1 / 111. Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt., 1134 Bp., Váci út 45.)

Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt., 1134 Bp., Váci út 45.) Összeállította: UVATERV Út-, Vasúttervező Zrt. 507 Környezetvédelmi Szakosztály 1117 Budapest, Dombóvári u. 17-19 Tel:06-1/371 4000 Tsz:52.072/507 Hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem, Levegőtisztaság-védelem, víz- és földtani közegvédelem, Épített környezet: Uvaterv Zrt. Kovács Tibor és Lukács András KB-T; SZKV-1.1.; SZKV-1.4. ; SZKV-1.2.; SZKV-1.3 / 01-8808 Tájvédelem: Uvaterv Zrt. Kókainé Gilyén Mária SZTjV-Sz-057/2010 Élővilágvédelem: Gergely Attila SZTV, SZTJ-V 003/2013 Vizsgálati dokumentáció összeállítása: Uvaterv Zrt. Lukács András KB-T 01-14988 1 / 111

Tervszám: 52.072/501/507 A tervdokumentáció megnevezése: ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése Szakág: Környezetvédelem TERVEZŐI NYILATKOZAT A hatályos jogszabályoknak megfelelően az alábbi nyilatkozatot teszem: A tárgyi szakági tervdokumentációnak az érdekelt szakhatóságokkal, illetve egyéb intézményekkel a tervezés folyamán az egyeztetése megtörtént és a tervezett műszaki megoldások megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. A szakhatósági egyeztetési jegyzőkönyvek, illetve egyéb intézményekkel tartott egyeztetésről készült jegyzőkönyvek, illetve visszaigazolások a műszaki leírás mellékletét képezik. A szakági tervdokumentáció felelős tervezőjeként rendelkezem a megfelelő tervezői jogosultsággal. Budapest, 2014. április...... felelős tervező: Kovács Tibor tervezői nyilvántartási száma: KB-T,VZ-T, SZKV 1.1, SZKV1.3, SZKV 1.4 / 01-8808 2 / 111

RAJZ ÉS IRATJEGYZÉK Rajzszám Megnevezés Méret/oldal 1. Műszaki leírás 110 oldal Mellékletek 2. Átnézeti helyszínrajz (M=1:10 000) 3.1 3.2 3.3 3.4 Helyszínrajz Jelenlegi állapot Kincses patak melletti terület (M=1:1000) Helyszínrajz jelenlegi állapot MÁV állomás környezete (M=1:1000) Helyszínrajz Tervezett állapot Bekötő út, buszállomás és Baross G. utca (M=1:1000) Helyszínrajz Tervezett állapot Bekötő út és buszparkoló (M=1:1000) 0,25 m2 0,25 m2 0,38 m2 0,25 m2 3 / 111

TARTALOMJEGYZÉK TERVEZŐI NYILATKOZAT... 2 RAJZ ÉS IRATJEGYZÉK... 3 TARTALOMJEGYZÉK... 4 1. BEVEZETÉS, A KÉRELEM TÁRGYA... 7 1.1. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA; ENGEDÉLYKÉRŐ ALAPADATAI... 9 2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATAINAK ALAPADATAI 9 2.1. A TEVÉKENYSÉG VOLUMENE... 9 2.2. AZ ÉPÍTÉS ÉS A HASZNÁLATBA HELYEZÉS MEGKEZDÉSÉNEK VÁRHATÓ IDŐPONTJA, FORGALMI ELŐREBECSLÉS... 10 2.3. A TEVÉKENYSÉG HELYE ÉS TERÜLETIGÉNYE, AZ IGÉNYBE VEENDŐ TERÜLET HASZNÁLATÁNAK JELENLEGI ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVBEN RÖGZÍTETT MÓDJA... 22 2.4. A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES LÉTESÍTMÉNY(EK) - MŰTÁRGYAK, ÚTÁTJÁRÓK, PERONOK, KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK... 23 2.5. KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK: AZ ÉPÍTÉS FŐBB ANYAGFELHASZNÁLÁSA, BECSÜLT MENNYISÉGEK... 24 2.6. A TEVÉKENYSÉG TELEPÍTÉSÉHEZ, MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ, ÜZEMÉHEZ ÉS FELHAGYÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK (FŐBB MUNKAFOLYAMATOK, FELSHASZNÁLT VESZÉLYES ANYAGOK)... 26 2.7. MAGYARORSZÁGON ÚJ, KÜLFÖLDÖN MÁR ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSE ESETÉBEN KÜLFÖLDI REFERENCIA... 28 2.8. A TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES SZÁLLÍTÁSOK... 28 2.9. A MÁR TERVBE VETT KÖRNYEZETVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK... 28 2.10. AZ ADATOK BIZONYTALANSÁGA... 28 2.11. A TELEPÍTÉSI HELY LEHATÁROLÁSA... 30 2.12. A SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK ÖSSZEFÜGGÉSE KORÁBBI TERVEKKEL, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEKKEL... 31 2.13. KORÁBBAN KÉSZÜLT TANULMÁNYOK NYOMVONALAK, ITT NEM SZEREPLŐ VÁLTOZATOK ELVETÉSÉNEK INDOKAI... 31 2.14. NYOMVONALVÁLTOZATOK VIZSGÁLATA TERÜLETFEJLESZTÉSI SZEMPONTBÓL... 31 2.15. KAPCSOLÓDÓ ÉS EGYÉB RENDEZÉSI TERVEKBEN SZEREPLŐ INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK... 31 2.16. A LÉTESÍTMÉNY SZÜKSÉGESSÉGÉNEK INDOKLÁSA, KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK... 32 2.17. A TOVÁBBVEZETÉS LEHETŐSÉGE... 32 3. HATÓTÉNYEZŐK, HATÁSOK HATÁSFOLYAMATOK, HATÁSVISELŐK, HATÁSTERÜLETEK... 32 3.1. FÖLD, FELSZÍN ALATTI VÍZ... 34 3.2. FELSZÍNI VÍZ... 35 3.3. LEVEGŐ... 36 3.4. ÉLŐVILÁG: EMBER, NÖVÉNY, ÁLLAT... 37 3.4.1. EMBER... 37 3.4.1.1. EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSOK... 37 3.4.1.2. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK... 37 3.4.2. ÉLŐVILÁG: NÖVÉNY, ÁLLAT... 38 3.5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET... 38 3.6. TÁJ... 39 4 / 111

