A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 3 2. A kollégium működése a működés belső feltételrendszerének bemutatása... 5 2.1. Személyi feltételek, elvárások... 5 2.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások... 6 2.3. A kollégiumi élet szervezettsége... 7 2.3.1. Kötelező foglalkozások... 8 2.3.2. Választható foglalkozások... 9 2.3.3. Szabadidős tevékenységek... 10 2.4. A kollégium kapcsolatrendszere... 10 2.4.1. Irányító szervekkel... 10 2.4.2. Társintézményekkel... 10 2.4.3. Művelődési intézményekkel, történelmi egyházakkal... 11 2.4.4.Szülőkkel... 11 2.4.5. Gyermek és ifjúságvédelem... 11 3. A kollégium nevelés céljai, alapelvei és feladatai... 12 3.1. Keresztény értékrenden alapuló személyiség és közösségfejlesztés... 13 3.2. A személyiség kibontakoztatása, az adottságok fejlesztése... 15 3.3. Egészséges és harmonikus testi lelki fejlődés biztosítása... 16 3.4. A tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés.. 17 3.5. Egyetemes emberi értékekre nevelés... 18 3.6. Vallási nevelés... 19 3.7. A rekreációs nevelés... 19 4. A pedagógiai tevékenység szerkezete, a foglalkozások rendszere... 20 4.1. Tanulás... 20 4.2. Énkép, önismeret, pályaorientáció... 22 4.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra... 24 4.4. Környezettudatosság... 25 4.5. Testi és lelki egészség... 26 4.6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés... 27 4.7. Hon- és népismeret... 28 5. A pedagógiai tevékenység szerkezete, a foglalkozások rendszere... 29 5.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások... 30 5.1.1. Felkészítő foglalkozások... 30 5.1.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások... 32 6. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége... 33 6.1. Intézményi önértékelés... 34 6.2. Külső mérések, értékelések alapján elkészülő intézkedési tervek... 34 6.3. Belső mérések: tanulói eredmények... 34 7. Eszköz- és felszerelésjegyzék... 35 8. Legitimációs záradék... 38 2
1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT "A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény." Gal(5, 22-23) A KOLLÉGIUM KÜLDETÉSNYILATKOZATA A Szent László Katolikus Kollégium diákjainak számára legfontosabb tananyag a jóság és a szeretet, mely képes legyőzni a rosszat és az ellenségből őszinte, jó barátot formálni. Szent László példájára szeretnénk megtanítani kollégistáinkat, hogy egymásnak ne bírái, hanem életet adó orvosai legyenek, ne elítéljék egymást, hanem felszabadítsák társaikat a szeretetre. 3
A nevelés művészete egyszerűen körülírható: a felnövekvő fiatalnak meg kell tapasztalnia tanulnia, hogyan él a felnőtt ember, hogyan imádkozik, hogyan dolgozik, hogyan alakítja életét, hogyan vállal felelősséget, hogyan szomorkodik és örvend, hogyan ünnepel, hogyan viseli el csalódását. (Basil Hume: Gott suchen) A SZENT LÁSZLÓ KATOLIKUS SZAKKÖZÉPISKOLA KOLLÉGIUMÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az alapítás éve: 1992. A kollégium státusa: nem önállóan gazdálkodó Férőhelyek száma: 100 fő Betöltött férőhely: 40 fő A tanulócsoportok összetétele: koedukált (lány, fiú) Pedagógiai programunk összeállításánál alapul vettük a 1993.évi LXXIX törvényt, a 36/2009 (XII.23.) OKM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22) OM rendelet módosítását, azok által megfogalmazott nevelési célokat, követelményeket, valamint diákjaink és szüleik, nevelőtestületünk tagjai, ill. a fenntartó elvárásait, igényeit. A pedagógiai program elkészítésével olyan nevelési rendszer kiépítését segítjük elő, amely a kollégiumi élet minden területén lehetővé teszi a hatékony nevelőmunkát. Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munkának összhangban kell lennie a törvényi, fenntartói és szülői elvárásokkal, valamint a kollégium hagyományaival. Ezért törekedtünk olyan célok és feladatok megfogalmazására, amelyeken az elmúlt években is munkálkodtunk és nem támasztunk irreális igényeket sem a fenntartóval, sem az ellátottakkal szemben. 4
