Előzetes vizsgálati dokumentáció Készítette: ESPA Kft. (2525 Bajna, Őrhegy-alja 4.) 2013. május 1
1. Alap adatok: Létesítendő vezeték megnevezése: Beruházó megnevezése és címe: Üzembentartó megnevezése és címe: Tervező megnevezése és címe: Beruházás rendeltetése: Csepreg 120/20 kv-os alállomás területéről kiváltás; Csepreg XI. 20 kv-os légvezeték E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 9027 Győr, Kandó K. u. 11-13. E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 9027 Győr, Kandó K. u. 11-13. VILLKÁSZ Kft. 9700 Szombathely, Mérleg u. 1/A. Koós János tervező HK-1, HSZ-1, Htr-1 Ksz: 18-0185 közcélú 2. Műszaki adatok: Középfeszültségű szabadvezeték: Üzemi feszültség: Áram neme: 20 kv 3 fázisú, 50 Hz periódusú váltakozó áram Nyomvonal hossza: Építés: É104/2 É2 (OTR) 91,4 fm É2 (OTR) É4 166,0 fm Összesen: 257,4 fm Bontás: É104/1 B4 186,3 fm Áthelyezés új tartószerkezetre (meglévő nyomvonalon): É/B104 É104/1 223,7 fm A vezetők száma, keresztmetszete és anyaga: Építés: 3x50 mm 2 AASC (csupasz) Bontás: 3x50 mm 2 AASC (csupasz) A vezeték elrendezése: egysíkú vezető elrendezés 2
Tartószerkezet/oszlopok anyaga, típusa: Tervezett áttört gerincű vasbeton oszlopok 7 db B12-400 (2 db) B12-800 (1 db) B12-1300 (2 db) B12-2800 (2 db) A tervezett oszlopok föld feletti magassága: 10 m Bontandó rácsos vasoszlop 1 db V12-2500 (1 db) áttört gerincű vasbeton oszlopok 4 db B12-400 (4 db) Szigetelők típusa: - kompozit (SML 70 kn) típ. feszítőszigetelők - T20 típ. tartószigetelők Földelés: szúrt rúdföldelő, lépésfesz. csökk. keretföldelő Érintésvédelem: 20 kv-on védőföldelés Transzformátor állomás: Üzemi feszültség: Áram neme: Építés: 20/0,4 kv 3 fázisú, 50 Hz periódusú váltakozó áram Csepreg 120/20 kv-os alállomás, háziüzemi tr. állomás Az állomás típusa: OTR 20/250 Tartószerkezet: Transzformátor gép típusa: Leválasztó oszlopkapcsoló: B12-1300 típ. vasbeton oszlop (É2 sz.), súlyalap I. alapozással TS 22/100 kva OK 2f-f Elosztószekrény: OTR KOMM 250/4 Leszálló vezeték: NYY 3x1x95 mm 2 (egyerű réz) Nagyfeszültségű biztosítóaljzat: Az állomás földelése: ABSZMKE-24 túlfesz. lev. + NNGk-24/10 A szúrt rúdföldelő, lépésfesz. csökk. keretföldelő Érintésvédelem: 20 kv-on védőföldelés, üzemi földeléssel egyesített 0,4 kv-on nullázás 3
3. Általános adatok: Engedélykérő azonosító adatai: Megnevezése: E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. Székhelye: 9027 Győr, Kandó K u. 11-13. Cégjegyzék száma: Cg. 08-10-001534 Adószáma: 10741980-2-44 A létesítéssel érintett önkormányzat: Csepreg Város Önkormányzata Címe: Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal, 9735 Csepreg, Széchenyi tér 27. Az előzetes vizsgálati dokumentációban közreműködött: Vona Márton szakértő - A vizsgálatra jogosító szakértői névjegyzék: Sz-027/2009: SZTjV-tájvédelem; SZTV-élővilágvédelem, természetvédelem szakértés. - Érvényes: visszavonásig. (Engedély másolata mellékelve.) Russói-Patocskai Réka szakértő - A vizsgálatra jogosító Mérnök Kamarai engedély nyilvántartási jele: MMK 13-11902. SZKV-1.1, 1.2, 1.3 szakértés. - Érvényes: 2016. október 28-ig. (Engedély másolata mellékelve.) Hatta László zajvédelmi szakértő - A vizsgálatra jogosító Mérnök Kamarai engedély nyilvántartási jele: MMK 13-1337. SZKV-1.4. Zaj- és rezgésvédelem szakértés. - Érvényes: 2018. január 22-ig. (Engedély másolata mellékelve.) 4. Előzetes vizsgálatra vonatkozó előírások: Tervezett beruházási tevékenység a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, és a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló rendelet 3. számú melléklet 76. pontja alapján a felügyelőség döntésétől függően előzetes környezeti vizsgálat köteles tevékenységnek minősül. Tervezett létesítményre a 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, és a végrehajtására kiadott 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, illetve a 382/2007. (XII.23.) Kormányrendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról értelmében építési engedélyezési eljárás vonatkozik. Tervezett létesítménynél figyelembe vételre kerültek a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet előírásai. 4
