Katasztrófavédelem informatikai rendszere ZNEBK104102 Tartalom 1. rész A katasztrófavédelem informatikai infrastruktúrája... 2 Katasztrófavédelmi rendszerek jellemzői... 2 Ipari baleseti-megelőzési és -elhárítási informatikai rendszerterv (IBMEIR) [1]... 3 Katasztrófavédelmi informatikai rendszerek, alkalmazások és adatbázisok Magyarországon és az Európai Unióban.... 4 Kritikus infrastruktúrák [2]... 4 Súlyos Baleseti Információs Rendszer [3]... 9 Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER) [4]... 12 A RODOS rendszer [5]... 16 További katasztrófavédelmi informatikai rendszerek... 23 Ellenőrző kérdések és esszé feladat... 25 Ellenőrző kérdések... 25 Esszé feladat... 25 Irodalom jegyzék... 27 1
A katasztrófavédelem informatikai infrastruktúrája Katasztrófavédelmi rendszerek jellemzői Komplex rendszerek kellő időben megfelelő mennyiségű megfelelő minőségű információ álljon rendelkezésre a szükséges döntések meghozatalához. Integrált katasztrófavédelmi információs rendszer elemei a katasztrófavédelem országos szintű informatikai hálózata meglévő és folyamatosan bővülő adatbázisok az üzemeltetett és a telepítendő monitoring rendszerek a társszervek és intézmények katasztrófavédelemmel kapcsolatos adatbázisai a nemzetközi kapcsolatok és együttműködések keretében történő kölcsönös adatszolgáltatások szakértői rendszerek 2
Ipari baleseti-megelőzési és -elhárítási informatikai rendszerterv (IBMEIR) [1] Célja: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos ipari balesetek megelőzése és elhárítása Specifikációja Tárolja közel 500 veszélyes üzem, raktár, telep: biztonsági jelentésének összes adatait kockázatelemzési eredményeit a veszélyességi övezet határait (különféle mérgező anyagok, hőmérséklet, túlnyomás esetén az egyéni és társadalmi kockázati rádiuszokat súlyos baleset esetére készített belső és külső védelmi terveket. Meghatározza (10 min. alatt): a bekövetkező baleset káros következményeinek hatásait: a terjedési irányt és területet országhatáron túlra is, az aktuális meteorológiai értékek figyelembevételével. Információt biztosít a veszélyhelyzet alakulásról a lakosok részére a beavatkozásban részt vevők részére. szakmai és politikai vezetők részére figyelmeztető jelzést ad pl a telepített szirénák működtetésével 3
Katasztrófavédelmi informatikai rendszerek, alkalmazások és adatbázisok Magyarországon és az Európai Unióban. Kritikus infrastruktúrák [2] A kritikus infrastruktúra szektorok (ágazatok) energiaellátás közlekedés vízellátás élelmiszerellátás egészségügy pénzügy ipar jogrend, kormányzat közbiztonság, védelem infokommunikációs szolgáltatások Informatikai szolgáltatások nélkül az alapfolyamatok teljesen, vagy nagyrészt működésképtelenné, a szolgáltatások elérhetetlenné, vagy jelentős mértékben csökkentett színvonalúvá válnak 4
A kritikus infrastruktúrákban előforduló adatbázisok csoportosítása közhiteles nyilvántartások a folyamatirányítási, rendszerirányítási, felügyeleti és adatgyűjtő (SCADA) rendszerek adatbázisai hagyományos relációs adatbázisok objektum-orientált adatbázisok Adatbázisok sajátosságai típus megvalósítás méret elérhetőségük, stb. A kritikus infrastruktúrákban előforduló adatbázisok (pl.) Energiaellátás kőolaj, földgáz és villamos-energiatermelés, tárolás, elosztás és rendszerirányítás támogatása MAVIR SPECTRUM, MOL OTR IIM valósidejű helyzetismeret adatbázisokra épül, jellemzően két összetevőt, részadatbázist tartalmaznak. o az irányított rendszer, hálózat topológiáját (ritkábban változó jellemzőit) o az egyes összetevők, objektumok dinamikusan változó aktuális állapotát. 5
