JÓT, S JÓL! II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010. Módosítva és egységes szerkezetbe foglalva: 2010.november 29-én 1
TARTALOMJEGYZÉK II. RÁKÓCZI FERENC... 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM... 1 2010.... 1 1. BEVEZETŐ... 6 KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 8 1. 2. Az iskola működésének törvényes feltétele... 9 2. nevelési program... 13 2. 1. az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei... 14 2.1.1. Pedagógiai alapelveink:... 14 2. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai:... 16 2. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai:... 19 A kiemelt fejlesztési feladatok... 20 Európai azonosságtudat egyetemes kultúra... 21 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés... 21 Gazdasági nevelés... 22 Környezettudatosságra nevelés... 22 A tanulás tanítása... 23 Testi és lelki egészség... 24 Felkészülés a felnőttlét szerepeire... 24 2. 1. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatainak teljesítéséhez szükséges erőforrások.... 26 2. 1. 5. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka feladatainak teljesítését jelentő kritériumok.... 26 A kompetenciafejlesztés teljesítési kritériumai... 26 2. 1. 6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere.... 28 2. 1. 7. A tanulók jutalmazásának elvei:... 30 2. 1. 8. Büntetési formák... 31 2. 1. 9. A nevelési eszközök, módszerek formái.... 32 2. 2. 1. Pedagógiai cél:... 33 2. 2. 2. A személyiségfejlesztés területei:... 33 2. 2. 3. A gyermeki személyiség megismerése:... 33 2. 2. 4. A személyiségfejlesztés színterei:... 34 2. 2. 5. A személyiségfejlesztés feladatai... 34 2. 2. 6. A személyiségfejlesztés feltételei... 35 2. 3. a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 36 2. 3. 1. A közösség fogalma... 36 2. 3. 2. A közösségfejlesztés területei... 36 2. 3. 3. A közösségfejlesztés hatása... 36 2. 3. 4. A közösségfejlesztés feltételei... 36 2. 3. 5. Az iskolai közösségek rendszere... 37 2
2. 3. 6. A közösségfejlesztés feladatai:... 37 2. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 39 2. 4. 1. Intézményi stratégia a beilleszkedési, magatartási zavarral küszködő gyermekek megsegítésére... 39 2. 4. 2. A beilleszkedési zavarral küszködő gyermekek fejlesztési formái... 39 2. 5. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység... 41 2. 5. 1. A tehetséges tanulóra jellemző tulajdonságok:... 41 2. 5. 2. A tehetség típusai:... 42 2. 5. 3. A tehetséggondozás feladatai:... 42 2. 5. 4. A tehetséggondozás megvalósításának módjai:... 43 2. 5. 5. A tehetséggondozás színterei :... 43 2. 5. 6. A tehetséggondozás eredményességének kritériumai... 43 2. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 44 2. 6. 1. Iskolai helyzetkép... 44 2. 6. 1. Az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi feladatai:... 44 2. 6. 2. A gyermekvédelem feladata:... 44 2. 6. 3. A gyermekvédelem tevékenységi formái, módszerei, eszközei, eljárásai, szolgáltatásai... 45 2. 6. 4. A feladatellátás körülményei, módja.... 46 6. 5. Az iskolai gyermekvédelem ellenőrzési értékelési rendje, fejlesztés, minőségbiztosítás.... 46 2. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 47 2. 7. 1. A tanulási zavar felismerése... 47 2. 7. 2. A részképesség zavar fejlesztésének formái, terápiai:... 48 2. 7. 3. Felhasználható irodalom:... 50 2. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 52 2. 8. 1. A hátrányos helyzet kialakulását okozó tényezők:... 52 2. 8. 2. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység célja, feladatai:... 52 2. 8. 3. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák:... 52 2. 9. Az intézmény egészségnevelési programjának meghatározása... 54 1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS FILOZÓFIÁJA... 58 2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJAI, FELADATAI, A FELADATOK TELJESÍTÉSÉNEK KRITÉRIUMAI... 59 2. 1. A Környezeti nevelés célja... 59 2.1.1 Észlelési tudatosság... 59 2.1.2. Ismeretek... 62 2.1.3. Környezeti etika... 68 2. 1.4. Állampolgári cselekvési készségek... 72 2. 1. 5. Állampolgári cselekvési tapasztalatok... 73 3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ELMÉLETI ALAPJAI... 74 3
