Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2007-ben végzett hallgatók között lebonyolított 2011. évi telefonos kutatás eredményei 2011. szeptember A Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítása és megvalósítása a Budapesti Gazdasági Főiskola TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0012 azonosítószámú TETT - A TE jövőd a Te kezedbe Téve! Korszerű szolgáltatásokkal az elhelyezkedést, pályakezdést, sikeres karriert segítő esélyekért a BGF-en, valamint a TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR- 2010-0002 azonosítószámú KKT - Készség, Kompetencia, Tudás. A Budapesti Gazdasági Főiskola komplex szolgáltatásfejlesztése a munkaerőpiac kompetenciafejlesztési igényeinek integrálásával című európai uniós támogatású projektek keretében történt Budapesti Gazdasági Főiskola 1149. Bp. Buzogány u. 11-13 www.bgf.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu 1. oldal
Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Módszertan... 6 Végzettek társadalmi-demográfiai háttere... 7 Hallgatói státusz... 9 Alumni szervezet... 12 További képzések... 13 Szakmai gyakorlat... 17 Elégedettség... 20 2. oldal
Vezetői összefoglaló Módszertan Az adatok telefonos survey módszerrel kerültek felvételre. A felmérés eredményeképpen összességében 300, 2007-ben végzett hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Az adatfelvétel 2010/2011-es tanév tavaszi szemeszterében készült. Végzettek társadalmi-demográfiai háttere A megkérdezett végzett hallgatók negyede férfi, háromnegyede nő. Az átlagos életkor 28 év. A 2007-ben végzett hallgatók nagy többsége Budapesten, vagy annak agglomerációjában él: 63 százalékuk fővárosi, 10 százalékuk Pest megyei lakos. A felmérésben megkérdezett végzett hallgatók kilenctizede dolgozik, további 6 százaléka pedig ugyan rendelkezik állandó munkahellyel, ám jelenleg inaktív. Mindössze 4 százaléknyian vannak azok, akik nem dolgoznak. A válaszadók 28 százaléka valamilyen vezetői pozíciót tölt be munkahelyén. Ebből 5 százaléknyian felsővezetők, 15 százaléknyian középvezetők. A többség a válaszadók 69 százaléka alkalmazotti beosztásban dolgozik. A válaszadók fele ugyanabban a beosztásban dolgozik, mint amikor felvették a munkahelyére. Az elmúlt egy-három évben 13-14 százalékuknak sikerült előrelépni. Hallgatói státusz A 2007-ben végzett és a felmérésben részt vevő hallgatók 90 százaléka nappali, 6 százaléka levelező tagozatra, további 4 százaléka pedig távoktatásra járt. A megkérdezettek közel fele, 45 százaléka végzett közgazdász szakon, 14 százaléka pedig a nemzetközi kommunikáció szakot végezte el. Alumni szervezet A megkérdezett volt hallgatók 35 százaléka lenne tagja a BGF alumni szervezetének. A többség a volt hallgatók közel háromnegyede nem ismeri a főiskola öregdiák szervezetét. A megkérdezettek alig 2 százaléka tartja a kapcsolatot az intézményben működő alumni szervezettel. 3. oldal
További képzések A végzett hallgatók közel fele (48%) jelezte szándékát arra vonatkozóan, hogy szeretne valamilyen formában további képzésen részt venni. E csoport legnagyobb arányban négy szakterületet nevezett meg: pénzügyi (17%), számviteli (16%), marketing és egyéb kereskedelmi (11-11%) terület vonzza a legtöbb érdeklődőt. A további képzések területét leginkább a korábban végzett szak határozza meg. A BGF-en mintegy 53 százaléknyian tervezik valamilyen képzés elvégzését, ebből 37 százaléknyian mesterképzést, 7 százaléknyian felsőfokú szakképzést és 9 százaléknyian szakirányú továbbképzést. A