A GS1 128 vonalkód jelkép

A GS1 128 vonalkód jelkép A GS1 128 vonalkód jelkép felépítése és helyes alkalmazása gyűjtőegységek és raklapok jelölésére 2. kiadás

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. A GS1 128 vonalkód jelkép alkalmazása 4 3. A gyűjtő-, és a logisztikai címke 6 4. A gyűjtő-, és a logisztikai egységek azonosítása 9 5. A GS1 128 vonalkód jelkép felépítése 13 6. A GS1 128 vonalkód jelkép technikai jellemzői 16 7. A vonalkód és a címke fizikai előállítása 20 8. A vonalkód ellenőrzés és minősítés szabályai 21 9. A leggyakrabban előforduló GS1 Adattartalom azonosítók alkalmazása 22 10. Fogalom meghatározások 30 Függelék I. Kötelezően együtthasználandó, illetve érvénytelen elemfüzérek 32 II. A GS1 128 jelképrendszerrel megjeleníthető karakterek listája 36 A GS1 Magyarország minden lehetséges erőfeszítést megtett annak érdekében, hogy a kiadványba kerülő fordítások, értelmezések és adatok a lehetőség szerint a leginkább helytállóak legyenek, azonban nem vállal felelősséget az esetlegesen előforduló hibákért. A szabványok hiteles változatai az eredeti angol nyelvű dokumentumok.

1. Bevezetés A GS1 szabványrendszer alkalmazásának elsődleges előnye, hogy globális megoldást biztosít az ellátási lánc valamennyi szereplője számára. A szabványok alkalmazásával a kereskedelmi és logisztikai folyamatok hatékonysága nő. A kiskereskedelmi áruk azonosítása leggyakrabban a tizenhárom számjegyű GTIN 13 (Global Trade Item Number Globális kereskedelmi áruazonosító szám) azonosító számmal történik, amit az EAN 13-as* vonalkód jelkép segítségével jeleníthetünk meg. Ez az azonosító karaktersor a termék típusának azonosításán túl azonban semmilyen kiegészítő információt nem tartalmaz a termékről. A kereskedelmi termékek gyors és hatékony mozgatása érdekében a gyártók és a logisztikai központok az egyedi termékekből gyűjtőegységeket valamint logisztikai egységeket hoznak létre, ahol a termék pontos nyomon követhetősége érdekében a termékről további adatok megadása is szükségessé válik. A GS1 szabvány minderre megoldást biztosít. Ennek egyik legjobb eszköze a GS1 128** vonalkód, hiszen ezt a jelképtípust és az úgynevezett GS1 Adattartalom azonosítókat a GS1 éppen ezen igények figyelembevételével és azok kielégítésére fejlesztette ki. A GS1 128 jelképrendszer és alkalmazása nem köthető egy adott szektorhoz. Igaz használata az FMCG (Fast Moving Consumer Goods Gyorsan mozgó fogyasztási cikkek), a kereskedelem és a logisztika területén a leggyakoribb, de előnyeit más ágazatokban is élvezhetjük, így például az egészségügyi, a hulladékgazdálkodási és honvédelmi feladatok ellátása során. Fontos azt is az elején tisztázni, hogy hazánkban a GS1 Cégprefixszel és érvényes GS1 Rendszerhasználói jogviszonnyal rendelkező szabványalkalmazó a GS1 128 vonalkód jelképet bárminemű adminisztrációs és plusz költség nélkül, az éves GS1 rendszerhasználati díj részeként szabadon képezheti. A kiadvány a GS1 128 vonalkód jelkép szabványos felépítésén túl annak gyakorlati alkalmazására helyezi a hangsúlyt, bemutatva a gyűjtőegységek és a raklapnyi áruk azonosítását és jelölését. Legfőbb célja, hogy támogassa a GS1 szabványalkalmazók tevékenységét. Reméljük, kiadványunk segítségül szolgál a hazai vállalkozásoknak tevékenységük megkönnyítésében! Budapest, 2010. GS1 Magyarország * MSZ EN 797 Vonalkódolás. Jelképrenszer-követelmények. EAN/UPC szabvány szerint. ** MSZ EN 799 Vonalkódolás. Jelképkövetelmények. Kód-128 és Általános GS1 Specifikációk szabványok szerint. A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p 3

2. A GS1 128 vonalkód jelkép alkalmazása Rendszeresek azok a megkeresések, ahol a gyártó- és forgalmazó cégek a velük szemben szállítói elvárásként támasztott GS1 128-as vonalkód iránt érdeklődnek, vagy amikor egy vállalkozás saját logisztikai folyamatainak egyszerűsítése, illetve átláthatóbbá tétele érdekében szeretné megismerni ennek a jelképnek felépítését és alkalmazási lehetőségeit. GS1 128 vonalkód jelkép egy speciális vonalkód jelkép típus, amely alkalmas az üzleti partnerek közötti árucsere esetén a termék azonosításán túl számos terméktulajdonság megadására és azok egyetlen vonalkód formájában történő ábrázolására. Ilyen kiegészítő információk lehetnek például: felhasználási időre vonatkozó információk: minőségmegőrzési- vagy fogyaszthatósági határidő; a gyűjtőegység vagy a benne lévő kereskedelmi termék fizikai paramétereire utaló információk: nettó tömeg, vagy darabszám; a nyomon követést segítő adatok: gyártási tételszám, gyártási szám, illetve küldeményszám; az áruszállítást segítő információk: feladó címe, vagy a szállítási cím (GLN számmal). 4 A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p

Első látásra bonyolultnak tűnhet a szimbológia szerkezeti felépítése és helyes alkalmazása, ezért nyolc pontban összefoglaltuk azokat az alapvető tennivalókat, amelyek segítségével gyorsan és egyszerűen elkészíthetjük saját GS1 128-as vonalkód jelképünket, és az azt tartalmazó gyűjtő-, vagy logisztikai címkét. A nyolc lépés a vonalkód és a címke megvalósításához a következő: 1. Válasszuk ki azt a csomagolási szintet, amit vonalkód jelképpel szeretnénk jelölni! Lásd a 3. A gyűjtő-, és a logisztikai címke fejezetet. 2. Határozzuk meg azokat az adatokat, amiket a saját, vagy a kereskedelmi partnerek elvárásai szerint a címkén meg kell jelenítenünk szemmel olvasható, illetve vonalkódba bekódolt módon! Lásd a 3. A gyűjtő-, és a logisztikai címke fejezetet. 3. Határozzuk meg az azonosítandó egységet és annak azonosító számát! Lásd a 4. A gyűjtő-, és a logisztikai egységek azonosítása fejezetet. 4. Alkalmazzunk adattartalom azonosítókat az adatok megadásához! Lásd a 4. A gyűjtő-, és a logisztikai egységek azonosítása és a 9. A leggyakrabban előforduló GS1 Adattartalom azonosítók alkalmazása fejezeteket. 5. Állítsuk össze a gyűjtő-, illetve a logisztikai címke formátumát! Lásd a 3. A gyűjtő-, és a logisztikai címke fejezetet. 6. Határozzuk meg a címke és a jelkép(ek) fizikai paramétereit és elhelyezését! Lásd a 6. A GS1 128 vonalkód jelkép technikai jellemzői fejezetet. 7. Állítsuk elő a címkét a vonalkóddal együtt! Lásd a 7. A vonalkód és a címke fizikai előállítása fejezetet! 8. Ellenőriztessük az elkészült vonalkód jelképet! Lásd a 8. A vonalkód ellenőrzés és minősítés szabályai fejezetet. A vállalatok a GS1 128 jelképrendszer bevezetése esetén az alábbi előnyöket realizálhatják: Gyorsabb és pontosabb áruátvétel; Komissiózási hibák megszűnése; Szállítási reklamációk csökkenése; Raktárak és tároló helyek hatékony kihasználása; Naprakész készletnyilvántartás vezetése; Termék pontos nyomon követhetősége. A GS1 128-as vonalkód jelkép bevezetésével a vállalatok rövid időn belül jelentős előnyhöz juthatnak! A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p 5

