Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása (prudenciális szabályozás, bankok bankja, végső hitelező, fizetési és elszámolási rendszerek működtetése) Egyéb A jegybank feladatai (emisszió, az állami intézmények számláinak vezetése, devizaszabályozás, nemzetközi tartalékok kezelése) A monetáris politika célrendszere Végső cél Közbülső cél (nominális horgony) Operatív cél Jegybanki eszközök Miért van szükség közbülső és operatív célra? 1
A monetáris politika végső célja A modern monetáris politika (egyik) végső célja: az árstabilitás Egy-mandátumú (ECB, MNB) versus több-mandátumú (FED) modell Az árstabilitás nem egyenlő a zéró inflációval! Statisztikai, mérési hibák Defláció veszélye A monetáris politika hatásossága Nominális bérek lefelé való merevsége Miért káros a túlzott infláció? Sérül az árak koordinációs szerepe az erőforrás-elosztásban Sérül az üzleti környezet kiszámíthatósága Csökken a pénz vásárlóértéke Nem szándékolt jövedelem-újraelosztáshoz vezet Az árstabilitás (inflációs cél) elérésének időtávja: közép/hosszú táv A gazdasági növekedés és az árstabilitás kapcsolata: Hosszú távon összhang (pénzsemlegesség elmélete) Rövid távon konfliktus (rövid távú Phillips-görbe, kínálat oldali ársokk) Az inflációra ható tényezők 1. Inflációs várakozások, 2. Kereslet oldali hatás, 3. Kínálat oldali hatás Egy példa: Az 1. és a 2. olajválság hatása infláció I. olajválság II. olajválság A monetáris transzmisszió A transzmissziós mechanizmus: Az a többlépcsős, komplex folyamat, amelyen keresztül a monetáris politikai lépések (pl. kamatdöntések stb.) közvetetten begyűrűznek a kibocsátás és az infláció alakulásába. (reál)kamat kamatcsatorna fogyasztás (helyettesítési, jövedelemi hatás) beruházás (reál)árfolyam árfolyamcsatorna importárak, exportárak, bérek import, export monetáris politikai lépések részvény árf. ingatlan ár eszközárcsatorna fogyasztás (vagyonhatás) beruházások (Tobin-féle Q hatás) kibocsátás infláció hitelcsatorna bankhitelcsatorna (hitelkínálat) beruházás, fogyasztás mérlegcsatorna (nettó cégérték) beruházás (fin.-i prémium) várakozások inflációs várakozások bérek, árak 2
A közbülső cél és az operatív cél A közbülső cél: szoros kapcsolatban áll a végső céllal viszonylag jól befolyásolható a monetáris politika eszközeivel A közbülső cél gyakran nominális horgony is egyben Lehetséges közbülső célok pénzmennyiség (valamely monetáris aggregátum) devizaárfolyam inflációs előrejelzés (prognosztizált pálya) Az operatív cél: közvetlen kapcsolatban a jegybanki eszközökkel (az irányadó instr.-mal) általában a rövid távú pénzpiaci kamatok nem képes a nominális horgony szerepét betölteni Jegybanki eszköztár 1. Irányadó instrumentum - A monetáris pol.-i kurzus (restriktív, expanzív) közvetítésének elsődleges eszköze - A jegybank által optimálisnak vélt kamatszint érvényesítése és közvetítése - Rövid (általában hónapon belüli) futamidő - Kamata szoros kapcsolatban áll az operatív céllal 2. A bankközi kamatok volatilitását csökkentő eszközök Cél: a bankközi piacon az egynapos (overnight, O/N), ill. a rövid távú kamatok volatilitásának csökkentése Eszközök: O/N kamatfolyosó (egynapos korlátlan hitelnyújtás/betétbefogadás), kötelező tartalék 3. A pénzügyi piacok likviditását támogató, ill. válságkezelő eszközök pl. refinanszírozási hitelek, jegybanki betét/kötvény 4. A forintárfolyam befolyásolására szolgáló eszközök pl. devizapiaci intervenció (deviza adás-vétel), verbális intervenció A monetáris rezsim Közbülső cél monetáris aggregátum devizaárfolyam inflációs előrejelzés Monetáris Rezsim monetary targeting exchange rate targeting inflációs célkövetés 3