BGF ellenében általában három érvet hoztak fel azok, akik bár szeretnének további képzéseken részt venni, de azt nem ezen a főiskolán tennék: nincs olyan képzés, amire szükségük lenne, egyetemi szinten szeretnének tanulni, illetve alacsonynak tartják a főiskola oktatási színvonalát. A végzett hallgatók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy munkaadója fontosnak tartja, hogy képezze magát. Körükben kisebbségben (26%) vannak azok, akik szerint maga a képzés támogatása csak a munkájához szorosan kapcsolódó témakörben fontos a munkaadónak. Szakmai gyakorlat A 2007-ben végzett hallgatók kétharmada elégedett volt a kötelező szakmai gyakorlat időtartamával. További 21 százaléknyi megkérdezett a gyakorlat hosszával alapvetően elégedett volt, de véleményük szerint az lehetne hosszabb is (átlagosan 28 hetes gyakorlatot tartanának megfelelőnek). A szakmai gyakorlat a szűk többség karrierjére gyakorolt befolyást. 31 százaléknyian válaszoltak úgy, hogy a szakmai gyakorlat teljes mértékben meghatározta későbbi szakmai karrierjüket, 18 százaléknyian pedig úgy, hogy befolyással volt karrierjük irányára. A megkérdezettek többsége két dolgon változtatna a szakmai gyakorlattal kapcsolatban: egyrészt több segítséget várnak el az iskolától a gyakorlati hely megtalálásában, illetve növelnék a kötelező szakmai gyakorlat hosszát. 4. oldal
A megkérdezettek 18 százaléka jelezte, hogy biztosan tudna segíteni a BGF-nek szakmai együttműködés céljából, további 26 százaléknyian pedig valószínűsítették ezt. Elégedettség A megkérdezett végzett hallgatók 25 százaléka teljes mértékben, további 25 százaléka inkább meg volt elégedve a BGF által nyújtott nyelvoktatással. 29 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy a nyelvi képzés közepes volt, 19 százaléknyian pedig inkább elégedetlenségüknek adtak hangot. A volt hallgatók 74 százaléka növelné az idegen nyelvi kurzusok számát, 61 százaléknyian pedig kötelezővé tennék legalább egy kurzus felvételét félévenként. A 2007-ben diplomázott hallgatók mintegy harmada vélekedik úgy, hogy a BGF-en szerzett végzettségével nagymértékben könnyebb az előrejutás munkahelyén, mintha ugyanezt a végzettséget egy másik intézményben szerezte volna meg. Kismértékű könnyebbségről körülbelül ugyanilyen arányban számoltak be. Összességében a végzett hallgatók 36 százaléka teljesen mértékben elégedett volt az intézménnyel, további 49 százaléknyian pedig inkább elégedettségüknek adtak hangot. 13 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy közepes mértékben voltak elégedettek, és mindössze 1 százalék volt azok aránya, akik inkább nem, vagy egyáltalán nem voltak elégedettek a főiskolával. 5. oldal
Módszertan Háttér A végzett hallgatók körében történt felmérés a Diplomás Pályakövetési Rendszer vizsgálatok részét képező kutatás. Az eredmények alapján az intézmény visszacsatolást kap oktatási tevékenységének megítéléséről, illetve arról, hogy a végzettek milyen véleménnyel vannak a főiskoláról a munkaerő-piaci tapasztalataik fényében. A kutatás eredménye megmutatja, hogy a végzettek milyen problémákkal szembesültek az elhelyezkedés során, milyen területeket kell fejleszteni, erősíteni, hogy a BGF-en végzettek minél hatékonyabban tudjanak a munkaerőpiacon szerepelni, elhelyezkedni. A válaszok segíteni tudják az intézmény oktatásfejlesztési tevékenységének hatékonyságát, illetve azok irányát. Az elhelyezkedés tapasztalatai fontos információkat nyújtanak a Karrier Iroda számára annak szolgáltatásai, tanácsadó