3. A gyűjtő-, és a logisztikai címke Gyűjtőcsomagolásról akkor beszélünk, amikor több egyforma vagy különböző, de önállóan értékesíthető és vonalkóddal ellátott kiskereskedelmi terméket csomagolunk össze. Ilyenkor magát a gyűjtőnyi árut, vagy a gyűjtőben lévő kereskedelmi terméket tudjuk azonosítani. Egy egyszerű példa segítségével tekintsük át, hogyan néz ki egy gyűjtőcímke és milyen adatokat, információkat találhatunk leggyakrabban egy gyűjtőcsomagoláson. (1. ábra) Szállító cég emblémája, megnevezése, címe A kereskedelmi áru azonosító száma (GTIN, AI 01), megnevezése GS1 Magyarország 1139 Budapest Fáy u. 1/b. Minőségmegőrzési határidő (Dátum, AI 15) Nyomon követési adat GTIN: 05996507123548 TERMÉK: Sajtos párizsi gyűjtő (10 * eg. 1 Kg) MINŐSÉGÉT MEGŐRZI: 2009.10.17. GYÁRTÁSI TÉTELSZÁM: ABC123 Gyártási tételszám (Lot szám, AI 10) Nyomon követési adat 1. ábra: Példa a gyűjtőcsomagolás címkére Kereskedelmi áru azonosítószámának és adatainak GS1 128 jelképpel történő feltüntetése A gyűjtőcsomagolás címkéjén az AI (01)-es adattartalom azonosító mögött lévő karaktersor a termék GTIN száma, ami 14 karakterből áll. További információk feltüntetésére is van lehetőség, példánkban a minőségmegőrzési határidő: AI (15) és a gyártási tételszám: AI (10) került szemmel olvasható módon megadásra és egyúttal vonalkóddal feltüntetésre. 6 A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p

A logisztikai egység egy olyan tetszőleges összetételű, szállítás vagy tárolás céljából létrehozott áruegység, leggyakrabban raklapnyi áru, amely a gyártótól a kiskereskedőig halad az ellátási láncban. Logisztikai egység azonosításánál a teljes egységet (általában raklapnyi terméket), vagy az abban lévő gyűjtőnyi, illetve kereskedelmi árut tudjuk azonosítani. A logisztikai egységek nyomon követhetőségének egyik alapfeltétele, hogy az adatok helyesen, egy helyen és könnyen hozzáférhető módon legyenek elhelyezve a szállítási egységeken. Az adatok szabványos megjelenítésére a GS1 Logisztikai címke szolgál. (2. ábra) A címke felső része szemmel olvasható szabad formátumú információt tartalmaz. Középső része szemmel olvasható, szabad formátumú információt tartalmaz. AI (01) GTIN szám AI (13) Csomagolás napja AI (3103) Nettó tömeg Valamennyi a kereskedelmi árura utal. Az alsó rész a GS1 128 vonalkódo(ka)t és a hozzá tartozó karaktersor(oka)t tartalmazza. AI (10) Gyártási tételszám A kereskedelmi árura utal. AI (00) SSCC szám A szállítási egységet azonosítja. 2. ábra: Példa a GS1 Logisztikai címkére A gyűjtő-, és a logisztikai címkén feltüntetésre kerülő adatoknak két alapvető formája van: a szemmel olvasható és a csak géppel olvasható információk. Mindkét címketípus azonos módon 3 részből áll: A címke felső része szabad formátumú, szabad szemmel olvasható információt tartalmaz: itt adható meg a szállító cég neve, címe. A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p 7

A címke középső része szintén szabad szemmel olvasható információt tartalmaz az azonosított termékről: a gyűjtőcímkén a termék GTIN számán túl a termékre vonatkozó adatok tüntethetőek fel; a logisztikai címke esetén, a gyűjtőcímkén feltüntetett adatok kiegészülnek a szállítási egységet, általában raklapnyi árut egyedileg azonosító SSCC (Serial Shipping Container Code Szállítási egység sorszám kódja) számmal. A címke alsó része tartalmazza az egy vagy több GS1 128-as vonalkódot a jelkép és a szabad szemmel is olvasható karakterek feltüntetésével. A logisztikai címke esetén az SSCC szám feltüntetése vonalkód formájában mindig kötelező. A GS1 128 vonalkód jelkép csak raktári környezetben alkalmazható, mivel a kiskereskedelmi (pénztári) leolvasó berendezések illetve informatikai rendszerek jelenleg nem képesek kezelni a bennük tárolt információkat. A gyűjtő-, illetve a logisztikai címke felépítésének ismerete megkönnyíti a GS1 128 jelkép előállítását! 8 A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p

4. A gyűjtő-, és a logisztikai egységek azonosítása Ebben a fejezetben egy működő vállalat szemszögéből ismerhetjük meg a gyűjtő- és logisztikai egység számképzési módjait. A GS1 szabványrendszerhez történő csatlakozás során annak idején meg kellett becsülnöm az általam várhatóan azonosítandó terméktípusok számát, hogy annak megfelelő mennyiségű azonosítási lehetőséget biztosító GS1 Cégprefixet igényeljek a GS1 Magyarországtól. A regisztrációt követően a GS1 Magyarország eljuttatta számunkra a kiválasztott hosszúságú GS1 Cégprefixünket. Ezt követően cégprefixünk segítségével minden új kiskereskedelmi értékesítésre kerülő termékünkre már önállóan tudtunk 13 karakterű GTIN-13 azonosító számot képezni az azonosító szám képzési szabályainak megfelelően. Ezután pedig már nyugodtan következhetett az azonosító szám vonalkód jelkép formájában történő megjelenítése. Megismerve a képzési szabályokat elmondhatjuk, nincs ez másként a gyűjtő- vagy a logisztikai egység azonosítása során sem. Nézzük, hogyan is kell ezekben az esetben eljárni! 4.1 Gyűjtőegység azonosítása Egy adott kereskedelmi termék magasabb szintű csomagolási egységét 14 karakterű GTIN számmal kell azonosítanunk. A GTIN 14 azonosító szám kétféle módon is létrehozható. 1. Képezhető úgy, ha a jelölendő magasabb csomagolási szintet önálló kereskedelmi árunak tekintjük, és a fent leírtakkal teljesen megegyező módon képezünk számára egy 13 karakterű azonosítót. (3. ábra) 5 9 9 1 2 3 4 5 GS1 prefix: 599 + Beépülő szám: 12345 = GS1 cégprefix: 59912345 GTIN 13 GS1 cégprefix ellenőrző szám 5 9 9 1 2 3 4 5 1 2 3 4 C GS1 prefix beépülő szám árureferencia 3. ábra: A GTIN-13 azonosító szám felépítése a leggyakoribb 8 jegyű cégprefix esetén A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p 9