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete alapján 1. Az 1. vagy a 3. mellékletbe tartozó tevékenységek esetén a) a tervezett tevékenység célja; Előzmények: Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. a Bük területén megnövekedett energiaigények kielégítésére 120/20 kv-os alállomás építését tervezi. Az alállomás részére kijelölt területet keresztezi a Kőszeg-Lövő 20 kv-os légvezeték. Szükséges a területről a 20 kv-os légvezeték kiváltása, az állomásba a Kőszeg-Lövő 20 kv-os vonal bekötése, illetve a légvezeték 2 jelű betonoszlopára az alállomás háziüzemét biztosító OTR állomás felszerelése. A nyomvonal leírása: A hálózatkiváltás a VILLKÁSZ K-1 sz. nyomvonalrajz munkaszám: 930908 alapján kerül kivitelezésre (4. sz. melléklet, Nyomvonalrajz). A Kőszeg-Lövő 20 kv-os légvezetéket az építendő 104/1 jelű B12-2800-as oszlopon le kell feszíteni. A 104/1 jelű oszloptól K-i irányba 58,9 méter távolságba 104/2 jelű B12-1300-as leágazó oszlopot kell beállítani, innen kell indítani a kiváltás nyomvonalát. Az új nyomvonal ÉNy-i irányba halad a 2 jelű oszlopig. A 2 jelű oszlopon kerül elhelyezésre a háziüzemi transzformátor. A 2 jelű oszloptól DNy-i irányba 82,4 méterre kell állítani a 3 jelű oszlopot, majd a nyomvonal tovább halad ugyanebbe az irányba a 4 jelű meglévő (cserélendő) oszlopig. A légvezetéket az új nyomvonalra át kell helyezni, áthelyezés után a 104/1 jelű és a 4 jelű oszlopok között a vezetéket le kell bontani. A tervezett 20 kv-os légvezeték nyomvonala és biztonsági övezete haladása közben érinti a Csepreg 034/4, 034/19, 034/44 hrsz.-ú ingatlanokat. b) a tervezett tevékenység, továbbá ha vannak más ésszerű telepítési, technológiai vagy egyéb változatai (a továbbiakban együtt: számításba vett változatok), akkor azok alapadatai: Csepreg külterületén a tervezett 120/20 kv-os alállomást keresztező 20 kv-os légvezeték területről történő kiváltása, ill. az alállomás háziüzemének biztosítása csak hálózatépítéssel, középfeszültségű kiváltó szabadvezetékek és új OTR állomás létesítésével valósítható meg. A tervezett tevékenység pontos megnevezése: Középfeszültségű hálózat kiváltása: - 20 kv-os szabadvezeték szakaszok építése és bontása - oszlopcsere (meglévő, megmaradó 20 kv-os nyomvonalon) 20/0,4 kv-os OTR állomás létesítése A tervezett tevékenység névleges feszültsége: 20 kv, ill. 20/0,4 kv (50 Hz) 5
A 20 kv-os föld feletti szabadvezeték elrendezése: egysíkú vezető elrendezés, tartó oszlopokon leesésgátló alkalmazásával A 20 kv-os föld feletti szabadvezeték anyaga, keresztmetszete: 3x50 mm 2 AASC (csupasz) ba) a tevékenység volumene, A jövőben a területen az esetleges többlet energiatermelés közcélú hálózaton történő fogadásához elegendő lesz a most átépítésre kerülő szabadvezeték hálózat és a létesítendő transzformátor állomás, újabb 20 kv-os hálózatépítésre nem lesz szükség. bb) a telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása, A villamos energia ellátó 20 kv-os szabadvezetékek és a transzformátor állomás építésének tervezett időpontja: 2013. II. félév. A hálózatépítés időtartama: kb. 1 hét. A megépített hálózat teljes egészében használatban lesz a műszaki átadás-átvételt követően. A megépített vezeték átviteli kapacitásának kihasználása időben változó, de a környezet számára az átvitt teljesítmény és villamos energia mennyisége nem érzékelhető. bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési eszközökben rögzített módja, A 20 kv-os kiváltó légvezetékek és az OTR állomás a mellékelt áttekintő térkép szerinti helyen épülnek (1. sz. melléklet, Átnézeti helyszínrajz). Az igénybevett területeket, az igénybevétel módját a mellékelt terület kimutatás tartalmazza (5. sz. melléklet). A tervezett létesítmények az érintett területek rendeltetésszerű használatát nem befolyásolják. A tervezett hálózatkiváltás légvezetékes. A tervezett 20 kv-os légvezetékes hálózatszakaszok nyomvonalhossza: 257 fm. Biztonsági övezet terjedelme (2/2013. (I. 22.) NGM rendelet szerint): 6. (1) Föld feletti vezeték - ideértve a vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezést is - biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért, következő távolságokra lévő függőleges síkokig terjed: a) föld feletti szabadvezeték esetében: ae) 1 kv felett 35 kv névleges feszültségszintig 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter. A tervezett távvezeték biztonsági övezetének szélessége: 6,5 méter. Az építés utáni hatásterület egybe esik a vezeték biztonsági övezetével. 6
bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye, A villamos energia szolgáltatás biztosításához a 20 kv-os kiváltó távvezeték szakaszokat meg kell építeni, majd azokat üzemeltetni kell. Kapcsolódó létesítményként 20/0,4 kv-os OTR állomás kerül beállításra. A tervezett beruházás részeként a kiváltandó hálózatszakasz elbontására, valamint meglévő, megmaradó nyomvonalon KÖF oszlopok cseréjére is sor kerül. Építendő 20 kv-os oszlopok: áttört gerincű vasbeton oszlopok 7 db B12-400 (2 db) B12-800 (1 db) B12-1300 (2 db) B12-2800 (2 db) Bontandó 20 kv-os oszlopok: rácsos vasoszlop 1 db V12-2500 (1 db) áttört gerincű vasbeton oszlopok 4 db B12-400 (4 db) Építendő szabadvezeték: 20 kv-os, 3x50 mm 2 AASC (csupasz) 257 fm Bontandó szabadvezeték: 20 kv-os, 3x50 mm 2 AASC (csupasz) 186 fm Építendő transzformátor állomás: 1 db OTR 20/250 típusú transzformátor állomás, TS 22/100 kva-es transzformátor géppel be) a tervezett technológia, vagy ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását, A 20 kv-os hálózatkiváltás, ill. az OTR állomás tervezése során alkalmazott típus- és iránytervek: VÁT-H2 VÁT-H20 VÁT-H30 Főbb anyagok: - áttört gerincű vasbeton oszlopok: 12 m magas, melyből 10 m föld felett, 2 m földben van - 20 kv-os, AASC 3x50 mm 2 szabadvezeték (csupasz) - OTR 20/250 típusú transzformátor állomás (TS 22/100 kva) A tervezett alapozások típusa: - gallér alap (tartó oszlopoknál) - súlyalap I. (feszítő oszlopoknál) Beton mennyisége gallér alapoknál B12-400 típ. oszlopokhoz: Beton mennyisége súlyalap I. alapoknál B12-800 típ. oszlopokhoz: Beton mennyisége súlyalap I. alapoknál B12-1300 típ. oszlopokhoz: Beton mennyisége súlyalap I. alapoknál B12-2800 típ. oszlopokhoz: 0,23 m 3 /oszlop 2,70 m 3 /oszlop 3,22 m 3 /oszlop 4,75 m 3 /oszlop Az oszlopok alapozásához szükséges beton mennyisége összesen: 19,10 m 3 7
A hálózat kialakításakor az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. által kidolgozott madárvédelmet biztosító burkolatokat (a kereszttartókra elhelyezhető madárvédő szigetelőpapucs) és az áramkötésekhez burkolt vezetőket terveznek. bf) a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége, szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalomé is, A kivitelezés során szükséges gépjárművek: A hálózatépítés során oszlopszállító tehergépkocsi, valamint darus tehergépkocsi kerül alkalmazásra, illetve kisebb teherszállító járművek, furgonok. A hálózat üzemeltetése során évente egyszer kerül üzemviteli bejárásra sor, négyévente pedig minősítő bejárásra, ami terepjáró forgalmat jelent 1-1 napot. A létesítmények esetleges üzemzavara során az elhárításhoz szükség lehet darus kocsira is. A meghibásodás valószínűsége nagyon csekély, 10 éven belül várhatóan nem következik be. A karbantartások és felújítások során is várható csekély járműforgalom. bg) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések, A 20 kv-os légvezetékek létesítésénél be kell tartani a madárvédelemmel kapcsolatos TIH-02-07-es technológiai ajánlást. A tervezett légvezetékek oszlopain az alábbi madárvédelmi intézkedéseket kell tenni: - A 20 kv-os csupasz szabadvezeték hálózat tartó oszlopain mindhárom fázisvezető szigetelőit el kell látni 1-1 db madárvédelmi burkolattal, a középső fázisvezetőt el kell látni kiegészítő burkolattal. - A kereszttartókon madárvédő műanyag papucsokat kell elhelyezni. - A feszítő és leágazó, valamint az oszlopkapcsolós oszlopok áramkötéseit burkolt vezetékből kell kialakítani. Feszítő oszlopon csak a középső áramkötés mehet felül. - Az oszlopkapcsolós oszlopon madárkiülőt kell elhelyezni. A tervezett tr. állomás oszlopán az alábbi madárvédelmi intézkedéseket kell tenni: - A tervezett transzformátor állomás 20 kv-os leszálló vezetékét burkolt vezetékből kell kialakítani. A tervezett hálózatkiváltás az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. Madárvédelmi útmutatója alapján kerül kivitelezésre. bh) a tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek: 1. a telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás, - 2. a telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés, - 8