A kollégium hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A kollégium hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Gólya-avató Mikulás est Karácsonyi ünnepség Ballagás, Orsolya-díj átadás Halottak napi megemlékezés az orsolyita nővérek sírjánál Virrasztás Minden iskola, kollégium létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy a hitüknek megfelelő iskolába járassák gyereküket. A szülőktől elvárjuk, hogy az iskolaival, kollégiummal egyező, egységes nevelést adjanak gyermekeiknek, támogassák az intézmény erőfeszítéseit és építő kritikával segítsenek a hibák és a hiányosságok megoldásában, kiküszöbölésében. A kollégium közösségének elvárásai a tanulók magatartásával, viselkedésével kapcsolatban: - a tanuló érdeke erkölcsi felelősséget vállalni önmagáért, hogy Istentől kapott képességeit becsületes munkával kibontakoztassa és számára a lehetséges legjobb teljesítményt nyújtson. 2. A kollégium működése a működés belső feltételrendszerének bemutatása 2.1. Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban mindenki nevel a példa erejével. Ennek mércéje a segítés, a szolidaritás, a kedvesség, a hangnem, a szeretet milyensége. A sokszínű, tagolt, 5
differenciálni képes szellemi környezet megtartó és fejlesztő hatású a diáknak, pedagógusnak, technikai dolgozónak egyaránt. - A nevelő biztos támasz a tanulásban, a lelki gondokban és az ötletek megvalósításában. - A gazdasági apparátus teremti meg a működési feltételrendszert. A technikai dolgozók a kollégium működésének zavartalan biztosításában, az esztétikus környezet kialakításában és gondozásában vesznek részt. Nevelőtestület A kollégium vezetését a nevelési igazgatóhelyettes látja el. A kollégiumban 2 pedagógiai képesítéssel rendelkező, nevelőmunkát végző főállású női alkalmazott dolgozik. A fiúk ellátásában egy félállású férfi kolléga segít be. A pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre a tantestület egybehangzó szavazása alapján. Támaszt nyújtó, szeretetteljes légkör uralkodik a kollégiumban. Mindez annak köszönhető, hogy a nevelők megfelelnek azoknak az elvárásoknak, melyek a keresztény lelkületű pedagógusoktól elvárhatók: a keresztény szellemiség következetes képviselete, jó szakmai és pedagógiai felkészültség, modell-értékű keresztény életvitel, neveltjei iránt érzett felelősség és szeretet. 2.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások A kollégisták egy épületben vannak elhelyezve, melyek az iskola területén található, s így ideálisak abból a szempontból, hogy a tanulóknak kevés időt kell az iskolai bejárásra fordítaniuk. Ideálisak a környezetük miatt is. Ápolt kert és sportpálya teszi hangulatossá a zárt udvarban elhelyezkedő épületet. Mivel távol vannak az utcai forgalomtól, a tanulók szilenciumi és éjszakai nyugalmát nem zavarják a külső zajok. A kollégium működési feltételei biztosítottak. A kollégium épületében található az iskolai könyvtár, a kápolna. Számítógépes szoba, szilenciumtermek segítik az intézmény oktató-nevelő munkáját. Az épület tárgyi felszereltsége, belső esztétikája átlagos színvonalú. 6
2.3. A kollégiumi élet szervezettsége A nevelés /ezen belül a kollégiumi nevelés is/ általános célja a gyermek érett, felnőtt emberré nevelése. Érett, felnőtt ember az, akinek van kialakult világnézete, akinek vannak erkölcsi elvei, és ennek megfelelően alakítja az életét, és aki felelősséggel tudja vállalni a társadalomban ráháruló feladatokat. Minden nevelési tevékenység eleme a követelmények állítása, a meggyőzés és a késztetés. Mindezen tevékenységek erkölcsi jellegűek, következésképpen világnézettől függőek. Ezeket a szempontokat figyelembe véve egyértelműen belátható, hogy nem létezik semleges nevelés. Intézményünk egyházi fennhatóságú, tehát a nevelés keresztény szellemű. A keresztény nevelés célja: - a hit ébresztése és fejlesztése, - a diákok érett, felnőtt kereszténnyé nevelése. A nevelés területei: testi, értelmi, érzelmi, de elsősorban az erkölcsi, akarati nevelés, azáltal lesz keresztény neveléssé, hogy az egyes feladatok végső soron mind a felnőtt keresztény ember egyéniségének alakítását szolgálják, melynek eredményeként a gyermek boldog, bátor, a szellemi környezeti ártalmakkal szemben ellenálló, hasznos állampolgárrá, áldozatkész egyháztaggá válik. Az életkori sajátosságaik révén ezekre a kérdésekre leginkább fogékony tanulók felé a kollégium a missziói feladatát türelemmel, az egyes diákok belső alakulására figyelve kell, hogy ellássa. E türelemnek meg kell mutatkoznia más felekezetekhez tartozó diákjai felé is. A krisztusi életelvekre tekintő nevelésünk az egyes emberekre figyelő, személyiségközpontú kell, legyen. Kollégiumunkban kötelező és választható foglalkozásokat szervezünk. 7