A GS1 Cégprefix és az Árureferencia együtt mindig 12 számjegyből áll. A cégprefix teszi a számot világviszonylatban egyedivé, de semmilyen módon nem utal a gyártás helyére. Az Árureferencia az általunk azonosított áruk megkülönböztetését szolgálja. Minden esetben, amikor új terméket vagy szolgáltatást hozunk létre, a referencia szám léptetésével új GTIN számot kell kiadnunk. A számsor utolsó karaktere egy ellenőrző szám, amely az előző 12 karakterből automatikusan számolódik. Lévén a GTIN számnak 14 karakternek kell lennie, így a fenti módon képzett GTIN 13 azonosítót balról egy 0 karakterrel kell kiegészítenünk. (4. ábra) Globális kereskedelmi áruazonosító szám (GTIN) Ellenőrző szám 0 N 1 N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 N 7 N 8 N 9 N 10 N 11 N 12 N 13 4. ábra: Állandó mennyiségű gyűjtőegység GTIN 14 azonosító száma 2. Másik lehetséges megoldás a vonalkód jelöléssel ellátandó magasabb csomagolási egységben lévő, másként megfogalmazva az abból felépülő kereskedelmi áru GTIN 13 azonosító számának felhasználása. Ebben az esetben az eredeti 13 karakteres azonosító számot szintén balról kiegészítjük egy számjeggyel, egy úgynevezett indikátor számmal. Az indikátor szám állandó mennyiségű terméknél 1 és 8 között tetszőleges értéket vehet fel, utalva a jelölt és az azonosított termék közötti csomagolási szintek számára vagy a termék csomagolási változataira. Ha például az azonosított kiskereskedelmi termékből úgy képzünk magasabb csomagolási egységet, hogy abból 6 darabot kartondobozba teszünk, amelyből 12 darab alkot majd egy raklapnyi terméket, akkor a logisztikai címkével ellátandó és jelölendő raklaphoz képest az azonosított kereskedelmi termék 2 csomagolási szinttel tér el a jelölthöz képest, így az indikátor szám értéke 2 -es lesz. Az így képzett 14 karakter hosszúságú GTIN szám utolsó karakterét, az úgynevezett ellenőrző számot minden esetben újra ki kell számolnunk. (5. ábra) Indikátor szám GS1 Cégprefix Árureferencia Ellenőrző szám X N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 N 7 N 8 N 9 N 10 N 11 N 12 N 13 N 14 X: Csomagolási szint vagy változat függvényében az indikátor szám 1 8 között változik 5. ábra: Állandó mennyiségű gyűjtőegység GTIN 14 azonosító száma beépülő termék azonosítása esetén A kétféle megoldás eltérő számképzési eljárásából adódó különbséget a következő ábra mutatja be szemléletesen. (6. ábra) 10 A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p

A GTIN 13: 5996507123531 5996507123548 5996507123555 1. számképzési lehetőség: GTIN 14: 05996507123548 05996507123555 2. számképzési lehetőség: GTIN 14: 15996507123538 25996507123535 6. ábra: Csomagolási szintek eltérő azonosítási lehetőségei Amennyiben a jelölt termék változó mennyiségű, úgy bármely azonosítási megoldást is alkalmaztuk a fenti két lehetőség közül, a 14 jegyű GTIN szám balról első karakterének mindig 9 értékűnek kell lennie. Az ellenőrző számot ebben az esetben is újra kell számolnunk. (7. ábra) Indikátor szám GS1 Cégprefix Árureferencia Ellenőrző szám 9 N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 N 7 N 8 N 9 N 10 N 11 N 12 N 13 N 14 7. ábra: Változó mennyiségű áru GTIN 14 azonosító száma 4.2 Logisztikai egység azonosítása A logisztikai egység egyértelmű, egyedi azonosítására és nyomon követésére az SSCC szám (Serial Shipping Container Code Szállítási egység sorszám kód) használható. A logisztikai egység, vagy más néven szállítási egység egy olyan tetszőleges összeállítású egység, amelyet szállítás és/vagy raktározás céljára állítottak össze és hoztak létre, és amelyet az ellátási láncban használnak fel. Az SSCC számot közvetlenül a szállítási egység összeállításakor kell kiadnunk. A szállítási egység lehet akár homogén, azaz csak egyféle terméket tartalmazó, de lehet akár heterogén felépítésű is. Az SSCC egy olyan szabványos azonosító szám, amelynek segítségével egyedileg tudjuk azonosítani az általunk kibocsátott minden egyes szállítási egységet (pl.: kartondoboznyi vagy raklapnyi áru, stb.). (8. ábra) Az azonosító kulcs hossza mindig 18 karakter, és csak numerikus értéket tartalmazhat. A GS1 Cégprefix és a Logisztikai egység referencia együtt 17 számjegyből áll. A Logisztikai egység referencia egy adott cég logisztikai egységeinek sorszáma. Minden esetben, amikor új logisztikai egységet állítunk össze, a sorszám léptetésével új SSCC számot kell kiadnunk. A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p 11

5 9 9 1 2 3 4 5 + = GS1 prefix: 599 Beépülő szám: 12345 GS1 cégprefix: 59912345 GS1 SSCC A Kiterjesztő szám az előbbi sorszám része, csak elkülönítve került elhelyezésre annak további karaktereitől. Ezzel az egy számjeggyel meg tudjuk növelni a referencia szám tartományt, megtízszerezve annak kapacitását. Értéke ennek megfelelően 0 és 9 között változhat döntésünk alapján. A számsor utolsó karaktere egy ellenőző szám, amely az előző 17 karakterből automatikusan számolódik. Kiterjesztő szám GS1 cégprefix ellenőrző szám 0 5 9 9 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 C GS1 prefix beépülő szám Logisztikai egység referencia 8. ábra: Az SSCC szám felépítése 8 jegyű cégprefix esetén A GTIN és az SSCC szám vonalkódos feltüntetéséhez tekintse át kiadványunk 5. és 9. fejezetét. Mindig ügyeljen az azonosított és a jelölendő egység kapcsolatára, valamint a csomagolási szintek számára! 12 A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p

5. A GS1 128 vonalkód jelkép felépítése 5.1 GS1 Adattartalom azonosítók A GS1 128 jelképpel feltüntetendő karaktersor felépítését az jellemzi, hogy úgynevezett elemfüzérekből épül fel. Az elemfüzér adattartalom azonosítóból és a hozzá tartozó adatból áll. Ezeket az elemfüzéreket kell egymás után illeszteni. Az első elemfüzér minden esetben az azonosított egység azonosító számát tartalmazza. (9. ábra) Elemfüzér(ek) Kezdő széljel 1. Funkciójel Jelkép- Záró széljel A, B vagy C (FNC1) Adattartalom Adatmező(k) ellenőrző jel azonosító(k) Ez a jelkép adatának helye. Több elemfüzért tartalmazhat, így változó hosszúságú. Az olvasó ezt a területet az adattartalom azonosítóval együtt teljes füzérként továbbítja. Ezek a jelkép elemek minden jelképben szükségesek. 9. ábra: A GS1 128 vonalkód jelkép alapstruktúrája A GS1 Adattartalom azonosítók (AI-k) lehetővé teszik több eltérő információ strukturált egybefűzését és azok egyetlen vonalkód jelképpel történő ábrázolását. Az adattartalom azonosítók olyan kettő-, három- vagy négykarakterű kódok, melyek egyértelműen meghatározzák az őket követő információ tartalmát és formátumát. Az adattartalom azonosítót követő adat sok esetben csak numerikus (n) karaktereket tartalmazhat, de esetenként alfanumerikus (an) értékeket is felvehet. Az adat hossza általában állandó hosszúságú (pl.: n6), de néhány esetben egy adott karakterszámon belül tetszőleges hosszúságú is lehet a felhasználó döntése alapján (pl.: n..17 vagy an 20). Az adattartalom azonosítók közül vannak kötelezően együtt használandók, de vannak olyanok is, amelyek együttes használata nem javasolt. Ezeket az alkalmazási szabályokat az I. sz. Függelék foglalja össze. A leggyakrabban használt adattartalom azonosítókat az 1. táblázat tartalmazza. Az itt bemutatott adattartalom azonosítók felépítését és adattartalmát részletesen kiadványunk 9. fejezete mutatja be. Az adattartalom azonosítók teljes listáját kérje a GS1 Magyarországtól! A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p 13

