PÉLDATÁR a tájékoztatási tevékenység során a közszférát érintő kérdésekből 1.) A kérdező a munkahelyi étkezés munkáltató általi kötelezővé tételének jogszabályszerűsége felől érdeklődött. A költségvetési szerveknél és egyes más intézményeknél folyó munkahelyi étkeztetésről és az intézeti élelmezés nyersanyagnormáiról szóló 4/1985. (I. 19.) PM rendelet még meghatározta a munkahelyi étkeztetést kötelezően igénybevevők körét, de ezt a jogszabályt 1995. november 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 126/1995. (X. 18.) Korm. rendelet. A kérdéssel foglalkozott az Alkotmánybíróság is. A 19/2000. (VI. 16.) AB határozatában megsemmisítette egy községi önkormányzat azon rendeletének rendelkezését, amely bizonyos munkakörökben kötelezővé tette a munkahelyi étkezést. A jelenleg hatályos jogszabályi előírások sem teszik lehetővé, hogy a munkáltató kötelezővé tegye a munkahelyi étkezést bizonyos munkakörökben. Az étkezés ellenértékének fizetésből való levonása pedig a munkabér védelmére vonatkozó előírásokat sértheti, melynek ellenőrzésére a munkaügyi hatóság hatásköre a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. (1) bekezdés g) pontja alapján kiterjed. 2.) A kérdező az iránt érdeklődött, hogy jár-e neki dajkaként az óvónőket megillető, a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 16. (8) bekezdése kimondja, hogy a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus jogosult, aki olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között szereplő községben található. A R. 32. (6) bekezdése előírja, hogy a nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott is jogosult a 16. (8) bekezdésében meghatározott feltételek szerint. A dajka munkakör a R. 2. számú melléklete szerint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé tartozik.
2 3.) A kérdező dajka munkakörben tevékenykedik, az őt szabályszerűen megillető illetményről érdeklődött. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (R.) 2. számú melléklete szerint a dajka munkakör A, B, C, vagy D fizetési osztályba sorolható. A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a 2014. év vonatkozásában Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 7. melléklete tartalmazza. A Kjt. 66. (9) bekezdése szerint a közalkalmazottat garantált illetményként legalább a) a kötelező legkisebb munkabérnek, b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 23 360 forint, napibér alkalmazása esetén 4670 forint, órabér alkalmazása esetén 584 forint. Ezen (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 118 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 27 160 forint, napibér alkalmazása esetén 5430 forint, órabér alkalmazása esetén 679 forint. A költségvetési törvény 7. melléklete szerint, a D fizetési osztály legutolsó, 14. fizetési fokozata által meghatározott garantált illetmény (111.600., Ft) nem éri el a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumát (118.000., Ft). Így, a jogszabálynak megfelelő magasabb összeg jár, valamennyi, a Kjt. 66. (9) bekezdése által érintett közalkalmazottnak a besorolásától függetlenül. A R. közvetlen előírást is tartalmaz a dajka munkakörben tevékenykedők illetményével kapcsolatban: A 32. (3) bekezdése szerint az e -ban foglaltakat a 2. mellékletben felsorolt valamennyi munkakörben alkalmazni kell. Ha a közalkalmazott a B D fizetési osztályba került besorolásra, illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél. A dajka munkakör a R. 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök között szerepel. Az A fizetési osztályba sorolt, dajka munkakörű közalkalmazott a minimálbérre jogosult. 4.) A kérdező a közalkalmazott létszámcsökkentés miatti felmentésével kapcsolatosan érdeklődött.
