DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. G. Havril Ágnes VESZPRÉM 2009.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS G. Havril Ágnes VESZPRÉM 2009.

PANNON EGYETEM NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA G. Havril Ágnes A SZAKNYELV TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN Az angol szaknyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésének, mérésének és értékelésének vizsgálata a nyelvigényes társadalomtudományi felsőoktatási képzések és szakmák területén Témavezető: Dr. Bárdos Jenő, DSc, egyetemi tanár

A SZAKNYELV TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN AZ ANGOL SZAKNYELVI KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA FEJLESZTÉSÉNEK, MÉRÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK VIZSGÁLATA A NYELVIGÉNYES TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FELSŐOKTATÁSI KÉPZÉSEK ÉS SZAKMÁK TERÜLETÉN Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: G. HAVRIL ÁGNES Készült a Pannon Egyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Alkalmazott Nyelvészet az Idegennyelv-oktatásban alprogram keretében Témavezető: Dr. Bárdos Jenő, DSc, egyetemi tanár Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:...... igen /nem Bíráló neve:......) igen /nem Bíráló neve:......) igen /nem A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el.. (aláírás). (aláírás). (aláírás) Veszprém/Keszthely,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDT elnöke

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton fejezem ki köszönetemet témavezetőm, Dr. Bárdos Jenő DSc, egyetemi tanárnak az értekezés megírásához nyújtott szakmai segítségéért. Külön köszönettel tartozom Dr. Zsolnai József professzor emeritusnak többéves kutatómunkám során kialakult tudatos idegennyelv-pedagógiai szemléletem megalapozásához. Köszönöm Dr. Kurtán Zsuzsa egyetemi docens és Dr. Sárvári Judit egyetemi docens előopponenseknek a jó szándékú és konstruktív kritikai véleményeket, továbbá az értekezés műhelyvitáján részt vevő bizottságtagoknak: Bártfainé dr. habil Károly Krisztina egyetemi docensnek és Némethné dr. Hock Ildikó egyetemi docensnek, hogy hasznos észrevételeikkel szintén hozzájárultak az értekezés végső formájának az elkészítéséhez. Köszönetemet fejezem ki Dr. Sturcz Zoltán egyetemi docensnek és Görgényi István docensnek mint interjúalanyoknak, a kutatásomhoz nyújtott szakmai támogatásért és ösztönző eszmecseréikért, továbbá Horváthné dr. Molnár Katalin főiskolai tanárnak önzetlen nyelvészeti konzultációiért és hasznos szakmai tanácsaiért. Hálával gondolok felsőoktatási szaknyelvi kollégáimra, hallgatóimra és a szakmai képviselőkre, akik a kérdőíves felmérések kivitelezésében segítettek, illetve részt vettek. Külön köszönetet kívánok mondani Tordai Bence főiskolai adjunktusnak a kérdőívek adatainak feldolgozásában és elemzésében nyújtott segítségéért, valamint az Oktatási Minisztérium és a Nyelvvizsgákat Akkreditáló Testület munkatársainak a szakmai adatok rendelkezésemre bocsátásáért. G. HAVRIL ÁGNES

TARTALOMJEGYZÉK DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE... 5 DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE ANGOL NYELVEN... 6 DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE NÉMET NYELVEN... 6 BEVEZETÉS...7 A KUTATÁS TÁRGYA...7 A TÉMA TUDOMÁNYTANI BEHATÁROLÁSA...8 A KUTATÁSI TÉMA AKTUALITÁSA...9 KUTATÁSI PROBLÉMA, CÉLKITŰZÉSEK, HIPOTÉZISEK...11 A KUTATÁS MÓDSZEREI...13 1. AZ ANGOL NYELVHASZNÁLAT (ÁLTALÁNOS ÉS SZAKNYELV) TANÍTÁSÁNAK, TANULÁSÁNAK ÉS VIZSGÁZTATÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE...16 1.1. AZ ANGOL NYELV NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA ÉS AZ ANGOL SZAKNYELV HASZNÁLATÁNAK KIALAKULÁSA...16 1.2. AZ EURÓPAI UNIÓ OKTATÁS- ÉS NYELVPOLITIKÁJÁNAK HATÁSA AZ ANGOL SZAK/NYELV HASZNÁLATÁRA ÉS KÉPZÉSÉRE...19 1.3. NYELVÉSZETI ÉS NYELVPEDAGÓGIAI PARADIGMAVÁLTÁS AZ ANGOL SZAK/NYELV TANÍTÁSÁBAN...24 1.3.1. Nyelvészeti paradigmaváltás...25 1.3.2. Nyelvpedagógiai paradigmaváltás...28 1.4. AZ ANGOL SZAKNYELVTANÍTÁS ÉS A SZAKNYELVI VIZSGARENDSZEREK KIALAKULÁSA...30 1.4.1. Az angol nyelvtanítás tipizálása...30 1.4.2. Az angol mint idegen nyelv tesztelésének rövid története és ideológiája...33 1.4.3. Az angol szaknyelvi vizsgáztatás előfutárai...35 1.4.4. Az angol szaknyelvi vizsgák egyik prototípusa...36 2. A MAGYARORSZÁGI ANGOL SZAK/NYELVI TANÍTÁS ÉS VIZSGÁZTATÁS MÚLTJA ÉS JELENE...38 2.1. SZAKMAI NYELVVIZSGÁK AZ ÁLLAMI NYELVVIZSGÁK IDŐSZAKÁBAN: AZ ELTE ITK SZAKMAI VIZSGARENDSZERÉNEK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE...38