4. AZ EGYES MŰVELTSÉGI TERÜLETEK SZEREPE... 79 5. A KÖRNYEZETI NEVELÉS MÓDSZEREI... 88 5.1 Tanítási-tanulási tevékenységek... 88 Ajánlott együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek... 92 6. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉRTÉKELÉSE... 93 6.1. Az értékelés célja... 93 6.2. A környezeti nevelés színterei... 95 6.2.1. Tanítási órák... 95 6. 2. 3. A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás... 95 2. 11. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 105 2. 11. 1. Az együttműködés formái:... 105 2. 11. 2. A tanulók és pedagógusok együttműködésének formái... 106 2. 11. 3. A tanuló és pedagógus együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei.... 106 2. 11. 4. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:... 106 2. 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.... 107 Kémia... 112 Biológia... 112 Történelem... 112 2. 13. A NEVELÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI... 113 3. 1. TANTÁRGYI RENDSZER... 117 3. 1. 1. Kötelező tantárgyak:... 117 3. 1. 2. Tantervi modulok:... 117 3. 1. 3. Integrált tantárgyak:... 117 3. 1. 4. Emelt szintű oktatás:... 118 3. 1. 5. Óratervek... 118 3.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásainak elvei... 122 3.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei... 123 3. 4. A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése.... 125 3. 5. Moduláris oktatás... 137 3. 6. A tanulók fizikai állapotának mérés... 137 3. 7. A mindennapos testedzés megvalósítása... 140 3. 8. Az írásbeli beszámoltatások rendje... 141 3. 9. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt feladatok meghatározása 141 3. 10. A felzárkóztatás módja... 141 3. 11. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS SZERVEZÉSE AZ 5 6. ÉVFOLYAMOKON... 142 3. 11. 1. A nem szakrendszerű oktatás célja, feladata, meghatározása... 142 4
3.11.2. A mérések során vizsgált kompetenciák... 143 3.11.3. A nem szakrendszerű oktatás időkerete... 143 3. 11. 4. A nem szakrendszerű oktatásban alkalmazott módszerek... 144 3. 11. 5. A nem szakrendszerű oktatásban nyújtott teljesítmény értékelése... 144 3. 11. 6. A nem szakrendszerű oktatás személyi feltételei... 144 4. MELLÉKLETEK... 145 4. 1. Tantervek az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára... 145 4. 2. Tantervek az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára... 145 5. ZÁRADÉKOK... 147 5. 1. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések... 147 5. 2. Legitimációs záradék... 148 5
1. BEVEZETŐ 6
JÓT S JÓL! EBBEN ÁLL A NAGY TITOK. (Kazinczy Ferenc) KÜLDETÉSNYILATKOZAT Kis iskolánk minden gyermek számára jó hagyományokra épülő szellemiségével megfelelő alapismereteket nyújt a továbbtanuláshoz, példát az igazi értékek, az egyetemes emberi tulajdonságok, helyes magatartásformák elsajátítására és gyakoroltatására. Nyolc év alatt lehetőséget ad a tudás megszerzésére, mely erőforrása az önálló gondolkodásnak, az értékteremtésnek, az erkölcsi helytállásnak, a magyarság és az emberiség iránti felelősségérzetnek. Arra törekszünk, hogy a velünk kapcsolatban állókkal együttgondolkodva, az elvárásokhoz igazodva minden gyermek megkapja a lehetőséget az önmegvalósításhoz, képességei és készségei fejlesztéséhez nyugodt, biztonságos körülmények között. Hisszük, hogy felelősséggel átgondolt, gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermekközpontú alapelvekre épülő pedagógiai programunk megvalósítása minden résztvevő megelégedettségére történik. CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE! II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 8
1. 2. Az iskola működésének törvényes feltétele 9
10
11
12
2. NEVELÉSI PROGRAM 13
2. 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PE- DAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI Félig sem oly fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad. (Eötvös József) 2.1.1. Pedagógiai alapelveink: Nevelőtestületünk nevelő-oktató munkájának pedagógiai alapelve a gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó gyermekközpontú pedagógia. Iskolánkban családias légkörben tartalmas munka folyik a célok elérése érdekében tanuló és tanár részéről egyaránt, ahol a tanuló is aktív részese a tanítás-tanulás folyamatának, ahol a tanuló felfedezheti az alkotás izgalmát és örömét, és ahol hozzásegítik egyéni fejlődéséhez, hogy megtalálja a majdani felnőttkori érvényesüléséhez vezető utat. Minden tevékenységünkkel arra törekszünk, hogy tanulóink a közös családi és iskolai nevelés és oktatás eredményeképpen az alábbi tulajdonságokkal rendelkezzenek. Cselekvéseiben, megnyilvánulásaiban: humánus, erkölcsös, becsületes, fegyelmezett, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, gyakorlatias, kellő önismerettel rendelkező, érzelmileg töltött egyéniség. Tanulásban, munkában szorgalmas: becsüli a tudást, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, tanulásban, munkában) ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen, szabatosan tudja megfogalmazni, továbbfejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, a mindennapi életben felhasználható képességekkel, készségekkel rendelkezik Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: anyanyelvünket, nemzeti kultúránkat, történelmünket, a természetet, 14
