisége, a gyártó vagy a forgalomba hozó neve és címe, vagy a termék felhasználására vonatkozó javaslatok. A változó információk csak a gyártás idején válnak ismertté, így nem nyomtathatók előre, hanem a csomagolás folyamatában helyezendők el. Jellemző példa a minőség megőrzési idő, a gyártás vagy a csomagolás ideje, a gyártási szám, illetve a tételszám.
Jelölések, címkék a csomagoláson A jelölési eljárás kiválasztásának legfontosabb szempontjai a következők: az adott idő alatt jelölendő csomagolások száma, a jelölésre alkalmas felület nagysága, anyaga és minősége, a csomagolástól a termék felhasználásáig terjedő időszakban a jelölést érő külső hatások, a gyártósor technikai adottságai és a jelölő berendezés beruházási és üzemeltetési költsége. A felvitel módja attól is függ, hogy az információ géppel olvasható megjelenítése is szükséges-e. Fogyasztói csomagoláson a géppel olvasható adatokat a vonalkód hordozza, azonban ez csak állandó információkat tartalmaz, így kézenfekvő nyomdai úton megjeleníteni. A fogyasztói csomagoláson szereplő változó információk vonalkódos ábrázolására általában nincs szükség. A gyűjtőcsomagolás és a logisztikai egységek a szállítási csomagolás és az egységrakomány többségében változó információkat hordoznak, ezek vonalkódos megjelenítése szintén jelöléstechnikai feladat. Jelölések, címkék a csomagoláson A jelölési eljárások áttekintését a következő csoportosítás segíti: csomagolószer jelölése érintkezésmentes tintasugaras lézeres érintkezéses hőfóliás fólia-felülnyomtatás címkenyomtatás közvetett hőnyomtatás közvetlen hőnyomtatás digitális címkenyomtatás. Zsugorcímkézés A palackok, műanyag poharak, flakonok jelölésében már több mint húsz éve megjelent sleeve-technológia napjainkban ismét egyre kedveltebb. A zsugorcímke a kiváló grafikai minőségen túl a gyártóknak további reklámlehetőséget biztosít, hiszen a csomagolás teljes felülete üzenethordozóvá válik. A technológia lényege az, hogy a hő hatására bekövetkező zsugorodás révén a címke a csomagolóeszköz alakját tökéletesen felveszi. A címkék anyaga lehet poliészter, PVC, orientált polipropilén vagy orientált polisztirol. Braille-írás a gyógyszercsomagoláson A fogyatékosok jogegyenlőségét célzó, 1998. évi XXVI. törvény elvei alapján született meg a 30/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjéről és betegtájékoztatójáról. A rendelet 2005. október 30. napján lépett hatályba. A rendelet értelmében a gyógyszer külső csomagolásán, amennyiben külső csomagolás nincs, a közvetlen csomagoláson Braille-írással is fel kell tüntetni a gyógyszer nevét, és amennyiben több hatáserőssége van forgalomban, a hatáserősségét, valamint a forgalomba hozatali engedély jogosultjának a betegek érdekképviseleti szervezeteinek kérésére rendelkezésre kell bocsátania a betegtájékoztatót a vakok és gyengén látók számára megfelelő formában is.