3. a megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás, és szennyvízkezelés, A hálózatkiváltás és az OTR állomás építése során veszélyes hulladék nem keletkezik. A tervezett létesítmények üzemeltetésük során hulladékot nem termelnek. Az építés és bontás során keletkező hulladékok kezelése megoldott. (Ld. 3. sz. melléklet Építési- Bontási Hulladék tervlapok) 4. az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik, - 5. egyéb - a bd)-bg) pontokban nem szereplő - kapcsolódó művelet; A bd)-bg) pontokban szereplő kapcsolódó műveleteken kívül nincs egyéb kapcsolódó művelet. bi) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia, Magyarországon már alkalmazott, típusterv szerinti technológia kerül felhasználásra. bj) a ba)-bi) pont szerinti adatok bizonytalansága, rendelkezésre állása, megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani, A tervezés adatai pontosak, bizonytalanság nincs, a későbbiekben nem lesz szükség áttervezésre. bk) a telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő vagy - a településrendezési tervekben szereplő - tervezett terület-felhasználási módokat, Szabályozási terv szerint a tervezett hálózatkiváltás vonalán található térségi övezetek Csepreg területén (6. sz. melléklet, Szabályozási terv térkép): M0 Építési szempontból korlátozott használatú mezőgazdasági terület ÁM Általános mezőgazdasági terület Beépítésre szánt terület: TKG Tervezett gazdasági terület Az érintett település településrendezési eszközeivel (szabályozási terv, helyi építési szabályzat) és egyéb jogszabályok követelményeivel biztosítható az összhang. bl) a tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítását, A tevékenység megvalósítása nem teszi szükségessé a területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítását. 9
bm) nyilatkozat arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre az 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket; A tevékenység megkezdését követően nem kerül sor összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására; és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva sem éri el a tevékenységre az 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket. c) a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását; Elvi változatok: földkábel, univerzális kábel földben, vagy oszlopon, szabadvezeték, burkolt szabadvezeték Költséghatékonysági szempontból a szabadvezeték volt a gyakorlati alternatíva. Az érintettség csökkentése miatt döntöttek a fokozott biztonság mellett. Csak ott indokolt a földkábeles hálózat létesítése, ahol a légvezetékes hálózat építése műszaki szempontok miatt nem lehetséges: a földkábeles hálózat létesítése költségesebb, és nagyobb a környezeti hatása, a terület használhatóságát jobban csökkentette volna. A nyomvonalat tekintve a tervezési terület magánterület, ill. részben önkormányzati tulajdonban lévő terület, valamint közúti közlekedési terület. A tervezett nyomvonalat a területek tulajdonosaival történt előzetes egyeztetések folyamán alakították ki. A nyomvonalra más, műszakilag és gazdaságilag a tulajdonosok érdekeivel egyező hasonló értékű alternatíva nincs. d) nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése; A 20 kv-os távvezeték szakaszok megépítésére hálózatkiváltás keretein belül, kis mértékben módosított nyomvonalon, meglévő-megmaradó hálózatrészekhez kapcsolódva kerül sor. 10
e) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként [6. (2) bekezdés] elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel; A tervezett hálózatkiváltás nyomvonalának és a transzformátor állomás helyének kiválasztásakor a műszaki szempontok mellett azonos súllyal kellett figyelembe venni a térségben jelentkező összetett követelményeket, amelyek főleg a következő területekre terjednek ki: Környezetvédelem Lakosságot érő hatások minimalizálása Beépített környezet védelme A környezeti hatások és kockázatok minimalizálása Talaj, erdővédelem Természetvédelem, talajvédelem Védett területek és természeti értékek esetleges közelsége Ökoszisztémák zavarása Tájképi, esztétikai értékek Műemlékvédelem, régészet A térség régészeti és műemlékei A fenti szempontok alapján összehangolt értékelés után alakult ki a nyomvonal: A lakosság zavarása, egészségének károsítása nélkül A természeti környezetbe való minimális beavatkozással A mezőgazdasági terület károsítása nélkül Törvényi előírások betartásával f) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, különösen fa) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében, fb) a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell határolni, fc) az fb) pont szerinti területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel, Negatív hatások: A helyszínek munkagépekkel történő megközelítése során taposás. A munkálatok során a talajmechanikai viszonyoktól függően 10-20 m 2 -en az oszlopállítások helyszínén a talaj bolygatása és a növényzet elpusztulása várható. A kivitelezés során keletkező hulladék (3. sz. melléklet, Építési- Bontási hulladék tervlap). 11