Vízellátás ivóvíz szolgáltatás és szennyvízelvezetés/tisztítás biztosítása, árvízvédelem országos szintű vízügyi rendszerek o Vízgazdálkodási Rendszerek o Vízkárelhárítási Védekezési Rendszerek o Vízminőségi Kárelhárítási Információs Rendszerek. országos szintű adatbázisok o Objektum és Törzsadat-kezelő Rendszer (vízügyi objektumokra vonatkozó leíró adatok) o Magyar Hidrológiai Adatbázis (hidrológiai mérési, megfigyelési eredmények) területi/szervezeti szintű vízügyi informatikai rendszerek o vízellátás és szennyvízelvezetés (vízművek - felügyeleti és adatgyűjtő rendszerek) helyzetismeret adatbázisaik térinformatikai alapú, ritkán változó leíró adatokat és dinamikusan változó mérési adatokat tartalmaznak. Az értékesítést támogató rendszerek adatbázisai a végrehajtott szolgáltatások adatait tárolják. o árvízvédekezés (regionális vízügyi igazgatóságok) a meglévő rendszerek, adatbázisok az országos rendszerek részét képezik 6
Pénzügy Ipar pénzintézetek tevékenységének támogatása o ügyfél-, számla-, valamint tranzakciós adatbázisok képezik o elektronikus banki szolgáltatások a pénzintézetek közötti fizetési forgalom, elszámolások támogatása o GIRO = bankközi fizetési forgalmat lebonyolító elszámolási rendszer o VIBER = Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer a nagy értékű átutalások teljesítésére o KELER = értékpapír elszámoló rendszer. Területek o vegyi anyagok előállítása, tárolása és feldolgozása o a veszélyes anyagok, hulladékok kezelése, tárolása, szállítása o a nukleáris anyagok előállítása, tárolása, feldolgozása o valamint az oltóanyag és gyógyszergyártás Jellemzők o folyamatirányítási, rendszerek rendszerfelügyeleti o nyilvántartási és tájékoztató rendszerek 7
Megvalósítás: o o Közbiztonság, védelem honvédelmi rendszerek o elosztott EU-s adatbázisok (veszélyes anyagokat kezelő főbb európai ipari létesítmények, veszélyhelyzet-kezeléséhez szükséges, valamint a súlyos balesetekre vonatkozó alapvető információk) Seveso Üzemek Nyilvántartási Rendszere (SPIRS) Súlyos Balesetek Jelentési Rendszere (MARS) Veszélyes Anyagok Adatkezelő Rendszere (DSDMS) a tagállamok illetékes szervezeteinél működő helyi összetevőkből felépülő saját nemzeti nyilvántartások és az ezeket támogató informatikai rendszerek. műveleti rendszerek rendvédelmi rendszerek o o o helyzetismeret (térképészeti) adatbázisok (térbeli helyzetinformációk időben lassan változó része) 'nyomvonal' adatbázisok (a mobil objektumok helyzete) leíró helyzetinformációkat tartalmazó hagyományos adatbázisok bűnügyi nyilvántartások (bűntettesek, büntetőeljárás alatt állók, körözöttek, fogvatartottak, ujj és tenyérnyomatok, fényképek, stb.), a közlekedésrendészeti nyilvántartások (vezetői engedélyek, járművek tulajdonosai, stb.), valamint a határforgalom ellenőrzési és idegenrendészeti nyilvántartások. 8
katasztrófavédelem o Infokommunikációs szolgáltatások iparhoz energia és a vízellátáshoz kapcsolódóan vezetékes és mobil távközlési hálózatok műholdas és a rádiós távközlés és navigáció Internet hálózat o o műsorszóró hálózatok postai szolgáltatások útvonalválasztó adatbázisok (routing táblák) tartománynév (DNS) adatbázisok kormányzati (és védelmi) zártcélú hálózatok Súlyos Baleseti Információs Rendszer [3] Célja a felügyeleti (ellenőrzési) a kárelhárítási a kárfelszámolási feladatok végrehajtása során szükséges információk biztosítása 9
Feladata az üzemeltetők által benyújtott kérelmek nyilvántartása (Veszélyes ipari üzemek) o Felső küszöbszintű o Alsó küszöbszintű biztonsági jelentések nyilvántartása biztonsági elemzések nyilvántartása külső védelmi tervek nyilvántartása nyilvánosság biztosítása Központi vezető szerve Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság o Seveso főosztályt (Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály) 2003. szeptember 15 Jogszabályi háttere 96/82 EK SEVESO II. irányelv az Európai Unió Tanácsa által megfogalmazott irányelv veszélyes anyagok okozta rendkívül súlyos baleseti következmények az emberi életben, a természetben, a környezetben jelentıs veszteségek 10
