D6.1 Helyi utazási terv hálózatok (LTPN) kialakításának megvalósítási javaslatai döntéshozók számára

Sustainable Transport for Areas with Tourism through Energy Reduction D6.1 Helyi utazási terv hálózatok (LTPN) kialakításának megvalósítási javaslatai döntéshozók számára Feladat száma: 6.1 WP azonosító: WP6 Vezető szerző: BME Más szerzők: Minden partner Vizsgálati szám: 1.0 Dátum: 2014. december 15. Oldalak száma: 15 Hozzáférh.: Publikus KULCSSZAVAK: Fenntartható mobilitás, turizmus, közlekedési terv hálózat, energiahatékonyság ABSZTRAKT A STARTER projekt (angol mozaikszó, jelentése: Fenntartható Közlekedés Turisztikai Területeken Energiafelhasználás Csökkentésével) célja az energiahatékonyság és a fenntartható mobilitás promóciója, melyet a gyakorlatba is ültetett öt európai pilotrégióban. A fő cél, hogy az üvegház hatású gázok kibocsátása 10%-kal csökkenjen a projekt 2014-es lezárásáig. Ezen dokumentum célja, hogy reális, gyakorlatias eljárási ajánlásokat adjon az energiatakarékos LTPN-ek (Local Travel Plan Network Helyi Közlekedési Terv Hálózat) széleskörű turisztikai alkalmazási lehetőségeivel. Ezen ajánlások elsősorban a politikai döntéshozóknak szólnak. Támogatja az Intelligent Energy Europe

Oldal 2 / 15 SZERZŐI JOG Ezen dokumentum nem másolható, reprodukálható vagy módosítható akár egészében, akár részleteiben a STARTER Konzorcium írásos engedélye nélkül. Emellett a dokumentumra és annak szerzőire egyértelműen hivatkozni szükséges. Minden jog fenntartva. Ez a dokumentum előzetes értesítés nélkül változhat. A STARTER Konzorcium: Mobycon, Hollandia Noordwijk önkormányzata, Hollandia Centre for Research and Technology Hellas/HIT, Görögország Kos önkormányzata, Görögország Consulting Formaplan SL, Spanyolország Az UNESCO Fuerteventurai Bioszféra Rezervátuma, Spanyolország Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Magyarország KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., Hungary Herry Consult GmbH, Ausztria Werfenweng önkormányzata, Ausztria

Oldal 3 / 15 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ... 4 1.1 A STARTER PROJEKT ÁTFOGÓ LEÍRÁSA... 4 1.2 A JELENTÉS CÉLKITŰZÉSEI... 5 2. HELYI KÖZLEKEDÉSI TERV HÁLÓZATOK (LTPN): A HÁTTÉR... 6 2.1 MIK AZOK AZ LTPN-EK?... 6 2.2 A KERETRENDSZER... 6 3. AJÁNLÁSOK AZ LTPN KONCEPCIÓ TOVÁBBI ALKALMAZÁSÁHOZ... 8 3.1 AJÁNLÁSOK HELYI ÉS REGIONÁLIS DÖNTÉSHOZÓKNAK... 8 3.2 AJÁNLÁSOK NEMZETI DÖNTÉSHOZÓKNAK... 9 3.3 AJÁNLÁSOK EURÓPAI DÖNTÉSHOZÓKNAK... 10 4. A STARTER PROJEKT LEGJOBB GYAKORLATAI... 11 4.1 NOORDWIJK (HOLLANDIA)... 11 4.2 KOS (GÖRÖGORSZÁG)... 12 4.3 FUERTEVENTURA (SPANYOLORSZÁG)... 13 4.4 WERFENWENG (AUSZTRIA)... 14 4.5 NYUGAT-BALATON RÉGIÓ (MAGYARORSZÁG)... 15