3.7. ZAJ... 40 3.8. HULLADÉK... 40 4. VIZSGÁLAT KÖRNYEZETI ELEMENKÉNT... 42 4.1. FÖLD, FELSZÍN ALATTI VÍZ... 42 4.1.1. A TERVEZÉSI TERÜLET ELHELYEZÉSE, DOMBORZATI VISZONYOK, TALAJTANI FELÉPÍTÉS... 42 4.1.2. FELSZÍN ALATTI VÍZ... 44 4.1.3. ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY MEGÉPÜLÉSE ESETÉN 44 4.1.3.1. VIZSGÁLATI MÓDSZER, HIVATKOZOTT RENDELETEK, TÖRVÉNYEK... 44 4.1.3.2. AZ ÉPÍTÉSI FÁZIS HATÁSA... 44 4.1.3.3. A LÉTESÍTMÉNY HATÁSA... 45 4.1.3.4. A LÉTESÍTMÉNY ÜZEMÉNEK HATÁSA... 46 4.1.3.5. KÉSŐBBI TERVFÁZISOKBAN ELVÉGZENDŐ FELADATOK... 48 4.1.3.6. ÉPÍTÉS ELŐTT ELVÉGZENDŐ FELADATOK... 48 4.1.3.7. ÉPÍTÉS IDEJÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK... 48 4.1.3.8. ÜZEMBE HELYEZÉSRE, ÜZEMELTETÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK... 48 4.2. FELSZÍNI VÍZ... 48 4.2.1. VÍZRAJZ... 48 4.2.2. ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY MEGÉPÜLÉSE ESETÉN 50 4.2.2.1. VIZSGÁLATI MÓDSZER, HIVATKOZOTT RENDELETEK, TÖRVÉNYEK... 50 4.2.2.2. AZ ÉPÍTÉSI FÁZIS HATÁSA... 51 4.2.2.3. A LÉTESÍTMÉNY HATÁSA... 51 4.2.2.4. A LÉTESÍTMÉNY ÜZEMÉNEK HATÁSA... 53 4.2.2.5. A LÉTESÍTMÉNY ÜZEMELTETÉSÉNEK HATÁSA... 56 4.2.2.6. HAVÁRIA ESETEK VIZSGÁLATA... 57 4.2.2.7. JAVASOLT VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK... 57 4.2.2.8. KÉSŐBBI TERVFÁZISOKBAN ELVÉGZENDŐ FELADATOK... 57 4.2.2.9. ÉPÍTÉS ELŐTT ELVÉGZENDŐ FELADATOK... 57 4.2.2.10. ÉPÍTÉS IDEJÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK... 57 4.3. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM... 58 4.3.1. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI ELŐÍRÁSOK, VIZSGÁLATI MÓDSZER... 58 4.3.2. A JELENLEGI LEVEGŐMINŐSÉGI HELYZET... 58 4.3.3. A VÁRHATÓ LEVEGŐMINŐSÉGI HELYZET... 61 4.3.4. ÉPÍTÉS ELŐTT ELVÉGZENDŐ FELADATOK... 64 4.3.5. AZ ÉPÍTÉSI FÁZIS HATÁSA... 64 4.3.6. ÜZEMELTETÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK... 65 4.4. ÉLŐVILÁG. EMBER, NÖVÉNY, ÁLLAT... 65 4.4.1. EMBER... 65 4.4.1.1. EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSOK... 65 4.4.1.2. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK... 66 4.4.2. NÖVÉNYEKRE ÉS ÁLLATVILÁGRA GYAKOROLT HATÁSOK... 69 4.4.2.1. A JELENLEGI TERMÉSZETI ÁLLAPOT JELLEMZÉSE... 69 4.4.2.2. HATÁSFOLYAMATOK... 72 4.4.2.3. HATÁSOK A TELEPÍTÉS SORÁN... 73 4.4.2.4. HATÁSOK AZ ÜZEMELÉS SORÁN... 73 4.4.2.5. HATÁSCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK... 74 4.4.2.6. ÉLŐHELYEK ÖSSZEFOGLALÁS... 74 4.5. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM... 80 4.5.1. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 80 4.5.2. A SZÁMÍTÁS SORÁN FELHASZNÁLT PARAMÉTEREK... 83 4.5.3. ALAPÁLLAPOT VIZSGÁLATA... 83 4.5.4. TÁVLATI 2030-AS ÁLLAPOT VIZSGÁLATA... 88 5 / 111