Adattartalom azonosítók Az AI-t követő adat megnevezése Formátum "AI" FNC1 szükséglet 00 Szállítási egység sorszám kódja (SSCC) n2+n18 01 Globális kereskedelmi áruazonosító szám (GTIN) n2+n14 02 Logisztikai egység tartalmának GTIN-je n2+n14 10 Gyártási tételszám n2+an 20 (FNC1) 11 Gyártás napja (ÉÉHHNN) n2+n6 13 Csomagolás napja (ÉÉHHNN) n2+n6 15 Minőségmegőrzési határidő (ÉÉHHNN) n2+n6 17 Fogyaszthatósági határidő (ÉÉHHNN) n2+n6 21 Gyártási szám n2+an 20 (FNC1) 253 Globális dokumentumtípus azonosító szám (GDTI) n3+n13+n...17 (FNC1) 254 GLN Bővítő elem n3+an...20 (FNC1) 30 Áru mennyisége (Változó mennyiségű kereskedelmi árunál [db]) n2+n...8 (FNC1) 310x* Nettó tömeg (kg) n4+n6 37 Logisztikai egységekben lévő kereskedelmi egységek száma (db) n2+n 8 (FNC1) 401 Globális küldeményazonosító szám (GINC) n3+an 30 (FNC1) 402 Globális szállítmányazonosító szám (GSIN) n3+n17 (FNC1) 412 Feladó címe GLN számmal n3+n13 414 Fizikai objektum azonosítása GLN számmal n3+n13 8003 Globális visszatérő tárgyazonosító szám (GRAI) n4+n14+an 16 (FNC1) 8004 Globális egyedi tárgyazonosító szám (GIAI) n4+an 30 (FNC1) 8018 Globális szolgáltatási kapcsolat szám (GSRN) n4+n18 (FNC1) * A GS1 Adattartalom azonosító negyedik számjegye az adatban a tartalmazott tizedes vessző helyét jelöli jobbról. 1. táblázat: A leggyakrabban használt adattartalom azonosítók A GS1 128 vonalkód jelkép elemei: Kezdő széljel (A, B vagy C betűkészlet szerint); FNC1 funkció jel (FNC1); Elemfüzér(ek) - Adattartalom azonosító(k) (AI); - Adatmező(k); Jelképellenőrző jel; Záró széljel. A Kezdő széljel mindig az adatokhoz felhasznált kódkészletből kell a jelképhez rendelni. Az FNC1- et közvetlenül a Kezdő széljel után kell feltüntetni. Szemmel nem olvasható, csak a leolvasó berendezés számára hordoz információt. Az Elemfüzér a GS1 Adattartalom azonosító és az adatmező kombinációja. Az elemfüzérek számát a feltüntetendő adatok száma határozza meg. Az adattartalom azonosítókat körülvevő zárójeleket nem kell az adat részeként a jelképbe bekódolni, azok csak a szemmel olvasható megjelenítésnél alkalmazandók. Jelképellenőrző jel a GS1 128 jelképben elhelyezett jelkép karakter, amit a vonalkód olvasó használ fel a leolvasott adat helyességének matematikai ellenőrzésére. Szemmel nem olvasható. A jelképellenőrző karakter nem képez inputot a vonalkód nyomtatóhoz és a vonalkód olvasó nem továbbítja. A Záró széljel végül lezárja a jelképet. Az FNC1 funkció karakternek fenti alkalmazásán túl további fontos feladata van: minden változó, illetve néhány állandó hosszúságú adat láncolása esetén elválasztó jelként funkcionál. (1. táblázat) Feladata, hogy lezárja a változó hosszúságú adatot, és jelezze a leolvasó berendezésnek: újabb adattartalom azonosító és adat következik. 14 A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p

5.2 Kód 128 vagy GS1 128 jelkép A GS1 128 vonalkód típus (korábban sok helyen: EAN 128, UCC/EAN 128) a Kód 128 (CODE 128) vonalkód típus egy változata. A Kód 128 jelkép használata nem nyújt elégséges megoldást a nyitott elosztási láncban, mivel strukturálatlan adatformátumával csak cégen belüli illetve korlátozott térbeli (pl.: két cég közötti) alkalmazást tesz lehetővé. A GS1 ezért szabványával meghagyva a Kód 128 kódolási eljárását szűkítette a jelkép alkalmazásának műszaki paramétereit, és egyben speciális követelményeket írt elő a megjelenítendő adatsorra vonatkozóan. A két jelképtípus közötti különbséget és a GS1 128 jelképnél alkalmazandó kötelező formai elemeket a 2. táblázat foglalja össze. Kód 128 GS1 128 A karaktersor nem struktúrált, adattartalom azonosítókat nem tartalmaz. Az adat így csak egy előzetes kétoldalú megállapodást követően lesz értelmezhető. Ez a sokszereplős ellátási láncban lassú és bonyolult ügymenetet jelentene. Az adattartalom azonosítók alkalmazása kötelező. Az adatok elkülönítésén, és így egységes értelmezhetőségén túl biztonsági elemeknek is tekinthetőek, mivel az egyes adat hosszának és formátumának egységesítésével segítik az adatok pontos és egységes bevitelét. A Kezdő széljelet követően rögtön a strukturálatlan karaktersor következik. A Kezdő széljelet követően közvetlenül FNC1 funkció jelet tartalmaz, ami egyértelműen utal a leolvasó berendezés számára a GS1 128 vonalkód jelképrendszerre. A leolvasó berendezés ebből a kezdő páros jelből tudja, hogy adattartalom azonosítókat és adatokat kell keresnie a megjelenített karaktersorban. Tetszőleges hosszúságú karaktersort jeleníthet meg, minimális méretbeli megkötésekkel. Mindez azonban elsősorban a belső használatnál lehet előnyös, az eltérő műszaki felépítésű leolvasó berendezésekkel dolgozó vállalatoknál a nyitott ellátási láncban leolvasási problémákat okozhat. Kötött, maximum 48 karakter megjelenítését teszi lehetővé, amely a nyugalmi mezőkkel együtt maximum 165 mm széles vonalkódot eredményezhet. A vonalkód leolvasó berendezések szabványos legkisebb modulméret esetén csak legfeljebb fizikailag ekkora jelképet képesek leolvasni. 2. táblázat: A Kód 128 és a GS1 128 jelkép összehasonlítása A vonalkód biztonságos olvashatósága érdekében a GS1 a jelkép több fizikai paraméterét is szabványosította (pl.: modulméret, magasság, feltüntethető karakerek száma, stb.). A szabványos GS1 128 jelkép technikai előírásait kiadványunk 6. fejezete tartalmazza. Egy GS1 128-as vonalkód jelkép előállításánál mindig vegye figyelembe a jelkép alapstruktúráját! A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p 15