Oldal 4 / 15 1. Bevezető Ezen fejezet egy rövid összefoglalást ad a STARTER projekt átfogó célkitűzéseiről és a dokumentum céljairól. A dokumentum hátralévő részének struktúrája a későbbiekben kerül bemutatásra. 1.1 A STARTER projekt átfogó leírása Európában számtalan turisztikai régió található, ahová Európából és az egész világról érkeznek a turisták milliói. Ezek között a régiók között akadnak szigetek, tengerparti övezetek, hegyvidékek, tóparti települések, történelmi és vallási központok és egyéb vonzó célpontok. Az eltérő jellegzetességek és a különböző típusú látogatók ellenére van egy fontos közös vonásuk ezen területeknek: a turisták aktivitása egyedi szezonális jellemzőkkel bír. A turisztikai igény szezonalitása a népszerű időszakban a közlekedési szolgáltatások iránti igények növekedésével jár, ami komoly hatással van az egyes turisztikai területek utasforgalmi viszonyaira. Tehát a közlekedési igényeknek is van egyfajta szezonalitása ezen régiókban, melynek turisztikai kiváltó oka van. Ennek azonnali hatásaként forgalmi torlódások jönnek létre a főúthálózaton. Mellékhatásként jelenik meg a magas energiahasználat (főként fosszilis alapú), a közlekedés okozta zaj illetve a légszennyezés, ami negatív egészségi és környezeti hatásokhoz vezet, ezenfelül növekszik a közlekedési balesetek kockázata is, jellemző a közlekedési szolgáltatások alacsony színvonala illetve a közlekedési infrastruktúra fokozott amortizációja. A föntiek alapján kijelenthető, hogy fejleszteni kell a helyi közlekedési rendszerek eredményességét és hatékonyságát ahhoz, hogy meg tudjunk birkózni a problémákkal illetve még fontosabb, hogy hangsúlyozzuk az alternatív fenntartható közlekedési módokat és/vagy mobilitási intézkedéseket. Mindemellett a fenntartható közlekedés piaci lehetőség is a turisztikai szektorban, hiszen a látogatók egyre tudatosabbak a a szükséges mértékű fenntarthatóság kérdésében. Mindazonáltal a szezonális forgalom zöldítése nem csak a hatóságok feladata: ha a közlekedési szektor, környezetvédő szervezetek és a gazdasági/turisztikai szektor erőit összpontosítanák a helyi vagy regionális hatóságokkal, a fenntartható szezonális forgalom reális és elérhető célkitűzéssé válna. Ezen okból kifolyólag a STARTER célja, hogy előmozdítsa az energiahatékony és fenntartható mobilitási irányelveket és gyakorlatokat Európa szerte minden helyi érdekeltségű partner bevonásával és a velük történő együttműködés által.

Oldal 5 / 15 A projekt fő eredménye öt helyi közlekedési terv hálózat (LTPN-ek) létrehozása és innovatív mobilitési intézkedések bevezetése volt öt különböző európai ország régiójában, ahol a szezonális forgalom komoly problémákat okozott. Az LTPN-ek létrehozásával a kevésbé energiapazarló közlekedési rendszerek és a kevésbé személyautófüggő életmód támogatása fogalmazódott meg a legfontosabb feladatként. Kulcsfontosságú továbbá, hogy a projekt a honlap, a jelentések, újságcikkek, műhelyek, konferenciák által növelte a figyelmet és az érdeklődést az LTPN koncepció és a mobilitás menedzsment intézkedések iránt politikai döntéshozók és végrehajtók körében. 1.2 A jelentés célkitűzései Ezen útmutató az európai országok politikai döntéshozóinak készült elsősorban. A jelentés ajánlásokat tartalmaz helyi, regionális, nemzeti és európai szintű döntéshozóknak, hogy ösztönözze a széleskörű elfogadottságát az LTPN-eknek az európai turisztikai területeken. Azok számára, akik egy LTPN létrehozását tűzték ki célul egy másik útmutató is készült (Kézikönyv a Helyi Közlekedési Terv Hálózatok létrehozásához turisztikai területen), amely elérhető a STARTER honlapján (http://starter-project.eu/). Ábra 1-1 Az egyik STARTER intézkedés: a noordwijki beach shuttle (strand-transzfer) busz