A 1999. évi LXXIV. törvény, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről A törvénycélja: Jellemzői.katasztrófák megelőzése és károsító hatásai elleni védekezés egységes irányítási rendszerének kialakítása és működtetése, veszélyhelyzetben, illetve a katasztrófa sújtotta területeken alkalmazható szabályok bevezetése. korszerű, integrált térinformatikai Seveso adatbázis kapcsolódik az EU-ban működtetett információs rendszerekhez (MARS, SPIRS) hozzáférhető a főigazgatóság internetes honlapján 11
Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER) [4] Célja Az OSJER az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (ONER) döntés_előkészítő és döntéshozó tevékenységének támogatása Feladata az ország sugárzási viszonyainak, helyzetének folyamatos figyelése, jelzése és ellenőrzése a bármely okból bekövetkező nukleáris veszélyhelyzet sugárzási viszonyainak előrejelzése, felmérése (felderítése, értékelése) és jelentése; a nukleáris veszélyhelyzet (NVH) fokozatának megfelelő riasztás és értesítés megalapozása; a KKB és az ONER szerveinek elsődleges és folyamatos tájékoztatása; a lakosság életkörülményeinek, munkafeltételeinek fenntartásához, az anyagi javak védelméhez, a balesetelhárítási tevékenység megalapozásához szükséges adatok és információk biztosítása; a nukleáris veszélyhelyzetben - a másként szabályozott esetektől eltekintve - az ország nemzetközi értesítési kötelezettségének teljesítéséhez radioaktív szennyezettségre jellemző adatok biztosítása a sugárfigyelő rendszer tárcáknál működő mérőhelyei és értékelő központjai szakvéleményére alapozva. Az OSJER központi vezető szerve Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság o Veszélyhelyzeti Központ Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ (az NBIÉK) 12
Jogszabályi háttere 81/1995. (VII.6. ) Korm. rendelet (megalakítása) 2190/1995. (VII.6.) Korm. határozat (feladatkörei) 248/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (működése) Jellemzői Jelenleg 84 mérő állomás, óránként adatszolgáltatás. A figyelmeztető szint 500 nsv/óra. Háttérsugárzási adatok online elérhetősége: CSV XML RSS http://www.katasztrofavedelem.hu/data/csv/csv.php http://www.katasztrofavedelem.hu/data/xml/index.php http://www.katasztrofavedelem.hu/data/rss/index.php Google Earth http://www.katasztrofavedelem.hu/data/kml/index.php FIGYELEM! Az adatok szabadon felhasználhatóak, de kötelező feltüntetni az OKF nevét és weboldalának elérhetőségét, mint adatforrást! Az adatok csupán tájékoztató jellegűek, lakossági riasztására nem használható fel! 13
14
15
A RODOS rendszer [5] Real-time, On-line, Decision Support System Célja A lakosság sugárvédelmének minél hatékonyabbá tétele. Folyamatosan végzett sugárzási helyzetértékelés, döntéstámogatás, hiteles, gyors tájékoztatás normál és vészhelyzeti nukleárisbaleset-elhárításban a lakosság hatékony védelme ellátásához. Feladata nukleáris eseményekre, nukleáris veszélyhelyzetekre való o felkészüléshez, o kezeléséhez, a sugárzási helyzet gyorsabb értékeléséhez az óvintézkedési döntések meghozatalához nyújt informatikai segítőeszközt. 16
Képernyőkép a szlovákiai Mohi atomerőműből feltételezett kibocsájtás határon átnyúló eseményeinek vizsgálatáról 17
Rövid története 1992: EU 9 tagország, 10 laboratórium FZK Karlsruhe intézet (Németország) irányításával 2002: 20 ország, 55 szervezet 2003. szeptember: magyarországi beüzemelése, OKF Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központjában Hozzáférhetősége ISDN2 adatvonalakon keresztül, meghatározott jogosultsági feltételek mellett érhető el Felhasználói EU-ban Belgium, Csehország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Magyarországon, Németország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna Magyarországon a nukleárisbaleset-elhárításban kulcsfontosságú szerepet játszó országos hatáskörű szervek: o Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.), o Országos Atomenergia Hivatal (OAH) o Országos Sugáregészségügyi és Sugárbiológiai Kutató Intézet (OSSKI) 18