4.5.4.1. TERVEZETT VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK:... 92 4.5.5. ÉPÍTÉSI ZAJ... 95 4.6. ÉPÍTETT KÖRNYEZET... 97 4.6.1. A JELENLEGI ÁLLAPOT VIZSGÁLATA... 97 4.6.2. ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK A BERUHÁZÁS MEGVALÓSULÁSA ESETÉN... 97 4.6.2.1. VIZSGÁLATI MÓDSZER... 97 4.6.2.2. ÉPÍTÉSI FÁZIS... 97 4.6.2.3. ÜZEMELÉSI FÁZIS... 98 4.6.2.4. ILLESZKEDÉS A TELEPÜLÉSI ELKÉPZELÉSEKHEZ... 98 4.6.2.5. ÉPÍTÉS HATÁSA... 98 4.6.3. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK, MŰEMLÉKEK... 98 4.7. TELEPÜLÉSI TÁJ, TELEPÜLÉSSZERKEZET... 99 4.8. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS... 103 4.8.1. AZ ÉPÍTÉS SORÁN KELETKEZŐ HULLADÉKOK... 103 4.8.2. KIVITELEZÉSBŐL (ÉPÍTÉSBŐL) SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK:... 107 4.8.3. AZ ÜZEMELÉS SORÁN KELETKEZŐ HULLADÉKOK... 107 4.8.4. VESZÉLYES HULLADÉKOK ÉS NEM VESZÉLYES TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK GYŰJTÉSI ÉS KEZELÉSI ELŐÍRÁSAI... 108 5. ORSZÁGHATÁRON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁS BEKÖVETKEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGE... 111 6. MELLÉKLETEK... 111 6 / 111

ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ Budapest - Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése-esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése 1. BEVEZETÉS, A KÉRELEM TÁRGYA A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a KÖZOP 5.sz. prioritása keretében valósítja meg a Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció I. ütemét. Az I. ütem kivitelezési munkáira a Támogatási Szerződés 2010. decemberében aláírásra került, a kivitelezés folyamatban van. A Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek elkészítésére van szükség, melyre a Nemzeti Infrastruktúra Zrt., mint ajánlatkérő 2012/S 234-385356 hivatkozási szám alatt ajánlati felhívást tett közzé az Európai Unió hivatalos lapjában a Kbt. második része szerinti közösségi nyílt közbeszerzési eljárás megindítására. A nyílt közbeszerzési eljáráson az UVATERV Út- Vasúttervező Zrt. nyerte el A Budapest- Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése / 2. rész, 4 engedélyezési és tenderterv elkészítését. A négy engedélyezési és tenderterv: 1. feladat: Angyalföld állomás és a 14-es villamos közötti közvetlen átszállási kapcsolat megteremtése 2. feladat: Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése 3. feladat: Piliscsaba - Esztergom vonalszakasz biztosítóberendezési és távközlési tervei 4. feladat: Bécsi úti szintbeni átjáró kiváltásához szükséges tervek Jelen tervdokumentáció Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése feladat engedélyezési terveit tartalmazza. Az engedélyezési terv előzményeként és alapjául az UTIBER COWI Konzorcium megvalósíthatósági tanulmánya (Munkaszám: 43.056, 2013. július) szolgált. Az engedélyezési terv -az első ütemben- a megvalósíthatósági tanulmányban feltárt változatok közül a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. és Esztergom Képviselőtestület által is támogatott 1.2. változat alapján készült, melyet az érintett közlekedési szolgáltatók illetve Esztergom Önkormányzata,feltételek megfogalmazása mellett jóváhagytak. A jóváhagyás, valamint az érintettek által tartott folyamatos egyeztetések alapján elkészített engedélyezési terv, határidőre leszállításra került megbízó felé. Az engedélyezési eljárás megindításához tervező a tervek tulajdonosi és kezelői jóváhagyását kérte érintettektől. Esztergom Önkormányzata, a bemutatott tervekre adandó elvi hozzájárulását -eltérően a korábbi Megvalósíthatósági Tanulmányra adott jóváhagyásától- az engedélyezési terv kialakítását érintő változtatásokhoz, illetve a korábbitól Megvalósíthatósági Tanulmánytól eltérő műszaki feladatok elvégzéséhez kötötte az alábbiak szerint A készülő tervek lakossági egyeztetése Településrendezési eszközök módosítása Környezetvédelmi elemzések készítése Új körforgalmú csomópont létesítése a 111. sz. Dorogi úton A lakossági igények teljesítéséhez szükséges eltéréseket az Önkormányzat Képviselőtestülete a 2013. november 23-i ülésében határozatban rögzítette. 7 / 111