Oldal 6 / 15 2. Helyi közlekedési terv hálózatok (LTPN): a háttér 2.1 Mik azok az LTPN-ek? Egy helyi közlekedési terv hálózat (LTPN): Egy csoport, vagy szervezeti hálózat, mely megosztja tapasztalatait és ötleteit annak érdekében, hogy közlekedési terveket fejlesszen és hajtson végre helyi szinten. Ebben a kontextusban a közelekedési terv: Olyan intézkedéscsomag, mely egyedi szervezetek igényeihez igazodik és célja a zöldebb, tisztább utazási lehetőségek biztosítása és az autóhasználattól való függés csökkentése. A hagyományos szemlélet szerint a közlekedési problémákat az út kapacitásának növelésével lehet megoldani. Az LTPN-ek ezen túlmutatnak, és gyors, olcsó illetve hatékony megoldást nyújtanak a közlekedési és szervezeti kihívásokra. Döntő fontosságú az LTPN-ek általi előnyök tekintetében, hogy a bevont szervezetek lényegesen hatékonyabbak együtt, mintha elszigetelődve fejlesztenék a saját problémájukra a közlekedési terveket. Az LTPN-eket eredetileg ipari parkokban, üzletközpontokban, belvárosi területeken, oktatási létesítésményeknél és lakóövezetekben alkalmazták, de amint az alábbiakban is érzékelhető lesz, az LTPN-ek versenyképesek turisztikai területeken is. Az LTPN-ek alkalmazásukban és hatásukban is nagyban terület-specifikusak. 2.2 A keretrendszer Európa a világ első számú turista célpontja, mivel kiemelkedően nagy számban és változatossággal találhatunk látványosságokat. A turizmus kulcs szerepet tölt be az európai gazdaságban, több mint 5%-át a GDP-nek a turizmus adja. A körülbelül 1,8 millió szektorbeli vállalat a teljes európai munkaerő 5,2%-át foglalkoztatja (nagyjából 9,7 millió munkahelyet jelent ez). Az Eurostat szerint 2013-ban az EU28-ban 2,6 milliárd vendégéjszakát töltöttek a turisták, ami 1,6%-os javulást jelent a 2012-es évhez képest. Ábra 2-1 Európa az első számú turista célpont

Oldal 7 / 15 Az európai térség turisztikai látványosságait tekintve sokféle jellegzetességgel találkozhatunk, más típusú turisták fordulnak meg az egyes helyeken, mégis közös pontként kijelenthető, hogy a turisták aktivitása kisebb vagy nagyobb mértékben egy adott szezonra koncentrálódik. A turisztikai igény szezonalitása a népszerű időszakban a közlekedési szolgáltatások iránti igények növekedésével jár, ami komoly hatással van az egyes turisztikai területek forgalmi viszonyaira. Tehát a közlekedési igényeknek is van egyfajta szezonalitása ezen régiókban, melynek turisztikai kiváltó oka van. Ennek azonnali hatásaként forgalmi torlódások jönnek létre a főúthálózaton. Mellékhatásként jelenik meg a magas energiahasználat (főként fosszilis alapú), a közlekedés okozta zaj illetve a légszennyezés, ami negatív egészségi és környezeti hatásokhoz vezet, ezenfelül növekszik a közlekedési balesetek kockázata is, jellemző a közlekedési szolgáltatások alacsony színvonala illetve a közlekedési infrastruktúra fokozott elhasználódása. Évente nagyjából 1%-át az EU GDP-jének veszteségként realizáljuk a torlódások eredményeképpen. A városi mobilásról szóló Zöld Könyv szerint a városi forgalom felelős a közúti közlekedés által kibocsátott CO 2 mennyiség 40%-áért és az egyéb légszennyező anyagok 70%-áért. Fontos azt is megjegyezni, hogy éves átlagokat tekintve sok turizmusból élő régiónak nincsenek extrém forgalmi jellemzői (ezáltal az energiafogyasztás és a CO 2 kibocsátás sem magas). Azonban hogyha csak a szezon forgalmát figyeljük, az említett paraméterek az optimális érték (például egészségügyi szempontból) sokszorosai is lehetnek. Ráadásul az emberek és a természet számára az ilyen rövidebb ideig tartó, de nagy intenzitású hatáshoz való alkalmazkodás szinte lehetetlen, így a káros hatás fokozódhat. Mindezeken felül azt is elmondhatjuk, hogy a fenntartható közlekedés ma már piaci előnyként, lehetőségként is értelmezhető, mivel a turisták egyre tudatosabbak a fenntarthatóság szükségességét illetően. Bár az említett problémák helyi szinten születnek, hatásuk mégis nemzeti vagy globális méreteket is ölthet (globális felmelegedés, klímaváltozás, egészségi problémák, a logisztikai lánc szűk keresztmetszetei). A helyi hatóságok ezekkel egyedül nem tudnak megküzdeni, ezért szükség van regionális, nemzeti és globális szintű együttműködésre és koordinációra. Az LTPN-ek emberközpontúak és eltávolodnak a hagyományos, további infrastruktúrát építő közlekedéspolitikai szemlélettől. Az LTPN-ek gyors, olcsó és hatékony megoldást nyújtanak a közlekedési és szervezeti kihívásokra. Sokféle területen alkalmazhatóak, de mindenhol jelen vannak területspecifikus tulajdonságok, amelyekre kiemelt figyelmet kell szentelni. A STARTER-ben résztvevő területeken a hotelek és egyéb stakeholder-ek motivációi meglehetősen hasonlítottak. Fő céljuk egyértelműen az, hogy vonzóbbak és versenyképesebbek legyenek a potenciális vendégek számára. A STARTER partnerek tapasztalatai képezhetik az alapját az LTPN koncepció sikeres megvalósításának minden EU-s régióban. A megvalósult és tervezett intézkedések számos tanulsággal szolgálnak bármely turisztikai terület számára.