Inflációs célkövetés Középtávú inflációs cél, és az amellett való teljes elkötelezettség Az odáig vezető inflációs pálya ( közbülső cél : inflációs előrejelzés) Nincsen kézzelfogható közbülső cél. A jegybanki hitelesség ezért kulcsfontosságú tényező abban, hogy a meghirdetett/előrejelzett inflációs pálya mennyire képes lehorgonyozni a várakozásokat. A legfontosabb transzmissziós csatorna a várakozások. A jegybanki hitelesség szokásos elemei közül a többi rezsimhez képest kiemelt jelentősége van a jegybanki kommunikációnak. A rezsim meghatározó paraméterei: melyik árindexet célozzuk meg? pont vagy sávcél? hány évre tűzzük ki a cél elérését? Az inflációs célkövetéses rendszer alkotóelemei Intézményrendszer - Középtávú inflációs célkitűzés (melyik árindex, pont vagy sávcél, hány év) - Elkötelezettség az inflációs cél elérésre - Több változó figyelembevételével kialakított antiinflációs stratégia - Jegybanki hitelesség (függetlenség, transzparencia, elszámoltathatóság) Kommunikáció - A középtávú inflációs cél és a prognosztizált pálya publikálása - Inflációs jelentés az inflációt alakító tényezőkről és az infláció várható alakulásáról, a jegybank által követett stratégiáról - A monetáris politikai döntések körülményeinek, az azt befolyásoló tényezőknek, a várt hatásoknak részletes magyarázata, a jegybank további terveinek közlése. - Adatközlés, statisztikák - Tanulmányok Monetáris politika Magyarországon a 21. században 4
Monetáris rezsim: inflációs célkitűzés (2001. jún.-tól) A rezsim paraméterei: fogyasztói árindex középtávú sávcél (2015. márc.) Irányadó instrumentum: három hónapos MNB betét Árfolyam-rezsim: lebegő (rugalmas) árfolyamrendszer Az MNB döntéshozó testülete: Monetáris Tanács Inflációs célok Cél értéke Mikor kell elérni Kitűzés időpontja 7% ±1százalékpont 2001. december 2001. június 4,5% ±1százalékpont 2002. december 2001. június 3,5% ±1százalékpont 2003. december 2001. december 3,5% ±1százalékpont 2004. december 2002. október 4% ±1százalékpont 2005. december 2003. október 3,5% ±1százalékpont 2006. december 2004. november 3% folyamatosan 2005. augusztus 3% ±1százalékpont folyamatosan 2015. március A tényleges infláció alakulása (Forrás:MNB) A jegybanki alapkamat alakulása (Forrás: MNB) 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 2001.07.13. 2002.01.13. 2002.07.13. 2003.01.13. 2003.07.13. 2004.01.13. 2004.07.13. 2005.01.13. 2005.07.13. 2006.01.13. 2006.07.13. 2007.01.13. 2007.07.13. 2008.01.13. 2008.07.13. 2009.01.13. 2009.07.13. 2010.01.13. 2010.07.13. 2011.01.13. 2011.07.13. 2012.01.13. 2012.07.13. 2013.01.13. 2013.07.13. 2014.01.13. 2014.07.13. 2015.01.13. 2015.07.13. 5
Az inflációs legyezőábra (Forrás: Jelentés az infláció alakulásáról, 2015. szept. MNB) A legyezőábra az alap-előrejelzés körüli bizonytalanságot jeleníti meg. A színezett területek összessége 90 százalékos valószínűséget fed le. A szaggatott fehér vonal a fogyasztói árindex alap-előrejelzése (módusz). A középső, legsötétebb sáv 30 százalékos valószínűséggel mutatja az infláció alakulását. A folytonos (szaggatott) vízszintes vonal a meghirdetett középtávú inflációs cél pont (sáv) értékét mutatja. Az overnight kamatfolyosó (forrás: MNB) Az MNB nem konvencionális lépései: hitelezést ösztönző programok Növekedési Hitelprogram I. (2013 jún.) - A kereskedelmi bankok kkv hitelezésének zéró kamatozású refinanszírozása - Feltétel: max 2.5 % hitelkamat ( és max 10 év) - Összeg: 750 mrd. Forint (kb. a GDP 2.5 %-a) Növekedési Hitelprogram II. (2013.okt- 2015dec./2016dec.) - Konstrukció változatlan - Összeg: 1000 mrd. Forint - Feltétel: kamatozási feltétel változatlan, min. 90 százalék új hitel Növekedési Hitelprogram Plusz (2015.feb.) - Konstrukció: likviditás nyújtás + (korlátozott) kockázatmegosztás - Összeg: 500 mrd. Forint - Feltétel: kamatozási feltétel változatlan, új hitel (min. 70 % beruházási hitel) 6