tervezett közvetett felhasználói kör o Magyar Honvédség o illetékes megyei szervezetek Előkészítésben Románia, Bulgária, Oroszország Jogszabályi háttere Jellemzői nemzetközi szinten egységes módszerű, korszerű, magas színvonalú megbízható Unix operációs rendszer alatt működik Jelenleg - RODOS 6.0 verzió Magyarországon jelenleg egy nagy teljesítményű HP 9000L Enterprise 1000 típusú, UNIX operációs rendszerű duál szerver működteti, klaszterbe kötve Magyarországon másodlagos rendszer, (párhuzamosan SINAC) A RODOS négyszintű döntéstámogatása 0. szint: Radiológiai adatok gyűjtése, ellenőrzése és megjelenítése, közvetlenül vagy minimális elemzéssel 1. szint: A pillanatnyi és várható radiológiai helyzet elemzése és előrejelzése, vagyis a radiológiai helyzet térbeli és időbeli megjelenítése. 19
2. szint: A lehetséges beavatkozások szimulációja, mint pl.: elzárkóztatás, kimenekítés, jód-profilaxis, áttelepítés, mentesítés, élelmiszer fogyasztás korlátozása stb. 3. szint: Alternatív óvintézkedési stratégiák értékelése és rangsorba állítása, előnyeik és hátrányaik alapján. A RODOS alrendszerei 1. Elemzést végző alrendszer Fő feladata a radiológiai helyzet diagnózisainak és prognózisainak folyamatos pontosítása 2. Óvintézkedéseket kidolgozó alrendszer Fő feladata az óvintézkedések terjedelmének és időtartamának becslése a következményekkel együtt. Szimulációs modellek, hatásvizsgálatok, költségkalkulációk 3. Az értékelő alrendszer Elsődleges feladata a lehetséges óvintézkedési stratégiák rangsorolása és értékelése, mérlegelve azok viszonylagos előnyeit és hátrányait A RODOS adatbázisai On-line adatbázisok (adatok) A paksi atomerőmű kéményeinek, meteorológiai tornyának és az erőmű közvetlen környezetében lévő háttérsugárzás növekedését mérő radiológiai mérőállomások mérési adatai. Az OSJER országos radiológiai távmérő hálózat mérési adatai. Számított előrejelzési adatok: Az OMS 12 óránként, 36 órára vonatkozó előrejelzési adatokat, (ALADIN légköri terjedési modellel generálódnak 13 vertikális szintre, kb. 10 km-es térbeli felbontással Fix adatbázisok: 20
DTA-50 típusú, magyarországi, 1:50000-es digitális térképészeti adatbázis (topográfiai, geográfiai, népességi adatok, kórházak, logisztikai adatok, stb.). Az élelmiszerlánc számításokhoz szükséges, magyarországi sajátosságokat tartalmazó, alapadatok (növényzeti, állattenyésztési, takarmány adatok, stb). Fejlesztési irányai nem nukleáris területre (vegyi és biológiai) történő kiterjesztése, a "piszkosbomba" 1 hatásainak, illetőleg folyók (első lépésként a DUNA) és tavak radioaktív szennyeződésének vizsgálata megkezdődött a RODOS linux verziójának tesztelése megkezdődik egy új "Windows"-os felhasználói felülettel rendelkező RODOS light verzió tesztelése is. EU a 6. keretprogram EURANOS projekt szakmai és anyagi támogatás 1 alfa-sugárzóval (pl. Po-210) elkövetett támadás 21
The local scale model chain and long range atmospheric dispersion model chain 22
További katasztrófavédelmi informatikai rendszerek AMAR Automata mérő és adatgyűjtő rendszer SINAC Magyar Honvédség Vegyivédelmi Technikai Szolgálata (1991- AMAR-2001 automata meteorológiai állomás (meteorológiai, sugárhelyzet /vegyi helyzet mérése, gyűjtése és továbbítása) Atomerőművi balesetek környezeti hatásait elemző interaktív szakértői rendszer, környezeti szimulátor, OAH BESZ Sugárvédelmi Csoport Az esetleges kibocsátások követése Paks Mochovce, Bohunice távoli forrásból származó radioaktív felhő Óvintézkedési javaslatokat ad 23
SPIRS - Seveso Plants Information Retrieval System Veszélyes üzemek Információ-lekérdező Rendszere MARS EU - Major Accident Information System Súlyos Baleseti Jelentési Rendszer PDX Nemzetközi Regionális Radiológiai Adatcsere Központ (Prototípus rendszer) 24