Oldal 8 / 15 3. Ajánlások az LTPN koncepció további alkalmazásához 3.1 Ajánlások helyi és regionális döntéshozóknak Manapsáp sok mobilitás menedzsmenttel foglalkozó projekt kizárólag a személygépjárművek használatának csökkentésére fókuszál. Az LTPN koncepció elsősorban nem erről szól. Az LTPN-ek létrehozásának elősegítését olyan eszközként célszerű kezelni, ami környezeti és gazdasági eredmények együttes realizálását biztosítja: a jobb elérhetőség, a színvonalabb szolgáltatások a turisták számára (például egyedi zöld járművek használata), a létező közlekedési módok hatékonyságának növelése, a torlódások csökkenése és a személyautók dominanciájának a csökkenése a közterületeken mind az LTPN-ek hasznait képezhetik. Tehát egy LTPN megfelelő eszköz lehet, hogy az adott város vagy régió attraktivitását növeljük, ami egyértelműen poztív hozadék a hatóságok és a magánszektor számára. A hagyományos kínálat alapú közlekedési megoldások általában nagy pénzügyi beruházásokat és politikai elköteleződést vontak maguk után. Az LTPN koncepció alternatíva lehet azáltal, hogy a létező közlekedési rendszert kívánja hatékonyabbá tenni. Gyors győzelmeket (quick wins) tűz ki magának célul a hálózat (maximális hatás, rövid időn belül, alacsony költséggel) meggyőzve ezzel a turizmus szektorát, hogy nekik és az érkező turistáknak is jelentős előnnyel jár, ha az adott terület alternatív mobilitási szolgáltatásokat tud nyújtani. Kritikus az LTPN szempomtjából, hogy legyen egy lelkes és hozzáértő helyi koordinátor, aki akár helyi politikus is lehet. A STARTER projektekben tisztán látszódott, hogy a turizmus kompetitív közegében nem könnyű feladat bevonni a stakeholdereket a hálózatba. Viszont, ha sikerrel járunk, tehát a szereplők át tudják látni az LTPN koncepcióban rejlő lehetőségeket, az LTPN tagjai szívesebben és hatékonyabban fognak részt venni a feladatokban, amivel az összes felmerülő problémát könnyedén meg lehet oldani. Emiatt látják úgy a STARTER partnerek, hogy az LTPN koncepció egy jó megközelítés a mobilitási problémák kezelésére a turisztikai régiókban, ahol nyitottak az alternatív megoldásokra. LTPN feladatlista: Találjuk meg a legmegfelelőbb intézkedéseket, mert a stakeholdereknek a hatékonyság a fontos! Segítsünk az LTPN projekteknek nemzeti (pénzügyi) támogatást találni! Fontos, hogy a közlekedéshez, a turizmushoz és a gazdasághoz is hozzákapcsoljuk az LTPN koncepciót, mert nem csak a hatóságok profitálhatnak belőle, hanem a magánszektor is! A folyamat kezdetekor biztosítsunk politikai irányítást, segítséget, de a későbbiekben, ahogy a tagok egyre jobban elköteleződnek, érdemes átadni nekik a vezetés lehetőségét! Találjuk meg, és győzzük meg a komoly befolyással rendelkező stakeholdereket a turzimus és a közlekedés szektoraiban. Teremtsünk nekik egy fórumot, ahol együttműködhetnek! Erősítsük a közösséget és a lokálpatriotizmust az LTPN felállításával!

