NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA VÁROSI FŐÉPÍTÉSZ 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-524/121. Fax: (42) 310-647 E-maii: veres.isvtan@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 2929/2012.X. Ügyintéző: Huczman Melinda ELŐTERJESZTÉS - a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottsághoz Előterjesztés a nyíregyházi Őzdomb lakókert településrendezési eljárása tárgyában a jövő n~mzedékek országgyűlési biztosa általlefolytatott vizsgálat során hozott ajánlás alapján szükséges intézkedések megtételére Tisztelt Bizottság! A volt Jövö Nemzedékek Országgyűlési Biztosa által tett ajánlás alapján T. Közgyűlés januári ülésén azt a határozatot hozta, hogy vizsgáljuk meg annak lehetöségét, hogya rendezési tervek esetleges módosításával van e lehetösége a létrejött konfliktus megoldására. Mint ismeretes az Ombudsman vizsgálatot folytatott a nyíregyházi. Özdomb lakókert kijelölésével kapcsolatos teleprendezési eljárással kapcsolatban. A vizsgálat állampolgári panasz alapján indult, mely szerint a 0139/43 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa állattartó tevékenységet folytat, ami el fog lehetetlenülni a közvetlenül szomszédos, a volt Hajdú- Bét Rt. területén kijelölt Özdomb lakókert kialakításával. Az érintett terület Nyíregyháza- Sóstóhegyen található (lsd. 2. számú melléklet). A panaszos közel két hektáros területen jelenleg közel 1000 db birkát és kb. 300 db baromfit tart, a volt baromfitelep 23 hektáros teroletén a Sóstói Lakópark Ingatlanfejlesztö és Beruházó Kft. kíván lakóparkot létesíteni. A baromfitelep megszonése után, illetve a lakópark kijelölésével kapcsolatban tett Önkormányzati döntéseket, és rendezési terv módosításokat az alábbiak szerint foglaljuk össze: A baromfitelep megszonése után az Önkormányzat úgy döntött, hogy nem követi a korábbi terolet-felhasználási módot- nem erösíti az állattartó funkciót a város pihenö- lakó övezetébenés a területet Gazdaság rendeltetésű erdözónába sorolása mellett döntött. (Beleértve a panaszos 0139/43 hrsz.-ú ingatlanát is, melynek korábbi rendezési tervi besorolása beépítésre nem szánt mezögazdasági általános terolet volt.) A Közgyűlés 171/2004.(VI.23) számú határozattal hagyta jóvá a Lakópark Kft. és az Önkormányzat között kötendö megállapodást, mely szerint a volt Hajdú-Bét területén hozzájárult -lakópark létesítésére alkalmas- beépftésre szánt terület kijelöléséhez.
A Testület 19/2005. (V.5) KGY rendeletével elfogadta Nyíregyháza teljes közigazgatási teroletének szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát, mely megteremtette a lakópark építéséhez szokséges szabályozási előírásokat. (A panaszos területe továbbra is erdőzóna besorolásban maradt) Az előzmények, és az elmúlt hónapokban beszerzett információk alapján a rendezési terv módosítására az alábbi kérdésekre adott válaszokkal kerestük a lehetőségeket: 1. A rendezési terv módosítás következtében ellehetetlenült e a panaszos által végzett állattartó tevékenység? 2. Állattartó telepek védőtávolságára vonatkozó jogi szabályozás. 3. Létezik e környezeti konfliktus? 1;) Az első kérdéskör tisztázása a korábbi, és a jelen állapotban érvényes építési jogok összevetésével lehetséges. Egyértelmű, hogy az erdőzónába sorolás a tulajdonost nem kötelezi az állattartó tevékenység megszüntetésére és erdő telepítésére. Az erdő zónába sorolás azt jelenti, hogy az építés feltételeit az erdő zónára vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni. A jelen esetben a panaszos a meg lévő épületeit megtarthatja, felújíthatja. A Helyi É:pítési Szabályzat szerint: na szabályozási tervben erdőnek kijel6lt korábban mezőgazdasági olyan területeken, amelyeken a növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás létesítményei helyezkednek el, az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb épftmények elhelyezhetők. A beépítettség mértéke azonban nem haladhat ja meg az erdőzónába sorolás előtti maximálisan előírt mértéket. ( A terület korábban sem volt beépítésre szánt teroletbe sorolva, azaz nem volt sem gazdasági, sem ipari, sem állattartásra kijelölt különleges terolet, azaz a korábban érvényes maximális 3%-os beépíthetőség lehetséges.) Az állattartó funkció megszüntetését sem a 2005.