Igazodva a lakossági igényekhez, valamint a határozatban kért megváltozott műszaki tartalomhoz, tervező egy munkaközi módosított útépítési rajzot készített, és az új kialakítást tájékoztatásul megküldte az Önkormányzat részére. Az átadott anyag a lakosság tájékoztatására felkerült az Önkormányzat honlapjára. Az új kialakítással kapcsolatban Önkormányzat ismét változtatásokat kért, melynek során egy új körforgalmú csomópont építéséhez, és a Baross Gábor utca teljes hosszában történő felújításához kötötte a tervre vonatkozó elvi hozzájárulását. A kért változtatások -szintén egy határozatban- a Képviselőtestület 2013. december 5-i ülésén kerültek rögzítésre. A műszaki tartalmat érintő jelentős eltérések miatt tervező, az építtető NIF. Zrt- nél a tervezési szerződés módosítását kezdeményezte, és második ütemben egy új, a korábbi műszaki tartalomtól eltérő kibővített engedélyezési terv elkészítését vállalta. Jelen terv, az Önkormányzat által kért fenti módosítások átvezetésével, az Esztergom állomáson létesítendő intermodális csomópont kiépítését tartalmazza. A kialakításra kerülő Intermodális csomópont, illetve az érintett Önkormányzat és szolgáltatók bevonásával készült. A elkészült terv figyelembe veszi az UVATERV Zrt. által 2009. novemberében leszállított módosított N1-1 jelű Vasútépítési engedélyezési tervet, amely jogerős építési engedéllyel rendelkezik, valamint az időközben megépült P+R parkolók elhelyezését, illetve megépített kerékpártárolókat. A kérelem tárgyát a Esztergom Intermodális Csomópont képezi. Jelen terv az ehhez szükséges előzetes vizsgálati dokumentáció. Jelen dokumentációt az Út-, Vasúttervező Zrt. (UVATERV Zrt., 1117 Budapest, Dombóvári út 17-19.) készíti a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt., 1134 Bp. Váci út 45.) megbízásából. 8 / 111

1.1. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA; ENGEDÉLYKÉRŐ ALAPADATAI A tervezett tevékenység célja Esztergom és térsége elérhetőségének, élhetőségének, versenyképességének javítása a közlekedési ágazat fenntarthatóságát szem előtt tartó fejlesztés révén. A beruházás közvetlen célja egy olyan közlekedési csomópont kialakítása, amely elősegíti a közlekedési hálózatok integrációját és együttműködését. Megteremti a jelenlegi autóbuszos és és vasúti közösségi közlekedési tér egységét úgy, hogy az összes közlekedési forma kapcsolata a használók számára gyors és kényelmes, átlátható és biztonságos legyen. Másik fontos cél a busz és a vasút közötti átszállási funkciók javítása. Az engedélykérő a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt., 1134 Bp. Váci út 45.). Engedélykérő neve Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) A Társaság székhelye 1134 Budapest Váci út 45. A cégbejegyzés napja 1999. november 6. Cégjegyzék szám 01-10-044180 Statisztikai számjel 11906522-4523-114-01 Adóigazgatási szám 11906522-2-44 Bankszámlaszám 10300002-20609931-00003285 Törvényességi felügyelet Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATAINAK ALAPADATAI Jelen fázisban már nincsenek változatok. Jelen terv egy kialakítást vizsgál, melyet az alábbiakban részletezünk a készülő engedélyezési tervek alapján. 2.1. A TEVÉKENYSÉG VOLUMENE Esztergom állomáson az Önkormányzattal és a Vértes Volánnal történt egyeztetés alapján lehetővé válik az autóbusz pályaudvar a vasútállomás térségébe történő áthelyezése. A tervben szereplő Esztergom Intermodális Csomópont (Vasútállomás átépítése engedéllyel rendelkező külön terv szerint, felvételi épület átépítése, 2 új Volán épület építése, meglévő vízház átépítése, autóbusz parkolótér építése, autóbusz pályaudvar építése, B+R építése) és hozzá kapcsolódó bekötőút építése, valamint a Baross Gábor utca burkolatának javítása, két körforgalmi csomópont építése, összesen 6,1 hektár terület igénybevételével. Ebből új, illetve megváltozott terület felhasználás 5,1 hektár és kb. 1 hektár a burkolat felújítás. A tervezett bekötőút önkormányzati kezelésű gyűjtőútként fog üzemelni. A beruházással áthelyezésre kerül Esztergom jelenlegi szűk buszpályaudvara, ezzel csökkentve a belvárost terhelő buszforgalmat. A beruházás kapcsolódik a Budapest Esztergom vasúti vonal felújításához, melynek kivitelezési munkái jelenleg is tartanak (nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás). Jelen beruházás révén Esztergom vasútállomás területén kialakul egy új, modern Intermodális Csomópont, amely közvetlen átszállási kapcsolatot biztosít a helyközi buszok (és helyi buszok) valamint a vasút között. Esztergom állomás végponti oldalán, a kihúzó vágányok és az üzemi funkciók megszűnésével felszabaduló területre kerül az autóbusz pályaudvar, mely biztosítja a kapcsolatot a vasúti és az autóbuszos közlekedés között. Az itt felszabaduló területen egy 500 m2-es park is kialakításra kerül. Kiépítésre kerül 12 db autóbusz indító állás és 6 db fogadó állás, valamint a buszok menetrend szerinti üres idejében használható, 28 db buszparkoló állás a Kincses patak melletti autóbusz parkolótér területén. Bővítésre kerül a meglévő felvételei épület, épül egy forgalmi épület a busz állomás területén, az autóbuszparkolóban egy kiszolgáló épület, valamint elhelyezésre kerül egy felszíni konténeres üzemanyagtöltő. Elbontásra kerülnek: üzemi épület, gázolaj feladó, fogadó, tároló létesítmények. Megmarad és felújításra kerül a területen lévő vízház. Az autóbusz pályaudvar 9 / 111