Oldal 9 / 15 3.2 Ajánlások nemzeti döntéshozóknak A magasabb politikai szintek támogatása nélkül igencsak nehéz LTPN-t alapítani. A nemzeti döntéshozóknak a felelőssége, hogy a helyi és a regionális hatóságok számára egyértelműek legyenek az LTPN-ekből származó előnyök, azaz a fenntartható alternatív közlekedés tiszta hasznai. Ez a fajta meggyőzés hatékony lehet a releváns szereplőkkel való találkozások által, illetve ha biztosítani tudjuk, hogy a lényeges információk, a legjobb gyakorlatok és a gyakorlati ajánlások az LTPN-ekkel kapcsolatban hozzáférhetőek. Az elméleti előnyök hangsúlyozása mellett kiemelt jelentőségű, hogy mintaterületeket találjunk az országban: olyan területeket, ahol az LTPN koncepció nagyon gyümölcsözően működik. A leghatékonyabb reklámja lehet az LTPN-eknek, ha elérhető közelségben láthatnak valódi példákat a problémákkal küszködő városok. Az LTPN-ek hasznait (jobb légkör, kedvezőbb forgalmi állapot, csökkentett emisszió, több turista és a föntebb említettek) kellene a példákon keresztül bemutatni, és őket támogatni hosszútávú média kampányokkal. Egyértelmű, hogy a társadalmi viselkedésen csak akkor tudunk változtatni, ha az intézkedéseket oktatási és figyelemfelkeltő tevékenységek is támogatják. Ez lehet egyfajta hűségprogram a közösségi közlekedést használók számára, vagy akár mobilitási oktatási programok iskolák és vállalatok számára azzal a céllal, hogy új mobilitási kultúrát éptsünk ki. A mintaterületek résztvevőit ezenfelül hozzáértőkként is kell kezelnünk: tanácsadói, mentorai lehetnek más régióban alakuló LTPN-eknek. Összefogalva tehát a nemzeti hatóságok felelőssége, hogy megfelelően legyen kommunikálva a fontossága és potenciálja az LTPNeknek a helyi és regionális hatóságok, közlekedési szolgáltatók, hotelek, kerékpárbérlők, turisztikai szövetségek (TDM-ek) és minden elérhető stakeholder felé. Az európai országok nagy részében a turizmus jelentős részt képvisel az ország GDP-jében. Ennek tükrében a kormányok számára kiemelt fontosságú, hogy átültessék és üzemeltessék azokat a sikeres (máshol már működő) megoldásokat, melyek képesek növelni az ország turisztikai atraktivitását. Az LTPN-eknél ez a helyzet fenn áll. Ráadásul mivel a hasznok a turizmusban és a közlekedésben is megtapasztalhatóak, az LTPN-ek remek lehetőséget kínálnak, hogy nemzeti szinten fejlesszük a két szektor együttműködését. LTPN feladatlista: Győzzük meg a helyi és regionális hatóságokat, hogy az LTPN-ek és a fenntartható közlekedési alternatívák egyértelmű hasznokat jelentenek! Találjunk mintaterületeket, hogy a leghatékonyabban terjeszthessük az LTPN koncepciót! Segítsük elő a jobb együttműködést a közlekedési és turisztikai szektor között! Támogassuk az LTPN-ek alapítását promóciós, pénzügyi és jogi eszközökkel! Segítsünk európai forrásokat találni az LTPN projektekhez! Támogassuk az oktatási és figyelemfelkeltő tevékenységeket, melyek az LTPN koncepció üzenetét közvetítik a célcsoportok felé!

Oldal 10 / 15 3.3 Ajánlások európai döntéshozóknak Ahhoz, hogy a fenntartható közlekedési módokat egyre hatékonyabban használják a turisztikai régiókban, elengedhetetlen a legjobb gyakorlatok (és tanulságok) európai szintű terjesztése. Ennek az alapját aktív kommunikáció kell, hogy képezze, nem csak az internetre, de konferenciákra és workshopokra alapozva. Az ilyen lehetőségekkel az EU elő tudná segíteni a párbeszédet a közlekedési és a turisztikai szektor között, ami általános célunk a turisztikai területek közlekedésének fejlesztésénél. Az LTPN-ek hosszútávú monitoringja és értékelése szintén komoly figyelmet igényel. Ezen célból az ETIS (European Tourism Indicator System) egy ideális eszköz lenne. A program kifejezetten turisztikai célpontokkal foglalkozik, és úgy alkották meg, hogy helyiek saját birtokában és irányításával történjen meg a fenntarthatóság monitoringja, menedzselése és hangsúlyozása. Az elmúlt években az európai uniós városi mobilitással kapcsolatos kezdeményezések gyakran egymástól függetlenül kerültek kidolgozásra, hiába volt soknak a fókuszában az energia használat, a torlódások, az emisszió vagy más irányelvek. Az LTPN és a SUMP (Sustainable Urban Mobility Plan Fenntartható Városi Mobilitás Terv) megközelítések a helyi közlekedési fejlesztések egy-egy integrált formáját képviselik. A STARTER partnerek szerint érdemes a hálózati szemléletet a SUMP metodológiába is beépíteni, és ajánlani az LTPN-ek használatát több turisztikai régióban (nem csak városban). Az EU-nak kulcsszerepe van az LTPN-ek reklámozásában, hiszen minden politikai területen képes a LTPN-ekben rejlő potenciált erősíteni. A STARTER partnerek nagy része úgy látja, hogy a saját LTPN-jük és a bevezetett intézkedések soha nem jöttek volna létre, ha nincs az EU szellemi és anyagi támogatása mögöttük. Tehát az EU-nak ki kellene használni a vezető szerepét, hogy közös keretmunkákat és megközelítést alakítson ki, amelyben minden európai önkormányzatnak meg lehet az esélye hogy kiválasszák azokat az eszközöket és metodolgiákat, ami leginkább illik az ő specifikus környezetükben. LTPN feladatlista: Terjesszük a turisztikai területeken sikeresen létrehozott fenntartható közlekedés legjobb gyakorlatait (például az Eltis-en keresztül)! Segítsük elő a párbeszédet a közlekedési és a turisztikai szektor között! Integráljuk a hálózati szemléletet a SUMP metodológiába ezzel is elősegítve az LTPN-ek alkalmazását! Alapítsunk finanszírozási forrásokat, hogy ösztönözzük az LTPN-ek kezdeti megvalósítását! Teremtsünk lehetőséget további kutatásokra, melyek az LTPN-ek hosszútávú hatékonyságát vizsgálják a különböző helyi sajátosságok között!