12 A térség környezeti állapota A környezeti levegő állapota A tervezési terület közlekedés szempontjából átlagos területnek vehető. Az előzőek alapján a levegő szennyezettségét a mezőgazdasági tevékenységből származó diffúz légszennyezés, illetve a fűtésből és közlekedésből származó légszennyezés határozza meg. A térség levegőtisztaság védelmi helyzetét alapvetően a közlekedésből származó levegőszennyezés határozza meg és befolyásolja. Hulladékgazdálkodás A területre jellemző a mezőgazdasági termelésből származó, illetve a fogyasztásból származó kommunális hulladék. A térségben lévő vonalas létesítményeknél (közutak) a közvetett hatás (talajszennyezés) jelenti a környezeti kockázati tényezőt. Vízgazdálkodás A tárgyi tevékenység a vízgazdálkodásra nincs hatással, mert nincs vízvédelmi érintettsége. Zaj- és rezgésvédelem A tervezési terület környezetében nem folytatnak a környezetet káros mértékben terhelő zajkibocsátással járó tevékenységet. A meglévő távvezetékek mentén a koronasugárzásból eredő zaj a természetes háttérzajjal sem számottevő. (Éjjel 15-20 db, nappal 30-35 db a szabadvezeték közvetlen környezetében.) Az érintett területek zajvédelmi paramétereit a mindenkori közlekedési viszonyok határozzák meg. A tervezett transzformátor zajkibocsátása megfelel a szabványnak. Épített környezet A hálózatkiváltás tervezett nyomvonala a létesítendő OTR állomással külterületet érint. Az oszlopok, szigetelők, sodronyok, valamint a transzformátor elhelyezése kétségtelenül befolyásolja a közvetlen környezet látványát, tájképi megjelenését. Azonban hálózatkiváltásról lévén szó, ill. a tervezett létesítmények lakott területektől való viszonylagos távolságából adódóan a beruházás a már kialakult területi képet csak kis mértékben befolyásolja. Műemlékvédelem, régészet A tervezett 20 kv-os távvezeték nyomvonala illetve változatai műemlékeket, régészeti lelőhelyet nem kereszteznek és közelítenek meg. Táj- és természetvédelem A tervezett távvezeték és a transzformátor állomás létesítése, működtetése többféle hatással járhat: - vizuális és esztétikai hatás (látvány) - hatás az élővilágra A tervezési terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll.
A tervezett vezetékek és a transzformátor állomás telepítésük során nem fognak természetvédelmi problémát okozni. A környező természetes állat élőhelyek nem sérülnek. A létesítmények működésük során értékes növénytársulásokat, védett növényfajokat nem veszélyeztetnek, üzemeltetésük nem okozza élőhelyek megszűnését, illetve felszabdalását. A beruházás fázisainak leírása Tervezés A kivitelezési tervek a nyomvonal geodéziai felmérése alapján készülnek, ehhez terepjáró gépkocsit és geodéziai műszereket használnak. A nyomvonal rögzítéséhez fa cövekeket helyeznek el. A tervezés során történő tevékenységek lényeges környezetkárosítással nem járnak. Építési, kivitelezési tevékenység A kivitelezést a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságának vezetékjogi engedélye alapján lehet megkezdeni. A szabadvezetékek és az OTR állomás tervezett oszlophelyeit a tervrajzok tartalmazzák (4. sz. melléklet, Nyomvonalrajz). Az oszlopok száma: 7 db a 20 kv-os hálózatkiváltás és az OTR állomás számára. A beruházási fázisban a következő munkafolyamatok elvégzése történik: - Az oszlophelyeken a termőréteg (humusz) letermelése és deponálása - Az oszlopok munkagödrének elkészítése - Oszlopszállítás, oszlopállítás daruval - Oszlop alapok betonozása, elkészítése - Vezetékhúzás, technológiai szerelés, vezetékszabályozás - Tereprendezés, rekultiváció - Üzembe helyezés Talaj védelme: A talajt érintő átmeneti károsodás a beruházási szakaszt követően a növényzet saját regenerálódási képessége folytán várhatóan rövid időn belül megszűnik. Vízgazdálkodás: A kivitelezési munkálatok a felszíni és felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A távvezeték és az OTR állomás építése vízhasználatot nem igényel. A tervezett létesítmények felszíni és felszín alatti vizekkel nincsenek közvetlen kapcsolatban, a terület vízgazdálkodására sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nincsenek hatással. 13