2.2. ANGOL SZAK/NYELVOKTATÁS ÉS SZAK/NYELVI VIZSGÁZTATÁS A FELSŐOKTATÁSBAN...48 2.3. AZ IDEGENNYELVI VIZSGÁZTATÁS REFORMJA...54 3. A KOMMUNIKATÍV SZAKNYELVI KÉPESSÉG/KOMPETENCIA ELMÉLETI VIZSGÁLATA A POSZTKOMMUNIKATÍV ANGOL SZAKNYELVI OKTATÁSBAN ÉS VIZSGÁZTATÁSBAN...65 3.1. A SZAKNYELV FOGALMA ÉS FŐBB JELLEMZŐI...65 3.1.1. Nemzetközi kitekintés...65 3.1.2. Hazai kitekintés...71 3.2. A SZAKNYELVI KÉPESSÉG/KOMPETENCIA ÉRTELMEZÉSE...74 3.2.1. Interakcionális elmélet...74 3.2.2. Autentikusság elmélete...76 3.2.3. A szaknyelvi képesség modellje...78 3.2.4. A kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponensei...84 3.3. A SZAKNYELVI VIZSGA MINT KOMMUNIKATÍV NYELVVIZSGA...86 3.3.1. A szaknyelvi vizsga...86 3.3.2. Az angol általános nyelvi és szaknyelvi tesztelés specifikumai...88 3.4. SZÜKSÉGLETELEMZÉS A SZAKNYELVI KÉPZÉSBEN...92 4. AZ ANGOL SZAKNYELVTUDÁS KONSTRUKTUMA ÉS AZ ANGOL SZAKNYELVHASZNÁLAT KOMPONENSRENDSZERÉNEK MODELLEZÉSE...96 4.1. A KÖZÖS EURÓPAI REFERENCIAKERET KRITIKAI MEGKÖZELÍTÉSE..96 4.2. A KOMPETENCIÁK ÉS A KOMMUNIKATÍV SZAK/NYELVI KOMPETENCIA MULTIDISZCIPLINÁRIS ÉRTELMEZÉSE...98 4.3. AZ ANGOL SZAKNYELVTUDÁS KONSTRUKTUMÁNAK MODELLEZÉSE...100 4.4. A Z ANGOL SZAKNYELVHASZNÁLAT KOMPONENSRENDSZERE...102 4.4.1. A kompetenciák mint a személyiség komponensrendszerei...102 4.4.2. Az angol szaknyelvhasználat komponensrendszerének modellje...104 5. A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZAKNYELVI KOMMUNIKÁCIÓ SZÜKSÉGLETEINEK FELMÉRÉSE...110 5.1. A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA: HALLGATÓI ÉS SZAKMAI SZÜKSÉGLETELEMZÉS...110 2