a környezet értékeit, érdekeit, szereti hazáját, más népek hagyományait, értékeit, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges pozitív magatartásformákat: ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom,európai nemzetek közössége, az emberiség) harmonikus együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, a sajátjától eltérő nézeteket megérti és tiszteletben tartja. Igénye van az egészséges életmód kialakítására: tiszteli az életet, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése, és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Van elképzelése a jövőjét illetően: sajátos lelki békével rendelkezik, erkölcsi, szellemi és testi edzettsége életkorának megfelelő mértékű. 15
2. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai: Az ember tudatos élőlény, aki képes saját maga és az őt körülvevő emberi, társadalmi és természeti környezet megismerésére, akinek célja, jövője van, aki akarattal rendelkezik, akinek életét érzelmek jellemzik; aki tudatos lényként kérdez, és válaszokat fogalmaz mag, akit a fizikai lét, a szellemi lét, az élet értelme, problémái és feladatai foglalkoztatnak. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka megtervezése tükrözi a Nat szellemiségét, amelyet a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a magyar törvények, kiemelten a közoktatásról szóló törvény, valamint az emberi jogokról, a gyermek jogairól, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról, a nemek közötti egyenlőségről szóló nemzetközi dekrétumok és magyar jogforrások határozzák meg. Az iskola általános céljai: A konstruktív életvezetés megalapozása, a személyiségek felkészítése magasrendű szociális funkciók ellátására, társadalmilag és egyénileg is eredményes magatartásés tevékenységformák kialakítása. Értékteremtés: A biológiai lét értékeinek megismertetése. Az én harmóniájára, autonómiájára vonatkozó értékek közvetítése. Társas kapcsolatok értékeinek megismertetése, gyakoroltatása. Társadalmi eredményességre vonatkozó értékek megalapozása. Humanizált társadalom és világkép értékeinek megismertetése. A tanulók egészséges fejlődésének elősegítése: értelmi, érzelmi-akarati, pszichomotoros képességeiknek fejlesztésével. A nyolcosztályos képzés során kiemelt célunk az anyanyelvi és idegen nyelvi kultúra és kommunikáció fejlesztése. Kiemelt célunk továbbá, hogy tanulóink a nyolcadik évfolyam végére egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezzenek olyan jól megalapozott, bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket tudásuk gyarapítására. Ismerjék és gyakorolják a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat. Alakuljon ki bennük határozott elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket, sorsukat illetően. Az iskolai nevelés oktatás alapvető célja: A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai nevelés oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése, azaz olyan képességek és készségek fejlesztése, amelyek birtoklása alkalmassá teszi tanulóinkat a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, és aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. 16
1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) az egyén szükségleteinek megfelelően. 3..Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel a tanulót a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, és tanulja meg irányítani cselekvéseit. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát.. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 7. Szociális és állampolgári kompetencia 17
A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanuló hatékony és építő módon vehet majd részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy a tanuló rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti a tanulót abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 18
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 4. évfolyam): Nevelő-oktató munkánk: óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt. Az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgásigényének. Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Célok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5 8. évfolyam): Nevelő-oktató munkánk: folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Vegye figyelembe, hogy a 10 12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Vegye figyelembe, hogy 13 14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt neveljük. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. 2. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: Az iskola feladatai az általános célkitűzések megvalósítására: Az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományra, a technikára vonatkozó olyan ismeretek tanítása, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását és segítik eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. 19