megközelítése két irányból történik. Biztosított a csatlakozás egyrészt a Baross Gábor utca felől, valamint létesül egy pályaudvari bekötő út ami a Kincses patak és a vasúti vágányok vonalát lekövetve csatlakozik a meglévő 111. sz. főúthoz a lakott terület előtt. A bekötő út hossza az állomás első fogadó állásáig 782 m. Az új útszakasz Kincses pataki szakasza részét képezné a város rendezési tervében is szereplő, távlatban megépülő gyűjtő út nyomvonalának. A beruházás költsége a ~4-4,5 milliárd forint, amely magában foglalja az építési engedéllyel rendelkező (2.sz. melléklet) vasúti beruházásokat is (állomás átépítése, Suzuki előrendező vágányok kiépítése, biztosító berendezés stb.). A vasúti pályaudvar átépítésére, illetve a Suzuki előrendezőre érvényes építési engedély van, illetve a Budapest-Esztergom vonal felújításához kapcsolódóan Piliscsaba-Esztergom szakaszra Előzetes Vizsgálati Dokumentáció készült (amely tartalmazza Esztergom állomás átépítését is), erre lezáró határozat született (3.sz melléklet: KTVF: 4-11/2010 ). Jelen vizsgálati dokumentáció az intermodális csomópont elemeinek hatásait vizsgálja, figyelembe véve a csomópont többi elemeire vonatkozó korábban elvégzett vizsgálati eredményeket és a korábbi engedélyek előírásait. 2.2. AZ ÉPÍTÉS ÉS A HASZNÁLATBA HELYEZÉS MEGKEZDÉSÉNEK VÁRHATÓ IDŐPONTJA, FORGALMI ELŐREBECSLÉS Az építés megkezdésének várható időpontja (jelen ismereteink alapján): 2015 év, de mindenképpen a vasút villamosítása után, illetve azzal egy időben. Az építés időtartama nem több egy évnél. A beruházás megkezdésének feltétele, a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítása, melyet (jelen ismereteink alapján) a MÁV saját beruházás keretében kíván megvalósítani. Forgalmi előrebecslés Közúti forgalom: A forgalmi tervezéshez alapadatként a Magyar Közút gondozásában készült AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 2012. ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA és az AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 2010. ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA c. kiadvány adatait használtuk fel (OKA). A Baross Gábor utcában és a tervezett körforgalmi csomópontoknál további forgalomszámlálást is végeztünk. A várható forgalmakat az ÚT 2-1.118.2005 Közutak távlati forgalmának meghatározása útügyi műszaki előírás alapján határoztuk meg. Az előrevetített forgalomnagyságokat a Vértes Volán illetve a Volánbusz menetrendek alapján korrigáltuk a mértékadó munkanapi járatszámok figyelembe vételével a jelenlegi autóbusz állomás, illetve a lehetséges busz útvonalak figyelembevételével. Megkaptuk továbbá a Suzuki gyár autóbusz használatát az egyes napszakokra (műszakokra) vonatkozóan. A Suzuki gyár buszai jelenleg a Baross Gábor utca-bem tér útvonalon közlekednek, ez távlatban a Mátyás király útra tevődik át, így teljesen elkerülve a város lakott részeit. A megvalósíthatósági tanulmány során elfogadott változat esetében az autóbusz-állomás vasútállomásra történő áthelyezésével minden helyközi autóbuszjárat érinti a vasúti pályaudvart. Az intermodális csomópont kedvezőbb megközelítésének érdekében létesül egy állomáshoz vezető út a 111. sz. főúttól. A forgalmi tervezés során az állomáshoz vezető út a városba délről közlekedő autóbusz forgalommal lett figyelembe véve. A városból északi irányba közlekedő buszok, illetve a várost a 11. sz. főúton déli irányba elhagyó buszok a számítások során a Baross Gábor utca felöl közelítik meg az állomást. Ahogy jelenleg is, a Baross Gábor utcán közlekednek távlatban a helyi járatok. A forgalmi számítások során évi átlagos napi forgalmakat (ÁNF) [j/nap] és mértékadó óraforgalmakat (MOF) [j/h] alkalmaztunk. A MOF értékekének meghatározása a MOF = w*ánf képlettel történt, ahol a w csúcsóra tényezőt, útszakasztól függően 9-11%-nak feltételeztük, a forgalom napi ingadozásának és a forgalom összetételének figyelembe vételével. 10 / 111