-ös, sem a hatályos tervek nem tiltják. A rendezési tervek kizárólag az építés lehetőségeit szabályozzák, így adott hozzájárulást 2002.ben az Önkormányzat a meglévő gazdasági épület felújítására Quhhodály tetőhéjazatának cseréjére), mellyel -értelemszerűen- nem az állatlétszám növekedését támogatta a város, hanem meglévő épolet felújításához adta támogatását az érvényes szabályozók szerint (nem ellehetetlenítve a korábbi állattartó tevékenységet). Azonban a 2010-ben bárány- neveldére illetve takarmánytárolóra kért építési engedély elutasításra került, mivel az meghaladta az erdő zóna előtt meghatározott maximális beépítési százalékot. (Azaz az erdőzónába sorolás előtt sem kaphatott volna építési engedélyt) Szintén előzőeket igazolja az is, hogya panaszos 2009-ben 400m3-es trágyatároló építésére kért és kapott is engedélyt. Fentieket összefoglalva a panaszost az Önkormányzat a tulajdona használatában nem korlátozta, és jelenleg sem korlátozza, mivel a korábban érvényes szabályozók szerint az ingatlanon található létesítmények megtarthatók, felújlthatók, bővíthetők. Az viszont, hogya maximálisan előírt beépítettségtöl eltérő kéreimeket az É:pítésügyi Hatóság elutasítja, az nem a tulajdonos ellehetetlenítése, hanem jogszabályokon alapuló dőntéshozatal. 2;) ÁlJattartó telepek védőtávolságára jelenleg nincs érvényes jogi szabályozás. A vizsgálat során többszőr jeleztük, hogy a város településrendezési eszközeinek készítésekor az állatlétszám információink szerint- nem ennyi volt (lényegesen kevesebb). (A panaszos az általa megszüntetett védőerdő területére kérte az építési engedélyt a trágyatároló építésére) A rendezési terv készítésének időszakában a 21/2001. (11.14) Korm. rendelet szabályozta a nagy létszámú állatta rtási kapacitásokat, amelyek esetén védelmi ővezetet kellett kijelőini. A Korm. rendelet
azonban nem írta elő védőtávolság kijelölését a juh tartása esetén, és a szakhatóságok eseti előírásai sem írtak elő konkrét védőtávolságot. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelöség véleményében kérte, hogy az építendő épületek építési engedélyezési eljárása során különös tekintettel vizsgálják a bűzös tevékenységeket, és csak ezek ismeretében adjanak építési engedélyt, felhívja a figyelmet a védőövezeteket tartalmazó 21/2001. (11.14) rendeletben foglaltak betartására. de nem határozott meg konkrét távolságot. (gy megállapítható, hogy az Önkormányzat azzal, hogy nem jelölt ki olyan védőtávolságot, melyet egyik hatóság sem írt elő, jogszabályt nem sértett. A Felügyelőség által előírt bűzös tevékenység mértékének vizsgálata pedig majd csak az elhelyezésre kerülő épületek építési engedélyezési eljárása során válik relevánssá. Azaz amennyiben az engedélyezési eljárás során bizonyított, hogyaz építés idejében meglévő állatlétszámot, és alkalmazott technológiát figyelembe véve- a bűz mértéke zavaró a lakosságra, az esetben lakóépületre építési engedély nem adható, illetve az engedélyezési eljárás során meghatározható a legkisebb védőtávolság az OTÉK 38.. (5) és (6) bekezdése alapján. Amennyiben az Önkormányzat a szabályozási terv 2004.-es készítésekor élt volna az OTÉK 38..-a szerinti védőtávolság kijelölésével, akkor a környezeti hatás előidézőjét kellett volna védőterület kialakítására kötelezni, melyet saját területén belül kellett volna kialakítani, és fenntartani. (Mint korábban jeleztük az állattartó telep rendelkezett véderdővel, de azt 2009-ben megszüntette.) A magyar környezetvédelmi jog -összhangban az Európai Közösség környezetvédelmi jogávalmindig a "szennyező fizet" eivé n alapul. Ebből következően annak kell a védőövezetet, a védelmi berendezéseket, stb. létesíteni, levegő esetében az uralkodó szélirány, időjárás, domborzat, stb. alapján, aki környezeti ártalmat előidéz, vagyelőidézhet. Azaz, - a lakópark építésétől függetlenül- a környezeti terhelés (szag) előidézője a 38.. (4) bekezdése alapján: vagy műszaki kialakítással, vagy véderdő (védőterület) kialakításával és fenntartásával köteles a saját területén kialakítani a káros hatásnak a környezetre gyakorlását megakadályozó védelmet. Amennyiben a védelem hez