Oldal 11 / 15 4. A STARTER projekt legjobb gyakorlatai 4.1 Noordwijk (Hollandia) Noordwijk hagyományosan 2 település összeolvadásával jött létre: az egyik része a tenger mellett közvetlenül helyezkedett el, míg a belső Noordwijk kissé távolabb a tengerparttól. A tengerparti városrész igen ismert üdülőhely a maga 12 kilométeres strandjával, mely jelentős számú turisták vonz a környékre évről évre. Ahhoz, hogy meg tudjanak küzdeni a közlekedési problémákkal, melyek főként a nyári szezonban jelentkeznek, Noordwijk önkormányzata sok intézkedési lehetőséget megfontolt. A céljuk az volt, hogy visszaszorítság a személygépjármű-forgalmat, ösztönözzék a közösségi közlekdési eszközök használatát, és többet kommunikáljanak a turistákkal a módválasztással kapcsolatban. Ezek alapján Noordwijk önkormányzata a STARTER projekt alatt három intézkedést vezetett be. Először is bevezettek egy új parkolási irányelvet. A régi rendszer nagyon bonyolult volt és a forgalmasabb napokon a látogatók sokat keringtek a városban szabad és minél olcsóbb parkolóhelyeket keresve. Az új tarifával az önkormányzat arra próbálja ösztönözni az odaérkezőket, hogy ne parkoljanak a lakóövezetek közelébe. A második intézkedés a Beach Shuttle (transzfer járat a strandra) szolgáltatással kapcsolatban valósult meg. Megváltoztatták a működési struktúrát, így lehetővé vált, hogy a STARTER projekt alatt végig üzemeljen a járat. A harmadik intézkedés a Beach Shuttle járat népszerűsítési kampánya volt, melyet szórólapokkal, utalványokkal, ügynökökkel, új logókkal és útmenti jelekkel valósítottak meg. A stakeholderek csak akkor hajlandóak belépni az LTPN-be, ha tisztán látják az ebből származó hasznaikat. A leginkább a közvetlen pénzügyi hasznokra nyitottak, ám a közvetett hasznok is jó érveknek bizonyulhatnak (például promóciós lehetőségek vagy későbbi megnövekedett bevételek lehetősége). Nálunk, Hollandiában az is nehézség volt, hogy sokféle hálózat, szövetség van, amiknek a különböző vállalkozók tagjai. Talán növelné az LTPN népszerűségét, ha egy létező hálózat részeként jönne létre ahelyett, hogy még egy újat alapítanánk. De összességében elmondható, hogy a tagoknak tetszettek a helyi közlekedési tervekbe leírt ötletek és egyetértettek a fejlesztésekkel. Daan Schrama