A forgalmi tervezés során az érintett úthálózatokon meglévő forgalmak az intermodális csomópont átadását követően az alábbiak alapján változnak: A pályaudvari bekötőút mértékadó forgalmát az intermodális csomópontból a 111. sz. főúton Dorog irányába dél felé közlekedő autóbuszok adják. A tervezett autóbusz tároló a buszpályaudvar üzemelése során munkanapokon 71 db olyan járművet fogad, amelyik ki kell, hogy menjen a két járata között a pályaudvari bekötőúton. A javításra szoruló, vagy felülvizsgálatra berendelt járművek (kb. 10%) Dorogra szintén ezen az útvonalon halad. Az intermodális csomópontról északi irányba, valamint a 11. sz. főúton déli irányba közlekedő autóbuszok a Baross Gábor úton közlekednek a 111. sz. főúti jelzőlámpás csomópont érintésével. A jelenleg a Baross Gábor úton közlekedő Magyar Suzuki Zrt. alkalmazottakat szállító autóbuszjáratok az intermodális csomópont átadását követően már másik útvonalon közlekednek. Az intermodális csomópont az átadást követően várhatóan napi 250 szgk. többletforgalmat generál a Baross Gábor út irányából. Az intermodális csomópont várható üzembe helyezésének éve a számítások során 2015. A tervezési időtáv 15 év, azaz a forgalmakat 2015+15=2030-re vetítettük előre. A pályaszerkezet méretezéséhez (F115) a tervezési időtáv fele, vagyis az üzembe helyezéstől számított t=15/2=8 év, azaz 2023 előrevetített forgalmát vettük figyelembe. A forgalmi vizsgálat során a az átlagos napi ÁNF [J/nap; Ej/nap], illetve a mértékadó óraforgalmak MOF [Ej/ó] kerültek meghatározásra. A MOF értékekének meghatározása a MOF = w*ánf képlettel történt, ahol a w csúcsóra tényezőt belterületen nem üdülő forgalom esetére alkalmazandó 9%-nak feltételeztük, a forgalom napi ingadozásának és a forgalom összetételének figyelembe vételével. A forgalmi ráterhelés eredményeként az intermodális csomópont térségének keresztmetszeti forgalmát a várható átadás évében és a tervezési időtáv végén a következő ábrák mutatják. 11 / 111

12 / 111

13 / 111

14 / 111

15 / 111

Csomópontok A meglévő jelzőtáblával szabályozott csomópontokon a jelenlegi állapothoz képest nem történik változás, a jövőben kialakuló forgalmak nem indokolják a csomóponti szabályozás vizsgálatát. A Baross Gábor út Sugár út csomópontban új körforgalmú csomópont létesül. A jövőben várható forgalmak alapján az ÚT 2-1.206 Körforgalmak tervezése (A KTSZ kiegészítése) útügyi műszaki előírás F2 függeléke alapján a csomópont közelítő kapacitása a következőképpen alakul: Q1=4278 E/nap Q2=1728 E/nap 16 / 111

A meglévő 2. jelzőtáblával szabályozott csomóponton a jelenlegi állapothoz képest nem történik változás, a jövőben kialakuló forgalmak nem indokolják a csomóponti szabályozás vizsgálatát. A meglévő 3. jelzőtáblával szabályozott csomóponton a jelenlegi állapothoz képest nem történik változás, a jövőben kialakuló forgalmak nem indokolják a csomóponti szabályozás vizsgálatát. 17 / 111

A 111.sz.főúton az újonnan létesülő pályaudvari bekötőúttal alkotott csatlakozásában körforgalmú csomópont létesül. Q1=13345 E/nap Q2=434 E/nap A csomóponti ábrák alapját képező célforgalmi mátrixok a következőképpen alakulnak: 18 / 111