tevékenysége és képzései tervezésénél. Ez a kutatási jelentés a végzett hallgatók egy speciális csoportjára, a 2007- ben államvizsgázott hallgatókra koncentrál. Mintavétel Az adatok telefonos survey módszerrel kerültek felvételre. Az adatfelvételt a főiskola saját hatáskörében végezte el. A felmérés eredményeképpen összességében 300, 2007- ben végzett hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Az egyes paraméterek statisztikai hibahatára az összes megkérdezett körében +/-4,9 százalék, 95%-os megbízhatósági intervallumon belül. Az elemzésben ahol csak módunk nyílt, a hallgatók véleményét szak, illetve szociodemográfiai (nem, településtípus, korcsoport) bontásban közöltük. Abban az esetben, ha egyik szempont szerint sem volt értékelhető különbség az egyes hallgatói csoportok között, a közölt grafikonokon, táblázatokon nem tüntettük fel ezeket a bontásokat, így csak a statisztikailag szignifikáns kereszttáblákat közöltük. Az adatfelvételek ideje: Az adatfelvétel 2010/2011-es tanév tavaszi szemeszterében készült. 6. oldal
Végzettek társadalmi-demográfiai háttere A megkérdezett végzett hallgatók negyede férfi, háromnegyede nő. Az átlagos életkor 28 év: a válaszadók 17 százaléka legfeljebb 26 éves, 35 százaléka 27, 23 százaléka pedig 28 éves. Ennél idősebb a válaszadók 25 százaléka. A 2007-ben végzett hallgatók nagy többsége Budapesten, vagy annak agglomerációjában él: 63 százalékuk fővárosi, 10 százalékuk Pest megyei lakos. Az ország többi megyéjében csak maximum a megkérdezettek 2-3 százaléka él. A válaszadók túlnyomórésze urbánus környezetben lakik: a fővárosiakon túl a végzett hallgatók 12 százaléka valamelyik megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban, 15 százaléka kisvárosban lakik és mindössze 9 százalékuk él községben. 1. táblázat: Öregdiákok nem, életkori csoportok és lakhelyük településtípusa szerint, összes megkérdezett, N és % N % % nem férfi 76 25 25 nő 223 75 75 válaszhiány 1 0 - korcsoport 25-26 évesek 52 17 17 27 évesek 103 34 35 28 évesek 69 23 23 legalább 29 évesek 74 25 25 válaszhiány 2 1 - településtípus Budapest 188 63 63 megyeszékhely 36 12 12 város 46 15 15 község 28 9 9 válaszhiány 2 1 - összesen 300 100 100 A felmérésben megkérdezett végzett hallgatók kilenctizede dolgozik, további 6 százaléka pedig ugyan rendelkezik állandó munkahellyel, ám jelenleg inaktív. Mindössze 4 százaléknyian vannak azok, akik nem dolgoznak. Az inaktivitás csak a nőket érinti, így valószínűsíthetjük, hogy a válaszok mögött a gyermekvállalás húzódik meg. A válaszadók 28 százaléka valamilyen vezetői pozíciót tölt be munkahelyén. Ebből 5 százaléknyian felsővezetők, 15 százaléknyian középvezetők. A többség a válaszadók 69 százaléka alkalmazotti beosztásban dolgozik. Jellemző, hogy a férfiak körében magasabb arányban találjuk azokat, akik vezető pozícióban dolgoznak (39% vs. 24%). 7. oldal
1. ábra: Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi (utolsó) munkahelyén? nemek szerint, érdemben válaszolók, N=288, % A válaszadók fele ugyanabban a beosztásban dolgozik, mint amikor felvették a munkahelyére. Az elmúlt egy-három évben 13-14 százalékuknak sikerült előrelépni. Ennél több idő a jelenlegi beosztás betöltéséhez a megkérdezettek 8 százalékának kellett. Természetesen az alkalmazottak körében jellemző inkább, hogy abban a beosztásban dolgoznak jelenleg is, amire annak idején felvették őket. Emellett igaz az is, hogy a jelenleg felsővezetőként dolgozó volt hallgatók 31, a középvezetőként dolgozók 17 százaléka tudott már eleve ebbe a pozícióba elhelyezkedni. 2. ábra: Jelenlegi beosztását mennyi idő alatt érte el? a megkérdezettek beosztása szerint, érdemben válaszolók, N=278, % 8. oldal