6. A GS1 128 vonalkód jelkép technikai jellemzői 6.1 A GS1 128 vonalkód jelkép technikai jellemzői A karaktersor az adattartalom azonosítókkal együtt legfeljebb 48 karakterből álljon, beleértve az adattartalom azonosító(ka)t és az 1. Funkciójelet (FNC1) is mind a Kezdő széljelet követően, mind amikor az FNC1 elválasztójelként funkcionál. (3. táblázat) Ha ennél több adatot kell feltüntetni, bármely adat után következő adattartalom azonosítóval új karaktersort kezdhetünk, egy másik GS1 128-as vonalkóddal feltüntetve a második karaktersort. - Az AI (01)-es adattartalom azonosító együtt sosem használható az AI (02)-el. - Az AI (02)-es adattartalom azonosító alkalmazása esetén az AI (37) mindig kerüljön megadásra és feltüntetésre. - Változó mennyiségű termék esetén ( 9 -es indikátor szám) a változó mennyiség megadása mindig kötelező. - Az SSCC számot önmagában, más adat nélkül kell GS1 128 vonalkóddal megjeleníteni. Több GS1 128-as vonalkód megjelenítése esetén a logisztikai címkén az SSCC számot feltüntető vonalkódnak mindig a legalsó jelképnek kell lennie. 6.2 A GS1 128 jelkép műszaki követelményei Mindig tartsuk szem előtt, hogy saját szoftverünk segítségével hogyan kell előállítani egy GS1 128-as vonalkód jelképet. A jelkép elkészítésének lépései: 1. Válasszuk ki a megfelelő jelképtípust és jelkészletet (A, B, vagy C)! 2. Illesszük be az FNC1 funkció jelet! 3. Illesszük be az első adattartalom azonosítót és a hozzá tartozó adatot! 4. Helyezzük el a további adattartalom azonosítókat és a hozzájuk kapcsolódó adatokat! 5. Illesszük be a Jelképellenőrző jelet! 6. Végül illesszük be a Záró széljelet! A korszerűbb szoftverek az adattartalom azonosítók és az adatok megadását követően a többi feladatot automatikusan elvégzik. Jelkészletek*: Háromféle jelkészletet különböztetünk meg: A, B, és C jelkészleteket. Az A jelkészlet tartalmazza a szabványos alfanumerikus nagybetűs jeleket, az írásjeleket, valamint a vezérlőjeleket (azaz az ASCII 00 és 95 közötti jeleket) és 7 különleges jelet. * ISO/IEC 646 Information technology ISO 7-bit coded character set for information interchange szabvány szerint. 16 A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p

A B jelkészlet tartalmazza az összes szabványos alfanumerikus nagybetűs jeleket, az írásjeleket a kisbetűkkel együtt (azaz az ASCII 32 és 127 közötti jeleket) és 7 különleges jelet. A C jelkészlet tartalmazza a 100 számpárt 00-tól 99-ig, valamint három különleges jelet. Ez lehetővé teszi a numerikus adatok párokban történő kódolását egyetlen vonalkód jelen belül. Az egyes jelkészletekkel megjeleníthető karaktereket a II. sz. Függelék tartalmazza. Jelkészlet váltó és váltó karakterek: A jelkép váltó, és váltó jelek a jelkészletnek a jelképen belüli változtatásaira használhatóak. Jelkép váltó jelek: A jelkép váltó ( A, B vagy C ) jelek az előzőleg definiált jelkészletről átkapcsolnak egy új jelkészletre. Az átkapcsolás az összes ezt követő jelre érvényes, a jelkép végéig vagy a következő kódjelig. Váltó jel: A váltó jel átkapcsoló jel csak a közvetlenül azt követő jelet kapcsolja át A jelkészletről B jelkészletre vagy fordítva. FNC1 karakter: A funkciójelek (FNC) olyan karakterek, amelyek a vonalkód leolvasó számára olyan utasításokat határoznak meg, amelyekkel különleges folyamatok valósulhatnak meg. Az FNC1 elsődleges funkcióját tekintve a Kód 128 jelkép kezdő széljel utáni pozíciójában helyezkedik el. Ugyanakkor, ha egy GS1 128-as jelképbe egymás után változó hosszúságú adattartalom azonosítókat kódolunk, akkor elválasztó jelként is funkcionál. X-méret vagy modul méret: A modulméret a jelkép különböző vastagságú vonalai és közei közül a legvékonyabb vastagsága mm-ben. Az általános logisztikai alkalmazás esetén a GS1 128 jelkép legkisebb X-mérete 0,495 mm, míg legnagyobb mérete 1,016 mm. Az X-méretnek a teljes jelképben azonosnak kell lenni. A meghatározott méretekhez képest egy kisebb jelkép alkalmazása csökkentheti az olvashatósági távolságot és a jelkép előállítása minőségi problémákat eredményezhet. (3. táblázat) Szín: A vonalkód olvasók által kibocsátott fényt a vonalak elnyelik, míg a háttér visszatükrözi. A vonalkód jelkép olvashatóságának biztosításához a leolvasó berendezés számára megfelelő vissza- Minimális Teljes Minimális Felhasználói Jelkép X-méret Szélesség Vonalmagasság Határérték szélesség környezet típus (mm) (mm) magasság (mm) (mm) (mm) Általános elosztás Legkisebb 0,495 32 Max 165 mm vagy 48 (raktári környezet, GS1 128 Cél érték 0,495 karakter nyugalmi 32 * az elosztási lánc mezőkkel együtt teljes hosszában) Legnagyobb 1,016 32 * Az emberi olvasásra alkalmas karaktersorra vonatkozó alaki és méretbeli követelmény nincs meghatározva. 3. táblázat: A GS1 128 jelkép fizikai méretkövetelményei Nagyítás: A GS1 128 vonalkód jelkép nagyítási tényezőjének értéke a 50%-tól a 100%-ig terjedhet. A leolvashatóság szempontjából a legkisebb 50 %-os nagyítási tényező mindenképpen szükséges. Jelkép hossza: A GS1 128 vonalkód jelkép legnagyobb hosszúsága, beleértve a nyugalmi mezőket is, nem haladhatja meg a 165 mm-t. Jelkép magassága: Általános térbeli elosztásban használt GS1 128 jelképeknél a vonalak legkisebb magassága a jelképben 32 mm. Nyugalmi vagy világos mezők: A nyugalmi mezők a jelkép előtt (bal oldali) és mögött (jobb oldali) elhelyezkedő üres területek, amelyeket fenn kell tartani a jelkép biztonságos olvashatósága érdekében. GS1 128 vonalkód jelkép esetén a nyugalmi mező mindkét oldalon 10 10 modulméretnyi nagyságú. A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p 17

vert fénykülönbség, úgynevezett kontraszt szükséges. A kontrasztot a kiválasztott színek és a nyomtatási felület anyaga határozza meg. A gyakorlatban a fehér háttér és a fekete vonal a legelterjedtebb szín kombináció. Szemmel olvasható megjelenítés: A vonalkódba bekódolt adatokat mindig jól látható módon és szemmel olvashatóan fel kell tüntetni a vonalkód jelkép alatt vagy felett. A kezdő és záró széljel, a váltó karakter, a funkció- és jelképellenőrző jelek nem részei az adatnak, és szemmel olvashatóan sem kell megjeleníteni. A GS1 128 vonalkód jelképhez nincs előírás a szemmel olvasható karakterek betűtípusára és elhelyezésére. Mindazonáltal a karaktereknek tisztán olvashatóknak kell lenni és nyilvánvalóan a jelképhez kell tartoznia. Nem érinthetik a világos mezőket. Az adattartalom azonosítókat a vonalkód alatti szemmel olvasható karaktersorban mindig zárójelben kell megadni, és világosan felismerhetőknek kell lenniük az esetleges manuális adatbevitel érdekében. Irány és elhelyezés: A logisztikai egységeken a vonalkódokat kerítésszerűen kell elhelyezni, vagyis a vonalaknak és a közöknek a gyűjtőcsomagolás természetes alaplapjához képest merőlegesen kell elhelyezkedniük. Logisztikai címke esetén a vonalkódokat úgy kell elhelyezni, hogy a legutolsó (legalsó) tárolt információ az SSCC szám legyen. Gyűjtő címke elhelyezése: Két azonos címkét kell elhelyezni vagy nyomtatni a csomagolás szomszédos oldalaira: egyet a rövidebb, és egyet a tőle jobbra eső hosszabb oldalra. 1 m-nél alacsonyabb csomagolási egységek esetén (a raklap kivételével): A vonalkód alsó éle legalább 32 mm-re legyen a csomagolás alapjától, illetve legalább 19 mm-re a függőleges élektől. (10. ábra) min. 19 mm a függőleges élektől min. 32 mm a csomagolás aljától 10. ábra: Gyűjtőcímke elhelyezése 18 A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p