Ellenőrző kérdések és esszé feladat Ellenőrző kérdések 2. Melyek egy integrált katasztrófavédelmi információs rendszer főbb elemei? 3. Mik egy integrált katasztrófavédelmi információs rendszer legfontosabb jellemzői? 4. Jellemezze az Ipari baleseti-megelőzési és -elhárítási informatikai rendszer tervezetét (IBMEIR)! (célja, specifikációja, stb.) 5. Soroljon fel kritikus infrastruktúra szektorokat (ágazatok)! 6. Jellemezze a Súlyos Baleseti Információs Rendszert (célja, feladata, központi vezető szerve, jellemzői)! 7. Jellemezze az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER) (célja, feladata, központi vezető szerve, jellemzői)! 8. Jellemezze a RODOS rendszert (célja, feladata, központi vezető szerve,, Felhasználói, döntéstámogatása, alrendszerei, adatbázisai, fejlesztési irányai)! Esszé feladat Egy kritikus infrastruktúra informatikai rendszerének, alkalmazásának vagy adatbázisának leírása Magyarországon vagy Európai Unióban. Vázlat: A rendszer megnevezése 25
Célja Feladata Központi szerve Hozzáférhetősége Jogszabályi háttere Jellemzői, pl.: Tárolt statikus és dinamikusan változó adatok, elérhető információk, adatbázis struktúra, a rendszer előnyei, hátrányai, hozzáférési jogosultságok, informatikai biztonsági jellemzők, kapcsolatok más rendszerekkel, stb. Dátum, Név, Neptunkód, Szak, évfolyam Tartalmi követelmények Az esszének tükröznie kell azt, hogy a hallgató elmélyült a téma megismerésében. Természetes követelmény, hogy az esszé egyedi és saját készítésű legyen. Amennyiben plágium gyanúja merül fel, az érintett hallgató(k) nem kap aláírást! A plágium ebben az értelemben nem csak más esszéjéből történő építkezést jelenti, hanem a szakirodalomban vagy az Interneten elérhető források feldolgozás nélküli beemelését is! Azért, hogy ellenőrizhető legyen, hogy történt-e változtatás nélküli beemelés a dolgozathoz pontos irodalomjegyzéket kell mellékelni. Formai követelmények Min. 5000 - max. 10000 karakter (2-4 oldal) + ábrák + Irodalom, forrás megjelölés Benyújtandó a félév utolsó foglalkozási napjáig, kinyomtatva, sk. aláírással, valamint elektronikusan MS vagy OpenOffice Word formátumban az erak.fazekasz@gmail.com címre. 26
Irodalom jegyzék [1] ENDRŐDI István: Katasztrófavédelmi információs rendszer, Hadtudomány. 12. 2002. 1. 71-78.; http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2002/1/z-15/chapter1.htm [2] MUNK Sándor - FLEINER Rita: Adatbázisok kritikus infrastruktúrákban - http://hadmernok.hu/2009_1_fleiner.pdf [3] BM OKF: Súlyos Baleseti Információs Rendszer - http://iparibalesetek.katasztrofavedelem.hu/ [4] BM OKF: Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER) - http://www.katasztrófavédelem.hu/tartalom.php?id=514 [5] RODOS-homepage: http://www.rodos.fzk.de/rodos.html További ajánlott irodalmak Munk Sándor: A katonai informatika eszközrendszere /ZMNE-2004, egyetemi jegyzet / Munk Sándor: Információbiztonság vs. informatikai biztonság./ Konferenciacikk, 2007/ http://www.zmne.hu/hadmernok/kulonszamok/robothadviseles7/munk_rw7.pdf Magyar Ferenc: A hálózatszervezés biztonsági szempontjai /HADTUDOMÁNY X. évfolyam, 1. szám/ http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2000/1_7.html HÓKA Miklós: Katasztrófa elhárítás mobilkommunikációs támogatása http://www.zmne.hu/tanszekek/kvt/digitgy/20021/vszt/hoka.html 27
95/2009. (IV. 24.) Korm. Rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetér_l és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról www.bm.hu/web/jog_terv.nsf/0/.../95_2009_korm-rend.pdf 1999. évi LXXIV. törvény, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900074.tv Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár (KFDT): http://www.tankonyvtar.hu/main.php 28