5.1.1. Az empirikus kutatás célrendszere, tervezése, a vizsgálat logisztikai szakaszának leírása, hallgatói és szakmai kérdőívek szerkezete...110 5.1.2. A hallgatói kérdőív adatainak elemzése, összehasonlítása az országos szaknyelvoktatási igényfelméréssel (1993)...116 5.1.2.1. Nyelvhasználat, nyelvtanulás módja, ideje, nyelvvizsga-bizonyítványok, általános és szaknyelvi vizsgák különbsége...117 5.1.2.2. Az angol szak/nyelvi készségek szükségessége, gyakorisága, önértékelése...134 5.1.2.3. Szaknyelvhasználat célja, szaknyelvtanulási preferenciák és motivációs tényezők, nyelvi tevékenységek hasznossága, szaknyelvhasználat értékelése...140 5.1.3. A szakmai kérdőív adatainak elemzése, összehasonlítása a hallgatói és az országos szaknyelvoktatási igényfelmérés eredményeivel (1993)... 147 5.1.3.1. Nyelvhasználat, nyelvtanulás módja, ideje, nyelvvizsgabizonyítványok és a nyelvtudás önértékelése, általános és szaknyelvi vizsgák különbsége... 149 5.1.3.2. Általános nyelvi és szaknyelvi készségek szükségessége, gyakorisága... 155 5.1.3.3. Szakmaspecifikus nyelvi tevékenységek...157 5.2. A SZÜKSÉGLETELEMZÉSI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE...166 5.2.1. A hallgatói és az országos szaknyelvoktatási igényfelmérés (1993) összehasonlításának eredménye...166 5.2.2. A szakmai és az országos szaknyelvoktatási igényfelmérés (1993) összehasonlításának eredménye...167 5.2.3. Az empirikus kutatás és az országos szaknyelvoktatási igényfelmérés (1993) összehasonlításának konklúziója...168 5.2.4. A hallgatói és a szakmai szükségletelemzés összehasonlításának eredménye...168 5.2.5. A hallgatói és a szakmai felmérések összehasonlításának konklúziója...170 6. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA A CÉLKITŰZÉSEK ÉS A HIPOTÉZISEK TÜKRÉBEN...172 6.1. HIPOTÉZISEK BIZONYÍTÁSA, ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ÉS TOVÁBBI KUTATÁSI IRÁNYOK KIJELÖLÉSE...172 6.2. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK...174 3

6.3. A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLHATÓSÁGA...176 GLOSSZÁRIUM... 178 FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE...186 DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE...193 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE...195 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...198 MELLÉKLET...199 TÉZISEK MAGYAR NYELVEN...206 TÉZISEK ANGOL NYELVEN...220 FÜGGELÉK (A Függelék a mellékelt CD-n található, amely tartalmazza az interjúk írásos összegzését és az ELTE ITK archív szóbeli vizsgáinak jegyzőkönyveit.) 4

A DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE Az angol szaknyelvek korunk Lingua Franca-jaként funkcionálnak, mely gyakorlat a nyelvészeti és idegennyelv-pedagógiai elméletekben is tükröződik. Az értekezés témája az angol kommunikatív szaknyelvi kompetencia fejlesztésének, mérésének és értékelésének vizsgálata. A kutatás célja a rendszerezés és a konszenzuskeresés igényével együtt az angol kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponenseinek rendszerszerű leírása, valamint a szaknyelvtudás konstruktum elemeinek állandó kölcsönhatásán alapuló angol szaknyelvhasználat komponensrendszerének modellezése. A modell, mely beépíti a szükségletelemzések komponensrendszerét is, a hazai felsőoktatási szaknyelvi képzések (oktatás és vizsgáztatás) gyakorlatában alkalmazható, amit a kutatás empirikus része igazol. A társadalomtudományi szaknyelvi kommunikáció jellegzetességeit két nagymintás szakértői mintavétel térképezte fel a tudományterület egyes szakmáiban és felsőoktatási képzéseiben. Az eredmények bizonyítják, hogy a szaknyelvi képzések elengedhetetlen feltételrendszere az igények és szükségletek felmérése, amelyek megalapozzák a tudatos idgennyelv-pedagógiai folyamat célrendszerét, és biztosítják a magas szintű szaknyelvi oktatás és vizsgáztatás feladatrendszerének kidolgozását. A dokumentumok, interjúk, vizsgálati eredmények alapján a disszertáció feltárja napjaink felsőoktatási szakismeret-alapú angol tudományos szaknyelvi képzésében a látens tendenciák jellegzetességeit. Rámutat ennek az újszerű, több feladatra koncentráló, differenciált felsőoktatási szaknyelvi irányzat nyelvpedagógiai professziójának komplexitására. A dokumentumelemzés módszerével és a félig strukturált interjúkból nyert információk alapján megtörtént az ELTE ITK szakmai vizsgarendszerének történeti áttekintése, és a felsőoktatási idegennyelvi képzés múltjának leírása. A disszertáció bemutatja a jelen kutatás és az országos szaknyelvoktatási (1993) igényfelmérések részleges komparatív elemzését. A vizsgálat eredményeként igazolást nyert, hogy Magyarországon az elmúlt 16 év során jelentős pozitív irányú változások mentek végbe. A kutatás több hagyományos elemzési és adatgyűjtési módszert ötvöz. Újdonságként szerepel a komplexitásnövelő komponensrendszerek megismerésének eszköze, a modellezés. Az eljárás és a modellek tovább szélesítették az idegennyelvpedagógia multidiszciplináris aspektusát. A feltárt eredmények alapjául szolgálhatnak további kutatásoknak és a szaknyelvoktatás módszertani diskurzusainak. 5

DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE ANGOL NYELVEN The theme of the dissertation is the scientific investigation of the improvement of communicative ESP competence in teaching and testing. The results of the research are the new approaches of ESP terminologies, a theoretical synthesis of the constituents of ESP construct, and the model of the component-system of ESP language usage. This model can be efficiently used in the target-oriented language pedagogy processes of higher education ESP teaching. The empirical research proves the applicability of the model. We conducted needs analyses among university students and professionals in the fields of social sciences. As further results the dissertation provides the history of ELTE ITK ESP examination system; describes the historical and latest changes in the higher education ESP teaching in Hungary. The comparative analysis of the present and the nationwide needs analysis (1993) highlights the significant changes. The research used different traditional research methods and the method of modelling. This approach widens the multidisciplinary aspect of ESP studies. DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE NÉMET NYELVEN Das Thema der Dissertation ist die wissenschaftliche Erforschung der Verbesserung der kommunikativen Kompetenz von Englisch als Fremd- und Fachsprache (ESP) im Unterricht und bei der Evaluierung. Als Ergebnis der vorliegenden Untersuchung kann ein neues Herangehen an die ESP-Terminologie, eine theoretische Synthese der Konstituenten von ESP sowie die Schaffung eines Modells des Komponentensystems zur Benutzung von ESP betrachtet werden. Das so erhaltene Modell kann zur Erklärung der pädagogischen Prozesse im ESP-Unterricht im Hochschulwesen herangezogen werden. Das Modell ist das Ergebnis von empirischen Untersuchungen, einer Bedarfsanalyse in den Reihen der Hörerschaft und unter Experten sozialwissenschaftlicher Bereiche. Des Weiteren enthält die vorliegende Dissertation einen geschichtlichen Rückblick auf den ESP-Unterricht an der ITK der ELTE, sowie auf die Situation des universitären ESP Unterrichts in Ungarn, wobei der diesbezügliche Vergleich der Situation Mitte der neunziger Jahre mit der jetzigen Lage einen beträchtlichen Wandel aufzeigt. Bei der Verfassung der Dissertation sind sowohl traditionelle Forschungsmethoden als auch die Theorie des Komponentensystems zum Tragen gekommen, was den multidisziplinären Charakter der Fremdsprachenpädagogik aufzeigt. 6

BEVEZETÉS Az idegen szaknyelvi, köztük az angol szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás, nem olyan mélyen gyökerezik a múltban, mint az idegen nyelvek oktatása és vizsgáztatása, ezért hagyományai csak fokozatosan alakultak ki. Az 1960-as évektől világszerte ugrásszerűen megnőttek az angol szaknyelvoktatás iránti igények és szükségletek. Ez az időszak egybeesett számos olyan diszciplína a szaktudományok, a nyelvészet és a pedagógia, valamint társtudományaik kibontakozásával, amelyek egyben a szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás alapját is képezik. Magyarországon a politikai döntések végrehajtását működtető ELTE ITK szakmai anyaggal bővített vizsgarendszere mellett, a szaknyelvi oktatás és a szaknyelvek vizsgáztatásának fellegvárai a felsőoktatási intézmények voltak. Az 1970-es években fellendülő felsőoktatási szaknyelvi kutatások eredményeit azonban, nem követte azok kellő szintű és mértékű gyakorlati alkalmazása. A hazai intézmények nyelvi lektorátusainak többsége a kelet-közép-európai országok szaknyelvtanítási célkitűzéseit és gyakorlatát követte. A szaknyelvoktatásban itt a hangsúly az olvasási és fordítási készség fejlesztésén volt, míg a nyugat-európai országokban valamennyi nyelvi készség kommunikatív irányú fejlesztésére törekedtek. Többnyire a kommunikatív és produktív készségeknek adva nagyobb hangsúlyt. (Kurtán, 2003:71) Hazánkban az 1980-as évek második felétől bekövetkezett társadalmi, gazdasági, technológiai, nyelvészeti, neveléstudományi, idegennyelv-pedagógiai, valamint szaktudományi változások indították el a szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás dinamikus fejlődését. Ekkor a nyelvi-kommunikációs igények és a szakmaspecifikus célrendszer feltételei már együttesen jelentkeztek. A KUTATÁS TÁRGYA Jelen értekezés témája az angol angol mint idegen nyelv kommunikatív szaknyelvi kompetencia fejlesztési lehetőségeinek, mérésének és értékelésének vizsgálata a társadalomtudományi területekhez tartozó [a 169/2000.(IX.29.) Korm. Rendelet alapján] felsőoktatási képzési szakokon [15/2006. (IV. 3.) OM rendelet alapján] és szakmákban. A kormányrendelet tudománytani felosztása nem egyezik az akkreditációs eljárások képzési területeivel. A dolgozatban ezért hangsúlyozzuk több helyen, hogy a tudománytani felosztás alapján milyen képzési területeken, szakokon, illetve szakmákban végeztük 7