Hallgatói státusz A 2007-ben végzett és a felmérésben résztvevő hallgatók 90 százaléka nappali, 6 százaléka levelező tagozatra, további 4 százaléka pedig távoktatásra járt. Korábbi tapasztalataink alapján nem meglepő, hogy a nappali tagozatosok általában a fiatalabb, a levelező és távoktatásban tanulók inkább az idősebb generációk tagjai közül kerülnek ki. 3. ábra: Öregdiákok szocio-demográfiai összetétele tagozat és életkori csoportok szerint, érdemben válaszolók, N=298, % A megkérdezettek közel fele, 45 százaléka végzett közgazdász szakon, 14 százaléka pedig a nemzetközi kommunikáció szakot végezte el. Közel minden tizedik válaszadó vendéglátó és szálloda szakon, illetve kereskedelmi szakon szerezte meg oklevelét. A mintába került még gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment (6%), humán erőforrás menedzser (5%), nemzetközi gazdálkodás (5%), idegenforgalom és szálloda (4%), valamint kereskedelem és marketing (2%) szakos volt hallgató is. 9. oldal
2. táblázat: Öregdiákok tagozat és szak szerint, összes megkérdezett, N és % N % % tagozat nappali 270 90 90 levelező 17 6 6 távoktatás 13 4 4 szak közgazdász 134 45 45 nemzetközi kommunikáció 42 14 14 kereskedelmi 28 9 9 vendéglátó és szálloda 26 9 9 gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment 19 6 6 humán erőforrás menedzser 15 5 5 nemzetközi gazdálkodás 15 5 5 idegenforgalom és szálloda 12 4 4 kereskedelem és marketing 7 2 2 válaszhiány 2 1 - összesen 300 100 100 Az elemzés további részében a szakos megoszlás közül csak a mintába került két népesebb szak, a közgazdász és a nemzetközi kommunikáció szakos hallgatók válaszait vizsgáljuk részletesebben. A nemzetközi kommunikáció szakosok körében jóval nagyobb arányban találjuk a nőket, mint a közgazdász szakon (93 vs. 63%). Az utóbbi szakon végzettek közül nagyobb arányban vettek részt a felvételben az idősebb megkérdezettek. 4. ábra: Öregdiákok szocio-demográfiai összetétele szak és nem szerint, érdemben válaszolók, N=297, % 10. oldal
5. ábra: Öregdiákok szocio-demográfiai összetétele szak és életkori csoportok szerint, érdemben válaszolók, N=296, % 11. oldal
Alumni szervezet A megkérdezett volt hallgatók 35 százaléka lenne tagja a BGF alumni szervezetének. 51 százaléknyian kategorikusan nemet mondtak, míg további 13 százaléknyian hezitáltak a kérdésben. Mindössze a válaszadók egy százaléka nyilatkozott úgy, hogy már tagja a szervezetnek. Ugyanakkor a többség a volt hallgatók közel háromnegyede nem ismeri a főiskola öregdiák szervezetét. 6. ábra: Tagja lenne a BGF öregdiák szervezetének? érdemben válaszolók, N=299, % A megkérdezettek alig 2 százaléka tartja a kapcsolatot az intézményben működő alumni szervezettel. Ez az arány mindössze öt válaszadót takar, amiből négyen nyilatkoztak úgy, hogy a kapcsolattartás során hírlevelet kapnak, amit rendszeresen el is olvasnak, és egyikük jelezte, hogy csupán regisztrált tagja a szervezetnek. 12. oldal
