A munkaszerződés
1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése
1. A MUNKASZERZŐDÉS (MSZ)
1.1. A munkaszerződés fogalma A munkaszerződés az a általában tartós szolgáltatásra irányuló szerződés, amellyel a munkavállaló a munkáltató szolgálatában munkavégzésre, a munkáltató pedig a munkavállaló foglalkoztatására és bérfizetésre kötelezi magát. (Radnay, Munkajog, 2009, 62. old.) - Kötelmi jogi szerződés, - De: egyes elemeit a munkavállalót védő, esetleg közjogi jellegű szabályok határozzák meg.
1.3. Mt. 76. (1): A munkaviszony ha törvény másként nem rendelkezik munkaszerződéssel jön létre. 78. (1) A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. (3) A munkaszerződés megkötésének napja és a munkába állás napja között főszabály szerint csak azok a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek, amelyek a munkába állást segítik elő.
1.4. Új Mt. Meghatározza a munkaszerződés fogalmát: A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni és a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. MSZ megkötése és munkaviszony kezdete között: elállási jogot biztosít a feleknek.
2. A MUNKAVISZONY ALANYAI
A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló [Mt. 71. ].
2.1. Ki lehet munkáltató? Munkáltató az lehet, aki jogképes (Mt. 73. ). Munkáltató lehet: Természetes személy (pl. egyéni vállalkozó) Jogi személy (pl. korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, állami vállalat, közhasznú társaság) Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (közkereseti társaság, betéti társaság)
2.1.1. Munkáltatói jogkör gyakorlója Az a személy vagy szerv, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja, illetve a kötelezettségeket teljesíti (pl. munkaviszony létesítése, megszüntetése, munkaviszonnyal összefüggő bármely utasítás). Gazdasági társaságok (Gt. 28. ): Főszabály: vezető tisztségviselők (pl. kkt., bt. üzletvezetésre jogosult tag/ok; zrt. igazgatóság tagjai/elnöke); Munkáltatói jogkör delegálható: több vezető tisztségviselő - egyik vezető tisztségviselőre, vagy más, a gt-al munkaviszonyban álló személyre. Hogyan? A társasági szerződés v. a társaság legfőbb szervének határozatával.
2.1.1. Munkáltatói jogkör gyakorlása A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkáltatói jogkört mely szerv, vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti [Mt. 74. (1)]. Jogkövetkezmény: Főszabály: a munkáltatói joggyakorlás érvénytelen ill. jogellenes (pl. a rendes felmondás esetén a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye) Kivétel: ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró személy (szerv) jogosultságára.
2.2. Ki lehet munkavállaló? Munkavállalói képesség: az a természetes személy, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Korlátozottan cselekvőképes (de munkavállalói képességgel rendelkező) személy törvényes képviselő hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt. 39/2011. (V.31.) ABH: cselekvőképtelen személyek munkavállalása
2.3. Fiatal munkavállaló Aki 18. életévét még nem töltötte be. 1. 16-18 év közötti fiatal: nem kell törvényes képviselő hozzájárulása 2. 15. életévét betöltött, nappali tagozatos tanuló: Iskolai szünet alatt létesíthet munkaviszonyt Törvényes képviselő (szülő, gyám vagy gondnok) hozzájárulása szükséges. 3. 15 évnél fiatalabb tanköteles fiatal: művészeti-, sport-, modell-, vagy hirdetési tevékenység keretében.
2.4. Új Mt. Lényegében azonos, de speciális szabályok a cselekvőképtelen személyek munkaviszony keretében történő foglalkoztatására.
3. A MUNKASZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE I. A munkaszerződés tartalma II. A munkaszerződés alakisága
I. A munkaszerződés tartalma A munkaszerződés 1. kötelező, 2. természetes, 3. lehetséges, tartalmi elemei.
3.1. Munkaszerződés kötelező tartalmi elemei 1. Személyi alapbér 2. Munkakör 3. Munkavégzés helye Jogkövetkezmény: érvénytelenség, ezért a munkaviszony nem jön létre.
3.1.1. Személyi alapbér (időbér) Időbér: a munkavállalónak a munkában töltött idő egységére megállapított munkabére (pl. havibéres munkavállaló esetén havi bér). Személyi alapbér munkabér Felek szabadon állapíthatják meg, de nem lehet kevesebb, mint a minimálbér! Teljesítménybérezés esetén is ki kell kötni.