vizsgálatunkat. A ténylegesen vizsgált tudományágak és képzési területek megnevezését ld. 14. és a 110. oldalon. A tudományágaknak megfelelő szakmák megnevezését ld. a 111. és 112. oldalon. Mivel ezeken a képzési területeken és a hozzájuk társuló munkaterületeken feltűnően nagy az angol nyelv dominanciája, ezért irányult a kutatás az angol szaknyelvi oktatásra és tesztelésre. Terminológiai szempontból az oktatás kifejezést a tanítási és tanulási folyamat összetett egységeként (Báthory, 1992; Nagy, 1993; Mialaret, 1993; Ballér, 1993) használjuk. A vizsgáztatás kifejezést amely szintén a nyelvpedagógiai folyamat része a mérés és értékelés dichotómiájaként értelmezzük, ahol a módszer lényege egy egyéni teljesítmény egybevetése egy megtervezett, standard viselkedéssel (Bárdos, 2002: 21). A felsőoktatási szaknyelvi képzés mint idegennyelv-pedagógiai folyamat magába foglalja az oktatást és vizsgáztatást, amelynek tárgya az angol szaknyelv mint idegen nyelv. A későbbiekben sokszor csak a szaknyelv kifejezés szerepel, amelyen lényegében az angol szaknyelvi terminus értendő. A disszertáció alapszemléletét az a konszenzuson alapuló idegennyelv-pedagógiai aspektus határozza meg, hogy egy komplex nyelvpedagógiai folyamatban az idegen nyelvtanulás, nyelvtanítás és nyelvvizsgáztatás szorosan összefüggő kapcsolatban áll egymással. Ez az idegennyelv-pedagógiai szemlélet meghatározó eleme több kommunikatív kompetencia-modellnek (Hymes, 1971; Canale-Swain, 1980), nyelvpedagógiai irányzatnak (Hutchinson-Waters, 1987; Munby, 1978) és nyelvpedagógiai kompetencia-modellnek (Celce-Murcia Dörnyei Thurrell, 1995; Bacham-Palmer, 1996), valamint alapelve a Közös Európai Referenciakeretnek is (2002) (későbbiekben KER vagy Referenciakeret). A fentiekben leírt idegennyelv-pedagógiai alapszemléletet az angol szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás területén is mérvadónak tekintjük. Ezért a disszertációban az angol szaknyelvi vizsgarendszerek kialakulásának és elemzésének vizsgálatakor törvényszerű az angol szaknyelv tanulásának, tanításának, mérésének és értékelésének egységes és koherens nyelvpedagógiai értelmezése. A TÉMA TUDOMÁNYTANI BEHATÁROLÁSA A szaknyelvkutatás tárgya a szaknyelvhasználat, illetve a szaknyelvi kommunikáció komplex jellegzetességeinek feltárása. A szaknyelvhasználat jellegzetességeinek feltárása az adott szakmaspecifikus tudományág és a nyelvészet közötti kölcsönhatások alapján egyértelműen interdiszciplináris kompetenciák meglétét feltételezi. Ahhoz, hogy a 8

szaknyelvkutatás céljait meg tudja valósítani, többféle háttértudással és kompetenciával rendelkező szakember együttműködése szükséges. Az inter- és multidiszciplináris jegyek figyelembe vétele miatt, a szaknyelvek kutatása és kategorikus tudománytani behatárolása kétségeket ébreszt. A kutatás során a tudománytani besorolás alapját mindenütt az 169/2000.(IX.29.) Korm. Rendelet tudományterületek felsorolásáról tartalmazó melléklete képezi. Szűkebb értelemben a szaknyelv az alkalmazott nyelvészet irányzataként is meghatározható, mint egy szakmai közösség szóbeli és írásbeli kommunikációjának egy jellegzetes megnyilvánulása. Ez alapján a nyelvtudományok ágába, majd a multidiszciplináris bölcsészettudományok tudományterületébe is besorolható. Az erőteljes szakmaspecifikus tulajdonságok miatt azonban, a szaknyelv az interdiszciplináris szociolingvisztika ágába, vagyis a multidiszciplináris társadalomtudományok területébe is besorolható. A szaknyelv tanulása, tanítása és vizsgáztatása mint komplex nyelvpedagógiai folyamat, számos multidiszciplináris jegyet hordoz, és az idegennyelv-pedagógián belül az idegen nyelvek képzésének mára már önállósult specifikus diszciplínája lett. A szaknyelvi vizsgáztatás az idegen nyelvi mérés és értékelés egyik területe, ahol a tesztelés tárgya a szaknyelv. Az idegen nyelvi mérés és értékelés a pedagógiai és nyelvpedagógiai mérések (tesztelmélet) egyik ágazata, ahol a társadalmi gyakorlat pretudományos szinten igazolható, és a társadalmi gyakorlat absztrakciói szerveződnek multidiszciplinává. Az idegen nyelvi mérés és értékelés legjelentősebb társtudományai a nyelvtudomány, a pedagógia, a pszichológia, a szociológia, a műszaki tudományok és a matematikai statisztika (Bárdos, 2002: 256-260). A fentiekben említett szempontok figyelembe vételével, az angol szaknyelvi oktatás (tanítás és tanulás) és vizsgáztatás az idegennyelv-pedagógia, a nyelvpedagógia, illetve a pedagógia alosztályába, a neveléstudományok tudományágába, de a szaktudományok és a társtudományok erőteljes integrálódása miatt, a multidiszciplináris társadalomtudományok tudományterületbe is sorolható. A KUTATÁSI TÉMA AKTUALITÁSA Az egyesülő Európában és globalizálódó világunkban egyre nagyobb jelentősége van az angol nyelv ismeretének. A 20. század második felében a tudományágak egyidejű integrálódása és differenciálódása következtében létrejött információrobbanás, valamint a 9