Logisztikai címke elhelyezése: Két azonos címkét kell elhelyezni vagy nyomtatni a csomagolás szomszédos oldalaira: egyet a rövidebb oldalra és egyet a tőle jobbra eső hosszabb oldalra. 1 m-es magasságot meghaladó egységeknél: A jelkép elhelyezhető az alaptól számított 400 mmes magasságtól 800 mm-es magasságig. A függőleges élektől mért távolság nem lehet kevesebb 50 mm-nél. (11. ábra) 1 m-nél alacsonyabb egységeknél: A jelkép elhelyezése az alapéltől számítva 800 mm-nél ne legyen magasabban. minimum 50 mm minimum 400 mm maximum 800 mm 11. ábra: Címke elhelyezése 1 m-nél alacsonyabb logisztikai egységen A GS1 128-as jelkép szabványos mérete a biztos olvashatóság első kritériuma! A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p 19

7. A vonalkód és a címke fizikai előállítása Ahhoz, hogy a címke előállításánál a megfelelő eljárást kiválaszthassuk, tisztában kell lennünk azzal, hogy állandó vagy változó mennyiségű árut kell jelöléssel ellátni. Állandó mennyiségűek azok a kereskedelmi áruk, amelyeket mindig ugyanabban a változatban és összetételben (típus, méret, tömeg, tartalom, kivitel, stb.) állítanak elő. Ennél a terméktípusnál és kis mennyiségnél, öntapadós címkéket célszerű alkalmazni, amit akár a vállalkozás maga is elkészíthet. Nagyobb mennyiség esetén, a termék csomagolóanyagával együtt nyomdai úton történő előállítás javasolt. A változó mennyiségű áruknak legalább egy tulajdonsága változik, miközben a többi változatlan marad. A változó tulajdonság lehet: a tömegre, méretre, tartalmazott darabszámra vagy térfogatra vonatkozó információ. A változó mennyiségű kereskedelmi áruk teljes azonosítása az azonosító számot és a változó adatra vonatkozó információt is tartalmazza. Ennél a termékváltozatnál nem csak a kis-, hanem a nagy mennyiségű öntapadós címkék elkészítése kapcsán is a saját előállítás javasolt. Ha a vonalkód jelképet helyben kell előállítani, akkor elengedhetetlen egy jelképgeneráló szoftver és egy nyomtató beszerzése, amelyek segítségével gyűjtő-, illetve logisztikai címkét tudunk nyomtatni öntapadós címkére. A legtöbb korszerű címkenyomtató berendezés alkalmas a legkisebb szabványosított méretű GS1 128 vonalkód megfelelő minőségű nyomtatására. A GS1 Magyarország együttműködő szolgáltató partnerei magas szakértelemmel és készséggel állnak rendelkezésre mindennemű vonalkód- és cimkeelőállítási kérdésben, legyen itt szó cimkegyártásról vagy azt előállítani képes szoftverről és nyomtató eszközökről. A Szolgáltatói program keretében együttműködő szolgáltatókról, és azok elérhetőségeiről további információt a www.gs1hu.org honlapunk Szolgáltatások/Szolgáltatói Program/Szolgáltatók Jegyzéke menüpontban találhat. A vonalkód és a címke fizikai előállítása kapcsán forduljon bizalommal Szolgáltató partnereinkhez! 20 A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p

8. A vonalkód ellenőrzés és minősítés szabályai A jelkép ellenőrzés nem más, mint egy olyan szabványosított műszaki folyamat, melynek során mérhető, hogy az egyes vonalkód jelképek mennyire felelnek meg a szabvány előírásoknak. Egy sikeres piaci szereplőnek, legyen az gyártó, beszállító, vagy kereskedő, gondosan és folyamatosan ügyelnie kell vonalkód jelképeinek minőségére. A jelkép minősége a vonalkód létrehozójának felelőssége. Ez általában a termék márkatulajdonosa, aki ezt a felelősséget átháríthatja a gyártóra, vagy a csomagoló anyagot tervező, előállító alvállalkozóra. Az ellenőrzés szabványok által előírt mérési paraméterekkel rendelkező speciális mérőműszerrel történik. Ezek nem helyettesíthetők egy vonalkód olvasóval, mivel nincs két egyforma vonalkód olvasó eszköz, így azzal nem lehet általános következtetéseket levonni más vonalkód olvasó eszközök által történő olvashatóságra. A vonalkód jelkép vizsgálata a vonalkód előállításának minden lépése során (mesterfilm, előnyomat, gyártásközi minta), de legkésőbb a termék forgalomba kerülését megelőzően a végleges mintán javasolt. Az ellenőrzés segítségével növelhető a bizalom a szállító-vevő kapcsolatban, és jelentősen növelhető a vásárlói elégedettség. A jelkép előállítója számára további előnyöket jelent, hogy a mérési információkat fel tudja használni termelési folyamatainak ellenőrzésére. A terméket átvevő kereskedő pedig biztos lehet benne, hogy a jó minőségű vonalkód áruátvétel, vagy leltározás, illetve a pénztári értékesítés során nem okoz majd olvasási problémát. A nyomtatott lineáris jelképek minőségének vizsgálati eljárását az ISO/IEC 15416 szabvány, míg a 2 dimenziós kódon esetén ugyanezt az ISO/IEC 15415 szabvány írja le. A jelkép ISO szerinti minősítésén túl a jelképek biztonságosabb olvashatósága érdekében a GS1 részletesebb vizsgálati eljárást dolgozott ki. Vegye igénybe a GS1 Magyarország független vonalkód vizsgálati és vonalkód minősítési szolgáltatásait, ellenőriztesse vonalkódjainak olvashatóságát, minőségét! Mindig bizonyosodjon meg vonalkódja minőségéről a végső gyártást megelőzően! A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p 21

9. A leggyakrabban előforduló GS1 Adattartalom azonosítók alkalmazása 9.1 Logisztikai egység jelölése adattartalom azonosítóval AI (00) Szállítási egység sorszám kódja (SSCC) A GS1 szabványok egyik fontos alkalmazása a logisztikai egységek követése az ellátási láncon keresztül. Erre a célra szolgál az SSCC szám. Az SSCC szám GS1 128 jelképpel történő megjelenítése az AI (00) adattartalom azonosító segítségével történik. Az AI (00) határozza meg a leolvasó berendezés számára, hogy az adattartalom azonosítót követő18 karakteres számsor a logisztikai egység SSCC száma lesz. (12. ábra) SSCC (Szállítási egység sorszám kódja) Adattartalom Kiterjesztő Ellenőrző GS1 Cégprefix Logisztikai egység referencia azonosító szám szám 0 0 N 1 N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 N 7 N 8 N 9 N 10 N 11 N 12 N 13 N 14 N 15 N 16 N 17 N 18 12. ábra: Az SSCC szám felépítése GS1 Adattartalom azonosítóval 9.2. Gyűjtőegység jelölése adattartalom azonosítóval AI (01) Globális kereskedelmi áruazonosító szám (GTIN) Az AI (01) adattartalom azonosító jelzi, hogy a GS1 Adattartalom azonosító adatmezője GTIN-t tartalmaz. Ez az adat 14 numerikus karakterből áll. A változó mennyiségű kereskedelmi áruk GTIN-je a GTIN 14 adatstruktúra speciális alkalmazása. Az Indikátor szám helyén a 9-es számjegy azt jelzi, hogy az azonosított áru, változó mennyiségű kereskedelmi áru. (13. ábra) Adattartalom azonosító Indikátor szám Globális kereskedelmi áruazonosító szám (GTIN) GS1 Cégprefix Árureferencia Ellenőrző szám 0 1 0 N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 N 7 N 8 N 9 N 10 N 11 N 12 N 13 N 14 0 1 9 N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 N 7 N 8 N 9 N 10 N 11 N 12 N 13 N 14 13. ábra: A GTIN szám felépítése AI (01) adattartalom azonosítóval 22 A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p