szükséges védőterület saját telken nem biztosítható akkor a szomszédos ingatlanokon kellett volna ezt kijelölni, a korlátozás i kártalanítást pedig a szennyezést okozónak kellett volna megfizetnie. Az Önkormányzat azzal, hogy nem jelölt ki védőterületet, azzal nem lehetetlenítette el az állattartó tevékenységet. Ugyanis a védőtávolság feltehetően nem csak az újonnan kijelölt lakóterület ingatlanjait érintené, hanem a már 2004 előtt lakóövezetbe sorolt ingatlanokat is. 3;) Előző kérdésre adott válaszból jogosan következik a kérdés, hogy létrejött e környezeti konfliktus, ha igen akkor az a rendezési terv módosításának eredménye e. Amennyiben egy beépült lakóterület mellé kerülne elhelyezésre egy állattartó telep valóban helyt álló lenne a "környezeti konfliktus előidézése" kifejezés. Azonban jelen helyzetben nem beszélhetünk a rendezési terv módosítása kapcsán kialakult környezeti konfliktusról, mivel a lakópark kialakítása még nem kezdödött meg (így nincsenek lakók sem), építési engedélyt csak olyan közelségben adható, melya bűzterhelési határérték alatt van. Fentiek alapján kijelenthető, hogya rendezési terv módosítása környezeti konfliktust nem okozott, a későbbiekben esetlegesen létrejövő konfliktusok megakadályozására pedig maga az építésügyi hatósági eljárás biztosít jogintézményt az által, hogy nem építhető a határértéket elérő területekre lakófunkció. Az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint 2009.-től nincs tudomásuk káros szaghatásról.
A rendezési terv módosítására tett javaslatok az elözöekben megválaszolt kérdések alapján az alábbiak: "A" verzió: Az Önkormányzat a településrendezési eszközeit változatlan formában érvényben hagyja, módosítást nem kezdeményez A településszerkezeti terv az a településrendezési eszköz, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetöségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelöen az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A településszerkezeti terv készítése során nem kizárólagosan a terület tényleges használati módja a mérvadó, hanem a hosszú távú fejlesztési elképzeléseket is figyelembe kell venni, melyek között szerepel Sóstóhegy pihenö- lakó funkciójának erösítése. Ezen elv alapján, a rendezési terv módosítását nem javasoljuk, mivel a panaszos állattartó tevékenysége nincs ellehetetlenítve, környezeti konfliktus nem tapasztalható, védötávolság kijelölésére a jogszabályi környezet nem ad lehetöséget, az építési engedélyezési eljárás során az épületek elhelyezhetösége szabályozható, igya környezeti konfliktus kialakítása elkerülhetö. "B" verzió: Az Önkormányzat a 0139/43 hrsz.-ú ingatlant állattartó telep létesítésére alkalmas Különleges zónába sorolja T. Közgyűlésnek lehetösége van a településrész hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel ellentétben arra, hogya panaszos tel két -a valós terület-felhasználásnak megfelelöen- állattartásra alkalmas beépítésre szánt területbe sorolja, annak érdekében, hogya funkció bövítésére lehetöséget adjon. A tárgyi ingatlanon a tulajdonos - legutóbbi beadványa szerint- kb. 1000 birkát és 300 baromfit tart nagyüzemi keretek között. Ekkora állatlétszám kiszolgálásra a rendezési terv nem ad lehetöséget, mivel a maximális 3%-os beépíthetöség nem elegendö a kiszolgáló létesítmények megépítésére. (Mindez független a szomszédos tervezett lakóparktól.) A módosítás tárgya így nem a korábbi építési jogok visszaállítása, hanem azok megteremtése. Olyan szabályozók meghatározása, melyek meghatározzák az állattartó funkcióval kapcsolatos épülettel történö beépítés feltételeit, így nem lehet eltekinteni az új gazdasági területek kjjelölése során -más piaci szereplöknek is feltételként szabott- szükségszerű kötelezettségvállalástól. Az Épített környezet alakításáról és védelméröl szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 30/A. -a alapján a módosítás megindításához tanulmány tervet kell készíttetni, melyben be kell mutatni a technológiát, a terület felhasználásának intenzitását, továbbá a módosítás kizárólag a kérelmezö költségére történhet -tekintettel arra, hogy új beépítésre szánt terület kijelölésére irányul-. A tanulmány terv készítése, során különös figyelemmel kell lenni a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23) Kormányrendeletben elöírtakra. A Korm. rendelet 4..