gazdasági migráció új piaci igényt hozott létre. Ez a speciális célok és szükségletek szerinti globális méretű angol szakma-orientált nyelvi kommunikáció elterjedését eredményezte. Magyarország csak abban az esetben képes hatékonyan részt venni ebben a felgyorsult nemzetközi politikai, gazdasági, kulturális helyzetben a különböző szervezetek munkájában, ha rendelkezik elegendő számú, magas szintű angol szaknyelvtudást és szaknyelvi kompetenciákat elsajátított szakemberrel. Ilyen szakemberek képzése ma sürgetőbb követelmény a magyar felsőoktatásban, mint bármikor volt. Az egész világon, így az Európai Unióban is, a nyelvpedagógiai értelemben vett idegennyelv- és szaknyelvtudás mérésének és értékelésének jelenleg legelfogadhatóbb eszköze a nyelvvizsga. Hazánk számára alapvető fontosságú, hogy ezen a téren is képes legyen megfelelni a nemzetközi elvárásoknak, normáknak és trendeknek. Olyan korszerű angol szaknyelvi kompetenciákat mérő és értékelő vizsgarendszerekkel rendelkezzen, amelyek elősegítik szakembereink mobilitását és országunk további nemzetközi integrációját. Hosszú évek óta a magyarországi egyetemekről és főiskolákról elsősorban gazdasági és jogi képzésekről kikerülő potenciális munkavállalókat szívesen alkalmazzák olyan hazai és nemzetközi munkakörökben (pl. MOL, banki szféra, L Oreal, De Loitte and Touche stb.), ahol magas szintű angol nyelvtudásukat kamatoztathatják végzőseink (Munka-adói felmérés elemzése, 2008). Magyarországon az angol szaknyelvek tanulása, tanítása és vizsgáztatása a mai napig is nagy kihívást jelent a szaknyelvet oktató és vizsgáztató nyelvtanárok számára. Az igény, hogy a felsőoktatásban az idegen nyelvi képzés legfőbb iránya a szaknyelvi oktatás és vizsgáztatás legyen, már a 70-es évektől érzékelhető volt. Igazi áttörés mégis a 2000-ben lezajló nyelvvizsgáztatási reform idején volt, annak ellenére, hogy eleinte sok intézmény általános nyelvvizsgarendszereket akkrediáltatott. Ezt a nézetet az óta a gyakorlati élet is igazolta, hiszen először Magyarországon Európában szinte egyedülálló módon olyan törvényi szintű kimeneti vezérlés segíti ezt a folyamatot, mint az államilag elismert nyelvvizsgák rendszere, amelyen belül a szaknyelvi vizsgák egyenértékűek az általános nyelvvizsgákkal (Rébék-Nagy, 2004: 262). A hallgatók és a szakemberek felgyorsult nemzetközi mobilitásának eredményeként az elkövetkező években az angol szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás valószínűsíthetően egyre meghatározóbb szerepet fog betölteni a felsőoktatási intézmények társadalomtudományi területeihez tartozó alap- és mesterképzési szakjain egyaránt. Ezért indokolt olyan szaknyelvi képzés és szaknyelvi vizsgarendszerek kialakítása, amelyek megfelelnek az elmélet és a 10