Oldal 12 / 15 4.2 Kos (Görögország) Kos-on 2013 nyarán egy online portált hoztak létre (amit ők csak PORTAL-nak hívnak). A portálnak az volt a célja, hogy reklámozza és ajánlja a fenntartható közlekedési alternatívákat a turisták számára. A portál útvonal tervezési adatokat tartalmaz, melyek elsősorban a kerékpár és a közösségi közlekedési hálózat használatára ösztönöznek. Kiemelt szempont számukra, hogy csökkentsék a személygépjármű-használatot, hogy a városközpontban kialakuló torlódásokat elkerüljék. Az útvonalajánláson felül a portálon tájékozódhat a látogató a kerékpár bérlési lehetőségekről, a kerékpáros közösségi közlekedési rendszer (közbringa) állomásairól, a fő turisztikai látványosságokról, az oda való eljutási lehetőségekről, a belépőjegyekről és még egyéb információkról is. 2014 nyarán információs táblákat helyeztek el a legfontosabb gyalogos útvonalak csomópontjaira. Ezeken a fontosabb úticélok elérési lehetőségeit mutatják kiemelve a gyalogos és a kerékpáros közlekedési lehetőségeket. Emellett az önkormányzat felülvizsgáltatta és újratervezte két belvárosi autóbuszjárat menetrendjét, hogy az jobban igazodjon a turisták igényeihez. "Sok időt igényel, hogy felkeressük és meggyőzzük a stakeholdereket az LTPN-ek várható előnyeiről. Nagyon fontos, hogy felkészültek legyünk a stakeholderek megkeresésekor, hogy kézzelfogható legyen mindaz, amiről meg szeretnénk őket győzni. Kiemelendő továbbá a közvetlen személyes kommunikáció és a találkozók utáni állandó tájékoztatás (folyamatok, mérföldkövek) jelentősége. Ha a tagok úgy érzik, hogy meghallgatták és figyelembevették az ötleteiket, érdekeiket, sokkal nagyobb érdeklődést mutatnak, és számos építő javaslatot tudnak tenni (amik később az LTP részévé válhat). Nálunk ez a közös munka nagyon gyümölcsöző volt." Yannis Tyrinopoulos

Oldal 13 / 15 4.3 Fuerteventura (Spanyolország) Fuerteventura szigete a Kánári Szigetekhez tartozik, Afrikától északnyugatra terül el. 1660 km 2 - es területével Macranosia második legnagyobb szigete. A régióban nagyon erős a szerepe különleges geológiai adottságai, egyedülálló sivatagias természeti örökségei és gazdag tengeri környezete révén. Az adottságokat elsősorban az Afrikához való közelsége befolyásolta, hiszen csak 95 kilométer az afrikai part, így lehetséges, hogy Fuerteventura az egyik legnagyobb sivatagos terület az EU-ban. Ráadásul a sziget nyugati partja szinte érintetlen egy 200 km-es szakaszon, ami által ez az egyik legjobb állapotban lévő partszakasz a Kanári Szigeteken. A STARTER projekt keretein belül Fuerteventurában az alábbi két intézkedést valósították meg. A partnerek népszerűsítették a Salt Route by bike ot (a só útja kerékpáron), amely egy új építésű kerékpárútra utal, ami a Caleta de Fuste-t (az egyik legfontosabb turisztikai terület a szigeten) köti össze a Sómúzeummal. Másodsorban pedig Lobos szigetének (nagyon népszerű különálló kicsi sziget) járműállományát 100%-osan fenntarthatóvá tették. Régebben a kicsi sziget hagyományos tüzelőanyagokkal üzemelő quadokkal látták el a közlekedési igények, hiába volt a sziget energiatermelése teljes mértékben megújuló (photovoltaikus rendszerrel). A STARTER projektnek köszönhetően elektromos járműre cserélték a karbantartási munkálatokat végző járművet. A legnagyobb haszna számunkra az LTPN-nek az, hogy létrejött a különböző szereplőkből egy fórum, ahol nyitottak a mobilitási kérdésekre. Persze ez önmagában még kevés a fejlődéshez. Csak akkor lesznek eredmények, ha egy tartós keretet tudunk nekik adni a bioszféra rezervátum és a sziget önkormányzatának vezetésével, mert az egyes problémáknak adminisztratív, társadalmi és gazdasági összetevői is vannak. Hisszük, hogy a STARTER által képviselt szemlélet nagyon értékes és időtálló. Miután létrejött a hálózat megtapasztaltuk, hogy kompromisszumok, amelyeket a stakeholderek közösen hoznak meg, garanciát jelentenek a folyamatos előrehaladásra. Tony Gallardo