9.3 AI (02) Logisztikai egység által tartalmazott kereskedelmi áru GTIN-je Az AI (02) adattartalom azonosító megmutatja, hogy a GS1 Adattartalom azonosító adatmezője a jelölendő egység által tartalmazott kereskedelmi áru GTIN-jét tartalmazza. Az Indikátor szám a jelölt valamint az azonosított termék közötti csomagolási szintek számára utal, értéke 1 és 8 között változhat. Az AI (02) adata 14 numerikus karakterből áll. (14. ábra) Adattartalom Indikátor Ellenőrző Tartalmazott kereskedelmi áru GTIN-je azonosító szám szám 0 2 1 és 8 között N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 N 7 N 8 N 9 N 10 N 11 N 12 N 13 N 14 14. ábra: A GTIN szám felépítése AI (02) adattartalom azonosító esetén Amennyiben a logisztikai egységben lévő termék változó mennyiségű kereskedelmi áru, úgy az Indikátor szám helyén 9-es értéket kell megadni, jelezve, hogy az azonosított áru változó mennyiségű kereskedelmi áru. (15. ábra) Adattartalom Indikátor Ellenőrző Tartalmazott kereskedelmi áru GTIN-je azonosító szám szám 0 2 9 N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 N 7 N 8 N 9 N 10 N 11 N 12 N 13 N 14 15. ábra: A GTIN szám felépítése AI (02) adattartalom azonosítóval változó mennyiségű kereskedelmi terméknél Az AI (02) adattartalom azonosítót kötelező elemfüzér párosításként mindig az AI (37)-el együtt kell használni. 9.4 AI (10) Gyártási tételszám (BATCH / LOT szám) Az AI (10) adattartalom azonosító Gyártási tételszám megadására utal. Az adat legfeljebb 20 numerikus vagy alfanumerikus karakterekből állhat. A Gyártási tételszámmal a gyártó információt ad a kereskedelmi áruról annak nyomon követhetősége érdekében. Felépítése kötetlen, azt a kibocsátó határozza meg. Feladata, hogy kulcsként szolgáljon a kibocsátó nyilvántartásában minden olyan adathoz, amely alapján visszakövethető a termék és annak előállításának minden fontosabb mozzanata (pl.: műszakszám, gép szám, gyártás ideje, dolgozó azonosítója, alapanyag száma, stb.). (16. ábra) Fontos, hogy a Gyártási tételszám nem része a kereskedelmi áru összetéveszthetetlen azonosításának. Adattartalom azonosító Gyártási tételszám 1 0 X 1 változó hosszúságú X 20 16. ábra: Gyártási tételszám megadása adattartalom azonosítóval 9.5 AI (11) Gyártás napja Az AI (11) adattartalom azonosító azt mutatja, hogy a GS1 Adattartalom azonosító adatmezője Gyártási időt tartalmaz. A mindig 6 karakterből álló Gyártás napját a gyártó adja meg, és a gyártás vagy A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p 23

összeszerelés időpontjára vonatkozik. Az adat az AI (01) illetve AI (02) alkalmazásának megfelelően magára a jelölt kereskedelmi árura, vagy az általa tartalmazott árura utal. (17. ábra) Adattartalom Gyártási idő azonosító Év Hó Nap 1 1 N 1 N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 17. ábra: Gyártás napjának megadása adattartalom azonosítóval Struktúrája: Év: Az évszám tizes és egyes száma (pl.: 2003 = 03). Feltüntetése kötelező. Hónap: A hónap sorszáma (pl.: január = 01). Feltüntetése kötelező. Nap: A megfelelő hónap napjának sorszáma (pl.: 2-ika = 02). Amennyiben nem szükséges a nap megjelölése, a mező nullákkal töltendő fel. 9.6 AI (13) Csomagolás napja Az AI (13) adattartalom azonosítót a Csomagolás napja adat követi. Ezt az időpontot a gyártó határozza meg. A mindig 6 karakter hosszúságú adat az AI (01) illetve AI (02) alkalmazásának megfelelően magára a jelölt kereskedelmi árura, vagy az általa tartalmazott árura vonatkozhat. (18. ábra) Adattartalom Csomagolási idő azonosító Év Hó Nap 1 3 N 1 N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 18. ábra: Csomagolási idő megadása adattartalom azonosítóval Struktúrája: Év: Az évszám tízes és egyes száma (pl.: 2004 = 04). Feltüntetése kötelező. Hónap: A hónap sorszáma (pl.: február = 02) Feltüntetése kötelező. Nap: A megfelelő hónap napjának sorszáma (pl.: 3-ika = 03). Amennyiben nem szükséges a nap megjelölése, a mező nullákkal töltendő fel. 9.7 AI (15) Minőségmegőrzési határidő Az AI (15) adattartalom azonosító a Minőségmegőrzési határidő feltüntetését teszi lehetővé. Ez a termék legjobb minőségét garantáló fogyaszthatósági határideje. Gyakran eltarthatósági időként is használják. Az adat mindig 6 numerikus karakterből áll. (19. ábra) Adattartalom Minőségmegőrzési határidő azonosító Év Hó Nap 1 5 N 1 N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 19. ábra: Minőségmegőrzési határidő megadása adattartalom azonosítóval Struktúrája: Év: Az évszám tizes és egyes száma (pl.: 2005 = 05). Feltüntetése kötelező. Hónap: A hónap sorszáma (pl.: március = 03). Feltüntetése kötelező. Nap: A megfelelő hónap napjának sorszáma (pl.: 4-ike = 04). Amennyiben nem szükséges a nap megadása, a mező nullákkal töltendő fel. 24 A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p