Zajterhelés: A tervezett hálózatkiváltás nyomvonala zajtól nem védendő mezőgazdasági övezeteket érint. Az építési terület részben beépítésre kijelölt tervezett gazdasági terület. A tervezett nyomvonal, ill. a létesítendő OTR állomás oszlophelyének 100 méteres környezetében a 284/2007. (X. 29.) Korm. rend. 2. p), q) bekezdése szerinti zajtól védendő terület, létesítmény nem található. Zajtól védendő lakóépületek, ill. lakóterületi övezetek Csepreg belterület és a szomszédos Bük irányában egyaránt az építés vonalától számított 1 km-eres távolságon túl találhatóak. Zajtól védendő területek meghatározása a vizsgált tervezési helyszín környezetében: Környezet leírása Övezeti besorolás Zajtól védendő terület CSEPREG külterületén M0 jelű korl. használatú nem védendő mezőgazdasági terület 034/4, 034/19, 034/44 hrsz.-ú tervezési terület és ÁM jelű általános nem védendő környezete mezőgazdasági terület TKG jelű tervezett gazdasági terület 4. Gazdasági terület A légvezetéki oszlopállításhoz, a vezetékszereléshez, árokásáshoz használt gépek, technológiák és azok működési ideje oszloponként: (KÖF légvezeték szerelés MK4-2., OTR MK-6. kézikönyvek alapján) Alapozásnál az oszlopok számára lyukat fúrnak/ásnak kb. 2 méter mélységig. A gödör feltárása kézi földmunkával/ markolóval, ásógéppel, fúróval, történhet stb. Üzemidő/gépműködés: napi 35 perc. Oszlopszerelésnél talajszinten kézi szerszámokat használnak, a légvezeték szereléséhez kosaras teherautó szükséges. Üzemidő/kosaras tgk. használat: napi 35 perc. Oszlopállításhoz a beton oszlopokat hosszúgémű autódaruval állítják fel, majd a föld visszatöltése és a döngölés befejezéséig a daru tartja az oszlopot. Üzemidő/kosaras tgk. használat: napi 30 perc. Az oszlopokat platós tgj. hozza, a kevert beton előállításához szükséges anyagokat tgj. szállítja a helyszínre, illetve tgj. szállítja el az alapok helyéről kitermelt földet. Üzemidő/tgj. rakodás ideje: napi 35 perc. 14 A gödörásás történhet kézzel, markolóval, vagy oszlopgödör fúróval (lásd építésibontási leltár, kivitelezői kézikönyv). Gépi földmunka a közművek 2 m-es körzetén kívül végezhető. A kézi gödörásást nem tekintjük zajkibocsátó tevékenységnek.
Üzemidő/gépműködés idejét az alapozással megegyezően ott vesszük figyelembe, mivel térben és időben folyamatosan változik. A létesítendő tr. állomás típusa: OTR 20/250 A transzformátor gép típusa, teljesítménye: TS 22/100 kva Hangteljesítményszint max: 52 dba. (Siemens, TS 5044T alapján) A tervezőtől kapott tájékoztatás szerint, műszaki megfontolások alapján: A hálózatépítés időtartama kb. 1 hét, ami csak nappal jár zajkibocsátással, éjszaka nincs munkavégzés. A KÖF légvezeték üzeme normál légköri viszonyok esetén nem jár zajkibocsátással. Az OTR állomás üzeme éjjel-nappal zajkibocsátást okoz. A tervezett beruházás kivitelezése, valamint a KÖF légvezeték, ill. az OTR állomás működése nem jár rezgéskibocsátással. A terv készítésekor a kivitelező még nem ismert, így az alkalmazott technológia és a használt gépek zajkibocsátását műszaki becslés alapján vesszük számításba, ill. korábbi hasonló zajvizsgálat adatai alapján. A zajvizsgálat módja A zajvizsgálatot jellemzően az építési tevékenységtől, valamint az üzemeléstől származó hatásterület és zajterhelés meghatározására számítással végezzük. A hatásterületet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. -a szerint számítással határozzuk meg. A zajterhelés megítélési szintjét az MSZ 15036:2002 szabvány szerint számítással határozzuk meg. A zajterhelés értékelését az építésre és üzemelésre vonatkozóan a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM számú együttes rendelet 1-2. sz. melléklete szerint végezzük, az építési övezeti besorolásnak megfelelően. A vizsgálat során alkalmazott előírások 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 93/2007.(XII. 18.) KvVM 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete MSZ 15036:2002 MSZ 18150-1:1998 A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról Hangterjedés a szabadban A környezeti zaj vizsgálata és értékelése 15