gyakorlat kettős harmóniájának, valamint zökkenőmentesen illeszkednek a nemzetközi szaknyelvi trendekhez és a gyakorlati felhasználók igényeihez. A szaknyelvi vizsgarendszerek céljává kell válnia annak, hogy a vizsgáról szerzett bizonyítvány egy magas szintű szaknyelvtudás garanciáját jelentse a felhasználó/munkavállaló és munkaadó számára egyaránt, illetve visszafelé is hasson: magasabb szintű szaknyelvi oktatásra ösztönözze a szaknyelvtanárokat, és motivált, magasabb szintű szaknyelvtanulásra ösztönözze a majdani vizsgázókat. KUTATÁSI PROBLÉMA, CÉLKITŰZÉSEK, HIPOTÉZISEK A kutatási probléma a szaknyelvi vizsgáztatás hétköznapi gyakorlata és elmélete közötti különbségekből adódott. A disszertáció szerzője egyik alkotója volt a Magyarországon első körben akkreditált OECONOM közgazdasági szaknyelvi vizsgarendszernek (2000, BCE). A kutatót a felsőoktatásban szerzett angol szaknyelvoktatói és szaknyelv-vizsgáztatói munkatapasztalatok ellentmondásai irányították a szaknyelvkutatás elméleti hátterének és a szaknyelvi kompetencia-fejlesztés gyakorlati lehetőségeinek feltárására. A fentiek értelmében, típusát tekintve a kutatás az alkalmazott kutatások csoportjához tartozik. Az angol szaknyelvtanulás, -tanítás és -vizsgáztatás szorosan összefüggő nyelvpedagógiai kapcsolatrendszeréből kiindulva, a jelen kutatás távlati célja, a rendszerezés és a konszenzuskeresés igényével együtt, egy elméleti szintézis: a nemzetközi általános és szaknyelvi teoretikus kutatási eredmények alapján bemutatásra kerül az angol kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponenseinek rendszerezése, valamint a szaknyelvtudás konstruktum és az angol szaknyelvhasználat lehetséges modellezése. A kutatás közvetlen célja a társadalomtudományokon belüli diszciplínák jelenlegi gyakorlatában (oktatási és szakmai tartományokban), a szaknyelvtudás konstruktum komponenseinek szempontrendszere alapján, az angol szaknyelvhasználati igények és szükségletek feltérképezése két nagymintás szakértői mintavétel alapján. A kutatás további célkitűzései a következők: Az angol szaknyelvhasználat nemzetközi (globális) elterjedésének és az angol szaknyelvi vizsgáztatás kialakulásának történeti felvázolása. Az angol szaknyelv és 11

szaknyelvi vizsgáztatás definíciójának és egyes szakterminológiáknak új megközelítése és értelmezése. A magyarországi angol szakmai, szakmai anyaggal bővített és szaknyelvi vizsgáztatás történeti áttekintése az ELTE ITK szakmai vizsgarendszerében. A kommunikatív szak/nyelvi kompetencia fogalom értelmezése, a nemzetközi és hazai szakirodalom által frekventált kommunikatív kompetencia-modellek és a Referenciakeret irányelveinek összevetése. A hallgatói és a szakmai közegekben felmért társadalomtudományi területekhez tartozó angol szaknyelvhasználati igények eredményeinek részleges összehasonlítása a reprezentatív, országos szaknyelvoktatási igényfelmérés (Teemant-Varga-Heltai, 1993) eredményeivel. A kutatás hipotézisei: (1) Az elméleti háttér gyakorlati megvalósításának lehetőségeként felvázolható az angol szaknyelvtudás konstruktomon alapuló szaknyelvhasználati komponensrendszer taxonomikus modellje, amely az angol szaknyelvi képzés során hatékonyan alkalmazható a hazai felsőoktatási intézményekben. (2) A kommunikatív szaknyelvi kompetencia és az ezzel állandó kölcsönhatásban lévő autentikus szaknyelvi szituációs kontextus- és feladatrendszer jellegzetességei a szaknyelvtudás konstruktum csak a szükségletelemzések empirikus eredményeinek feldolgozása által tárhatók fel, amely a szaknyelvhasználati komponensrendszer egyik alkomponense. (3) A felsőoktatási intézmények szaknyelvi képzéseiben és vizsgarendszereiben egy újszerű, látens angol szaknyelvi képzés irányzatának kialakulása folyik. Ez az irányzat ötvözi az oktatási és tanulmányi kompetenciák fejlesztésének igényeit, valamint a piaci kereslet és kínálat kielégítésének szándékát. A hagyományokon alapuló, de attól eltérő idegennyelv-pedagógiai cél-és feladatrendszerrel és új terminológiákkal működik. (4) Az 1993-ban publikált országos szaknyelvoktatási igényfelmérés és a jelen kérdőíves felmérések eredményei az eltelt évek során, feltételezhetően jelentős változásokat kell, hogy mutassanak. 12