9.8 AI (17) Fogyaszthatósági határidő Az AI (17) adattartalom azonosító a Fogyaszthatósági határidő megadását teszi lehetővé. Az adat mindig 6 numerikus karakterből áll. (20. ábra) A Fogyaszthatósági határidő egy termék felhasználásának vagy fogyaszthatóságának végső időpontját jelzi. Adattartalom Fogyaszthatósági határidő azonosító Év Hó Nap 1 7 N 1 N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 20. ábra: Fogyaszthatósági határidő megadása adattartalom azonosítóval Struktúrája: Év: Az évszám tízes és egyes száma (pl.: 2006 = 06). Feltüntetése kötelező. Hónap: A hónap sorszáma (pl.: április = 04). Feltüntetése kötelező. Nap: A megfelelő hónap napjának sorszáma (pl.: 5-ike = 05). Amennyiben nem szükséges a nap megadása, a mező nullákkal töltendő fel. 9.9 AI (21) Gyártási szám (sorszám) Az AI (21) adattartalom azonosító a Gyártási szám megadását teszi lehetővé. A Gyártási számot a termék teljes élettartamára adják ki. A termék Globális kereskedelmi áruazonosító számával (GTIN) együtt a Gyártási szám egyedileg azonosítja a termék minden egyes darabját. Az adat legfeljebb 20 numerikus vagy alfanumerikus karakterekből állhat. (21. ábra) Adattartalom azonosító Gyártási szám 2 1 X 1 változó hosszúságú X 20 21. ábra: Gyártási szám megadása adattartalom azonosítóval 9.10 AI (253) Globális dokumentumtípus azonosító szám (GDTI) Az AI (253) adattartalom azonosító a dokumentumtípus azonosítását biztosító GDTI szám megadását teszi lehetővé. A GS1 Cégprefix a dokumentum kibocsátójának a GS1 Cégprefixe, amely biztosítja a szám világviszonylatú egyediségét. A Dokumentumtípust a dokumentum kibocsátója jelöli ki. A választható Sorszám elemet az egyes dokumentumokhoz érvényben maradásuk teljes időtartamára adják ki. Ha ezt a GDTI-vel együtt használják, akkor egyedileg azonosítja az egyes dokumentumokat. A Sorszám elemet a dokumentum kibocsátója határozza meg, és legfeljebb 17 numerikus karaktert tartalmazhat. (22. ábra) Globális dokumentumtípus azonosító szám (GDTI) Adattartalom Ellenőrző Sorszám elem azonosító GS1 Cégprefix Dokumentumtípus szám (opcionális) változó 2 5 3 N 1 N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 N 7 N 8 N 9 N 10 N 11 N 12 N 13 N 1 N 17 hosszúságú 22. ábra: GDTI felépítése GS1 Adattartalom azonosítóval A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p 25

9.11 AI (254) GLN Bővítő elem Az AI (254) adattartalom azonosító a Globális helyazonosító szám (GLN) bővítő elemét tartalmazza. Az AI (254) alkalmazása opcionális, de ha alkalmazásra kerül, úgy a fizikai helyek azonosítása során az AI (414) elemfüzérrel együtt kell alkalmazni. A bővítő elemet a GS1 Cégprefix használója határozza meg. Meghatározása után értéke mindaddig változatlan, amíg a hozzá kapcsolódó GLN érvényben van. A GLN Bővítő elem legfeljebb 20 alfanumerikus karakter lehet. (23. ábra) Adattartalom azonosító GLN Bővítő elem 254 X 1 változó hosszúságú X 20 23. ábra: GLN Bővítő elem megadása adattartalom azonosítóval 9.12 AI (30) Áru mennyiség (változó mennyiségű kereskedelmi áru esetén) Az AI (30) adattartalom azonosító változó mennyiségű kereskedelmi árunál alkalmazható. Mivel ez a mennyiség az AI (01)-vel megadott GTIN számmal azonosított áru aktuális mennyiségét adja meg, így a két adat kizárólag együtt alkalmazható. Az adat mértékegysége a darab, hossza a felhasználó döntése alapján legfeljebb 8 numerikus karakter lehet. (24. ábra) Adattartalom Áru mennyisége azonosító 3 0 N 1 változó hosszúságú N 8 24. ábra: Áru mennyiség megadása adattartalom azonosítóval 9.13 AI (31nn, 32nn, 33nn, 34nn, 35nn, 36nn) Kereskedelmi és logisztikai mennyiségek Változó mennyiségű kereskedelmi árunál, illetve annak magasabb csomagolási egységeinél a változó mennyiség megadását az AI (31nn, 32nn, 33nn, 34nn, 35nn, 36nn) adattartalom azonosítók teszik lehetővé. A változó mennyiség az áru(k) tömegére, nagyságára, térfogatára, méretére vonatkozó információkat tartalmaz. Az első 3 karakter (A1 A3) a változó mennyiség jellegét (pl.: tömeg, térfogat, magasság, stb.) illetve mértékegységét (pl.: köbméter, köbláb, köbyard, stb.) határozza meg. Az adattartalom azonosító negyedik karaktere (A4) a mögötte megjelenő, mindig 6 karakterben megadott mennyiségnél a tizedesvessző helyét jelzi jobbról számolva. Így például a 0 számjegy azt jelenti, hogy nincs tizedes érték, az 1 pedig azt, hogy a tizedesjel az N5 és N6 karakterek között van az adatban. (25. ábra) Adattartalom azonosító Változó mennyiség A 1 A 2 A 3 A 4 N 1 N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 25. ábra: Változó mennyiség megadása adattartalom azonosítóval 26 A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p

A leggyakrabban megadott változó mennyiség kereskedelmi terméknél a nettó tömeg. Kereskedelmi termék nettó tömegét az AI (310n) adattartalom azonosítóval adhatjuk meg. (26. ábra) Adattartalom azonosító Nettó tömeg (kg) 310 (n) N 1 N 2 N 3 N 4 N 5 N 6 26. ábra: Nettó tömeg megadása adattartalom azonosítóval 9.14 AI (37) Logisztikai egységben lévő kereskedelmi egységek száma Az AI (37) adattartalom azonosító a logisztikai egységben lévő kereskedelmi áru darab számának megadását teszi lehetővé. Mivel ez a mennyiség az AI (02)-vel megadott, GTIN számmal azonosított alacsonyabb csomagolási szinten lévő áruk számát adja meg, így a két adat kizárólag együtt alkalmazható. Az adat az AI(37) esetében mindig 8 numerikus karakterből áll. (27. ábra) Adattartalom azonosító Kereskedelmi áruk száma 3 7 N 1 változó hosszúságú N 8 27. ábra: Logisztikai egységben lévő kereskedelmi egység megadása adattartalom azonosítóval 9.15 AI (401) Globális küldeményazonosító szám (GINC) Az AI (401) adattartalom azonosító a Globális küldeményazonosító szám megadását teszi lehetővé. A küldeményazonosító szám áruk logikai csoportját (egy vagy több fizikai egység) azonosítja, amelyet azzal adnak át a szállítmányozónak, hogy azt egy egészként szállítsa. A küldeményszámot a szállítmányozónak (szállítmányozóként működő fuvarozónak) vagy a feladónak kell kiadni, de csak akkor, ha a szállítmányozóval erről előzetesen megállapodtak. A Globális küldeményazonosító szám a szállító GS1 Cégprefixéből és az aktuális Küldemény referenciából áll. A GS1 Cégprefixet követő Küldemény referencia struktúrájának és tartalmának megadása a GS1 Cégprefix használójának joga. A GS1 Cégprefix és a Küldemény referencia együtt legfeljebb 30 karakter lehet, ahol utóbbi minden II. számú Függelékben található értéket felvehet. (28. ábra) Adattartalom Globális küldeményazonosító szám (GINC) azonosító GS1 Cégprefix Küldemény referencia 4 0 1 N 1 N i X i+1 változó hosszúságú X j (j<=30) 28. ábra: Globális küldeményazonosító szám megadása adattartalom azonosítóval 9.16 AI (402) Globális szállítmányazonosító szám (GSIN) Az AI (402) adattartalom azonosító egy Globális szállítmányazonosító szám megadását teszi lehetővé. A Globális szállítmányazonosító számot a termék feladója adja ki. Ez a világviszonylatban egyedi szám logisztikai egységek logikai csoportját azonosítja egy szállítmány feladótól címzettig történő eljuttatása érdekében. Az azonosító szám önálló SSCC számmal azonosított és kereskedelmi árukat tartalmazó egy vagy több logisztikai egység logikai csoportját azonosítja, egy adott eladó-vevő tranzakció egy létező elemeként, amely egy szállítási értesítés és/vagy rakodójegy alatt utazik. Az azonosítót a szállítási lánc minden résztvevője használhatja hivatkozásként (például: EDI üzenetekben szállítmányra és/vagy A G S 1 1 2 8 v o n a l k ó d j e l k é p 27