Azonosítás és nyomon követés A csomagoláson szereplő vonalkódok az egyértelmű termékazonosítást teszik lehetővé. Segítségükkel a logisztikai műveletek során biztosítható a termékek mozgását követő információáramlás. A kereskedelemben a fogyasztói csomagoláson feltüntetett vonalkód leolvasásával gyorsabbá és pontosabbá válik a pénztári munka, ugyanakkor könnyen megvalósítható a termékekre lebontott, aktuális nyilvántartás és forgalomkövetés. Raktározás során átvételkor és átadáskor egyszerű a termékazonosítás és a leltározás. A klasszikus kereskedelmi alkalmazásokon kívül a vonalkódoknak jelentős szerepük van az élelmiszerek és gyógyszerek nyomon követésében is. Gyűjtőcsomagolások kódolásánál fontos szempont, hogy a vonalkód egyértelműen kifejezze a kapcsolatot a fogyasztói és a gyűjtőcsomagolás között. Szabályozás A termék- és csomagolószer-gyártóknak, a csomagolással foglalkozó szakembereknek, tervezőknek mindig figyelemmel kell kísérniük az iparágra vonatkozó hatályos jogszabályokat és ezek változásait. A hatósági szabályozásnak alapvetően két megjelenési formája van: jogszabályban rögzített kötelezettségek és a kötelezettségekhez kapcsolódó műszaki fogalmakat, vizsgálati módszereket meghatározó szabványok. A jogszabályok lehetnek törvények, kormány- vagy miniszteri rendeletek, illetve egyes termékcsoportokra előírt speciális szabályok, amelyek kötelező érvényűek. A csomagolással összefüggő jogi szabályozás főbb területei: jelölés, a termékek nyomon követése, azonosítás, mennyiségi előírások és a csomagolt termék adagolási pontossága, élelmiszerek csomagolóanyagai, jelölési követelményei, veszélyes anyagok kezelése, csomagolása, jelölése, a tisztességtelen verseny tilalma, környezetvédelem. A szabványok általában hazánkban sem kötelező érvényűek, azonban az állam, indokolt esetben, jogszabály útján betartásukra kötelezheti az érintetteket. A csomagoláshoz kapcsolódó szabványosítás területei a következő csoportosítás alapján tekinthetők át: csomagolással kapcsolatos általános szabványok, jelöléssel kapcsolatos szabványok, csomagolások környezetvédelmi követelményeivel kapcsolatos szabványok, papír csomagolóanyagok, -eszközök, csomagolási segédanyagok, műanyag csomagolóanyagok, -eszközök, csomagolási segédanyagok, fém csomagolóanyagok, -eszközök, csomagolási segédanyagok, fa csomagolóanyagok, -eszközök, csomagolási segédanyagok, üveg csomagolóanyagok, -eszközök, csomagolási segédanyagok, textil csomagolóanyagok, -eszközök, csomagolási segédanyagok, rakodólapok, egységrakomány-képző eszközök szabványai, rakományrögzítéssel kapcsolatos szabványok, veszélyes áruk csomagolása, vizsgálata, csomagológépekkel kapcsolatos szabványok, csomagolószerek és kész csomagolások vizsgálatára vonatkozó szabványok, átmeneti korrózióvédő anyagok vizsgálatával kapcsolatos szabványok, kész csomagolásokra vonatkozó szabványok. A tárgyalt témáinkhoz kapcsolódó szabványok számára, címére, tartalmára a szövegben a megfelelő helyeken hivatkozunk.
Veszélyes anyagok Az R mondat és az R szám a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma, például: R 1 Száraz állapotban robbanásveszélyes. Az S mondatok pedig a veszélyes anyagok biztonságos használatára utalnak, például:s 2 Gyermekek kezébe nem kerülhet. Tapintással érzékelhető veszélyre utaló jelképet kell alkalmazni, ha a termék: nagyon mérgező(t+), mérgező(t), maró(c), ártalmas(xn), rendkívül gyúlékony(f+), könnyen gyulladó(f), rákkeltő. Gyermekbiztos csomagolás Gyermekbiztosnak nevezhető az a csomagolás, amely megnehezíti az 5 évesnél fiatalabb korú kisgyermeknek a csomagolóeszköz kinyitását, de annak rendeltetésszerű használata nem nehéz a felnőttek számára. Alapkövetelmény az, hogy egy vizsgálati csoportban a részt vevő gyermekek 85%-a 5 percen belül a nyitási mód bemutatása nélkül ne tudja kinyitni a csomagolást. A ma alkalmazott gyermekbiztos zárások ezért a nagy figyelmet és koncentrálóképességet követelő, összetett mozgások elvén alapulnak, és a következő három működés valamelyikének felelnek meg: lenyomni és elforgatni, összenyomni és elforgatni vagy egyenesbe állítani és levenni.
Köszönöm a figyelmet! Forrás: Tiefbrunner Anna: Csomagolás. Trendek és kérdések, CompLex Kiadó, Budapest, 2010