3.1.2. Munkakör A munkakör határozza meg azoknak a feladatoknak a körét, amelyet a munkavállaló a munkaviszonyban végezni köteles. Meghatározása: végzendő munkák jellege (pl. hegesztés) foglalkozás (pl. lakatos szakmunkás), illetve fontosabb munkafeladatok megjelölésével. Munkaköri leírás szerepe
3.1.3. Munkavégzés helye 1. Állandó munkahely: pl. munkáltató földrajzilag meghatározott telephelye. 2. Szokásosan telephelyen kívül végzett munka: állandó telephely, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. (pl. postás, kereskedelmi ügynök). 3. Változó munkahely: az a telephely ahová, a munkavállalót a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta (pl. CBA üzletláncnál foglalkoztatott bolti eladó). [MK 5.]
3.2. A munkaszerződés természetes tartalmi elemei Munkaviszony időtartama - Szerződéspótló szabály: határozatlan időre - Felek megállapodásával: határozott időre. Munkaidő - Szerződéspótló szabály: teljes munkaidő - Felek megállapodásával: pl. részmunkaidő
3.2.1. Határozott idejű munkaviszony Határozott idő meghatározása: Naptárilag Más alkalmas módon (pl. gyesen, betegállományban lévő munkavállaló távollétének idejére). Maximuma: 5 év (beleszámít minden olyan meghosszabbítás, amelyet az előző MSZ megszűnésétől számított 6 hónapon belül kötöttek.) Hosszabbítás feltétele: jogos munkáltatói érdek bizonyítása, nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek csorbítására.
3.2.1. Határozott idejű munkaviszony Határozatlanná alakul át: ha a munkavállaló a határozott idő lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. 30 napos v. ennél rövidebb idejű munkaviszony csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták.
3.3. A munkaszerződés lehetséges 1. Próbaidő tartalmi elemei 2. Versenytilalmi megállapodás 3. A felek megállapodása alapján esetleg hosszabb felmondási idő, kedvezőbb végkielégítés, hosszabb szabadság.
3.3.1. Próbaidő szabályai Mire szolgál a próbaidő? Próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, írásban, indokolási kötelezettség nélkül megszüntetheti. Minimuma 30 nap (diszpozitív) Maximuma MSZ 3 hónap, KSZ 6 hónap, Csak a MSZ megkötésekor, Egy alakommal, meghosszabbítása tilos! Határozatlan és határozott időre szóló MSZ esetén is kiköthető.
3.3.2. Versenytilalmi megállapodás Célja: A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme (Mt. 3. (6) bek.) A felek - közös megegyezéssel, - megfelelő ellenérték fejében, - a munkaviszony megszűnésétől számított legfeljebb 3 évig, - Pl. megtilthatják konkurens cégnél való elhelyezkedést, a munkáltatóval megegyező gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás indítását stb. Egyebekben a Ptk. szabályai irányadók.
II. A munkaszerződés alakisága
4. Írásbeliség A munkaszerződést írásba kell foglalni. Írásba foglalás elmaradása miatti érvénytelenségre: csak a munkavállaló hivatkozhat a munkába állást követő 30 napon belül. 30 nap elteltével a munkaviszony írásba foglalt munkaszerződés hiányában is létrejön, Vita esetén: a munkaszerződés lényeges tartalma tekintetében létrejött-e kifejezett vagy hallgatólagos megállapodás a felek között?
5. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége 91/533/EK irányelv - Mt. 76. (7) (8) bek., 76/B. Tájékoztatás tartalma: az irányadó munkarend, munkabér egyéb elemei, bérfizetés napja, munkáltató KSZ hatálya alá tartozik-e stb. Mikor? a szerződéskötéssel egyidejűleg szóban v. írásban, ill. szerződéskötéstől számított 30 napon belül írásban, Változásokról: legkésőbb a változás hatálybalépését követő 30 napon belül írásban. Jogkövetkezmény?
III. Új Mt. Munkavégzés helye nem kötelező tartalmi elem, szerződéspótló szabály: munkahelynek a szokásos munkavégzés helyét kell tekinteni. Próbaidő: Nincs 30 napos minimum ha rövidebb, mint a törvényi maximum (MSZ: 3 hónap, KSZ: 6 hónap), akkor legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható.
Köszönöm a figyelmet!