További képzések A végzett hallgatók közel fele (48%) jelezte szándékát arra vonatkozóan, hogy szeretne valamilyen formában további képzésen részt venni. Körülbelül ugyanilyen arányban vannak azok, akik nem tanulnának többet, és minden huszadik válaszadó nem tudott konkrét szándékról beszámolni. Azok, akik nyitottak lennének további képzésre, a legnagyobb arányban négy szakterületet neveztek meg: a volt hallgatók 17 százalékában pénzügyi, 16 százalékában számviteli, 11 százalékában marketing és ugyancsak 11 százalékában egyéb kereskedelmi területet jelöltek meg. 7. ábra: Milyen szakterülettel kapcsolatban szeretne továbbképzésen résztvenni? érdemben válaszolók, azok körében, akik szeretnének további képzéseken részt venni, N=139, %, többet is említhettek Nem meglepő, hogy a további képzések területét leginkább a korábban végzett szak határozza meg: a legtöbben saját szakmájukban, szakterületükön szeretnék ismereteiket bővíteni. A nemzetközi kommunikáció szakon végzettek leginkább a marketing, illetve nemzetközi gazdálkodás területei, a közgazdász szakon diplomázottak leginkább a pénzügy, számvitel, illetve egyéb kereskedelmi szakterületek felé érdeklődnek. 13. oldal
8. ábra: Milyen szakterülettel kapcsolatban szeretne továbbképzésen részt venni? szakok szerint, érdemben válaszolók, azok körében, akik szeretnének további képzéseken részt venni, N=138, válaszok, %, többet is említhettek A továbbtanulni szándékozó végzett hallgatók többsége, 37 százaléka a BGF-en szeretne valamilyen mesterképzésen részt venni. Körülbelül 10 százaléknyian vannak azok, akik ugyancsak mesterképzésre jelentkeznének, de nem a BGF-re. Felsőfokú szakképzést körülbelül 7, szakirányú továbbképzést 9 százaléknyian terveznek az anyaintézményben. Nem BGF-es mesterképzésen kívüli felsőfokú oktatást a végzettek 8 százaléka szeretne, amihez 9 százaléknyi OKJ tanfolyamot, illetve 9 százaléknyi egyéb képzést számolhatunk. Összegezve, a BGF-en mintegy 53 százaléknyian tervezik valamilyen képzés elvégzését. 14. oldal
9. ábra: Milyen formában szeretne további tanulmányokat folytatni? érdemben válaszolók, azok körében, akik szeretnének további képzéseken részt venni, N=141, % A BGF ellenében általában három érvet hoztak fel azok, akik bár szeretnének további képzéseken részt venni, de azt nem ezen a főiskolán tennék. A leggyakoribb az esetek 40 százalékában előforduló ok az volt, hogy a BGF nem nyújt olyan képzést, mint amit keresnek. Tízből hárman említették, hogy egyetemi szinten folytatnák tovább, 17 százaléknyian pedig úgy nyilatkoztak, hogy alacsonynak tartják a főiskola színvonalát. Mintegy 9 százaléknyi válaszadó teljesen más, nem gazdasági szakterülethez tartozó szakon szeretne tanulni. Közel minden huszadik válaszadó számára a főiskola távolsága indokolja azt, hogy nem a BGF-en képzeli el tanulmányainak folytatását. A végzett hallgatók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy munkaadója fontosnak tartja, hogy képezze magát. Körükben kisebbségben (26%) vannak azok, akik szerint maga a képzés támogatása csak a munkájukhoz szorosan kapcsolódó témakörben fontos a munkaadónak. A megkérdezettek mintegy tizede szerint csak a munkahelyi tréningeket, képzéseket támogatja a munkahely, míg közel minden ötödik válaszadó szerint a főnökséget hidegen hagyja a munkavállalók önképzési hajlandósága: nem is támogatják őket, de nem is ellenzik a további tanulmányok folytatását. Mindössze 5 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy a munkahely kifejezetten ellenzi a munkavállalók képzésben való részvételét. Azok a hallgatók, akik 15. oldal
közgazdász szakon végeztek a BGF-en, munkahelyükön nagyobb támogatásra számíthatnak a képzéseket illetően, mint azok, akik nemzetközi kommunikáció szakon diplomáztak. 10. ábra: Munkaadója fontosnak tartja-e, hogy továbbképzéseken vegyen részt? szak szerint, érdemben válaszolók, N=300 és 298, % 16. oldal