2.3.1. Kötelező foglalkozások Szilencium Egyénileg és csoportosan tanulást végzők beosztás szerint tanulnak. Szabadszilenciumot a kiváló és példamutató kollégisták kaphatnak. Ennek keretében folyik a a napi felkészülés megszervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás, folyamatos segítés és ellenőrzés. Felzárkóztatás, korrepetálás Valamely tantárgyból lemaradt tanulók felzárkóztatása a napi ismeret-elsajátítása kapcsán tapasztalt hiányosságok alapján. Az eredményesség érdekében kislétszámú csoportokat hozunk létre. Kollégiumi nevelőink egyetemet végzett középiskolai tanárok, az ő szakterületükből van főleg lehetőség korrepetálásra (matematika, földrajz, közgazdaságtani ismeretek, fizika). Tehetséggondozás keretében történik a kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás, segítségnyújtás számukra /pályázati és versenylehetőségek felkutatása, versenyekre való felkészülés biztosítása. A keresztény értékrend szerinti kötelező foglalkozások: Közös imák (reggel, este), lelki napok, közös szentmisék (legalább hetente). Személyes törődés: lelki napokon vagy máskor is gyónási lehetőség, és a nevelőtanár szabadidőben egyéni beszélgetésre rendelkezésre áll. A nevelőtanár nemcsak munkakört tölt be, ha nem személyes példaadással, megszólíthatósággal és a tanulókkal való személyes törődést biztosít. Vallás-etikai előadások a kollégisták számára, filmklub, karitatív tevékenység a helyi adottságok szerint 8
egyházi jellegű kirándulások, lelki napokon való részvétel szorgalmazása, vallási életbe való bevezetés, kapcsolatok lelki vezetőkkel (pályaorientáció, hivatásgondozás ), bibliakörök, imakörök, egyházi énekek, vallási életet elősegítő tevékenységek (imák, szokásrend, hagyományok), missziós tevékenység. Csoportfoglalkozások Heti egy órában zajlanak. Ilyenkor kerül sor a kollégium és a csoport életével kapcsolatos dolgok megbeszélésére, a végzett munka értékelésére, valamint a Kollégiumi Nevelés Alapprogramjában szereplő témák feldolgozására. Ezek a foglalkozások alkalmat kínálnak tanulóink beszédkultúrájának fejlesztésére, viselkedéskultúrájának az alakítására, az együttélés szabályainak a megvitatására és a tanulóink erkölcsi magatartásának formálására. Szeretnénk elérni, hogy igénnyé váljék az igazmondás, a fegyelmezettség, a pontosság és a felnőttek iránti tisztelet. A csoportfoglalkozásokat tervezzük, ezek az éves munkaterv részét képezik. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: Ezek a személyes törődést biztosítják. Ezek foglalkozások, jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy tanulóink feltárják egyéni gondjaikat, problémáikat. Ha a diák igényli és kéri, megszervezzük a segítségnyújtást. Ezek csak részben tervezhetők, illetve folyamatosan kezelhetők. Az egyéni foglalkozások keretében szorgalmazzuk a tanuló közvetlen környezetének a megismerését, mert csak így segíthetünk egyéni problémáik leküzdésében, szorongásaik feloldásában. 2.3.2. Választható foglalkozások Évente a munkaterv határozza meg milyen választható foglalkozásokra lesz lehetőség a tanév során. Lehetőség szerint a következőket biztosítjuk: praktikus ismereteket adó foglalkozások, 9
biblia-kör, film klub, háztartási foglalkozások, egészségügyi előadások, tűzzománc szakkör 2.3.3. Szabadidős tevékenységek sport és műveltségi vetélkedők, mozi, színházlátogatások, múzeum, könyvtárlátogatások, hangverseny-látogatás, a városi kulturális rendezvények látogatása, kollégiumi közgyűlés. 2.4. A kollégium kapcsolatrendszere 2.4.1. Irányító szervekkel A kollégium fenntartásával, működésével kapcsolatos feladatokat a Szent László Katolikus Szakközépiskola, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda látja el, az intézmény igazgatója és a kollégium vezetője kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatják egymást a kollégiummal, a nevelőmunkával kapcsolatos eseményekről. 2.4.2. Társintézményekkel A kollégium feladatait csak akkor tudja egyre teljesebben megvalósítani, ha a környezetében lévő más intézményekkel jó kapcsolatot alakít ki, megismerve az ott alkalmazott pedagógiai módszereket és eljárásokat. A folyamatos kapcsolatépítés, fenntartás elősegíti, hogy a kollégium céljait elérje, feladatait eredményesen megoldja. 10