19 / 111

A kapott forgalmi adatok alapján környezeti elemek vizsgálatánál a következő forgalmi csoportosítással számoltunk: ÁNF- Átlagos napi forgalom, MOF -mértékadó óraforgalom ÁNF I ÁNF II ÁNF III J/nap J/nap J/nap Személygépkocsi vontatmánnyal, vagy anélkül, kis autóbusz 16 férőhely alatt, tehergépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege kisebb 3500 kgnál (1500 kg-nál kisebb hasznos teherbírású) Autóbusz ( kivéve 16 férőhely alattiakat), tehergépkocsi, 3500-7000 kg össztömegű (1500-3000 kg hasznos teherbírású), motorkerékpár és segédmotoros kerékpár Csuklós autóbusz, tehergépkocsi pótkocsi, vagy vontatmány nélkül, 7000 kgnál nagyobb össztömegű (3000 kg-nál nagyobb teherbírású), tehergépkocsi pótkocsival, nyergesvontató MOF1 I MOF2 II MOF3 III J/h J/h J/h Személygépkocsi, kistehergépkocsi motorkerékpár tehergépkocsi, autóbusz Buszforgalom: Esztergom jelenlegi buszállomását naponta 216 érkező járat és 212 induló járat használja, összesen 14000 főt szállítva. 20 / 111

A tervezés során felkerestük a Suzuki gyárat, akik megadták a műszakváltásokkor a dolgozók szállítást ellátó buszforgalmakat. A volán társaságok menterendje és a Suzuki buszok menetrendje pontos képet ad a nappali/éjszaki időszakban előforduló buszforgalomról. A Magyar Suzuki Zrt. jelenleg több fajta műszakrendben dolgozik, 2x8 órás, 2x12 órás, és 1x8 órás munkarendek. 2x8 órás munkarend (hétfőtől - péntekig): - 06:00-tól 14:50-ig és 14:55-től 23:45-ig - összesen 19 db autóbusz ebből 3 db csuklós - napi 6 alkalommal 11 db a Schweidel utcán, a vasútállomás felé közlekedik ÉRINTVE A Baross Gábor utcát- a vasútállomásnál 1 db csuklós autóbusz áll meg reggel 6 előtt 1x11 db, 4x11 nappal (vissza, du műszak, és elviszi a reggelieket, visszajön), 1x11 éjjel (elviszi a délutánosokat) tehát nappal 44 db, éjjel 22 db buszelhaladás - 8 db a Mátyás Király utca felé közlekedik 1x8 órás munkarend (hétfőtől - péntekig): - 08:00-tól 16:30-ig - összesen 5 db autóbusz, mind szóló - napi 2 alkalommal közlekednek- a vasútállomásnál 1 db szóló autóbusz áll meg - 3 db a Schweidel utcán, a vasútállomás felé közlekedik nappali időszakban 2x5 db - 2 db a Mátyás Király utca felé közlekedik 1x8 órás munkarend (hétfőtől - vasárnapig): - 08:00-tól 20:00-ig és 20:00-tól 08:00-ig tart - összesen 2 db kisbusz (17 fős) - a vasútállomásnál csak alkalom szerűen állnak meg. - napi 4 alkalommal közlekednek - 1 db a Schweidel utcán, a vasútállomás felé közlekedik - 1 db a Mátyás Király utca felé közlekedik Távlatban a buszok a Mátyás király úton fognak közlekedni. Vasúti forgalom: A vasúti forgalmat a 2009-ben készült Piliscsaba Esztergom EVD, illetve az engedélyezési tervek készítése során figyelembe vett forgalmi tervből emeltük át. Az alábbi táblázatban összefoglalva látható a vasútállomás lakott területre benyúló szakasz távlati vonatforgalma. 21 / 111

Alapállapot: Szakasz Mértékadó vonatforgalom Típus Darab Sebesség Hossz Esztergom állomás nappal (6-22 óra között) éjjel (22-6 óra között) Helyi személy (Desiro) 43 40 km/h 128 m Irányvonat 0 0 0 Közvetlen teher 5 40 km/h 300 m Helyi személy (Desiro) 9 40 km/h 128m Irányvonat 1 40 km/h 400 m Közvetlen teher 5 40 km/h 300 m Tervezett állapot: Szakasz Esztergom állomás Lakott területre benyúló szakasz Mértékadó vonatforgalom Nappal (6-22 óra között) Éjjel (22-6 óra között) Típus Darab Sebesség Hossz Helyi személy 2-es vonal (Villamos motorvonat) Helyi személy 3-es vonal (Bzmot) Tehervonat 0 Helyi személy 2-es vonal (Villamos motorvonat) Helyi személy 3-es vonal (Bzmot) 64 40 km/h 150 m 22 40 km/h 35 m 16 40 km/h 150 m 5 40 km/h 35 m Tehervonat 1 40 km/h 600 m 2.3. A TEVÉKENYSÉG HELYE ÉS TERÜLETIGÉNYE, AZ IGÉNYBE VEENDŐ TERÜLET HASZNÁLATÁNAK JELENLEGI ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVBEN RÖGZÍTETT MÓDJA A jelen terv tárgyát képező infrastuktúra elemek a vasútállomás állomási platóját (~950 m2, szántóterület ~2500 m2, egyéb önkormányzati tulajdonú zöldterület ~900 m2. A vasút területéből felhasznált rész jelenleg üzemi területként funkciónál, kihúzóvágányok, üzemi épületek és egy MÁV lakóépület, üzemanyagtöltők, földalatti üzemanyag tárolók találhatók a itt. A 111 j. útról körforgalmi csatlakozásból indul a tervezett bekötőút, gyűjtőút, amely 780 m hosszon vezet a tervezett buszpályaudvarig. A bekötőút elejénél fóliasátor található, melynek elbontása szükséges. A Kincses patakkal párhuzamosan az szántóterületen halad a 2x1 sávos bekötőút, az árvízvédelmi töltés szintjén, majd a vasúthoz érve a Kincses patakot keresztezve párhuzamosan halad a tervezett buszpályaudvarig. Ezen a szakaszon önkormányzati tulajdonú területen vezet az út, melyen zöld, fás terület található, 22 / 111