A zajterhelési határérték ( LTH ) A KÖF szabadvezeték hálózat építése során a kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékeit zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. 2. melléklete határozza meg az övezeti besorolás szerint. (részlet) Sorszám Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db), ha az építési/bontási munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett, 1 évig 1 évnél több nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 4. Gazdasági terület 70 55 70 55 65 50 * jel: Értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány szerint. Az OTR állomás üzemelése során, az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységektől származó zaj megengedett zajterhelési határértékeit a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. 1. melléklete határozza meg. (részlet) Sorszám Zajtól védett terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) nappal éjjel 6 22 óra 22 6 óra 4. Gazdasági terület 60 50 * jel: Értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány és az MSZ 15037 szabvány szerint. A megítélési idő a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos nappali 8 óra, éjszakai 0,5 óra. A létesítéstől származó zaj vizsgálata A létesítés zajvédelmi szempontú hatásterület határa A hálózatépítési tevékenyég oszlopállítás, gödörásás zajvédelmi hatásterületének lehatárolásához a nappali napszakot vettük számításba, éjszaka nincs munkavégzés. A vizsgált létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. paragrafusa szerint az a vonal, ahol a forrástól származó zajterhelés e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal éjjel 55 db 45 db. 16
Jelen esetben a hatásterület határán megengedett zajkibocsátás: gazdasági területek zajtól nem védendő részén: L AF95 = 55 db. A hatásterület határán megengedett zajkibocsátás figyelembevételével határozzuk meg a hatásterület határait. Szabadtéren végzett zajos tevékenységtől az alábbi képlet alapján számítható a várható zajkibocsátás: L AK = L Aeq,átl - 20*log (r/r) + 10*log (t/t) +K R L Aeq,átl. : a tevékenység egész napra, jellemzően 8 órára vonatkozó egyenértékű zajszintje r : a hatásterület távolsága az építési tevékenységtől R : a zajforrás távolsága a zaj kiindulási, értékelési pontjától t = 135 perc, a zajos gépi tevékenység K R = 0 db. L AK : a zajkibocsátás a hatásterület határán A zajkibocsátás számítás kiinduló adatait más hasonló építkezéseken végzett zajvizsgálatok alapján vettük fel: L Aeq, átl = 69 db/10 m. A fenti számítások alapján az oszlopépítéstől és szereléstől, mint építési tevékenységtől származó zaj hatásterületének határa: gazdasági területek zajtól nem védendő részén: r = 28 m/55 db. Az oszlopállítási tevékenység r = 28 m-es hatásterületén belül zajtól védendő létesítmények, lakóépületek nem találhatók, ezért az építési tevékenységtől származó zajterhelést, ill. a zajterhelési határérték teljesülését nem vizsgáljuk. Az építkezéshez kapcsolódó szállítási tevékenység A helyszín környezetében a teljes építési folyamathoz tartozó szállítás egy hónapnál rövidebb időre tervezett. Az alkatrészek és anyagok szállítása közúton megoldható, így elkerülő út építése nem indokolt. 17
A tervezett teljes szállítási tevékenység és a tervezett napi járműmozgás: Szállítási igény: az oszlopok alapozásához ~ 19 m 3 beton 2 db B12-400 típ. tartószerkezet (áttört gerincű vasbeton oszlop) 1 db B12-800 típ. tartószerkezet (áttört gerincű vasbeton oszlop) 2 db B12-1300 típ. tartószerkezet (áttört gerincű vasbeton oszlop) 2 db B12-2800 típ. tartószerkezet (áttört gerincű vasbeton oszlop) szerelvények, KÖF kábelek árokásó földmunkagép oszlopállító darus tgk. mobil betonkeverő A szállítási igény alapján a becsült napi gépjárműmozgás: Szállítási tevékenység Igényelt fuvar Becsült járműszám/nap Új oszlop helyszínre szállítása 1 oszlop/fuvar 1 Kevert betonhoz szállítandó anyag 10 m 3 /fuvar 1 Alkatrészek szállítása 1 fuvar 1 Egyéb munkagépek, felépítmények szállítása tehergépjármű, platós tgj 1 A tervezett gépjármű mozgásoktól származó zajterhelés számítását a várható napi járműszám alapján végeztük. A szállító járművek elhaladási zajeseményszintje L AX és az elhaladás gyakorisága alapján határozzuk meg a szállítási tevékenységtől származó, a megítélési időkre vonatkozó L AM zajterhelést. A határérték alkalmazásához, a településeken áthaladó közutak mentén a beépítettséget kisvárosias, kertvárosias, falusias jellemzően a legszigorúbb lakóterületi határértéknek vettük. A közlekedéstől származó zaj megengedett zajterhelési határértékeit a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. 