Szakmai gyakorlat A 2007-ben végzett hallgatók kétharmada elégedett volt a kötelező szakmai gyakorlat időtartamával. Mintegy 21 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy alapvetően elégedett volt, de lehetne hosszabb is a gyakorlat időtartama ők átlagosan 28 hetes gyakorlati időt tartanának megfelelőnek. Mindössze 4 százaléknyian vélekedtek úgy, hogy túlságosan hosszú volt számukra a gyakorlat, és további 11 százaléknyian nem foglaltak állást a kérdésben. Jellemző, hogy a fiatalabb megkérdezettek nyilatkoztak nagyobb arányban úgy (31%), hogy szükség lett volna hosszabb szakmai gyakorlatra. 11. ábra: Mennyire volt elégedett a szakmai gyakorlat időtartamával? érdemben válaszolók, N=296, % A szakmai gyakorlat a szűk többség karrierjére gyakorolt befolyást. 31 százaléknyian válaszoltak úgy, hogy a szakmai gyakorlat teljes mértékben meghatározta későbbi szakmai karrierjüket, 18 százaléknyian pedig úgy, hogy befolyással volt karrierjük irányára. A végzett hallgatók egyharmadának nem volt hatással pályafutására a gyakorlat, míg további 11 százaléknyian nem is akartak azon a területen elhelyezkedni, ahol gyakorlatukat töltötték. A megkérdezettek fele tudta szakmai gyakorlaton megszerzett tudását a későbbiekben is hasznosítani. Ezzel ellentétesen 27 százaléknyian nyilatkoztak. Természetesen nem véletlen, hogy a gyakorlaton megszerzett tudást főként azok tudták a későbbiekben hasznosítani, akik karrierjét amúgy is jobban befolyásolta a gyakorlati hely, illetve feladat kiválasztása, teljesítése. 17. oldal
12. ábra: Mennyire tudta a szakmai gyakorlaton megszerzett tudást a későbbiekben hasznosítani? aszerint, mennyire befolyásolta a gyakorlat későbbi szakmai karrierjét, érdemben válaszolók, N=192 és 291, % Megkérdeztük a végzett hallgatókat, miként változtatnának a jelenlegi szakmai gyakorlat rendszerén. A legtöbb említés a gyakorlati helyek számával volt kapcsolatos: a megkérdezettek 42 százaléka több segítséget várna el az iskolától a megfelelő gyakorlati hely megtalálásában. 27 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy több gyakorlati időt tartanának helyesnek, többen visszaállítanák a legalább 2 féléves gyakorlatot is. A megkérdezettek tizede szeretné, ha a gyakorlat során szorosabban ellenőriznék a munkahelyeket, illetve az ott folyó gyakornoki munkavégzést. Ennél alig kevesebben említették azt, hogy általában hosszabb gyakorlati idő bevezetésével együtt egy-egy gyakornok több helyen is dolgozzon. Kisebb mértékben, de említették még a munkaadók és az iskola közötti kapcsolatok szorosabbá fűzését, a gyakornokok bevonását komolyabb munkafolyamatokba, a munkavállalók motiválási rendszerének kidolgozását, illetve azt is, biztosítson az iskola külföldi gyakorlati helyet is. 18. oldal
13. ábra: Milyen változtatási javaslatai lennének a szakmai gyakorlattal kapcsolatosan? érdemben válaszolók, N=113, válaszadók, %, többet is említhettek A megkérdezettek 18 százaléka jelezte, hogy biztosan tudna segíteni a BGF-nek szakmai együttműködés céljából, további 26 százaléknyian pedig valószínűsítették ezt. 8 százaléknyian ajánlani tudnának valakit, a többi megkérdezett pedig vagy nem tudott biztos választ mondani (2%), vagy elzárkózott a lehetőség elől. 19. oldal