2.4.3. Művelődési intézményekkel, történelmi egyházakkal A kollégium jelentős személyiségformáló hely, mely feladatait úgy tudja megvalósítani, ha együttműködik az adott település közművelődési intézményeivel, történelmi egyházaival. Minden évben fel kell mérni mindazokat a lehetőségeket, rendezvényeket, műsorokat, amelyek a kollégium céljainak megvalósítását szolgálják. (Különös tekintettel a színház, közönségszervező, kulturális vetélkedőire, kiállításokra, zenei estékre, ökumenikus imahétre). A kulturális programok kapjanak kellő propagálást a kollégiumban. A művelődési programokon, rendezvényeken a tanulók részvételét meg kell szervezni. 2.4.4.Szülőkkel A kollégium nevelési-oktatási feladatait úgy tudja megoldani, ha együttműködik az iskolával, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, és a szülőkkel. Tényleges együttműködést kell megvalósítani, igényelve: a kölcsönös rendszeres tájékoztatást, a kollégiumi követelmények ismeretét, és otthoni alkalmazását, rendszeres kapcsolattartást a szülőkkel. Kirívó esetben a család látogatása is szükséges lehet. Rendszeresen tartunk szülői értekezleteket és fogadó órákat. A szülői értekezletek közötti időszakban-levélben értesítjük a szülőket a tanulók tanulmányi teljesítményéről, a szilenciumi tevékenységéről, iskolai és kollégiumi viselkedéséről. Telefonon bármikor érdeklődhetnek, kereshetnek bennünket. Igény és szükség esetén személyesen is rendelkezésükre állunk, hogy a gyermek érdekében konzultáljunk. Ha a gyermek viselkedésében rendkívüli változást észlelünk (negatív irányban) azonnal értesítjük a szülőt/gondviselőt. A pozitív irányú változásokat dicsérettel jutalmazzuk. 2.4.5. Gyermek és ifjúságvédelem A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet a kollégium az iskolával szorosan együttműködve látja el. Ezt az indokolja leginkább, hogy a kollégiumban kizárólag az iskola tanulói laknak. A nevelők napi kapcsolatban vannak a gyermekvédelemmel foglalkozó kollégával, aki mindig szívesen segít a problémák megoldásában. Felvilágosító előadásokon rendszeresen részt vesznek kollégistáink 11
3. A kollégium nevelés céljai, alapelvei és feladatai A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfunkciója megteremteni a megfelelő feltételeket azon gyermekek számára, akiknek nincs lehetőségük a tanuláshoz, szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára biztosítsa a tudáshoz jutás esélyét, így részt vegyen a társadalmi mobilitás elősegítésében. A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot, érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a diákok önszerveződése során kialakuló mikro-társadalomban elősegíti az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Ezzel a kollégium sajátos segítséget ad a társadalmi beilleszkedéshez. Nevelési céljaink: a személyiség minél teljesebb kibontakoztatása, a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a fejlesztése, az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismeretek gyarapítása, a műveltség, a világszemlélet, a világkép formálása, a tanulásnak, a kikapcsolódásnak, a munkának beépítése a színes, sokoldalú kollégiumi életbe, az önismeret, az együttműködési készség fejlesztése, az akarat edzése, az életmód, a motívumok, a szokások, az értékekkel történő azonosulás fokozatos kialakítása, meggyökereztetése, a tanulók keresztény személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. 12