3. melléklete határozza meg. Sorszám 2. Zajtól védett terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű),. Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (db) nappal éjjel 6 22 óra 22 6 óra 60 50 A megítélési idő a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos nappali 16 óra, éjszakai 8 óra. 18
Jelen esetben a 284/2007. (X. 29.) sz. Korm. rendelet 2.. p), q) bek. szerinti védendő (védett) épületek jellemzően a településeken átvezető út mentén lévő legkedvezőtlenebb helyzetű lakóépületek. Az előzetes megfontolás szerint a legnagyobb zajterhelés az összekötő utak mentén alakulhat ki, ezért csak ezt a viszonylatot vizsgáljuk. Az Országos Közúti Adatbank (OKA-ÁKMI) keresztmetszeti forgalomszámlálási 2009 évi adatai szerint Vas megye összekötő útjain a pótkocsis és nehézjárművek forgalmának átlaga az alábbi táblázat szerinti: Pótkocsis tgj Nehéz járművek Út kategória száma, j/nap száma, j/nap Összekötő út 3 3 Adatbanki adatok szerint az utak belterületi szakaszán a nehézjárművektől származó elhaladási zaj átlaga L AX = 84,4 db/7,5 m. A tehergépjárművek forgalmától származó zaj megítélési szintjét az elhaladási zajok figyelembe vételével a következő összefüggés adja: L AM = L AX + 10*log N 10 log T, ahol: N= a megítélési időben elhaladó járművek száma, T= 57600 sec megítélési idő, nappal, L AX = tgj elhaladási zaja, db. Legkedvezőtlenebb gépjármű elhaladásnak a szokásos 2 nehézjármű-mozgást oda-vissza tekintjük. A számítási eredményeket táblázatban adjuk meg: Szállítási tevékenység Meglévő forgalom, szállítás nélkül Meglévő és szállítási forgalom együtt Elhaladási zaj, L AX db Járműszám a megítélési időben Várható L AM db 84,4 3 41,6 84,4 5 43,8 A számítások szerint a települések átvezető útszakaszán, a szállítástól és meglévő forgalomtól várható zajterhelés együttes megítélési szintje a nappali megítélési időben megfelel, mivel a meghatározott legnagyobb megítélési szint L AM = 44 db kisebb a nappalra megengedett 60 db határértéknél. A szállítási tevékenység 3 db-nél nagyobb zajterhelés-változást nem okoz, mivel a meglévő forgalomtól várható zajterhelés 42 db, a szállítási forgalommal megnövelt zajterhelés 44 db. 19
A megvalósulási helyszín 25 km-es környezetében lévő településeken az út mentén lévő lakóházakig terjed a hatásterület, mivel a beépítés jellemzően korlátozza a zaj keresztirányú tovaterjedését. Az üzemeléstől származó zaj vizsgálata A légvezeték üzeme normál légköri viszonyok esetén nem jár zajkibocsátással, így a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. 1. melléklete szerinti zajterhelési határértéket nem vizsgáljuk. A tr. állomás üzemétől származó zajvédelmi hatásterület A tervezett transzformátor állomás hatásterületének lehatárolásához az éjszakai napszakot vettük számításba. A vizsgált létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a 6. paragrafusa szerint az a vonal, ahol a forrástól származó zajterhelés e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal éjjel 55 db 45 db. Jelen esetben a hatásterület határán megengedett zajkibocsátás: gazdasági területek zajtól nem védendő részén: L AF95 = 45 db. A hatásterület határán megengedett zajkibocsátás figyelembevételével határozzuk meg a hatásterület határait a következő összefüggés felhasználásával: L Aeq = L WA + 10*lg D 20 lg r/r 11 + K R /MSZ 15036:2002./ L AK = L Aeq, mivel a működési idő egyenlő a megítélési idővel L WA : az adott zajforrás hangteljesítmény szintje D: irányítási tényező, D =+1 db. r : a hatásterület határa a zajforrástól R: referencia távolság K R : homlokzati korrekció, K R = 0 db. L AK : kibocsátás a hatásterület határán A számításhoz a kiinduló zajszinteket a megadott adatközlés alapján vettük fel. Tr. állomás hatásterületének határa: OTR 20/250 (TS 22/100 kva) típ. tr. állomás L WA R r D L AF95 Gazdasági területek zajtól nem védendő részén 52 1 0,6 m 1 45 20