3 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. (1) bekezdése szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/D. -ban és a 32. -ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség; c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően; d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. (1) bekezdés g) pont]. Ezen (2) bekezdése szerint a munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. A Kjt-hez fűzött kommentár szerint a felmentés indokának a fentiek értelmében valósnak és okszerűnek kell lennie. Mivel egyoldalú munkáltatói intézkedésről van szó, ezért a döntést indokolni is szükséges. Az indokoltságra, valamint az okszerűségre vonatkozó követelményt kielégíti, ha a felmentés jogcíme létszámcsökkentés és az erről szóló döntés közzétételét követően kerül sor a közlésére. 5.) A kérdező a megbízási jogviszonyban töltött idő közalkalmazotti besorolásnál történő figyelembevételéről érdeklődött. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 87/A. -ára figyelemmel a megbízási jogviszony keretében végzett tevékenység időtartama nem vehető figyelembe a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál. 6.) A kérdező köztisztviselőként dolgozik, a munkaszüneti napi munkavégzés ellentételezése felől érdeklődött. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 98. -a szerint (mely a 226. (1) bekezdésére figyelemmel a köztisztviselőkre is irányadó): (1) A kormánytisztviselőt rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kormánytisztviselőnek a) a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama kétszeresének, b) a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár. (3) A kormánytisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre
4 a kormánytisztviselő heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (2) bekezdés szerinti szabadidő jár. (4) A rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő kormánytisztviselő számára legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadidő-átalány állapítható meg. (5) A vezetői munkakörben lévő kormánytisztviselő részére akkor jár a rendkívüli munkaidőért szabadidő, illetve szabadidő-átalány, ha ezt a közszolgálati szabályzat megállapítja. (6) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett kormánytisztviselőt a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg. (7) A szabadidőt a rendkívüli munkaidő, illetve a (6) bekezdés szerinti munkaidő teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. A fentiekre figyelemmel a munkaszüneti napon történt munkavégzést elsősorban szabadidővel kell ellentételezni, ha ez nem lehetséges, csak akkor kell megváltani. 7.) A kérdés arra irányult, hogy a jubileumi jutalmat kérnie kell-e közalkalmazottnak, vagy a munkáltatónak hivatalból kell intézkednie a kifizetés felől. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 78. (1) bekezdése szerint a huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom jogi jellegét tekintve eltér a jogszabályokban megállapított más jutalmaktól. Míg a jutalmak megadása általános szabályként a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdésnek számít, addig, ha a közalkalmazott a jubileumi jutalomra jogosító feltételeket megszerzi, részére a munkáltatónak kötelező a jutalom kifizetése. Mindez tehát azt jelenti, hogy a közalkalmazottnak a jubileumi jutalom alanyi jogon jár, így a munkáltató - akár csak az illetményt - külön közalkalmazotti kérelem nélkül, az esedékesség időpontjában köteles kifizetni. Ha ez elmarad, a közalkalmazott, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) a közalkalmazotti jogviszonyra is alkalmazandó szabályai szerint bíróság előtt érvényesítheti a kifizetésre vonatkozó igényét {Mt. 285. (1) bekezdés}. Munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. Az Mt. 286. -a szerint: (1) A munkajogi igény három év alatt évül el. (2) A bűncselekménnyel okozott a) kár megtérítésére vagy
5 b) személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. (3) Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. (4) Az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le. A fentiekben kifejtetteknek megfelelően, miután a jubileumi jutalom alanyi jogon jár, a közalkalmazottnak nem kell figyelnie, hogy az mikor lesz esedékes, azonban ezt mégis célszerű megtennie, miután a kifizetésére vonatkozó igény elévülhet. 8.) A kérdés arra irányult, hogy a felsőoktatásban óraadót lehet-e megbízási jogviszonyban foglalkoztatni. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Felsőokt. tv.) részletesen tartalmazza az oktatókra, tudományos kutatókra, tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó szabályokat. A törvény 25. (3) bekezdése szerint megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha a tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hatvan százalékát (a továbbiakban: óraadó oktató). Az óraadó oktató alkalmazásánál a 24. (5) és e (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra. A felsőoktatási intézmény a vele közalkalmazotti, illetve munkaviszonyban álló személlyel a munkakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet. A fentiekre figyelemmel, a Felsőokt. tv. nem zárja ki, hogy óraadó tanár megbízási jogviszony keretében végezze a tevékenységét, ha ennek a feltételei fennállnak. 9.) A kérdező szociális intézményben dolgozik takarítóként. Kérdése arra irányult, hogy jár-e neki a szociális területen foglalkoztatottak bérpótléka. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a 19/2014. (II.3.) Korm. rendelettel módosításra került. A módosítás következtében a végrehajtási rendelet kiegészült egy 15/A. -sal, melynek értelmében a közalkalmazottat a besorolása alapján ágazati pótlék illeti meg, melynek mértékét az 5. számú melléklet tartalmazza. A jogszabály szövege nem tesz különbséget szakmai és technikai dolgozók között. Összeállította: dr. Vass László