Oldal 14 / 15 4.4 Werfenweng (Ausztria) Az osztrák STARTER partnerek számára legfontosabb célkitűzés az volt, hogy az érkező turistákat arra ösztönözzék, hogy közösségi közlekedést használjanak az ott tartózodásuk idején. Ezen célból állt össze már a projekt előtt az LTPN, ami a szállásadó vállalkozások közötti együttműködésre fókuszál. A régió 1997 óta aktívan támogatja a fenntartható közlekedést, így az itteni erőfeszítések már számos díjat is elnyertek. Az LTPN Werfenwengben tehát olyan intézkedésekre összpontosít, melyekkel a viselkedési szokásokat lehet befolyásolni. 2013 nyarán a STARTER partnerek továbbfejlesztették a SAMO rendszer kommunikációját. A SAMO (Soft Mobility) egy német mozaikszó, amely a környezetbarát közlekedésre utal. Egy SAMO-vendég típusú turista vonattal érkezik vagy autóját Werfenweng külső területén parkolja le átadva a kulcsokat a helyi turisztikai irodának. Ezekután már élvezheti is a környezetbarát közlekedési módok széles skálát, többek között elektromos autókat és e- bicikliket. A második specifikus intézkedés, amit a STARTER projekt keretében vezettek be, a kölcsönözhető elektromos járműflotta növelése volt. Ezenfelül a SAMO elektromos járműkölcsönző központját is felújították, hogy vonzóbbá tegyék az érkező turisták számára. Számunkra az egymástól való tanulás és közös célra fókuszáló együttműködés volt a legerősebb pozitív tapasztalat az LTPN-nel kapcsolatban. Hozzá kell tenni azonban, hogy a bevont turisztikai vállalkozások sokszínűsége sokszor nehézségeket is okozott, mivel mindenkinek megvannak a saját érdekei és ötletei arról, hogy melyik intézkedések szolgálnák leghatékonyabban a város céljait. Sok esetben a vállalkozások célcsoportjai is különböztek. Stephan Maurer

Oldal 15 / 15 4.5 Nyugat-Balaton régió (Magyarország) A Nyugat-Balaton régióban a STARTER partnerek a közösségi közlekedés és a kerékpározás népszerűsítését tűzték ki célul maguk elé. A régióban a Balaton közelsége és a természet szépsége mellett a gyógyfürdők és wellness lehetőségek képviselnek komoly turisztikai vonzerőt (például Hévízen vagy Zalakaroson). Ennek tükrében létrehoztak egy integrált ütemes menetrendet a térség közösségi közlekedésében. Az elsődleges szempontként az átszállási idők csökkentése szolgált és a hotelekben illetve éttermekben dolgozó helyi lakosok speciális szükségleteinek kiszolgálása. Utóbbi esetben sokszor lehetett tapasztalni, hogy a korábbi közösségi közlekedési menetrenddel nem voltak összeegyeztethetőek a munkabeosztások, így kizárólag személygépjárművel tudták megoldani a közlekedésüket. A kerékpározás népszerűsítése és fejlesztése legfőképpen egy online kerékpáros útvonaltervező applikációval valósult meg. Ez az útmutató (Guide for Cyclists to the Area of Keszthely Mountains and Kis-Balaton) a közlekedési és forgalmi információk mellett kerékpáros létesítményekről (kerékpárkölcsönzőkről, kerékpártárolókról, kerékpáros boltokról, szervizről) illetve egyéb turisztikai látványosságokról / hasznos létesítményekről (kulturális intézmények, túraszervező központ, sportpályák, ATM, Wifi...) is szolgáltat adatokat. Az útmutató elérhető a http://www.kti.hu/starter/ oldalon. Nálunk a hatóságok, az önkormányzatok és a turisztikai szervezetek voltak a leglelkesebbek az LTPN-eket illetően. A hoteltulajdonosok nem mutattak komolyabb érdeklődést, sokszor még a személyes találkozókon sem lehetett meggyőzni őket a rendszer hasznosságáról. Ők úgy gondolkoznak, hogyha sok vendégük van, akkor fölösleges energiát fektetni az LTPN-be; ha viszont kevés a vendég, nem akarnak a versenytársaikkal egy közösségben lenni. A turisztikai szervezetek remek ötletekkel bővítették az LTP-t (helyi közlekedési tervet), melyben remekül ötvözték a fenntarthatóságot és a turisztikai atraktivitást. Amennyiben fejleszteni szeretnénk a turisztikai területeken a közlekedés fenntarthatóságát Magyarországon, a közlekedési szektornak jobban együtt kell működnie a TDM irodákkal, mivel ők ismerik a legjobban a lokális folyamatokat. Aba Botond