A KUTATÁS MÓDSZEREI A kutatás több elemzési és adatgyűjtési módszert ötvöz. Ennek megfelelően a következő kutatási módszerek kerültek alkalmazásra. Kutatási módszerek: A kutatás az angol szaknyelvi képzés szinkrón és diakrón vizsgálatára tesz kísérletet az elmúlt évszázad és napjaink nemzetközi és hazai szaknyelvi oktatási és vizsgarendszereiben. Az ismeretháttér föltérképezése céljából tanulmányozásra került a témára vonatkozó nemzetközi, hazai szakirodalom, és annak kritikai elemzése. A kutatás elméleti hátterének szisztematikus feltárása lehetőséget teremtett a releváns szakterminológiák tisztázására, és az ismeretek rendszerezésére. Az empirikus vizsgálat elindítása és a szükségletelemzéshez tartozó kérdőívek kidolgozása előtt sor került a szükségletelemzésekkel foglalkozó szakirodalom feltárására. A feltáró módszerek közül a dokumentumelemzés módszere került alkalmazásra: az ELTE ITK szakmai vizsgarendszerének és a hazai felsőoktatási intézmények nyelvi egységeinek a szaknyelvi oktatását és vizsgáztatását befolyásoló kormány- és minisztériumi rendeletek összegyűjtése, áttekintése és elemzése. Dokumentumok és statisztikai adatok (OM, NYAK) segítségével elemezés történt az európai uniós és hazai felsőoktatási nyelvpolitikai határozatokról, a Közös Európai Referenciakeret szaknyelvi képzésben való alkalmazhatóságáról és a hazai államilag elismert nyelvvizsgák akkreditációját szabályozó koncepciókról, leírásokról. A magyarországi szakmai nyelvvizsgáztatás főbb korszakainak és jellegzetességeinek feltárása céljából statisztikai adatok hiánya miatt, a kutatásmetodika kvalitatív módszere került alkalmazásra. Irányított beszélgetés történt az ITK 1979-től 1990-ig angol alelnöki pozíciót betöltő vezetőjével (Bárdos Jenő) és félig strukturált interjú készült az ITK szakmai anyaggal bővített vizsgáinak egykori angol nyelvű vizsgáztatójával (Görgényi István). Több tervezett interjú elkészítése meghiúsult az interjúalanyok egészségi állapota, vagy már elérhetetlenségük miatt. 13

Az idegennyelv-képzés és a szaknyelvi képzés történeti áttekintése, feltárása a felsőoktatásban dokumentumelemzéssel és a változásokat folyamatosan elemző oktató-kutatóval (Sturcz Zoltán) készült interjú alapján történt. Az elméleti szintézishez a paradigmává vált komponensrendszer elméletét alkalmaztuk, amely a komplexitásnövelő rendszerek megismerésének, modellezésének eszköze. A kutatási metodológia stratégiai iránya az induktív logikai menetet követte. Kiindulási pontként az empíria szerepelt. Majd az empirikus adatok összegyűjtésének elemzése lehetőséget teremtett az általános jellegzetességek és tendenciák megfogalmazására. Így a leíró (a valóság egy területén meglévő helyzet leírása) és összefüggés-feltáró (különböző változók viszonyának vizsgálata) stratégia módszerei egyaránt megjelennek. Az induktív kutatási stratégia empirikus módszere a feldolgozandó módszer volt. A kutatás súlypontja két nagymintás empirikus felmérés volt: információ- és adatgyűjtés céljából a társadalomtudományi területeken belül két kvantitatív kérdőíves felmérés történt az angol szaknyelvet tanulók és a szakmák nyelvhasználói között. A vizsgált minta, illetve a kutatási program célcsoportjai és területei: (1) Az oktatási közegben 15 frekventált felsőoktatási intézményben a hallgatói célcsoport [a társadalomtudományi területeken belül közgazdaságtudományi (gazdálkodás- és szervezéstudományok), jogi, szociológiai, nemzetközi tanulmányok és a multidiszciplináris társadalomtudományi képzési szakok] szükségleteinek országos, szakértői mintavétele került kivitelezésre. A kiküldött 1600 kérdőívből 1106 visszaküldött, kitöltött és értékelhető kérdőív érkezett be. A felmérésben részt vevő intézményeket és válaszadóiknak gyakorisági mutatóját a 8. ábra, a kérdőívet a 1. sz. melléklet tartalmazza. (2) Az angol autentikus szaknyelvhasználati kontextust meghatározó feladattípusok és szituációk, valamint a szakmaorientált preferenciák objektív/szubjektív igényeinek felmérésére készült a másik kérdőív. Ezek a 14