Összességében: Tanulóink tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődését és fejlesztését állítjuk a középpontba. 3.1. Keresztény értékrenden alapuló személyiség és közösségfejlesztés A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akikben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg legteljesebben. Ezért diákjaink elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent embereket kell állítanunk. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőiket: alapvető az emberi és szabadságjogok, a tanulókat megillető jogok érvényesítése, demokratikus, humanista nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása, a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat, alapvető keresztény erkölcsi normák betartása, az egyéni és az életkori sajátosságok figyelembevétele, a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése, építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére, a szülőkkel, a diákönkormányzattal, az iskolával való konstruktív együttműködés. Az általános elvek mellett meg kell fogalmaznunk a konkrét céljainkat: a kollégisták intellektuális tudásának gazdagítása, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, az önművelésre való igény kialakítása, a kollégista felkészítése a közösséggel való pozitív viszony és együttműködés kialakítására, a tanulmányi munka színvonalának emelése, a műveltségi egyenlőtlenség csökkentése, 13
.az egészséges és kulturált életmód, a szokások, az értékekkel történő azonosulás kialakítása, a konfliktuskezelési technikák, vitakultúra elsajátítása, nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése, alapvető háztartási ismeretek elsajátítása. Személyiség- és közösségfejlesztés: Az ember természeténél fogva közösségi lény. Így a tanuló is rá van utalva a szervezett közösségre, az államra, a társadalomra és az őt körülvevő kisebb közösségekre. Ebből következik, hogy rá is vonatkoznak mindazon jogok és kötelességek, melyek az állampolgárokra. Keresztényi mivolta is kötelezi: a közügyekben a közösség javára végzett erőfeszítéseivel váljon kötelességtudóvá. A kollégiumban élő valamennyi diák használja a közösségi helyiségeket, (tanuló, ebédlő, mosdó, háló) így ezeknek rendben tartása mindenkinek feladata. A naposi és ügyeletesi rendszer működtetése mellé felelősöket is rendelünk. Az ügyeletes fogadja a vendéget, tájékoztat a napirend szerinti eseményekről, pontos menetrend szerint nyitja és zárja az ebédlőt, a kaput és az épületek ajtaját. Gazdája az épületnek, irányít, szervez, vagyis készül az életre. Munkája révén erősödik felelősségérzete is. A közösségi viselkedésnek megvan a maga kultúrája, etikája. Ezek hiányában sok csalódás érheti az egyént. Minél kisebb egy közösség, annál nehezebb a beilleszkedés, hiszen minden gyerek más egyéniség, /zárkózott. lobbanékony, pesszimista, fontoskodó, bátortalan/, de éppen sokszínűségükkel alakítják egymást. Ehhez azonban meg kell tanítanunk őket egymás elviselésére. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a Diáktanács. Választott tisztségviselői révén vesz részt a diákközösség mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében, a keresztény közösségek építésének szolgálatában. 14
3.2. A személyiség kibontakoztatása, az adottságok fejlesztése A személyiség fejlesztése A személyiségfejlesztés sarkalatos pontja az önismeret fejlesztése. Nagyobb teret kell adnunk annak, hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat, viselkedésüket, teljesítményüket, társaikat. Kihangsúlyozzuk: törekedniük kell mind a testi, mind a lelki egészségük fenntartására. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal saját testüket, szervezetüket, pszichikumukat, a testi és lelki betegségeket, megelőzésüket, az egészség megőrzését, az egészséges életmódot. Ehhez a csoportnevelői foglalkozásokon túl szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Ugyanakkor a személyiség fejlesztése minden nevelő feladata. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában az Énkép, önismeret, valamint a szociális képességek fejlesztése témakörök megfelelő részterületeit játékos önismereti, személyiségfejlesztő célú közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások keretében oldjuk meg. A foglalkozásoknak nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert segítségükkel nem csak önmagukat ismerik meg jobban a diákok, hanem a közösséghez tartozás élményét is elmélyítik. Adottságok fejlesztése a kollégiumban A kollégium részben családpótló, jelentős az ismeretközvetítő funkciója, továbbá szocializációs színtér. Olyan terep, mely