gyümölcsfákkal, konyhakerttel, lovardával. A Kincses patak előtt busz parkoló kerül kialakításra szántóterületen ~1600 m2 felületen. A létesítmény megvalósításához kevesebb, mint 4,3 hektár területre van szükség. A burkolat felújításokat is beleszámolva (Baross Gábor utca egészen a 111 j északi csomópontig, Bem tér előtti jelenleg kiskockakő burkolatú úttal együtt) kb. 6 hektár. A beruházáshoz kapcsolódva felújításra kerül a pályaudvarhoz vezető Baross Gábor utca és a Bem tér előtti kiskockakő burkolatú út is, amelyek rendkívül rossz állapotúak jelenleg. Két körforgalom épül: az egyik a bekötő út és a 111 j. út csatlakozásánál, a másik a Baross Gábor utca-sugár út- Ady Endre utca találkozásban. A jelenleg érvényes településrendezési tervben is szerepel a Kincses-patak mellett, de annak másik oldalán egy önkormányzati összekötő út, és a vasutat keresztezve tovább halad kelet felé. Az IMCS tervezett buszpályaudvar helyén a szerkezeti tervben lakóterületet jelöltek ki. A bekötőút vasúttal párhuzamos szakasza rendezési tervben zöldterület. A tervezett létesítmény a szabályozási tervlap alapján fokozottan védett régészeti területen fekszik. A tervezés feladathoz kapcsolódóan a rendezési terv módosítása is megkezdődik, így jóváhagyását követően jelen kialakítást fogja tartalmazni. A településrész Nyugati oldala kertvárosias övezet, a Keleti oldala vegyes terület, délebbre nagyvárosias ipari jellegű terület található. Tehát a fejlesztési terület belterületen található, védett természeti elemek nincsenek, elsősorban zaj és levegőszennyezés szempontok vizsgálandók. Az egész fejlesztési terület fokozottan védett régészeti területen helyezkedik el. 2.4. A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES LÉTESÍTMÉNY(EK) - MŰTÁRGYAK, ÚTÁTJÁRÓK, PERONOK, KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK Tervezett létesítmények 1. 111. jelű útról bekötő, Intermodális csomóponthoz vezető gyűjtőút: 780 m 2. Felvételi épület átépítése 3. Megmaradó Vízház felújítása: 91 m2 4. Intermodális csomópontra tervezett autóbuszpályaudvar (12 indulóállás, 6 érkező állás/megálló,) 5. 28 parkoló állás az autóbusz parkolótér területén, a Kincses patak mellett. 26 db személygépkocsi parkoló szintén az autóbusz parkoló 6. 230 m2-es VOLÁN forgalmi épület 7. 2,5 3 m magas zajárnyékoló falak: 820 m 8. fedett buszváró állások, 9. fedett B+R kerékpárparkolók: 30 db 10. utastájékoztató rendszer 11. felszíni tárolós üzemanyagtöltő konténer az autóbusz parkoló területén 12. Bem tér és Baross Gábor utca érintett szakaszának burkolatfelújítása ~815 m hosszban 13. A vasút állomás kapcsolódó elemei (peronok, perontetők, stb.- építési engedéllyel rendelkeznek) 14. elbontásra kerül 100 m2-es tároló 15. ~5500 m2-en park létesítése jelenlegi MÁV üzemi területen, az autóbusz pályaudvartól északra 16. 12 db személygépkocsi parkoló rendezése a MÁV felvételi épületnél Utak, csomópontok Esztergom vasútállomás végponti oldalán, a kihúzó vágányok és az üzemi funkciók megszűnésével felszabaduló területre kerül az autóbusz pályaudvar, amely lehetőséget ad egy korszerű kapcsolat kialakítására a vasúti és az autóbuszos közlekedési eszközök között. Az autóbusz pályaudvar megközelítése két irányból történik. Biztosított a csatlakozás egyrészt a Baross Gábor utca felől, valamint újonnan létesül egy pályaudvari bekötőút, ami a Kincses patak és a vasúti vágányok vonalát lekövetve csatlakozik a meglévő 111. sz. főúthoz a Kincses patak utcánál. 23 / 111