Feladatunk, hogy a közösségfejlesztő, vagyis morális magatartás- és tevékenységformák megismertetése, elsajátításuk megalapozása. Ennek érdekében a tanulókat meg kell ismertetni a szellemi és fizikai munka alkotó örömével. Ki kell alakítani a szellemi vagy fizikai munka eredményeként született értékeink megóvására irányuló értékóvó magatartást. Fontos feladatunk a segítőkészség és a fegyelmezettség kialakítása tanulóinkban. A tulajdonképpeni erkölcsi nevelés körébe tartozó magatartásformák kialakításához elengedhetetlen a gyermekek permanens ellátása felelős feladatokkal, eközben ki kell használni a tanulók aktivitási szükségletét, és így hozzásegíteni a szociális éréshez. Fontos feladatunk tanulóinkat megtanítani saját maguk reális megítélésére, és elindítani őket a harmonikus egyéniséggé válás útján. Ki kell alakítani a gyermekekben az önfejlesztés igényét, meg kell ismertetni és gyakoroltatni kell őket intellektuális-művelődési tevékenységekkel. Elsődleges feladat ezen a területen a tanulás megszerettetése, a tanulás, az ismeretek bővítése és megújítása iránti nyitottság megőrzése, továbbfejlesztése. El kell fogadtatni tanulóinkkal, hogy ismeretrendszerüket folyamatosan korszerűsíteni és bővíteni kell, hogy a változó élethelyzetekben adódó feladatokat és problémákat sikeresen meg tudják oldani. A pedagógus feladata a tanulással kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakításában gyakori és megalapozott sikervisszajelzést és a tanulmányi feladatok megoldásához segítségadást nyújtani. A tanulókat meg kell ismertetni az egészségvédelem szükségességével. Fontos feladatunk kialakítani tanulóinkban az élet iránti tiszteletet. Meg kell szerettetni a mozgást. Ki kell alakítani a tanulókban a higiéniai szabályokat követő magatartást. Feladat a tanuló önmagára és környezetére irányuló esztétikai tevékenységformáknak az elsajátíttatása. Különösen a pubertás kor kezdetén fontos feladata a pedagógusnak, hogy a spontán módon megjelenő, önmagukra irányuló tanulói próbálkozásokat hagyja kipróbálni, orientálja, megfelelő instrukciókkal segítse, hogy a próbálkozások megfelelő szinten mozogjanak, a gyerekek hasznosítható tapasztalatokat gyűjthessenek, hogy saját adottságaikat is figyelembe véve a maximumot hozzák ki önmagukból. A környezetre irányuló esztétikai tevékenységek közül már kisgyermek korban be kell vonni a tanulókat közvetlen környezetük szépítésébe. A kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák beépülésének érdekében a tanulókat részeseivé kell tenni az értékek megnevezésében, azonosításában, akik így megértik azok következményeit, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető feladat az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek kialakítása, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság megőrzése. 20
Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A tanterv a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanulókat fel kell készíteni, hogy a demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának érdekében részt vegyen a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvételre, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Az iskolának egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. fele- 21
lősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulás. Gazdasági nevelés Alapvető feladatunk, hogy tanulóinkban megfelelő attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. El kell érni, hogy értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért fontos feladat a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztése, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Szükség van ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos megerősítésének, gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő kreatív feladatok és projekt jellegű tevékenységek. A fenntartható fejlődés érdekében a tanulókat fel kell készíteni az egész életen át tartó tanulásra, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárokká válnak, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük ér- 22
tékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása Az iskola alapfeladata, hogy az ismeretek átadása és elsajátíttatása mellett a figyelmet és az emlékezetet, valamint az értelmi képességeket és az egész személyiséget is fejlessze. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban az alapkészségek kialakítására (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítására irányuljon. Az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása elengedhetetlen. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. Tanulási színtér az iskolán kívül pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatok hatékonyabbá tétele érdekében el kell sajátítani és alkalmazni az új informatikai eszközöket és az elektronikus oktatási segédanyagokat. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program össz- 23
hangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés során a betegségek megelőzésének módjai mellett az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok feladata felkészíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében 24
kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség) Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 4. évfolyam). Az 1 4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy: A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejleszsze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását. Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket. Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5 8. évfolyam) Az 5 8. évfolyamon folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy: Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való kiegyensúlyozott, építő kapcsolatokhoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzetét, empátiáját. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét. Tudatosítsa a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általános szabályát. Tisztázni az egyéni és közérdek fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra. A nemzeti, nemzetiségi és az etnikai hagyományok megismertetése, és ápolásukra való nevelés. Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. 25
2. 1. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatainak teljesítéséhez szükséges erőforrások. Humánerőforrások: pedagógusok, gyermekvédelmi felelős, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak. Pénzügyi erőforrások: fenntartói finanszírozás, helyi bevételek, pályázatok, alapítványi és szülői támogatás. Tárgyi feltételek (megteremtése, folyamatos fejlesztése), 2. 1. 5. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka feladatainak teljesítését jelentő kritériumok. A feladatok teljesítése akkor valósul meg, ha a tanuló teljesíti a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi követelményeket, kellő alapismerettel rendelkezik középiskolai tanulmányainak megkezdéséhez, megfelelő önismerettel rendelkezik, ismeri saját képességeit, készségeit és ezek állandó fejlesztésére törekszik, ismeri és alkalmazza a helyes magatartásformákat, képes önálló gondolkodásra, feladat- és problémamegoldásra, értékteremtésre, felelősséggel rendelkezik önmaga, társai, a magyarság és az emberiség iránt általános iskolai tanulmányainak befejezésekor. A kompetenciafejlesztés teljesítési kritériumai 1. Anyanyelvi kommunikáció: szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A tanulónak életkorának megfelelő mértékben rendelkezni kell: megfelelő szókinccsel, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismeretével. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően, alakítja. Képes legyen megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az idegen 26
nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, szövegértést és szövegalkotást az egyéni igényeknek megfelelően. A tanulónak képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására.. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. 3. Matematikai kompetencia : szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes legyen indokolni az eredményeket, megérteni a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikálni, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. 4. Természettudományos kompetencia : szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az alapvető tudományos fogalmak, módszerek, a technológiai folyamatok és ezek alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a felmerülő problémák megoldásában gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés felté-teleinek biztosítása érdekében. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 5. Digitális kompetencia :szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. 6. A hatékony, önálló tanulás: szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A tanuláshoz a tanulónak megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető útmutatást/támogatást A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, 27