kedvez a tehetség kibontakoztatásának, fejlesztésének. Mivel a kollégium részben helyettesíti a családot, hangsúlyosan jelen van a személyesség. A nevelőtanár és diák között kialakuló közvetlen, bizalmi kapcsolat lehetővé teszi a gyermek szocializációs hátterének, egyéni tulajdonságainak, személyiségvonásainak, képességeinek, lappangó tehetségének feltárását. A kollégium a fizikai biztonság nyújtása mellett emocionális biztonságot is ad, mely bátorít, és megerősít. A kollégium gazdag interakciós közegében a gyermek változatos szerepmintákkal találkozik, amely szociális érését, személyiségének fejlődését jelentősen segíti. E pedagógiai környezetben lehetővé válik a gyermek önés valóságismeretének, önbizalmának, alkotásigényének fejlesztése. 15
3.3. Egészséges és harmonikus testi lelki fejlődés biztosítása Az iskolai egészségvédelmi program elvei szerint neveljük kollégistáinkat. A következő dolgokat tartjuk különösen fontosnak. A testi és mentális képességek fejlesztése és folyamatos karbantartása érdekében fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulókat olyan ismeretekkel kell felvérteznünk, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Lelkileg egészségesek csak úgy lehetünk, ha lelkiismeretünkkel békében vagyunk. Nem mindegy, hogy mivel tápláljuk lelkünket, értelmünket. A Biblia erről így ír: "A vidám elme jó orvosságul szolgál, a szomorú lélek pedig megszárasztja a csontokat." /Péld. 17-22/. Olvasmányaink, a zene, a képek, amikben gyönyörködünk, az eszmék, amik foglalkoztatnak mind hatással vannak lelkünkre. Nem mindegy, hogy tervezés és céltudatosság nélkül, vagy mindezeket átgondolva határozzuk meg napirendünket, hogy miben fáradunk el, mitől üdülünk fel. Ezeknek az alapelveknek az elsajátítását és a gyakorlatba való átültetését csoportfoglalkozások keretében valósítjuk meg. A téma feldolgozásának módjai: előadás /tanár, diák/, videofilm, külső előadó, szakember meghívása. A diákok szellemi teljesítőképessége összefüggésben van a testi állapotukkal. A jó kondíció, az egészségmegőrzés tehát kötelesség. Az emberi test arra teremtődött, hogy a legteljesebb mértékben aktív legyen. A jól megtervezett mozgás növeli a szervezet ellenálló-képességét, lazítóan hat a kedélyre, növeli a szellemi teljesítőképességet, javítja az önbizalmat és az akaraterőt. Mindennap lehetővé tesszük vagy a tornaterem, a futball- és kézilabdapálya, vagy a kondicionáló-terem délutáni használatát. 16
Kollégiumi sporttevékenység A testi-lelki egészséges gondozása és a helyes napi időbeosztás megtanulása érdekében is ajánljuk, hogy a tanulóink naponta legalább egy óra testedzést végezzenek. Ennek szervezett iskolai kereteit a testnevelés tantárgyi órákon kívül a tömegsport foglalkozások és a diáksportkörök biztosítják. 3.4. A tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés A kollégiumi élet egyik legfontosabb és egyben legvitatottabb területe a tanulmányi munka. A kollégiumi tanulás segítésében ismernünk kell a tanulási törvényszerűségeket (mechanikus, intellektuális). Egyszerre több felkészülést, felkészítést kell biztosítanunk. A közösségben való tanulást a diákok nagy része rendkívül nehezen szokja meg. A hangos tanulásra kevesebb lehetőség van, mint otthon. Tanulóink részt vesznek az iskolai korrepetálásokon, tehetséggondozásokon. A kollégiumban a pedagógusok szakjainak megfelelően biztosítunk állandó szaktanári segítséget. Megkülönböztetett törődésben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel történhet Biztosítjuk továbbá a megfelelő időkeretet is a tanulók számára, a tiszta, egészséges termeket, a megfelelő világítást és hőmérsékletet. A tanulmányi munka eredményességét segítjük elő: a tanulópárok megszervezésével, a tanulók feleleteinek nyilvántartásával, a tanulmányi munka és fegyelem havonkénti értékelésével, az egyéni korrepetálások megszervezésével, ha kell a házi feladat kikérdezésével, a helyes tanulási módszerek megismertetésével. 17