Elégedettség A megkérdezett végzett hallgatók 25 százaléka teljes mértékben, további 25 százaléka inkább meg volt elégedve a BGF által nyújtott nyelvoktatással. 29 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy a nyelvi képzés közepes volt, 19 százaléknyian pedig inkább elégedetlenségüknek adtak hangot. 14. ábra: Mennyire volt elégedett az idegen nyelvi oktatással a BGF-en érdemben válaszolók, N=299, % Legnagyobb arányban a válaszadók az idegen nyelvi kurzusok számát növelnék minden félévben az összes megkérdezett 74 százaléka emelte ezt ki (ami a válaszok több mint harmadát jelentette). 61 százaléknyian kötelezővé tennék idegen nyelvi kurzus felvételét, 22 százaléknyian pedig szakmai nyelvvizsga feltételéül kötnék az államvizsgára való jelentkezést. Mindössze 13 százaléknyian tartották azt jó ötletnek, hogy minden félévben tegyék kötelezővé a hallgatóknak, hogy idegen nyelvi szaklapokból készítsenek recenziókat. 20. oldal
15. ábra: Nyelvoktatással kapcsolatosan miket tartana megfelelőnek a BGF-en? érdemben válaszolók, N=299, %, többet is említhettek A 2007-ben diplomázott hallgatók mintegy harmada vélekedik úgy, hogy a BGF-en szerzett végzettségével nagymértékben könnyebb az előrejutás munkahelyén, mintha ugyanezt a végzettséget egy másik intézményben szerezte volna meg. Kismértékű könnyebbségről körülbelül ugyanilyen arányban számoltak be. Kicsit több, mint minden negyedik megkérdezett vélekedett úgy, hogy a BGF-es diploma nem jelent sem előnyt, sem hátrányt a többi diplomához képest a munkahelyi előmenetelt tekintve. Az elvégzett szak jelentősen befolyásolja a kérdés megítélését: azok, akik közgazdász szakon végeztek, nagyobb mértékben érzik a BGF-es diploma előnyét, mint azok, akik nemzetközi kommunikáció szakon szerezték oklevelüket igaz, utóbbiak körében is többségben vannak azok, akik inkább előnyét érzik hogy ezen a főiskolán tanultak. 21. oldal
16. ábra: Mi a véleménye a BGF-en szerzett végzettséggel könnyebb-e az előrejutás, mint más felsőoktatási intézmény diplomájával? szakok szerint, érdemben válaszolók, N=300 és 298, % Összességében a végzett hallgatók 36 százaléka teljes mértékben elégedett volt az intézménnyel, további 49 százalék pedig inkább elégedettségének adott hangot. 13 százalék nyilatkoztak úgy, hogy közepes mértékben voltak elégedettek, és mindössze 1 százalékban találtuk azokat, akik inkább, vagy egyáltalán nem voltak elégedettek a főiskolával. Jellemző, hogy az idősebb, illetve vidéki lakhelyű megkérdezettek valamivel nagyobb mértékben számoltak be elégedettségükről. Az egyes interjúk zárásaként megkértük a válaszadókat, mondják el pozitív és negatív véleményüket egyaránt a BGF oktatásával kapcsolatban. A megkérdezettek 43 százaléka általánosságban, vagy egy-két szempontot (pl. felkészült, jó tanárok, piacképes diploma, jó nyelvoktatás, stb.) kiemelve elégedettségének adott hangot. A legtöbb negatív kritika a BGF nyelvoktatásával függ össze (26%): vagy kevés a tanulható nyelv, illetve az óraszám, vagy nem megfelelő a tanárok nyelvtudása, vagy nem beszédközpontú tanítás volt jellemző. 12 százaléknyian említették, hogy az iskola nem folytat eléggé gyakorlatias oktatást, sok az elmélet, az aktuális gyakorlati tudás pedig kevés. 8 százaléknyian emelték ki, hogy szervezetlen az iskola, vagy a Tanulmányi Hivatal szolgáltatásaival nem voltak megelégedve. 7 százaléknyian a képzés általános szintjét emelnék, 6 százalékuk pedig azt emelte ki, hogy nem volt egységes szintű képzés a tanárok eltérő felkészültsége miatt. 22. oldal
17. ábra: Mennyire volt elégedett az intézménnyel összességében? korcsoportok és településtípus szerint, érdemben válaszolók, N=300 és 298, % 18. ábra: A BGF-en folytatott oktatással kapcsolatosan mi a véleménye? érdemben válaszolók, N=262, válaszadók, %, többet is említhettek 23. oldal