-a értelmében tilos a légszennyezés, valamint a leveg ö lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést okozhat. Ezen szabályozás érvényesítése független attól, hogy a szomszédos területek rendezési tervi besorolásától, mivel a Korm. rendelet 26.. (2) bekezdése értelmében diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyezö anyag levegőbe jutásával alakítható ki és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető köteles a diffúz forrás környezetének és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni. Egy esetleges rendezési terv módosítási eljárás során azonban figyelemmel kell lenni az OTÉK 38.. a -a védőterolet fogalmával és annak szükségszerűségével kapcsolatos- előírásaira, mely szerint:
"A környezet terhelés esetén a környezeti hatás elhárítása érdekében a környezeti hatás elöidézője köteles a védöterületet kialakítani, míg a (7) bekezdés szerint a védőterületet a hatás elöidézöje a saját teroletén belül köteles kialakítani." Ezen elvet a panaszos által kezdeményezet közigazgatási határozat felülvizsgálati tárgyú perben hozott ítéletben a Legfelsőbb bíróság elvi éllel rögzíti. "C" verzió: Az Önkormányzat a 0139/43 hrsz.-ú ingatlant -a korábbi állapotnak megfelelően Mezőgazdasági általános zónába sorolja Mint arról előzőekben beszámoltunk a 0139/43 hrsz-ú ingatlan erdőzónába sorolása nem lehetetlenítette el a terület hasznosítását, mivel arra a korábban érvényes Mezőgazdasági általános zónára vonatkozó előírások érvényesek jelenleg is. Az Önkormányzat amennyiben a jelenlegi Gazdasági erdőzóna besorolást Mezőgazdasági általános zónára módosítja, annyiban engedményez nagyobb építési mozgásteret a panaszosnak, hogy nem csak állattartással kapcsolatos, hanem egyéb mezőgazdasági épületek elhelyezésére is lehetőséget kap. (a 3%-os maximális értéket betartva) Az Étv. 30. -a rögzíti továbbá a rendezési terv módosításából eredő kártalanítási szabályokat. Ennek alapján: "A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi, és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbőzet". Az Önkormányzat a terület rendezési tervi besorolásának korábbi állapotra történő visszaállításával azon túl, hogy funkcióváltást-bővítést engedményez a tulajdonosnak- mentesülhet egy esetleg kártalanítási igény jogalapja alól is. Tájékoztatásul közöljük, hogyalegfelsöbb Bíróság 2010. december 8. napján kelt ítéletében megállapította azt, hogya panaszos követelése mindenképpen idő előtti, kimondva másodsorban azt, hogyapanaszost terheli annak felelőssége, hogya rendezési terv ellen -annak jóváhagyása soránsemmilyen jogorvasiattai nem élt. Fentiek alapján kérem T. Bizottságat döntésének meghozatalára. Nyíregyháza, 2012. június 19. l:",
1. sz. melléklet a 2929/2012.X. sz. előterjesztéshez H a tá roza t-te rvezet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottságának... J2012. (...) számú határozata Nyíregyháza MJV településszerkezeti tervének, szabályozási tervének, és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007. (VI.12) Ör. rendelet módosításáról A Bizottság A többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. az Épített környezet alakításáról és védelméröl szóló tv. 6. (3) bek. a.l pontjában kapott felhatalmazása alapján 1. Az Önkormányzat a településrendezési eszközeit változatlan formában érvényben hagyja, módosítást nem kezdeményez 2. - településszerkezeti terve - szabályozási terve - valamint helyi építési szabályzata módosításának elkészítéséhez az alábbi verzió szerint hozzájárul. "B" verzió: Az Önkormányzat a 0139/43 hrsz.-ú ingatlant állattartó telep létesítésére alkalmas Különleges zónába sorolja "C" verzió: Az Önkormányzat a 0139/43 hrsz.-ú ingatlant -a korábbi állapotnak megfelelően Mezőgazdasági általános zónába sorolja 4. A Bizottság utasítja a városi főépítészt, hogyatelepülésrendezési tervek módosításának elkészítéséről intézkedjen, és az Étv. 9. -ában meghatározott véleményezési eljárás lebonyolítása után a terv módosítását Közgyűlésre terjessze elő. Felelős: Veres István városi főépítész Nyíregyháza, 2012.
2.szamu. melléklet