A továbbtanulásra való felkészítés Bár a tanulók életpályára való felkészítés nem a középiskolában kezdődik, mégis a pályaválasztás előkészítése különösen jelentőséggel bír a kollégisták esetében, hiszen /távol családjuktól/ a reális pályaválasztásuk érdekében a legtöbb segítséget a kollégiumtól kaphatják. Ehhez mindenekelőtt tájékozódni kell a tanulók érdeklődéséről, pályaválasztási motívumairól, pályára való alkalmasságáról és objektív módszerek felhasználásával meg kell ismerni képességeit. Mindezt ki kell egészíteni a diákkal, az osztályfőnökkel, a szaktanárral és a családtaggal folytatott beszélgetésekkel, ezzel is kontrolálva a választás realitását. Mivel a serdülőnek számos olyan tényező nehezíti pályaválasztását, mint a motiváció hiánya, a döntésképtelenség, az olvasottság vagy a tájékozottság hiánya, ezért különösen hangsúlyos a diákok pályaismeretének bővítése /előadások szervezésével/ és olyan lehetőségek biztosítása, mikor módja van tanulótársaival, volt kollégistákkal, különböző foglalkozásokkal, felnőttekkel a szabad beszélgetésre. 3.5. Egyetemes emberi értékekre nevelés Tudatában kell lennünk annak, hogy a középiskolában eltöltött éveknek döntő szerepük van a tanulók karakterének kialakításában. Törekednünk kell arra, hogy személyiségüket a négy alapérték: igazságosság, jóság, szépség, szentség határozza meg. Ennek érdekében kötelességünk: felkelteni érdeklődésüket a valódi értékek iránt, igényességet kialakítani bennük, erősíteni küzdő és kudarcvállaló képességüket, szintézist teremteni bennük a keresztény hit által, arra tanítani őket, hogy mint keresztények kötelezzék el magukat Isten szolgálatára. 18
3.6. Vallási nevelés Minden egyházi intézmény fundamentuma. A hit által kell megteremteni azt a keresztény közösséget jellemző szeretetteljes és bizalmas légkört, amelyben a tanulók otthon érzik magukat. Nagy szerencsénkre és örömünkre a tanári kar valamennyi tagja hivő, így egyforma lelkiismeretességgel látja el ebből adódó feladatait: reggeli ima a kápolnában, heti egy alkalommal felekezetnek megfelelő mise, az ökumenikus imahéten való részvétel. 3.7. A rekreációs nevelés Az egészséges életmódra nevelés része, a mai kor elengedhetetlen követelménye. Célunk a harmonikus tanulói személyiség kialakítása, szoros összefüggésben az egészséges életre szoktatással. E terület kiemelésénél az a célunk, hogy a diákokat felkészítsük a harmonikus felnőtt életre, középpontba állítva a természetes életmódot és korszerű táplálkozást. Ezek jegyében tanulóinkat csoportfoglalkozások kereteiben megismertetjük a népi és természetgyógyászat, valamint a főzés-sütés alapelemeivel. Ez utóbbit kiegészítjük általános háztartási ismeretekkel, valamint a kézi és gépi varrás alapelemeinek megismertetésével. A hátrányos helyzetű tanulóknak felzárkóztató, tehetséggondozó és társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozásokat szervezünk. Nevelőink elsődleges feladatnak tekintik a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedésének segítését a kollégiumi közösségbe. /korrepetálások: matematika, fizika, földrajz, közgazdaságtan, angol nyelv tantárgyakból/. Ösztönözzük őket az iskolai valamint a városi könyvtár látogatására. Tanulmányi előmenetelüket fokozott figyelemmel kísérjük, hiszen éppen náluk tapasztalható sok esetben a lemaradás, hiányosság. 19
4. A pedagógiai tevékenység szerkezete, a foglalkozások rendszere I. melléklet A csoportfoglalkozások témakörei, azok céljai és fejlesztési követelményei Témakör 9. 10. 11. 12. 13-14. Tanulás 4 3 3 1 1 Énkép, önismeret, pályaorientáció 3 3 4 3 2 Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra. 3 3 2 4 5 Környezettudatosság 2 2 2 2 3 Testi és lelki egészség 4 4 4 4 4 Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára 3 3 3 3 2 nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret 3 4 4 3 3 Összesen: 22 22 22 20 20 4.1. Tanulás Célok és feladatok A kollégiumba érkező tanulók sok iskolából, településről, családi környezetből jönnek. Tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérő. A tanulás legtöbb összetevője tanítható. A kollégiumi foglalkozásokon alapfeladat, hogy a kollégiumi élet egész időszakában figyelemmel kísérje azt, hogyan tanulnak a kollégisták. A rendszeres tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulásmódszertan az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését szolgálja. Segíti a kollégistákat elsődlegesen is az 20